Évfordulók március 31-én
1387. március 31.én koronázták magyar királlyá Luxemburgi Zsigmondot. Korának legtekintélyesebb uralkodója volt (magyar, cseh, német király, német-római császár), székhelyül Budát rendezte be. Nagy Lajos leányának, Mária királynőnek lett a férje, így nyerte el a koronát a fenti időpontban, de a neheze csak ezután következett számára. A különféle pártok, bárók és oligarchák olyan királyt akartak aki nem korlátozza hatalmukat, így az egyébként mindig pénztelen Zsigmond az egyházzal és a köznemesekkel egyezkedett. Várandós felesége, az utolsó magyar Anjou 1395-ben meghalt - rövid életéről itt olvashatnak: Az utolsó Anjouk.
Tíz évvel később Cillei Borbálát vette feleségül, akinek dúsgazdag családja folyamatos kölcsönökkel támogatta.
Kedvezett a városoknak, erősítette a polgárság pozícióit, rögzítette a városok jogát a polgárai feletti ítélkezésben, s az 1435-ös rendi gyűlésen a városi polgárság negyedik rendként képviseltethette magát. Egységesítette a súly- és mértékrendszert, 1395-ben egyetemet létesített Óbudán. 1414-ben összehívta a konstanzi zsinatot, amely kimondta, hogy a zsinat addig nem oszlatható fel, amíg az egyházszakadás meg nem szűnik. Az addigi három pápa vagy lemondott vagy lemondatták, és 1417-ben V. Márton személyében új pápát választottak. 1433-ban koronázták német-római császárrá. Nem született fia, utódul vejét, Habsburg Albertet jelölte meg.
1499. március 31-én született Gianangelo de Medici, IV. Piusz néven a 224. római pápa. Elkötelezetten harcolt az egyház megreformálásáért: visszaszorította az inkvizíció túlkapásait, összehívta a tridenti zsinat utolsó ülését, ezen fogadták el a tridenti hitvallást, mely a XX. századig meghatározója volt a katolikus egyház működésének. A zsinati reformok véghezvitelével megalapozta az ellenreformációt. Magyar vonatkozású érdekességet jegyzett le róla a jeles humanista költő Bocatius: a zsinat idején Draskovics György bíboros érsek (Fráter György unokaöccse) egy ebédnél tállyai borral kínálta a pápát, akit elbűvölt a kiváló zamat, s így szólt: "... patrem sanctum talia vina decent!". A szójátékon alapuló, ezért nem pontosan fordítható mondat azt jelenti, hogy a pápához ilyen borok illenek, ill. a pápához tállyai borok illenek. A legenda szerint ez a pápai szólás alapozta meg a tokaji borok kírnevét.
1631. március 31-én halt meg John Donne angol költő "a legkülönösebb költői egyéniségek egyike. Shakespeare korában élt, de verseinek nagy része csak halála után jelent meg és kezdett hatni. Mint szerelmi költő szakít a hagyománnyal, amely előtte és utána évszázadokon át idealizálta a nőt és a szerelmet. Nőalakjai nem megközelíthetetlenek, mint a szonettek hölgyei, hanem hűtlenek, mint a római elégikusok szeretői. Intellektuális költő oly mértékben, mint előtte és utána kevesen." (Szerb Antal) Hemingway mottóul választotta egyik mondatát híres regényéhez: "Minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát ne kérdezd, kiért szól a harang: érted szól."
Márk Éva
Évfordulók március 30-án
1856. március 30-án a párizsi béketárgyalásokon lezárták a krími háborút, rögzítve Oroszország vereségét. Az Orosz Birodalom régi álma volt a fekete-tengeri tengerszorosok megszerzése, s a XIX. sz. közepére elérkezettnek látták ehhez az időt. I. Miklós cár ultimátumára, hogy a Török Birodalomban élő valamennyi keresztény feletti védnökséghez való jogát ismerje el a Porta, válaszul Törökország hadat üzent Oroszországnak. Az első orosz győzelmek után a nyugat-európai hatalmak, melyeket nyugtalanított az oroszok növekvő nagyhatalmi törekvése, szövetséget kötve a szultánnal hadat üzentek a cárnak. A szövetségesek partra szálltak a Krím félszigeten, ahol Szevasztopol 11 hónapos ostroma alatt több orosz támadást is visszavertek, végül győzedelmeskedtek. A békeszerződés biztosította a Fekete-tenger semlegességét és Törökország függetlenségét. A Török Birodalom területén élő keresztények a nagyhatalmak védnöksége alá kerültek.
Néhány magyar szabadságharcos emigráns (Kmety György, Türr István) a törökökkel együtt harcolt. A súlyos vereség miatt Oroszország az államcsőd határára került, ekkor kényszerült a cár eladni Alaszkát az Egyesült Államoknak 7,2 millió dollár értékű aranyért.
1912. március 30-án halt meg Karl May a legtöbb könyvet eladó német író. Nagyon szegény családban született, nehéz körülmények között nőtt fel. Tanárként kezdte, de apróbb lopások, csalások miatt többször börtönbe került. Eleinte írásaival is kudarcot vallott, de egy kiadóval kötött szerződés után sikert sikerre halmozott. A Vadnyugaton sosem járt, a gyakorlati ismereteket rengeteg olvasással és fantáziával pótolta. Főhősei a talpig becsületes Winnetou és Old Shatterhand (akit a dokumentumok szerint Xantus Jánosról mintázott) csaknem az egész világot meghódították. Több könyve Arábiában játszódik, ezekkel is komoly sikereket ért el. Műveit több mint 30 nyelvre lefordították és több mint 200 millió példányban adták el. Hetven évet élt.
2009. március 30-án indult a Malév Q400-as gépe Jászvásárra. A román-moldvai határ közelében levő város neve románul Iasi (Jasi). A XI. sz.-ban jászok éltek itt, akik aztán áttelepültek a magyar királyság területére, helyükre pedig románok költöztek. Egy ideig ez volt Moldva fővárosa, majd a Moldva és Havasalföld Egyesült Királyságé Bukaresttel közösen. 1940. június 27-29 között a román hatóságok több mint 13 ezer ott élő zsidót végezték ki (a hírhedt jászvásári pogrom).
Márk Éva
Évfordulók március 29-én
1464. március 29-én a székesfehérvári országgyűlés királlyá koronázta Hunyadi János fiát, I. Mátyás néven.
A kancellária használatba vette a király újonnan vésetett kettős felségi pecsétjét – nagypecsétjét – és aranypecsétjét. Ettől fogva az oklevelekben feltüntették a koronázástól számított éveket is. Mátyás függőpecsétje tömör aranyból készült. Előlapján a király ülő alakja látható a felségjelvényekkel, lábánál kerek talpú pajzsban hármas halomból kiemelkedő kettőskereszt. A bulla latin nyelvű körirata magyarul így hangzik: Az Úristen az én segítőm. Hátlapján hétszer vágott kerek talpú pajzs látható.
1848. március 29-én Pest város Közbátorsági Bizottmánya elhatározta, hogy az ország önállóságát biztosító törvényjavaslat királyi jóváhagyásának további halogatásának esetén Pestre hívja a kormányt és itt forradalmi úton kikiáltja a függetlenséget.
1885. március 29-én megszületett Szabadkán Kosztolányi Dezső, a Nyugat első nemzedékének és a magyar irodalomnak egyik legnagyobb alakja. Egyetemi tanulmányai alatt kötött barátságot Babits Mihállyal és Juhász Gyulával. állandó szereplője volt Négyesy László stílusgyakorlatainak. 1906-tól a Budapesti Napló belső munkatársa lett.
1908-ban Az induló Nyugat szerzője lett. Versciklusa, A szegény kisgyermek panaszai (1910) rendkívül népszerűvé tette. 1913-ban feleségül vette Harmos Ilona (írói nevén Görög Ilona) színésznőt. A 1920-as években az epika felé fordult. Ekkor jelentek meg regényei. Nero, a véres költő, Pacsirta, Aranysárkány, Édes Anna. 1922 és 1924 között írt verseiből alakította ki A bús férfi panaszai című versciklusát. E regényeivel a magyar prózairodalom legnagyobbjai közé emelkedett. Tevékeny szerepet vállalt a nyelvművelésben, cikkek sokaságában támadta a nyelvhasználat idegenszerűségeit. Novelláiban új hőse jelent meg: Esti Kornélban saját „másik énjét” is ábrázolta.
1930-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé választotta, ugyanebben az évben a Magyar PEN Klub elnöke lett.
1933-ban megszületett e korszakának összefoglaló műve, a Számadás című szonettciklus, 1935-ben pedig Számadás című verseskötete.
1933 nyarán jelentkeztek később végzetessé váló betegségének első tünetei. Ez év őszén írta a Hajnali részegséget. 1935-ben megismerkedett a Szeptemberi áhítat ihletőjével, Radákovich Máriával, utolsó nagy szerelmével.
1936 januárjában betegsége ismét súlyosra fordult, Stockholmban kezelték. Tengerszem címmel jelentek meg összegyűjtött elbeszélései. Halála után legjelesebb kor- és nemzedéktársai búcsúztatták.
Költői tevékenységének szerves kiegészítői műfordításai, melyekben szabadon csapongott a világirodalomban, nem hűségre, hanem szépségre törekedve.
Regényei és elbeszélései a magyar próza egyik csúcspontját jelentik. Rendkívüli hatást tett irodalmunkra: Márai Sándor, Ottlik Géza, Esterházy Péter tisztelegtek emléke előtt.
Cikkeiben ugyancsak műfajteremtőnek bizonyult: a magyar tárcaírás mestere volt, személyes reflexióival gazdagította a bemutatott élettényeket. Bírálatai a magyar impresszionista kritika kiemelkedő teljesítményei; nagy megértéssel és beleérzéssel elemzett minden művet és jelenséget.
Topor István
Évfordulók március 28-án
1598. március 27-ről 28-ára virradóra báró Pálffy Miklós és báró Adolf Schwarzenberger tábornokok mintegy 5500 fős, francia, vallon, német és magyar katonaságból álló hadereje egy éjszaka alatt visszafoglalta a török kezén lévő Győr várát.
A város legismertebb legendája a vaskakas históriája ehhez az eseményhez kapcsolódik. A bástyán billegő érckakas annak idején a szélirányt mutatta. A monda szerint a várat elfoglaló csapatok vezére, Szinán pasa hitt abban, hogy az erődítmény bevehetetlen, és megjövendölte, hogy amíg a kakas meg nem szólal, Győr török kézen marad. A kakas azonban a győztes ostrom éjszakáján megszólalt, és kukorékolni kezdett. Hangját a legenda szerint egy Bajusz Ferkó nevű suszterinas kölcsönözte. Ő mászott fel a torony tetején magát illegető kakashoz, és trombitáját úgy szólaltatta meg, hogy azt kukorékolásnak vélték. Ezzel adott jelet a vár alá érkező katonáknak. A törökök pánikba estek, azt hitték, beteljesedett a nagyvezér jóslata: a vaskakas megszólalt, elérkezett a végórájuk.
1914. március 28-án született a csehországi Brnóban Bohumil Hrabal a cseh szatíra utolérhetetlen nagymestere.
Nevelőapja František Hrabal sörgyári könyvelő volt, aki 1920-ban vette feleségül az édesanyját. Az iskolánál sokkal jobban érdekelte a sörgyár világa és a munkások történetei, különösen nevelőapjának testvére, Jozef volt rá nagy hatással. A sörgyárban eltöltött gyermekkor élményei és a kisvárosi hangulat Hrabal számos későbbi művében alapvető motívumként jelenik meg, így például Sörgyári capriccio című regényében is.
1935-ben érettségizett, és beiratkozott a prágai Károly Egyetem jogi karára, de a háború és a német megszállás miatt tanulmányait csak 1946-ban fejezte be. A háború alatt rövid ideig vasúti forgalmistaként dolgozott. Ebből az élményből született 1965-ben a Szigorúan ellenőrzött vonatok című regénye. A művet a filmvásznon Jiří Menzel vitte sikerre, amit Oscar-díjjal jutalmaztak. A kommunista diktatúra időszakában volt biztosítási ügynök, kereskedelmi utazó, vasműben dolgozott fizikai munkás.
Az írással hivatásszerűen 1963-tól foglalkozott. A ’68-as prágai tavasz vérbefojtását követően a hatóságok számos könyvét nem engedték megjelenni, többek között az Őfelsége pincére voltam és a Városka, ahol megállt az idő című műveket. Egy darabig szamizdatokban és külföldön is publikált.
Galambetetés közben, a prágai Na Bulovce kórház ötödik emeletéről kizuhanva halt meg. Többen úgy vélik, hogy ez a szatirikus halál Hrabal részéről tudatosan megtervezett öngyilkosság volt. Az élet szépségét valló, hirdető és élő Hrabalrók én ezt nehezen tudom elhinni.
1936. március 28-án született Mario Varga Llosa Nobel-díjas perui író, akadémikus. Szülei válása után édesanyjával Bolíviába költöztek. Tízéves korától ismét Peruban élt, a fővárosban, Limában kezdte tanulmányait. Már tizenhat évesen drámát ír, később az egyetemen irodalmat és jogot hallgatott, és a Literatura c. irodalmi újság társszerkesztője lett.
Az egyetemet végül Madridban fejezte be, de 1959-től Párizsban élt, ahol spanyolt tanított, valamint a francia rádió spanyol osztályán dolgozott. Első regénye, a Városok és kutyák 1962-ben jelent meg, és egyből meghozza a nemzetközi elismerést. 1966-ban jelent meg második regénye a Zöld palota, ekkor már második feleségével Patricia Llosával él együtt. A hatvanas évek végétől különböző amerikai és európai egyetemeken tanított, 1967-ben pedig kiadta összegyűjtött novelláit Kölykök címmel (A címadó írás volt az első kiadott novellája).
