Évfordulók október 31-én
2013.10.30 16:56
A Reformáció Napja több protestáns országban annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon szögezte ki a wittembergi templom kapujára 95 pontból álló tételét "A búcsú erejének magyarázatához" címmel Luther Márton. Magyarországon 1939 óta ünneplik az Országos Protestáns Napokat.
1424. október 31-én született I. (Jagello) Ulászló magyar és lengyel király. Magyarországon Habsburg Albert korai halála hozott interregnumot, s bár közben megszületett a törvényes utód V. László, a bárók és a köznemesség - utóbbiak első ízben a magyar történelem során - a tizenhat éves lengyel királyt koronázták meg 1440-ben. Négy évig ült a magyar trónon amikor Hunyadi János tanácsa ellenére a török ellen vonult Várnához, ahol súlyos vereséget szenvedett, ő maga is elesett.
1621. október 31-én halt meg Johannes Bocatius (Johann Bock) költő. 1590-ben költözött Magyarországra, az eperjesi kollégiumban tanított, majd ugyanott rektor lett. II. Rudolftól nemességet és császári költő címet kapott. Később Bocskai oldalára állt, a fejedelem őt bízta meg azzal a diplomáciai úttal, melynek célja a protestáns uralkodók megnyerése lett volna. Útja során császáriak elfogták és bebörtönözték, ahonnan öt évvel később tudott megszökni felesége segítségével, aki cselédnek állt a prágai várbörtönbe. Szabadulása után Kassán lett rektor, később Bethlen Gábor udvari történetírója. Továbbra is vállalt diplomáciai küldetéseket, egyik ilyen útja során érte a halál.
1930. október 31-én halt meg Szabolcska Mihály református lelkész, költő. Debrecenben végzett teológia szakon, később Genfben és Párizsban tanult. Szerb Antal szerint "A népinek, a falunak új, reálisabb felfogásával ő is, mint Gárdonyi, előkészítette az új népábrázolás útját." Verseit ugyan több nyelvre lefordították, de a Nyugatosok Petőfi - epigonnak tartották, Ady Költőcske Mihálynak nevezte, Karinthy pedig paródiát írt róla.
Márk Éva
Évfordulók október 30-án
2013.10.29 16:04
1634. október 30-án halt meg Káldi György jezsuita szerzetes, az első teljes katolikus biblia fordítója.
Munkájának különlegessége, hogy a nyomdai költségeket a katolikus Pázmány Péter és a református Bethlen Gábor közösen fedezte. A mű teljes címe: Szent Biblia. Az Egész Kereszténységben bévött Régi Deák bötűből Magyarra fordította. A Iesus alatt Vitézkedő Társasá-beli Nagy-Szombati Káldi György Pap. Káldi Pázmány pártfogoltjaként megalapította a pozsonyi kollégiumot, ahol haláláig rektor volt, ugyanott nyomdát is indított.
1848. október 30-án a Móga János vezette magyar csapatok vereséget szenvedtek Schwechatnál Windischgrätz császári seregétől.
A magyarok az október 6-i bécsi felkelés megsegítésére indultak, de a határnál megálltak, mert a további támadásról nem született konszenzus a pesti országgyűlésen. Kossuth jogsértőnek minősítette, mondván, hogy honvédő háborúról csak határainkon belül beszélhetünk, aztán meggondolta magát és 12 ezres sereggel nyugat felé indult. Bár a tisztek nagy része, többek közt Görgey nem támogatta az intervenciót, végül mégis átlépték a Lajtát. A csata magyar szempontból jól indult, de a jobb fegyverzet - az osztrákoknak pl. háromszor annyi ágyújuk volt - és a tapasztalt osztrák katonaság a gyakorlatlan magyar nemzetőrökkel szemben nem hozhatott tartós sikert. A csata nem járt nagy emberveszeteséggel, tehát nem a vereség volt jelentős, hanem hogy a magyar hadvezetés nem tudott élni az ígéretes lehetőséggel. Visszavonulásuk után a bécsiek letették a fegyvert, így attól fogva a hadszíntér Magyarországra korlátozódott.
1910. október 30-án halt meg Henri Dunant, a Nemzetközi Vöröskereszt megalapítója. Küzdött a hadifoglyok érdekeiért, a rabszolgaság eltörléséért, a teljes leszerelésért, a zsidó állam létrehozásáért. 1901-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.
Márk Éva
Évfordulók október 29-én
2013.10.28 21:23
1906. október 29-én helyezték örök nyugalomra Kassán a Szent Erzsébet-dómban II. Rákóczi Ferencet, Zrínyi Ilonát és Bercsényi Miklóst.
A II. Rákóczi Ferencet és társait megbélyegző 1715. évi 49. tc. 2. és 3. §-ait az országgyűlés 1906. október 23-án eltörölte, majd elfogadta a fejedelem és társai hamvainak hazahozataláról szóló törvényjavaslatot, amelyet az uralkodó 24-én szentesített.
A hamvak és a síremlékek hazaszállítására egy öttagú bizottság alakult, amely 1906. október 14-én indult el Budapestről, és 16-án délelőtt meg is érkezett Konstantinápolyba. A küldöttség még aznap délután kiemeltette a lazaristák kolostorában a sírokból a II. Rákóczi Ferenc, Rákóczi József, Zrínyi Ilona és Csáky Krisztina hamvait tartalmazó ládákat, majd másnap reggel Thököly Imre, Bercsényi Miklós, Esterházy Antal és Sibrik Miklós földi maradványait.
Az öttagú bizottság feladatához tartozott a régi sírkövek helyére kerülő, Magyarországról küldött új síremlékek ünnepélyes átadása is. A St. Benoît templomban elhelyezett Rákóczi-emléktáblát október 16-án adták át. Izmitben a Thököly régi sírját megjelölő obeliszk felavatására október 21-én került sor. A rodostói emlékkövek ünnepélyes átadását október 22-én Forster Gyula intézte.
Október 23-án előbb a sírköveket, majd délután a hét koporsót átszállították a konstantinápolyi kikötőben várakozó Kelet nevű hajóra. A küldöttség másnap indult haza. A hajó október 25-én ért Constanţába, ahol a koporsókat és a sírköveket átrakták ott várakozó különvonatra. A hamvak ünnepélyes átadására Orsován, az első magyarországi városban került sor. Az orsovai egyházi szertartáson Fraknói Vilmos címzetes püspök szentelte meg a hamvakat és mondott beszédet II. Rákóczi Ferenc és katolikus hívei ravatalánál. Thököly Imre koporsójánál Scholtz Gusztáv püspök végezte az evangélikus egyház szertartását.
Orsováról három különvonat indult el Budapestre, amely a hamvakat, és az ott összegyűlt küldöttségeket szállította. A szerelvényoszlop október 28-án reggel érkezett meg a Keleti pályaudvarra. Itt Bárczy István, a főváros polgármestere mondott beszédet, majd a pályaudvarról Rákóczi és híveinek hamvait a Szent István bazilikába, Thökölyét pedig a Deák téri evangélikus templomba vitték.
A bazilikában egri érsek, Samassa József bíboros tartotta az ünnepi istentiszteletet, a Deák téri evangélikus templomban Scholtz Gusztáv püspök mondott beszédet. A koporsók négy óráig maradtak a templomban, ezután újra kivitték őket a Keleti pályaudvarra, ahonnan este 7 óra 50 perckor indultak tovább szerelvények, amelyek 29-én reggel 5 óra után érkeztek Kassára. Az itt felállított gyászsátorban az egyházi szertartás és Thaly Kálmán beszéde után Rákóczi és társai földi maradványait a székesegyházba vitték, ahol fél 11-kor Fischer-Colbrie Ágoston kassai segédpüspök tartott gyászistentiszteletet. Este öt órakor vitték le a székesegyház kriptájába a hamvakat tartalmazó koporsókat. A kriptában Forster Gyula, az országos öttagú bizottság tagja, a kormány és az országos öttagú bizottság előzetes utasításai értelmében kinyitotta Rákóczi József cédrusfa koporsóját, és kivette abból a csontokat tartalmazó ládát, kinyitotta Zrínyi Ilonának Konstantinápolyban ideiglenesen leólmozott koporsóját, és ebbe tette a Rákóczi József csontjait magában foglaló ládát. Ezután a rézkoporsót újra leólmoztatta és a II. Rákóczi Ferenc földi maradványait tartalmazó rézkoporsóval együtt kőszarkofágba helyezte.
II. Rákóczi ferenc kőszarkofágja a kassai dómban (saját felvétel)
Hasonlóképpen egy kőszarkofágba tették Bercsényi Miklós és felesége hamvait, valamint külön-külön Esterházy Antal és Sibrik Miklós csontjait.
II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona Konstantinápolyból, valamint Bercsényi Miklós, Esterházy Antal és Sibrik Miklós Rodostóból hazahozott sírköveit Forster Gyula még a temetés napján átadta Kassa város hatóságának, Thököly izmiti síremlékét pedig Késmárkra vitette.
1923. október 29-én kiáltották ki a Török Köztársaságot.
