Évfordulók szeptember 30-án
2013.09.29 13:09
1732. szeptember 30-án született Jacques Necker francia bankár, politikus, pénzügyi szakember. Háromszor volt a Francia Királyság pénzügyeinek irányítója (1776-ban, 1788-ban és 1789-ben). Pont abban a vészterhes időben volt a pénzügyek élén, amikor Franciaországban kitört a forradalom, a gazdaság a mélyponton volt. Ő volt az egyetlen pénzügyminiszter, aki meg tudta szüntetni a deficitet a korszakban.
1946. szeptember 30-án állapította meg a Nemzetközi Törvényszék a nürnbergi per vádlottainak bűnösségét. A perben a szövetséges hatalmak a Harmadik Birodalom politikai, katonai és gazdasági vezetői felett ítélkeztek a második világháború alatt elkövetett bűneik miatt. A per a németországi Nürnbergben zajlott, a vádlottak az NSDAP, a Kriegsmarien, a Wehrmacht főbb vezetői voltak. 22 személy került a vádlottak padjára, amelyből 12 személyt kötél általi halálra, hetet letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, hármat pedig felmentettek.
1990. szeptember 30-án tartották meg a második világháború utáni első demokratikus önkormányzati választások első fordulóját Magyarországon. A választásra jogosultak 40,16%- adta le a voksát. A települések közvetlenül megválasztott polgármestereinek többsége függetlenként indult, zömmel olyanok voltak, akik a régebbi pártállami időkben is vezetők voltak, és most nem léptek be egy pártba sem. A pártok közül a legtöbb polgármestere az FKGP-nek lett.
Sásdi Tamás
Évfordulók szeptember 29-én
2013.09.28 15:45
1848. szeptember 29-én csapott össze Pákozdnál magyar és a Jellacic vezette horvát sereg. A horvátoknak gyors győzelemmel számoltak, de csalódniuk kellett. Nagy meglepetésre Jellacic rohamoszlopait sorra visszaverték a magyar honvédek és önkéntes nemzetőrök, lovasságát pedig a frissen kiképzett magyar tüzérek bomlasztották szét A felek másnap 3 napos fegyverszünetet kötöttek.
1911, szeptember 29-én üzent hadat Olaszország Törökországnak, amellyel kezdetét vette az olasz-török háború. Olaszországnak Tripoliszra fájt a foga, amelynek megszerzésére egy Oroszországgal kötött szerződés jogosította fel. Gyors katonai sikerek következtek olasz részről, és annektálták Tripoliszt és megszerezték az égei-tengeri Dodekanészosz szigetét. A háborút a lausanne-i béke zárta le, amelyben Törökország elismerte Olaszország fennhatóságát a megszerzett területek felett.
1938. szeptember 29-én került sor a müncheni konferenciára. A tanácskozást Csehszlovákia ügyében hívták össze, a résztvevők Hitler, Mussolini, Daladier és Chamberlain voltak. Hitlernek a németek lakta Szudéta-vidékre fájt a foga, amelyet a konferencián kötött megállapodás keretében meg is kapott. Ez az esemény készítette elő Csehszlovákia teljes feldarabolását, egyben a kortársak szemében a béke megmentésének jelképévé vált.
Sásdi Tamás
Évfordulók szeptember 28-án
2013.09.27 07:44
1213. szeptember 28-án gyilkolták meg Gertrúd királynét. Az uralkodó politikája nem tetszett a főuraknak, mivel II. András főleg a királyné rokonainak kedvezett. Az idegenek iránti elgedetlenség összeesküvésbe torkollott, A felkelés vezetői Péter ispán és Bánk nádor voltak. Bánkot még családi sérelem is motiválta, mert feleségét Gertrúd erőszakkal játékszerül adta öccsének. A merénylethez János esztergomi érseket próbálták megnyerni, aki kitérő választ adott: "A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz és ha mindenki beleegyezik én magam sem ellenzem". A gyilkosságra a pilisi erdők szomszédságában került sor. Az ekkor Halicsba tartó II. András visszafordult és bosszút állt a merénylőkön. Pétert karóba húzatta, Bánk pedig elvesztette a nádorságát. Az eseménynek állít emléket Katona József Bánk bán című drámája.
1396. szeptember 28-án ért véget a nikápolyi csata. Zsigmond magyar király IX. Bonifác felhívására indult a török ellen, francia, olasz, angol és német támogatással. Nikápoly váránál Bajezid szultán 30.000 fős seregével ütköztek össze, ahol a franciák fegyelmezetlensége miatt csúfos vereséget szendvedtek. Zsigmond is csak épphogy el tudott menekülni. Hazatérése után döntött a temesvári országgyűlésen a telekkatonaság felállításáról.
1848. szeptember 28-án koncolta fel a feldühödött tömeg Lamberg Ferenc altábornagyot. Az éppen kitört szabadságharcban az ellenségeskedésnek kívánt véget vetni, ezért egyedül jött Budára. A Buda és Pest közötti hajóhídon akart átmenni, ahol vesztére felismerték és meggyilkolták.
Sásdi Tamás
Évfordulók szeptember 27-én
2013.09.26 21:46
1533. szeptember 27-én született Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király. Életéről írás található honapunk Újkor menüjének Történelmi személyek rovatában: korok.webnode.hu/products/bathory-istvan-es-bathory-zsigmond/
1709. szeptember 27-én halt meg Bottyán János kuruc generális, a Rákóczi - szabadságharc kimagasló alakja, karizmatikus és zseniális hadvezére. Elszegényedett kisnemesi családból származott, vagyonát egy gazdag özvegyasszonnyal kötött házasságával alapozta meg, később hatalmassá növő vagyonából fizette nemegyszer nélkülöző katonái ellátását, zsoldját. Katonai pályáját végvárakban kezdte, Lotaringiai Károly mellett már alezredes volt, 1692-ben maga I. Lipót nevezte ki ezredessé és tette egy huszárezred tulajdonosává. A törökellenes harcokat Badeni Lajos őrgróf oldalán folytatta, ekkortájt veszítette el fél szemét, amiért katonái Vak Bottyánként kezdték emlegetni. Rákóczi hűségére Bercsényi Miklós hatására állt, s a fejedelem már 1703. december 10-én aláírta tábornoki kinevezését. Legendás katonai sikereket ért el és mindvégig kitartott a szabadságharc ügye mellett. Tarnaörs melletti táborában halt meg sokak szerint pestisben, de valószínűbb, hogy agyhártyagyulladásban. Katonai díszpompával temették el Gyöngyösön, a ferencesek templomában. II. Rákóczi Ferenc írta róla: "Nem volt sem jó származású, sem művelt ember, ezért igen nyers volt, de józan, éber és szorgalmas. Szerette a népet és az is rendkívül szerette őt, mert katonáit szigorú fegyelemben tartotta, de mindenkor igazságot szolgáltatott nekik, amikor igazuk volt."
1864. szeptember 27-én született Andrej Hlinka szélsőségesen nacionalista szlovák politikus, római katolikus pap. Előbb a Zichy - féle Néppárt tagja lett, majd amikor az határozottabb magyar nemzeti politikába kezdett kilépett, és megalakította a Szlovák Néppártot. 1906-ban magyarellenes agitáció miatt kétévi börtönre ítélték és papi hivatása gyakorlásától is eltiltották. Ettől kezdve keményen magyarellenes, szélsőségesen klerikális, idegengyűlölő és antikommunista karaktert kapott az általa irányított párt, melynek parlamenti képviselője volt. 1938-ban halt meg, ekkor helyét Jozef Tiso vette át. A háború utáni Csehszlovákiában nem beszélhettek róla, de a rendszerváltástól már " a modern Szlovákia történetének egyik legfontosabb személyisége" - ként hozták vissza a köztudatba.
Márk Éva
Évfordulók szeptember 26-án
2013.09.25 20:46
1777. szeptember 26-án alakult meg az Egyetemi Könyvtár a nagyszombati egyetem Budára költözésével.Nagyszombatról előbb Vágsellyére, majd Bécsbe költöztették, de 1607-ben már ismét Nagyszombat a helye. Addigra a katalogizálás is befejeződött. Úgy az eredeti kollégiumot, mint a könyvtárat az Oláh Miklós esztergomi érsek által Magyarországon letelepített jezsuiták hozták létre, akiknek köszönhetően a XVIII. sz. végére kb. 22 ezerre növekedett az állomány. Jelentősen növekedett a könyvek száma a jezsuita rend, majd a többi (pálosok, domonkosok, ferencesek, ciszteriek, stb.) feloszlatása után, a különböző rendi gyűjteményekből odakerült anyaggal.
