Évfordulók december 31-én
December 31. SZILVESZTER napja
1385. december 31-én koronázták magyar királlyá II. (Kis) Károlyt, aki 1354 körül született Nápolyban. Nagy Lajos udvarában nevelődött ahol jól érezte magát, s a király is megkedvelte. Az I. Lajos halálát követő válságot kihasználva Károly, az asszonyok (Lajos király leánya és az anyakirályné) uralma ellen tiltakozók hívására bejött az országba. Mikor a Károly-pártiak királlyá választották, Mária lemondott a trónról, sőt anyjával együtt kénytelen volt részt venni a koronázáson. Hamarosan kiderült azonban, hogy a pápa egyéb politikai okból kiközösítette Károlyt, s Mária férje, Luxemburgi Zsigmond seregével bármikor megindulhat Magyarország felé felesége (és a korona) védelmére. A több pártra szakadt országban végül az Erzsébet anyakirályné és Garai által szervezett merénylet "csinált rendet". 1386. február 7-én a főrangú orgyilkos Forgách Balázs, kardjával szörnyű csapást mért Károly fejére. Egy krónikás szerint Erzsébet így bíztatta a merénylőt: " Vágjad fiam, vágjad Forgách, tied leszen Gimes és Gács!" A király nem halt meg azonnal, ezért szánra tették és Visegrádra vitték. Ott vagy megmérgezték vagy megfojtották, de a súlyos sérülés is okozhatta - február 24-én meghalt. Ő volt Magyarország utolsó Anjou-házi királya. Mindössze 39 napig uralkodott.
1833. december 31-én született Óváry (Altstädter) Lipót történész, levéltáros. A szabadságharcban (15-16 évesen!) honvédtüzér, később az olasz-magyar légió századosa. 1875-től a magyar kormány megbízásából kutatta az olasz levéltárakat, ezután főleg történelmünk olaszországi forrásainak gyüjtésével foglalkozott. Ő fedezte föl Nápolyban a Margit-legendát. 1919. április4-én halt meg Budapesten.
1908. december 31-én született Simon Wiesenthal építészmérnök, aki a holokausztot túlélve életét a náci gyilkosok felkutatásának szentelte. Összesen mintegy 1100 háborús bűnöst juttatott bíróság elé. A deportálások kezdetétől (az első kivégzési hullámtól egy Bodnár nevű ukrán rendőr mentette meg), ő és felesége összesen 89 családtagjukat veszítették el. 96 éves korában halt meg.
Márk Éva
Évfordulók december 30-án
1848. december 30-án zajlott le a móri ütközet az 1848–49-es szabadságharc téli hadjáratának egyik fontos összecsapása. A csatában Perczel Mór honvéd tábornok hadteste vereséget szenvedett a Josip Jelačić vezette császári csapatoktól. A magyar veszteség mintegy kétezer-ötszáz fő volt, akiknek túlnyomó része fogságba esett. A lövegek közül is legalább öt az ellenség kezére jutott. A vereség a magyar főváros feladásához vezetett és a honvéd haderő – végső összeomlásától eltekintve – legsúlyosabb válságának kezdetét jelentette. December 31-én a képviselőház az országgyűlés és a kormány Debrecenbe költözéséről döntött.
1859. december 30-án nagyszabású nemzeti tüntetés zajlott Kazinczy Ferenc széphalmi sírjánál. Az ünnepélyen több mint 4000 fős tömeg gyűlt össze. A menet 317 fogattal Sátoraljaújhelyről indult, az akkor elnevezett Kazinczy utcán át Széphalomra. Magyaros alkalmi zene hangjai fogadták a lassan érkező menetet. Sennyei Pál báró nyitotta meg az ünnepélyt, majd Erdélyi János mond ünnepi beszédet. Miközben a sárospataki főiskola énekkara a Himnuszt énekelte, Károlyi-Kornis Klarissz grófnő „néhány pórleánnyal” megkoszorúzza Kazinczy sírját. Szívhez szóló szavakkal idézte fel Kazinczy 1831-es temetését Kálniczky András kovácsvágási lelkész felidézte, hogy annak idején a kolerában elhalt géniuszt «csak tizenötöd magával» temette, most pedig tisztelők ezrei állják körül a sírt. Az ősz tiszteletes szavai után a Szózat hangjai mellett a négy cserfát ültettek a sír mellé. Ezt követően az ünneplők visszatértek Sátoraljaújhelyre, ahol délutáni programokkal folytatódott az ünneplés.
1916. december 30-án a budavári Mátyás-templomban megkoronázták IV. (Boldog) Károlyt és feleségét, Zita királynét. Károly a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven a Habsburg Birodalom és egyben az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven az utolsó magyar király.
IV. Károly az ausztriai Persenbeugban született 1887. augusztus 27-én, Ottó Ferenc főherceg és Mária Jozefa szász királyi hercegnő fiaként. Apja 1906-ban gégerákban meghalt, Ferenc Ferdinánd pedig 1914. június 28-án Szarajevóban merénylet áldozatává vált. Ez az esemény casus belli-ként (háborús ok) szolgált az I. világháború kitöréséhez. Két év múlva, 1916. november 21-én elhunyt Ferenc József császár és magyar király, így a trón Károly főherceg örökölte. 1916. december 2-án maga vette át az osztrák-magyar hadsereg szárazföldi és tengeri erőinek főparancsnokságát. A címmel együtt megkapta a tábornagyi rangot is. IV. Károly 1918. november 11-én Ausztriában, 13-án pedig Magyarországon mondott le a kormányzásról.
A Madeira-szigeteki Funchal-ban halt meg 1922. április 1-jén, spanyolnáthában.
1918. december 30-án a balkáni francia hadsereg csapatai bevonultak Szegedre, hogy a területeken vitázó román és szerb csapatokat a Bánátban elválasszák egymástól.
Topor István
Évfordulók december 29-én
1380. december 29-én elhunyt Lokietek Erzsébet anyakirályné, I. Károly felesége, Nagy Lajos édesanyja.
Erzsébet királyné gyermekeivel a Képes Krónikában
Politikusként is fontos szerepet játszott. A királyné erős politikai befolyással bírt fia udvarában. Erzsébet tevékenyen részt vett az 1335-ös visegrádi királytalálkozó megszervezésében, amelynek eredményeként a lengyel, cseh és magyar uralkodók fontos kereskedelmi és politikai egyezményeket kötöttek. Károly Róbert halála után Erzsébet - a kor szokásával ellentétben - nem vonult kolostorba, hanem Lajos fia legfőbb belpolitikai támasza lett. Nagy Lajos udvarában rendkívül komoly politikai befolyása volt. Az ő beleegyezésével adta ki Lajos 1351. évi törvényeit. A mélyen vallásos királyné adományozó kedvéről is ismert volt. Erzsébet nevéhez az óbudai építkezéseken túl számtalan adomány fűződik. Személyesen gondoskodott Árpád-házi Szent Margit margitszigeti sírjának kultuszáról. Külföldi templomok, kegyhelyek (a római Szent Péter-bazilika, a bari Szent Miklós-templom, a prágai Szent Vid-székesegyház) is részesültek az özvegy anyakirályné bőséges és gazdag adományaiból.
Lokietek Erzsébet magyar anyakirályné 1380 áprilisában készítette el végrendeletében gazdag adományokban részesítette a magyarországi egyházakat, templomokat és szerzetesrendeket. A különféle egyházi felszerelési tárgyak és ruhák mellett komoly pénzösszeget adott a beregszászi Mária-kolostornak, az óbudai klarisszáknak, a budai kármelitáknak, a Nyulak-szigeti (Margit-szigeti) domonkos apácáknak és az Óbudai Szent Péter-templomnak; az aracsi kolostor befejezését is támogatta. Ezen felül gazdag pénzadományban részesültek a ferencesek, domonkosok, ágostonosok és mindkét remeterend. A testamentum rendelkezése szerint az általa mindig szeretett és támogatott óbudai klarisszák Krisztus Teste-kápolnájában helyezték végső nyugalomra.
1541. december 29-én Serédy Gáspár főkapitány illetve Fráter György uralkodóik nevében a Kolozs vármegyei Gyalu várában egyezséget kötöttek. Fráter György Buda elfoglalása után, egyezséget kötött Ferdinánddal, hogy ha visszafoglalja Budát, átadja neki János Zsigmond országrészét, s ezzel Magyarország nagy része egy király uralma alá kerül. Megegyeztek abban is, hogy Izabella átadja fia országrészével együtt a Szent Koronát is. Cserébe visszakapja a szepesi Szapolyai birtokokat. 1542-ben Ferdinánd el is indult Buda visszafoglalására, de egyetlen komoly rohamra sem telt az erejéből. A gyalui egyezmény kudarca után Fráter György megkezdte a hatalom kiépítését Erdélyben. Az Erdélyi Fejedelemséget és a Királyi Magyarországot 1551-ben ismét Habsburg főség alatt igyekeztek egyesíteni, de sikertelenül.
1606. december 29-én, Kassán elhunyt Bocskai István Erdély és Magyarország fejedelme.
A betegeskedő fejedelem december 17-én elkészítette végrendeletét. Személyes rendelkezései mellett politikai végrendeletét is tartalmazta:
„Valameddig pedig a magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik is [a királyi magyarországiaknak] javokra, oltalmokra lészen. Ha pedig Isten azt adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne, egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük: nemhogy attól elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerént és egyenlő értelemből azon korona alá, a régi mód szerént, adják magokat, mely dologról, ha valaha hittel való confederatio közöttök lehet, felette igen javalljuk.” Utódjául Homonnai Drugeth Bálintot jelölte ki.
