1277. február 21-én erdélyi szászok megtámadták és felégették a tatárdúlás után újjáépült gyulafehérvári székesegyházat. Az akciót apja kivégzése miatti bosszúból Alardus fia János vezette Péter erdélyi püspök ellen.
1522. február 21-én a volt szegedi főbíró, Tóth Mihály hajdúival lerohanta a török által megszállt Szegedet. 1543-ban, amikor a város török kézre került, a puszta életét mentve üres kézzel menekült Debrecenbe, ahol a hajdúk kapitányukká választották. Ágyúik nem lévén a várba visszahúzódó törököt nem tudták támadni, így némi várakozás után az 5-6000 fős sereg a lakosság kifosztásába és a reformátusok elűzésébe fogott.Néhány nap múlva a törökök visszafoglalták a várost és többszáz hajdút lemészároltak, akiket a kirabolt városlakók sem voltak hajlandók elbújtatni.
1711. február 21-én II. Rákóczi Ferenc elhagyta Magyarországot. Előbb Lengyelországba ment, ahol felajánlották neki a koronát, de nem fogadta el. Innen Angliába, majd Franciaországba ment, ahol nagy kegyben állt, ez azonban a Napkirály halálával megszűnt. Török meghívásra - akik szerették volna a Habsburgok ellen felhasználni - 1717. végén Gallipoliba érkezett. A török kísérletek sikertelensége miatt a fejedelem esélyei egyre csökkentek. A szultán Rodostóban tisztes életet biztosított neki. Halála után szívét a francia Yerres városának templomi temetőkertjében helyezték el, fölötte a következő felirattal:
"E kolostor temetőjében nyugszik a szent életű II. Rákóczi Ferencnek, Isten kegyelméből a szent római birodalom hercegének, Erdély fejedelmének, a magyar királyság részei urának, s a székelyek grófjának szent szíve, ki az isteni gondviselés csodálatos rendeléséből az élet különféle viszontagságain keresztül vezéreltetve, elnyugodott az Úrban, a Boszporusz melletti Rodostóban, a világ üdvének 1735. évében, április hó 8. napján, életének 59. esztendejében:"
Testét végakaratának megfelelően Mikes Kelemen Zrínyi Ilona mellé temettette. Hamvait 1906-ban Kassán helyezték végső nyugalomra.
Márk Éva
|
|