1920. szeptember 26-án a magyar nemzetgyűlés elfogadta a nem keresztény származásúak egyetemi felvételét szabályozó ún. "numerus clausus"-t, ami egyértelműen a zsidó fiatalok továbbtanulásának korlátozását jelentette.
1945. szeptember 26-án halt meg Bartók Béla világhírű zeneszerzőnk, zongoraművész, népzenekutató.
Nagyszentmiklóson született 1881-ben. Pedagógus szülei hamar fölismerték zenei adottságait, édesanyja ötéves korától tanította zongorázni. Később Pozsonyban és Budapesten tanult, oktatta őt Erkel László (Erkel Ferenc fia), Thomán István (Liszt Ferenc növendéke), nagy hatással volt rá a nála négy évvel idősebb Dohnányi Ernő.
Magával ragadta a függetlenségi-nemzeti áramlat, viselte szuhafői előnevüket, tüntetően magyaros ruhákban járt és zenében is ezt a stílust kereste, Kossuth-szimfóniájával zajos sikert aratott. Nyaralása során hallott énekelni egy székely cselédlányt, ez az élmény fordította a népzene gyűjtés felé, így ismerkedett meg Kodály Zoltánnal és Vikár Bélával. Az I. világháború után elcsatolt országrészekbe már nehéz volt eljutni, ezért az összegyűjtött anyag tudományos feldolgozásába fogott. A szlovák és román népzenéről írott tanulmánya, melyet a " népek testvérré válásának eszméje" vezetett, ellene fordította a szélsőséges nacionlistákat, egész sajtókampány indult meg, melyben hazafiatlannak bélyegezték. Ezalatt külföldön egyre népszerűbb és elismertebb lett művészete, az emigráció gondolata is foglalkoztatta, de csak 1940-ben költözött az USÁ-ba a fasizálódó Európából. Hamvait 1988-ban hozták haza New Yorkból.
Márk Éva
Évfordulók szeptember 25-én
2013.09.24 19:38
1555. szeptember 25-én V. Károly császár és a birodalmi rendek Augsburgban megkötötték a reformáció kori vallásháborúkat lezáró békét. Az addigi vallásegységgel ellentétben az egész birodalomban jogilag elismerték a „Confessio Augustanaá”-t, az Ágostai Hitvallást: Luther tanait. A határozatok az újrakeresztelkedőkre (anabaptistákra) és Zwingli követőire nem vonatkozott. A szerződés rögzítette: a fejedelmeknek joguk van eldönteni, melyik hitet választják. Ez a döntés lényegesen erősítette hatalmukat, egyben pedig csökkentette a császár befolyását. Ezáltal a birodalom egyre inkább a birodalmi rendek laza szövetségévé alakult.
A béke nyomtatott szövegének címlapja
1848. szeptember 25-én uralkodói nyílt parancs érvénytelenítette Batthyány Lajos gróf miniszterelnöki megbízatását. Ezzel egy időben Franz Philipp Lamberg altábornagyot a Magyarországon állomásozó hadsereg főparancsnokává, míg Mailáth György országbírót királyi helytartóvá nevezte ki. Lamberg kinevezését miniszteri ellenjegyzés nélkül hozták nyilvánosságra, Mailáth kinevezése azonban nem lépett életbe.
1904. szeptember 25-én Apponyi Albert gróf, a Nemzeti Párt elnöke az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatása során találkozott Theodore Roosevelt elnökkel.
1931. szeptember 25-én bemutatták az első magyar hangos filmet, a Kék bálványt. A filmet az Apolló moziban vetítették először. Igaz, a Forum mozi 1929-ben bemutatott egy részben hangos filmet, Az éneklő bolond címűt, de az első, igazi hangosfilm a Kék bálvány volt. A Lázár Lajos által rendezett, Jávor Pál és Gózon Gyula főszereplésével készült mozi nem aratott igazi sikert a nézők körében, talán azért, mert az amerikai hétköznapokat imitált alkotás távol állt az akkori magyar közönségtől.
Topor István
Évfordulók szeptember 24-én
2013.09.23 20:04
899. szeptember 24-én a Lombardiát végigdúló kalandozó magyar sereg a Brenta folyónál legyőzték I. Berengár itáliai király háromszoros túlerőben lévő seregét.
1046. szeptember 24-én halt mártírhalált Gellért csanádi püspök. Gellért Szolnok ispánnal és több társával Székesfehérvárról Budára indult András herceg fogadására. Mielőtt azonban a pesti révhez értek volna, a békési Vata vezette pogányok rajtuk ütöttek. Benita püspök kivételével mind a lázadók áldozatául estek. Gellértet taligára tették és a Kelenföldi hegyről (a mai Gellérthegyről) a mélybe taszították.
Szent Gellért a Magyar Anjou Legendáriumban
1606.szeptember 24-én, miután Bécsben a magyar rendek 24 megbízottja az ország nevében kötelezettséget vállalt a Bocskai-szabadságharcot lezáró bécsi béke megtartására, I. Rudolf király teljes büntetlenséget biztosított a felkelésben részt vetteknek. Külön oklevélben nyilvánította ki, hogy Erdély és a Részek Bocskai férfiágának kihaltával sem szállnak vissza a koronára. Az oklevél azt is garantálta, hogy Bocskainak és törvényes fiutódainak átengedte birtoklásra Ugocsa, Bereg, Szatmár és Szabolcs megyéket. Ezeken túl Kálló és Szatmár várát valamint Tokajt minden tartozékával, többek között Tarcal, Bodrogkeresztúr és Olaszliszka mezővárosokkal együtt.
1795. szeptember 24-én kezdték meg a magyar jakobinus mozgalomban részt vett és börtönre ítéltek elszállítását Budáról. Az elítéltek egyik csoportját (ebbe tartozott például a költő, Batsányi János) Tirolba, Kufstein várába, más részüket pedig, így Kazinczy Ferencet a morvaországi Spielberg várába szállították. Kazinczy innen később átkerült a kufsteini börtönbe.
1949. szeptember 24-én hirdetett ítéletet a Népbíróság Rajk László és társai perében. Népellenes bűntettért, kémkedésért, hűtlenségért, az imperialista hatalmak háborús terveinek elősegítéséért valamint a demokratikus rend megdöntésére irányuló szervezkedésért bűnösnek talált Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást halálra ítélték és október 15-én végre is hajtották rajtuk az ítéletet. Brankov Lázár és Justus Pál életfogytiglani, Ogenyovics Milánt kilencévi fegyházra ítélték. Pálffy György, Korondy Béla Németh Dezső és Horváth Ottó ügyét pedig katonai bíróság elé utalták. Október 21-én a budapesti katonai főügyészség mindannyiuk halálos ítéletét jóváhagyta és október 24-én végre is hajtatta.
Topor István
Évfordulók szeptember 23-án
2013.09.22 18:39
1122. szeptember 23-án a wormsi konkordátummal véget ért a II. Callixtus pápa és V. Henrik német – római császár invesztitúra küzdelmét lezáró szerződés. A szerződés értelmében az invesztitúra joga megoszlik a az egyház élén álló pápa és a világi hatalmat gyakorló császár között.
Heinricianum a wormsi konkordátum
1686. szeptember 23-án a török Magyarországról történő kiűzését célul kitűző szövetséges hadak csapatai Badeni Lajos őrgróf parancsnoksága alatt visszafoglalták a töröktől a budai vilajethez tartozó szandzsákság székhelyét, Simontornyát. Ugyan ezen a napon került a szövetséges hadak kezére Szeged is, amelynek török védői 24 napig álltak ellen az ostromnak, de végül is vár feladása mellett döntöttek.
