Évfordulók január 15-én
A NAP IDÉZETE:
"Az emberi természet (...) típushibája, hogy mindenki építeni akar, de senkinek se fűlik a foga a karbantartáshoz". KURT VONNEGUT
Január 15-e Lóránt és Loránd névnapja. A Lóránt a germán eredetű Roland magyar alakváltozata, az r
és az l betűk felcserélődésével képződött. Régebbi alakja a Loránd. Jelentése: dicsőség.
1582. január 15-én 10 évre szóló fegyverszünetet kötött Báthori István lengyel király és Rettegett Iván
orosz cár.
1596. január 15-én I. Rudolf megnyitja az országgyűlést Pozsonyban, amely március 12-ig ülésezett,
majd feloszlott. Az országgyűlés főbb törvénycikkelyei kimondták, hogy a főpapok, bárók, mágnások és birtokos nemesek portánként saját zsebükből, előjogaik érintetlenül hagyásával, egyszeri alkalommal 9 Ft-ot adóznak; az
uralkodó személyes megjelenése esetén kimondja a nemesi fölkelést; a szabad hajdúkat számolják fel; a király lépjen közbe az erdélyi fejedelemnél, hogy a töröktől visszavett területeken a régi tulajdonosok kapják vissza birtokaikat; kérik a rendek, hogy a magyarországi pénzt hazai értékben fogadják el. A király a törvényeket március 21-én szentesítette.
1776. január 15-én Mária Terézia gróf Batthyány Józsefet nevezte ki esztergomi érsekké (tisztséget Batthyány 1799-ben bekövetkezett haláláig töltötte be). Ugyanezen a napon királyi rendelettel létrejött a besztercebányai, a rozsnyói és a szepesi katolikus püspökség. Területüket az esztergomi érseki főegyházmegyéből hasították ki, püspökeiket az esztergomi érsek joghatósága alá helyezték.
1872. január 15-én indult meg a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának folyóirata, a Magyar Nyelvőr, Szarvas Gábornak a magyar nyelvművelés megteremtője szerkesztésében. Szarvas Gábor országos hírnévre nyelvészeti munkásságával tett szert. Ezért bízta meg az MTA egy, a magyar nyelv kutatását és művelését szolgáló folyóirat létesítésével. Így indult meg a Magyar Nyelvőr, amelyben küzdött a magyartalan szóalkotások ellen, és kiváló etimológiai cikkeket írt. Az új folyóirat köré csoportosította a magyar nyelvtudomány legtehetségesebb alakjait, így Simonyi Zsigmondot, Szinnyei Józsefet és Munkácsi Bernátot is.
Topor István