1970-ben családjával Barcelonába költözött, itt írta doktori disszertációját, aminek témája példaképe, Gabriel García Marquez írásművészete volt. 1973-ban jelent meg a Pantaleón és a hölgyvendégek, amiből három évvel később saját maga rendezett filmet.
1975-ben visszatért Peruba, 1977-ben pedig a Nemzetközi PEN Klub elnökévé választották. A nyolcvanas években már Japánban is tanított, közben sorra jelentek meg regényei.1990-ben indult a perui elnökválasztáson, és noha első számú esélyesnek számított, végül mégsem nyer. 1995-ben megkapta a legmagasabb spanyol nyelvű irodalmi elismerést, a Cervantes-díjat.
2010-ben neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat.
Legkedvesebb idézetem tőle a Háború a világ végén című regényében található ebben a formában: „A politika a gazemberek művészete!”. Fején találta a szöget!!!
Évfordulók március 27-én
Március 27-e színházi világnap. A gondolat megszületése akkor fogalmazódott meg először, amikor Párizsban 1957-ben megkezdte működését a Nemzetek Színháza. 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján ez a nap lett a színház világnapja. Újabb állomást jelentett a Nemzetközi Színházi Intézet 1975. évi döntése. Ennek értelmében 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntik a színészeket, színházi dolgozókat. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.
1784. március 27-én (újabb kutatások szerint 1787 vagy 1788) született Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, őshazakutató, a tibeti filológia megalapítója, az MTA levelező tagja.
Szegény sorsú székely családból származott. 15 éves korában „szolga-tanuló”-ként került a nagyenyedi kollégiumba. A főiskola elvégzését követően alma máterében kapott tanári állást. 1815-ben angol ösztöndíjjal került a göttingeni egyetemre, ahol a keleti nyelvtanulmányokkal foglalkozott. 1818-ban visszatért Erdélybe. Még diákkorában eltökélte, hogy felkeresi az „ázsiai magyarok” maradékait. 1819 őszén indult útnak gyalog, csekély pénzzel. Törökországon, Iránon, Afganisztánon és Indián keresztül Nyugat-Tibetig. Miután pénze elfogyott vissza kellett fordulnia. Ekkor találkozott W. Moorcroft angol utazóval, aki a tibeti nyelvkutatásra terelte figyelmét. Ladákh Zanszkár tartományában, 1823–24-ben, kegyetlen nélkülözések közt töltött el két esztendőt a zanglai lámakolostorban. Ez idő alatt rakta le a tibeti nyelvészet alapjait. 1830-ra elkészítette egészítette az első tibeti nyelvtant és a tibeti–angol szótárat. 1830-ban a Bengáli Ázsiai Társaság Calcuttába hívta; itt jelent meg két műve 1834-ben. Mindkét mű úttörő jelentőségű a keleti nyelvészet történetében. Összesen tizenhat európai és keleti nyelven állított össze szójegyzékeket. 1842-ben azonban ismét útra kelt. Célja ezúttal Lhasza, a tibeti főváros, majd innen Észak-Kína, az ujgurok és a mongolok földje volt. Úgy gondolta, hogy a dalai lámák könyvtárában rábukkanhat olyan forrásokra, amelyek a régi magyarokra vagy legalább az ujgurokra vonatkozó híradásokkal szolgálhatnak.
Áprilisban érkezett meg Dardzsilingbe, ahol azonban betegség döntötte le a lábáról. Több napig feküdt lázasan, míg végül 11-én hajnalban a trópusi dzsungelben elkapott malária örökre véget vetett hosszú vándorlásának. Síremléke a dardzsilingi temetőben áll, a Himalája hegyeinek oldalában. 1858-ban gróf Széchenyi István lefesttette Csoma síroszlopát, bekereteztette, és az alábbi feliratot vésette bele:
„Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.”
1848. március 27-én a bécsi Államkonferencia elvetette az úrbéri szolgáltatások eltörléséről szóló március 18-i törvényjavaslatot azzal az indoklással, hogy nem látják biztosítva a földesurak kárpótlását. Ugyanezen a napon Batthyány Lajos miniszterelnök és Deák Ferenc Bécsben a felelős magyar kormányról szóló törvényjavaslat szentesítéséről tárgyalt. Újvidéken a szerb nemzeti gyűlés felirati javaslatot fogalmaz meg az országgyűlésnek, amelyben nemzeti létük elismerését és azt kérik, hogy belső ügyeiket anyanyelvükön intézhessék, továbbá, hogy a határőrvidéken is számolják fel a feudális viszonyokat.
1956. március 27-én a Magyar Dolgozók Pártja Heves megyei pártaktíva értekezletén Rákosi Mátyás bejelentette, Rajk László és társai perének koncepciós voltát. 1949. szeptember 24-én ugyanis a Népbíróság Rajk Lászlót és társait koholt vádak alapján népellenes bűntettért, kémkedésért, hűtlenségért, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésért Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást halálra, Brankov Lázárt és Justus Pált életfogytiglani, Ogenyovics Milánt 9 évi fegyházra ítélte. Pálffy György és Korondy Béla ügyét katonai bíróság elé utalta. A halálra ítélteken 1949. október 15-én az ítéleteket végrehajtották.
Topor István
Évfordulók március 26-án
1804. március 26-án Bécsben elhunyt Kempelen Farkas a kor kiemelkedő polihisztora.
Sokoldalúságára jellemző, hogy kancelláriai tanácsosként, tudósként és feltalálóként, építészként, művészként egyaránt jegyzik. Pozsonyban született. Nagy nyelvtehetség volt, nyolc nyelven írt, beszélt és olvasott. 22 évi munkával beszélőgépet szerkesztett, amit ma is az informatika alaptalálmányának tekintenek. A mű szerkesztésével párhuzamosan az emberi beszéd szerkezetéről írt tanulmányt, ami az újkori fonetika alapja. Ő tekinthető az első magyar logopédusnak is. A vakok neki köszönhetik az első író- és nyomtatógépüket. A pozsonyi és a budai várba vízemelő gépet tervezett, de a schönbrunni szökőkútrendszert is ő tervezte. Tökéletesítette a gőzgépet, ill. megszerkesztette a gőzturbina ősét. Utóbbi munkáival James Wattot is felülmúlta.
Legismertebbé sakkozógépe tette, holott az csak Mária Terézia kérésére készített szellemes játékszer volt. Az elmés szerkezet a mai napig is találgatásokra ad okot, mivel a gép Philadelphiában (1854) elégett.
Építészként is jelentőset alkotott. A budai Várpalota átépítésének irányítása, a pozsonyi hajóhíd, ill. a budai karmelita templom színházzá alakítása (Várszínház) fűződik a nevéhez. Sőt, rövid ideig a pest-budai német színházak főfelügyelője is volt.
Egyéb művészeti ágakban is maradandót alkotott.
Színdarabokat, zeneműveket és verseket írt, melyeket korában sikerrel adtak elő. Legismertebb színpadi alkotása Perseus és Androméda címen jelent meg.
Foglalkozott rézmetszéssel is. 1789-től a bécsi Művészeti Akadémia tagja. Pár száz rajza a kassai múzeumba került.
Mária Terézia pártfogoltjaként szolgálta a magyar ügyet a királyi Kamaránál, majd kancelláriai tanácsosként. A sóbányák igazgatójaként, Bánsági Kormányzóként (ő irányította a bánáti telepítéseket) is bizonyította rátermettségét. Az ő vezetésével költözhetett Budára Nagyszombatról az első magyar egyetem. Maradt ereje, energiája vállalkozásokra is, hogy így segítsen a szegény csallóközi magyarokon.
Felvilágosult, racionális gondolkodásával messze kortársai előtt járt. Szabadkőművesként szimpatizált a magyar jakobinus mozgalommal s ezért I. Ferenc császárnál kegyvesztetté vált.
1875. március 26-án hunyt el Kriza János néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök, az MTA tagja.
Erdővidék déli csücskében, Nagyajtán született. Mivel a szülőfalu és környéke rendkívül gazdag volt népi hagyományokban, már gyermekkorában elkezdett foglalkozni ezek gyűjtésével. 1820-tól Torockón tanult, itt kezdett népies dalok gyűjtésébe, amit Szívet gyönyörködtető világi énekek címmel foglalt össze. Tanulmányait 1825-től a székelykeresztúri unitárius kollégiumban folytatta, majd Kolozsvárott teológiát és jogot tanult. 1835-től a kolozsvári unitárius egyházközség papjelöltjeként két éven át Berlinben képezte tovább magát. 1838-tól előbb papként, majd 1861-től unitárius püspökként tevékenykedett Kolozsváron.
Költőnek indult, de figyelme hamar a népköltészet felé fordult. Legfontosabb műve a székely népköltési gyűjtemény, a Vadrózsák, mely 1863-ban jelent meg. Emellett műfordítóként is tevékenykedett: kezdetben németről orosz és kozák népdalokat, később Hugo, Lamartine, Heine, Rückert, Wordsworth, Burns, Milton műveit fordította magyarra. A kolozsvári Házsongárdi temetőbe nyugszik.
1919. március 26-án a Belügyi Népbiztosság közzétette 1. számú rendeletét a csendőrség és rendőrség megszüntetéséről valamint a helyükbe lépő Vörös Őrség felállításáról. Több különítmény is alakult. Kifejezetten politikai célokra teljesen megbízhatónak tartott különítmények alakultak. A leghírhedtebb közülük a Cserny József vezette Lenin-fiúk voltak. A kb. 200 főnyi egysége jellegzetes öltözéke a fekete bőrruha volt. A különítmény tagjai mintegy tucatnyi közönséges gyilkosságot követtek el Cserny kifejezett utasítására, vagy minden parancs nélkül. Az ellenforradalmi szervezkedések felderítése a Belügyi Népbiztosság Politikai Osztályának feladata volt. A részleg tevékenységet Korvin Ottó irányította. A vidéki fegyveres felkelések leverésére és megtorlására Szamuely Tibor népbiztos kapott teljhatalmat a Forradalmi Kormányzótanácstól. Rögtönítélő eljárással ítélkeztek az elfogottak felett. A halálos ítéleteket a helyszínen nyomban végrehajtották. A forradalmi törvényszékek, valamint a rögtönítélő bíróságok ítéletei alapján 153 személyt végeztek ki, közülük 119 vádlottat politikai, 6-ot katonai, 28-at pedig közönséges bűncselekmény miatt.
Évfordulók március 25-én
1442. március 25-én Szebennél Hunyadi János legyőzte a Murád szultán által Erdélyre küldött Mezid bég seregét.
Ebben a csatában tűnt ki Hunyadi egyik familiárisa, Kemény Simon (vagy Kamonyai Simon), aki felajánlotta Hunyadinak, hogy Mezid megtévesztése céljából, öltözetet, páncélt, lovat és fegyvert cserél Hunyadival. A csel bevált, a csatában a törökök minden erejükkel a Hunyadinak vélt Kemény Simont és az általa vezetett szárnyat támadták, míg a valódi Hunyadi a magyar sereg nagyobbik részét vezette. Kemény Simon és az őt védő csapat sokáig állta a török áradat rohamait, vágták, kaszabolták az ellenség rengeteg harcosát, ám az egy személyre összpontosított irtózatos túlerő végül legyűrte őket; Simon és a kíséretében harcolók mind hősi halált haltak. Mikor Kemény Simon ezer sebből vérezve, holtan esett le lováról, a törökök győzelmi mámorban kezdtek ujjongani. Csakhogy a valódi Hunyadi eddig a török sereg oldalába került, majd fergeteges rohamot indított a megtévesztett ellenség döbbent katonái ellen. Ráadásul eközben az őrség megcsappant létszámát és figyelmét kihasználva, kiszabadították/kiszabadultak a foglyok is, akik a kezük ügyébe kerülő kövekkel, elesettek fegyvereivel azonnal hátba támadták a törököket. A két (vagy inkább még több) tűz közé került törökök óriási vereséget szenvedtek, seregüknek csak egy töredéke élte túl az ütközetet. Holtan maradt a csatatéren maga a vezér, Mezid bég és fia is, a többi, sok ezer török katonával együtt. Hunyadi János a maga tehetségének, katonái és a kiszabadított foglyok bátorságának, de legfőképp Kemény Simon önfeláldozásának köszönhetően hatalmas győzelmet aratott, az ellenséget megsemmisítette, az elrabolt embereket, állatokat, terményeket és tárgyakat visszaszerezte. Mezid seregének megmaradt része a Vöröstoronyi-szoroson át Havasalföldre menekült. Hunyadi utánuk ment és onnan is kiűzte őket.
1848. március 25-én az országgyűlés alsótábláján az elnöklő gróf Széchenyi István nem engedte megtárgyalni a konzervatív követeknek a jobbágyfelszabadítás módosítására tett március 23.i javaslatát, mivel az területeket vont volna ki a felszabadító törvények hatálya alól.
Ugyanezen a napon a Zágrábban összeült a horvát nemzetgyűlés Ljudevit Gaj kezdeményezésére elkészítette a királynak szóló feliratot. Ebben polgári átalakulást, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia és a határőrvidék egyesítését, felelős horvát kormány kinevezését és a nemzeti nyelv bevezetését követelték.
1922. március 25-én hunyt le Hugonnai Vilma az első magyar orvosnő.