1833. szeptember 23-án a Pozsonyban ülésező országgyűlés felsőtáblája befejezte vitáját az alsótábla július 15-én benyújtott úrbéri javaslatairól, és annak minden lényeges pontját elvetette. Az alsótáblai javaslat engedélyezte volna a jobbágyoknak az örökös megváltást, a jobbágytelkek haszonvételének szabad adásvételét, a jobbágyok végrendelkezési szabadságát. Kimondta a javaslat, hogy a jobbágy és földesúr perében az úriszék nem ítélkezhet. Ezen kívül szavatolta volna a jobbágyok személy- és vagyonbiztonságát.
1861. szeptember 23-án Anton Schmerling lovag, államminiszter a birodalmi tanács előtt megindokolta a magyar országgyűlés feloszlatását. Nem sokkal később, november 5-én uralkodó leirat született a kormányzás új rendjéről, és ezzel kezdetét vette Schmerling provizóriuma (provizórium = ideiglenes állapot), amely 1865-ig volt érvényben. Az I. Ferenc József által életbe léptetett új kormányzás azt jelentette, hogy felfüggesztésre került a Helytartótanács testületi hatásköre, feloszlatta a törvényhatóságokat, és katonai bíráskodást léptetett életbe.
1905. szeptember 23-án a báró Fejérváry Géza vezette, un. darabont kormány ellen koalícióba tömörült pártok képviselői kihallgatáson jelentek meg I. Ferenc Józsefnél. A küldöttségben ott volt Andrássy Gyula, Apponyi Albert, Bánffy Dezső, Kossuth Ferenc és Zichy Aladár. A király azonban ötperces kihallgatáson elutasította a koalíció követeléseit.
Topor István
Évfordulók szeptember 22-én
2013.09.21 19:29
1520. szeptember 22-én halt meg I. Szelim, vagy ahogyan kortársai nevezték: Rettenetes Szelim török szultán.
Méltán szolgált rá a Rettenetes névre. Többek között azzal, hogy minden olyan rokonát megölette, akik esetleges trónkövetelőként léphettek fel. Mélységes kegyetlensége még tulajdon apját is elérte, akit előbb elűzött trónjáról, majd száműzetésre ítélt. Feltételezik, hogy néhány hónappal később az ő parancsára emberei mérgezték. De ugyanilyen hidegvérrel gyilkoltatta meg négy fiát is. Nyolcévi uralkodása alatt 7 nagyvezíre is áldozatul esett vérszomjas természetének. Életéről bővebben honlapunk Újkor menüjében a Történelmi személyek rovatban olvashatnak az érdeklődők: https://korok.webnode.hu/products/i-szelim-a-kegyetlen1/
1910. szeptember 22-én született Budapesten Faludy György író, költő, műfordító.
Első versei a harmincas évek elején jelentek meg a Független Szemlében és a Magyar Hírlap című napilapban. 1937-ben adta közre Villon-fordításait, pontosabban átköltéseit, ezek zajos vitát okoztak.
1957 és 1989 között a világ számos helyén élt és tanított. 1989 márciusában hazatért, Budapesten telepedett le. 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006. szeptember elsején hunyt el.
Topor István
Évfordulók szeptember 21-én
2013.09.20 09:30
1235. szeptember 21-én kelt útra IV. Béla megbízásából Julianus barát és három társa Magna Hungariába. Julianus célba ért és meg is találta az ott rekedt magyarokat a Volga vidékén. Julianus barát nem csak jó hírt hozott haza. Ő volt az első magyar, aki a tatárokról hallott. A tatárok magyarul is beszélő követétől értesült, hogy nyugati hadjáratra készültek. Hazatérve figyelmeztette IV. Bélát és a pápát is. Azonban őt nem vették komolyan...
1773. szeptember 21-én hirdette ki Mária Terézia a jezsuita rend feloszlatásáról szóló pápai bullát. A jezsuita rend elkobzott vagyonát a Magyar Kamara kezeli, amelyből megalapítják a Tanulmányi Alapot. Ez teszi lehetővé a magyarországi oktatásügy reformját és szervezetének jelentős átalakítását is.
1791. szeptember 21-én született gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedés-és közmunkaügyi minisztere. Kossuth Lajos őt nevezte a legnagyobb magyarnak. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek a nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása kötődik. Számos intézmény alapítója és névadója.
Sásdi Tamás
Évfordulók szeptember 20-án
2013.09.19 11:22
1187. szeptember 20-án kezdett hozzá Jeruzsálem ostromához Szaladin szultán. Szaladin visszavette a keresztesektől Szíriát és Mezopotámiát, majd a hattini csatában tönkreverte őket. Jeruzsálemet két hét alatt vette be. Jeruzsálem bevétele után indult a harmadik keresztes hadjárat, amelyben a keresztesek Akkon bevételén kívül csak a szent helyek fegyvertelen látogatását tudták elérni.
1519 szeptember 20-án indult el Magellán világ körüli útjára. Spanyol szolgálatban, öt hajóval indult. Felfedezték többek között a Magellán-szorost, Patagóniát és a nyugodtságáról elnevezett Csendes-óceánt. A Fülöp-szigeteken belekeveredtek a bennszülöttek harcába, ahol Magellán meghalt. A végére 18 ember maradt egy hajóval, ők 1522-ben érkeztek haza világkörüli útjukról.
1870. szeptember 20-án vonult be az olasz nemzeti hadsereg Rómába. A porosz-francia háború miatt a francia csapatok elhagyták a Vatikánt, így az védtelen maradt. Az olasz kormány a franciák sedani vereségének hírére döntött az Egyházi Állam annektálásáról. A pápa, IX. Pius nem kívánatosnak nyilvánította a Rómát elfoglaló csapatokat, de nem tudott mit kezdeni velük. Róma elfoglalásával ért véget Itália egyesítése. Az olasz államnak a későbbiekben sikerült megegyeznie a pápasággal.
Sásdi Tamás
Évfordulók szeptember 19-én
2013.09.18 11:03
1543. szeptember 19-én vívták a vásárhelyi csatát. A szembenálló felek a magyar-horvát-szerb és a török-tatár sereg volt. A csatára Székesfehérvár elfoglalását követően került sor. A csata azon kevesek közé tartozik, amelyből a hosszú Habsburg-török háború során győztesen kerültek ki a magyar seregek.
1802. szeptember 19-én született Kossuth Lajos államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19- századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, az 1848-49-es szabadságharc szellemi vezére.
1878. szeptember 19-én született Stromfeld Aurél vezérkari ezredes, az Osztrák-Magyar Monarchia vezérkari tisztje, a Tanácsköztársaság idején a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke. Felvállalta a Tanácsköztársaság hadseregének vezetését. Nagy szerepe volt a cseh ér a román csapatok előrenyomulásának megállításában. A Clemenceau-jegyzék elfogaldása után lemondott tisztségéről.
Sásdi Tamás
Évfordulók szeptember 18-án
2013.09.17 21:36
1289. szeptember 18-án IV. László királyunk a székelyeknek adományozta Aranyos vidékét, köszönetképpen a kunok és tatárok elleni harcban vállalt kiemelkedő szerepükért. A legrégebbi kiváltságlevél 1291-ből maradt fenn, III. Andrástól kapták. A területen átvezető hadiutak miatt egyre csökkenő lakosságot román jobbágyokkal pótolták, ami jelentősen megváltoztatta az etnikai összetételt. Aranyosszék 1876-ig volt önálló közigazgatási egység, addig a hét székely szék egyike.
A terület világhírű nevezetessége a Tordai-hasadék. Ennek legendája, hogy itt harcolt Szent László király a kunok ellen, s a nagy túlerő miatt vissza kellett vonulnia, de a kunok üldözték. A király Istenhez fohászkodott, mire a hegy kettéhasadt, menekülő utat biztosítva a magyar seregnek. A hős király lovának patkónyomai állítólag ma is látszanak.
1490. szeptember 18-án koronázták magyar királlyá II. (Jagelló) Ulászlót. Gyenge akaratú, tehetségtelen uralkodó volt, háta mögött "ökör"-nek nevezték, elhíresült ragadványneve a Dobzse (Jól van!) László. A magyar főnemesek többségének (az oligarcháknak) pont ilyen királyra volt szükségük: eltöröltették vele a hadiadót, visszahelyeztették a nemességet ősi jogaikba, s a legfontosabb kérdésekben nem az övé, hanem a királyi tanácsé volt a döntés joga. 1516 márciusában halt meg, Mátyás birodalma helyén egy szétzüllesztett országot hagyva maga után.
