Évfordulók április 30-án
1671. április 30-án az idegenekből álló rendkívüli bíróság Bécsben fő- és jószágvesztésre ítélte Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet és Nádasdy Ferencet. Zrínyit és Frangepánt Bécsújhelyen, Nádasdy grófot pedig Bécsben végezték ki.
Ugyanezen a napon hajtották végre a halálos ítéletet Pozsonyban Bónis Ferenc zempléni nemesen.
1711. április 30-án, Szatmáron Károlyi Sándor kuruc főparancsnok és gróf Pálffy János császári tábornagy valamint Karl Locher von Lindenheim királyi megbízottak előtt aláírta az április 29-én keletkezett, Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződést. Ennek egyik feltételeként másnap, május 1-én a majtényi síkon (Szatmár vármegye) a kuruc sereg letette a fegyvert a császári csapatok előtt.
1945. április 30-án Hitler (a feltételezés szerint) feleségével, Eva Braunnal együtt öngyilkos lett a berlini Führerbunkerben. Állítólag előbb a nő nyelte le a méregkapszulát, majd Hitler is bevette a mérget és főbe lőtte magát. A két holttestet ezután állítólag kivitték a bunker elé, leöntötték benzinnel, meggyújtották, majd a helyszínen a földbe temették.
Hitler halála mindig is vitatott kérdés volt a történészek körében, s számtalan legenda keletkezett egyebek között arról, hogy a Führer megmenekült. E feltételezés egyik fő bizonyítékának számított egy állcsont- és egy koponyacsontdarab, amelyet 60 éve Moszkvában őriznek. Amerikai tudósok szerint azonban ezek a csontmaradványok nem származhatnak Hitlertől.
A koponya darabját 2000-ben A harmadik birodalom agóniája című kiállításon első ízben közszemlére is tették Moszkvában. Nick Bellantoni, az amerikai Connecticuti Egyetem kutatója Moszkvában mintákat vett a csontdarabokból, amelyekről korabeli fotók segítségével megállapította, hogy eredetiek. Kollégája, Linda Strausbaugh pedig a minták genetikai vizsgálata során rájött, hogy a csontok egyértelműen egy 20-40 év körüli nőtől származnak.
A szenzációról szóló amerikai hírek rámutatnak: ennyi év után még mindig nem tudni, mi történt valójában 1945. április 30-án a Führerbunkerben.
Adolf Hitler hatalomra jutásáról honlapunkon Tóth Tibor írt cikket: https://korok.webnode.hu/products/adolf-hitler-hatalomra-jutasa1/
(Forrás: https://www.dunatv.hu/tudomany/tovabbra_sem_tisztazott_hitler_halala.html)
Topor István
Évfordulók április 29-én
1380. április 29-én hunyt el Sziénai Szent Katalin Olaszország és Európa védőszentjeinek egyike.
1999. október 1-jén II. János Pál pápa Európa már meglévő társvédőszentjei közé három új szentet, három nőt nevezett ki. Európa eddig három szent, Nursiai Benedek (V-VI. század), a nyugati szerzetesség atyja és a két fivér, Cirill és Metód (IX. század), a szlávok apostolai álltak égi oltalom alatt. A pápa által kinevezett három női védőszent: Sienai Szent Katalin (XIV. század), Svédországi Szent Brigitta (XIV. század), és Boldog Edith Stein (XX. század) került.
Katalin a sienai Benincasa Jakab kelmefestő és felesége 25 gyermeke közül a legkisebb volt. Már három éves korától meghatározója volt életének a keresztény vallás Hatéves korában volt az első látomása, amelyet élete folyamán több követett. Hétévesen szüzességi fogadalmat tett. Természetesen elutasította a férjhez menést, de alázatból mégsem vonult kolostorba, és soha nem is lett apáca. A domonkosok harmadrendi nővérei közé állt, így akarta szolgálni Jézust. Házuk pincéjében vezekelt, kenyéren és zöldségen élt, csak templomba ment ki misére, és hogy gyónjon, meg áldozzon. Egyik látomásakor Krisztus gyűrűt húzott az ujjára, így tette jegyesévé. Később stigmák jelentek meg testén. Katalin egész életét másoknak szentelte - betegeket ápolt, tanított, gyógyított. Szívén viselte az egyház sorsát is, és ezért a pápával kezdett levelezni az egyházszakadás megszüntetése érdekében, és a keresztes háborúk ügyében. Egész életét csodás megtérések, kibékülések, gyógyulások kísérték. 1380 nagyböjtjére fekvő beteg lett; és néhány hét múlva rettenetes és hosszas szenvedés után meghalt. A fájdalmakat örömmel fogadta és ajánlotta fel kiengesztelésül népéért.
17011. április 29-én megszületett a Rákóczi-szabadságharcot lezáró béke, amelyet másnap, 30-án, Szatmáron a szövetkezett rendek és a király képviselői aláírtak. A szerződés értelmében, ha Rákóczi három héten belül leteszi a hűségesküt, akkor a várak kivételével visszakapja birtokait. Híveire ugyanez vonatkozik. A vallási törvények érvényben maradnak. Rákóczi híveinek özvegyei és családja is visszakapják birtokaikat. Általános közkegyelem lép érvénybe. Magyarország és Erdély szabadságjogait a király megtartja, a jászok, kunok és hajdúvárosok kiváltságai érvényben maradnak. A rendek sérelmeiket törvényes úton a király elé terjeszthetik. Rákóczi esetleges haza nem térése, vagy esküjének megtagadása nem akadálya a béke érvénybe lépésének.
1931. április 29-én megkezdődött a hazai hangosfilmgyártás a Hunnia Budapest filmgyárban. A Hunnia a korábbi Corvin Filmgyár zuglói telepét vette meg. A Corvin Filmgyár 1917-ben Korda Sándor kezdeményezésére épült. A később világhírűvé váló rendező-producer itt készítette első filmjeit. A Hunnia Budapest filmgyár már állami felügyelet mellett működött, a Filmipari Alap tulajdonában állt. Rövid időn belül európai viszonylatban is a hangosfilmgyártás egyik számottevő műhelyévé vált. A magyar hangosfilmek közül 132 itt készült, de több külföldi filmtársaság is forgatott a gyár telepén. Az első itt forgatott magyar nagyjátékfilm Lázár Lajos `A kék bálvány` címmel készült mozija volt, melynek főszerepét Jávor Pál játszotta.
1945. április 29-én szabadították fel az amerikai csapatok a dachaui koncentrációs tábort.
Dachauba mintegy 20 ezer magyar állampolgár került. A 17 ezer magyar zsidó többsége felszámolt táborokból, a novemberi és decemberi budapesti deportálások eredményeként érkezett. Szintén Dachauba szállították a Komáromban összegyűjtött magyar cigányok munkaképesnek minősített csoportjait, több mint 1100 embert, valamint 3 katolikus papot, sok politikai foglyot és Kállay Miklós magyar miniszterelnököt. A tábor végnapjaiban érkezett magyarok között az éhség és a betegségek arattak, sokukat agyonverték a kápók vagy kivégezték az SS-őrök. Dachauban a hiányos adatok szerint több mint 200 ezer fogoly fordult meg, 32 ezren biztosan itt pusztultak. A lengyelek és németek után a harmadik legnagyobb áldozati csoport Magyarországról érkezett: legalább 5181 magyar zsidó és cigány halt meg itt. Az összes magyar halott száma (a tábor felszabadulása után elhunyt betegekkel együtt) azonban elérheti a 6-7 ezer főt is. (Forrás: https://www.holokausztmagyarorszagon.hu)
Topor István
Évfordulók április 28-án
1772. április 28-án végezték ki Johann Friedrich Struensee-t, VII. Keresztély dán király udvari orvosát, főminiszterét. A befolyásolható fiatal király bizalmát kihasználva gyakorlatilag ő uralkodott a felvilágosult abszolutizmus első dán képviselőjeként. Reformjai II. Józseféhez hasonlíthatók, ahogy a nemesség szembeszegülése is. Eltörölte a cenzúrát, deklarálta a lelkiismereti- és vallásszabadságot, célul tűzte ki az állampolgári jogegyenlőséget, eltörölte a nemesi címeket, rangokat, megreformálta a büntetőjogot humánusabb büntetési rendszerrel. Intézkedéseivel rengeteg ellenséget szerzett, ezek sikeres összeesküvése juttatta a vesztőhelyre.