A Törökország által elvesztett I. világháborút lezáró sevres-i békeszerződés ellen a törökök katonai ellenállást szerveztek. Az 1923-ig tartó függetlenségi háború során a Musztafa Kemal tábornok által vezetett török haderők kiszorították az angol, olasz, görög és francia csapatokat, és megalakították a Török Nemzeti Országgyűlést. Mivel azonban a szultán és kormánya nem volt hajlandó elismerni, ezért 1922. november 1-jén az ankarai országgyűlés eltörölte a szultanátust, majd a sèvres-i döntéseket felülbíráló lausanne-i béke megkötése után, kikiáltották a köztársaságot.
Az ország vezetője, Musztafa Kemal Atatürk, modern, világi és Nyugat-orientált államot hozott létre drasztikus reformok segítségével.
Topor István
Évfordulók október 28-án
2013.10.27 16:01
1262. október 28-án IV. Béla széles körű kiváltságokkal ruházta fel az esztergomi érseket, Szentgróti Fülöpöt. Az érsekség adómentességet kapott, népei felett az érsekség udvarispánja ítélhetett. A nemesek az érsekség szolgálatába állhattak és birtokaikat királyi engedély nélkül is az érsekségre hagyhatták. A király és a királyné alá tartozó udvarnokok, valamint szolgarendű népek ezt csak uralkodói engedéllyel tehették meg.
1599. október 28-án a szászföldi Sellenberk falu mellett Báthory András erdélyi fejedelem végzetes vereséget szenvedett Vitéz Mihály havasföldi vajdától.
A papfejedelemnek titulált Báthory András a csatában súlyos sebet szerzett, amelybe néhány nappal később Csíkszentdomokoson belehat. A vajda 36 ezres seregének harmada székelyekből állt!!! Az előzmények: miután 1599 tavaszán Báthory Zsigmond harmadszor is lemondott a fejedelemségről hazahívatta unokatestvérét Andrást Lengyelországból, és rábeszélte a fejedelmi trónra. Március 29-én a medgyesi országgyűlésen meg is választották. Rudolf császár és király azonban trónbitorlónak tekintette és helyette Vitéz Mihály román vajdát támogatta. Báthory Andrásról és Vitéz Mihályról Márk Éva tanulmányában olvashatnak bővebben: korok.webnode.hu/products/bathory-andras-vitez-mihaly-es-szekely-mozes-fejedelmek/
1886. október 28-án leplezte le Stephen Grover Cleveland elnök a new york-i kikötő bejáratánál a „Szabadság-szobrot”, amely a francia nép ajándéka volt az Egyesült Államoknak. A szobrot Frédéric Auguste Bartholdi elzászi szobrász készítette. A szobrot Párizsban tervezték meg és állították össze. A franciák hivatalosan 1884. július 4-én, a Függetlenség napján adták át Egyesült Államok nagykövetének. Ezt követően Bartholdi alkotását szétszedték, a részeket hajón szállították New Yorkba, majd hatalmas lábazatra helyezve Bedloe szigetén (ma Szabadság-sziget) állították fel. A 47 méter magas talapzatot, Hunt amerikai építész tervezte. Maga a szobor 205 tonna, 46 méter magas, a fáklya csúcsa 93 méterre van a földtől. A fáklyát tartó jobb kéz 12,8 méteres, csupán a mutatóujj hossza eléri a 2,4 métert. A szobor lábánál a zsarnokság lehullott bilincsei láthatók. Bal kezében a Függetlenségi Nyilatkozat tábláját tartja. Ugyancsak a szabadságot jelképezi a korona hét sugara, a hét kontinenst körülölelő hét tengerre irányítva fényét. A szobor hamarosan az amerikai eszmények szimbóluma lett, elsősorban a hajóval ideérkező, és a jobb életben reménykedő bevándorlók számára.
1922. október 28-án Benito Mussolini „feketeingesei” élén bevonult Rómába.
A „Marcias su Roma” azaz a „római menetelés” lényegében az általa 1921 novemberében alapított fasiszta pártnak (Partito Nacionale Fascista) a győzelmét jelentette. Ezt követően nevezte ki Olaszország miniszterelnökévé Mussolinit III. Viktor Emánuel király.
Topor István
Évfordulók október 27-én
2013.10.26 21:19
1553. október 27-én Kálvin parancsára Genfben máglyán megégették Szervét Mihály (eredeti nevén Miguel Serveto) spanyol orvost, jogászt és vallásfilozófust. Az orvostudomány neki köszönheti a kis vérkör felfedezését. Kálvin szerepe az ítéletben kétségeket vet fel. Ezeket fogalmazta meg Alister McGrath történész, akinek Kálvinról szóló könyvét az Osiris Kiadó adta ki 1996-ban. Művét lényegében Kálvin felmentésével zárja. Bizonyítékai közül csak néhány, amely gondolkodásra készteti az olvasót:
Szervétet korábban Lyonban máglyahalálra ítélték a Szentháromság tagadása miatt, de szinte egész Európában körözött személy volt, és más városokban sem kapott volna enyhébb büntetést.
Kálvin nem volt tagja a városi tanácsnak, mely az ítéletet meghozta. A perbe teológusként vonták be, akinek azt kellett bebizonyítania, hogy Szervét tanai valóban eretnekséget tartalmaznak.
Kálvin – francia menekült lévén – genfi polgár sem volt ebben az időben, nem volt még választójoga sem a városban!
Teljesen mégsem menthető fel személye, mert helyeselte a kivégzést.
1658. október 27-én a török szultán követei Gyulafehérvárra érkeztek, hogy átadják az országgyűlésnek a II. Rákóczi György erdélyi fejedelem letételéről szóló szultáni parancsot. Erre azért került sor, mert a fejedelem megalázó békét kötött a lengyelekkel ((1658. július 22.), ráadásul a katasztrófáért őt okoló rendek vádjait visszautasította, és arra sem volt hajlandó, hogy eleget tegyen az országgyűlés kérésének, nevezetesen hogy a tatárok fogságába esett foglyokat a saját pénzén váltsa ki. Köprülü Ahmed pasa ezért Rákóczi leváltását kérte, helyette pedig Rhédey Ferencet ajánlotta. II. Rákóczy György uralkodásáról bővebben itt olvashatnak: korok.webnode.hu/products/ii-rakoczi-gyorgy/
1759. október 27-én született Érsemlyénben Kazinczy Ferenc író, költő, a magyar nyelvújítás és irodalom élharcosa.
Topor István
Évfordulók október 26-án
2013.10.25 16:10
1596. október 26-án zajlott Mezőkeresztesnél a 15 éves háború egyik legnagyobb összecsapása. Nem egyszerű csata volt: két nagyhatalom (török - osztrák), két vallás (keresztény - muzulmán), vagyis két világ ütközött meg. Az első nap a keresztények győzelmét hozta, akik rögtön fosztogatásba kezdtek, miközbena törökök rendezték soraikat, majd csúnyán megverték a keresztényeket. A 15 éves háború történetéhez kapcsolódó cikkünk: https://korok.webnode.hu/products/topor-istvan-a-tizenot-eves-haboru-1591-1606-tortenete-a-bocskai-szabadsagharc-kezdeteig/
1613. október 26-án (vagy 27-én) gyilkolták meg Báthory Gábor erdélyi fejedelmet.
Rövid, de gazdag életéről honlapunkon olvashatnak: korok.webnode.hu/products/bathory-gabor/
1879. október 26-án született Fedák Sári a XX. sz. első felének legismertebb színésznője, Molnár Ferenc felesége. Rendkívül népszerű volt. A mozgókép létrejöttekor már nem volt elég fiatal ahhoz, hogy a karakteréhez illő szerepeket eljátszhassa. A II. világháború után a korábban "vörösnek" titulált színésznőt nácirajongónak minősítették és 8 havi börtönre ítélték. Szabadulása után nem volt helye a színpadon. 74 évesen halt meg Budapesten.
1941. október 26-án halt meg Arkagyij Gajdar, szovjet ifjúsági regények - többek közt a Timur és csapata - írója. Tizennégy évesen lépett be a Vörös Hadseregbe, három év múlva ezredparancsnok lett. Fia tengernagy volt a flottánál, unokája 1992-ben pár hónapig Oroszország ügyvivő miniszterelnöke.
Márk Éva
Évfordulók október 25-én
2013.10.24 18:36
1781. október 25-én adta ki II. József német-római császár, magyar- és cseh király egyik első intézkedését, melyben korlátozottan szabad vallásgyakorlást biztosított több felekezetnek (nem valamennyinek!). Ahol legalább száz nem katolikus család élt, ott építhettek maguknak templomot (nem a közút mellett), de nem lehetett a templomon torony és harang sem szólhatott. Ugyanabban az évben zárolta az addig Rómának küldött adókat, majd egy évvel később a nem tanítással, gyógyítással és tudománnyal foglalkozó szerzetesrendeket feloszlatta.