1916. szeptember 18-án született Simándy József, egyik legszebb hangú és legtisztább kiejtésű operaénekesünk, akinek neve összeforrt Erkel Bánk bánjával, és több más szereppel (pl. Kodály: Psalmus Hungaricus).
1981. szeptember 18. Magyarországon a Rokkantak Nemzetközi Éve kapcsán szervezett magyar eseménysorozat alkalmából ez a nap hazánkban a Rokkantak Napja.
Márk Éva
Évfordulók szeptember 17-én
2013.09.16 19:37
1844. szeptember 17-én született Pesten Puskás Tivadar, legismertebb feltalálóink egyike.
A bécsi műegyetemen elvégzése után mivel Magyarországon nem tudott érvényesülni, ezért Angliába, majd Amerikába ment szerencsét próbálni. Felkereste Edisont és meggyőzte, hogy a távíróközpontok mintájára telefonközpontokat kellene létesíteni. Edison elfogadta Puskás érveit és megengedte, hogy az ő laboratóriumában valósítsa meg ötletét. Időközben szoros barátság alakult ki közöttük, és Edison megbízta Puskást a fonográfnak és más szabadalmainak európai értékesítési képviseletével. Puskás először Londonban tartott fonográf bemutatókat, majd Párizsban népszerűsítette az új találmányt, amellett az első francia telefonhálózat és –központ építési munkáit is irányította. A teendők sokasodásával öccsét, Ferencet is bevonta a munkába és Edison jóváhagyásával megbízta egy budapesti telefonközpont létesítésével és a telefonhálózat hazai kiépítésével. Ennek eredményeként 1881 májusában átadták a világ hatodik telefonközpontját Budapesten a Fürdő (ma József Attila) utcában.
Puskás legnagyobb, legsikeresebb ötlete a rádió ősének tekinthető telefonhírmondó volt, amely – a vezetékes telefonhálózatra épülve – 1893. február 15-én kezdte meg adását. Huszonöt előfizetővel indult, ezek száma két év alatt ötezerre nőtt. A telefonhírmondó egyesítette a távközlést a műsorszolgáltatással, folyamatosan, óránként aktualizálva közölte a világ minden tájáról érkező híreket, az áru- és értéktőzsde árjegyzéseit, az időjárás jelentést és pontosidő-jelzést is adott. Később egyre gyakoribb hangverseny-, opera- és színházi közvetítésekkel is szolgált. Saját stúdiót is berendeztek, ahonnan felolvasásokat, kamarakoncerteket közvetítettek. Puskás Tivadar úttörő vállalkozása első fontos lépése volt a széles körű tömegkommunikáció megteremtésének az írott sajtó mellett. A telefonhírmondó 1925-ig működött, amikor is egybeolvadt az akkor induló Rádióval.
1848. szeptember 17-én Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét közös (Cegléden tartott) népgyűlése elfogadta a "ceglédi levél" néven ismertté vált, a kormányhoz és az országgyűléshez címzett dokumentumát. E kiáltvány indította el Kossuth toborzó körútját.
1990 szeptemberében 17-én Rómában II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadta Antall József miniszterelnököt. A megbeszélésen szóba került a Szentatya közelgő magyarországi látogatása, valamint tárgyaltak az egyházi intézmények helyreállításáról, az egyházi javak visszaadásáról, és a magyar nyelv liturgikus használatáról a szomszédos államokban.
Topor István
Évfordulók szeptember 16-án
2013.09.15 20:19
1437. szeptember 16-án a Belső-Szolnok vármegyéhez tartozó Kápolnán az erdélyi három rendi nemzet: a magyar nemesség, a székelyek és a szászok küldöttei unióra léptek a fölkelő parasztok ellen. Erre azért volt szükség, mert előbb Kardos János vezetésével a Szászföldön és az erdélyi Fehér megyében tört ki parasztfelkelés, majd a mozgalom átterjedt Erdély északi részére és a Tiszántúl egyes megyéire is. A parasztsereg élére Budai Nagy Antal került, akinek vezetésével július elején Dés mellett vereséget mértek a Csáky László vajda vezette nemesi seregre.
1672. szeptember 16-án Teleki Mihály kővári kapitány, az erdélyi fejedelmi tanács helytelenítése ellenére és az országgyűlés tudta nélkül, hadjáratra indult a bujdosókkal I. Lipót ellen.
1848. szeptember 16-án megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmánya a forradalom és szabadságharc idején a végrehajtó hatalom legfelső szerve. Miután a Batthyány-kormány szeptember 11-én lemondott Kossuth javaslatára a képviselőház létrehozta az OHB-t. Elnöke Kossuth Lajos, helyettese Nyáry Pál lett. A bizottmány tagjává választották még Pálffy Jánost, Patay Józsefet és Sembery Imrét.
1935. szeptember 16-án befejezte XXX. kongresszusát a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, amely a fasizmus elleni harcot jelölte meg a párt egyik legfontosabb feladatának. Kéthly Anna, a párt meghatározó alakja, parlamenti képviselője látva a szélsőjobb előretörését, az országnak a hitleri Németország felé közeledését, a társadalmi problémák hangoztatása mellett most már a zsidótörvények éles bírálójává is vált.
Topor István
Évfordulók szeptember 15-én
2013.09.14 18:41
1559. szeptember 15-én negyvenéves korában Gyulafehérvárott elhunyt Jagelló Izabella királyné, Szapolyai János felesége.
Izabella négy nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező asszony volt. Váratlan halála találgatásokra adott okot. Így beszéltek mérgezésről, de felbukkant a híresztelések között titokban végrehajtott magzatelhajtás is, aminek következtében vérmérgezés lépett fel. Alakjáról honlapunkon Márk Éva írt érdekfeszítő cikket. https://korok.webnode.hu/products/erdely-fejedelemasszonya-izabella-magyar-kiralyne1/
1908. szeptember 15-én az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere, von Ahrenthal és az orosz külügyminiszter, Izvolszkij a morvaországi Buchlauban rendezett találkozón fontos megállapodást kötött. Ennek értelmében az Osztrák-Magyar Monarchia hozzájárul, hogy a tengerszorosokat (a Dardanellákat és a Boszporuszt) megnyissák az orosz hadihajók előtt, cserébe Oroszország beleegyezik Bosznia-Hercegovina annexiójába.
1916. szeptember 15-én a Somme folyó melletti ütközetben mutatkoztak be először az angol Mark I. harckocsik.
Kezdetleges páncélozott harci járművek már 1914-ben is készültek. Sir William Tritton a Bullock és Holt traktorok átalakításával megalkotta az első gépet, amely rengeteg hiányossággal küzdött. Ezért módosításokat, átalakításokat hajtottak rajta végre, így született meg 1915-re a Little Willie néven ismerté vált modell. Azonban erről is kiderült, hogy a hozzáfűzött reményeket nem tudja beváltani. Használat közben újabb hibák derültek ki róla. A Tritton vezette tervezőcsapat újabb átalakításokat végeztek a gépen, amelyet előbb Big Willi, majd Mother néven már használható prototípusnak bizonyult. Ez utóbbi modell alapján kezdődött meg a Mark-harckocsik tömeges gyártása, és fronton történő alkalmazása.
1935. szeptember 15-én lépett életbe "A német vér és becsület védelméről" című nürnbergi törvény, amely faji alapon fosztotta meg alapvető jogaitól a német zsidóságot. Zsidónak minősültek a zsidó vallásúak, és akiknek két vagy több nagyszülője az izraelita felekezethez tartozott. A törvény fajgyalázásnak minősítette a zsidók és nem zsidók közötti házasságot és nemi kapcsolatot, ezért szigorúan tiltották és meg is torolták. A zsidók számára a német jelképek használatát sem engedélyezték. Még ugyanabban az évben, a törvény kiegészítésével az állami hivatalt viselő zsidókat megfosztották hivataluktól. A nürnbergi törvények csak a kezdetét jelentették a zsidók kirekesztésének. 1943-ig tizenhárom alkalommal egészítették ki, amelyek következtében életlehetőségeik teljesen megszűntek, míg 1942-ben a wansee-i konferencián megszületett a „végső megoldás”-ról, azaz a zsidóság fizikai megsemmisítéséről szóló borzalmas döntés.