Ajánlom olvasóink figyelmébe Per Olov Enquist: Az udvari orvos látogatása c. érdekfeszítő regényét, és Robert Neumann: A királyné kegyence c. romantikus történetét, ami Struensee és Karolina Matild dán királyné szerelméről szól.
1794. április 28-án született báró Jósika Miklós író, erdélyi főnemes. A magyar regény első jelentős képviselőinek egyike volt. Terjedelmes életműve nagyrészt feledésbe merült, de máig jól olvashatóak Abafi, II. Rákóczi Ferenc és Csehek Magyarországban c. regényei. Életrajz írója, Dézsi Lajos szerint a vadregényes erdélyi tájak, az omladozó romok, s az erdélyi nemesség körében élő történelmi hagyományok ragadták meg képzeletét. Családja történetének egy részletét Jósika István c. regényében írta meg, ebben részletesen ábrázolta Báthory Zsigmond alakját is, bár a főhős Báthory Gábor. Ő írta az első magyar tárcaregényt, s készített egy humoros összeállítást Békési Ferenc kalandjai címmel, melyben a magyar élet néhány jelenségét tette nevetségessé. Kállay Erzsébetet vette feleségül, akiről hamar kiderült, hogy több szempontból is méltatlan hozzá. Csak nehezen sikerült elválniuk, így tíz évig járt jegyben igaz szerelmével Podmaniczky Júliával, míg végre összeházasodhattak. A szabadságharc bukása után menekülniük kellett, távollétében halálra ítélték. Az emigrációban nem tudott megújulni, az otthonról érkező kritikák elkeserítették, anyagi helyzete is gyakran fordult válságosra. Nagyon sok csalódás érte, csak jó felesége tartotta benne a lelket, aki több művét is németre fordította. 1865-ben halt meg Drezdában.
1909. április 28-án született Vilko Novak (Novák Vilmos) szlovén néprajztudós, a Muravidék és a vend nyelv történetének kutatója. Több néprajzi és egyéb írást fordított magyarból. Ljubljanában halt meg 2003. október 8-án.
Márk Éva
Évfordulók április 27-én
1521. április 27-én esett el a bennszülöttekkel vívott harcban a Fülöp-szigeteknél Fernao Magalhaes portugál utazó (Magellán). Megmaradt legénysége Afrikát megkerülve 1522-ben ért Spanyolországba, útjukkal bizonyossá vált, hogy a Föld gömbölyű és létezik az egységes világtenger.
1686. április 27-én negyvenhét napos hiábavaló ostrom után a császári-királyi csapatok elvonultak a Zrínyi Ilona által védett Munkács alól. 1685. november 5. óta, amikor Szádvár és Regéc kuruc őrsége kaput nyitott Caprara generális katonái előtt, Munkácson kívül egyetlen vár sem maradt Thököly híveinek kezén. Közel két évvel később, 1688. január 14-én adta föl várát az európai hírnevet szerzett hős asszony, akiről honlapunkon is olvashatnak: Fehér liliom fekete gyászban
1773. április 27-én adták ki Angliában a teatörvényt, melynek célja a Brit Kelet-indiai Társaság csődtől való megmentése volt. Az amerikai kereskedők a "bostoni teadélután" néven elhíresült akcióval válaszoltak, mely során az angol kereskedőhajók 342 teásládáját dobták a tengerbe az indiánnak öltözött észak-amerikai "gyarmatiak".
1902. április 27-én halt meg nemeskéri Kiss Miklós honvéd ezredes. Részt vett többek közt Jellasics üldözésében, a schwehati csatában, a budai vár ostromában. A latinul, németül, franciául, olaszul és spanyolul beszélő 28 éves tiszt diplomáciai megbízásokat is kapott a kormánytól. Egy ilyen út során érte a hír a szabadságharc leveréséről, így Angliában, ill. Franciaországban maradt, itthon pedig "in effigie" (jelképesen) felakasztották, vagyonát elkobozták. Egy francia márkinőt vett feleségül, négy gyermekük született, az elsőszülött fiú az Aladár nevet kapta. A kiegyezés után hazajött, birtokot vásárolt, ahol igen magas színvonalú gazdálkodást folytatott. Élete végéig "ezredes úrnak" kellett szólítani, mert mindvégig 48-as honvédnak tartotta magát.
Márk Éva
Évfordulók április 26-án
Április 26. A Szellemi Tulajdon Világnapja. A WIPO, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetének közgyűlése 2000-ben úgy döntött, hogy a fenti napot a műszaki alkotók és művészek munkásságának, eredményeik védelmének szenteli. 2001. április 26-tól ezen a napon ünnepeljük az alkotók elidegeníthetetlen jogát szellemi termékeikhez.
121. április 26-án született Marcus Aurelius római császár, filozófus. Negyvenévesen lett császár. Uralkodása idején kezdődtek az iráni és a germán népek komolyabb támadásai a birodalom ellen, Rómát sosem látott árvíz pusztította, és éveken át dúlt a megfékezhetetlen pestisjárvány, mégis már az ókorban a jó császár eszményképe lett, csodatevőnek tartották, arcmását kétszáz év múlva is házi oltárokon tisztelték. A filozófia érdekelte igazán. Uralkodói eszményképe "a jogegyenlőségre felépített állam, melyet az egyenlő elbánás és a szólásszabadság elve alapján kormányoznak... mely az alattvalók szabadságát mindenek fölé helyezi." Uralkodása jó részét táborokban töltötte, főleg a dunai határok védelmében, de ez idő alatt is folyton írt, ekkor születtek "Elmélkedések" c. máig fennmaradt gondolatai. Valószínüleg a mai Bécs közelében halt meg, esetleg Sirmiumban (ma Mitrovica).
1894. április 26-án született Rudolf Hess Hitler helyettese, Nürnbergben életfogytiglanra ítélt háborús bűnös. 93 évesen halt meg spandaui börtönében, valószínüleg öngyilkos lett. Sírja neonáci szervezetek zarándokhelye.
1986. április 26-án történt Csernobilban az az atomkatasztrófa, amit Magyarországon csak napokkal később tudtunk meg. 28-án Bedő Iván a BBC-re alapozva a rádió 21 órai híreiben bemondta, amiért megbüntették, az adást pedig letiltották. A szocialista országok szovjet mintára titkolták a balesetet amíg lehetett, azután kicsinyítették a lehetséges károkat, azzal nyugtatva mindenkit, hogy nincs félnivaló, ehetünk, ihatunk bármit, ami csak annyiban volt igaz, hogy a Kárpátok és az akkori szélirány valamelyest megvédtek bennünket, nagyjából fele akkora dózist kaptunk, mint pl. Ausztria.
Márk Éva
Évfordulók április 25-én
1077. április 25-én halt meg I. Géza királyunk, I. Béla fia. Nehéz időben, az Árpádok között is gyakran előforduló testvérharcok idején élt, majd került hatalomra. Keresztény neve Magnus volt, de a pogány Gézaként lett király. "Papkirályként" uralkodott, hajlott az aszkétizmusra. Valószínű nagy király lett volna, ha nem hal meg három évi uralkodás után fiatalon (kb. 33 évesen). Megkezdett életművét öccse I. (Szent) László végezte be.
1512. április 25-én buktatta meg apját II. Bajazidot I. (Vitéz v. Rettenetes) Szelim.