1825. október 25-én született Xantus János néprajzkutató. A szabadságharc alatt előbb nemzetőrként szolgált, majd 1849 februárjában hadnagyként fogták el az osztrákok. Előbb Königgrätzbe zárták, a bukás után pedig osztrák ezredbe sorozták. Szabadulásakor, 1850-ben az USA-ba szökött, ahonnan 1861-ben hazajött, de a politikai helyzet miatt visszautazott. 1864-ben települt haza véglegesen. Jelentős szerepe volt a pesti állatkert létrehozásában. Dél-kelet ázsiai expediciójából származó gyűjteménye lett a Néprajzi Múzeum alapja. A Karl May Museumban - Drezdában - ma is megtalálható egy levél melyben May Károly Xantus János engedélyét kéri, hogy róla mintázhassa Old Shatterhand alakját. A kelet-nyugat vasútvonal építésénél - ennek során az őslakos indiánokat rezervátumokba szorították vissza - rajzolóként vett részt. A gondolat, miszerint Old Shatterhand figuráját a magyar Xantus Jánosról formálta a szerző, a 70-es évek végén Franz Rammel irodalomtörténész által terjedt el, aki kutatásai során jutott arra, hogy K. May ihletője Xantus volt.
1849. október 25-én végezték ki Kazinczy Lajost, Kazinczy Ferenc és Török Sophie legfiatalabb gyermekét, a szabadságharc vértanúját. A család rossz anyagi körülményei miatt a gyermek taníttatását gróf Teleki József, az MTA első elnöke vállalta magára, de Kazinczy Lajosnak fiatal felnőttként tiszti rangját is el kellett adnia, hogy valahogy meg tudjon élni. 1848-ban jelentkezett a honvédségbe. Részt vett a délvidéki harcokban, a pákozdi és schwechati csatában, a győri erődítések építésében. Perczel Mór hadtestében alezredesi rangban szolgált, Klapka Györgynél dandárparancsnok volt. Augusztus 6-án mintegy hétezer fős sereggel Bem megsegítésére indult, majd a világosi fegyverletétel hírére egy orosz tábornok előtt letette a fegyvert. Az oroszok átadták az osztrákoknak, akik a fenti napon "golyó által" kivégezték. A tizennegyedik aradi vértanúnak szokták nevezni. Csak 29 évet élt.
Márk Éva
Évfordulók október 24-én
2013.10.23 16:19
1648. október 24-én XIV. Lajos francia király, Krisztina svéd királynő és III. Ferdinánd császár megbízottai aláírták a Münsterben és Osnabrükben tárgyalt vesztfáliai béke okmányait. Ez a béke zárta le a XVII. század világháborújának is nevezett harmincéves háborút (1818-1648), és névlegessé tette a császár hatalmát a német birodalmi fejedelemségek felett. A háborúban vereséget szenvedő Habsburgok kénytelenek voltak elismerni a Holland Egyesült Tartományok és Svájc függetlenségét, Svédország megkapta a Balti-tenger német partvidékét, Franciaországnak ítélték Elzászt, és megerősítették Metz és Verdun birtoklásában. Brandenburg és Bajorország is területeket nyert. Felülbírálták az 1555-ös augsburgi vallásbéke „cuius regio eius religio” (akié a föld, azé a vallás) elvét, és a vallásgyakorlást magánüggyé tette.
1685. október 24-én Gyulafehérvárott az erdélyi országgyűlés I. Lipót újabb felszólításáról tárgyalt. Ebben az uralkodó arra szólította fel Erdélyt, hogy álljon el a Portától, télre fogadjon be 13 ezer főnyi császári katonaságot, továbbá adjanak segítséget Várad tervezett ostromához. Az országgyűlés elutasította Lipót kéréseit, és a válasszal Haller János vezetésével követséget menesztett Bécsbe.
1849. október 24-én a pesti Újépület melletti fatéren kivégezték Szacsvay Imrét, Perényi Zsigmondot, a felsőház elnökét és Csernus Manó pénzügyminiszteri tanácsost. Szacsvay tagja volt annak a három tagból álló bizottságnak, amely 1849. április 13-án megfogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Életéről az alábbi írást ajánlom figyelmükbe: https://korok.webnode.hu/products/az-1848-49-es-szabadsagharc-elfeledett-vertanuja-szacsvay-imre1/
1906. október 24-én I. Ferenc József szentesítette az 1906. évi XXX. törvényt, amely engedélyezte a Törökországban eltemetett II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatalát. Az ünnepélyes temetésre október 29-én került sor.
1938. október 24-én Imrédy Béla kormánya újabb jegyzéket adott át Prágában Csehszlovákiának. Ebben a csehszlovák kormány haladéktalan intézkedését követelte, hogy adja át a müncheni egyezményben Magyarországnak ítélt területeket. A vitás területekről pedig népszavazással döntsenek a hovatartozásról. Amennyiben ezeket az intézkedéseket nem hajlandóak végrehajtani, úgy Magyarország a müncheni egyezményt megkötő négy hatalom döntőbíráskodását fogja kérni.
Topor István
Évfordulók október 23-án
2013.10.22 20:26
1613. október 23-án Kolozsvárott az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választotta Bethlen Gábort. Fejedelemségének szultáni megerősítése a következő év augusztusában történt Medgyesen. Fejedelemségével kezdődött Erdély aranykora. Fejedelemségéről Márk Éva tanulmányából többet megtudhat az érdeklődő: https://korok.webnode.hu/products/bethlen-gabor/
1921. október 23-án az antant hatalmak tiltakozása ellenére IV. Károly támogatóival visszatért. Csehszlovákia és a Szerb – Horvát – Szlovén Királyság részleges mozgósítást rendelt el. A nemzeti hadsereg és a IV. Károlyt támogató legitimista csapatok Budaörsnél ütköztek meg egymással. A létszámfölénybe került kormányhű erők, sikeres ellentámadást hajtottak végre és 24-én reggelre bekerítették a király csapatait. Az elvesztett csata következményeként a király erőit lefegyverezték, maga a király pedig október 25-én Tatán fogságba esett. IV. Károly visszatérési kísérlete ezzel meghiúsult.
1894. október 23-án nyitotta meg kapuit New York Life Insurance Company amerikai biztosító társaság megbízásából Hauszman Alajos vezetésével tervezett eklektikus stílusú, négyemeletes palota. Ugyanekkor nyílt meg földszinti részén az a kávéház, amely a magyar irodalom egyik legjelentősebb helyszíne lett. Az 1908-ban hódító útjára induló Nyugatnak is néhány évig ez volt a törzshelye.
Topor István
Évfordulók október 22-én
2013.10.21 16:27
741. október 22-én halt meg Martell Károly, a Karoling - uralom megalapozója a Frank Birodalomban.
Martell Károly síremléke a Saint-Denis-székesegyházban.
Leigázta az alemannokat, frízeket, bajuvárokat és szászokat. 732-ben fényes győzelmet aratott a hódítani szándékozó arabok (mórok) felett, amiért a Nyugat megmentőjeként ünnepelték. Belső nehézségekkel állandóan számolnia kellett, a különböző törzsek folyamatosan lázadtak ellene, de ő keményen levert minden ellenállást.
Róla és "A frankok birodalmá"-ról többet is olvashatnak honlapunkon: https://korok.webnode.hu/products/a-frankok-birodalma1/
1795. október 22-én született Lahner György honvéd tábornok, a tizenhárom aradi vértanú egyike.
Nagyváradot a fegyvergyártás központjává - Kossuth szerint a magyar Birminghammé - tette. Mivel német polgári családból származott nyelvünket törve beszélte, de ágyúin ott volt a felirat: "Ne bántsd a magyart"! Utolsó estéjét felesége társaságában tölthette, s Edgár búcsúáriáját fuvolázta Donizetti Lammermoori Lucia c. operájából.
1975. október 22-én halt meg Arnold Joseph Toynbee angol történész, szociológus, a bizánci és újgörög nyelv professzora. Tanulmányokat közölt a hellenizmusról, a nyugati kereszténységről, a korai civilizációk és a vallás viszonyáról. Fő műve "Tanulmány a történelemről" címmel jelent meg.
Márk Éva
Évfordulók október 21-én
2013.10.20 14:22
1991. október 21-én a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Természetvédelmi Világalap (WWF) összefogásával született meg a Földünkért c. új élővilág -megőrzési stratégia. Javaslatot tettek több, az egész világra érvényes egyezmény elfogadására, melyek közül a Riói-csúcson el is fogadták a biológiai sokféleségről szólót, megszületett az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye, majd az elsivatagosodás elleni egyezmény. Azóta ez a dátum a FÖLDÜNKÉRT VILÁGNAP, melyet Magyarországon 1992 óta ünneplünk.
Orsolya napja: A néphit szerint amilyen az idő ekkor, olyan lesz a tél - ha ekkor napos az idő, az karácsonyig megmarad.
1764. október 21-én született Bihari János hegedűművész, a magyar verbunkos zene legjobbja, a kuruckor zenei hagyományának ápolója.
Márk Éva
Évfordulók október 20-án
2013.10.19 14:05
1740. október 20-án halt meg VI. Károly német-római császár (III. Károly néven magyar király), akinek a Pragmatica Sanctiot (a Habsburg Birodalom feloszthatatlanságáról és a leányági örökösödésről szóló szerződést) úgy birodalma országaival, mint Európa hatalmaival - Bajorország kivételével - sikerült elfogadtatnia. Ennek ellenére halálával szinte azonnal kitört az osztrák örökösödési háború, melynek során a Habsburg Birodalom gyakran közel állt hozzá, hogy a nagyhatalmak felosztják maguk között területeit, amiben 1741-ben meg is egyeztek.