Végrendeletében személyes híveitől is búcsút vett. Hűséges követőit megjutalmazta, még a Debreceni Református Kollégium diákjaira is hagyott 200 forintot. Hűséges történetírójának, Szamosközi Istvánnak pedig elegendő pénzt juttatott művei kiadására. Kérte, hogy holttestét Gyulafehérvárott helyezzék örök nyugalomra, de mindenféle pompa nélkül.
Bocskai december 29-én hosszas betegeskedés után Kassán halt meg. Valószínűleg az akkoriban „vízkórnak” nevezett veseelégtelenség okozta halálát. Sokan a fejedelem humanista műveltségű kancellárját, Káthay Mihályt vádolták Bocskai megmérgezésével (noha a vád máig sem bizonyosodott be). Hajdúi is mérgezésre gyanakodtak, ezért január 12-én kegyetlenül lemészárolták Kátay Mihályt. Az urak többségét nem érintette meg a fejedelem halála. Elveitől elpártoltak, és szó szerinti értelemben is meglopták. Istvánffy Miklós Habsburg-hű történetíró az általa csak „idejekorán meghalt becstelen embernek” nevezett Bocskai temetéséről így emlékezett meg: „Esztelen párthívei nagyszerű és teljességgel királyi temetést rendeztek neki, koporsójára két koronát is helyeztek. Egyiket a törököktől kapta, a másikról pedig – melyet a brassói polgárok egy titkos helyről vettek elő – azt mondták, hogy azé a despotáé volt, aki Moldvát zsarnok módjára elfoglalva korunkban híressé lett. Holttestét Kassáról elvitték, s utána szállították sok szekéren a polgárháborúban igazságtalanul felhalmozott hatalmas vagyonát; Homonnai Bálint, Nyári Pál, Széchy György és néhány ezer hajdú kísérte.” Arról is beszámolt, miszerint a temetési szertartáson résztvevő nemesek a fejedelem kincseit már a halottas menetből széthurcolták udvarházaikba. A Bocskai vezette szabadságharcról honlapunkon itt olvashatnak: https://korok.webnode.hu/products/topor-istvan-a-bocskai-felkeles-es-a-tizenot-eves-haboru-vege1
1918. december 29-én a csehszlovák hadsereg bevonult Kassára. Az előzmények: Károlyi Mihály kormánya az antant nyomására Felső-Magyarország kiürítése mellett döntött, s erre kiáltványban is felhívta az ország lakosságának figyelmét. Az előrenyomulás során csak helyi jellegű incidensekre került sor, és számos esetben arra is találunk példát (így például Nyitrán), hogy a helyi magyar polgárok maguk igyekeztek meggyorsítani a cseh csapatok bevonulását, megelőzve ezzel a fosztogatásokat és közrend felbolydulását. December közepén a csehszlovák hadsereg megkezdte a bevonulást a Szepességbe. Csapatai december 28-án Eperjesre, 29-én pedig Kassára vonultak be. A csehszlovák csapatok 1919. január elején elérték azt a vonalat, amely később a határ is lett a két ország között.
Topor István
Évfordulók december 28-án
A keresztény (katolikus ) egyház december 28-án tartja az Aprószentek ünnepét a betlehemi és környékbeli fiúgyermekek emlékére, akiket Máté evangéliuma szerint Nagy Heródes legyilkoltatott.
1793. december 28-án nyílt meg az ország második nyilvános könyvtára Egerben. Gyüjteményének beszerzése Esterházy Károly egri püspök nevéhez fűződik, akinek halála után hagyatéka is a könyvtár része lett. Az első magyarországi nyilvános könyvtárat húsz évvel korábban Klimó György püspök hozta létre Pécsett.
1903. december 28-án született Neumann János Budapesten. Apja 1913-ban margittai előnévvel nemességet kapott. Csodagyereknek tartották. Már gyermekkorában rendkívüli fejszámoló volt, később legendássá lett, hogy a korai számítógépeket ő maga ellenőrizte fejben, a gépekével azonos sebességgel.Tíz évesen a Fasori Evangélikus Főgimnáziumba járt, 1931-ben - tehát 28 évesen - a princetoni egyetem (USA) professzora lett. Ő indította útjára a XX. sz. informatikai forradalmát, amiért megkapta az Egyesült Államok Érdemérmét. Az elektronikus számítógépek alapvető gondolatait - kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer - Neumann-elveknek nevezik, a mai számítógépek is ezen elvek alapján működnek.
1973. december 28-án jelent meg Alexandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetcsoport c. dokumentumregénye, amiért megfosztották szovjet állampolgárságától és kiutasították hazájából. 1994-ben tért vissza Oroszországba abban a hitben, hogy részt vehet a szellemi életben, de nemigen figyeltek rá.
Márk Éva
Évfordulók december 27-én
December 27. Szent János apostol és evangélista, (aki a hagyomány szerint a Jelenések Könyvét írta) nevenapja. Régen ekkor vitték a templomba a bort, ahol a pap megáldotta. A szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak, beteg embert, állatot gyógyítottak vele, s minden hordóba töltöttek belőle, hogy a bennük lévő bor meg ne romoljon.
1236. december 27-én számolt be Julianus domonkos szerzetes a keleti magyarok hazájának megtalálásáról és a mongolok közeledéséről. Két útjáról készült feljegyzéseit a vatikáni levéltár őrzi. Hiteles tudósításait más európai utazók is felhasználták, pl. Giovanni da Pian del Carpine, aki pápai követként ment a mongol Güjük nagykánhoz.
1901. december 27-én született Marlene Dietrich német színésznő. Nemzetközi sikerét a "Kék angyal" c. film hozta meg, ezután hamarosan Amerikába szerződött. Elutasította a nácik sokat ígérő ajánlatát, többé nem forgatott Németországban. A háború alatt énekesnőként szerepelt amerikai katonák előtt, a lehető legközelebb a fronthoz. Náciellenes kiállásáért megkapta a civileknek adható legmagasabb amerikai kitüntetést, a "Medal of Freedom"-ot, 1950-ben pedig a Francia Becsületrend lovagja lett. 1992-ben Párizsban halt meg, kívánságának megfelelően Berlinben temették el.
Márk Éva
Évfordulók december 26-án
December 26. karácsony másnapja, Szent István, az első keresztény vértanú ünnepe. Ezen a napon kezdődött és újévig tartott a regölés, természetvarázsló énekmondással, bőségvarázsló versekkel. Regősök járták a házakat és áldást kértek a ház lakóira. Külön köszöntötték az Istvánokat, akiknek mi is ezúton kívánunk boldog névnapot! Az alábbi versikével kívánunk minden jót Topor István barátunknak, szerkesztőtársunknak:
Megjöttem én jó estét, jó estét, István köszöntésére.
István légy egészségben, köszöntlek reménységben!
1412. december 26-án indult az első expedíció nyugat felé az óceánon át Kolumbusz Kristóf vezetésével, abban a hitben, hogy megtalálják Indiát, Kínát. Kolumbusz életéről hamarosan írás jelenik meg honlapunkon.
1820. december 26-án halt meg Joseph Fouché francia politikus. Minden rendszert kiszolgált, a Direktórium, a Konzulátus, Napóleon császár és a Bourbon-restauráció rendőrminisztere volt. Szavai szeriht: "A farkassal együtt kell üvölteni", s ehhez tartotta magát egész életében. Az 1816-ban kiadott királyi rendelet száműzetésre ítélte a királygyilkosságban (XVI. Lajos) bűnrészeseket, ekkor minden tisztségétől megfosztva Ausztriába menekült. Triesztben halt meg, de előtte Jerome Bonaparte segítségével elégette a birtokában lévő összes iratot, a Direktórium, a Konzulátus és az Első Császárság titkainak pótolhatatlan bizonyítékait. Hamvait 1875-ben vitték Franciaországba.
Márk Éva
Évfordulók december 25-én
December 25. A családi együttlét napja. Dologtiltó nap, még a szemetet vagy a kályha hamuját sem vihették ki, mert azzal kivitték volna a házból a szerencsét!
1000. december 25-én koronázták királlyá I. Istvánt (más vélemények, pl. Györffy György szerint 1000. augusztus 23. és 1001. augusztus 22. között került sor az eseményre). A kutatók a koronázó püspök személyében sem egyeznek, sőt az sem egészen biztos, hogy a koronát II. Szilveszter pápa küldte (az viszont bizonyos, hogy nem volt azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel). A közvélekedés a fenti napot fogadta el Szent István koronázásának napjául.
1419. december25-én halt meg Congkapa , a tibeti buddhizmus megújítója, a "sárgasapkás" iskola, a Tibetben és Mongóliában élő lámaista irányzat alapítója. Fő műve a "Nagy Fokozatos Ösvény". Emlékére rendezik meg évente az általa alapított Nagy Imafesztivált. Tibetről néhány érdekesség itt olvasható:korok.webnode.hu/products/tibet-tortenelme1/
Márk Éva
Évfordulók december 24-én
December 24. ÁDÁM - ÉVA napja, karácsony böjtje , előestéje (szenteste), bibliai ősszüleink nevenapja. Számos népi hiedelem és szokás fűződik a naphoz, pl. tilos volt erdőn, mezőn dolgozni, kölcsön adni vagy kérni, varrni, foltozni. Az állatokat megveregették vagy főtt lencsével etették, hogy magasabb legyen a szaporulat. Szerencsésnek tartották aki ezen a napon halt meg, mert az bűnbocsánatot nyert. A család együtt ment az éjféli misére, ilyenkor vitték magukkal készítői a Luca-széket korok.webnode.hu/products/jeles-nap-szent-lucia-luca-napja1/ , s a hitvilág része volt, hogy az éjféli mise alattaz állatok megszólalnak és kibeszélik a gazdáikat.Természetesen a szokások tájegységenként változtak.