Trónra jutva azonnal megölette fivéreit és unokatestvéreit. Hódító politikája főleg kelet felé irányult. Az ő fia volt I. Szulejmán, akinek életcélja volt a Habsburg-ház erejének megtörése, Bécs eléréséhez azonban előbb Magyarországon kellett átgázolnia. Hatalmi ambíciói eredménye a 150 éves hódoltság lett. I. Szelimről honlapunk itt olvashat részletes életrajzot: https://korok.webnode.hu/products/i-szelim-a-kegyetlen1/
1719. április 25-én jelent meg az első angol regényként számon tartott Robinson Crusoe, Daniel Defoe (1659/61-1731) műve. A szerző egyik nevezetessége, hogy 198 írói álnevet használt.
1992. április 25. volt a "harag napja" Torgyán József szervezésében. Az FKgP populista, de kiváló szónok frakcióvezetője pártja parlamenti csoportján belül kisebbségben maradt radikális követelései miatt (az Antall-kormány mondjon le - később Horn Gyulával kapcsolatban ez máig használt vicces kiszólássá vált: monnyon le!; teljes reprivatizáció, stb.). Amikor Torgyán érzékelte a "harag napja" elnevezés negatív fogadtatását, a "lehetőségek napjára" változtatta, melyre 100 ezer tüntetőt várt, akiknek 23 különvonatot rendeltek. A Torgyán szerint 200-250 ezer résztvevőt a rendőrség 10-12 ezerre becsülte. Antall demagógnak és teljesíthetetlennek nevezte a követeléseket, s vele egyetértve elítélte a rendezvényt Csurka István is. Torgyán tevékenysége felbomlasztotta a kisgazda pártot, mely azóta sem játszik komoly szerepet a magyar politikai életben.
Márk Éva
Évfordulók április 24-én
1326. április 24-én Szent György napján a magyar lovagok az ország és a lovagi erények védelmére I. Károly jóváhagyásával megalapították a Szent György lovagrendet. Az 50 alapítólovag által elfogadott rendszabályzatot az esztergomi káptalan foglalta írásba. Jelvényük a fekete mezőben elhelyezett vörös kereszt.
A Szent György Lovagrend alapító levele
A lovagok feladata kettős volt, világi és egyházi: a keresztény hit védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a gyöngék, a szegények és elesettek védelme, támogatása, ők óvták a király és udvartartása biztonságát, őrizték az 1323-ban a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát, emellett lovagi tornákon ők látták el a király kíséretét és a szabályok ellenőrzését.
1498. április 24-én országgyűlés kezdődött Budán, amely június 2-án fejeződött be. Ezen az országgyűlésen Corvin János küldötte vádlevelet terjesztett be Bakócz Tamás esztergomi érsek fő- és titkos kancellár és Ernuszt Zsigmond pécsi püspök, valamint a Hunyadi-javak más bitorlói ellen.
1514. április 24-én Bakócz Tamás, esztergomi érsek, pápai legátus kinevezte a török ellen készülődő keresztes had vezérét: Dózsa Györgyöt. Újabb kutatások szerint nem bizonyos, hogy ez a vezér Székely Dózsa György nándorfehérvári lovastiszt volt.
1854. április 24-én Bécsben az Ágoston-rendiek templomában házasságot kötött I. Ferenc József császár a bajor hercegnővel, Wittelsbach Erzsébettel (Sissy). Az uralkodó a nász alkalmából részleges amnesztia rendeletet adott ki.
Topor István
Évfordulók április 23-án
1526. április 23-án I. Szulejmán szultán a fővárosi zsoldossereggel Magyarország ellen.
A szultán május 19-én érkezett a bulgáriai Plovdivba, ahol az anatóliai katonaság, május 29-én pedig Szófiába, ahol Rumélia – a birodalom európai felének – csapatai csatlakoztak hozzá. Mikor a szultán június 9-én bevonult a szerbiai Nisbe a sereg létszáma 80. 000 fő körül lehetett. Félelmetes had fenyegette tehát a magyar királyságot. A döntő ütközetre 1526. augusztus 29-én Mohácsnál került sor.
1701. április 23-án Rákóczi Ferenc felesége, Sarolta Amália hessen-rheinsfelsi hercegnő levélben kért segítséget I. Frigyes porosz királytól, III. Vilmos angol uralkodótól valamint a mainzi és hannoveri választófejedelemtől férje kiszabadítására.
1779. április 23-án Mária Terézia Fiumét szabad kereskedelmi várossá emelte, s mint a magyar koronához tartozó külön testet, kerületével együtt Magyarországhoz csatolta.
1850. április 23-án császári nyílt parancs eltörölte a királyi tetszvényjogot. A királyi tetszvényjog (lat. placetum regium), állami tetszvényjog: a királynak, ill. az államhatalomnak az állami felügyeleti jogból, Magyarországon a főkegyúri jogából származtatott vélt joga, melynek alapján az Apostoli Szentszéknek az országba küldött iratait, valamint a püspököknek, papoknak és híveknek az Apostoli Szentszékhez intézett leveleit, a püspökök körleveleit előzetesen átvizsgálhatja, azok továbbítását, kihirdetését vagy hatálybalépését megakadályozhatja. Ennek eltörlésével I. Ferenc József a katolikus egyháznak az uralkodótól és államtól szinte teljesen független jogállást biztosított.
Topor István
Évfordulók április 22-én
Április 22. A Föld napja. 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A Föld napja célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990 óta rendezik meg.
1370. április 22-én Párizsban letették a Bastille alapkövét. V. Károly francia király parancsára azért kezdték el építeni, mert az uralkodó úgy gondolta, hogy Párizsnak szüksége van az angol támadásokkal szemben egy szilárd erődre (Még javában tartott a százéves háború!). Az erőd 13 éven át épült és Párizs keleti kapuját védte.
Az építmény XIII. Lajos király uralkodása alatt funkcióváltáson ment keresztül: az erődből börtön lett. A Bastille-ban sokáig csak az előkelő származású elítélteket tartották, a XVII. században azonban a párizsi fogdákban annyira megnőtt a foglyok száma, hogy a zsúfoltság csökkentése érdekében néha ,,egyszerű" emberek is bekerültek az egykori erődbe.
A több évszázados múltra visszatekintő börtön sorsa azonban 1789. július 14-én megpecsételődött. A nyolcvankét kiszolgált katona és harminckét svájci gárdista által védett Bastille-t a francia forradalmárok megostromolták. A feldúlt tömeg az erőd parancsnokát, Monsieur de Launey-t kivégezte és az őröket fogságba ejtette. A börtönben a felkelők mindössze hét foglyot találtak: 4 hamisítót, 2 elmebeteget és Solages grófot, aki gyilkosságért ült. Mivel a nép a Bastille-t a zsarnokság jelképeként tartotta számon, a forradalom hevében földig rombolta a börtönt.
1509. április 22-én lépett trónra VIII. Henrik angol uralkodó, miután apja, VII. Henrik meghalt.