Az uralkodásra fel nem készített 23 éves Mária Terézia elaggott tanácsadói és tehetségtelen hadvezérei között szinte egyedül maradt a gondokkal. Az időközben királynővé koronázott Mária Terézia összehívta a magyar országgyűlést, melyen nemeseink "életüket és vérüket" ajánlották. A magyar hadsereg felléptével a katonai feszültség ugyan enyhült, de a királynő nem tudta megakadályozni a bajor király császárrá választását, így a cím három évszázad után először került nem Habsburg uralkodó birtokába. Némi vajúdás után a két ún. tengeri hatalom - Anglia és Hollandia - rájött, hogy a hatalmi helyzet átrendeződése sérti érdekeiket (pl. a megerősödő Franciaország veszélyeztette volna gyarmataikat), ezért jelentős pénzösszegekkel támogatták az örökös pénhiánnyal küszködő Ausztriát. A változó hadiszerencse nem túl gyakran kedvezett az osztrákoknak, de Mária Teréziának sikerült trónját megvédenie. Az 1748. októberi aacheni békeszerződés véget vetett az örökösödési háborúnak. A szerződés szerint Ausztria elvesztette Sziléziát, de megőrizte a birodalom egységét.
A korról és Mária Teréziáról írást találhatnak honlapunkon:
1809. október 20-án született Horváth Mihály történész, tizenhét gyermekes orvoscsaládban. Bölcsészdoktori diplomája után pappá szentelték. A bécsi Theresianum magyar nyelv és irodalom tanára volt, szabadidejét levéltári kutatásokkal töltötte. Az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozat után vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. A bukás után az országban bujdosott, távollétében fel is akasztották, de sikerült Belgiumba menekülnie. 1867-ben Erzsébet királyné segítségével hazatért. Korának egyik legnépszerűbb történetírója volt, bár liberális gondolkodását paptársai is rosszul viselték. Fő művei: A magyarok története I.-IV., Huszonöt év Magyarország történetéből, Zrínyi Ilona, Fráter György.
Márk Éva
Évfordulók október 19-én
2013.10.18 13:45
1448. október 19-én ért véget a második rigómezei csata (az első 1389. június 28-án zajlott a szerbek és a törökök között), Hunyadi János magyar és havasalföldi csapatokból álló serege és II. Murád között. Hunyadi szövetségese lett volna az albán fejedelem Kasztrióta György (Szkander bég), de a seregek nem találkozhattak, mert Brankovics György szerb despota, aki jobban félt a magyar befolyástól, mint az oszmán hódítástól elárulta a haditervet a szultánnak, így a török, Hunyadi hátába kerülve csatára kényszeríthette a magyar hadvezért, mielőtt egyesülhetett volna szövetségesével, főleg mert közben a szerbek folyamatos támadásokkal lekötötték a közeledő albán sereget. A csata Hunyadi vereségével és 15 000 magyar-román katona halálával végződött (a törökök még több embert veszítettek). A menekülő Hunyadit Brankovics elfogatta, s csak igen erélyes magyar fellépés, továbbá súlyos váltságdíj akadályozta meg, hogy kiadja a szultánnak.
A csatavesztés súlyos következményekkel járt a Balkánra nézve. Mivel keresztény seregek - beleértve magát Hunyadit is - többé nem vállalkoztak a térségben csatákra, a kis államok, köztük Szerbia, magukra maradtak a török ellen, akik 400 évre be is rendezkedtek ott.
1813. október 19-én fejeződött be a lipcsei csata, amelyben Napoleon súlyos vereséget szenvedett. A franciák kb. 200 ezres seregével szemben állt 340 ezer svéd, magyar, orosz, osztrák és porosz katona, ezért is kapta az esemény a "népek csatája" nevet. Több mint 100 évig nem zajlott ilyen hatalmas ütközet Európában.
1950. október 19-én fejezte be Kína Tibet teljes megszállását, a dalai láma ekkor Indiába menekült. Az invázió már 1949-benelkezdődött, és India valamint Nagy-Britannia erőteljes tiltakozása ellenére a fenti napon befejeződött. Tibet rövid történelméről írást találnak honlapunkon: https://korok.webnode.hu/products/tibet-tortenelme1/
Márk Éva
Évfordulók október 18-án
2013.10.17 16:56
Ma van a szegénység elleni küzdelem világnapja. Az ENSZ közgyűlése 1992 decemberében nyilvánította ezzé ezt a napot. A közgyűlés felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy szenteljék ezt a napot a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos konkrét tevékenységek bemutatásának. Az ENSZ közgyűlése a kormányközi és civil szervezetek figyelmét arra irányította, hogy nyújtsanak segítséget a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységek megszervezéséhez a nemzeti kormányoknak. Az Origón egy ma megjelent hír szerint hazánkban 34 – 38 ezer ember él rabszolgaként. Ezzel a 162 ország helyzetét mérő listán Magyarország az 54!!! A népességhez mért arányukat tekintve megelőzzük Banlgadest, Szaúd-Arábiát és Líbiát is, és körülbelül azonos szinten állunk, mint a környező országok. A listát készítő ausztrál Walk Free Foundation ide sorolta az adósságuk fejében dolgozókat, a kényszerházasságban élőket és az emberkereskedelem által érintett embereket.
Az elesettekre, a megnyomorítottakra, a kisemmizettekre emlékezünk Rákos Sándor Szegények vonulása című versének részletével:
Szegénység! Remegő, meztelen életérzés, térben és időben
sohasem változó!
Világvallás, melyet százmilliók követnek! Harc, melyben
elhull a bátor hadakozó!
Az önkínzó nyomor mennyi változatával nehezedett szívem,
mikorra ideért!
Hányféle kényszer hajt, hogy újból összetűzzem szerte-
foszlott sorsok kallódó szövetét!
Bárcsak volna erőm időtálló anyagba örökíteni azt, ami
egyszeri volt!
Bár tudnám végzetes szavakkal megidézni e málló képekkel
múló emberi kort!
Ha számolnom kell majd életemmel, védőm és vádolóm,
azok felől kérdezz,
akiknek ügyében hasztalanul kiáltok századok homokkal
betömött füléhez!
1514. október 18-án országgyűlés kezdődött Budán. A Dózsa-féle parasztháború leveréséért Szapolyai János erdélyi vajdának telkenként 20 ezer dénár jutalmat szavazott meg az országgyűlés. Döntöttek arról is, hogy a parasztok mennyi kártérítést kötelesek fizetni, valamint, hogy a városlakók és az uraikhoz hű parasztok kivételével a többi jobbágy szabad költözési jogát megvonják. Rendelkezett a felkelés vezetőinek, valamint a felkelés alatt főbenjáró bűnöket elkövetőknek a megbüntetéséről.
Ezen a napon nyújtotta be Werbőczy István ítélőmester az országgyűlésnek a király megbízásából készített szokásjogi gyűjteményét, a Hármaskönyvet. Habár mind az országgyűlés, mind a király elfogadta Werbőczy előterjesztését, kihirdetés híján sohasem emelkedett törvényerőre.
1663. október 18-án született Párizsban Savoyai Jenő császári hadvezér, a kora újkor egyik legtehetségesebb európai stratégája. A legendás hadvezér Franciaországban nevelkedett, noha felmenői mindkét ágon olaszok voltak. 1683-ban állt be I. Lipót seregébe. Szinte egész életét a Habsburgok szolgálatára szentelte. Még 70. évét betöltve is hadba szállt a régi ellenfél, a török ellen. 1698. október 18-án születése napján császári főparancsnokként ő kötött fegyverszünetet a szultán megbízottjával.
1982. október 18-án hunyt el Radics Béla rockzenész, gitáros, énekes, a magyar rockzene legendás és nagy hatású alakja.
Zenei pályáját az Atlantis együttesben kezdte, majd játszott a Sakk-Matt, az Alligátor, az Aréna, a Nevada és a Tűzkerék együttesekben, de legnagyobb sikereit a Taurus tagjaként érte el.
Topor István
Évfordulók október 17-én
2013.10.16 19:46
1540. október 17-én a Szulejmán szultánhoz küldött János-párti követek jelentették Isztambulból, hogy I. Szulejmán szultán elismerte Szapolyai Jánost magyar királynak
1797. október 17-én Campo Formióban Napóleon tábornok a Francia Köztársaság és Cobenzl gróf I. Ferenc Habsburg uralkodó nevében békét kötött. A béke eredményeként Ferenc lemondott Belgiumról, elismerte a Cisalpin Köztársaságot. Kárpótlásul megkapta Velencét, Isztriát és Dalmáciát. Ferenc a titkos záradékban lemondott a Rajna bal partjáról, de megkapta a salzburgi püspökség területét és Bajorországnak az Inn folyóig terjedő részét. A békekötés elrendelte a hadifoglyok szabadon eresztését is, a franciák azonban 20 000 hadifoglyot visszatartottak, közülük nagyjából 10 000-t, főként magyarokat rabszolgaként eladtak az afrikai spanyol gyarmatokra.
1909. október 17-én Louis Bleriot, miután július 25-én gépével elsőként átrepülte a La Manche-csatornát, bemutató repülést tartott a Rákos mezején.
