A NAP IDÉZETE: "Sok hitványságot tartanak dicsőséges emlékezetben a hazug írások sorai. Sok fenség, sok igaz érdem, örök dicsőségre méltó sok emberi nagyság pihen a föld alatt jeltelenül, emléktelenül." EÖTVÖS KÁROLY
December 29. TAMÁS és TAMARA napja. A férfinév a görög Thomasz (csodálatos) héber Teomo (iker) alakjából ered. A bibliai tizenkét apostol egyike volt "hitetlen" Tamás, aki kétszer is kételkedett, előbb JÉZUS feltámadásában, azután Mária mennybemenetelében. Ekkor tartják Canterburyi Szent Tamás, azaz Thomas Becket vértanú püspök emléknapját. A Tamara oroszból átvett női név, mely a bibliai Támárból ered, jelentése: datolyapálma.
1541. december 29. a GYALUI EGYEZMÉNY megkötésének napja, melyben FRÁTER GYÖRGY a királyné nevében - IZABELLÁNAK és fiának kárpótlást kialkudva - átengedte Habsburg FERDINÁNDNAK az egész országot azzal a feltétellel, hogy visszafoglalja Budát a töröktől. A kitűnő alku nem veszélyeztette a "keleti királyságot", viszont egyértelművé tette, hogy Ferdinánd nem képes megbírkózni a törökkel, tehát az ország egyesítése sem várható tőle. Ezt felismerve az időközben kormányzóvá lett GYÖRGY BARÁT hozzálátott a keleti királyság intézményeinek megszervezéséhez, s ezzel megalapozta az ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGET.
1606. december 29-én halt meg BOCSKAI ISTVÁN erdélyi fejedelem. Életéről bővebben: korok.webnode.hu/products/bocskai-istvan/
1828. december 29-én született az "erdődi George Sand" (Ady), a "feleségek felesége" SZENDREY JÚLIA. Egyévi ismeretség után házasodtak össze PETŐFIVEL, Júlia apjának akarata ellenére. "Csak amióta asszony vagyok ismerem az élet legédesebb örömeit és legkeserűbb bánatát" - írta 1925-ben előkerült naplójában. Tele volt szabadságvággyal, nehezen viselte a nőket gúzsba kötő korlátokat; külsőségekben próbálta egyéniségét megmutatni: nadrágban járt, szivarozott és néha többet ivott a kelleténél. A Petőfiről érkező bizonytalan hírek hallatára férje keresésére indult, de a kiszolgáltatottság miatt helyzete lassan tarthatatlanná vált. Elítélték szabados viselkedése miatt (nő létére egyedül, kísérő nélkül, háborús időkben!), nem látták meg benne a gyászoló, kétségbeesetten kapkodó özvegyet. A nemzet nagyasszonyából kétes hírű nő lett. Mégcsak húsz éves volt! HORVÁT ÁRPÁD egyetemi tanár a házasság menedékét kínálta a fiatal nőnek, aki addigra csak a "menhely vagy halál" között választhatott volna. Igent mondott Horvát "baráti" gesztusára, akinek perverz szexuális beállítottságáról sejtelme sem volt, s melyektől végtelenül sokat szenvedett; ráadásul ezzel az iránta megnyilvánuló maradék tiszteletet is elvesztette. "A honvéd özvegye" c. versében még a galamblelkű Arany is elítélte, de legalább élhetett, nevelhette Petőfi fiát. Második házasságában négy gyermeke született, ATTILA, ÁRPÁD, VIOLA és ILONA. Verseket kezdett írni, legtöbbjéből, mint a Zoltánról szólóból is végtelen szomorúság árad. Már súlyos fájdalmakkal küzdő beteg volt, amikor elköltözött férjétől. Apjának így írt búcsúlevelében: "Apám azt mondta, hogy én boldogtalan leszek Sándor mellett. Asszonynak még nem adatott olyan boldogság, mint amit én éreztem, amikor együtt voltunk Sándorommal. Királynője voltam, imádott engem és én imádtam őt. Mi voltunk a legboldogabb emberpár a világon, s ha a végzet közbe nem szól, ma is azok volnánk."
Márk Éva
|
|