1701. december 24-én végezték ki Gottfried Lehmann kapitányt, mert segítette II. Rákóczi Ferenc szökését a bécsújhelyi börtzönből. Az akciót Rákoczi felesége Sarolta Amália hercegnő szervezte, mert számítani kellett a halálos ítéletre. A kapitány, akinek rokonszenvét Rákóczi elnyerte tevékeny részese volt a sikeres szökésnek. Nagy árat fizetett érte: másnap letartóztatták, s kegyetlenül büntették - kínvallatás, lefejezés, felnégyelés lett a sorsa. Kőszegi sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság "A" kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.
1837. december 24-én született Elisabeth Eugenie Amalie von Wittelsbach bajor hercegnő, osztrák császárné, a közkedvelt Sissi, a magyarbarátságáról ismert, magyar alattvalói által szeretett és tisztelt Erzsébet királyné.
Márk Éva
Évfordulók december 23-án
1793. december 23-án született Jászberényben Schenbach Rozália néven a később legendássá vált színésznő, Déryné Széppataki Róza.
Déryné a magyar színjátszás kezdeti korszakának legnevesebb színésznője, énekesnője volt, a magyar vándorszínészet jelképe. Primadonna, a drámai előadásokon a naiva szerepkört alakította, az operaszínpadokon elsősorban a szoprán-szólamokat énekelte. Több száz szerepből állt a repertoárja. Jelentős érdemi fűződnek a magyar színészet társadalmi elfogadtatásához. A színészeten kívül hat drámát fordított németből magyarra és megírta az emlékiratait. Legnagyobb sikereit Pesten, Kolozsváron, Kassán és Miskolcon érte el.
1918. december 23-án Philippe Berthelot tábornok, a Havasföldön állomásozó Dunai Hadsereg parancsnoka és a bukaresti francia misszió vezetője jegyzéket juttatott el a magyar kormányhoz. Ebben közölte, hogy a román hadsereg főparancsnokának engedélyezte a november 23-i belgrádi fegyverszünetben megszabott erdélyi demarkációs vonal átlépését. Ezen a napon tette közzé a magyar kormány az 1918. évi X. törvényt, amely Ruszka-Krajna néven területi autonómiát biztosított a magyarországi ruszinoknak.
1944. december 23-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány elhatározta, hogy fegyverszünetet kér a Szovjetuniótól. Ugyanezen a napon ítélte Sopronkőhidán kötél általi halálra a nyilas katonai bíróság Bajcsy-Zsilinszky Endrét, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnökét. Az ítéletet másnap reggel végrehajtották.
1991. december 23-án a történt a Ferihegyi gyorsforgalmi úti merénylet, a rendszerváltás utáni első robbantásos merénylete. Az merénylet célpontjai Szovjetunióból kivándorló zsidók voltak. Az elkövetők Horst Ludwig Meyer és Andrea Klump a nyugat-német Vörös Frakció (RAF) nevű szélsőbaloldali terrorista szervezet tagjai voltak. Meyer december 14-én két Fiat Tipo típusú autót bérelt ki egy hétre a fővárosi Autótaxi Vállalat autókölcsönzőjétől, majd a bérletet lejártának napján három nappal meghosszabbította. Az egyik bérautót a merénylet előtt egy nappal, december 22-én reggel 7 óra előtt állították le a Ferihegyi gyorsforgalmi út mellett, igen közel a Ferihegy 1-es terminál bejáratához, közvetlenül egy hirdetőtáblát tartó pózna lábához. A másik autóval a merénylet helyétől mintegy 120 méternyire figyelőállást vettek föl az út mellett futó ceglédi vasútvonal túloldalán. Az egyik vágányon napok óta egy kavicsot szállító tehervonat vesztegelt, amely mögött a figyelőhelyként szolgáló autót elrejtették. A szovjet zsidók rendőri biztosítással közlekedő autóbusza 23-án délelőtt 9:40-kor haladt el a pokolgépet rejtő bérautó mellett. Az autóbusz elhaladásakor Meyer működésbe hozta a berendezést, ám az nem a megfelelő pillanatban robbant. A busz és a konvojt záró rendőrautó is elment már a pokolgép mellett, amikor a detonáció bekövetkezett.
A robbanás ereje a rendőrautót nekilökte a busz hátuljának. Mindkét jármű kigyulladt, a busz mögött haladó autóban ülő rendőrök súlyos égési és repeszek okozta sérüléseket szenvedtek. Az autóbuszon utazók közül négyen könnyebben sérültek, az égő járművet mindenki el tudta hagyni, így a merénylet halálos áldozatot nem követelt. A merénylet után a terroristák sikeresen menekültek el az országból, ezután hosszú évekre nyomuk veszett.
Topor István
Évfordulók december 22-én
1476. december 22-én I. (Hunyadi) Mátyás és Aragóniai Beatrix Budán a Nagyboldogasszony templomában házasságot kötött. A menyegzőn a kórus francia mesterek műveit adta elő. Az esküvői szertartást Rangoni Gábor egri püspök celebrálta, és részt vett rajta Vetési Albert veszprémi püspök is, aki ekkor már - amint ez szokásban volt - a királynő főkancelláriusa is volt. A szertartáson részt vettek mindazok a magyar és külföldi főurak és követek is, akik a királynő koronázásakor is jelen voltak. Mátyás és Beatrix esküvőjén 24 fogást szolgáltak fel. Az étkek elfogyasztása közben és után az elmaradhatatlan bort mázatlan cserépedényekben kínálták és a pohárnokok kötelessége volt gondoskodni arról, hogy a vendégek serlege, kupája ne legyen üres.
1921. december 22-én ezen a napon írta alá Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly, a Szociáldemokrata Párt képviselője azt az egyezményt, amely a történelembe Bethlen – Peyer paktum néven vonult be. A tárgyalásokat a Bethlen-kormány kezdeményezte azzal a céllal, hogy a szociáldemokrata mozgalmat a rendszer megszilárdításának szolgálatába állítsa. A megegyezés lényege egyfelől az volt, hogy a kormány elismerte a pártot, mint politikai tényezőt, és szavatolta működési feltételeit, másfelől pedig az, hogy az MSZDP lemondott a rendszer radikális ellenzékének szerepköréről, például a kormány külpolitikai tevékenységének bírálatáról, nem fejt ki köztársasági propagandát és nem kísérli meg visszaállítani a közalkalmazottak (vasutasok, postások) betiltott szakszervezeteit. Ugyanakkor a szakszervezetek folytathatták alapszabályszerű tevékenységüket, de politikával nem foglalkozhattak
1938. december 22-én a szélsőjobboldali Nemzeti Egység Pártja értekezletet tartott. Ezen egyhangúan elfogadták az új zsidótörvény-javaslatot. Ugyanezen a napon a rendőrség letartóztatta a hungarista mozgalom „eszmeterjesztő csoportját”.
1944. december 22-én a Debrecenben ülésező Ideiglenes Nemzetgyűlés megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. A kormány elnöke a párton kívüli Dálnoki Miklós Béla lett. Miniszternek választották többek között a Nemzeti Parasztpárt tagját, Erdei Ferencet, a földművelésügyi miniszteri széket a Magyar Kommunista Párt tagja Nagy Imre kapta. Kapott tárcát a Szociáldemokrata Párt (Takács Ferenc), a Független Kisgazdapárt (Gyöngyösi János), de több pártok kívüli is poszthoz jutott, így gróf Teleki Géza, aki a vallás- és közoktatásügyi miniszter lett, vagy Vörös János, aki a honvédelmi tárcát kapta.
Topor István
Évfordulók december 21-én
1529. december 21-én V. (Habsburg) Károly német-római császár kívánságára VII. Kelemen pápa a török szultánnal kötött 1528. évi szerződése miatt kiközösítette I. (Szapolyai) Jánost és híveit. Ez pedig hozzájárult a lutheri tanok magyarországi elterjedéséhez. A kiközösítés egészen 1534-ig tartott.
1755. december 21-én született Nagyszalontán Földi János orvos, természettudós, nyelvújító és költő. Csokonai Vitéz Mihály és Fazekas Mihály szellemi köréhez tartozott. Gyermekkorában teljes árvaságra jutott, a maga erejéből, nélkülözések közepette végezte tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban, majd a pesti egyetem orvoskarán. Pesten ismerkedett meg mentorával, Ráday Gedeonnal, aki segítette, hogy írásaival megjelenhessen a nyilvánosság előtt. 1788-tól levelezett Kazinczy Ferenccel, folyóiratainak állandó munkatársa volt. Később mindennapi orvosi teendői mellett foglalkozott a verstannal, nyelvtannal és a természetrajzzal. 1792-ben megnyert egy új magyar nyelvtan megírására meghirdetett pályázatot. 1791-ben a Hajdú kerület orvosa lett; figyelme ekkoriban a magyar nyelvű állat- és növényrendszer kidolgozása felé fordult. Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról (művében a magyar növénynevek rendszerezését és osztályozását tűzte ki célul. Linné rendszertanát akarta a magyar állat- és növényvilágra alkalmazni. A tervezett könyvsorozatból csak egy jelent meg: Természeti História a Linné Systemája szerint. Első tsomó. Az állatok országa (Pozsony, 1801). Ez volt az első rendszeres magyar nyelvű állattan.
1912. december 21-én I. Ferenc József szentesítette a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről szóló törvényt. Az 1912. évi LXIII. törvénycikk felhatalmazást biztosított a kormánynak, hogy már háborús veszély esetén is rendkívüli eszközöket alkalmazhat; rendelkezik a rendőrség és a csendőrség igénybevételéről, valamint az esküdtbíróságok működésének felfüggesztéséről.