1918. október 17-én Tisza István, a korábbi miniszterelnök elismerte a Monarchia háborús vereségét, és felszólította az ország lakosságát a védelem megszervezésére. Az erőskezű politikus megkezdte a független Magyarország és a honvédelem megszervezését. A parlamenti erőviszonyoknak megfelelően Munkapárt nevében tárgyalásokat kezdeményezett a Wekerle Sándor által vezetett Alkotmánypárttal, s létrehozta azt a nagykoalíciót, amely végül kivezette a válságból az országot.
1944. október 17-én Pusztavámon, a nyilasuralom első napján egy SS-alakulat magyar nyilasokkal kiegészülve legyilkolta az ún. jolsvai orvosszázad 216 emberét. Az áldozatok többsége orvos, gyógyszerész, egészségügyi szakember volt.
Topor István
Évfordulók október 16-án
2013.10.15 17:34
1604. október 16-án Bocskai István hajdúi élén bevonult Debrecenbe.
Az előzmények 15-én Álmosd és Diószeg között Bocskai István hadai megsemmisítő győzelmet aratott Belgiojoso alvezére, Pezzen ezredes csapatai felett, Ugyan ezen a napon a felső-magyarországi öt szabad királyi város (Kassa, Eperjes, Bártfa és Kisszeben) képviselőinek tanácskozása elhatározta, hogy protestáns vallásgyakorlatát erővel is megvédi.
1813. október 16-én vette kezdetét Lipcse mellett a „népek csatája”, amelyben a szövetséges haderők megsemmisítő vereséget mértek Bonaparte Napóleon seregére. Ebben a csatában játszott meghatározó szerepet a fiatal, mindössze 22 éves magyar gróf, Széchenyi István. A nevéhez fűződő hőstettről Tudod-e … rovatunkban olvashatnak részletesen.
1944. október 16-án német zsarolás hatására Horthy Szálasi Ferencet miniszteri ellenjegyzés nélkül kinevezte miniszterelnökké. Előző nap felolvasott kiáltványát (a szovjetektől kért fegyverszünetről) visszavonta, egyúttal lemondott a kormányzói hatalomról. Németországba vitték, ahol házi őrizetben tartották. Szálasi Ferenc felvette nemzetvezető címet és kezdetét vette a nyilas rémuralom.
1978. október 16-án II. János Pál néven pápává választották Karol Vojtylát. Ő szakította meg elsőként az olasz pápák 455 évig tartó korszakát. De nem csak ebben volt elő. Ő volt az első kommunista országból jött egyházfő. Az apostolok után ő volt az első, aki belépett egy zsinagógába, aki fölkeresett egy protestáns templomot és párbeszédet kezdeményezett a muzulmánokkal. Elsőként kért nyilvánosan bocsánatot a katolikus egyház tagjainak történelmi tévedéseiért, vétkeiért. Ő az első pápa, aki mindent elkövet azért, hogy párbeszéd és együttműködés kezdődjék a keresztények, zsidók és muzulmánok között.
Kétszer járt Magyarországon: 1991-ben és 1996-ban.
II. János Pál Debrecenben
Áldásos tevékenységének köszönhetően magyar boldogokat és szenteket avatott: Boldog Apor Vilmos 1997, Szent Hedvig (Nagy L. király lánya) 1997, Szent Kinga (IV. Béla lánya) 1999, Boldog Batthyány Strattman László 2003, IV. Károly magyar király 2004.
Topor István
Évfordulók október 15-én
2013.10.14 16:14
1580. október 15-én született Bethlen Gábor, ugyanezen a napon, 1619-ben került a kezére a pozsonyi várban őrzött Szent Korona. Bethlent az országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta, beiktatását a Porta is jóváhagyta, ő azonban sosem koronáztatta meg magát, pedig az 1620. augusztusi besztercebányai országgyűlés után ennek már formai akadálya sem volt. A "Nagy fejedelem" életéről írást találnak honlapunkon: https://korok.webnode.hu/products/bethlen-gabor/
1673. október 15-én I. Lipót császárral kötött házassága révén magyar királyné lett Habsburg-Tiroli Claudia Felicitász. Fiatalon meghalt, felnőtt gyermekek nem maradtak utána. Férje 1655-1705 között volt Magyarország egyik legnépszerűtlenebb Habsburg uralkodója. Nevéhez fűződik többek közt a szégyenletes vasvári béke (1664. 08. 14.) és a Wesselényi- féle főnemesi összeesküvés.
1905. október 15-én halt meg Szász Károly drámaíró, műfordító, református püspök, az MTA tagja. Részt vett a szabadságharcban, majd családoknál nevelősködött. Két éven át volt Arany János tanártársa a nagykőrösi gimnáziumban, ahol többek közt Arany Lászlót is tanította. Szinte minden irodalmi műfajban alkotott; műveinek többsége fölött eljárt az idő. Legjelentősebbek műfordításai - Moliére vígjátékai, Verne regényei, stb.
1949. október 15-én végezték ki Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást, a Rákosi-féle koncepciós perek első áldozatait.
Márk Éva
Évfordulók október 14-én
2013.10.13 15:19
1604. október 14-én éjjel Bocskai István Álmosdnál szétverte a Belgiojoso által ellene vezetett túlerőben lévő császári sereget. A csata elindítója volt a korábban császárhű főúr Habsburg-ellenes felkelésének.
Bocskairól írást találnak honlapunkon: https://korok.webnode.hu/products/bocskai-istvan/
1944. október 14-én halt meg Erwin Rommel, élve az öngyilkosság felajánlott lehetőségével. A rendkívül népszerű tábornokot nem merték nyiltan meghurcolni, de amikor kiderült, hogy hallgatólagosan támogatta a Hitler elleni merényletet (mivel az El-Alameini vereség után pontosan átlátta, hogy elvesztették a háborút), tudta mi vár rá. Gyilkosai álságos dísztemetést rendeztek neki.
1962. október 14-én kezdődött a két hétig tartó kubai rakétaválság, amikor a világ közel került egy atomháborúhoz. A hidegháború során az USA rakétákat telepített Törökország, Olaszország és Nagy-Britannia területére. A fenyegetésre a szovjetek Kubában szereltek föl ballisztikus rakétákat, köztük atomfegyvereket. Szerencsénkre győzött a józan ész.
1986. október 14-én kapott Nobel-békedíjat a holokauszt-túlélő amerikai író, egyetemi tanár, Elie Wiesel. A norvég Nobel-díj Bizottság az "emberiség hírvivőjének" nevezte őt, aki " a béke, a jóvátétel, a megbékélés és az emberi méltóság " üzenetét közvetíti az emberiség felé.
Márk Éva
Évfordulók október 13-án
2013.10.12 15:56
54. október 13-án halt meg Claudius római császár felesége mérgesgombájától.
Claudius Caligula meggyilkolása után került trónra, mert ő tűnt a legkevésbé veszélyesnek a szenátus azon tagjainak szemében, akik a köztársaságot szerették volna visszaállítani. Vélhetően fogyatékossága miatt esett rá a választás, amire rá is játszott abban a korban, amikor patriciusnak lenni sem volt életbiztosítás. Valójában intelligens, művelt, sokat olvasó ember volt, amit titkolt, így korának történetírói nem sokra tartották, sőt Senecának "köszönhetően" - aki száműzetése miatt gyűlölte - gyengeelméjű nyomorékként élt a köztudatban. Szülei nem törődtek vele, nagyanyja ekkor Titus Liviusra bízta a nevelését, akinek segítségével magát Augustus császárt is meglepte szónoki képességével. Magánélete szerencsétlenül alakult. Unokahúga, Agrippina - Augustus unokája - lett a negyedik felesége, aki előző házasságából származó fiát akarta trónra juttani, s el is érte, hogy Claudius saját, Britannicus nevű fia helyett mostohafiát jelölje utódjául. Ezután az asszony megmérgezte, trónra segítve fiát Nérót.
1235. október 13-án koronázták királlyá "második honalapítónkat", IV. Bélát, II. Endre és Meráni Gertrud fiát.
1307. október 13-án tartóztatta le a Templomos Rend mintegy 2000 tagját IV. (Szép) Fülöp francia király. Állítólag ez az esemény alakította ki a péntek 13-át övező babonakört.
1676. október 13-án született II. Apafi Mihály, az utolsó tényleges erdélyi fejedelem és Bornemissza Anna egyetlen életben maradt fia. Rövid és nem túl könnyű életéről írást találnak honlapunkon: https://korok.webnode.hu/products/i-apafi-mihaly/
Márk Éva
Évfordulók október 12-én
2013.10.11 13:24
1537. október 12-én született VI. Edward angol király, VIII. Henrik és Jane Seymour fia, a két későbbi királynő Mária és Erzsébet öccse.
Szifiliszes apa beteges gyermekeként jött világra, mindössze 15 évet élt. Róla mintázta Mark Twain a trónörökös alakját Koldus és királyfi c. remekművében, melyben az egymásra megszólalásig hasonlító két fiú szerepet cserélt egymással.