Alig töltötte be 18. életévét, amikor férjhez ment Szilassy György pándi földbirtokoshoz, a 19. század legendás pomológusának, Szilassy Györgynek fiához. Előbb Vasadra, majd onnan Pándra költöztek. A Szilassy család sarja nemigen érdeklődött a szellemi dolgok iránt, rendszeresen átkocsizott a nagykátai kaszinóba, kártyázni, mulatni, amelynek következtében utóbb elkorhelykedte a legendás Szilassy-birtokot. Az ifjú Hugonnai Vilma érdeklődése a természettudományok felé fordult. Miután hírét vette, hogy 1869-től a zürichi egyetem megnyitotta kapuit a nők előtt, elhatározta, hogy a zürichi orvosegyetemre iratkozik be. Férje azzal a feltétellel járult ehhez hozzá, ha anyagilag ez nem érinti őt. 1872-ben Vilma az ékszereit adta el, hogy beiratkozhasson, és költségeit fedezni tudja, de szűkösen élt így is. A grófkisasszony Svájcban vegetárius életmódra tért, mert megesett, hogy kenyérre sem futotta, nemhogy húsra.
Orvosi diplomáját 1879-ben szerezte. Végzés után az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet. Végül 1880-ban hazatért, de diplomáját annak ellenére sem fogadta el Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter, hogy kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta. Így sokáig csak bábaként tevékenykedett a világhírű szülész-nőgyógyász, dr. Tauffer Vilmos professzor mellett. Hugonnai Vilma helyzete nem volt könnyű: hivatalosan szülésznőként működött, betegek sokaságát kezelte, amely munkára "rákényszerült", hiszen Szilassyval kötött házassága végleg felbomlott. Ebben az időben írta "A nők munkaköre" című tanulmányát, amelyben a nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást, de minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte célul. 1887-ben férjhez ment Wartha Vince jeles vegyészhez, műegyetemi tanárhoz, ebből házasságból született 1888-ban Vilma nevű leánya. Szülésznői munkája mellett ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű könyveket kezdett írni. Az 1907-ben megjelent, elsősorban női és gyermekbetegségekkel, valamint a szülészettel és gyermekápolással foglalkozó, "A nő mint háziorvos" című könyvét sokáig az egészségápolás kézikönyvének tekintették. Az Országos Nőképző Egyesületben tevékenykedett, hatékonyan küzdött a nők oktatásáért és a nemüknek megfelelő foglalkoztatásért.
1894-ben a Szabad Lyceum Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnökévé választotta. Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, a nők képzésére összpontosult.
1897-ben végül Magyarországon is orvosdoktorrá avatták, és ezt követően oktatással foglalkozott.
Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nők szellemi képzésének.
Az első világháború súlyos katonai vereségei, a frontok véráldozatai bizonyították be a nők szükségességét a betegápolás és a kórházi munka területén. Hugonnai Vilma már 67 éves, amikor 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott. 14 vidéki városban szervezett – női orvosi és betegápolói erővel – betegmegfigyelő állomást. Felhívása, szervezőmunkája követőkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nővérnek és 84 orvosnőnek a szolgálata, aki Hugonnai Vilma oklevelének nosztrifikálása után nyert diplomát magyar egyetemen.
Sírja 1980-ig a Rákoskeresztúri temetőben volt, amikor hamvait a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban helyezték el. Nevét iskolák és szobrok őrzik.
2005. március 25-én 95 éves korában távozott az élők sorából Kertész Erzsébet József Attila-díjas író. Tanári oklevelet szerzett, de előbb könyvtárosként, majd újságíróként dolgozott. A harmincas évektől kezdve írt regényeket, amelyek közül a Gyönyörű nyár 1935-ben jelent meg a Franklin Társulatnál. 1940-től szabadfoglalkozású íróvá vált. Elsősorban lányoknak írt regényei a híres „csíkos könyvek” sorozatban jelentek meg. Műveinek hősei kizárólag nők voltak. Előszeretettel bújt híres magyar és külföldi nők bőrébe. Hősnői voltak Szendrey Júlia, Podmaniczky Júlia, Kossuth Zsuzsanna. Hugonnai Vilmának, az első magyar orvosnőnek a történetét a Vilma doktorasszony című művében dolgozta fel. A világtörténelem jeles női közül megírta Elizabeth Barrott-Browning viktoriánus kori angol költőnő életregényét, valamint Florence Nightingale-nek a női választójogért harcoló polgári mozgalom jeles képviselőjének élettörténetét.
Topor István
Évfordulók március 24-én
Március 24-ét a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a tuberkulózis világnapjává nyilvánította. A nemrég még könnyen gyógyíthatónak hitt tuberkulózis az utazások, a migráció és a mutáns baktériumok következtében nagy mértékben terjed a legfejlettebb országokban is. A kórnak évente 2 millió áldozata van.
1844. március 24-én született Arany László költő, Arany János fia, Petőfi keresztfia, az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja. Nagykőrösön tanult, ahol olyan kiváló pedagógusok oktatták édesapján kívül, mint a költő Szász Károly (1829-1905), a költő-filozófus Mentovich Ferenc (1819-1879), vagy Szilágyi Sándor történész. Jogász lett, élete végéig tisztviselő maradt, jórészt a Magyar Földintézetnél. Országgyűlési képviselő is volt. Írt a Pesti Naplóba, a Budapesti Közlönybe, a Budapesti Szemlébe. Fordított több Shakespeare darabot, és Moliere-től a Tudós nőket. Elfrida c. humorosnak mondható verses elbeszélésével nyerte el a Kisfaludy Társaság pályadíját először, majd főművével a Délibábok hősével is, amit aztán névtelenül adott ki. Népmeséket gyűjtött a Székelyföldön, ezek Eredeti népmesék címen kerültek kiadásra. Szerb Antal szerint: "A Délibábok hőse talán a legjózanabb és legkorszerűbb hang a magyar önszemlélet történetében". Érdemes elolvasni!
1999. március 24-én a NATO megkezdte Szerbia és Belgrád bombázását. Belgrádban találat ért minisztériumokat, a Rádió és TV épületét, iskolákat, kórházakat, gazdasági létesítményeket, a TV-tornyot és a kínai nagykövetséget. Az első légicsapások keretében 70 gép indult bevetésre Avianóból. Clinton amerikai elnök szerint a bombázásnak három célja volt: a NATO eltökéltségének demonstrálása, Belgrád visszatartása a Koszovó elleni agressziótól és a jugoszláv hadsereg erejének megtörése. A bombázások 73 napja alatt a szerb gazdasági infrastruktúra gyakorlatilag megsemmisült, romba dőlt 540 épület, 58 híd, 30 ezer otthon. A halálos áldozatok száma 1500 és 3500 közé tehető. A légi hadjárat június 10-én ért véget.
Márk Éva
Évfordulók március 23-án
Március 23-át 2007-ben előbb a magyar, pár nappal később a lengyel parlament a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította.
Március 23-án tartjuk a meteorológia világnapját, annak emlékére, hogy az 1873-ban létrejött Nemzetközi Meteorológiai Szervezet 1950. március 23-án alakult Meteorológiai Világszervezetté (WMO).
1858. március 23-án született Ludwig Quidde német történész. Doktori címét Zsigmond király és a Német Birodalom1410-1419 c. dolgozatával nyerte el. A késő középkori történet legismertebb európai tudósai közé tartozott. 1893-ban jelent meg Caligula - Tanulmány egy római császár önfejűségéről és paranoiájáról c. szatírikus műve, melyben II. Vilmost Caligulához hasonlította. Emiatt a bíróság 30 nap fogságra ítélte, derékba törve tudományos karrierjét. Közíróként, politikusként harcos pacifista volt, tevékenységét 1927-ben Nobel-békedíjjal ismerték el. 1941-ben Genfben halt meg.
1897. március 23-án született Hamvas Béla író, filozófus Eperjesen, evangélikus lelkészi családban. Elhatározta, hogy imakönyvet ír ateisták számára, s alighanem sikerült is neki. Édesapja 1919-ben megtagadta a szlovák hűségeskűt, ezért kiutasították őket Pozsonyból és Budapestre költöztek. Itt a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, majd újságíróként, könyvtárosként dolgozott, és számos folyóiratban publikált tanulmányokat, esszéket. A II. világháborúban háromszor is behívták, de közben írt és fordított. 1944-ben Németországból szökött haza Budapestre, ahol lakását bombatalálat érte, elvesztette minden földi vagyonát. Többé nem jutott önálló lakáshoz és nem gyűjtött könyveket. 1945-ben belépett a kommunista pártba, ahonnan három év múlva kilépett. Nagy baráti körrel rendelkezett, köztük volt Weöres Sándor, aki neki ajánlotta A teljesség felé c. kötetét (benne kedvenc sorommal: "Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.") 1948-ban vitája Lukács Györggyel odáig fajult, hogy eltiltották a publikálástól, B-listázták és kényszernyugdíjazták. Ezután kertészkedett, dolgozott raktárosként, s közben szanszkritül és héberül tanult. 1968-ban halt meg. Művei csak a nyolcvanas években kezdtek megjelenni, itt-ott cenzúrázott formában, teljes életművét a kilencvenes évektől olvashatjuk. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát.
Márk Éva
Évfordulók március 22-én
1322. március 22-én IV. (Szép) Fülöp francia király nyomására V. Kelemen pápa a viennei zsinaton feloszlatta a templomosok rendjét. Magyarországon a XII. sz. második felében jelentek meg, elterjedésük a következő században kezdődött, főleg Imre király és II. Endre (András) támogatásának köszönhetően. Egyes források szerint II. Endre maga is tagja volt a Templomos Rendnek. A templomosok nagy szerepet vállaltak a tatárok elleni küzdelemben, de nem bírtak a félelmetes túlerővel, s Muhinál mesterükkel együtt valamennyien odavesztek. Több forrás szerint Magyarországon viszonylag békésen zajlott a feloszlatás, a tagok többsége a johanniták közé lépett, és számosan a pálos rend tagjai lettek.
1471. március 22-én halt meg Podjebrád György cseh király, Hunyadi Mátyás első apósa. Régi nemesi családban született 1420-ban. Ambiciózus ember volt, kemény küzdelmek árán lett előbb Csehország kormányzója, majd Ladislav (magyar királyként V.László) halála után királya. Koronázása érdekes eset: huszita létére titokban áttért a katolikus hitre és a két koronázó magyar püspöknek megesküdött, hogy egész népét rekatolizálja, amit persze nem tartott be. XII. Piusz pápa csak III. Frigyes császár közbenjárására nem átkozta ki, de a következő pápa, II. Pál megtette és keresztes hadjáratot hírdetett ellene.
1776. március 22-én Mária Terézia magyar királynő rendeletileg törölte el a kínvallatást. Mária Teréziáról itt olvashatnak:
1933. március 22-én nyílt meg Dachauban az első náci koncentrációs tábor.
1994. március 22-étől a Rio de Janeiróban 1992-ben zajló környezetvédelmi konferencia kezdeményezésére, az ENSZ határozata szerint ezen a napon ünnepeljük a víz világnapját.
Már Éva
Évfordulók március 21-én
Március 21. A tavaszi napéjegyenlőség, a csillagászati tavasz beköszöntének napja. A költöző madarak ekkortájt térnek vissza fészkelőhelyeikre.
1966. március 21-étől az ENSZ ezt a napot tette "A faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napjává" annak emlékére, hogy 1960-ban a dél-afrikai rezsim ezen a napon lövetett Sharpeville-ben az apartheid igazságtalan törvényei ellen vonuló békés tömegbe, 69 ember halálát okozva.
1685. március 21-én született Johann Sebastian Bach, a zenetörténet egyik legkiemelkedőbb alakja. Zenész család nyolcadik gyermekeként született, előbb apja, majd annak halála után bátyja tanította. Virtuóz orgonaművész lett. A Tamás templom karnagya címmel Láng György életrajzi regényt írt róla. Hegedűsként Weimarban dolgozott, majd orgonista lett Arnstadtban. 1750. július 28-án halt meg hosszú betegeskedés után.
1904. március 21-én született Vadnay László író, humorista, Hacsek és Sajó megteremtője. Színapadi művein kívül több közismert film forgatókönyvét írta (Meseautó, Csúnya lány, Ez a villa eladó, stb.). A fasizálódó Európából 1938-ban ment az USA-ba, ahol gyorsan érvényesült, ottani forgatókönyvei közül a Realizmus és fantázia címűt Oscar-díjra jelölték. Az Egy frakk történetében Gregory Peck, a Bizsuban Marlene Dietrich játszotta a főszerepet. A háború után kétszer is hazalátogatott, harmadszor 1967-ben mindössze három hétre, amiből egyetlen napot sem akart orvosra fecsérelni, pedig rosszul volt. Április 18-án vitte el a szíve.
1919. március 21-én az antant ultimátuma miatt lemondott a polgári kormány. A szocdemek egyesülve a kommunistákkal kikiáltották a Tanácsköztársaságot, létrejött a ploretárdiktatúra. Államosítottak szinte mindent, a gyárakat munkástanácsok igazgatták, fölállították a Vörös Hadsereget, melyet a tisztikar is támogatott. Stromfeld Aurél vezetésével több területet visszafoglaltak, de francia politikai nyomásra Kun Béla visszarendelte a csapatokat. Stromfeld lemondott, a katonák hazamentek, így az ország védtelen maradt, az antant-hatalmak pedig egész Magyarországot megszállták. A Tanácsköztársaság július 31-én megbukott.