1944. december 21-én Debrecenben a református kollégium oratóriumában ünnepélyes külsőségek között összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az 1849-es Habsburg trónfosztás színhelyén összegyűlt 230 képviselő a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjévé nyilvánította magát. Megválasztotta elnökét Zsedényi Béla személyében, továbbá alelnökét és jegyzőit.
Topor István
Évfordulók december 20-án
1497. december 20-án nyerte el VI. Sándor pápától az esztergomi érsekséget, s ezzel Magyarország prímása lett Bakócz Tamás. A jobbágy családból származó fiú pappá lett bátyja segítségével kezdett tanulni, s eljutott a kor legnevesebb egyetemeire. Hazatérve Rangoni Gábor erdélyi püspök pártfogása alá került, akinek segítségével Mátyás király udvaráig jutott. A sziléziai háború idején sikerült magára felhívni a király figyelmét, s innen már egyenes út vezetett a lehető legmagasabb karrierig (bár a végcélt, a pápaságot nem sikerült elérnie). Mátyás király 1489-ben a következőket mondta róla: "Hűségét, ragaszkodását és buzgalmát kezdettől fogva tapasztaltuk. Mióta pedig titkainkba beavattuk, tanácsunkba meghívtuk, és a legfontosabb ügyeket bíztuk rá, méginkább meggyőződtünk róla, hogy kiváló bölcsességgel párosult hűsége és szolgálata mind személyünknek, mind országunknak legnagyobb hasznára válik." Ígérete ellenére Mátyás halála után nem Corvin Jánost támogatta, és ő szervezte a botrányos esküvőt is Beatrix királyné és II. Ulászló között. Dobzse László mellett ért hatalma csúcsára, az említett esztergomi érsekség után 1500-ban bíboros, hét évvel később konstantinápolyi pátriárka lett. II. Gyula halála után indult a pápaválasztáson, fényűző ajándékai közel vitték a célhoz, végül ismét egy olasz került trónra X. Leó néven. Az új pápa teljhatalmú legátusként távolította el riválisát, és megbízta egy törökellenes keresztesháború megszervezésével, amibe Bakócz rögtön bele is vágott. A gyülekező sereg vezérévé egy háromszéki székely lófő családból származó hadnagyot, Dózsa Györgyöt nevezte ki. A minden tekintetben vegyes had - jobbágyok, kisnemesek, a fekete sereg volt katonái és egyéb zsoldosok mellett a nemzetiségek is jelentős számban képviseltették magukat, a létszám kb. 40%-a szlovák, román, szerb és ruszin volt. Az élelmezés megoldatlan maradt, a keresztesek kezdték maguk megszerezni az ellátmányt, ami zavargásokhoz vezetett. Bakócz leállította a toborzást, de már késő volt, az adókkal megnyomorított parasztok lázadása vérengzésbe torkollt, amit ugyan levertek, de Bakócz ezután a politikai élet hátterébe szorult. Az 1514-es országgyűlés törvényt hozott, hogy jobbágy származású személy többé ne lehessen püspök vagy érsek. Amikor 79 évesen meghalt, az általa épített esztergomi Bakócz-kápolnába temették.
1740. december 20-án született Benkő József református lelkész, történetíró, botanikus. Transsilvania c. munkája az Erdélyt ismertető művek egyik legkiválóbbika. Linné rendszerét ő ismertette először magyar nyelven, és elsőként jelölte a növényeket kettős névvel.
Márk Éva
Évfordulók december 19-én
1391. december 19-én Luxemburgi Zsigmond Széchy Miklós fiainak biztosított kegyúri jogot a vendvidéki Szentgotthárd apátság felett apjuk szolgálataiért, aki I.Lajos halála után az ő trónigényét támogatta. Az apátságot 1183-ban a ciszterciek alapították III. Béla adományának köszönhetően. A Széchy-örökösök kezén 1528-ra a birtok teljesen tönkrement, a török támadások is sokat ártottak, végül 1605-ben császári sereg robbantotta fel az épületet. 1734-től III. Károly a heiligenkreuzi apátságnak engedte át a területet, akik mégegyszer felvirágoztatták a birtokot. A szerzetesi élet 1950-ben szűnt meg Szentgotthárdon.
1442. december 19-én halt meg Luxemburgi Erzsébet, Zsigmond király és Cillei Borbála leánya, a magyar királyság örököse, Habsburg Albert felesége, V. László anyja, II. Ulászló anyai nagyanyja. Felmenői között apai és anyai részről egyaránt találhatók Árpád-házi ősök. Tizenhárom évesen adták feleségül Albert osztrák herceghez, aki aztán Magyarország első Habsburg uralkodója lett. Apja halála után Erzsébet együtt uralkodott férjével. Gyermeket várt, amikor Albert a török ellen indult. Seregében vérhasjárvány tört ki, a király is megbetegedett, s már hazafelé tartott, amikor meghalt. Bár Erzsébet hozzájárult I. Ulászló megválasztásához, de ezt visszavonta, amikor 1440. február 22-én fia született (két kislány után). Mivel az új király trónra lépését nem tudta megakadályozni, komornájával Kottaner Erzsébettel kicsempésztette a visegrádi várból a Szent Koronát, amellyel Székesfehérvárott megkoronáztatta csecsemőjét, V. (Utószülött) Lászlót, majd Pozsonyba menekült. Más támogató híján fiát kénytelen volt III. Frigyes német-római császárra bízni, s szintén neki adta át zálogba a magyar koronát (amit később Mátyás király igen nagy árat fizetve bírt csak visszaváltani). Ulászló tárgyalási ajánlatait 1442. december 13-ig visszautasította, ekkor fia jogainak fenntartása mellett elismerte az új királyt. Ezután már csak egy hetet élt.
1895. december 19-én adta ki Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter Ferenc József királyi leirata birtokában az engedélyt, miszerint az egyetemek orvosi, gyógyszerészeti és bölcsész szakjaira nők is felvehetők. Az első Magyarországon végzett nőnek, Steinberger Sarolta orvosnak 1900. november 3-án adták át a diplomát.
Márk Éva
Évfordulók december 18-án
1811. december 18-án született Asbóth Sándor a szabadságharc honvédtisztje, az amerikai polgárháború dandártábornoka. Ősei Mária angol királynő protestánsüldözése elől menekültek Magyarországig, családja több lelkészt adott, egyikük pl. Thököly Imre udvari papja volt. Mérnöknek tanult, de a szabadságharc megindulásakor azonnal szolgálatba állt. A végsőkig kitartott Kossuth mellett, emigrációba is együtt mentek, s útközben ő ásta el a Szent Koronát Orsovánál, hogy ne kerüljön osztrák kézre. 1851 őszén indult Amerikába, ahol mérnöki tudása biztosított neki megélhetést és megbecsülést. Ő készítette többek közt az azóta híressé vált Central Park tervét. A polgárháború kitörésekor rögtön jelentkezett a hadseregbe, s a harcok során számos győzelmet aratott, de súlyos sérüléseket is szerzett. Nehéz szenvedéseit és korai halálát egy arcába fúródott golyó okozta. Nyugdíjazása előtt a kongresszus a legnagyobb katonai ranggal tüntette ki: tábornaggyá léptették elő. Franciaországba utazott egy híres orvoshoz, azonban ő sem vállalta a golyó életveszélyes eltávolítását, viszont Párizsban Asbóth találkozott Kossuthtal, így utazását sikeresnek minősítette. Ezután Argentínába indult, ahol az USA követeként nagy tisztelenek örvendett. Egy szerencsétlen esés tovább súlyosbította állapotát, s végtelennek tűnő szenvedés után - mialatt egy percre sem hanyagolta el kötelességeit - 56 évesen meghalt. Az argentin kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította temetése napját, sírját Magyarország és az USA címere díszítette. A 80-as években előkerült végrendeletét tiszteletben tartva hamvait 1990. október 23-án az arlingtoni Nemzeti Temetőben katonai pompával újra temették.
1990. december 18-án fogadta el az ENSZ a bevándorlók jogairól szóló határozatot, azóta ez a nap az Emigránsok Nemzetközi Napja.
1995. december 18-án a magyar kormány a Kisebbségek Napjává nyilvánította a napot, mivel az ENSZ 1992-ben e napon fogadta el az etnikai-, nemzeti-, vallási- és nyelvi kisebbséghez tartozók jogairól szóló nyilatkozatot.
December 18. a Vándorlók Nemzetközi Napja, melynek 89. világnapján II. János Pál beszélt a rasszizmus, az idegengyűlölet és a túlzott nacionalizmus minden fajtájának legyőzéséért folytatott küzdelemről.
Márk Éva
Évfordulók december 17-én
1526. december 17-én királlyá választották Habsburg Ferdinánd kasztíliai és aragon infást, osztrák főherceget. Apja "Szép" Fülöp", anyja "Őrült" Johanna volt. A Spanyolországban szigorú vallásos környezetben nevelkedő, csak spanyolul beszélő Ferdinánd 18 évesen érkezett a hatalma virágkorát élő Habsburg Birodalom keleti részébe. Jószándékú, lelkes fiatalemberként jött, de minden idegen volt számára: az abszolut királyi hatalomhoz szokott főherceg erős nemességgel találta szembe magát.
A magyar törvények szerint szabálytalan volt tizenhárom főúr által történt megválasztása, ugyanis ekkor az országnak választott, s a székesfehérvári bazilikában a Szent Koronával megkoronázott királya volt: I. (Szapolyai) János. A két király hosszas háborúskodását 1538-ban egy titkos megállapodás, a váradi béke zárta le, melyben ketté osztották Magyarországot, a keleti rész I. Jánosé, a nyugati I. Ferdinándé lett, továbbá kimondták, hogy János halála után az egész ország Ferdinándra száll. Történt mindez abban a korban, amikor a keresztény világnak, főleg Magyarországnak minden erejét összefogva a török ellen kellett volna fordulni. János király azonban nem óhajtotta betartani a szerződést, ugyanis felesége, Jagelló Izabella fiút szült, akit apja csak három héttel élt túl. korok.webnode.hu/products/erdely-fejedelemasszonya-izabella-magyar-kiralyne1/.
