1204. augusztus 26-án Imre király, miután érezte, hogy hamarosan meghal, megkoronáztatta kisfiát, a hároméves Lászlót. Öccsét Andrást (a későbbi II. Andrást királyt) pedig megeskette, hogy hű lesz a kis uralkodóhoz, és mindenben támogatni fogja. Ezek fejében kormányzóvá nevezte ki. A gyermekkirály azonban alig egy évvel később Ausztriában meghalt. Holttestét Székesfehérvárott temették el. Péter győri püspök hozatta haza a holttestét és a székesfehérvári bazilikában temette el. A Szent Korona is visszakerült Magyarországra, a királyné pedig visszatért Aragóniába.
1278. augusztus 26-án I. (Habsburg) Rudolf német király és IV. (Kun) László magyar király hadai a morvamezei (dürnkruti) csatában legyőzték II. Ottokár cseh uralkodó seregét. A győzelem kivívásában döntő része volt a jobb szárnyat alkotó magyar-kun hadnak, amelyet Csák nembeli Máté nádor vezetett. Ottokát elesett az ütközetben, és ezzel lezárult a Babenberg-örökségért 1246 óta vívott harc. Az örökség pedig megalapozta a Habsburg-ház hatalmát.
1346. augusztus 26-án a százéves háború legnagyobb csatájában, a crécyi ütközetben III. Edward angol uralkodó 16 ezer katonából álló serege győzelmet aratott VI. Fülöp francia király 30 ezer fős hada fölött. Az angolok ebben az ütközetbenvetettek be először tűzfegyvereket. Az angol csapatok elől menekülő franciák a crécyi erdőbe sáncolták el magukat. Walesi Edward, a tizenhat éves "fekete herceg" életkorához illő heves rohammal döntötte el a csatát.
1789.augusztus 26-án a francia nemzetgyűlés kiadta az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. A 17 cikkelyből álló nyilatkozat mintájául az amerikai nyilatkozat szolgált. Kimondta a demokratikus alapjogokat: szabadság, egyenlőség, testvériség, valamint személyi szabadság, jogegyenlőség és világpolgárság.
Topor István
|
|
