Nagypénteken a keresztények Krisztus keresztre feszítésére emlékeznek. Ez a gyásznap, mert ekkor ért véget a Jézus ellen indított vallási per. Miután a Nagytanács halálra ítélte, átkísérték a római helytartóhoz, Pontius Pilátushoz azzal a váddal, hogy a zsidók királyának mondja magát. Bár Pilátus úgy látta, hogy Jézus ártatlan, megerősítette a halálos ítéletet. Még azon a napon Jézust keresztre feszítették két gonosztevővel együtt.
Nagypénteken a gyertyák és virágok nélküli templomokban nem tartanak misét. A körmenetbe hozott kereszt
előtt a hívők kifejezik Krisztus iránti imádatukat és hálájukat. Ezt követi az áldozás, a nagycsütörtökön megszentelt ostyával, vagyis Isten testével. A liturgiát könyörgéssel fejezik be, áldásosztás és elbocsátás ezúttal nincs.
Nagypéntek a reformátusok egyetlen hagyományos böjti napja.
A passióolvasás és a passió megjelenítése a szenvedéstörténet felidézését, átélését szolgálja. A nagypénteki passió a 15. század óta van jelen hazánkban.
A legtöbb templomban rendeztek passiójátékokat. A Szentsír, az Úr koporsója állítása a katolikus templomokban jellegzetesen magyar illetve közép-európai hagyomány. A sír körüli díszőrség állás valamikor céhes, illetőleg jámbor társulati kiváltság volt.
A nagypéntekhez számos népi hiedelem kapcsolódik.
Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat.
Nagypénteken nem szítottak tüzet, úgyhogy kenyeret ezért sem süthettek.
Nem is moshattak, mert a ruha viselőjébe villám csapna, nem fontak, nem szőttek. Aki varrt, az úgymond
megszurkálta Jézus sebeit.
Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, vagy megmosdik, azon nem fog a betegség. Az ilyen
víznek szépség-, egészségvarázsló, gyógyító erőt tulajdonítottak. A folyóvíz mágikus erejét azzal magyarázták, hogy nagypénteken azért hasznos, mert Jézust a katonák beletaszították a patakba, az ezzel
megszentelődött a víz. Ezért a nagypénteki hajnali vizet aranyvíznek, aranyosvíznek nevezték.
1367. április 3-án született IV. (Bolingbroke) Henrik a Lancaster-ház első királya.
II. Richárd hatalmát féltve 1398-ban örökre száműzte unokatestvérét Henriket, aki ekkor francia udvarba
menekült. Itt azonban támogatókat és flottát szerzett, majd 1399. július 4-én York grófságban partot ért s rövid idő alatt egész Angliát meghódította. II. Richárd erre kénytelen volt trónjáról lemondani és a parlament 1399. szeptember 30-án Henriket kiáltotta ki angol királynak. Keresztes hadjáratra való előkészületek közepette halt meg Westminsterben.
l941. április 3-án hajnali fél 3-kor vetett véget életének gróf Teleki Pál, aki 1939. február 16-tól töltötte
be a miniszterelnöki posztot. Az íróasztalán talált két borítékot egyik címzettje Horthy Miklós kormányzó volt. A Horthynak írott levélben a következő állt:
" Főméltóságú Úr! Szószegők
lettünk- gyávaságból- a mohácsi beszéden alapuló örökbéke-szerződéssel szemben.
A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk, mert
a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a
németek ellen sem! Hullarablók lettünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak
vissza. Bűnös vagyok.
1941. ápr. 3. Teleki Pál "
A levél hátsó oldalán ez állt:
" Főméltóságú Úr! Ha cselekedetem nem is sikerülne teljesen, és még élnék,
ezennel lemondok.
1941. ápr. 3. Mély tisztelettel
Teleki Pál "
Topor István
|
|