Az angol történelem legkülönösebb alakja volt. A nőfaló és feleséggyilkosként is elhíresült király nem sokkal trónra lépését követően azonnal kivégeztette apja kegyenceit, háborút indított Franciaország és Skócia ellen. A politikába nem szándékozott bekapcsolódni, ezért a kormányzást a tapasztalt Wolsey bíborosra bízta, ő maga vidéki birtokai között utazgatott és vadászgatott. A kiváló diplomata Wolsey kiemelkedő diplomáciai tehetségének köszönhetően ügyes szövetségkötésekkel európai nagyhatalommá tette Angliát. Henrik a reformáció kezdetén Luthert tanait ostorozó röpiratáért még `a hit védelmezője` (Defensor fidei) címet is megkapta a pápától. Hat felesége közül az első Aragóniai Katalin volt. Tőle született első lánya Mária, aki később a skótok királynője lett. Henrik azonban szemet vetett az egyik udvarhölgyre, Boleyn Annára, és szeretet volna megszabadulni Katalintól. Arra kérte a pápát, válassza el őt feleségétől. VII. Kelemen pápa hosszas habozás után mégsem volt hajlandó ezt a kérést teljesíteni. A feldühödött Henrik leváltotta Wolsey-t, aki még tárgyalása előtt meghalt és a parlament segítségével szakított Rómával. Henrik 1533 elején feleségül vette a már terhes Boleyn Annát, nem sokkal később pedig megszületett a későbbi Erzsébet királynő. Henrik úgy döntött: szakít a katolikus egyházzal és új vallást teremt. Vallási reformjainak köszönhetően megszületett az anglikán egyház, amelynek fejévé 1534-ben magát nyilvánította. Morus Tamás, Henrik kancellárja nem volt hajlandó elfogadni az új egyházat, ezért Henrik kivégeztette. Engedélyezte a Biblia angol fordításának kiadását, a szerzetesrendeket feloszlatta, ugyanakkor a szertartásrendet csak kicsit változtatta meg. Új házasság sem volt azonban tartós: Anna nem tudta fiúval megörvendeztetni urát. Lányt szült Henrik számára, a későbbi Erzsébet királynőt. A király, hogy megszabaduljon feleségétől, boszorkánysággal, felségsértéssel és vérfertőzéssel vádolta meg, és fejeztette le. Harmadik felesége Jane Seymour lett, aki fiút szült ugyan, a későbbi VI. Edwardot, de a szülésbe belehalt. Negyedik felesége Cleves-i Anna, ötödik pedig Catherine Howard volt. Ez a házassága is rövidnek bizonyult. Kétévvel később hűtlenség miatt ezt a feleségét is elítéltette és kivégeztette. Henrik utoljára 1543-ban nősült, ezúttal a gazdag Catherine Parrt vette el. A bölcs asszony, aki még protestáns hitét sem volt hajlandó elhagyni, jótékony hatással volt urára, aki még két lányát is - természetesen Edward után - lehetséges örökösének tette meg, de továbbra is törvénytelennek minősítette őket.
Az angol történelem e különös alakja számos művészt ihletett meg. Shakespeare drámát írt róla, számtalan film, színmű és regén dolgozta fel életét, így a Korda Sándor rendezésében készült VIII. Henrik magánélete című filmklasszikus vagy a BBC VIII. Henrik hat felesége című tévésorozat.
1704. április 22. II. Rákóczi Ferenc leiratban közölte a városokkal, hogy az ezüstpénz hiánya miatt váltópénzül rézpénzt bocsát ki.
A váltópénz olyan érme, melynek névértéke meghaladja a pénz fémértékét. Ezzel szemben az értékpénzek névértéküknek megfelelő mennyiségű és finomságú nemesfémből készülnek. Váltópénzeket eredetileg a kisebb készpénzügyletek lebonyolítására hozták forgalomba, mivel nemesfémből túlságosan kisméretű érmét kellett volna verni, közönséges fémből (pl. rézből) viszont túlságosan nagyot ahhoz, hogy a fém értéke arányban legyen az érme névértékével. Így inkább a megfelelő méretre helyezték a hangsúlyt, és az olcsó fémből vert érmék kényszerforgalmát rendelték el.
Topor István
Évfordulók április 21-én
Kr.e. 753. április 21. A Gergely-naptár szerint Róma alapításának napja. A város megszületését a korai római történetírók különböző időpontokra tették. Fabius Pictor szerint Kr.e. 747-ben, Cincius Alimentus szerint pedig Kr.e. 728-ban alapították Rómát. A Kr.e. 753. április 21-i időpontot M. Terentius Varro állapította meg, és ez vált hagyománnyá. Ezt az időpontot a modern kutatás is elfogadja.
1814. április 21-én született Egressy Béni zeneszerző.
Eredeti neve egresi Galambos Benjámin volt. A sárospataki református kollégium elvégzését követően egy ideig tanítói állást töltött be. Miután érdeklődése a színészet felé fordult, a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, majd Budán játszott. 1837-től a Pesti Magyar Színház tagja lett. Volt kórista, prózai és énekes színész. Tudását folyamatosan gyarapította: komolyabb zenei tanulmányokat folytatott, zeneelmélettel foglalkozott, nyelveket tanult, hangját pedig még Itáliában is képezte. A Nemzeti Színházban bariton szerepeket játszott.
1840-től rendszeresen komponált. Petőfi-verseket is megzenésített. Termékeny dalszerzőnek bizonyult. Pályaművével elnyerte a Szózat megzenésítésére kiírt pályadíjat. Nemcsak fordított színdarabokat és zenés darabokat, hanem ő maga is írt librettókat. Erkel Ferenc Egressy szövegkönyveihez komponálta Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán című operáit.
Egressy Béni harcolt az 1848-49-es szabadságharcban. A kápolnai csatában megsebesült. Komáromi tartózkodása alatt komponálta 1849-ben a Klapka-indulót, amihez később Thaly Kálmán írt szöveget. (Ma "Föl, föl vitézek
" kezdetű szöveggel énekeljük.) A szabadságharc leverését követően a Nemzeti Színházban folytatta sokrétű művészeti tevékenységét.
Az elhatalmasodó tüdőbetegség egy gazdag életút végét jelentette. Egressy Béni 1851-ben 37 éves korában hunyt el Pesten.
1850. április 21-én Pesten meghalt báró Wesselényi Miklós, a magyar reformellenzék egyik kiemelkedő vezetője, aki a magyar történelembe „árvízi hajós” néven vonult be. Apja a „zsibói bölényként” ismert idősebb Wesselényi Miklós fiát szigorral és nagy elvárásokkal nevelte. Nem csak szellemi fejlődését tartotta fontosnak, de testét-lelkét is pallérozta. Hírnevét öregbítették lovas bravúrjai, vadászkalandjai és párbajai. Barátjával, Széchenyi Istvánnal nyugat-európai körutazáson vett részt. Innen visszatérve látott neki zsibói ménese feljavításának, a nyomásos gazdálkodás helyett az Angliába látott váltógazdálkodás bevezetésének, de ő hozta létre Erdélyben az első kisdedóvót is.
Tevékenyen vette ki részét a reformkori eseményekből. Részt vett a Kaszinó megalapításában, javaslatot tett magyar színház felállítására és létrehozta az első vívókört. 1831-ben az Akadémia tiszteletbeli taggá választotta. 1830-ban a pozsonyi országgyűlésben már a felsőtábla tagjaként, a reformmozgalom elismert vezetőjeként lépett a politika színpadára.
Országgyűlési felszólalásaival, felszólalásai, 1831-ben Balítéletekről címmel írt művével az udvart, és különösen a kancellárt, Metternichet ostorozta.
1834-ben a Szatmár megyei gyűlésen mondott gyújtó hatású beszédének ürügyén hűtlenségi pert indítottak ellene, aminek büntetése fő- és jószágvesztés is lehetett. Az eljárás alatt – 1838-ban – következett be a nagy pesti árvíz: Wesselényi a jeges árban önfeláldozóan mentette az embereket, s mindenki szemében hőssé vált, kivéve persze a bécsi udvart.
A királyi tábla végül 1839-ben három év börtönre ítélte, fogva tartásának helyéül a budai várbörtönt jelölték ki. Két hónap múlva egyre súlyosbodó szembaja miatt Morvaországba szállították gyógykezelésre. 1840-ben kegyelmet kapott, de ártatlanságát nem ismerték el. A börtönből "polgári halottként" került ki, 1844-ben teljesen megvakult. Életét visszavonultan zsibói birtokán élte tovább. 1848 áprilisában a forradalmat követően Pesten újra a nyilvánosság elé lépett. Megjelent a Magyarország és Erdély unióját kimondó kolozsvári országgyűlésen. A forradalmat követő események egyre jobban elkeserítették, 1848 szeptemberében külföldre távozott s csak 1850 tavaszán tért haza. Útközben tüdőgyulladást kapott és néhány nappal később meghalt.
1852. április 21-én nyitotta meg kapuit a kisgyermekek előtt Pesten a Kalap utca 1. szám alatti ház földszintjén az első magyarországi bölcsőde. Az Első Pesti Bölcsőde Egyletet 1851 januárjában alapították. A támogatók között szerepelt a Városi Községtanács, Hildegard főhercegnő, Forrayné Brunszvik Júlia, Jedlik Ányos, Heckenast Gusztáv. Alig telt el néhány hónap, amikor a támogatóknak köszönhetően megkezdte működését az egylet első bölcsődéje, egyben az első magyarországi bölcsőde.