Topor István
Évfordulók szeptember 14-én
2013.09.13 19:34
1402. szeptember 14-én Pozsonyban Zsigmond fiúörökös nélküli halála esetén egyetlen törvényes gyermekének, Luxemburgi Erzsébetnek férjét IV. Albert osztrák herceget tette meg örökösévé.
1658. szeptember 14-én Barcsay Ákos elfogadta Köprülü Mehmed nagyvezértől Jenő vára alatt a parancsolólag felajánlott fejedelemséget.
Barcsay a béke érdekében abba is beleegyezett, hogy 500 ezer tallér hadisarcot és évenként 40 ezer arany adót fizet a szultánnak. Ezen felül átadja a töröknek Lugos és Karánsebes várát. Arra is ígéretet tett a töröknek, hogy elfogatja Rákóczi Györgyöt és híveit, valamint a szökött román vajdákat elfogatja. Az erdélyi fejedelmekről, közöttük Barcsay Ákosról Márk Éva sorozatában olvashatnak bővebben honlapunkon: https://korok.webnode.hu/products/barcsay-akos-es-kemeny-janos-fejedelmek/
1872. szeptember 14-én kezdődött Magyarországon az utolsó nagy kolerajárvány. Az 1874 januárjáig tomboló járványnak a hivatalos kimutatások szerint 190 ezer halálos áldozata volt.
1892. szeptember 14-én Kossuth Lajost Budapest törvényhatósági közgyűlése a főváros díszpolgárává választotta.
1919. szeptember 14-én a fővezérség rendeletben szabályozta a katonai és polgári hatóságok hatáskörét. A katonaság főparancsnoka Horthy Miklós fővezér. A polgári hatóságok élére a Dunántúlon Pallavicini György őrgróf került, mint fő kormánybiztos.
Topor István
Évfordulók szeptember 13-án
2013.09.11 19:41
1541. szeptember 13-én tért vissza Genfbe három év száműzetés után Kálvin János. Visszatérése után szabad kezet kapott, hogy megszervezze a róla elnevezett egyházat. Tanainak egyik legismertebb hittétele az eleve elrendelés tana, más néven predesztináció. Eszerint Isten által minden ember sorsa el van döntve előre megmásíthatatlan végzet gyanánt.
1921. szeptember 13-án született Biszku Béla szerszámlakatos, kommunista politikus. A puha diktatúra legkeményebb öklének is nevezik. 1956 után belügyminiszterként irányította a megtorlást. 1989 óta a politikától visszavonultan él, napjainkban szeretnék őt sokan felelősségre vonni belügyminiszterként végrehajott tetteiért.
1931. szeptember 13-án követte el Matuska Szilveszter a biatorbágyi merényletet. A viadukt vasút sínén bombát helyezett el, amely a Bécsbe tartó gyorsvonat 22 utasának az életét követelte.
A merényletet a Károlyi-kormány egy nagyobb fokú kommunista terrorhullámnak kezdetének hitte, ezért statáriumot vezetett be. Ennek esett áldozatul két kommunista, Sallai Imre és Fürst Sándor.
Sásdi Tamás
Évfordulók szeptember 12-én
2013.09.10 16:04
1494. szeptember 12-én született I. Ferenc francia király. Uralkodása alatt (1515-1547) a kora újkori Franciaország fénykorát élte, a királyi hatalom erős volt, komoly jövedelmekkel rendelkezett, ugyan expanzív törekvései kudarcot vallottak, de fel tudta venni a versenyt V. Károly német-római császárral és spanyol királlyal, akinek birodalmában sohasem nyugodott le a nap. Ebben az időszakban jelent meg a reneszánsz és a reformáció Franciaországban.
1683. szeptember 12-én zajlott le a kahlenbergi csata. A két hónapja Bécset ostromló törökre ekkor csapott le az egyesült császári-lengyel-bajor-szász felmentő sereg Lotaringiai Károly és Sobieski János vezetésével, amely megsemmisítő vereséget mért az ostromlókra. A török harcrend először a tatárokból kialakított balszárnyon ingott meg, mire a védők is hátba támadták az ellenséget. A nagyvezír 10 ezer embert vesztett, s teljes táborát és felszerelését hátrahagyva menekült Buda irányába.
1953. szeptember 12-én választották meg Nyikita Szergejevics Hruscsovot a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkárává. Nevéhez fűzödött az 1953-ban megkezdett desztalinizáció, szembenézés az sztálinizmus bűneivel az SZKP XX. kongresszusán, a magyarországi 1956-os forradalom leverése, a szovjet űrprogram elindítása, valamint a kubai rakétaválság kiprovokálása és megoldása.
Sásdi Tamás
Évfordulók szeptember 11-én
2013.09.10 15:30
1697. szeptember 11-én aratott győzelmet Savoyai Jenő a törökök felett Zentánál. A csata a század legvéresebb csatája címét nyerte el akkoriban. A veszteségekről megoszlanak a források. Nyugati kútfők szerint több mint 20.000 oszmán katona maradt a csatatéren, és a folyóban is 10.000 körüli halottról számolnak be. Az oszmán krónikás szerint a 60.000-es seregnek csak a nyolcadrésze pusztult el, de köztük volt a nagyvezír, az anatóliai beglerbég és 13 további beglerbég.
1741. szeptember 11-én történt meg a magyar nemesség nagylelkű felajánlása Mária Teréziának a pozsonyi országgyűlésen. A királynő panaszkodott az országgyűlésben, hogy mindenki elhagyta, és csak a magyarok lovagiasságában és vitézségében bízhat. A rendek erre életüket és vérüket ajánlották és megadták a kellő katonai segítséget az uralkodónőnek.
1825. szeptember 11-én ült össze az első magyar reform-országgyűlés. Ebben az évben látták Bécsben elérkezettnek az időt, hogy összehívják az országgyűlést. I. Ferenc az adómegajánlás megtárgyalását tűzte ki fő célul, ehelyett a rendek az elmúlt 13 év sérelmeit hozták fel. Törvény született az adózó népesség összeírásáról (1827/7. tc.). A diétán kompromisszum alakult ki az udvar és a rendek között. Az udvar lemondott a rendeleti úton való kormányzásról. Rendi ajánlatból és a nádor pártfogásával hívták életre a Magyar Tudós Társaságot (1827/11. tc.). Megalakításában nagy szerepe volt Széchenyi Istvánnak, aki egy évi jövedelmét ajánlotta fel a célra.
Sásdi Tamás
Évfordulók szeptember 10-én
2013.09.09 11:52
1552. szeptember 10-én született Pálffy Miklós hadvezér, országbíró, Pozsony vármegye főispánja, esztergomi főkapitány. A tizenöt éves háború legkiválóbb magyar hadvezére volt. Elfoglalta Füleket, Szécsényt, Párkányt, Visegrádot és Vácot. Részt vett Esztergom 1594-es ostromában és a mezőkeresztesi csatában. Legemlékezetesebb haditette, hogy Győr várát rajtaütésszerűen visszaszerezte a törököktől.
1721. szeptember 10-én kötötték meg a nagy északi háborút lezáró nystadti békét. A békeszerződés értelmében Svédország átadta Oroszországnak Észtországot, svéd Livóniát és Ingermanlandot, valamint Karélia nagyobb részét és Viborg várát. A békeszerződés után két hónappal I, Péter cár felvette az imperator címet és Oroszország elnevezését Orosz Birodalomra változtatta.
1919. szeptember 10-én írták alá a franciaországi Saint Germain-en-Laye kastélyában a békeszerződést Ausztriával az antant képviselői. Ausztria elvesztette Dél-Tirolt, Triesztet, Isztriát és Dalmáciát. El kellett ismernie Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság állami önállóságát. A szerződés kimondta Ausztria függetlenségét és megtiltotta az Anschluss-t.
Sásdi Tamás
Évfordulók szeptember 9-én
2013.09.08 19:44
1482. szeptember 9-én Kinizsi Pál temesi ispán a Tisza melletti, Torontál vármegyéhez tartozó Becsnél győzelmet aratott a Temesvár környékét fosztogató török csapatok fölött.