A helyzet további háborúskodást szült, amit a szultán kihasználva elfoglalta Budát, három részre szakítva az országot. I. Ferdinánd szinte élete végéig harcolni kényszerült Magyarországért. Öt háborúban szenvedett vereséget a töröktől, akiknak adót is kénytelen volt fizetni. Bátyja, V. Károly császár döntéseiben ritkán vette figyelembe a keleti tartományok érdekeit, segítsége nélkül pedig Ferdinánd csak annyit ért el, hogy nem került egész Magyarország török uralom alá.
1551. december 17-én a fent tárgyalt I. Ferdinánd utasítására meggyilkolták Fráter Györgyöt, a horvát származású "fehér barátot", akinek nevéhez fűződik az Erdélyi Fejedelemség megszervezése.
Márk Éva
Évfordulók december 16-án
1256. december 16-i keltezéssel íródott IV. Béla kiváltságlevele az esztergomi Szent Adalbert székesegyház számára, mely egyúttal első írásos említése a sacra corona kifejezésnek: "... a hozzánk és a szent koronához hűtleneket pedig egyházi fenyítékkel megfékezve, nekünk és a szent koronának engedelmeskedni kényszeríti..."
1617. december 16-án alapították meg Rio de la Platát (ma Argentina) és Guairát (ma Paraguay), tovább növelve a spanyol gyarmatbirodalmat. Argentina 1816-ban kiáltotta ki függetlenségét, Paraguay 1811 óta önálló állam.
1645. december 16-án kötötte meg a linzi békét I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és III. Ferdinánd német-római császár. Az egyezmény biztosította a protestánsok vallásszabadságát, nemcsak a nemesek, hanem a parasztok részére is. I. Rákóczi Györgyről - az "őrálló fejedelemről" - honlapunkon olvashatnak: korok.webnode.hu/products/i-rakoczi-gyorgy/
1932. december 16-án született Jelenits István Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, író, pedagógus. Az ELTE magyar szakos diplomája után elvégezte a Hittudományi Akadémiát. A rendbe 1955-ben lépett be, négy év múlva szentelték pappá. Tíz éven át volt a piarista rend magyarországi tartományfőnöke. Irodalmi, bibliai és pedagógiai tárgyú előadásai rendkívül népszerűek.
Márk Éva
Évfordulók december 15-én
1812. december 15-én született Perczel Miklós honvédezredes, Perczel Mór honvédtábornok öccse. Testvéreivel együtt Vörösmarty Mihály tanítványaként nevelődött. Jogi végzettséggel Baranyában és Tolnában töltött be különböző hivatalokat. Részt vett a reformkor küzdelmeiben, majd a szabadságharc több csatájában. Őt is Kütahyába internálták Törökországba menekülésekor, majd 1851-ben az USÁ-ba települt át. Itt olyan szerepet vállalt a polgárháborúban, hogy Grant tábornok, a későbbi elnök személyesen tüntette ki. A kiegyezés után hazatérve előbb Pécs és Baranya főispánja, majd országgyűlési képviselője lett. Baján halt meg 1904-ben.
1890. december 15-én halt meg Tatanka Ijotake ( Sitting Bull, magyarul Űlő Bika), az egyik sziú törzs, a hungpapák vezetője, aki 1876-ban Little Bighorn mellett 1200 sziú és csejenn harcosával megsemmisítő vereséget mért Custer lovasezredére. A megtorlás elől Kanadába menekültek,majd amnesztiát kaptak. Pár évig Buffalo Bill show-műsorában szerepelt nagy sikerrel, s megesett, hogy anyanyelvén átkot szórt a nézőkre, akik egy szavát sem értve lelkesen megtapsolták.
"Ha a Nagy Szellem azt akarta volna, hogy úgy éljek, mint a fehér ember, akkor annak teremtett volna. A sast sem lehet kötelezni, hogy úgy éljen, ahogy a varjú él" - mondta.
1824. december 15-én született Bogáti Péter író, több nyelven megjelent sci-fik és ifjúsági regények szerzője. Történészi munkássága során az 1848-as forradalom és szabadságharc kevéssé ismert alakjai után kutatott levéltárakban. E tevékenységének köszönhetően született három regényét jó szívvel ajánlom minden érdeklődőnek. A mahagóni ember László Károlyról, Kossuth titkáráról szól, az Édes Pólim Újházi Lászlóról, Komárom polgári kormánybiztosáról, a Flamingók Új-Budán pedig a Madarász fivérekről, Lászlóról a szabadságharc rendőrminiszteréről - akit a Zichy-gyémántok elsikkasztásával vádoltak - és öccséről, Józsefről szól, aki hét évig raboskodott Kufsteinban.
Márk Éva
Évfordulók december 14-én
December 14-ét a magyar kormány 2001-es rendelete a Hűség Napjává nyilvánította annak emlékére, hogy az 1921-ben Sopronban és környékén tartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz tartozás mellett döntött.
1607. december 14-én született Kemény János erdélyi fejedelem. Életéről honlapunkon olvashatnak:korok.webnode.hu/products/barcsay-akos-es-kemeny-janos-fejedelmek/
1824. december 14-én született Szabó Károly történész, bibliográfus, akinek "neve és egyénisége elválaszthatatlanul összeforrt a székelyek történetének felderítésével" (Szádeczky Lajos). Meg akarta írni a székely nemzet történetét. Fő művének a "Régi magyar könyvtár" c. munkáját tartják, ami máig nélkülözhetetlen segédeszköze a történeti kutatásoknak. A témával kapcsolatban Sásdi Tamás tanulmányát ajánlom figyelmükbe: korok.webnode.hu/products/a-nagy-konyvtaralapitasok-kora-magyarorszagon1/
Szabó Károlynak magyar témájú történelmi művei jelentek meg többek közt Attiláról, Kun Lászlóról. Négy kötetben megírta Magyarország történetének forrásait, ugyanannyiban Erdély történelmi adatait, és tanulmányt írt a A magyar vezérek koráról.
1976. december 14-én halt meg Németh Gyula nyelvész, turkológus, aki Törökországban máig rendkívüli megbecsülésnek örvend. Fő kutatási területei a török nyelvjárások, valamint a magyar őstörténet és nyelvtudomány. 1930-ban jelent meg "A honfoglaló magyarság kialakulása" c. nagy hatású műve. Ligeti Lajossal, Váczy Péterrel, Fettich Nándorral és Eckhardt Sándorral közösen írta meg kutatásaik eredményét "Attila és hunjai" címmel arról a kérdésről, hogy mi közük volt a magyaroknak a hunokhoz.
Márk Éva
Évfordulók december 13.
1553. december 13-án született Navarrai Henrik, Medici Katalin vője, IV. Henrik néven francia király. Elhíresült mondása: "Párizs megér egy misét!", állítólag akkor hangzott el, amikor protestáns hitét elhagyva katolizált, hogy király lehessen.
1937. december 13-án kezdődött a "Nancsing meggyalázása" néven ismertté vált borzalom. A második kínai - japán háború során Peking és Sanghaj elfoglalása után a japánok az akkori főváros Nancsing ellen fordultak. Miután a védők nem tárgyaltak a megadásról, a japán hadsereg megindította a támadást. A rövid ostrom a történelem talán legkegyetlenebb, hat héten át tartó mészárlásába torkollt. Az áldozatok számáról nincs pontos adat. A kínaiak szerint 300 ezer, a japánok szerint 20 000 ember halt meg. A háborús bűnöket 1946-48 között vizsgáló Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék 250 ezer főben állapította meg az áldozatok számát. Japán mindmáig nem kezeli súlyának megfelelően az agressziót. Történelemkönyveikben apró incidensként beszélnek róla, s újabban már olyan politikai csoportok is alakulnak, melyek szerint a mészárlás meg sem történt, a fotók és a dokumentumok hamisítványok. A japán közvélemény képtelen elfogadni, hogy katonáik ilyen iszonyúan kegyetlen tettekre voltak képesek.
1953. december 13-án született Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok, háromszoros világbajnok és háromszoros Európa-bajnok tornászunk, a lólengés világszerte ismert kiválósága, a Halhatatlanok Klubjának tagja, Magyar Örökség - díjas, 2012-ben a Prima-díj kitüntetettje.
Márk Éva
Évfordulók december 12-én
1476. december 12-én Székesfehérvárott magyar királynévá koronázták I. (Hunyadi) Mátyás feleségét, Aragóniai Beatrixot. A házasságot képviselő útján Nápolyban 1476. szeptember 15-én kötötték meg. A rossz nyelvek szerint Beatrix nem érintetlenül érkezett a házasságba. Még mielőtt Mátyás felesége lett volna egy nápolyi udvaronccal került közelebbi kapcsolatba. A hirtelen haragú hercegnő ráadásul gyilkosságba is keveredett: megfojtotta szeretőjét. A hercegnő december 10-én érkezett meg a koronázó városba, Székesfehérvárra, ahol a szertartást elvégezték.