Topor István
Évfordulók április 20-án
1083. április 20-án nyitották fel a szentté avatási eljárás első lépéseként államalapító királyunk sírját I. (Szent) László jelenlétében. Ettől a naptól beszéltek Istvánról mint szentről, bár a tényleges "felemelés" később történt. Hartvik püspök szerint, aki Könyves Kálmán megbízásából írta meg Szent István életét, I. László ekkor emeltette ki a mumifikálódott Szent Jobbot. Az ereklye kalandos utakon jutott a raguzai dominikánusok birtokába, akiktől kitartó diplomáciai tárgyalások után Mária Terézia királynő szerezte vissza a magyarok számára.
1738. április 20-án született Jelky András felfedező, világjáró kalandor. Apjánál tanulta ki a szabóságot, aki aztán vándorútra küldte a kor szokásainak megfelelően. Először Bécsbe ment a bátyjához, onnan Párizsba indult, ahova sosem érkezett meg. Elképesztő, már-már hihetetlen kalandokat élt át. A német Erlangenben erőszakkal besorozták, onnan megszökött. Rotterdamig jutott, ahol csavargásért begyűjtötték, és egy hajóra tették, ami a gyarmatokra vitte volna. A hajót kalózok támadták meg, így kényszermunkás helyett rabszolga lett Algériában, de onnan is sikerült megszöknie, s egy portugál hajóval Kantonig jutott, innen Batáviába. Ceylont is megjárta, itt "a vadak elfogták és ketrecbe zárva meg akarták sütni", de megint szerencséje volt: a főnök lánya megszöktette, egy évig éltek a vadonban, azt ették, ami ehetőt találtak. Ezt megunva egy arra járó hajón visszament Batáviába, ahol végre nyugalmasabb élet várt rá, vagyon szerzett és gazdagon nősült. Felesége halála után rátört a honvágy, 1770-ben visszatért Európába. Hazaérkezése olyan szenzáció volt, hogy Bécsben Mária Teréziának is bemutatták. Itthon újra nősült, egy fia született. Kalandokban gazdag élete 45 évig tartott, tüdőbajban halt meg 1783-ban.
1889. április 20-án született Adolf Hitler német diktátor, a nemzetiszocialista (náci) párt vezetője. Honlapunkon hosszabb írást találnak róla Tóth Tibor szerkesztő tollából: https://korok.webnode.hu/products/adolf-hitler-hatalomra-jutasa1/
1908. április 20-án született Kovács Béla politikus. Saját 25 holdján gazdálkodott, de volt képviselőtestületi tag, iskolaszéki elnök, stb., vagyis korán szerepet vállalt a közéletben. A háború után az FKgP főtitkára lett, s három kormányban is fölművelési miniszter volt. 1947. február 25-én a szovjet hatóságok kémkedés vádjával letartóztatták, Moszkvába vitték, ahonnan 1955. november 7-én szabadult. 1958-tól országgyűlési képviselő volt, de munkát már alig végzett. A szovjet fogságban szerzett betegségébe halt bele 1959-ben. A szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták.
Márk Éva
Évfordulók április 19-én.
Április 19. a fokhagyma világnapja. Bármilyen hihetetlen, ilyen is van! Azt sajnos nem sikerült megtudnom mikor és hol nyerte el a megtiszteltetést ez a rendkívül hasznos, ámde a benne lévő kénvegyületek miatt karakteres szagú növény. A DrInfo c. Egészség és Életmódmagazin szerint tudósok kimutatták, hogy a jótékony fokhagyma leheleten, bőrön, izzadságban jelentkező kellemetlen szagát kiválóan semlegesíti e tej. Minél zsírosabb a tej, annál biztosabb a pozitív hatás.
A téma annyiban nevezhető honlapunkhoz illőnek, hogy a fokhagymát már az ókortól, sőt valószínű az ember megjelenése óta gyógynövényként ismerjük.
1793. április 19-én született Habsburg-Lotharingiai Ferdinánd, e néven V.-ként magyar király, I.-ként osztrák császár, I. Ferenc fia. Nővére Mária Lujza Franciaország császárnéja lett. Fivére Ferenc Károly főherceg volt Ferenc József apja. Összesen 12-en voltak testvérek, közülük heten nőttek föl, kettejük súlyos szellemi fogyatákos volt. Őt is szellemileg elmaradottnak tartották, holott hibátlanul beszélt németül, magyarul, csehül, horvátul, olaszul és franciául, továbbá több hangszeren játszott tehetségesen. Jóindulatú, befolyásolható ember volt, mindig annak adott igazat akivel utoljára beszélt. Gyakorlatilag Metternich "uralkodott" helyette 1848. december 2-ig, amikor Ferenc Károly javára lemondott, aki viszont Ferenc Józsefnek engedte át a trónt. Állítólag a magyarokkal szembeni engedékenysége miatt állították félre. Prágában halt meg 1875-ben.
1828. április 19-én született Zsolnay Vilmos jómódú pécsi kereskedő második fiaként. Ő örökölte apja boltját amit hamarosan nagyáruházzá fejlesztett, majd megvette bátyja tönkrement fazekasműhelyét, ahol a kerámiaipar valamennyi ágával foglalkozni kezdett, végül a dísz- és luxusáru gyártása mellett döntött. Az 1878-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert, őt pedig a francia Becsületrenddel tüntették ki. Az általa kifejlesztett pirogránit díszít sok ismert épületet, köztük az Országházat. Az 1890-es években dolgozta ki a híressé vált fémfényű mázat az eozint, előbb piros, majd többféle színben. 1900. március 23-án halt meg Pécsett.
2005. április 19-én Vatikánban a konklávé II. János Pál utódjává választotta az azóta lemondott Ratzinger bíborost, XVI. Benedeket.
Márk Éva
Évfordulók április 18-án
1598. április 18-án a lemondott Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem helyett a rendek kérésére felesége, Habsburg Mária Krisztierna lett az uralkodó. Négy hónappal később férje visszavette a hatalmat. Életükről írást olvashatnak itt: A szűz fejedelemasszony és Báthory Zsigmond.
1616. április 18-án kötött házasságot Lórántffy Zsuzsanna és Rákóczi György, a későbbi erdélyi fejedelem. Az országos hírnevet kiérdemlő nagyasszonyról Lórántffy Zsuzsanna címmel honlapunkon, férjéről (Öreg) Rákóczi Györgyről szintén itt olvashatnak.
1808. április 18-án született Karacs Teréz író, pedagógus. Szülei művelt emberek voltak, házuk a korabeli értelmiség és művészvilág találkozóhelye volt. Náluk lakott egy ideig Katona József, ott írta meg a Bánk bánt, de vendégkörükhöz tartozott Kazinczy, Kölcsey, Vörösmarty is. 1846-ban alapította a miskolci felső leányiskolát, ahol nemcsak nemesi, hanem polgárlányok nevelését is vállalta. Nyolcvanadik születésnapján országos ünnepséget rendeztek, de négy évvel később nagy szegénységben halt meg.
1982. április 18. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark felavatásának napja. 1861-ben Kecskemét határozott egy emlékmű felállításáról, majd Göndöcs Benedek országgyűlési képviselő támogatásával Rómer Flóris régész kezdett a szeri monostor romjainak feltárásához. 1896-ban törvény rendelkezett emlékmű létesítéséről a milleniumra. A hely kultuszát a trianoni diktátum élesztette fel. 1970-ben László Gyula javasolta a Feszty-körkép ottani elhelyezését, a település neve azóta Ópusztaszer. A körkép 1995 óta látogatható.