1552. szeptember 9-én a mintegy 60-70 ezer fős török had Hádim Ali budai, Kara Ahmed és Szokoli Mehmed pasák vezetésével ostrom alá vette Eger várát. A kb. 2000 fős várvédők Dobó István várkapitány vezetésével vették fel a szinte egyenlőtlennek tűnő küzdelmet. Hősiességük, elszántságuk és bátorságuk eredményeként harmincnyolc napi ostrom után a török felhagyott vár ostromával és október 18-án megkezdték a visszavonulást.
1663. szeptember 9-én a király gróf Zrínyi Miklós horvát bánt nevezte ki az egész magyar sereg főparancsnokának.
Az ún. ötödik habsburg-török háborúban a Bécs ellen induló 120 ezer (más források szerint 80 ezer) fős török had Köprülü Ahmed vezetésével több ütközetben is győzelmet aratott a király serege felett. A legjelentősebb az augusztus 7-ei Párkánynál aratott győzelem volt. I. Lipót látva, hogy a megindult háborúban Raimondo Montecuccoli táborszernagy parancsnoksága alatt álló császári sereg képtelen feltartóztatni a Bécs felé irányuló török offenzívát, Zrínyit tette meg főparancsnokká. Zrínyi az ún. téli hadjáratban véghez viszi a lehetetlent: a tél közepéén (február 2-án) felégeti a török utánpótlás biztosítása szempontjából kulcsfontosságú Drávát átszelő eszéki hidat.
1790. szeptember 9-én báró Schmindfeld tábornok, a határőrvidék parancsnoka, királyi biztos jelentette II. Lipótnak, hogy a temesvári szerb nemzeti kongresszus területi autonómiát és külön szerb kancellária felállítását kívánja. A gyűlést titkos tárgyalások előzték meg, amelyben a szerb vezetők megfogalmazták a magyarságtól való elkülönülési szándékukat. Mondván, hogy „a 'barbároknak', 'akik csak nemrég áradtak ki Ázsia barlangjaiból', 'még próbát kell adni Európa váró szemei előtt, ha méltó-e élni művelt határai között'; a szerb nép, 'melynek fényes tulajdonságait a jelen gyűlésen csodálni fogja a világ', nem akarja tovább viselni a magyarok igáját, 'Illíriát elválasztandják Magyarországtól'”. A 25 egyházi, 25 polgári, 25 katonai és 25 nemesből álló 100 fős kongresszus illír nemzeti kongresszusként is ismert. II. Lipót a fölterjesztést jóindulattal fogadta, és megírta a királyi biztosnak, hogy méltányolja a szerbek kérését, és magyar királlyá koronázása után teljesítse. Ám 1791. április 23-án elutasította a szerbek autonómiára vonatkozó igényét.
Topor István
Évfordulók szeptember 8-án
2013.09.07 20:30
1566. szeptember 8-án gróf Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér Zrínyi Miklós dédapja), miután Szigetvár minden külső segítséget nélkülözve egy hónapig állt ellen I. Szulejmán seregének, ahelyett hogy megadta volna magát, magyar és horvát katonái élén kitört a rommá lőtt belső várból. A dédunoka szerint a kitörés előtt összegyűjtötte maradék seregét, és így szólt hozzájuk.
„Ne irtózzunk azért mi halálra menni,
Mely örök örömre grádicsot fog adni.
Ma, vitézek, éltünket el kell veszteni,
És ma minden próbánkat lepecsétölni.
Mi vitézül éltünk, vitézül meghaljunk,
Egész ez világnak evvel példát hagyjunk.
Ma mi tisztességet nevünkre szállitunk,
Mai nap szépéti minden elmult dolgunk.”
(Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem XV. ének)
Az egyenlőtlen küzdelemben mindegy szálig elestek, de éppen e cselekedetük miatt mi magyarok és a horvátok is hősként néznek fel rájuk.
Id. Peter Kraft: Zrínyi kirohanása, 1825. Forrás: https://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index1087.html
1852. szeptember 8-án több éves keresés után Orsova mellett megtalálták a Szent Koronát, amelyet a menekülő forradalmi miniszterelnök, Szemere Bertalan ásott el a világosi fegyverletételt követő napokban. Benda Kálmán és Fügedi Erik A magyar korona regénye című művükben így számolnak be az eseményről: „…reggel negyed kilenckor az ásatást végző határőrök egyike, egy Juon Morosina nevű öreg román, felkiáltott: „fièr!” (vas). Lázasan ástak tovább, és a vasláda csakhamar kikerült a földből. Szekérre rakták, és letakarták náddal, hogy a lakosság ne lássa. Úgy hajtottak vele Orsovára, a katonai parancsnokságra. Ott a ládát, nem rendelkezvén kulcsokkal, egyszerűen feltörték. A láda belsejében legfelül Szent István palástja tűnt elő. Teljesen átázott és kifakult a nedves talajban. Alatta két párnát találtak, ezek alatt selyemzsákban a koronázási kardot, amelyet szintén megevett a rozsda. A láda alsó jobb sarkában volt a korona. (…) A koronáról több kő letört, ezeket megtalálták alatta. Selyembélése elmállott és elpenészedett. A bélés alatt előtűnt a jogar és az országalma, mindkettő a nedvességtől tönkrement a tokban…”.
1944. szeptember 8-án vetették be először a németek a csodafegyvernek kikiáltott V-2 rakétát London ellen. A háború során összesen 3172 dokumentált rakétaindítást végzett a német hadsereg, főként belgiumi és angliai célpontok ellen, ám ezek közül csak 1100 ért célba. Sok rakéta repülés közben felrobbant vagy a tengerbe zuhant.
Topor István
Évfordulók szeptember 7-én
2013.09.06 18:51
1619. szeptember 7-én a Kassát elfoglaló I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hajdúi a megegyezést felrúgva Dóczi András császári főkapitányt Erdélybe hurcolták, Körösi Márk esztergomi kanonokot, Grodecz Menyhért és Pongrác István jezsuitákat pedig megölték. Tették ezt annak ellenére, hogy Dóczi a vár átadásáról szóló szerződésben kikötötte, hogy senkinek, sem a katolikus híveknek, sem pedig papjaiknak nem eshet bántódása. Körösit és Grodeczet lefejezték, Pongrácot pedig halottnak vélve egy közeli szennygödörbe vetették, majd pedig mellé dobták a másik két áldozat testét is.
1703. szeptember 7-én II. Rákóczi Ferenc a domahidi (Szatmár vármegye) táborban kibocsátotta a kuruc seregek első katonai szabályzatát, az Edictum Militarét. A 21 pontból álló szolgálati szabályzat Rápolti Nagy Pál károlyi várkapitánynak szólt. A katonákat erkölcsös életre, fegyelemre, engedelmességre buzdította, elrendelte az engedetlenek megbüntetését, tiltotta a kóborlást, zsákmányolást, végül szabályozta az őrségen tanúsítandó magatartást.
1812. szeptember 7-én vívták meg az emberiség történetének egyik legvéresebb csatáját az oroszországi Borogyinónál. Itt csapott össze Napóleon serege a Kutozuv tábornok által irányított orosz csapatokkal. A két hadsereg a Moszkvát Szmolenszkkel összekötő út mentén, a fővárostól 110 kilométerre nyugatra fekvő Borogyinó falu mellett ütközött meg. Francia oldalon 135 ezer katona és 587 ágyú, orosz részről 120 ezer katona és 640 ágyú vonult fel. Napóleon egy átkaroló hadművelettől tartott. Attól félt, hogy Kutuzov ismét visszavonulhat, így frontális támadást rendelt el. A három kilométeres arcvonalon reggel hat órától délig hullámzott a heves harc, amelyben a franciák sorozatban indítottak rohamot az orosz erők ellen.Ennek következtében lassan fölénybe kerültek, de az oroszok ellenállását nem tudták megtörni. A seregek délutánra teljesen kimerültek, így a csata tüzérségi párbajjá alakult, amely csak a beálló sötétséggel ért véget.
Kutuzov az éj leple alatt elhagyta a csatamezőt. Megparancsolta a visszavonulást, mondván: "Moszkva elvesztésével még nem vész el Oroszország”. Az ütközet mérlege: a franciák 40 ezer embert (ebből 20 ezer halott), az oroszok hadseregük felét, 55 ezer főt (ebből 30 ezer halott) vesztettek, a felek oly elkeseredetten küzdöttek, hogy foglyot szinte nem is ejtettek.