1898. október 12-én született Révai (Lederer) József író, a Rákosi - rezsim kultúrpolitikusa és meghatározó ideológusa. Bécsben és Berlinben járt egyetemre, de nem szerzett diplomát. Fiatal korától elkötelezett kommunista volt, kiszolgálta, majd '56 nyarán megtagadta a legszélsőségesebb diktatúrát. A forradalom alatt a Szovjetunióba menekült, ahonnan hazatérve 1957 áprilistól a legkönyörtelenebb megtorlást követelte. 1959-ben bekövetkezett haláláig reménykedett Rákosi és Gerő visszatérésében.
1995. október 12-én halt meg Asztalos János plébános, a hirhedtté vált "pócspetri ügy" túlélő áldozata. A Rákosi - éra vallásüldözése idején a plébános egyike volt az egyházi iskolák államosítása ellen tiltakozóknak. 1948. június 3-án a tiltakozó nagygyűlés során egy rendőr meghalt, ami kapóra jött a hatalomnak. A statáriális bíróság a jegyzőt és a plébánost halálra ítélte.
A jegyzőt, Királyfalvi Miklóst kivégezték, az akasztásra vitt plébános ítéletét az utolsó pillanatban Tildy Zoltán életfogytiglanra változtatta (melyből 8 évet le is ült). Sokakat megkínoztak, megvertek, a bántalmazásokba hárman belehaltak,a megtorlás azonban nem félemlítette meg a pócspetrieket. A koncepciós pert követő évtizedekben nyolc fiatal jelentkezett kispapnak a faluból.
Márk Éva
Évfordulók október 11-én
2013.10.10 19:15
1621. október 11-én a morvaországi Nikolsburgban megkezdődtek a tárgyalások II. Ferdinánd és Bethlen Gábor Magyarország választott királyának megbízottai között. Bethlent Thurzó Imre képviselte, II. Ferdinándot pedig Pázmány Péter. Néhány nappal később (19-én Thurzó gróf váratlanul meghalt. Helyére Bethlen Thurzó Szaniszló grófot delegálta. Az év végéig elhúzódó tárgyalások a december 31-én megkötött nikolsburgi békével zárultak.
1648. október 11-én Gyulafehérvárott meghalt I. Rákóczi György erdélyi fejedelem.
Még aznap, idősebbik fia, az 1642-ben megválasztott II. Rákóczi György lépet Erdély trónjára. Életéről és uralkodói pályájáról ajánlom olvasóink figyelmébe Márk Éva róla szóló tanulmányát, amely az alábbi linken található meg: https://korok.webnode.hu/products/ii-rakoczi-gyorgy/.
1931. október 11-én Németországban a jobboldali ellenzék összefogásával új erő lépett színre Harzburgi Front néven. A Bad Harzburgban összeálló erő a Stahlhelm (Rohamsisak) nevű nacionalista szervezet, a Hugenberg vezette Német Nemzeti Néppárt, a Hazafias Szervezetek Szövetsége és a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt koalíciója révén jött létre. Céljuk az volt, hogy a demokratikus viszonyokat felszámolják Németországban. A köztársasági elnökhöz, Hindenburghoz intézett követelésükben a korábban törvényesen megválasztott kormány menesztését követelték. A szemmel láthatóan megerősödött szélsőjobboldali tömörüléssel szemben december 23-án baloldali pártok és szervezetek létrehozták a Vasfrontot, hogy a köztársaságot megvédjék.
Topor István
Évfordulók október 10-én
2013.10.09 19:27
732. október 10-én aratott győzelmet a poitiers-i csatában (tours-i csatának is szokták nevezni) a Martell Károly vezette frank sereg az arab hódítók fölött. Az ütközetre Poitiers és Tours városa között került sor. A szemben álló seregek létszámáról megoszlanak a vélemények. A frankokét 15 ezer és 70 ezer, míg az Abdul Rahman Al Ghafiqi emír által vezetett muszlim erőkét 20 ezer és 80 ezer fő közé teszik. A csatát az döntötte el, hogy egy kisebb frank egységnek sikerült az emírt és testőreit gyűrűbe fogni és megölni. Halálával az arab sereg fegyelme megbomlott, az alvezérek pedig a visszavonulás mellett döntöttek. A frankok mintegy 1500 harcost veszítettek, míg a muszlimok vesztesége több ezer főre rúgott. A poitiers-i győzelmet a kereszténységnek az iszlám fölött aratott diadalaként ünnepelték, amely egyben gátat is szabott az arabok további európai terjeszkedésének.
Martell Károly a poitiers-i csatában
1849. október 10-én, négy nappal az aradi tábornokok és Batthyány Lajos pesti kivégzése után Haynau újabb halálos ítéleteket hajtatott végre. Haditörvényszéki ítélettel Pesten kivégezték Csány László volt közmunka- és közlekedési minisztert. Csányt május 1-jén nevezte ki miniszterré Kossuth. Júliusban az utolsók között hagyta el a fővárost. Ő is azok között a miniszterek között volt (Vukovics Sebő igazság- és Aulich Lajos hadügyminiszterrel együtt), akik augusztus 11-én felszólították Kossuthot a lemondásra,és követelték tőle, hogy a hatalmat adja át Görgeinek. Az ő kézjegye szerepelt Kossuth, Vukovics és Horváth Mihály mellett a kormány lemondó nyilatkozatán. Ezt követően csatlakozott Görgei táborához, s augusztus 13-án, Világosnál került fogságba. A hadbíróság szeptember 26-án felségárulás vádjával kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet reggel 6 órakor hajtották végre.
Csányval együtt végezték ki Jeszenák János bárót, Nyitra és Pozsony megyék kormánybiztosát is. 1849. január közepén Komáromban tartózkodott, amelyet július 12-13-án elhagyott. Augusztus 13-án Világosnál került orosz fogságba. A pesti császári és királyi hadbíróság kötél általi halálra ítélte.
1963. október 10-én halt meg Párizsban Édith Piaf világhírű sanzonénekes, Franciaország egyik jelképe.
Eredeti neve Édith Giovanna Gassion volt. A Piaf művésznevet, amely a párizsi argóban Verebet jelent, Louis Leplée, a Gerny’s kabaré igazgatója adta neki. A számtalan világhírű slágert előadó, hányatott sorsú énekest élete utolsó évében a rák támadta meg. A párizsi Pére Lachaise-temetőben helyezték örök nyugalomra. Utolsó útjára több mint negyvenezren kísérték el.
Topor István
Évfordulók október 9-én
2013.10.08 18:44
1305. október 9-én Vencel magyar király Brünnben ünnepélyesen lemondott a magyar koronához való jogáról és azt a koronázási jelvényekkel együtt átruházta III. Ottó alsó-bajorországi hercegre.
Vencel IV. Béla magyar király ükunokája volt, II. Vencel cseh király és Habsburg Jutta hercegnő fia. 1301-ben, III. András halála után a magyar főurak többsége II. Vencelt akarta a magyar trónra ültetni, aki maga helyett 12 éves fiát javasolta. 1301. augusztus 27-én Hont-Pázmány nembeli János kalocsai érsek koronázta királlyá Székesfehérvárott. A magyarosabb hangzású Lászlóra változtatták a nevét, és az oklevelekben is ezen a néven szerepel. 1302-ben a magyar főurak és a főpapság nagy része őt támogatta Károly Róberttel szemben. Vencel hívei megakadályozták, hogy Budát, a gyermekkirály székhelyét elfoglalja Károly Róbert serege. VIII. Bonifác pápa 1303-ban Vencel és Károly Róbert - a két trónkövetelő - küzdelmében Károly Róbert javára döntött, és Vencelt eltiltotta a királyi cím viselésétől. Apja 1304 júniusában hazavitte Csehországba, Magyarországot pedig Kőszegi Ivánra, a kinevezett kormányzóra bízta.
1944. október 9-én állapodott meg Churchill és Sztálin az ún.”cédulaegyezményben” a befolyási övezetek felosztásáról, mely következtében az érintett területek – köztük hazánk - további sorsáról a nagyhatalmak döntöttek.
1944. október 9-én késő este a Kreml egyik termében Churchill és Sztálin befolyási övezetekre osztották Délkelet-Európát. A moszkvai konferencia október 9-től 17-ig tartott. A korabeli brit külügyi iratokban „Tolsztoj-konferencia” fedőnévvel illették az 1944. októberi tárgyalásokat. A kilenc napig tartó, sokszor az éjszakába nyúló megbeszéléseken Lengyelország jövője volt a fő téma, a konferencia jelentőségét mégsem ez adta. A moszkvai kilenc nap a híres-hírhedt „százalékos megegyezés” révén vált ismertté és gyakran idézetté.
1990. október 9-én halt meg Ottlik Géza író, műfordító, az egyik legnagyobb hatású, kultikus magyar regény, az Iskola a határon szerzője.
1912. május 9.-én született régi nemesi, katonai családban. Ottlikot a családi tradíciónak megfelelően katonának akarták nevelni, ezért több kadétiskolába is beíratták, ahol a leendő író alaposan megtapasztalhatta a katonai nevelés brutális, elembertelenítő jellegét: az Iskola a határon létrejöttét köszönheti ennek a családi döntésnek az irodalom. Érettségi után a budapesti egyetemen matematika-fizika szakra járt, később újságíróként próbált elhelyezkedni. Írásai megjelentek a Napkelet című folyóiratban, 1939-ben a Nyugat is közölte a Drugeth-legenda című novelláját.