Márk Éva
Évfordulók április 17-én
1330. április 17-én követett el sikertelen merényletet I. Károly és családja ellen Záh nembéli Felicián (irodalmi művekben Zách Felicián). A cselekmény oka nem tisztázott, azt viszont tudjuk, hogy a királyi bosszú kegyetlen volt, gyakorlatilag kiírtották a családot az oldalági rokonsággal együtt.
1605. április 17-én Bocskai Istvánt, Erdély két hónappal korábban megválasztott fejedelmét a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta. Bocskai István életéről írás található honlapunkon.
1889. április 17-én halt meg Rónay Jácint természettudós, író, bencés tanár, az MTA tagja. A szabadságharc alatt nemzetőr, majd tábori pap volt, a bukás után emigrációba kényszerült. Londonban települt le, tanításból élt. Ő volt a darwinizmus első magyarországi terjesztője, munkái távollétében jelentek meg itthon. 1866-ban tért haza, a következő évben országgyűlési képviselővé választották. Ő volt Rudolf trónörökös magyar történelem tanára, majd Mária Valéria főhercegnő nevelője. Utolsó éveit visszavonultságban töltötte. Hatalmas könyvtárát a pozsonyi prépostságra és a pozsonyi Toldy-körre hagyta.
1937. április 17-én született Elbert János egyetemi tanár, József Attila-díjas műfordító, irodalomtörténész. Orosz, lengyel, angol nyelvekből fordított. 1983-ban halt meg máig tisztázatlan körülmények között. A titokzatosságot fokozza, hogy nem sokkal később felesége és fia is gyanús körülmények között hunyt el. Szállongó hírek szerint a magyar titkosszolgálat informátora volt, s a szovjet KGB végzett velük.
Márk Éva
Évfordulók április 16-án
Április 16-a A magyar holokauszt áldozatainak emléknapja. 2001 óta minden évben ezen a napon emlékezünk meg a holokauszt magyarországi áldozatairól. Adolf Eichmann SS alezredes javaslatára a begyűjtést a vidéki lakossággal kezdték. A fronthoz legközelebb eső keleti és északi területeken (Kárpátalja, Felvidék, Észak-Erdély) kezdődött meg a zsidók gettókba tömörítése 1944. április 16-án. Az ezt követő hónapok során több mint 400 000 zsidót zártak gyűjtőtáborokba, majd hurcoltak el Magyarországról Auschwitz-Birkenauba. Az előzmények: hazánk német megszállását követően hatalomra került Sztójay-kormány megkezdte a a zsidók megsemmisítésére irányuló német elképzelések megvalósítását. Nagyszámú megkülönböztető és jogfosztó rendeletet fogadott el a "zsidónak tekintendő" magyar állampolgárokkal szemben és megkezdődött a zsidók jogszabályi úton történő teljes elkülönítése a keresztény társadalomtól. A kormány 1240/1944. ME sz. kormányrendelete rendelkezett a sárga csillag viseléséről. Ez minden hat éven felüli magyar zsidók számára kötelezővé tette a csillag viselését.
Hamarosan napvilágot láttak azok a rendeletek, amelyek lehetővé tették vagyonuk elkobozását, állásuk felmondását. A 825 000 magyar zsidónak megtiltották az utazást, lakókörzetüket nem hagyhatták el. Ekkor adta ki Baky László belügyi államtitkár bizalmas rendeletét, amely a deportálást megelőző intézkedéssor eleme volt. "A magyar királyi kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól. A tisztogatást területrészenként rendelem el, eredményeként a zsidóságot nemre és korra való tekintet nélkül a kijelölt gyűjtőtáborokba kell szállítani. Városokban és nagyobb községekben később a zsidóság egy része a rendészeti hatóságok által kijelölt zsidóépületekben, illetve gettókban nyer elhelyezést." Ezzel kezdetét vette a magyarországi zsidóság jelentős részének fizikai megsemmisítése.
1865. április 16-án, húsvét szombatján a Pesti Naplóban név nélkül megjelent egy cikk. A mű "húsvéti cikk" néven vonult be a magyar történelembe. Ez, illetve az azt követő cikksorozat mérföldkövet jelentett a kiegyezéshez vezető úton. Szerzője Deák Ferenc ebben az írásában fejtette ki első ízben, miként képzeli el az 1848-as törvények módosítását úgy, hogy a birodalmi egység és a magyar önállóság követelményeit a lehetőség " összhangzásba" hozza.
Nyíltan fogalmazza meg a magyar álláspontot. "Egyik cél tehát - írta - a birodalom szilárd fennállása, amit nem kívánunk semmi más tekintetnek alárendelni. Másik cél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek [...], melyekből többet elvenni, mint amit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem célszerű". A cikk jelentősége abban rejlett, hogy rámutatott: a magyar nemesség kész a változásokra, így alapot teremtett kiegyezéssel kapcsolatos tárgyalások nyilvánosságra hozását. Hamarosan megkezdődtek a nyílt tárgyalások. Az 1866-os porosz-osztrák háború, mely Königgrätz után a Habsburgok vereségével végződött, és az olaszokkal szemben Velence elvesztése aztán arra késztette az uralkodót, hogy felgyorsítsa a tárgyalási folyamatot hazánkkal. Ennek eredményeként született meg az 1867. évi XII. törvénycikk a dualista állam létrejöttéről.
Topor István
Évfordulók április 15-én
1690. április 15-én Fogarason elhunyt Apafi Mihály erdélyi fejedelem. Uralkodása kezdetétől nagy teher nehezedett vállát: Erdély önálló államiságát kellett megőriznie a Porta és a bécsi udvar között. A török sereg 1683-as Bécs alatti kudarca, a török ellenes Szent Liga megalakulása, Thököly felső-magyarországi fejedelemségének felszámolása együttesen eredményezték, a császári seregek Erdélybe való bevonulását. Apafi minden diplomáciai kísérlete csődöt mondott. 1688-ban kénytelen volt aláírni a fogarasi nyilatkozatot, amely kimondta Erdély visszatértét a királysághoz, és a török védnökség megszüntetését. A fogarasi egyezmény okozta lelki megrázkódtatásba betegedett bele, majd elhunyt felesége nem sokkal felesége és társuralkodója, Bornemissza Anna halála után hamarosan követte hitvesét Apafi fejedelem is. Életéről többet Márk Éva írásából tudhatnak meg olvasóink: https://korok.webnode.hu/products/i-apafi-mihaly/
1452. április 15-én született Leonardo da Vinci itáliai származású polihisztor, a reneszánsz legnagyobb alakja. A tudományok és művészetek terén egyaránt nagyot alkotó festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író. Mozgalmas életét e rövid cikkben lehetetlenség lenne összefoglalni. Álljon itt néhány alkotás felsorolásként, amely nevétől elválaszthatatlan: Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában megfestett freskója, „Az utolsó vacsora”, 1503-ban Firenzében kezdte festeni a Mona Lisát (közismert olasz neve: la Gioconda). Feltalálóként az alagút- és csatornaépítés szakértője, puskák és ostromgépek feltalálója. Az emberi test felépítésének feltárásában is úttörő szerepe volt. Az emberi test a művészetekre tett hatását és arányait a Vitruvius-tanulmány munkájában foglalta össze.
1836. április 15-én Sopronban elhunyt Dukai Takách Judit magyar költőnő.
Széles műveltséggel rendelkezett. Malvina néven írta műveit, melyet később is megtartott költeményeinél. Gróf Festetics György a kor egyik legnagyobb mecénása 1817-ben Keszthelyen rendezett Helikon ünnepélyen a magyar líra több alkotója között őt is meghívni. Unokanénje volt Berzsenyi Dániel feleségének Takách Zsuzsannának. Berzsenyi vele való meghitt kapcsolatáról árulkodik a hozzá írott verse a Dukay Takách Judithoz című. Ennek záró strófája buzdítás a további alkotásra:
„…Vezessen érző kebled istene.
Ölelje myrtus barna fürtidet.
Az égi Múzsák s Grátiák ölén
Álmodd el élted rózsaálmait,
S védjen Minerva pályád zajjain,
Mint Áriont a tenger istenei,
Midőn zenegve szállt a delfinen.”