1916. szeptember 7-én az antant oldalára átállt román csapatok betörtek Erdélybe. Elfoglalták Brassót, majd a következő napokban megszállták Csík megyét, megközelítették Marosvásárhelyt, Nagyszebent, és eljutottak Petrozsény, Turnu-Severin vonaláig. Az Osztrák – Magyar Monarchia és a német csapatok azonban a hónap végére kiszorították őket Erdélyből.
Topor István
Évfordulók szeptember 6-án
2013.09.05 20:49
1566. szeptember 6-án Szigetvár ostroma közben meghalt I. Szulejmán, akinek uralkodása alatt élte fénykorát a Török Birodalom. Fő céljának a hódítást tekintette, elsősorban a Habsburg Birodalom elfoglalását. Többször kezdett hadjáratba Bécs ellen, mindig sikertelenül.
Életéről honlapunkon az alábbi írás található: https://korok.webnode.hu/products/i-szulejman1/
1658. szeptember 6-án zajlott a szárhegyi csata. A török ellen hadakozó magyar csapatok távollétét kihasználva háromezer fős tatár had rontott a gyergyóiakra. A székelyek Gábor deák vezetésével vették fel a harcot. Ditró és Szárhegy között állította fel mintegy háromszáz fős kapákkal, kaszákkal felfegyverzett seregét. A leleményes székelyek csellel zavarták meg az ellenfelet. Előhordták csupraikat, fazekaikat, melyeknek egy részét a réten a fű közé rejtettek, a másik részét botra téve egy magaslatra állítottak fel. A tatárok sisakos védőknek nézték a fazekakat, megijedve futottak volna el, ha a lovak lábai a csuprokba bele nem szorultak volna és el nem buktak volna. A tatárok megzavarodtak, az addig lesben álló székelyek előtörtek, és megtámadták az ellenséget. 1750 tatár maradt a csatamezőn, a székelyek tizenöt embert veszíteni.
1859. szeptember 6-án avatták fel a világ második legnagyobb zsidó templomát, a Dohány utcai zsinagógát, mely közel 3000 ember befogadására alkalmas. A magyar nemzet minden emléknapját megünnepelték, gyászszertartást tartottak Kossuth, Deák és Teleki Pál halálakor.
1904. szeptember 6-án Buenos Aires-ben elhunyt Czetz János az 1848/49-es szabadságharc örmény származású tábornoka.
1850 tavaszán kalandos úton Hamburgba menekült. Emigránsként bejárta a világot. Részt vett az orosz – török háborúban, majd Garibaldi oldalán a magyar légió legtevékenyebb tagjaként harcolt az olasz szabadságért. Ezt követően vasutat épített Svájcban és Itáliában, részese volt a Fréjus-alagút megépítésének, amely arról vált nevezetessé, hogy ez volt az első vasútvonal, amely az Alpok gerincét keresztülvágta.
Spanyolországban ismerkedett meg az egyik argentin diktátor unokahúgával, Ortiz de Rosas kisasszonnyal, akit feleségül vett. 1860 májusában feleségével és kisfiával Argentínába költözött. Ettől kezdve részt vett a modern Argentína megteremtésében. Az ő nevéhez fűződik a korszerű elveken alapuló katonai térképészeti és műszaki szolgálat megteremtése. Feladatát olyan nagyszerűen oldotta meg, hogy az argentin hadsereg egyik műszaki alakulata tiszteletből az ő nevét vette fel, és viseli mind a mai napig. De a legnagyobb hírnevet az argentin katonai akadémia megalapításával vívta ki, amelynek irányítását éveken átvezetője volt.
Halálának 65. évfordulóján földi maradványait, az argentin köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadással helyezték végső nyugalomba Buenos Aires legrégibb katonai akadémiájának kápolnájában. Buenos Aires egyik főterén mindmáig álló lovas szobra tanúskodik megbecsültségéről. Róla és a szabadságharc örmény hőseiről itt olvashat: https://korok.webnode.hu/products/ormenyek-az-1848-49-es-szabadsagharcban1/
Topor István
Évfordulók szeptember 5-én
2013.09.04 15:27
1638. szeptember 5-én született XIV. Lajos francia király. 1643-tól egészen 1715-ben bekövetkezett haláláig volt Franciaország és Navarra királya. A leghosszabb ideig (72 évig) uralkodott az európai uralkodók közül. Mellékneve a Napkirály volt. Az abszolutizmus klasszikus képviselője, szilárd egyeduralmat valósított meg a főnemesi ellenzék leverésével és a központosított közigazgatás bevezetésével. Uralma alatt a gazdaság és a kultúra jelentősen fejlődött. Franciaországot az európai nagyhatalmak sorába emelte.
1905. szeptember 5-én kötötték meg a portsmouth-i békét. A béke az orosz-japán háborút zárta le, amelyet Japán indított az orosz terjeszkedés ellen. Japán nagy győzelmeket aratott Port Arthurnál, Mukdennél és Csuzimánál. A békében Oroszország lemondott az általa megszerezni vágyott távol-keleti területekről, Japán pedig jogot kapott az orosz vizeken való halászatra is.
1914. szeptember 5-én indult meg a francia ellentámadás a Marne folyónál az első világháborúban. Az ellentámadás hosszabb távon elakasztotta a német előrenyomulást és kialakult a lővészárok-háború. Nem teljesedett be a német császár mondata: "Mire lehullanak a falevelek, már haza is térnek a katonák". A katonák többsége nem is tért haza, aki pedig igen, az is négy évvel később.
Sásdi Tamás
Évfordulók szeptember 4-én
2013.09.03 11:59
476. szeptember 4-re datálják a Nyugatrómai Birodalom bukását. A Nyugatrómai Birodalmat ekkor már több barbár törzs támadta. A kegyelemdöfést Odoaker germán hadvezér adta meg. Elfoglalta a birodalom fővárosának számító Ravennát és megfosztotta az utolsó nyugatrómai császárt, Romulus Augustulust a hatalmától. A császári jelvényeket Konstantinápolyba küldte. A keletrómai császárok a Birodalom örököseinek tartották magukat. Róma bukását egyben az ókor végének tekinti a történetírás.
1870. szeptember 4-én kiáltották ki Franciaországban a köztársaságot. A megmozdulás a három nappal korábbi sedani vereség hatására történt, amely elsöpörte III. Napóleon császárságát. III. Napóleón meg kívánta akadályozni a német egyesítést, szándékát a francia nép szenvedte meg. A köztársaság kikiáltása után kénytelenek voltak a német ostromot elviselni és elvesztették Elzász-Lotharingiát. 1871 után a III. Francia Köztársaság mindenkori vágya a revans volt egészen 1918-ig.
1917. szeptember 4-én született Maléter Pál, a harmadik Nagy Imre-kormány honvédelmi minisztere, az 1956-os forradalom egyik vértanúja. Orvosnak tanult, majd anyagi okok miatt katonának állt, a Ludovikán folytatta tanulmányait. Kassára került, majd Erdélyben részt vett a partizánharcokban. A háború után belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1956 tavaszára ezredes lett. A Nagy Imre-kormányban először helyettes honvédelmi miniszter, majd november 2-án kapta meg a miniszteri kinevezést. Másnap a tököli reptérre ment tárgyalni a szovjetekkel, ahol letartóztatták. Nagy Imre perében a népi demokratikus államrend irányuló szervezkedés bűntette miatt halálra ítélték és 1958. június 16-án kivégezték.
Sásdi Tamás
Évfordulók szeptember 3-án
2013.09.02 11:19
1272. szeptember 3-án koronázták magyar királlyá IV. (Kun) Lászlót. Már trónra lépésekor ki volt szolgáltatva a tartományurak kénye-kedvének. Uralkodása alatt a tartományurak mind jobban átvették az irányítást az ország különböző régiói felett, a királyi hatalom rohamosan háttérbe szorult. Maga a király kun módra, nem katolikus szokás szerint élt, ami felbőszítette Rómát és kis híján le kellett mondania. László egyházi nyomásra szeretett kunjai ellen fordult és a Hód-tavi csatában legyőzte őket. László uralkodása alatt készült el a Kézai Simon által írt krónika, amelyben a szerző a hun és a magyar nép azonosságáról ír. Uralkodásának végén szeretett kunjainak esett áldozatul.