1574. december 12-én Isztambulban elhunyt II. (Részeges) Szelim az Török Birodalom 11. szultánja. Szelim I. Szulejmán és Aleksandra Lisowska, más néven Rokszolána fia volt. Rokszolána – egy rutén ortodox pap lánya – 1520-ban került I. Szulejmán háremébe, ahol előbb ágyasa, később felesége lett a szultánnak. Testvérei hiába álltak mind emberileg, mind politikailag magasan felette, apja vagy a sors segítségével legyőzte vagy túlélte őket. A trónörökös már ifjú korában is mértéktelen alkoholfogyasztásáról, vadászat és a nők iránti szenvedélyéről volt híres. Ezért már herceg korában ráragasztották a „szarhos” (részeges) jelzőt. Noha a mohamedán vallásban Mohamed próféta tanítása szerint tilos volt a bor és más alkohol fogyasztása is, az oszmán birodalomban mégis számosan hódoltak titokban az italfogyasztásnak. Szelim két hónappal halála előtt egyik napról a másikra felhagyott az italfogyasztással. Halálát valószínűleg a fellépő elvonási tünetek okozták. Életéről itt olvashatnak részletesebben: https://korok.webnode.hu/products/ii-reszeges-szelim/
1940. december 12-én, Belgrádban Teleki Pál kormányának külügyminisztere, Csáky István és Cincar-Markovic jugoszláv külügyminiszter Belgrádban aláírták a magyar-jugoszláv örök barátsági szerződést. A három pontból álló szerződés első pontja deklarálta a felek közötti örök barátságot, a második pontban pedig ígéretet tettek arra, hogy a jugoszláv-magyar viszonyt érintő kérdéseket tárgyalásos úton rendezik majd. Mindkét fél célja a szerződéssel az volt, hogy ellensúlyozza a térségben erősödő német befolyást. Néhány hónappal később német nyomásra a szerződést felrúgva Magyarország hadat üzent Jugoszláviának. Ezzel a december 12-i egyezmény egyértelműen hatályát vesztette. A Magyar Királyi Honvédség április 11-én megkezdte a Jugoszlávia elleni háborút.
1942. december 12-én Magyarország hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak. A december 11-én kelt Bárdossy levél hadüzenet helyett olyan formulát tartalmazott, amely szerint Magyarország szolidáris a már USA-nak hadat üzent tengelyhatalmakkal és megszakítja kapcsolatait az Államokkal. Bárdossy német és olaszt nyomásra azonban másnap Pell amerikai nagykövetnek telefonon jelentette be a hadüzenetet. Miután a nagykövet ezt a szóbeli közlést nem fogadta el, a miniszterelnök még aznap este jegyzékben erősítette meg a hadüzenet tényét. Az amerikai elnök azonban nem vette komolyan a magyar lépést, mert csak hónapok múlva terjesztette a kongresszus elé.
Topor István
Évfordulók december 11-én
1351. december 11-én befejezte munkáját Budán a nemesek kívánságára összehívott országgyűlés. I. (Nagy) Lajos a 4. törvénycikk kivételével megerősítette II. András 1222. évi Aranybulláját. A 3., 21 – 22. cikkely rendelkezett a a káptalanok és konventek hiteleshelyi működéséről és a királyi emberek illetőségéről. A 4 – 5, 12. cikk megerősítette az I. Károly által bevezetett portális adót, a kamarahaszna szedését. A 4. törvénycikk a szabad rendelkezési jog helyett törvénybe iktatta a nemzetségi öröklés jogát, az ősiséget: „hogy a nemesség az ő marhájával és birtokával szabad legyen. Ha valamely nemes ember fiumagzat nélkül hal meg, birtokának negyed részét leánya kapja: a többivel azt mivelje, a mit neki tetszik. Ha pedig testamentum nélkül történik halála, valamely közelebb való atyjafiai vannak, azoké legyen, és ha teljességgel semmi nemzetsége nem volna, a királyra szálljon birtoka.”.
A 6. egységessé tette a jobbágyság terményadóját: terméséből a földesúr – legalábbis az egyházi földesúr – a dézsma beszedése után fennmaradó 9/10 rész kilencedét köteles behajtani. A 11. cikkben az erdélyi, szlavóniai, horvátországi és dalmáciai nemeseket ugyanazon szabadsággal ruházza fel, mint amivel a magyarországiak rendelkeznek. A 16. cikk megtiltja a jobbágyok elhurcolását, míg a 18. az úriszéki bíráskodás szabályozásáról rendelkezik.
1865. december 11-én adták át a Magyar Tudományos Akadémia épületét. Az épület tervezésére 1861-ben pályázatot írtak ki, amelyet a német August Stüler, Berlin több múzeumának tervezője nyert meg. Az építkezést Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezette. Az épület kétemeletes, koraeklektikus-reneszánsz stílusú, homlokzatát Emil Wolf berlini szobrász Newtont, Rafaelt, Galileit, Descartes-t és Leibnitzet ábrázoló szobrai díszítik. A nagytermet Lotz Károly 1887 és 1891 készült freskói díszítik. Ugyancsak később, 1891-ben helyezték el az Akadémia utcai homlokzaton Holló Barnabás domborművét az alapításról.
Az épülethez csatlakozva később építették meg az Akadémia bérházát, amely szerény jövedelmet biztosított az intézménynek. Az új főtitkári lakásba először Arany János költözött be, aki 1870-79-ig volt főtitkár, de ezt követően is, haláláig ott lakott. Az Akadémia épületében kapott helyet a könyvtár, a kiadóhivatal, az Esterházy képtár valamint a Kisfaludy Társaság is.
1919. december 11-én indult a Népszavában Somogyi Béla és Bacsó Béla cikksorozata Héjjas Iván különítményeseinek kecskeméti, orgoványi és izsáki vérengzéseiről. Haladéktalan fellépést követeltek Horthytól Héjjas Iván különítményével szemben. Válaszul az Ostenburg-különítmény fegyveresei 1920. február 17-én elhurcolták és meggyilkolták a két újságírót.
1928. december 11-én 2000 pilisvörösvári bányász éhínség-felvonulásra indult Budapestre. Ürömnél a menetet rendőrök és csendőrök tartóztatták föl. A bányászok 15 tagú küldöttséget választottak, akiket fogadott a népjóléti miniszter, és vállalta, hogy közvetít a bányászok és a bányatársaság között.
Topor István
Évfordulók december 10-én
1520. december 10-én égette el nyilvánosan a kiközösítéséről szóló pápai rendeletet Wittembergben Luther Márton.
1830. december 10-én született Tisza Kálmán, 1875-1890 között Magyarország miniszterelnöke. Róla és a dualizmuskori Magyarországról bővebben olvashatnak Sásdi Tamás kollégánk tanulmányaiból: https://korok.webnode.hu/products/sasdi-tamas-a-kiegyezes-a-dualista-rendszer-kiepulese1/
1875. december 10-én halt meg Toldy Ferenc irodalomtörténész, kritikus, "a magyar irodalomtörténet atyja". Kapcsolatba került Kazinczyval, Kölcseyvel, Kisfaludy Károllyal, jó barátok lettek Bajza Józseffel. A reformkor egyik legtermékenyebb írója volt, mellette orvosi praxist is folytatott és Bugát Pállal, a neves orvosprofesszorral és nyelvújítóval együtt szerkesztette az Orvosi Tár c. folyóiratot.
1890. december 10-én született Bárdossy László kisnemesi, hivatalnok családban. Csáky István váratlan halála után 1941-ben külügyminiszterré nevezték ki, két hónappal később, Teleki halála után pedig ő lett a miniszterelnök.1942-ben lemondott, de a politikai élet részese maradt. A nyilas hatalomátvétel után részt vett a soproni nyilas országgyűlésen, majd Svájcba menekült, ahonnan kiutasították. Az amerikaiak adták ki Magyarországnak, ahol a népbíróság halálra ítélte, és 1946. január 10-én kivégezték.
Márk Éva
Évfordulók december 9-én
1631. december 9-én halt meg Rimay János, irodalmunk első literátora, irodalmi szervezője. Az 1594-ben Esztergom ostrománál Balassi őt, költőtársát bízta meg, hogy versben állítson neki emléket, amit Rimay Epicedium c. versciklusával teljesített is, majd sajtó alá rendezte az Istenes énekeket is. A politikai életben is szerepet vállalt, belső titkára, kincstartója és követe volt Bocskai Istvánnak.
1717. december 9-én született Johann Joachim Winckelmann német régész, a klasszika archeológia egyik megalapozója. Már gyermekkorában a környék halomsírjai foglalkoztatták. Rengeteget tanult. Könyvtárosként kezdett dolgozni, és amikor lehetősége adódott egy római munkára, katolikus hitre tért, csak hogy megkaphassa az állást. Egy bíboros könyvtárosaként módja nyílt pompeji és herculaneumi ásatásokon részt venni, ekkor összevethette az ott fellelt anyagot az ókori szerzők műveiben szereplőkkel. 1764-ben jelent meg főműve: A művészet története az ókorban. 1768-ban gyilkosság áldozata lett.
1990. december 9-én zajlottak az első szabad választások két kelet-európai országban. Lengyelország közvetlen választással a Nobel-békedíjas Lech Walesa elnöksége mellett döntött, míg Szerbiában a győztes szocialista párt vezetője, Slobodan Milosevic lett az elnök.
Márk Éva
Évfordulók december 8-án
Ie. 65. december 8-án született Quintus Horatius Flaccus felszabadított rabszolga fiaként. Miként mondta, a szegénység kényszerítette versírásra. Vergilius mutatta be Maecenasnak, aki barátjává fogadta, attól fogva nem nélkülözött. Szállóigévé vált mondása a "carpe diem" : (Epodusok első verse) (szakítsd le, használd ki a napot, vagy ahogy ma értelmezik: "élj a mának" nem a gyönyörök habzsolását jelenti,hanem a múlékony életre hívja fel a figyelmet, az élet szép örömeinek mértékkel való élvezetére bíztat). Önnön értékelését Devecseri Gábor csodaszép fordításában ismerhetjük:
"Áll ércnél maradandóbb művem, emelkedett
emlékem, s magasabb, mint a királyi sír,
és sem kapzsi vihar, sem dühös északi
szél nem döntheti már földre, se számtalan
évek hosszú sora, sem rohanó idő.
