1529. december 21-én V. (Habsburg) Károly német-római császár kívánságára VII. Kelemen pápa a török szultánnal kötött 1528. évi szerződése miatt kiközösítette I. (Szapolyai) Jánost és híveit. Ez pedig hozzájárult a lutheri tanok magyarországi elterjedéséhez. A kiközösítés egészen 1534-ig tartott.
1755. december 21-én született Nagyszalontán Földi János orvos, természettudós, nyelvújító és költő. Csokonai
Vitéz Mihály és Fazekas Mihály szellemi köréhez tartozott. Gyermekkorában teljes árvaságra jutott, a maga erejéből, nélkülözések közepette végezte tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban, majd a pesti egyetem orvoskarán. Pesten ismerkedett meg mentorával, Ráday Gedeonnal, aki segítette, hogy írásaival megjelenhessen a nyilvánosság előtt. 1788-tól levelezett Kazinczy Ferenccel, folyóiratainak állandó munkatársa volt. Később mindennapi orvosi teendői mellett foglalkozott a verstannal, nyelvtannal és a természetrajzzal. 1792-ben megnyert egy új magyar nyelvtan megírására meghirdetett pályázatot. 1791-ben a Hajdú kerület orvosa lett; figyelme ekkoriban a magyar nyelvű állat- és növényrendszer kidolgozása felé fordult. Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról (művében a magyar növénynevek rendszerezését és osztályozását tűzte ki célul. Linné rendszertanát akarta a magyar állat- és növényvilágra alkalmazni. A tervezett könyvsorozatból csak egy jelent meg: Természeti História a Linné Systemája szerint. Első tsomó. Az állatok országa (Pozsony, 1801). Ez volt az első rendszeres magyar nyelvű állattan.
1912. december 21-én I. Ferenc József szentesítette a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről szóló törvényt. Az 1912. évi LXIII. törvénycikk felhatalmazást biztosított a kormánynak, hogy már háborús veszély esetén is rendkívüli eszközöket alkalmazhat; rendelkezik a rendőrség és a csendőrség igénybevételéről, valamint az esküdtbíróságok működésének felfüggesztéséről.
1944. december 21-én Debrecenben a református kollégium oratóriumában ünnepélyes külsőségek között összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés.
Az 1849-es Habsburg trónfosztás színhelyén összegyűlt 230 képviselő (71 fő kommunista, 55 fő kisgazda, 38 fő szociáldemokrata, 16 fő parasztpárti, 12 fő polgári demokrata, 19 fő a szabad szakszervezetek képviselője, 19 pártonkívüli) a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjévé nyilvánította magát. Megválasztotta elnökét Zsedényi Béla személyében, továbbá alelnökét és jegyzőit.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésszakán elfogadták a magyar nemzethez intézett Szózatot, amely megrázóan mutatta be az ország tragikus helyzetét, felhívta a figyelmet a demokratikus változások szükségességére, megfogalmazta a legfontosabb feladatokat és megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt.
Topor István
|
|
