Csilla és Noémi névnapja. A Csilla nevet Dugonics András író használta először Etelka című regényében. Ismertté tételében azonban Vörösmarty Mihálynak van elévülhetetlen érdeme. A Noémi héber eredetű bibliai női név, jelentése: gyönyörűségem.
Híres Csillák és Noémik: Csomor Csilla színésznő, Szentpéteri Csilla zongoraművész, Ferenczy Noémi gobelinművész
Április 22. A Föld napja. 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a
Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A Föld napja célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990 óta rendezik meg.
1370. április 22-én Párizsban letették a Bastille alapkövét. V. Károly francia király parancsára azért kezdték el építeni, mert az uralkodó úgy gondolta, hogy Párizsnak szüksége van az angol támadásokkal szemben egy szilárd erődre (Még javában tartott a százéves háború!). Az erőd 13 éven át épült és Párizs keleti kapuját védte.
Az építmény XIII. Lajos király uralkodása alatt funkcióváltáson ment keresztül: az erődből börtön lett. A
Bastille-ban sokáig csak az előkelő származású elítélteket tartották, a XVII. században azonban a párizsi fogdákban annyira megnőtt a foglyok száma, hogy a zsúfoltság csökkentése érdekében néha ,,egyszerű" emberek is bekerültek az egykori erődbe.
A több évszázados múltra visszatekintő börtön sorsa azonban 1789. július 14-én megpecsételődött. A
nyolcvankét kiszolgált katona és harminckét svájci gárdista által védett Bastille-t a francia forradalmárok megostromolták. A feldúlt tömeg az erőd parancsnokát, Monsieur de Launey-t kivégezte és az őröket fogságba ejtette. A börtönben a felkelők mindössze hét foglyot találtak: 4 hamisítót, 2 elmebeteget és Solages grófot, aki gyilkosságért ült. Mivel a nép a Bastille-t a zsarnokság jelképeként tartotta számon, a forradalom hevében földig rombolta a börtönt.
1509. április 22-én lépett trónra VIII. Henrik angol uralkodó, miután apja, VII. Henrik meghalt.
Az angol történelem legkülönösebb alakja volt. A nőfaló és feleséggyilkosként is elhíresült király nem sokkal trónra lépését követően azonnal kivégeztette apja kegyenceit, háborút indított Franciaország és Skócia ellen. A
politikába nem szándékozott bekapcsolódni, ezért a kormányzást a tapasztalt Wolsey bíborosra bízta, ő maga vidéki birtokai között utazgatott és vadászgatott. A kiváló diplomata Wolsey kiemelkedő diplomáciai tehetségének köszönhetően ügyes szövetségkötésekkel európai nagyhatalommá tette Angliát. Henrik
a reformáció kezdetén Luthert tanait ostorozó röpiratáért még `a hit védelmezője` (Defensor fidei) címet is megkapta a pápától. Hat felesége közül az első Aragóniai Katalin volt. Tőle született első lánya Mária, aki
később a skótok királynője lett. Henrik azonban szemet vetett az egyik udvarhölgyre, Boleyn Annára, és szeretet volna megszabadulni Katalintól. Arra kérte a pápát, válassza el őt feleségétől. VII. Kelemen pápa hosszas habozás után mégsem volt hajlandó ezt a kérést teljesíteni. A feldühödött Henrik leváltotta Wolsey-t, aki még tárgyalása előtt meghalt és a parlament segítségével szakított Rómával. Henrik 1533 elején feleségül vette a már terhes Boleyn Annát, nem sokkal később pedig megszületett a későbbi Erzsébet királynő.
Henrik úgy döntött: szakít a katolikus egyházzal és új vallást teremt. Következetesen végigvitt vallási reformjainak köszönhetően megszületett az anglikán egyház, amelynek fejévé 1534-ben magátnyilvánította. Morus Tamás, Henrik kancellárja nem volt hajlandó elfogadni az új egyházat, ezért Henrik kivégeztette. Engedélyezte a Biblia angol fordításának kiadását, a szerzetesrendeket feloszlatta, ugyanakkor a
szertartásrendet csak kicsit változtatta meg. Új házasság sem volt azonban tartós: Anna nem tudta fiúval megörvendeztetni urát. Lányt szült Henrik számára, a későbbi Erzsébet királynőt. A király, hogy megszabaduljon feleségétől, boszorkánysággal, felségsértéssel és vérfertőzéssel vádolta meg, és fejeztette
le. Harmadik felesége Jane Seymour lett, aki fiút szült ugyan, a későbbi VI. Edwardot, de a szülésbe belehalt. Negyedik felesége Cleves-i Anna, ötödik pedig Catherine Howard volt. Ez a házassága is rövidnek bizonyult. Kétévvel később hűtlenség miatt ezt a feleségét is elítéltette és kivégeztette. Henrik utoljára 1543-ban nősült, ezúttal a gazdag Catherine Parrt vette el. A bölcs asszony, aki még protestáns hitét sem volt hajlandó elhagyni, jótékony hatással volt urára, aki még két lányát is - természetesen Edward után - lehetséges örökösének tette meg, de továbbra is törvénytelennek minősítette őket.
Az angol történelem e különös alakja számos művészt ihletett meg. Shakespeare drámát írt róla, számtalan film, színmű és regén dolgozta fel életét, így a Korda Sándor rendezésében készült VIII. Henrik magánélete című filmklasszikus vagy a BBC VIII. Henrik hat felesége című tévésorozat.
Topor István
|
|