1948 után a magyar írók megszokott kálváriáját végigjárva mellőzötté vált, megszűntek a publikálási lehetőségei, s hiába ajánlotta fel önként a termelőszövetkezeteknek saját földjét, 1952-ben kuláknak nyilvánították. Megélhetését műfordításokkal igyekezett biztosítani, ő magyarította többek között Hemingway: Az öreg halász és a tengerét, a fiataloknak Dickens számos művét és Erich Knight Lassie-jét, vagy John Osborne: Dühöngő ifjúság című drámáját.
Az ötvenes évek végétől fokozatosan visszatérhetett az irodalmi életbe. 1957-ben megjelent Hajnali háztetők című kisregénye, 1959-ben pedig az átdolgozott Iskola a határon. 1960-ban londoni tanulmányúton vett részt, ahova fordítói kvalitásainak elismeréseként hívták meg. 1969-ben publikált egy novelláskötetet Minden megvan címmel, 1980-as Próza című műve pedig esszék, tanulmányok, cikkek gyűjteménye. Halála után, 1993-ban jelent meg utolsó műve, az Iskola a határon folytatásának tekinthető Buda című regény, melynek szövegét Lengyel Péter gondozta.
Topor István
Évfordulók október 8-án
2013.10.07 20:08
1848. október 8-án, a Batthyány-kormány lemondása után a képviselőház az Országos Honvédelmi Bizottmányra ruházta a végrehajtó hatalom gyakorlását. Az OHB elnökévé közhelyesléssel Kossuth Lajost választották meg.
A képviselőház október 8-i ülésén közhelyesléssel Kossuthot választotta meg az OHB elnökévé. Kossuth ezzel valójában egy kollegiális kormány elnökeként az ország első számú vezetője lett. A parlament a teendők szétosztását a tagok között az elnökre ruházta. November végére kialakultak a hatáskörök és a testület munkarendje. A fontosabb ügyeket Kossuth intézte, helyettese Nyáry Pál lett, a rendőri ügyek intézésére Madarász László kapott megbízást. A testület nem függött az uralkodótól, viszont felelősséggel tartozott az országgyűlésnek, amely tagjait bármikor visszahívhatta. Tevékenységét a Függetlenségi Nyilatkozat (1849. április 14.) után szüntette meg, miután a kormányzó-elnöknek megválasztott Kossuth a végrehajtó hatalom gyakorlására a Szemere-kormányt nevezte ki.
1940. október 8-án adta utolsó magyarországi hangversenyét Bartók Béla és felesége Pásztory Ditta.
Bartókot a nemzetiszocializmus európai és magyar térhódítása késztette az emigráció gondolatával való foglalkozásra. Miután1939-ben meghalt édesanyja, akivel mindaddig nagyon szoros kapcsolatban volt, megerősödött benne a távozás gondolata. 1940 tavaszán amerikai hangversenykörútján végleg elhatározta, hogy emigrál. Október 8-án Ferencsik János vezényletével adta utolsó koncertjét. Négy nappal később elutazott, majd október 20-án Lisszabonban hajóra szállt, és végleg emigrált.
1980. október 8-án II. János Pál a Szent Péter bazilika altemplomában felszentelte a Magyarok Nagyasszonya kápolnát.
A pápa szentbeszédében felvázolta azt az utat, amely az egységes, közös keresztény hagyományaira épülő Európa felé vezet. Miután méltatta a kápolna oldalfalait díszítő domborművek magyar szentjeit és boldogjait, utalt a II. vatikáni zsinat tanítására, miszerint az életszentség az igazi polgári haladást is elősegíti.
A pápa kitért a Magyarok Nagyasszonya iránti tiszteletre és áhítatra. „Máriát szakadatlanul segítségül hívta a nép, nemzeti élete sorsdöntő óráiban. Attól az időtől fogva, hogy Szent István a Szent Koronát, a nemzeti egység tisztelt jelképét és az egész népet a legszentebb Szűz gondjaira bízta, egészen a II. világháború fájdalmas és megrázó óráiig, soha sem szakadt meg Magyarország gyermekeinek bizakodó imája Máriához, aki – a zsinat szavaival – anyai szeretetével gondoskodik Fiának testvéreiről…”
János Pál pápa rámutatott, hogy a kápolna egyben kifejezi a magyar hívek Szent Péter utódához való hűségét, jele annak, hogy a magyar helyi egyház bekapcsolódik Krisztus Egyházának egyetemes közösségébe.
Topor István
Évfordulók október 7-én
2013.10.06 20:12
1571. október 7-én Don Juan d’Austria spanyol hadvezér vezetésével – aki egyébként V. Károly császár természetes fia volt – Lepantónál a Szent Liga hajóhada fényes győzelmet aratott a Török Birodalom tengeri flottája fölött. Az ütközet több mint öt órán át tartott és a 129 gályából,6 velencei gyorsgályából és több mint 100 kisebb hajóból álló keresztény hajóhadnak sikerült felülkerekednie a számbeli fölényben lévő törökökön. Egyébiránt a Szent Ligát 1571. május 20-án a török tengeri hatalmának megállítása végett hozta létre a pápa, Spanyolország és Velence.
1848.október 7-én Karl Roth császári tábornok csapatai Ozoránál megadták magukat Perczel Mór ezredes, Görgei Artúr őrnagy és a tolnai népfelkelők vezetője, Csapó Vilmos őrnagy egységeinek. Az ozorai csatát követően az Országos Honvédelmi Bizottmány Perczelt tábornokká, Görgeit és Csapót pedig ezredessé léptette elő.
1879. október 7-én Bécsben az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország aláírta a kettős szövetség létrehozását kimondó okiratot. Ebben a szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy ellenséges támadás esetén fegyverrel segítik egymást. Az egyezményt a Monarhia részéről gróf Andrássy Gyula közös külügyminiszter, német részről pedig Henrich Reuss bécsi német nagykövet látta el kézjegyével. Érdekesség, hogy másnap, azaz 8-án I. Ferenc József felmentette külügyminiszteri tisztsége alól Andrássyt, és utódjául Heinrich Haymerle bárót nevezte ki.
1988. október 7-én hunyt el Sőtér István író, műfordító, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár, az Irodalomtörténeti Intézet igazgatója. Fő kutatási területe a 17. századi francia irodalom, de foglalkozott a 19. század magyar íróival is. Az összehasonlító irodalomtudomány megteremtője.
Topor István
Évfordulók október 6-án
2013.10.05 17:49
1395. október 6-án Zsigmond király kérésére IX. Bonifác pápa valószínűleg négy karral megalapította az óbudai egyetemet. Az intézmény kancellárjává Szántai Lukács óbudai prépostot és csanádi püspököt nevezte ki. Az egyetem rövid ideig működött: 1403-ban megszűnt. Hét évvel később XXIII. János pápa négy karral újjáalapította. Ez az intézmény 1418 táján megszűnt.
1437. október 6-án a Budai Nagy Antal vezette fölkelők és a nemesség képviselői Apáti faluban újabb egyezményt kötöttek. A korábbi kolozsmonostori egyezményhez hasonlóan ez is szabályozta a jobbágyok és uraik viszonyát, de nem tett említést az évenként tartandó ellenőrző gyűlésről. A végleges rendezést az uralkodóra bízták, akihez mindkét fél követeket küldött. Az apátiban kötött egyezséget a felek képviselői október 10-én átíratták a kolozsmonostori konventtel.
1848. október 6-án Bécsben újabb felkelés tört ki. A felkelők a hadügyminisztert, Latour grófot népítélettel felakasztották. A császári udvar a morvaországi Olmützbe menekült. Ugyanezen a napon Stevan Šupljikac tábornok átvette a délvidéki szerb fölkelő hadsereg vezényletét.
1926. október 6-án avatták fel a Pogány Móric tervezte Batthyány-örökmécsest.
A Báthory és Hold utca kereszteződésében álló emlékmű avatásán jelen volt az utolsó 48-as honvéd, Lebó István is. A Batthyány-örökmécses történelmünk során számos alkalommal volt utcai demonstrációk színhelye.
Topor István
Évfordulók október 5-én
2013.10.04 17:54
1793. október 5-én Párizsban a nemzeti konvent új naptár bevezetése mellett döntött. Az új naptár kezdőnapja szeptember 22-e, a köztársaság kikiáltásának napja lett. A forradalmi naptár az évet 12 harmincnapos hónapra osztotta. Így az évnek a Gergely-naptár szerint szeptember 16-án van vége. A különbség öt, szökőévben 6 nap. Ezeket ünnepnapoknak hagyták meg, amelyeket először „sansculotte-napok”-nak hívtak. A hónapok nevét a jellemző természeti jelenségek alapján választották. Így lett például július-augusztus thermidor = forró (kánikula) hónap, vagy október-november brumaire = köd hónap. Az új naptárbevezetését a francia forradalom egyház ellenessége inspirálta. A naptár 1805. december 31-ig volt érvényben.
1940. október 5-én eleki Pál miniszterelnök hivatalában fogadta Szálasi Ferencet és Ruszkay Jenőt mint a legnagyobb ellenzéki párt, a Nyilaskeresztes Párt vezetőit.
1989. október 5-én az emigrációban élő Tendzin Gyacot, a 14. dalai lámát Nobel-békedíjjal tüntették ki.