Meg nem halhatok én teljesen."
899. december 8-án halt meg Arnulf, az utolsó Karoling császár. A trónviszályok dúlta Frank Birodalom két nagyjából egységes része - a Keleti- és Nyugati Frank Birodalom között a 880-s ribémont-i szerződés alapján húzták meg a határt. Az új keleti frank király, Karinthiai Arnulf többször is megkísérelte kiterjeszeni hatalmát a korábbi birodalom egész területére, 896-ban császárrá is kozonáztatta magát, de tényleges hatalma csak a Keleti Frank Birodalomban volt.
A honfoglaló magyarok haláláig szövetségesei voltak. Utóda egyetlen törvényes fia, IV. (Gyermek) Lajos, aki keleti frank királyként és a magyarok ellenségeként (apja halálával a szövetség megszűnt), 18 évesen halt meg, halála előtt kiadta nevezetes dekrétumát, az Annalium Boiarum-ban, mely szerint:
"Ugros eliminandos esse", vagyis: "Rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak!"
A frankok birodalmáról bővebben olvashatnak: https://korok.webnode.hu/products/a-frankok-birodalma1/
1956. december 8-án hangzott el Marosán György hirhedt mondata: "Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" A forradalom leverése után a munkástanácsok még szerveztek tüntetéseket, később ezek ellen jött létre a munkásőrség. Marosán beszédének napján Salgótarjánban 131 ember életét követelték a sortüzek, de Budapesten, és több vidéki városban is lőttek a tüntető emberek közé, ezzel is többszáz életet követeltek.
Márk Éva
Évfordulók december 7-én
983. december 7-én halt meg II. Ottó német-római császár I. (Nagy) Ottó fia 28 éves korában. Felesége a bizánci császár nagyműveltségű unokahúga Theophanu volt, akinek férje jelentős beleszólást engedett az uralkodásba, és sosem bánta meg.
1928. december 7-én született Noam Chomsky amerikai nyelvész, egyetemi professzor, filozófus, politikai aktivista, a generativ nyelvtan (a módszer pár szóval nem leírható, ezért kérem az érdeklődőket, nézzenek utána a neten. Köszönöm!). Nyelvészettel kapcsolatos munkái a 60-as évektől váltak világszerte ismertté.
1985. december 7-én halt meg Robert Graves angol író, költő, műfordító, tudós. Oxfordban tanult. Az I. világháború kitörésekor azonnal bevonult, de a sommei csatában szerzett súlyos sebesülése után már nem ment vissza a frontra. 1929-ben jelent meg "Isten hozzád Anglia" c. nagy vihart kavart könyve, melyben a háború borzalmairól számolt be kíméletlen őszinteséggel. A 30-as évek Nagy-Britanniájában jöttek divatba az életrajzi regények, melyek célja leginkább a "nagy" emberek leleplezése volt. Graves - más meggondolásból - ekkortájt kezdte írni híres regényeit: Én, Claudius, Claudius, az isten, Az aranygyapjú, Homérosz lánya, Jézus király, stb. Több magyarral ápolt jó kapcsolatot: Devecseri Gábor, aki pl. járt is nála Mallorcán, jó barátja lett, le is fordította Devecseri egyik kötetét, a Bikasiratót. Még Aczél Györggyel is levelezett, de bővebben Lénárd Sándorral,aki latinra fordította a Micimackót.
Nagyon szerette a magyarokat, 1968-as magyarországi látogatásakor díjat alapított, amit minden évben "Az év legszebb magyar verséért" osztottak ki.
Márk Éva
Évfordulók december 6-án
343. december 6-án halt meg Szent Miklós myrai püspök a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, a gyermekek és diákok védőszentje. Életéről kevés tényszerű adat maradt fenn, alakja a legendákban élt tovább. Kr. u. 245-ben született az kisázsiai Pattarában. Myrában püspökké 270-ben választották meg. Számos legenda fűződik nevéhez, így többek között a három szűz megmentése három zsák arannyal, a három katona megmentése, a három megölt gyermeket feltámasztása, vagy ahogyan a vihar lecsendesítésével megmentette egy hajó legénységét. .
A történelmi egyházak közül a görög-keleti egyházban a legnagyobb a kultusza. A pravoszláv/orosz kultúrában a tiszta szobában a „szép sarok” központi alakja Szent Miklós: a vendég először előtte vet keresztet, utána köszön a házigazdának.
1060. december 6-án Székesfehérvárott magyar királlyá koronázták Vazul kisebbik fiát, I. Bélát. Alig három évig uralkodott. Bátyja, András híveivel szemben megbocsátást tanúsított. Uralkodása alatt tört ki a békési, Vata vezette pogánylázadás, amelyet a király vérbefojtott. Értékálló pénzt veretett, csökkentette az adókat, és igyekezett mindent megtenni a német támadás megelőzésére. A hadi készülődés közben dömösi kúriájában a királyi trónus fa szerkezete rászakadt, súlyosan megsebesítve Bélát. Sebesülten is az ország védelmére indult seregével, de a Rábca közelében lévő Kőris-pataknál sérülésébe belehalt.
1868. december 6-án I. Ferenc József két fontos törvényt szentesített. Az egyik, az 1868. évi XLIII. törvénycikk, amely Magyarország és Erdély uniójának részletes szabályozásáról szólt, a másik pedig az 1868. évi „nemzeti egyenjogúságról” szóló XLIV. törvény. Ez utóbbi deklarálja, hogy Magyarországon egy politikai nemzet van, az egységes, oszthatatlan magyar nemzet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja. Az állam központi szerveinek és a törvényhatóságoknak nyelve a magyar. A nemzetiségek nyelve használható a törvényhatóságok belső ügyvitelében és az egymás közötti levelezésben, az alsó fokú közigazgatásban és a bíróságokon. Az állam köteles gondoskodni arról, hogy az ország minden nemzetisége alap- és középfokon anyanyelven képezhesse magát. Biztosítja a magánszemélyek, községek és egyházak jogát, nemzetiségi iskolák, egyesületek, kulturális és gazdasági egyesületek alapítását.
Topor István
Évfordulók december 5-én
1560. december 5-én koronázták Franciaország uralkodójává IX. Károlyt, aki II. Henrik és Medici Katalin harmadik gyermeke volt. Trónra lépésével a Valois-ház tizenkettedik uralkodója került trónra. Uralkodása alatt mindvégig anyja befolyása alatt állt, aki eleinte mérsékelt valláspolitikát folytatott, ám a kitörő vallásháborúban végül a szélsőségesen katolikus lotaringiai hercegi Guise-ház mellé állt. Károly uralkodásának legnevezetesebb eseménye a megbékélés jegyében Párizsba gyűlt hugenották ezreinek lemészárlása, a Szent Bertalan éjszaka (1572. augusztus 23-24). A fiatal, beteges uralkodónak nem volt törvényes örököse, így a trónon fivére, III. Henrik követte, akivel kihalt a Valois-ház férfi ága.
1608. december 5-én Felsővadászon elhunyt Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem.
A higgadt és megfontolt politikus egyben kiváló katona és kitűnő gazdálkodó is volt. Nem akarván háborúba keveredni a császárral nem támogatta a Nagy András vezette császárellenes felkelést. A fejedelmi trónért hadakozó Báthory Gábor kihasználta ezt a lehetőséget, és a mellé álló hajdúk segítségével félre állíttatta Rákóczit. A kettejük között 1607 októberében megszületett megállapodás szerint Rákóczi hatalmas zálogösszeg kifizetése fejében visszalépett a fejedelmi tróntól. A rákövetkező évben pedig meg is halt. Életéről többet megtudhatnak Márk Éva tanulmányából.
1890. december 5-én született Bécsben Fritz Lang osztrák származású német-amerikai filmrendező.
Sikertörténete Berlinben kezdődött. Első 15 filmjét Németországban forgatta. A német expresszionizmus vezéralakja lett, akinek sikerült megteremtenie a művészfilm és a népszerű szórakoztatás addig példa nélküli szintézisétét. Lang életművének csúcsa az 1927-ben bemutatott Metropolis. A jövő városának falanszterszerű látomásában az emberek ketté vannak osztva: fent a "gondolkodók", lent a rendszert mozgásban tartó munkások. A filmben megjelenő nyomasztó világot Lang a fények és árnyékok játékával, a gépek és a felhőkarcolók kísérteties ábrázolásával és a több mint 37 ezer statiszta gépies mozgatásával teremtette meg.
Hitler hatalomra kerülését követően Goebbels propagandaminiszter neki ajánlotta fel a német filmipar irányítását. Nem véletlenül esett választása Langra, mert mint kiderült, Hitlerre igen nagy hatást gyakorolt a Metropolis. A rendező félig zsidó származására hivatkozva próbálta meg elhárítani a kínos megtiszteltetést. Anyja révén valóban zsidónak számított. Ám indoka Goebbelst nem győzte meg. A miniszter a legenda szerint így felelt: "Azt, hogy ki a zsidó, én mondom meg". Lang miután gondolkodási időt kért, de még aznap este külföldre menekült. Végül az Egyesült Államokban telepedett le.
A Metropolis, amely ma a világörökség része, felmérhetetlen hatást gyakorolt a későbbi alkotókra. Képi világa visszaköszön a Pink Floyd The Wall című lemezének filmes adaptációjában, a Queen Radio Ga-ga és Madonna Express Yourself című klipjében.