Kun László ábrázolása Thuróczi János krónikájában
1783. szeptember 3-án kötötte meg a párizsi békét Nagy-Britannia és 13 gyarmata. Lezárult az amerikai függetlenségi háború. A háborút Nagy.Britanniában hozott törvények robbantották ki. Az ellenségeskedés közvetlen kiváltó oka a teatörvény volt, amelynek következménye volt a bostoni teadélután, ami a föggetlenségi háború közvetlen előzménye volt. A háborúba bekapcsolódott Franciaország is és Nagy-Britannia vereséget szenvedett. Új állam alakult, Amerikai Egyesült Államok néven.
1939. szeptember 3-án üzent hadat Anglia és Franciaország Németországnak. A hadüzenet kiváltó oka a lengyel hadjárat megindítása volt. Ekkor vette kezdetét a furcsa háború a nyugati fronton, mivel itt egészen 1940 tavaszáig semmi sem történt. A háború eseményei keleten játszódtak: Németország és Szovjetunió térdre kényszerítették Lengyelországot, a szovjetek pedig Finnországot.
Sásdi Tamás
Évfordulók szeptember 2-án
2013.09.01 13:12
Kr.e. 31 szeptember 2-án zajlott le az actiumi csata. A csata a római polgárháború egyik legjelentősebb eseménye volt. A hajdani két szövetséges, Octavianus és Marcus Antonius küzdött egymás ellen. A csatát Octavianus nyerte és ezzel megtette az egyik fotnos lépést a principátus megalakulása felé, Augustus néven az első római császár lett. A csata időpontját ezért a Római Köztársaság végének is tekinti a történetírás.
1686. szeptember 2-án szabadult fel a 145 éves török uralom alól Buda vára. A Vár már június közepe óta ostromolták a Szent Szövetség csapatai, a végső ostrom szeptember 2-án érkezett el. Henrik szász herceg beszámolója szerint ekkor már nagyon erőteljesen bombázták a várost, 9 üteg 40 ágyúja szünet nélkül lőtte a várat. Délután 3 óra tájban indult meg a végső roham. "A törökök meglehetősen keményen védekeztek". Amint az ostromlók bejutottak a várba, elszabadult a pokol. Akit értek, lemészároltak. A törökök már hajlottak volna a megegyezésre, "ha a bajor muskétások nem kezdték volna újból a félbeszakadt támadást, és fel nem nyomultak volna a várba, ezek után kérlelhetetlenek voltak, s az ellenséges katonákat elkeseredett védekezésre késztették, úgyannyira, hogy azok a támadók közül nem keveset le is terítettek. Estefelé végre megegyeztek a harcoló felek, s az ellenség feltétel nélkül megadta magát a választófejedelemnek". Maga Abdulrahman pasa karddal a kezében hősi halált halt, a lakosság nagy része szabad prédálás áldozata lett. A vár 3 napig égett.
1945. szeptember 2-án ért véget formálisan a második világháború. A potsdami konferencián kötött megállapodásnak köszönhetően egy hónappal korábban mér a szovjetek is .szorongatták Japánt, akik kénytelenek voltak kiheverni két atomtámadást is. A császár maga jelentette be a harcok beszüntetését. A fegyverletételi egyezmény hivatalos aláírására a Tokiói-öbölben horgonyzó Missouri csatahajón került sor.
Sásdi Tamás
Évfordulók szeptember 1-én
2013.08.31 16:23
1849. szeptember 1-én jelent meg Haynau utasítása, amely azokat érintette, akik 1848. október 3-a után forradalmi cselekményekben vettek részt. Nekik jelentkezniük kellett a kerületi parancsnokságoknál vagy a haditörvényszékeknél. Az ítéletek elsősorban az egész magyar társadalom megfélemlítését szolgálták. A magasabb rangú tisztek mindegyike hadbíróság elé került. A honvédtisztek, képviselők többsége túlélte a megtorlást vizsgálati fogsággal. Haynau a császári és királyi hadseregbe soroztatta be a honvédsereg állományának kb. 25-30 százalékát. Haynau 1849. augusztus végéig, összesen 38 főt végeztetett ki. Szeptemberben 2. valamint október 6-25. között 29 személy kivégzéséről tudunk. (Az európai felháborodás miatt a kormány kénytelen volt mérsékletre inteni Haynaut.) 1849-1851 között 4628 ügyet tárgyaltak, és kb. 100 főt végeztek ki, s legalább 1500 főt ítéltek hosszú börtönre s egyben vagyonelkobzásra. A halálos ítéletek többségét 1850 tavaszától várfogságra enyhítették. 1851-ben még a távollevőket is elítélték. Kossuth, Szemere és mások nevét az akasztófára szögezték.
1872. szeptember 1-jén született Nagyváradon Brüll Adél (Diósy Ödönné, Léda), aki 1903 és 1912 között Ady Endre szerelmeseként a Léda versek ihletője volt.
1898-ban házasságot kötött Diósy Ödönnel, a Kereskedelmi Múzeum szófiai levelezőjével. Egy ideig Szófiában éltek, de onnan férje üzleti csődje miatt szinte menekülésszerűen kellett távozniuk. Rövid nagyváradi és budapesti tartózkodás után Párizsban telepedtek le. Adyval 1903 nyarán ismerkedett meg Nagyváradon. Irodalmi érdeklődése és tájékozottsága segítségére volt Adynak a francia irodalommal való ismerkedésében: 1912-ben szakítottak.
1914-ben a háborús helyzet miatt Párizsból haza kellett térniük. Elölről kellett kezdeni mindent. Adél férje kereskedett. Igen magas kapcsolatokkal el tudta intézni, hogy Lengyelország jóvátételként fizetett szénszállítmányai a részvénytársaságán keresztül érkezzenek Magyarországra. Budapesten, az Andrássy úton, majd a Bajza utcában béreltek lakást. 1925 nyarán, Gödöllőn az Erzsébet királynő úton, vettek egy házat (a Praznovszky-villát). Ez lett Léda állandó lakhelye, bár Pesten is tartottak fenn házat. Léda egy csúnya bőrbetegségben (pemfigusz) szenvedett, ami lassan hatalmasodott el rajta, s elterjedt az a hír, hogy valójában a szifiliszt kapta el Adytól, ezért az emberek a fertőzéstől tartva kerülték őt.1934. január 18-án hunyt el. Halála után férje kirakta a házból Léda húgait, Bertát és az értelmi fogyatékos, gondozásra szoruló Margitot, akik szegény körülmények között éltek életük hátralévő éveiben. 1944-ben Auschwitzba deportálták őket, és ott haltak meg.
1872. szeptember 1-én az országgyűlés 50.000,- Ft-ot szavazott meg "műipari tárgyak" vásárlására a következő évi bécsi világkiállításon a leendő "iparmű-múzeum" számára, s ezzel megvetette a gyűjteményezés alapját. A londoni (1857) és a bécsi (1864) társintézmények után így jött létre Európában harmadikként a budapesti Iparművészeti Múzeum.
A gyarapodó anyagot 1874-77 között a Nemzeti Múzeum fogadta be: lépcsőházában állította ki a műkincseket. A későbbiekben a gyűjtemény a Régi Műcsarnok (Sugár út 69.) épületébe került. Önálló otthon teremtésére csak 1890-ben nyílt lehetőség. Első lépésként a leendő múzeumépület számára egy 1552 négyszögöl nagyságú telket vásároltak az Üllői út - Kinizsi utca - Rákos határolta területen, amit később további vásárlással bővítettek; majd a kormány pályázatot írt ki egy modern igényeknek megfelelő palota tervezésére: ebben az épületben kap majd helyet mind a múzeum mind pedig az Iparművészeti Iskola.
A pályázaton - "Keletre magyar!" - jeligével Lechner Ödön és Pártos Gyula tervsorozata nyert; az építési megbízást azonban csak 1893-ban kapták meg. Így a palota avatására a millenniumi ünnepségsorozat záró eseményeként, 1896. október 25-én került sor, amelyen az uralkodó, I. Ferenc József is megjelent.
1939. szeptember 1-jén, hajnali 4 óra 40 perckor a német légierő, a Luftwaffe megkezdte a lengyelországi Wielun városának bombázását. Vele egyidőben megindult a szárazföldi alakulatok támadása is. Ezzel az eseménnyel kitört a második világháború.
Topor István
|
|