Márk Éva
Évfordulók március 20-án
1541. március 20-án kezdte meg Pest ostromát Mehmed szendrői bég. Az ostromlók közt a csecsemő János Zsigmond nevében ott volt Fráter György is. Pestet az előző évben Leonard von Fels szállta meg, hogy bázist biztosítson Buda későbbi ostromához. Pest védői között osztrákok, csehek és magyarok voltak. Különösen a csehek jeleskedtek, elszántságuknak köszönhetően a bég április 4-én elrendelte a visszavonulást.
1811. március 20-án született Napoléon Francois Bonaparte, a francia császár és Mária Lujza Habsburg hercegnő egyetlen fia, a "Sasfiók" (Rostand műve nyomán nevezték így), az osztrák császár unokája, kisgyermekként rövid ideig maga is császár (1814-ben), azután Reichstadt hercege. A bécsi udvarban kiváló nevelést kapott, de gyakorlatilag fogoly volt, a politikától távol tartották. Korán betegeskedni kezdett, Bad Ischl-ben próbálták gyógykezelni. Ekkor kapott lábra a pletyka, hogy Zsófia főhercegné első két fiának, Ferenc Józsefnek és Miksának ő lenne az apja (bár a svéd királlyal is hírbe hozták a későbbi éveiben oly erényesnek mutatkozó asszonyt), s ha összehasonlítjuk Moritz Daffinger Sasfiókról készült festményét Ferenc József fiatalkori képeivel...
II. Napoléon huszonegy éves korában halt meg tüdőbajban.
1894. március 20-án halt meg torinói emigrációjában Kossuth Lajos a magyar szabadságharc szellemi vezetője, Magyarország kormányzója.
1976. március 20-án jutott hatalomra Kambodzsában a magát kommunistának nevező kegyetlen terrorszervezet a Vörös Khmer, Pol Pot vezetésével. Nem voltak sem marxisták, sem maoisták, céljuk a Kambodzsában többségben lévő khmer népcsoport felsőbbrendűségének igazolása, és saját hatalmuk korlátlanná tétele volt. Önellátó agrártársadalmat akartak felépíteni, ezért a városban élőket és a buddhista szerzeteseket rizstermelő munkatáborokba kényszerítették, miközben az ipar, az infrastruktúra, s az egész gazdaság összeomlott. Hatalmukat korábbi pártfogójuk, a vietnami hadsereg döntötte meg, de addigra kétmillió körül volt áldozataik száma. Többségükkel járványok és az éhínség végzett, azonban több százezerre tehető azok száma, akiket bestiális kínzások közepette vagy azt követően gyilkoltak meg. Az áldozatok leginkább a nem khmer nemzetiségűek közül kerültek ki. A vietnami győzelem után Pol Pot és bandája elmenekült. Perek ugyan zajlanak az ügyben, de valódi felelősségre vonás mindeddig nem történt.
Márk Éva
Évfordulók március 19-én
Március 19. A cigányság világnapja, egy régi hagyomány ünnepe, mellyel arra emlékeznek, hogy valaha hagyományosan ezen a napon indultak tovább téli szálláshelyükről. Jelentése kulturállamokban mára megváltozott: arról szól, hogy nem kell többé vándorolniuk, menekülniük saját hazájukból.
1821. március 19-én született Bayer József Ágost történetíró, katonai szakíró. A bécsi hadmérnöki akadémián végzett, a császári seregben szolgált, ahonnan 1843-ban kilépett. Berlinben lett újságíró, de a forradalom kitörésének hírére hazatért. Görgey fölismerte kiváló katonai képességeit és tanácsadójává tette. Több csata is az ő tervei alapján zajlott. Ellenezte Buda ostromát, inkább Pozsony felé tört volna, de ezt a tervét megvétózták, miként az oroszok hadbalépésekor készített tervét is, hogy a magyar erőket Komáromnál összpontosítsák. Világosnál fogságba esett, előbb halálra, majd 18 év várfogságra ítélték. 1850-ben szabadult a szabadságharc előtt kilépett császári tisztekre vonatkozó amnesztia alapján. Megírta Buda 1686-os és 1849-es ostromát, a szabadságharc történetét feldolgozó kéziratai elvesztek. 43 évesen halt meg.
1832. március 19-én született Vámbéry Ármin szegény zsidó család gyermekeként. Hároméves korában megbénult az egyik lába, később így járta be végtelen hosszú útjait keleten. Huszonöt éves korában több európai nyelv mellett tudott törökül, s amikor Eötvös József segítségével eljutott Konstantinápolyba, ott vagy húsz különféle keleti tájszólást elsajátított. Rasid Effendi néven bejárta Közép-Ázsiát, eljutott Szamarkandig. 1864-ben ért vissza Pestre, ahol alig kísérte figyelem, egy évvel később Londonban viszont óriási ünneplésben részesült. 1865-1904 között a budapesti tudományegyetemen a keleti nyelvek tanára volt. Az akadémia finnugristái erősen támadták török eredetünket valló nézeteiért, ezért Londonba költözött, ott adta ki először útirajzát is. Legtöbb támadás "A magyarok eredete" c. munkáját érte, de "A magyarság keletkezése és gyarapodása" c. művében megvédte és tovább fejlesztette elméletét. 1913-ban halt meg Budapesten.
Márk Éva
Évfordulók március 18-án
1571. március 18-án a johannita rend birtokba vette új máltai központját La Valettát. A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend 1530-ban kapta meg Málta szigeteit. Miután 1565-ben a török megtámadta a Nagy Kikötő erődjeit, és bebizonyosodott, hogy az eddigi erődrendszer nem teljesen alkalmas a feladat ellátására. Ezért a nagy ostrom befejeztével Jean Parisot de La Valetta nagymester 1566 márciusában megalapította a saját magáról elnevezett új várost La Valettát. Első építésze Francesco Laparelli olasz mérnök volt. A város elkészültét egyikük sem érte meg, de La Valette 1568-ban halt meg, Laparelli két évvel később. Az építkezést Ġlormu Cassar máltai építész folytatta, és végül 1571. március 18-án Pietro del Monte nagymester átköltöztette a lovagrend főhadiszállását az új városba. A szerzetesek és szerzetes rendek magyarországi történetéről, benne a johanniták szerepéről itt olvashat bővebben: https://korok.webnode.hu/products/szerzetesek-es-szerzetesrendek-magyarorszagon-3-resz1/
1785. március 18-án II. József elrendelte Magyarország kerületekre osztását. Tíz kerületet hoztak létre Nyitra, Besztercebánya, Kassa, Munkács, Nagyvárad, Temesvár, Pest, Győr, Pécs és Zágráb székhellyel, élükön királyi biztosokkal. Megszüntette a főispáni tisztséget, a kerületek élére királyi biztosokat nevezett ki. A megyei alispánokat, ettől fogva nem választották, hanem kinevezték. A meghatalmazott helytartók a közigazgatást, a kamarai igazgatást és az igazságszolgáltatást is felölelő, széles hatáskörrel rendelkeztek. Egyik legfontosabb feladatuk volt, hogy kerületüket rendszeresen beutazva, a helyi állapotokról részletes és pontos információkat küldjenek a központi birodalmi kormányzat számára, Bécsbe.
1866. március 18-án választották meg a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé báró Eötvös Józsefet, amelyet egészen haláláig, 1871-ig viselt.
Báró Eötvös József író, publicista és nagytekintélyű politikus a reformmozgalom egyik irányítója és élharcosa volt.
Az 1848-ban megalakult felelős magyar kormányban a vallás- és közoktatásügyi tárcát kapta. Eötvös, mint a reformok embere, a szabadságharc kitörése után megretten az erőszakos cselekményektől, családjával külföldre menekül. Önkéntes száműzetését Bécsben és Münchenben töltötte, és csak 1853-ban tért vissza hazájába. Hazatérve a nemzet és az uralkodó megbékélésén fáradozik, mely tevékenysége kezdetben nem szerez számára osztatlan elismerést. Az 1867-ben megalakult magyar kormányban megint Eötvös kapja a vallás- és közoktatásügyi tárcát. Nevéhez fűződik a kötelező és általános népoktatás bevezetése.
Írói pályáját érzelmes versekkel és színművekkel (Éljen az egyenlőség, 1841) kezdte. Első jelentősebb műve A karthausi című regény (1841 ). Feudalizmusellenes, a vármegye korruptságát leleplező regénye A falu jegyzője (1845) a magyar kritikai realizmus első kiemelkedő alkotása. A jobbágykérdés aktualitása jelenik meg a Dózsa-felkelésről szóló történelmi regényében a Magyarország 1514-ben. Jelentősek politikai tanulmányai és röpiratai is.
Eötvös Józsefet, irodalmi tevékenységének elismeréseként, 1835-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1839-ben tiszteleti taggá, majd 1866-ban az Akadémia elnökévé választották.
Topor István
Évfordulók március 17-én
1703. március 17-én a Brezánban tartózkodó II. Rákóczi Ferenc részletes emlékiratban fejtette ki a Danckában tartózkodó svédországi francia követnek, hogy milyen segítségre lenne szüksége a Habsburg-ellenes harc megindításához. A francia uralkodótól, XIV. Lajostól elsősorban pénzt, fegyvert és tiszteket kért, valamint, hogy a király vegye rá a lengyel főurakat zsoldossereg felállítására, amelynek élén Magyarországra nyomulhat. Ezeken túl Lajos támogassa Miksa Emánuel bajor választófejedelem magyar királyságának tervét, és járjon közben a török szultáni udvarnál Thököly Imre megsegítése és erdélyi fejedelemsége helyreállítása érdekében.
1848. március 17-én a két nappal korábbi pesti forradalom hatására az udvari tanács döntéskényszerbe került. Március 16-ról 17-re forduló éjszakán a magyar követelések minden lényeges pontját elfogadta. V. Ferdinánd István főherceg nádort teljhatalommal ruházta fel, és hozzájárult a külön magyar kormány megalakításához. A nádor gróf Batthyány Lajost nevezte ki miniszterelnökké. Az időközben Pozsonyba visszatérő küldöttség vezetője Kossuth 17-én délután a Zöldfa fogadó erkélyéről mutatta be a pozsonyiaknak Magyarország frissen kinevezett miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost, a magyar szabadság megszületését és hirdette ki a jobbágyfelszabadítást. Ma ez az erkély Cegléden látható a református nagytemplom kertjében. A Kossuth-kultuszt ápoló ceglédiek a millecentenárium évében szerezték meg és állították fel ezt a becses ereklyét.
1934. március 17-én aláírták az ún. római jegyzőkönyveket. Március 14. és 17. között Rómában Olaszország, Ausztria és Magyarország hivatalos tárgyalásokat folytatott a politikai és gazdasági együttműködés lehetőségeiről. Ezekben rögzítették a szövetséget Olaszország, Ausztria és Magyarország között az osztrák függetlenség védelmére. A szerződés gazdasági pontjai alapján Magyarország hatszor annyi gabonát szállíthatott Olaszországnak és Ausztriának, mint Németországnak. Ez rendkívül nagy előnyt jelentett a mezőgazdasági válság időszakában a magyar nagybirtokosok számára. De ez volt az ára az osztrák függetlenség magyar támogatásának. A római jegyzőkönyvek egyes rendelkezései azonban csak fokozták Ausztria elszigeteltségét és növelték függését Olaszországtól és a magyar támogatástól.
A Habsburgok Ausztriába való visszatérése, egy Habsburg restauráció nem kedvezett volna Horthynak, akadályozták volna körvonalazódó terveinek végrehajtását. Magyarország államfője, Horthy, személyes érdekeit látta fenyegetve egy ausztriai restaurációban. Dinasztikus terveket szövögetett. Arra készült, hogy kinevezi helyettesének fiát, és örökletessé teszi a kormányzói intézményt. A református kormányzó azonban tudta, hogy ez heves ellenállást vált ki az alapvetően katolikus magyar arisztokráciában és katolikus egyházban. Mivel a Habsburg restauráció a Német Birodalomnak sem kedvezett ezért a kormányzót erőteljesen foglalkoztatta az a gondolat, hogyan tudná Magyarország és Németország megakadályozni ennek bekövetkezését. Így aztán alig két hónappal a római jegyzőkönyvek aláírása után Horthy felajánlotta Magyarország segítségét Hitlernek az Anschluss támogatásához.
1945. március 17-én az Ideiglenes Nemzeti Kormány elfogadta és életbe léptette a 600/1945. számú földreformról szóló rendeletét. Ennek értelmében teljes egészében elkobzásra kerül a háborús bűnösök, a nyilas és más nemzetiszocialista vezetők, valamint a Volksbund tagok földbirtoka. Megváltás ellenében igénybe kell venni a 100 holdon felüli úri és a 200 hold feletti paraszti birtokokat. Az 1000 holdnál nagyobb birtokok teljes egészükben kisajátítandók. A gazdasági cselédek és a mezőgazdasági munkások mellett birtokuk kiegészítésére a szegényparasztok is földhöz juttatandók. A rendelet végrehajtását az Országos Földbirtokrendező Tanács különböző szintű szervei és a községi földigénylő bizottságok hatáskörébe utalja.
Topor István
Évfordulók március 16-án
1457. március 16-án estefelé a budai várban a Szent György téren kivégezték Hunyadi Lászlót, a nándorfehérvári győző, Hunyadi János fiát.