Topor István
Évfordulók december 4-én
1563. december 4-én – kisebb megszakításokkal 18 évi tanácskozás után – a tridenti zsinat befejezte munkáját. Az 1545. december 13-án tartott nyitótanácskozáson a zsinat három fő célt tűzött maga elé: a vallási vita lezárását, az egyház általános reformját és a töröktől megszállt balkáni államok, valamint a magyarországi keresztények felszabadítását a török alól. Az európai hatalmi érdekek ütközése miatt többször is megszakadt a munka. Az első szakaszban tisztázta az egyház a katolikus dogmákat, míg az egyházi reformok kérdése, az új irányvonal meghatározására csak a harmadik szakaszban került sor. A 18 évig tartó tanácskozás a katolikus egyház megerősödését eredményezte.
1691. december 4-én I. Lipót ünnepélyes formában kiadta az 1690. október 16-i Diploma Leopoldiumot. Az eredetileg elfogadott Diploma III. és IV. pontját az új kiadás módosította, azzal, hogy további intézkedéseket ígért a vallási kérdésekben és a rendi kiváltságok értelmezésében.
1944. december 4-én Szálasi Ferenc nemzetvezető látogatást tett Adolf Hitlernél. A tárgyaláson jelen volt Kemény Gábor külügyminisztert és Beregfy Károly honvédelmi minisztert is. Hitler ígéretet tett Szálasinak a katonai segítségnyújtásra, de semmiféle megállapodást nem volt hajlandó aláírni.
Ugyanezen a napon csendőrök támadták meg Budapesten a Palesztinai Kivándorlási Iroda Vadász utca 29. szám alatti épületét. Weisz Arthur üveg nagykereskedő üzletházát ajánlotta fel a svájci konzulátusnak palesztinai kivándorlási iroda céljaira. A házat és pincéjét megszállták a menedéket keresők (összesen legalább 3000 ember), előtte is hosszú sorok álltak az életmentő papírokért. 1944 utolsó napján a nyilasok több embert meggyilkoltak a házban tartózkodók közül, és kb. 600 főt a Duna-parton akartak megölni. Weiss Arthur fellépésére magyar katonák megakadályozták a tömeggyilkosságot, de másnap Weisst elhurcolták, és a Dunába lőtték.
1956. december 4-én zajlott le a Hősök terén az asszonyok tüntetése. Több ezer asszony és lány emlékezett némán a szovjet hadsereg egy hónappal korábban történt bevonulására, amellyel kezdetét vette az 1956-os forradalom vérbe fojtása. A Névtelen Hős síremlék előtt két és fél órán keresztül vonultak el az asszonyok, letették a virágokat és a Himnuszt énekelték. Az újvidéki Magyar Szó másnapi számában G. Altman így emlékezett az eseményre: „Az idő borús volt és ködös. Néhány mellettem álló magyar tiszt szemét könnyek borították el... Az asszonyok kisebb csoportjai érkeztek a délutáni órákban is, amikor a Névtelen Hős sírját már teljesen befedték a virágok. A síremlék négy sarkán egy-egy rendőr állt vigyázzállásban. A gyertyák lassan csonkig égtek és egy papírlapról az eső lemosta a feliratot: A magyar anyák – hőseinknek”. Néma asszonytüntetésekre ezekben a napokban az ország több nagyvárosában is több helyütt sor került, például Pécsett, vagy december 6-án Veszprémben.
Topor István
Évfordulók december 3-án
1552. december 3-án hunyt el Xavéri Szent Ferenc a katolikus egyház legnagyobb misszionáriusa.
Előkelő navarrai család sarja, Loyolai Szent Ignác mellett a Jézus Társaság egyik leghíresebb tagja, aki a Távol-Keleten, főleg Indiában és Japánban töltötte élete java részét. Az indiai Goa városában temették el. Az itt dühöngő pestis elmúlását mindjárt az ő közbenjárásának tulajdonították. 1622-ben avatták szentté.
Xavéri Szent Ferenc a jezsuita misszió tulajdonképpeni megalapítója, ugyanakkor az újkori misszió történetének legnagyobb alakja is volt. Sok kérdésben -- mert elsőként szerzett személyes tapasztalatokat -- alapvető fölismerései voltak. És a példája ezreket vonzott maga után a missziókba. Méltán lett a jezsuita barokk egyik legtiszteltebb szentje: tengeri utazás, pestisjárvány idején, halál óráján szoktak folyamodni hozzá. Jellegzetes attribútuma nincs, legtöbbször mégis vándorbottal és kezében kis feszülettel, vagy nyomorúságos kunyhóban, magára hagyott haldoklóként ábrázolják.
1793. december 3-án alakult meg az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság,
A 18. században Bél Mátyás (1718) és Bod Péter (1756) tudományszervezési és –terjesztési elgondolásai után, a század második felében számos kezdeményezés történt, de érdemleges, elfogadott, tartósan működő, magyar nyelvű intézmény csak egy született: az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, amely Marosvásárhelyen alakult meg. Tudós kezdeményezője Aranka György volt, aki 1791-ben adta ki Kolozsvárott Egy Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság felállításáról való Rajzolat című röpiratát. A röpiratban kifejtett célja az volt, hogy intézményes keretek között biztosítsa az anyanyelv művelését és a nemzeti nyelvű tudomány felvirágoztatását. Az 1791. évi kolozsvári országgyűlés elfogadta Aranka György javaslatát, de a királyi leirat nem hagyta jóvá a társaság alapítását. Végül gróf Bánffy György, Erdély kormányzója védnöksége alatt alakult meg, titoknoka és „lelke” Aranka György lett. A társaság tizenhárom esztendős működés után, 1806-ban szűnt meg; a fokozódó Habsburg elnyomása miatt.
1918. december 3-án Vix alezredes az antant hatalmak budapesti katonai missziójának vezetője, jegyzékben követelte a magyar kormánytól a Felvidék kiürítését és átadását Csehszlovákiának. Ugyanezen a napon a szénkormánybiztos a szénhiányra hivatkozva rendeletben korlátozta a lakások fűtését, a villany- és gázfogyasztást.
1937. december 3-án Balatonszárszón elhunyt a magyar irodalom egyik legnagyobb óriása, József Attila. A hányatott sorsú zseni halála ma is vita tárgyát képezi. Az egyik oldal, élen Tverdota György és Hegedűs Géza irodalomtörténészekkel az öngyilkosság mellett érvvel. Míg mások, így például Garamvölgyi László volt rendőrségi szóvivő és Kéri Edit balesetet vélelmeznek. Álláspontjukat MÁV jelentésekkel, csendőrségi jegyzőkönyvek anyagaival támasztják alá. Tény, hogy utolsó versei a teljes csüggedésről árulkodnak. A címnélküli verseket kezdősoraikkal jelölik: Talán eltünök hirtelen…, Karóval jöttél…, Íme, hát megleltem hazámat…
„Ime, hát megleltem hazámat,
a földet, ahol nevemet
hibátlanul irják fölébem,
ha eltemet, ki eltemet…”
December 5-én temették el a balatonszárszói temetőben.
Topor István
Évfordulók december 2-án
1804. december 2-án a párizsi Notre Dame-ban koronázta magát császárrá, feleségét, Josephine-t császárnévá Napoleon Bonaparte, az addigi első konzul. Az ünnepségen Napoleon parancsára VII. Piusz pápa is részt vett, jelenlétére az egyházi legitimáció miatt volt szükség.
1859. december 2-án Charlestonban elfogták és felakasztották a rabszolgaság ellen küzdők egyik élharcosát, John Brownt.
1886. december 2-án halt meg Ipolyi Arnold művészettörténész, folklorista, a magyarországi műemlékvédelem megalapozója. Középkori magyar művészettel és a pogány magyarság hitvilágával foglalkozott. Fő műve a kiváló, ma is olvasmányos Magyar mythologia, mellyel a magyarok ősvallását keresve megalkotta a néprajz alapjait.
1933. december 2-án adták át hivatalosan Magyarország mindmáig legmagasabb építményét, a 314 m magas lakihegyi adótornyot, ami 1985 óta védettséget élvező ipari műemlék.
1949. december 2. a rabszolagaság felszámolásának világnapja. A megállapodás ellenére ma is százmilliónyi ember él rabszolgasorban.
Márk Éva
Évfordulók december 1-jén
December 1. a meteorológiai tél első napja.
1771. december 1-jén halt meg Grassalkovich Antal királyi személynök, Mária Terézia bizalmasa. Az 1741-es országgyűlésen nagy szerepe volt a katonai segítség (osztrák örökösödési háború) megszavazásában.
1916. december 1-jén történt a minden eddiginél súlyosabb magyarországi vasúti baleset. Ferenc József nov. 30-i temetését követően, a gyászszertartásról hazafelé tartó gyorsvonat Hercegszántónál ütközött bele a gráci személyvonat utolsó kocsijaiba. A mentést, ami napokig tartott, egy épp akkor érkező szerelvény német katonái kezdték meg. A 72 halottal és 180 sérülttel járó katasztrófát több emberi és technikai hiba együttes fennállása okozta.
1918. december 1-jén halt meg Kaffka Margit a "nagyon - nagy író-asszony" miként Ady nevezte. Imádott kisfiával együtt vitte el a spanyolnáthának nevezett influenza (A-vírus) járvány, amely csak ebben az évben több áldozatot szedett, mint az egész I. világháború.
1992. december 1-jén tartotta első összejövetelét a Finnugor Népek Világkongresszusa Oroszországban, a Komi Köztársaság fővárosában Sziktivkarban. Nyilatkozatuk szerint a "finnugor és a szamojéd népek kormányoktól és pártoktól független képviseleti fóruma, mely a világ finnugor népeinek együttműködéséről szóló Nyilatkozat alapján tevákenykedik". Az eddigi utolsó kongresszust 2012-ben tartották Siófokon.
Márk Éva
|
|
