1619. augusztus 9-én kezdődött a virginiai angol telepesek képviselőinek találkozója Jamestownban. Az első törvényhozó gyűlés 14-ig tartott. A testület határozott többek között az adóügyekről, a közügyek szabályozásáról, az erkölcsről, a dohányárak megállapításáról.
1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a világ egyik legrégebbi állatkertjének számító Fővárosi Állat- és Növénykert.
Egy magyarországi nyilvános állatkert alapításának gondolata már a reformkorban felvetődött, de komolyabban 1859-ben került napirendre az ügy. Az állatkert felállításának legfőbb szorgalmazói Xántus János zoológus, Szabó József geológus, Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Gerenday József, a Füvészkert igazgatója voltak. Az elképzelést a Magyar Tudományos Akadémia is támogatta, majd 1864-ben, a Magyar Királyi Kancellária jóváhagyásával megalakulhatott az "Állatkerti Részvénytársulat". Pest szabad királyi város a főpolgármester, Kászonyi József közbenjárására a "Városerdő" -ből 31 holdat jelölt ki harmincévi használatra, évi egy arany jelképes bérleti díj fejében állatkert létesítésére.
A park terveit Pertz Ármin városi főkertész készítette, az épületek megtervezésére pedig Szkelnitzky Antalt és ifj. Koch Henriket kérték fel. Reitter Ferenc városi mérnök vezetésével készült el a 900 m²-es Nagy-tó, és ekkor fúrták a tavat tápláló kutat is. Az építkezésre jórészt 1866-ban került sor, ekkor vásárolták az állatok nagy részét is. Az állatok külföldről történő beszerzéséhez megint csak a Helytartótanács és a Kancelláriaengedélye kellett az egészségügyi okokból a határokon felállított karantén miatt.
Az igazgatói tisztséget az alapítás után Leopold Fitzinger müncheni zoológusra bízták, de még a megnyitás előtt Xántus Jánost nevezték ki igazgatónak.
1803. augusztus 9-én mutatta be működő gőzhajóját a Szajnán Robert Fulton. Fulton 1800-ban sikertelen tengeralattjáró kísérletét követően ismerkedett össze Livingstonnal, az USA párizsi nagykövetével. Livingston
beszélte rá, hogy inkább gőzhajó tervezésével foglalkozzon, mert abban van a jövő. 1802-ben szerződést is kötöttek: Livingston vállalta a költségek biztosítását, minek fejében Fulton arra kötelezte magát, hogy olyan hajót épít, ami a New York-Albany távolságot legalább 13 km/h -s sebességgel teszi meg.
Fulton először Párizsban próbálkozott a hajó megépítésével, ugyanazon a szigeten, ahol d'Auxiron gróf is néhány évtizeddel korábban. Ez a sziget valamiért nem kedvelte a gőzhajókat. Fulton félkész hajója ugyanis egy vihar következtében szintén elsüllyedt itt. Fulton kimentett a vízből minden menthetőt, és a bemutató napjára, 1803. augusztus 9-ére már el is készült egy másik hajó. A próbaút sikeres volt, mégis visszhangtalan maradt. Még magát Napóleont sem érdekelte a gőzhajó!
1945. augusztus 9-én a Szovjetunió megkezdte a Japán elleni hadműveleteket. Ezzel megkezdődött a második világháború utolsó jelentős hadjárata. Vaszilevszkij tábornok csapatai, augusztus 9-én, több irányból rohanták le a Japán által megszállt Mandzsúriát. A nyár folyamán a Szovjetunióba beékelődő Mandzsúria körül a Vörös Hadsereg egymillió katonáját három jelentős tömbben csoportosították. A hatalmas bekerítő hadművelet ellen a Jamada Otozó tábornok vezette Kvantung-hadsereg 700 000 katonája és a bábállamok milíciája tehetetlennek bizonyult. A szovjetek, valamint mongol és kínai szövetségeseik néhány nap alatt elfoglalták Csungking, Csicsihar, Mukden és Harbin városokat, majd megszállták Szahalin szigetének déli - addig Japán által birtokolt - részét is. A szovjetek - annak ellenére, hogy Hirohito császár küldöttei augusztus 15-én az U.S.S. Nimitz repülőgép-anyahajó fedélzetén aláírták a feltétlen megadásról szóló szerződést - tovább folytatták a hadműveleteket szeptember 2-ig. Ebben a két hétben került a Szovjetunióhoz a Kuril-szigetek, melynek hovatartozása máig vitákat gerjeszt Japán és Oroszország között.
1945. augusztus 9-én, három nappal a hirosimai atomtámadást követően az amerikai légierő egy gépe kioldotta a "Fat Man" névre keresztelt atombombát Nagaszaki felett. A támadásnak mintegy hetven ezer halálos és negyvenezer sebesült áldozata lett.
Topor István
|
|