V. László a nagybátyja, Czillei Ulrik elleni politikai gyilkosságot követve esküvel fogadta Szilágyi Erzsébetnek, hogy a Hunyadi fiúknak és híveiknek nem lesz bántódásuk. Néhány hónappal később Hunyadi János fő támogatói közül is többen szakítottak Hunyadi Lászlóval, többek között Újlaki Miklós is. A bosszú terve is elkészült: 1457 márciusában törökellenes hadjárat szervezése címén Budára hívták a főurakat. Megérkezett Hunyadi László is párthívei kíséretében. Március 14-én azonban felségsértés vádjával letartóztatták Hunyadi Lászlót, valamint a kíséretében lévő testvérét Mátyást, nagybátyját Szilágyi Mihályt, Vitéz János váradi püspököt, Rozgonyi Sebestyént, Kanizsai Lászlót és másokat is. Vélhetően a Garai László nádor vezette országnagyokból álló alkalmi ítélőszék rövid eljárás során, tanúk meghallgatása nélkül szóban hozták meg a halálos ítéletet. Valószínűleg Mátyást is főbenjáró ítélettel sújtották, de nem hajtották rajta végre. Lászlót azonban és két nappal később kivégezték.
A legenda szerint a hóhér háromszor is nekirugaszkodott a lefejezésnek, de egyik sem járt sikerrel. A kor törvényei szerint ezután királyi kegyelemben kellett volna az elítéltnek részesülnie, de a király ezt nem adta meg. A bakó negyedszerre már nem hibázott. Hunyadi László holttestét minden gyászpompa nélkül a budai Mária-Magdolna templom Krisztus-teste kápolnájába temették el. Hunyadi Mátyás 1458-ban kihantoltatta testvére tetemét és apjuk mellett Gyulafehérvárott helyeztette örök nyugalomra. Érdekes vonás, hogy Mátyás trónra kerülését követően az ítélet meghozatalában közreműködőkön nem állt bosszút. Sőt, aki később átállt az ő pártjára, teljes kegyelemben részesítette.
1895. március 16-án fejeződött be a hódmezővásárhelyi agrárszocialista vezető Szántó Kovács János és 123 társának pere a városháza közgyűlési termében. Az 1880-as évek vége felé hall először a szocialista tanításokról, melyeket Aradról jött cipészlegények és vidéket járó kubikostársak terjesztettek Vásárhelyen. Ezt követően kezdte el látogatni az olvasóegyletet. Az Általános Munkás Olvasóegyletben a szociáldemokrata röpiratokat és kiadványokat olvasták és magyarázták. A vezetésre termett ember iránt korán megnyilvánult társai bizalma. 1893-ban egyhangúlag őt választották meg elnöknek. 1894-ben a május elsejére készülő szocialistákat a városi karhatalom provokatív úton akarta leszerelni, ezért az egylet iratait és könyveit lefoglalta. Április 22-én Szántó Kovács János néhány társával felment a városházára, hogy Póka László rendőrkapitánytól visszakövetelje azokat. Szóváltás közben Szántó Kovácsot lefogták és fogdába zárták. Szántó Kovács a tárgyaláson is szocialistának vallotta magát. A március 16-án zárult tárgyaláson öt év börtönbüntetésre ítélték. Eszméit később sem adta fel. 1899-ben, kiszabadulásakor mondta: "Eleget pihentem, ezután is küzdeni és harcolni fogok." A helyi szociáldemokrácia mérsékeltebb vezetői mellőzték, de néhányszor még hallatta szavát. Később visszavonult a politikai szerepléstől. Élete utolsó éveiben ismét kubikra járt. Haláláról országszerte megemlékeztek a lapok. Életét történetírók dolgozták fel. Festmények, szobrok, intézmények őrzik emlékét.
1968. március 16-án történt a vietnami My Lai falu lakóinak lemészárlása. Az amerikai hadsereg Americal hadosztályának Charlie százada néhány óra leforgása alatt egyes több mint ötszáz civilt ölt meg. Az Americal hadosztály 1967-ben érkezett Vietnámba, ám hamarosan véres vereséget szenvedett az észak-vietnami csapatok által indított offenzíva következtében, az irányítás kicsúszott az amerikai erők kezéből. az Americal hadosztály parancsnoka, Frank Baker „Search and Destroy” (Kutasd fel és öld meg) fedőnév alatt parancsot adott ki a partizánakciók felszámolására.
Az első célpont a vietkongok és szimpatizánsaik által lakott Quang Ngai térség, azon belül a My Lai falu volt. Ám a faluban csak gyerekeket, nőket és öregeket találtak, vietkongokat nem. A pokol akkor szabadult el, amikor az egyik amerikai katona minden előzmény nélkül leszúrt egy idős férfit, egy másikat pedig kézigránát kíséretében egy kútba taszított. Ekkor ugyanis a többiek is támadni kezdtek, és két óra leforgása alatt végeztek az egész faluval - imádkozó asszonyokkal, síró gyerekekkel és idős, beteg emberekkel. Egyes források szerint közel 350 civil vesztette életét, mások szerint az ártatlan áldozatok száma elérte az 500-at is.
A háború után csak egyetlen katonát vontak felelősségre, William Calley hadnagyot, akit a bíróság 1969 szeptemberében állítottak bíróság elé. 1971-ben lefokozták, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Többszöri fellebbezés után 1974-ben elnöki kegyelmet kapott, és szabadon engedték.
Topor István
Évfordulók március 15-én
Kr. e. 44-ben a Julianus-naptár szerint március idusán megölték Gaius Iulius Caesar római hadvezért és politikust. Mivel pár nappal március idusa előtt egy jós intette Caesart a hónap 15. napjától, a szenátus ülését nem a szokásos helyre a Curia Hostiliába, hanem a Theatrum Pompeiumba. Ám alig kezdődött el a szenátus ülése Caesart megtámadta a szenátorok egy csoportja. Caesar egyes források 23, míg más beszámolók szerint 35 szúrást szenvedett el, és ironikus módon Pompeius szobrának lábánál esett el. Egyes feljegyzések szerint Caesar Pompeiushoz fohászkodott halála előtt. Utolsó szavait különböző módon jegyezték fel. A gyilkosok között volt többek között Gaius Trebonius, Decimus Junius Brutus, Marcus Iunius Brutus és Caius Cassius Longinus is, akik ezt követően Iupiter templomába zárkóztak be.
933. március 15-én Merseburgnál Madarász Henrik német király súlyos vereséget mért a német területeken kalandozó Lehel és Bulcsú vezette seregekre. Liutprand Antapodosis címmű munkájában erről így számolt be: „És Isten kegyes ajándéka folytán bekövetkezett az, hogy amazoknak (ti. a magyaroknak) inkábba futáshoz, semmint a csatához jött meg a kedvük. (…) a mindenható Isten, aki elvette tőlük a bátorságot a harcra, megtagadta tőlük a menekülés lehetőségét is. Miután tehát legyilkolták és megfutamították a magyarokat, kiszabadítják a foglyok mérhetetlen tömegét, és a gyász t az öröm énekével cserélik fel. Ezt az a Merseburg melletti dicsőséges és emlékezetre méltó diadalt a király festményben örökítette meg…”. Madarász Henrikről az alábbi tanulmányt ajánlom figyelmükbe: https://korok.webnode.hu/products/i-madarasz-henrik/
Az 1655. március 15-i pozsonyi országgyűlés nádorrá választotta Wesselényi Ferencet.
A Habsburgokkal való összekülönbözése indította el az a mozgalmat, amelynek névadója lett. Az elégedetlenkedők tábora egyre gyarapodott. Csatlakozott Rákóczi Ferenc gróf, Nádasdy Ferenc országbíró, Frangepán Ferenc, sőt, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem is képviseltette magát Teleki Miklós követ személyében. A nádor aztán 1667. március 23-án váratlanul elhunyt, ezzel a mozgalom súlyos csapást szenvedett. A szervezkedésben résztvevőkre súlyos megtorlás várt. Rákóczi kivételével Frangepán, Nádasdy és Zrínyi Péter is halállal lakolt.
Topor István
Évfordulók március 14-én
Március 14. Nemzetközi Pi-nap. 1988 óta március 14-én (3/14) ünneplik Larry Shaw fizikusprofesszor (a "Pi hercege") kezdeményezésére. A San Franciscó-i Természettudományi Múzeum körcsarnokában körben járva elfogyasztják az asztalokra kitett pi-téket (angolul pie), és a 3,14 minél több tizedesjegyét sorolják fel. A csúcstartó a japán Haragucsi Akira, ő 2006-ban százezer tizedesjegyet sorolt fel 16 óra alatt. A pi-szám az Euklideszi geometriában a kör kerületének és átmérőjének aránya. Ma már világszerte rendezvényekkel, vetélkedőkkel és konferenciákkal ünneplik.
840. március 14-én halt meg Einhard frank krónikás, Nagy Károly életrajz írója (Vita Caroli Magni). 775 körül született a Majna völgyében. Fuldában tanult, a legszínvonalasabb frank oktatási központban. Kiváló építész is volt, Nagy Károly rábízta több építkezésének vezetését.
1571. március 14-én halt meg János Zsigmond Erdély első fejedelme, aki II. János néven Magyarország választott (megkoronázatlan) királya is volt. Apja I. (Szapolyai) János, anyja Jagelló Izabella volt. Előbb Fráter György, majd anyja árnyékában "uralkodott". A művelt, mélyen hívő fiatalember mindössze 31 évet élt, s vele kihalt a Szapolyai-család. Bővebben itt: https://korok.webnode.hu/products/ii-janos-zsigmond/
1794. március 14-én született Bem József (Jozef Zachariasz Bem) altábornagy, a lengyel és magyar szabadságharcok hőse, a székelyek Bem apója. 1831. május 26-án Ostroleka városánál a lengyel sereg teljes megsemmisülését akadályozta meg egy mesteri tűzérségi akcióval, feltartóztatva az orosz csapatokat. (E híres hadi sikeréért nevezte Petőfi Az erdélyi hadsereg c. versében Osztrolenka véres csillagának.) 1848. novemberében jelentkezett Kossuthnál, aki Erdélybe vezényelte. Onnan tavaszra kiverte az osztrák és orosz seregeket, azonban Segesvárnál súlyos vereséget szenvedett, s ezzel Erdély elveszett. Kossuth nagyra tartotta, bár Bem nemigen adott az ő vagy a kormány parancsaira. Petőfi apjaként szerette, s Bem ügyelt rá, hogy a nagy költő lehetőleg ne kerüljön életveszélybe. Nem rajta múlott, hogy mégis így történt. A szabadságharc bukása után Törökországba emigrált, áttért az iszlám hitre és Murad (Amurát) pasa néven Aleppo kormányzója lett. Ott halt meg 1850. december 10-én.
Márk Éva
Évfordulók március 13-án
1838. március 13-án törte át a gátat a "bőszült folyam", ahogy Wesselényi Miklós nevezte.
Vásárhelyi Pál már korábban szót emelt a Duna szabályozásáért, de az 1775-ös nagy árvíz után sem történt más, mint Pestet védőgáttal vették körbe. Ez azonban a sekély helyeken létrejövő jégdugók és a feltorlódó jégtáblák miatt visszaduzzasztotta a zajló Dunát, ami elöntötte Pestet. A mentés csak másnap indult meg. Ebben nemcsak az "árvízi hős" vállalt jelentős szerepet, hanem sokan mások is, többek közt Landerer Lajos nyomdász, aki épp ezért nyert díszpolgári címet. Az árvízben a lakóházak kétharmada elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, sokan minden értéküket elveszítették, 50- 60 ezer ember vált hajléktalanná, 151-en meghaltak. A Duna magyarországi szakaszán további komoly károk keletkeztek, amit a kor kisemberei életük végéig nem tudtak kiheverni és pótolni, nehéz nélkülözések árán sem. Liszt Ferenc a hírre Bécsbe utazott, s koncertjei 25 ezer forintos bevételét az árvízkárosultak javára ajánlotta fel.
1907. március 13-án született Mircea Eliade román író, vallástörténész. Tanított a bukaresti egyetemen, a Sorbonne-on, Chicagóban, nyolc nyelven beszélt, írt, olvasott. Művei - pl. Jóga: halhatatlanság és szabadság; A szent és a profán: a vallási lényegről - nem mondhatók könnyű olvasmánynak, de érdemes kézbe venni, mert tudást és élményt adnak.
1994. március 13-án halt meg Benda Kálmán történész. Történelem-földrajz szakos diplomát szerzett, majd bölcsészdoktori oklevelet. Több egyetemen tanult és tanított, 1979-ben lett a történelemtudomány doktora, 1990-ben az MTA levelező-, egy évvel később rendes tagja. Az ötvenes évek elején alkalmi munkákból élt. Az egyetemes és magyar történelemmel, művelődés- és politikatörténettel foglalkozott. Dolgozott egyebek közt a magyar jakobinus mozgalom és a Bocskai szabadságharc történetén, tagja volt tudós társaságoknak, élete utolsó szakaszában több jól megérdemelt díjjal tüntették ki. Munkássága egyik kiemelkedő fejezete a főszerkesztőként jegyzett "Magyarország történeti kronológiája I.-IV.", de nagy számban jelentek meg kisebb lélekzetű művei, mint pl. az "Erdély végzetes asszonya" című, ami Rákóczi Zsigmond fejedelem szomorú sorsú feleségéről, Mária Krisztierna Habsburg hercegnőről szól. Őróla rövid életrajzot olvashatnak itt: https://korok.webnode.hu/products/a-szuz-fejedelemasszony1/
Márk Éva
Évfordulók március 12-én
1241. március 12-én a Batu kán által vezetett mongol fősereg a Vereckei-hágón betört Magyarország területére. A félelmetes sereggel Tomaj nembeli Dénes nádor hada próbálta meg felvenni a küzdelmet, eredménytelenül. A nádort üldöző tatár vezér, Siban vezetésével a tatár előőrs március 15-re elérte Pest környékét, majd március 17-én tőrbe csalták a városból ellenük induló Ugrin kalocsai érsek csapatait, végül Vácot kifosztva csatlakoztak a fősereghez.