Dicsérően írt róla Berzsenyi Kazinczy Ferencnek is. Halálát tüdővész okozta.
1865. április 15-én az előző napi merénylet következtében elhunyt Abraham Lincoln az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke. A gyilkos merényletre előző nap este a washingtoni Ford's Theatre-ben került sor. John Wilkes Booth a kor egyik legismertebb színésze volt. Délen elért sikerei ellenére Északon folytatta pályafutását. Az elnök 14-én este a színház előadásán vett részt feleségével együtt. Booth az elnöki páholyba lépve pisztollyal rálőtt az elnökre. A fejbe lőtt politikus másnap reggel belehalt sérülésébe, Booth azonban az elnök meggyilkolásával sem tudta megakadályozni a polgárháború befejezését és a Konföderáció bukását.
Topor István
Évfordulók április 14-én
1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban a népgyűléssé átalakult országgyűlés egyhangúlag kimondta hazánk függetlenségét és a Habsburg – Lotharingiai-ház trónfosztását (detronizálás). Ezzel egyidejűleg Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választotta. A baloldal teljhatalommal akarta felruházni Kossuthot, de a többség ezt a javaslatot leszavazta. Határozatot hoznak egy bizottság felállításáról, amely „a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatának” megfogalmazását kapta feladatul. A háromtagú bizottság, amely a dokumentum megszövegezéséért felelt Kossuthból, Gorove Ivánból és Szacsvay Imréből állt. A történetírók egy része a fogalmazás meghatározó részét Szacsvay Imrének tulajdonította. Róla itt olvashatnak részletesebben: https://korok.webnode.hu/products/az-1848-49-es-szabadsagharc-elfeledett-vertanuja-szacsvay-imre/
Ugyanezen a napon Kossuth felhatalmazást adott Ioan Dragos országgyűlési képviselőnek a román felkelőkkel való egyezkedésre. Kossuth ígéretet tett arra, hogy a románok egyházi és iskolai ügyekben szabadon rendelkezhetnek, a közigazgatás községi szintjén pedig használhatják anyanyelvüket.
1886. április 14-én Aradon megszületett Tóth Árpád költő, műfordító a XX. századi magyar líra legnagyobb elégiaköltője. Mindössze 42 évet kapott a sorstól, de ez az idő is elegendőnek bizonyult, hogy beírja nevét a magyar irodalom aranykönyvébe. A Nyugat emlékszámmal adózott az elhunyt költőnek. Halála tizenötödik évfordulóján írta Szabó Lőrinc pedig így vallott róla: „Tóth Árpádnak éreznie kellett, hogy neki is grófi vagy hercegi rangja van a magyar lírában, és hogy amit csinált, az romolhatatlanabb és kikezdhetetlenebb, mint sok más ünnepi alkotás.”
1946. április 14-én Budapesten elhunyt Horger Antal nyelvészprofesszor. József Attila Születésnapomra címé verséből ismert és elhíresült professzorról kevesen tudják, hogy a magyar nyelvtörténet egyik legkiválóbb tudósa volt. Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult bölcsészetet. 1922-től a szegedi, 1940-től a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet., a két nyílt szótagos tendencia névre hallgató törvény, az ún. Horger-törvény megalkotója. A jelenség abból áll, hogy az olyan, három vagy több szótagú szavakban, amelyeknek az első és a második szótagjuk nyílt magánhangzóra végződik, az utóbbinak hajlamos kiesni a magánhangzója, de csak akkor, ha rövid. A magyar szavak mind tőhangsúlyosak, ezért ez a második magánhangzó értelemszerűen hangsúlytalan. Horger egyik nyelvészeti tananyaggá vált példája az először 1366-ban adatolt málna, amely az átadó szláv nyelvekben malina volt, máig az. A malina megfelel az összes ismérvnek: három szótagból áll, az első kettő nyílt, a második magánhangzója rövid. Horger másik ismert példája a szintén szláv palica, amelyből 1452-ben pálca lett.
1957. április 14-én a korábban a Snagovi-tó (Románia) mellé deportált és házi őrizetben lévő Nagy Imrét és társait őrizetbe vették és Budapestre szállították.
Az őrizetbe vételről és a büntetőeljárás lefolytatásáról az MSZMP KB április 9-én hozott határozatot, miután Nagy Imre többszöri felszólítás és erős politikai nyomás ellenére sem volt hajlandó aláírni a lemondását és elismerni Kádár János kormányát. Ezt követően kezdetét vette az a példátlan gátlástalansággal lefolytatott per, amelynek következtében ki Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és Losonczy Gézát halálra ítélte a Vida Ferenc vezette népbíróság. Donáth Ferencet 12 évi, Tildy Zoltánt 6 évi, Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst 5 évi, míg Kopácsi Sándort életfogytiglani börtönre ítélte.
Topor István
Évfordulók április 13-án
Április 13. a Katyini Bűntény Áldozatainak Emléknapja a lengyel parlament 2007-es döntése alapján.
A tömeggyilkosságot a hadüzenet nélküli támadásuk során hadifogságba esett lengyel tisztek ellen követték el az NKVD egységei. A valós tényekre csak a Szovjetunió felbomlása zután derült fény. A Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézte szerint a gyilkosságok népírtásnak minősülnek, amit Oroszország visszautasít,mert nem szándékoznak kártérítést fizetni az áldozatok hozzátartozóinak.
A meggyilkolt lengyel katonatisztek katyńi temetőjének főbejárata.
1519. április 13-án született Medici Katalin francia királyné. Dúsgazdag firenzei családból származott a "kalmárlány", ahogy új hazájában nevezték. Tizennégy évesen lett a későbbi II. Henrik felesége, aki látványosan nem szerette, emiatt a kislány igen megalázó helyzetekbe került. Később mégis tíz gyermeket szült férjének, aki 1559-ben halt meg. Attól fogva Katalin utolsó fia, III. Henrik haláláig előbb régensként, majd a háttérből gyakorlatilag ő uralkodott. Nevéhez fűződik az 1572. augusztus 23-i Szent Bertalan-éj.
1748. április 13-án született Joseph Bramah angol feltaláló. Már gyermekként kitűnt ötleteivel, találékonyságával, ezért viszonylagos szegénységben élő családja összeadta a pénzt londoni tanulmányaira. A nagyvárosban tapasztalta meg a lakásokban található WC-k bűzét, s némi töprengés után megalkotta nemcsak a vízöblítést, hanem a bűzelzárót is. Egy ilyen WC-je ma is működik Viktória királynő egyik kastélyában. 1787-ben szabadalmaztatta minden addiginál biztonságosabb zárát, ezt a rendszert ma is használják mindenfelé, a bankok széfjeit is e szisztéma alapján védik. Egyik legjelentősebb találmánya a hidraulikus prés, másik a bankjegyeket sorszámozó szerkezet (addig írnokok százai végezték ezt a munkát). Feltalált egy sörszivattyút, ami lehetővé tette a sör palackozását, ill. a pincéből a kocsmapultig juttatását. 1814-ben halt meg, mindvégig találmányain dolgozott.
1906. április 13-án született Sepsiszentgyörgyön Kóréh Endre operaénekes.
A fantasztikus hangú énekes első sikereit az Operaházban aratta, ahol Székely Mihály mellett első basszista volt. Főleg a Wagner-szerepek álltak hozzá közel. Nemzetközi karrierje során Salzburgtól a Metropolitenig szinte a világ összes operaházába eljutott. Meghallgatásra ajánlom a Pince mélyén című dalt,melyet Koréh egy oktávval mélyebben énekel a partitúrában írthoz képest, 16 kontra C-vel.
Kóréh Endre egyik számját ide kattintva hallgathatják meg!
Márk Éva
Évfordulók április 12-én
Április 12. Az Űrhajózás Napja, annak emlékére, hogy 1961-ben ezen a napon indult Bajkonurból első emberként Jurij Gagarin a Vosztok1 űrhajóval az űrbe. Útja során 108 perc alatt kerülte meg a Földet. A világsztárként ünnepelt repülős őrnagy hét évvel később tragikusan fiatalon hunyt el, állítólag egy új típusú repülőgép kipróbálása során.