A bizottság ezzel a díjjal ismerte el fáradozását a Tibet szabadságáért folytatott küzdelemben és az erőszak helyett a békés megoldásért tett erőfeszítéseit. Elfogadó beszédében a dalai láma kritizálta Kínát az 1989-es Tienenmen téri diáktüntetések erőszakos vérbefojtása miatt. Hitet tett amellett, hogy erőfeszítéseik nem voltak hiábavalóak. Beszédének középpontjában az állt, hogy kiemelten fontosnak tartja az erőszakmentességet, valamint reméli, hogy tud majd párbeszédet kezdeményezni Kínával, és sikerül megoldást találni a problémára.
Október 5-e a pedagógusjogok világnapja. 1996-ban az UNESCO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ezen a napon fogadta el a pedagógusjogokról szóló, 150 paragrafusból álló határozatát. A magyar köztudatban sajnos egyáltalán nincs jelen ez a nap. Pedig a pedagógusjogok világnapja az emlékezés napja is. Ezen a napon emlékezünk azokra a tanárokra, akik meghatározó szerepet játszottak életünkben.
Topor István
Évfordulók október 4-én
2013.10.03 11:09
1490. október 4-én zajlott Mátyás özvegye, Aragóniai Beatrix és II. Jagello Ulászló "titkos" esküvője, ami hátralévő életére mélyen megalázó helyzetbe hozta a hatalomvágyó királynét. II. Ulászló szeptemberi koronázásakor ünnepélyesn megesküdött, hogy nőül veszi az özvegyet, mert ez az út vezetett a magyar trónhoz, de volt már egy érvényes házassági szerződése, és nem is állt szándékában egy korosodó, meddő asszonyhoz kötni a jövőjét. Bizalmasai - tehát tanúk előtt - kijelentette, hogy kényszerből nősül, a szertartás pedig a királyné esztergomi házában zajlott alig pár ember előtt. A király azonnal távozott nem törődve a királyné által összehívott vendégekkel, s mint utólag kiderült Bakócz Tamás szándékos formai hibákkal végezte az esketést. Ezeket felhasználva II. Ulászló hamarosan elindította a házasság megsemmisítésére irányuló eljárást.
Beatrix a következő tíz évben mindent megpróbált hogy a hatalom közelében maradhasson, de befolyása egyre csökkent. Bár maradtak támogatói, a politikai helyzet, a hatalmi érdekek úgy hozták, hogy VI. Sándor pápa 1500-ban érvénytelenítette a házasságot. A megalázott és kisemmizett asszony fivérénél talált menedéket Nápolyban, s még azt is látnia kellett, hogy családja elveszíti a trónt. A Mátyás mellett pazar pompához szokott Beatrix szegényen halt meg egy nápolyi kolostorban ötvenéves korában.
1570. október 4-én született Pázmány Péter író, esztergomi érsek, a magyarországi ellenreformáció lelke. Szülei protestánsok voltak. Anyja halála után a második feleség vezette be a katolikus tanokba, ezután a jezsuiták kolozsvári gimnáziumában, majd Krakkóban, Bécsben, Rómában tanult. Prédikációival, ékesszólásával számos protestáns embert, köztük főurakat vezetett vissza a katolicizmushoz. Kosztolányi Dezső: A magyar próza atyja címmel jelentetett meg róla esszét a Nyugatban 1920-ban. A címben szereplő kifejezés azóta is Pázmány Pétert jelöli.
1582. október 4-ét követő napon október 15-e következett, ezzel bevezették XIII. Gergely pápa naptárreformját. A reformra azért volt szükség mert erre a korra az addig használt Julianus-naptár szerint 10 napos késés volt a Föld Nap körüli forgása és a naptár között. Az új naptárat a XVIII. sz.-ig csak katolikus országok vezették be (Magyarország 1588-ban), a protestánsok jóval később tértek át. Legtovább a cári Ororszország tartotta magát a hagyományos időszámításhoz, a reformot 1918-ban a szovjet állam vezette be.
Márk Éva
Évfordulók október 3-án
2013.10.02 13:34
1226. október 3-án halt meg Assisi Szent Ferenc. A város leggazdagabb emberének fia volt, bőségben dúskáló aranyifjúként élt, míg egy háború gyökeresen megváltoztatta a világról vallott addigi nézeteit. Feladta korábbi életmódját, városából kivonulva a teljes szegénységet vállalta. Hamarosan társai akadtak, de ahhoz, hogy renddé alakulhassanak szükségesnek érezte a pápa jóváhagyását. Elutazott III. Incéhez, akit megnyert hatalmas hitével. Rendjében nem volt egyetértés a teljes evangéliumi szegénységet illetően, sokan megvalósíthatatlannak tartották, emiatt visszavonult. Imádkozott, nélkülözött és sanyargatta magát. Halála előtt megjelentek rajta Krisztus sebei. Még két év sem telt el, amikor 1228. július 16-án szentté avatták.
1831. október 3-án oldották fel Magyarországon a nyár eleje óta pusztító kolerajárvány miatt elrendelt zárlatot. A járvány Ázsiából indult el, 1829-re ért Európába. Kórokozóját Robert Koch fedezte fel 1884-ben, de még azután is többször pusztított világszerte. A kolera súlyos hasmenéssel és hányással, majd kiszáradással járó kór, leggyakrabban szennyezett víz okozza, védekezni a higiénia szabályait szigorúan betartva lehet ellene. Sajnálatos, és a gazdagabb országokra nézve szégyenletes módon a járvány nagy területeken mindmáig felüti a fejét.
1848. október 3-án kiadott uralkodói nyílt parancsban Ferenc József császár Jelasicsot nevezte ki a magyarországi haderő főparancsnokává; feloszlatta az országgyűlést, az országot haditörvények hatálya alá vetette.
Márk Éva
Évfordulók október 2-án
2013.10.01 12:36
1604. október 2-án tört ki a Habsburg-ellenes felkelés, melyet az a Bocskai vezetett, aki kelet-magyarországi nagybirtokosként korábban Erdélyt is osztrák befolyás felé próbálta terelgetni. Bocskai István későbbi erdélyi fejedelemről írást találnak honlapunkon: korok.webnode.hu/products/bocskai-istvan/
1761. október 2-án halt meg Rodostóban Mikes Kelemen. Nagyon fiatalon hagyta el Erdélyt, vállalva a száműzetést Rákóczival, akinek 17 éves korától apródja volt. 1690-ben született Zágonban egy székely nemes fiaként, akit a Habsburgok kivégeztek a Thököly - felkelésben való részvételéért.Irodalmi munkássága jelentős, közismert a "Törökországi levelek" c. műve. Különösen sokat írt, amikor a bujdosók elhaltak mellőle. 1741-ben amnesztiáért folyamodott, de hiába telt el három évtized, Mária Terézia elutasította a kérést: "Nec nominetur in nobis" (Ne is említsék előttünk!) - Rodostóból tehát nincs visszatérés. Haláláig szenvedett a honvágytól.
1869. október 2-án született Mohandász Karamcsand Gandhi, aki tisztelőitől a Mahatmá (szanszkrit szó, jelentése: "nagy lélek") nevet kapta. A név és viselője az erőszakmentesség, a békés ellenállás jelképe lett. Egész életében az emberek közötti megegyezésért dolgozott, agitált, de nem tudta elérni a hinduk és muzulmánok megbékélését. Próbálta rávenni a hindukat, hogy tegyenek engedményeket a muzulmán kisebbségnek, ezért egy szélsőséges nacionalista 1948. január 30-án meggyilkolta.
Az ENSZ határozata szerint Mahatma Gandhi születésének évfordulója a BÉKE VILÁGNAPJA.
Márk Éva
Évfordulók október 1-jén
2013.09.30 20:28
1848. október 1-jén Jellasics báró csapataival, az előző napi fegyverszünetet megszegve, elvonult Bécs felé. Ugyanezen a napon a képviselőház az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjává választotta Szemere Bertalant és Mészáros Lázárt.
1850. október 1-jén az Ausztria és Magyarország közti közbülső vámvonalakat részlegesen felszámolták. Ugyanezen a napon került bevezetésre hazánkban a bélyegilleték, amelyet az augusztus 2-i császári nyílt parancs rendelt el.
1941. október 1-jén jelent meg a Magyar Csillag.
Babits halálával megszűnt a Nyugat kiadásának jogfolytonossága, mivel a lapengedély Babits személyéhez kötődött. Illyés Gyula és Schöpflin Aladár kényszerűségből új címen indított lapot, Magyar Csillag címen.
A Magyar Csillag jelentőségét az adta meg, hogy rendkívül időszerű eszmetisztító munkát végzett néhány rövid esztendő alatt, s az irodalmi ellenállás központjaként, a maga eszközeivel, a fordulat előkészítésében közreműködött. A Magyar Csillag nagyon sokat tett az értékes irodalom összefogásáért, a különböző irányokhoz tartozó írók együttes megszólaltatásáért.
Ma van a Zene Világnapja
1975-ben, amikor Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész töltötte be az ENSZ Nemzetközi Zenei Tanácsa elnöki tisztét, javaslatot tett, arra hogy az UNESCO október 1-jét a zene ünnepévé tegye.
Topor István
|
|