1791. március 12-én II. Lipót szentesítette az 1791. évi törvényeket.
Ezek közül a 10. paragrafus kimondta, hogy Magyarország szabad és független állam, amely csak saját törvényei szerint kormányozható. A törvényhozás joga a királyt és az országgyűlést együttesen illeti meg. A király biztosította a rendeket, hogy nem fog pátensekkel és rendeletekkel kormányozni. Elrendelte továbbá sok más mellett, hogy a Szent Korona Budán őrzendő, a király halála után fél éven belül össze kell hívni az országgyűlést, amely egyébként háromévente összehívandó. Biztosította, hogy a gimnáziumokban, akadémiákon és az egyetemen magyar nyelvi tanszéket szervezzenek. A kormányszékek nyelve egyelőre még a latin maradt. Biztosította a protestánsok szabad és nyilvános vallásgyakorlását, templomok és iskolák használatát. Kinyilvánította, hogy a hivatali kinevezéseknél a vallás nem jöhet tekintetbe. Becikkelyezte Mária Terézia urbáriumát és a jobbágyok szabad költözködési jogát. Hatezer újoncot ajánlott meg az uralkodónak, végül meghatározta a reformmunkálatok kidolgozására választott kilenc bizottság feladatait, és megnevezte a bizottságok tagjait.
1930. március 12-én Mahátma Gandhi indiai szabadságharcos néhány követőjével megkezdte „sómenetelését”.
Ezzel tiltakozott a sóadónak a britek által 1923-ban való megduplázása ellen, amely különösen a szegényparasztokat sújtja. A híres sómenetet azonban megelőzte egy levél, amelyet Gandhi az alkirálynak küldött. Ebben részletesen bemutatta, milyen gazdasági és társadalmi károkat okoz a brit politika India lakói számára. Határidőt szabott, és előre bejelentette: ha addig nem születnek intézkedések, tiltakozásul elindul az Arab-tenger partján fekvő Dandihoz, és megszegve az angol sómonopóliumot a tengervízből fog sót párolni és milliók fogják követni példáját. A három hétig tartó menetelés viharos nemzeti mozgalmat indított. Megkezdődött a brit áruk bojkottja, sztrájkhullám söpört végig Indián, de az adók fizetését is megtagadták.
Topor István
Évfordulók március 11-én
1848. március 11-én Irinyi József az Ellenzéki Kör március 9-i megbízásából tizenkét pontban sűrítette Kossuth március 3-i felirati javaslatának lényegét.
Irinyi 1844 és 48 között a Pesti Hírlap munkatársa volt, majd a márciusi fiatalok egyik vezetője lett. 1848-ban az első népképviseleti választásokon a hosszúpályi kerület országgyűlési képviselője lett. 1848 októberétől 1849 májusáig kormánytanácsosként Teleki László mellett Párizsba tevékenykedett. Hazatérése után még Debrecenben és Szegeden részt vett az országgyűlés munkájában. Haynau halálra ítéltette, de kegyelmet kapott. Pesten telepedett le, írói és újságírói tevékenységet, folytatott. Lefordította többek között Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója című regényét, de ő magyarította először Dumas A gyöngyös hölgy című művét is.
Ugyanezen a napon született meg Petőfi Dicsőséges nagyurak című verse is.
1849. március 11-én az erdélyi sereg Bem tábornok irányításával bevette Nagyszebent, kiűzve onnan Puchner tábornok császári erőit.
1939. március 11-én az országgyűlés elfogadta a honvédelemről szóló II. törvénycikket. Ennek keretében jelentősen átszerveződött a már meglevő leventeképzés.
A magyar nemzetgyűlés 1921. december 19-én Vass József előterjesztésében jóváhagyta a „Lex Karafiáth”-ot, azaz az LIII. törvénycikket, az ún. testnevelési törvényt, mely 1924. január 31-én közzétett 9000/1924. sz. V.K.M.-rendelettel együtt kimondta: a testnevelés az állam feladata. Hogy ennek megfeleljen, létrehozta a Levente Egyesületeket, s elrendelte, hogy az iskolát elhagyó ifjúság (pontosabban a nemzetnek minden férfi tagja) 21. életévének betöltéséig köteles részt venni a Levente Egyesületek keretei között megszervezett foglalkozásokon. A leventemozgalom első jelentős átszervezésére – mint arra már utaltunk –1939-ben az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat magában foglalta a honvédelmi kötelezettséget, a leventekötelezettséget, a hadkötelezettséget, a honvédelmi szolgáltatások kötelezettségét, a légvédelmi kötelezettséget. A leventekötelesek nevelése és képzése a honvédelmi miniszter irányítása alá került. A honvédelmi miniszter a leventefoglalkoztatás nevelési anyagát… a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve állapította meg.
A törvény 7. § (1) bekezdése szerint minden magyar állampolgár ifjú annak az évnek szeptember hó 1. napjától, amelyben tizenkettedik életévét betölti, mindaddig, míg tényleges katonai szolgálatát meg nem kezdi, vagy a katonai szolgálatra való alkalmatlanságát végleg meg nem állapítják, az alábbi szabályok szerint leventeköteles. A leventék évente legfeljebb tíz hónapon át és legfeljebb heti négy órában kötelesek voltak leventekiképzésben részt venni. Ezen felül minden levente abban a naptári évben, amelyben tizennyolcadik életévét betöltötte, összefüggő gyakorlaton voltköteles részt venni. Ennek a gyakorlatnak időtartama három hetet nem haladhat meg. A leventekötelesek a vallásos egyesületeken, valamint a magyar cserkészszövetség kötelékébe tartozó cserkészcsapatokon kívül semmiféle egyesületnek vagy bármilyen más megjelölésű egyesületi jellegű szervezetnek tagjai nem lehettek. A tervezet korábbi kidolgozója Béldy Lajos ezt a következőkkel indokolta „a testnevelés és a honvédelem szoros összefüggésben állanak egymással… az iskolán kívüli ifjúság testedzése az a nagy probléma, amelyet sikeresen meg kell oldanunk, hogy népünket a honvédelemre készen tartsuk… Az elveszett Kárpátok helyett alkossuk meg az Alföld bástyáit ifjúságunk edzett phalanxjaiból…”
1981. március 11-én a Művelődésügyi Minisztérium a Magyar Írók Szövetségének vezetésével egyetértésben beszüntette az Írószövetségen belül működő Fiatal Írók József Attila Körének tevékenységét. A FIJAK érdekvédelmi és szakmai szervezetként alakult, élén egy kilencfős vezetőséggel, amely azonban alá volt rendelve az Írószövetség titkárságának. Az 1973-ban létre jött szervezet 1981-ben 132 harmincöt év alatti írót, költőt, műfordítót és kritikust tömörített.
A felfüggesztésben kulcsszerepet játszott, hogy 1980 őszén Szentendrén a FIJAK „A fiatal irodalom helyzete” címmel kétnapos konferenciát tartott. Ennek során olyan kínos kérdéseket feszegettek, mint az irodalmi életbe való adminisztratív beavatkozás, az ötvenes évek, Nagy Imre kivégzése, Kádár 56-os szerepe, Aczél György kultúrpolitikát meghatározó szerepe vagy a határon túli magyarság helyzete. Ugyanakkor határozottan megfogalmazták azt a tézist is, hogy a köz ügyeivel való foglalkozás állampolgári jog és kötelesség is, ami az írók, költők esetében sokkal nagyobb felelősség. Egyértelművé tették, hogy az irodalmi élet teljes átalakítására van szükség, ezért hét pontban megfogalmazták követeléseiket az Írószövetség felé. Ezek között kitüntetett helyet kapott az önálló költségvetés, a folyóirat- és ösztöndíj-alapítási jog, a könyvkiadás joga és hogy a kör igénybe vehesse a különböző társadalmi szervezetek és magánszemélyek anyagi támogatását. A hatalom az 56’-os Petőfi Kör szellemét vélte felfedezni a FIJAK törekvéseiben, ezért rendeleti úton felfüggesztette annak működését.
Topor István
Évfordulók március 10-én
1391. március 10-én halt meg I. Tvrtko bosnyák király, a Kotromanic-ház tagja, a Nemanjic szerb uralkodócsalád leszármazottja, Árpád-házi V. István ükunokája, Erzsébet magyar királyné unokatestvére.
Az I. Lajos halála után kirobbant magyar belviszályban az unokahúgát, Mária királynőt támadók oldalára állt, később Luxemburgi Zsigmond ellenfeleit támogatta. Utolsó éveit a török elleni harcnak szentelte.
1503. március 10-én született Habsburg Ferdinánd Madridban.
Apja I. (Szép) Fülöp felesége jogán kasztíliai király, anyja I. (Őrült) Johanna kasztíliai királynő. Születési jogon Ausztria főhercege, 1526-tól magyar és cseh király. Spanyol anyanyelve miatt Közép-Európában nyelvi nehézségei voltak. Apjuk halála után fivére, Károly lett a király, aki öccsét azonnal Németalföldre küldte nagynénjük, Habsburg Margit gyámsága alá, s ezzel a 15 éves fiú örökre elszakadt szülőhazájától. Sosem volt lépes földolgozni a közép-európai nemesség ragaszkodását szabadságjogaikhoz, küzdött is ellene egész életében, hisz a spanyol abszolutizmushoz szokott. 1521-ben vette feleségül Jagelló Annát, II. Ulászló magyar király lányát, II. Lajos király testvérét, aki 26 évi házasságuk alatt szinte állandóan várandós volt, míg 1547-ben utolsó gyermeke, Johanna szülésébe belehalt.
Ferdinándot 1527. november 3-án koronázták (tulajdonképpen ellenkirállyá, hisz addigra a köznemesi párt többek közt I. Ferenc francia király támogatásával királlyá választotta I. (Szapolyai) Jánost). Megválasztása nem a magyar jognak megfelelően zajlott, hiszen mindössze 13 főúr állt mellette, de keményen küzdött az ország birtoklásáért, még a törökkel is szövetkezett volna I. János ellen. A két király polgárháborújában János bizonyult gyengébbnek, aki jobb híján a szultánhoz fordult segítségért. Az segített is, hisz érdeke fűződött Magyarország megosztottságához, meggyengítéséhez. Az 1538-as váradi békében a két király megosztozott az országon azzal, hogy I. János halála után minden Ferdinándra száll. Amikor azonban János királynak halála előtt két héttel fia született felborult a béke, ami addig sem volt teljes. Ferdinánd ellenfele a kis János Zsigmond nevében ezután a zseniális politikus Martinuzzi György lett, akit csak meggyilkoltatása árán tudott legyőzni.
Közben 1546-ban német területeken kitört a vallásháború katolikusok és protestánsok között, amelyet Ferdinánd 1555-ben az augsburgi vallásbékével zárt le. Három évvel később megszerezte bátyjától, V. Károlytól a német-római császári címet (ekkor szakadt két ágra a Habsburg család). Magyarországon kiépítette az évszázadokig fennálló közigazgatási rendszert, Pozsony lett a főváros, ahol a nádor és a Királyi Tanács székelt. 1564-ben halt meg. "Benne valóban igazságos, becsületes fejedelmet veszítettek népei" - mondta róla Szulejmán szultán. Utóda legidősebb fia Maximilian, I. Miksa magyar király lett.
1939. március 10-én a prágai kormány elmozdította Tiso szlovák kormányfőt és kormánya több tagját, és bevezette a katonai diktatúrát, mire Tiso a német birodalomhoz fordult segítségért. A március 15-én létrejött berlini megállapodás lényege, amit Hacha államelnök és Chvalkovszky külügyminiszter is aláírt: "... a rend, a nyugalom, a béke biztosítása érdekében... a cseh nép és ország sorsát bizalomteljesen a német birodalom vezérének kezébe helyezi..."
Márk Éva
Évfordulók március 9-én
1524. március 9-én II. Lajos király elrendelte Luther Márton írásainak felkutatását és elégetését, olvasóira pedig vagyonelkobzást mondott ki. Két évvel Mohács előtt a 18 éves uralkodó tanácsadói ezt találták legfontosabbnak az intézkedések sorában.
1693. március 9-én halt meg a kegyetlenségéről hírhedtté vált Antonio Caraffa nápolyi zsoldosvezér.
Húsz éves sem volt, amikor Bécsbe került, ahol gyors léptekkel haladt felfelé a ranglétrán. Bár érdemeket szerzett Magyarország török alóli felszabadításában, de keresztény létére kegyetlenebb volt bármelyik "pogánynál". Leggyalázatosabb tette eperjesi vésztörvényszék néven híresült el, ahol koholt vádak alapján kínoztatott halálra, végeztetett ki polgárokat. Az apropó Thököly híveinek megbüntetése és megfélemlítése volt, valójában a bornagykereskedő Caraffa meg akarta szerezni a helyi bortermelést. I. Lipót csak a nádor és más főurak követelésére hívta vissza, de büntetés helyett inkább kitüntette, tábornaggyá léptette elő, aranygyapjas vitézzé nevezte ki. Erdélyben is a felvidékihez hasonló szerepet játszott és 1690-ben átadta a császárnak az országrész meghódolásáról szóló okiratot. Ő és a Habsburgok kölcsönösen becsülték egymást és gyűlölték a számukra jólétet biztosító népe(ke)t.
1943. március 9-én született Bobby Fischer amerikai sakkvilágbajnok.
