1235. augusztus 31-én IX Gergely pápa újfent biztosította II. András magyar királyt, hogy a Szentszék különös meghatalmazása nélkül őt és rokonait nem közösíthetik ki. Egyúttal engedélyezte, hogy a két évvel korábbi beregi egyezményben vállalt tízezer márka kárpótlást a csanádi püspök felé évi ezer márkás részletekben tíz év alatt fizetheti ki.
1290. augusztus 31-én I. (Habsburg) Rudolf német király, aki 14 évvel korábban IV. (Kun) László hathatós támogatásával szerezte meg Ottokár cseh kitálytól az osztrák hercegséget, a fenti napon hűbérül adományozta fiának Magyarországot arra hivatkozva, hogy IV. Béla a tatárjárás idején felajánlotta országát II. Frigyes német királynak, német-római császárnak.
1401. augusztus 31-én az országnagyok megállapodtak Zsigmond magyar király párthíveinek vezérével, Garai Miklós horvát-szlavón bánnal, hogy amennyiben mást választanak királlyá, az új koronázást követő két héten belül Zsigmond visszanyeri szabadságát, ha mégis őt tartják meg, köteles visszavenni idegen híveitől a nekik adományozott javakat. Előzőleg a nehezen kezelhető bárók helyett a király inkább köznemeseket juttatott hatalomra, ezért az ellene forduló főúri liga elfogta és börtönbe zárta. Garai Miklós önmagát ajánlotta túszul a királyért, akinek szabadulásával létrejött a királyhű bárókat tömörítő Garai-Cillei liga.
1990. augusztus 31-én kötötte meg az NDK és az NSZK a két német állam újraegyesítéséről szóló szerződést.
Márk Éva
|
|