Apja vagy Fischer német fizikus vagy Neményi Pál magyar fizikus volt, ahány életrajz, annyi változat. Ami biztos: édesanyja Regina Wender zsidó származású lengyel ápolónő volt. Származása azért érdemel külön szót, mert köztudott, hogy az számít zsidónak, akinek az anyja is az, Fischer viszont ismert és harcos antiszemita, sőt, holokauszt-tagadó volt.
Rendkívüli zseni volt (186-os IQ-val!), sorra verte a korábbi világbajnokokat, Petroszjant, Talt, majd 1970-ben elhódította a világbajnoki címet a 25 éve veretlen szovjetektől, a cím akkori viselőjétől, Borisz Szpasszkijtól. A játszma Reykjavikban zajlott, egyik tudósítója az Angliában élő magyar Arthur Koestler volt, aki találóan "mimefánt"-nak nevezte Fischert, a mimóza és elefánt szavak elegyéből. Elképesztő botrányokat csapott (Hofi is kifigurázta), de 12,5 : 8,5 arányban győzött, amit a sajtó a szovjet (nem csak sakk) hegemónia fölötti győzelemként értékelt. 1992-ben a délszláv háború idején - megszegve az amerikai embargót - Belgrádban visszavágót játszott Szpasszkijjal, amit ismét megnyert (öt millió dollár volt a díja), viszont az USA nemzetközi körözést adott ki ellene. Ezután egy ideig Budapesten lakott, végül Japánban érte el a hír, hogy Izland állampolgárságot adott neki. Új hazájában halt meg 2008. január 17-én.
Márk Éva
Évfordulók március 8-án
Március 8. Nemzetközi Nőnap annak emlékére, hogy 1857-ben e napon lépett sztrájkba negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő New Yorkban, béregyenlőséget és rövidebb munkaidőt követelve. Magyarországon 1913-ban ünnepelték a napot először. 1948-ban a Rákosi-rezsim kötelezővé tette.
1464. március 8-án halt meg Katalin magyar királyné, I. (Podjebrád) György cseh király leánya. Édesanyja, Kunigunda sternbergi bárónő az ő és ikertestvére szülésébe halt bele, s hasonló sors várt lányára is. Bár Szilágyi Mihály megegyezett az oligarchákkal, hogy unokaöccse, Hunyadi Mátyás Garai Annát veszi feleségül, a fiatal király ragaszkodott a prágai udvarban megismert lányhoz. A tizenöt éves gyereklány fiút szült, de a szülést egyikük sem élte túl.
1679. március 8-án született Sarolta Amália hessen-wanfriedi hercegnő, II. Rákóczi Ferenc felesége. Szapora, 17 gyermekes család hatodik felnőttkort megélt gyermeke volt. Szülei házasították ki 15 éves korában, az egyik leggazdagabb magyar család utolsó sarjával. (Boross Vilmos: II. Rákóczi Ferenc élete c. regénye szerint igen kalandos körülmények között - rablók, kalózok, leányrablás, hős magyar herceg, stb. - ismerkedtek meg Olaszországban.) Házasságukból két gyermek érte meg a felnőttkort, József és György. Sarolta Amália lefizetve a bécsújhelyi börtön parancsnokát megszöktette férjét, valószínüleg a kivégzés elől. Büntetésből internálták, fiait elvették tőle. 1706 végén törvénytelen kislányt szült, aki csak pár hétig élt. Házassága a fejedelemmel végleg tönkrement (kölcsönösen csalták egymást). Zárdába vonult, ahol a szigorú regula nem vonatkozott az arisztokrata vagy csak nagyon gazdag hölgyekre, az ő szeretője állítólag egy német gróf volt. 43 évet élt.
1921. március 8-án született Romhányi József író, költő, műfordító, operalibrettók, slágerszövegek nagy népszerűségnek örvendő szerzője. Neki köszönhetjük többek közt Doktor Bubót és Mézga Aladárt. Emlékére íme egy rövid versikéje, címe: Verebesdi
Egy szürke kis veréb boldogságban úszott,
mikor meghallotta, ma jobb, mint egy túzok.
Az állatok, mint a veréb,
erre-arra felfülelnek,
s ha az egész nem felel meg
kicsipkedik az igazság nekik tetsző felét.
Márk Éva
Évfordulók március 7-én
I.e.384. március 7-ére teszik a nagy görög tudós, filozófus Arisztotelész születésnapját. Mestere volt Platón, mindkettejüket a nyugati kultúra legnagyobb gondolkodói közt tartják számon. Nevelője volt a történelem egyik legtehetségesebb hadvezérének Nagy Sándornak, majd Athénba visszatérve megalapította iskoláját a Lükeiont (latinul liceum), s ott írta művei nagy részét (Organon, Retorika, Poétika, Az athéni állam, stb.). I.e.322-ben halt meg.
203. március 7-én szenvedett vértanúhalált két fiatal nő, egy patricius felesége Perpétua és rabszolganője, Felicitász. Perpétua művelt nő volt, naplója és szenvedéstörténetük jegyzőkönyve fennmaradt. Egy kis keresztény csoport tagjaiként Septimius Severus császár üldözésének áldozatai lettek. Szent Perpétuának megengedték, hogy a börtönben szoptassa csecsemőjét, Szent Felicitász pedig ott hozta világra gyermekét. Hosszú, nehéz fogság és rövid tárgyalás után halálra ítélték őket és társaikat, s a fenti napon egy aránában vadállatok elé vetették valamennyiüket. Mivel azok nem támadtak rájuk, tőrrel végeztek velük.
1608. március 7-én Kolozsvárott fejedelemmé választották Báthory Gábort. Bár a rendek nemrég még a megfontoltabb, idősebb uralkodó mellett érveltek, elfogadták Rákóczi Zsigmond lemondását és az alig 19 éves Báthory Gábor mellett döntöttek. A döntést nagyban befolyásolhatta annak a hajdúseregnek a megjelenése, melyet a fiatal főúr sikerrel állított maga mellé. A tragikusan fiatalon meghalt fejedelemről itt olvashatnak: https://korok.webnode.hu/products/bathory-gabor/
1970. március 7-én született Rachel Weisz amerikai színésznő. Anyja osztrák származású tanár, apja magyar származású feltaláló, aki az üldöztetés elől menekült Angliába. Az Oscar- és Golden Globe-díjas (Az elszánt diplomatáért kapta) játszott Szabó István A napfény íze c. filmjében is. Vállalja magyar ill. osztrák származását.
Márk Éva
Évfordulók március 6-án
Március 6. Nemzetközi Energiatakarékossági Világnap, mely főleg a megújuló energiaforrások használatára és a környezettudatosságra hívja föl a figyelmünket.
1447. március 6-án választották meg V. Miklóst, a művészetek és tudományok barátját, az első reneszánsz pápát. Írókkal, tudósokkal vette körül magát, ő alapította meg a vatikáni könyvtárat. Nem tudta elérni a keresztény hatalmak összefogását a török hódítók ellen. Uralkodása idejére esett a második rigómezei csata (Hunyadi János veresége 1448.), és Konstantinápoly eleste (1453.). Szintén 1453-ra esett a pápaság ellen lázadó és lázító római politikus Stefano Porcaro kivégzése, akinek korábban kétszer is kegyelmet adott, mert a halálos ítélet ellenkezett humanista elveivel. A férfi azonban a felheccelt csőcselékkel csaknem romba döntötte Rómát, így a pápának nem maradt más választása, jóvá kellett hagynia az ítéletet. A döntés azonban nagyon megviselte, majd hogy minden küzdelme ellenére tétlenűl kellett néznie Konstantinápoly elestét, lelkileg megtörte. 57 évesen halt meg.
1475. március 6-án született Michelangelo Buonarotti. 13 évesen állt Ghirlandaio festőhöz tanulónak, majd Bertoldónál szobrászatot tanult. Itt figyelt fel rá Lorenzo de Medici, házába fogadta, családtagként kezelte. Lorenzo il Magnifico halála után elhagyta Firenzét, de 1501-ben visszatért, addigra da Vinci és Raffaello is ott tartózkodott. Michelangelo egyiküket sem kedvelte, nem bízott laza jókedvükben, úgy vélte a siralom völgyében ez méltatlan. II. Gyula pápa Rómába hívta, saját síremlékének elkészítésére, ami anyagi okból csak részben valósult meg, s a pápa alig bírta visszacsalogatni a sértődött művészt, azzal, hogy rábízta IV. Sixtus házi kápolnájának freskóit, amit azzal a feltétellel vállalt, hogy azt fest, amit akar. Mivel senki nem volt elég jó neki, szinte egyedül festette meg a mennyezetet négy év alatt, s közben senkit nem engedett be. Harmincvalahány évvel később ugyanott megfestette a világ legnagyobb oltárképét, az Utolsó ítéletet, a kápolnának azóta is csodájára jár a világ. Homoszexualitása nyílt titok volt Rómában. Élete nagy szerelme a nála 41 évvel fiatalabb római nemes Tomasso de Cavalieri volt, akihez szonetteket írt, s aki mindvégig hű maradt hozzá. Nehéz természetű embernek tartották: "Mindenki fél tőled, még a pápa is" - írta neki egy barátja. Kórosan pesszimista, boldogtalan ember volt, nemigen gondolt jót senkiről. Rendkívüli tehetség volt (építészként és költőként is jelentőset alkotott), mégsem volt elégedett önmagával soha. 1564. február 18-án halt meg minden idők talán legnagyobb képzőművésze.
Márk Éva
Évfordulók március 5-én
1326. március 5-én megszületett I. Károly magyar király és Lokietek Erzsébet lengyel hercegnő harmadik gyermekeként a későbbi I. (Nagy) Lajos király.
Miután két bátyja korán meghalt, négyévesen már Magyarország trónörököse lett. A trónt 1342-ben vette át, miután apja meghalt. Uralkodása alatt vált igazán az ország nagyhatalommá, amikor Kázmér lengyel király halála után átvette a lengyel trónt. Perszonálunió jött létre, és ezzel vezető országgá lépet elő Kelet-Közép-Európában. Az utolsó Anjouk-ról szóló tanulmányunk: https://korok.webnode.hu/products/az-utolso-anjouk-magyarorszagon-1/
1608. március 5-én Rákóczi Zsigmond lemondott az erdélyi fejedelemségről. Kénytelen volt a bécsi udvar által támogatott Báthory Gábornak fejet hajtani. A kettejük között 1607-ben létrejött egyezség alapján Rákóczi hatalmas zálogösszeg kifizetése fejében visszalépett a fejedelmi tisztségtől. Kárpótlásul megkapta Szádvár, Abaúj vármegyét és Sáros várát. Lásd Márk Éva írását: https://korok.webnode.hu/products/r/
1849. március 5-én befejeződött Szolnok elfoglalása. A Damjanich és Vécsey Károly vezette honvéderők célja az volt, hogy a Tisza valamennyi átkelője magyar kézre kerüljön. Pedig a Szolnok ellen indított támadás nem alakult túl szerencsésen. Vécsey támadása késett, így a császári tábornok, Krager időben fel tudta sorakoztatni haderejét. Damjanich híres vörös sipkásainak rohama azonban elsodorta a szembenálló haderőt. A lendületes támadásra jellemző, hogy a császári gyalogezred egy részét a Zagyvának szorították. Időközben Vécsey hadosztálya is átkelt a Tiszán, és benyomult a városba. Lovasságát pedig Damjanich megsegítésére vezényelte. Így vált a szolnoki ütközet a tavaszi hadjárat győztes ütközetévé, és ez tette lehetővé, hogy a magyar csapatok gyors átcsoportosításával a kezdeményezés ismét a honvédsereg kezébe kerüljön.
1938. március 5-én Győrben a Nemzeti Egység Pártja gyűlésén Darányi Kálmán miniszterelnök meghirdette az egymilliárdos fegyverkezési programot, amelynek kidolgozója Imrédy Béla volt. Ez a hadsereg korszerű felfegyverzésének megindítását célozta, de ezen kívül új gazdasági és politikai irányvonalat is jelentett. A programot 5 évre tervezték, fedezete azonban csak 600 millió pengőnyi fedezete volt. A további 400 millió pengőt, amit infrastrukturális célokra szántak hitelekből kívánták fedezni, amelynek legnagyobb részét a jegybank biztosította bankjegykibocsájtással. A sikeresen beindult programot 1939-ben már 2 évre szorították le, és 1940 őszére csak a honvédség 1,6 milliárd pengőt költött fejlesztésre, messze meghaladva a tervezettet. A győri program jelentősen hozzájárult a honvédség korszerűsítéséhez. Számos új munkahelyet teremtett, de egyben elindítója is lett az akkor még nem látható inflációs folyamatnak.
Topor István
Évfordulók március 4-én
1172. március 4-én halt meg III. István királyunk, II. Géza fia. 1152-től már kijelölt trónörökös volt, királlyá pedig 1162 júniusában koronázták.
Meg kellett küzdenie az ellenkirályként fellépő II. Lászlóval és IV. Istvánnal is, akiknek fő támogatója Komnénosz Mánuel bizánci császár volt. Az állandó fenyegetettség és a folytonos harcok közepette is igyekezett az országot építeni, az egyházat támogatni. Uralkodása alatt kaptak először városi polgárok kiváltságokat, elsőként Székesfehérvár polgárai. A még csak 25 esztendős uralkodó valószínűleg mérgezés következtében hunyt el. Egész életében tántoríthatatlan híve, a művelt esztergomi érsek, Lukács temette el Esztergomban.
1394. március 4-én Portoban megszületett Tengerész Henrik (Infante Dom Henrique el Navigador). A nagy földrajzi felfedezések egyik legfontosabb alakja I. János portugál király harmadik fia volt. Dom Henrique (Henrik herceg), ahogyan eredetileg nevezték, nem első szülött fiú volt a családban, így nem is remélhette a trónra jutást, ezért olyan területet keresett, ahol kibontakoztathatta képességeit. Apja nagy gondot fordított a gyermek és ifjú képzésére. Ennek köszönhetően kiemelkedő földrajzi, csillagászati, kartográfiai, matematikai ismeretekkel bírt. Az ifjú visszavonult a Portugália legdélebbre fekvő tartományába, Algarvéba található Sagresba, ahol megépíttette sasfészkét: a Vila do Infantét (az infáns városa). Ez a székhely hamarosan fölfedező utak kiindulópontjává vált.
Portugália szerte elismert hajóssá és katonaemberré akkor vált, amikor 1415 augusztusában elfoglalta az araboktól a stratégiai fontosságú afrikai Ceuta erődjét. Ettől kezdve a Gibraltári-szoros ellenőrzése a portugálok kezébe került. Egyedül ebben az expedícióban vett részt személyesen, a későbbi felfedező utakat csak szervezte. Életéről részletesebben honlapunk itt olvashatnak: https://korok.webnode.hu/products/tengeresz-henrik/.
1562. március 4-én a Balassa-féle birtokért harcoló erdélyi seregek a Közép-Szolnok vármegyében lévő Hadadnál vereséget szenvedtek a Balassa Menyhárt és Zay Ferenc kassai főkapitány által vezetett királyi hadaktól. Az ütközet fontos előzménye volt, hogy Izabelle királyné gyulafehérvári udvarának korábbi kegyeltje, Balassa Menyhárt Habsburg Ferdinánd oldalára állt. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a királyi Magyarországhoz került a munkácsi vár és a főúr összes szatmári birtoka. 1562 januárjában Balassa és Zay Ferenc felső-magyarországi főkapitány Partiumi hadjáratra szánták el magukat, kísérletet tettek a székelyek fellázítására és megpróbálták rávenni Sulyok Györgyöt, Hadad várának urát János Zsigmond elárulására. E lépésre válaszul János Zsigmond Erre válaszul a keleti uralkodó két hadvezére, Báthori István váradi kapitány – későbbi fejedelem és lengyel király –, illetve Némethy Ferenc előbb Balassa erdélyi birtokait dúlták fel, majd északra vonultak, és február végén Hadadot is bevették. 1562. március 4-én azonban a kétszeres túlerőben lévő erdélyi seregek vereséget szenvedtek Balassa és Zay csapataitól. Báthori Istvánnak, a későbbi fejedelemnek jelentős érdeme volt abban, hogy János Zsigmond csapatai Hadadnál nem szenvedtek még súlyosabb vereséget, ugyanis közbeavatkozásával megállította Ferdinánd híveinek rohamát, így biztosította övéi számára a zavartalan visszavonulást.
Topor István
Évfordulók március 3-án
1553. március 3-án a Fráter György meggyilkolásának kivizsgálására rendelt pápai bizottság megkezdte a tanúk kihallgatását. A Geronimo Martinengo nuncius és Bondenarius bécsi prépost vezetett bizottság összesen 139 tanút hallgatott ki az ügyben. Végül a négy bíborosból álló vizsgálóbizottság 1555. február 14-én hozott ítéletet a pápa nevében, azzal az indoklással, hogy a gyilkosságot „Krisztusban legkedvesebb fiunknak, Ferdinánd római királynak parancsából” követték el, ezért a királyt (mint egyedül Istennek felelős, felkent uralkodót) és a gyilkosságban résztvevőket, illetve valamennyi segítőjüket felmentették. Így elkerülte a felelősségre vonást a gyilkosságot megrendelő Castaldo császári biztos bérencei: György barát titkára Marco Aurelio Ferrari, Sforza-Pallavicini generális és emberei - Antonio Ferrari, Lorenzo Campeggi, Giovanni Munino, Mercada, Scramuccia és két spanyol.
Érdekes azonban, ami később velük történt. Sforza-Pallavicini generálist a palásti csatában a törökök elfogták, gyalogoltatva és bottal verve hajtották el Isztambulig, ahol 16 000 aranyat fizettettek vele váltságdíjként. Marco Aurelio Ferrari, Fráter György titkára egy Itáliában elkövetett gonosztett miatt akasztófára került. Mercadának dulakodás közben a jobb kezét vágták le, később egy vadászaton széttépte egy vadkan. Scramucciát a saját katonái vagdalták össze. Giovanni Muninót pedig Piemontban lefejezték.
1614. március 3-án a medgyesi országgyűlésen megjelentek a Báthory Gábor fejedelem meggyilkolását megrendelő Ghiczy András emberei Szilasi és Nadányi is, hogy jelentést tegyenek Báthori Gábor megöletéséről. Számításaikban azonban csalódtak. Nemcsak kiutasították a gyűlés helyiségéből, hanem mikor onnan kiléptek, a tömeg bántalmazni is kezdette őket, amely elől Medgyes egyik magas bástyatornyába menekültek. A tömeg utánuk nyomult s a toronyból ledobta, ahol darabokra vagdalták őket.
1853. március 3-án a pesti Újépület udvarán felakasztották Noszlopy Gáspár gerillavezért, Juhbál Károlyt, Kossuth gyermekeinek nevelőjét, a függetlenségi szervezkedések vezetőit és Sárközy Antal fölbirtokost.
Csernyus Emmánuel, Szacsvay Imre, Karol Gustaw D'Abancourt de Franqueville, Peter Giron, Streith Miklós, Kolosy György, Noszlopy Gáspár, Jubál Károly, Sárközy Sándor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc és a Makk-féle összeesküvés kilenc vértanújának közös sírja a Kerepesi temetőben.
Topor István
Évfordulók március 2-án
1282. március 2-án halt meg az Árpád-házból származó Prágai Szent Ágnes. Apja I. Ottokár cseh király, anyja Konstancia, III. Béla királyunk leánya volt. Apja először Henrik sziléziai herceggel jegyezte el, így került annak anyja, a későbbi Szent Hedvig nevelése alá, aki ciszterci apácák gondjaira bízta. Több későbbi férjjelölttől csak úgy szabadult meg, hogy apja váratlanul meghalt, így a huszonöt éves hercegnő végre választott hivatásának élhetett. Prága szélén egy kis házba költözött, ahova fivére segítségével minorita, majd klarissza kolostort és templomot építtetett. Kolostoraiba az első apácákat Assisi Szent Klára küldte, akivel leveleztek. Hosszú életet élt, 77 évet ért meg. II. János Pál avatta szentté 1989. november 12-én.
1626. március 2-án tartotta esküvőjét Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin. A házasság szövetséget jelentett Erdély és az európai protestáns hatalmak között. Bethlen végrendeletileg feleségét tette meg utódjául. Hogy miként lett a kincsekkel elhalmozott uralkodónőből vagyontalan asszony, arról itt olvashatnak: https://korok.webnode.hu/products/brandenburgi-katalin1/. Honlapunkon a "nagy fejedelem"-ről is találnak írást: https://korok.webnode.hu/products/bethlen-gabor/
1817. március 2-án született nagy költőnk Arany János. Szülei Arany György és Megyeri Sára tizedik gyermeke volt, de csak ő és legidősebb nővére maradtak életben. Apja gyakran mesélt neki a Bocskaitól kapott nemességükről, a hajdúszabadságról és a hajdúk mondáiból, ezzel megalapozta fia érdeklődését a történelem iránt. Vándorszínésznek állt, amit utólag felszínes kitörési kísérletnek érzett, s egész életében nem szabadult a lelkifurdalástól, amiért magukra hagyta idős szüleit. Hazament és megnősült, egy ügyvéd házasságon kívül született vagyontalan árváját, Ercsey Juliannát vette feleségül. Hivatalnok lett Nagyszalontán, s örökségként kis földhöz is jutott, ami azért jelentett sokat, mert közben két gyermeke született, akiknek ellátása mindennél fontosabb volt számára.
A Kisfaludy Társaság vígeposz pályázatára beküldött "Az elveszett alkotmány" c. műve elnyerte a 25 arannyal járó fődíjat. 1846-ban írta meg és küldte be egy újabb pályázatra "Toldi"-ját, ami nemcsak a fődíjat hozta neki, de országos ismertséget és Petőfi barátságát is. A forradalom bukása után kétségbeejtő anyagi helyzetbe került, mígnem gimnáziumi tanári állást kapott Nagykőrösön, ami csak a család megélhetését biztosította, szellemi igényeit nem elégítette ki. Ráadásul betegeskedni is kezdett, de lassan változások indultak be életében: megírta sok szép balladáját, a Toldi estéjét, majd 1858-ban az Akadémia tagjává választották. Két évvel később a Kisfaludy Társaság igazgatója lett, ezzel Pestre költözhetett családjával ("pestezhetném" - írta korábban fájdalmas-ironikusan). Magas színvonalú irodalmi folyóiratot szerkesztett, megírta a Buda halálát, a Széchenyi emlékezetét, és sokat fordított. 1879-ben írta meg a Toldi-trilógia középső részét a Toldi szerelmét, amit megkésettnek érzett, mondván a közönség ízlése nagyon megváltozott. Hatvanöt évesen 1882. október 22-én halt meg.
Márk Éva
Évfordulók március 1-jén
Március 1. a nukleáris fegyverek elleni harc nemzetközi napja. 1954-be ezen a napon robbantott H-bombát az USA a Bikini-szigeteken, súlyos radioaktív sugárfertőzést okozva egy japán halászhajó, a Fukuriu Maru legénységének. 1964-ben ez a nap Japánban Nemzeti Békenap lett, ami mára nemzetközivé szélesedett.
Szintén március 1. a Polgári Védelem Világnapja. A világszervezet 1972. márc. 1-jén alakult meg, a Világnap megrendezéséről 1992-ben határoztak. A szervezet tagjainak feladata többek közt a katasztrófák okozta veszélyekkel szembeni védekezés, az élet mentése. Ezen a napon világszerte látványos gyakorlatokra kerül sor.
1131. március 1-jén harminc évesen halt meg II. István magyar király, Könyves Kálmán fia, akit apja már kisgyermekként megkoronáztatott a trónkövetelő Álmos herceg megfékezésére. Álmos azonban tovább küzdött, mígnem fivére Kálmán őt és kisfiát, Bélát megvakíttatta. István 15 éves volt apja halálakor. Nehéz külpolitikai helyzet maradt rá: az invesztitúraharcokban - Európa legnagyobb világi-egyházi összecsapásában - apja példáját követve a pápa mellé állt a német-római császárral szemben. Apai "örökség" volt a Dalmáciáért folytatott küzdelem Velencével, és a magyar-cseh konfliktus is. A belpolitikában sem volt könnyű dolga, de az uralmával elégedetlen főúri csoportok lázadását sikeresen leverte. Amikor tudomására jutott, hogy vak unokaöccse, Béla életben van magához vette és fejedelemfihez illő ellátást biztosított számára, majd összeházasította szövetségese, a szerb I. Uros leányával, Ilonával. A sokat betegeskedő király gyermektelenül halt meg egy vérhasjárvány során. Utóda II. (Vak) Béla lett.
1666. március 1-jén zajlott Zborón I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona esküvője. Ez a lakodalom jelentette a Wesselényi-féle összeesküvés kezdetét, amelybe nemcsak Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc - Ilona apja és nagybátyja - hanem a 21 éves Rákóczi Ferenc is belekeveredett. Zrínyi Ilona családtagjait kivégezték vagy bebörtönözték, de férjét hatalmas váltságdíjért sikerült megmenteni neki és anyósának, Báthory Zsófiának. Házasságuk csak tíz évig tartott, Rákóczi Ferenc 1676-ban meghalt, két árvát, Juliannát és a későbbi II. Rákóczi Ferencet hagyva maga után, akiket okos és erélyes anyjuk megmentett a császári gyámságtól (és az ezzel járó jelentős vagyoncsökkenéstől).
1872. március 1-jén Ulysses S. Grant elnök aláírt egy törvényt, mellyel létrejött a világ első nemzeti parkja, a Yellowstone Nemzeti Park. Első "felfedezője" John Colter volt, őutána több vadász is beszámolt a fortyogó sártavakról, gőzölgő folyókról, megkövesedett növényekről és állatokról, de évtizedekig nem hitt nekik senki. Amikor egy hegyi ember üveghegyekről, magasba lövellő forróvízről és sárga sziklákról számolt be, méginkább legendaként értékelték az elbeszélést. Bár volt olyan geológus akinek az érdeklődését sikerült fölkelteni, a polgárháború kitörése tovább késleltette a kutatást. Az első komoly expedíció 1869-ben indult, ez végre fölkeltette a közvélemény érdeklődését, s ettől fogva felgyorsultak az események a törvény elfogadásáig. A törvény azonban önmagában kevés volt, a természetrongálók, vadorzók és öncélú vandálok mindaddig háborítatlanul pusztíthattak, míg a hadsereg meg nem építette a Sheridan Tábort, mely állandóan lakott erőd lett, így a katonák meg tudták akadályozni a dúlást. A látogatók száma az 1950-es évektől emelkedett radikálisan, így elkezdték kiépíteni a túristautakat. Átmeneti 15-20 év betonépítkezése után visszatértek a természetközeli épületekhez. 1988-ban hatalmas tűz volt a Yellowstone-ban, ami a park csaknem 40%-át elpusztította. Az UNESCO 1976-ban bioszféra rezervátummá, két évvel később a világörökség részévé nyilvánította.
Márk Éva
|
|