1815. április 12-én született Rómer Flóris archeológus, művészettörténész, nagyváradi apátkanonok, német anyanyelvű családban. A szabadságharcban kezdetben utász közlegényként vett részt, de tehetségével és bátorságával a századosi rangig vitte, amiért 8 évi börtönt kapott. Közkegyelem révén 1854-ben szabadult, ezután már főleg csak régészettel foglalkozott. Ipolyi Arnold tanulótársa volt, az ő támogatásával lett az MTA tagja.
1961. április 12-én halt meg Sarkadi Imre 39 évesen, óriási veszteségére a magyar irodalomnak. Önpusztító életet élt, gyakran játszott a halállal: ittasan tetőkre mászva egyensúlyozott, ablakok párkányába kapaszkodva lógatta ki magát, majd nevetve beugrott a szobába. Az utolsó ilyen "játék" nem nevetéssel végződött... máig nem tisztázott baleset volt-e, vagy öngyilkos akart lenni, mindkét lehetőségnek volt valószínűsége. Rövid életében alkotott műveivel két József Attila-díjat, Kossuth-díjat és népszerűséget szerzett. Kiemelten ajánlom olvasásra kisregényei közül "A gyáva" és az "Oszlopos Simeon" címűeket, és drámáit, közülük is elsősorban az "Elveszett paradicsom"-ot.
2003. április 12-én vagyis tíz éve zajlott a népszavazás Magyarország EU-hoz való csatlakozásáról. A kérdés így szólt:
"Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?" A NEM válaszért a MIÉP (Csurka István szélsőjobbos pártja) és a Munkáspárt (Thürmer Gyula szélsőbalos pártja) kampányolt. Végeredményként a szavazók 83,76% döntött az IGEN mellett.
Márk Éva
Évfordulók április 11-én
Április 11. a magyar költészet napja. 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a magyar lírát és alkotóit.
Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és költői versenyekkel tisztelegnek József Attila és a magyar líra előtt. 1935-ben írott Levegőt! című versének utolsó négy strófájával idézzük meg az utóbbi időben háttérbe szorított költőt, akinek verseit talán hamarosan újra tömegek fogják újra felfedezni:
„Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.
Lelkem nem ily honos.
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ,
szemét lesütve fontol sanda választ
és vidul, ha toroz.
Én nem ilyennek képzeltem a rendet.
Pedig hát engemet
sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek,
mint apró gyermeket,
ki ugrott volna egy jó szóra nyomban.
Én tudtam - messze anyám, rokonom van,
ezek idegenek.
Felnőttem már. Szaporodik fogamban
az idegen anyag,
mint szivemben a halál. De jogom van
és lélek vagy agyag
még nem vagyok s nem oly becses az irhám,
hogy érett fővel szótlanul kibirnám,
ha nem vagyok szabad!
Az én vezérem bensőmből vezérel!
Emberek, nem vadak -
elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel,
nem kartoték-adat.
Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat!”
1241. április 11-én éjjel a tatár fősereg Batu kán, Siban és Szübeetej vezetésével támadást indított IV. Béla hadai ellen. Másnap a csatában a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett. Elesett a nádor, Tomaj nembeli Dénes, az országbíró, az esztergomi érsek és számtalan főúr. A király és sebesült öccse Kálmán megmenekült.
1848. április 11-én Pozsonyban V. Ferdinánd berekesztette az utolsó rendi országgyűlést és szentesítette törvényeit. Ennek értelmében Magyarország független állammá lett, biztosította az évenkénti országgyűlést Pesten, az Erdéllyel való egyesülést, megszűntette a jobbágyi szolgáltatásokat, kimondta a közteherviselést, a nemeseken kívül választójogot kaptak a negyed telekkel rendelkező parasztok, az önálló iparosok és értelmiségiek. Megszüntette az ősiséget és rendelkezett például a nemzetőrség felállításáról is.
1941. április 11-én Magyarország bekapcsolódott a Jugoszlávia elleni támadásba. A honvédség megszállta Bácskát, a baranyai háromszöget, a Muraközt, és a Muravidéket, összesen 11 417 km²-t.
Topor István
Évfordulók április 10-én
1849. április 10-én a tavaszi hadjárat során Damjanich hadteste kiverte Vácról Götz altábornagy hadosztályát. Az ütközetben Götz is elesett.
1912. április 10-én déli 12 órakor Southampton kikötőjéből elindult első és egyben utolsó útjára New York felé a Titanic luxushajó fedélzetén 2228 utassal.
Útja során 1912. április 14-én, vasárnap 23:40-kor a hajó jéghegynek ütközött, és április 15-én, hétfőn, az ütközés után két órával és tíz perccel, 02:20-kor kettétörve elsüllyedt.
A hajótörésben 1517 ember veszett oda. Az első osztályon utazók közül a nőknek 94%-a, a férfiaknak 31%-a menekült meg. A fedélzetközben utazó nőknek 47%-a, a férfiaknak 14%-a maradt életben, vagyis 210 személyzettag, 126 férfi, 317 nő és 52 gyermek menekült meg, összesen 705-en élték túl a katasztrófát, ez körülbelül a hajón utazóknak az egyharmada.
A híres óceánjáró szerencsétlenségének 100. évfordulója alkalmából mintegy 200 ezer, a Titanicra vonatkozó dokumentum került fel hétfőn egy brit internetes oldalra. A családfakutatásokra szakosodott ancestry.co.uk internetes oldalon látható például az angliai Southamptonban és az írországi Queenstownban (ma Cobh) a Titanic fedélzetére szálló utasok listája; a nevek között nem szerepel azoké, akik a franciaországi Cherbourg-ban hajóztak be.
1970. április 10-én Paul McCartney sajtóközleményben tudatta a nyilvánossággal, hogy kilép a Beatles együttesből, és a zenekar feloszlik.
Utoljára 1969. augusztus 20-án voltak mind a négyen együtt a stúdióban. Lennon elhatározta, hogy feloszlatja a zenekart, de a többiek lebeszélték arról, hogy a nyilvánosság előtt ilyesmit mondjon. Miután McCartney megtudta, hogy a Get Back felvételein készült anyagokat kiadásra készítik elő, komoly vita kezdődött közte és Lennon között. Ennek a vitának a zárásaként döntött McCartney a kilépés mellett.
2002. április 10-én Budapesten elhunyt Hofi Géza Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja.
Színházi pályáját a debreceni Csokonai Színházban kezdte 1960-ban, ahová Szendrő József csábította. Háromévi debreceni tartózkodás után visszaköltözött Budapestre, és immár Hofi Gézaként lépett színpadra. 1968-ban, a Magyar Rádió szilveszteri műsorában elhangzott táncdalfesztivál-paródiájával vált közismertté. Ettől kezdve a Rádiókabaré, majd a televízió szilveszteri műsorainak állandó sztárja lett. 1969-től 1982-ig a Mikroszkóp Színpad tagja volt, ezt követően haláláig a Madách Kamara Színházánál dolgozott. A Hofélia című önálló estjét ötszázszor játszotta sikerrel, 1987 októberétől az Élelem bére című estjét ennél is többször.
Egyéni stílusa és humora emelte a magyar kabaré halhatatlanjai közé.
Topor István
Évfordulók április 9-én
1438. április 9-én nyitotta meg a ferrarai zsinatot IV. Jenő pápa. A viták tárgya a husziták térnyerése és a kelet-nyugati egyházszakadás megszüntetése volt. Az egyre súlyosbodó oszmán fenyegetés miatt a nyugati segítséget remélő keleti résztvevők elfogadták Róma püspökének főségét. Az 1439-től Firenzében folytatódó zsinat ugyan látszólag eredményesen zárult, de az egység nem sokkal később felbomlott, az orosz és a keleti egyházak szakítottak Rómával.
1514. április 9-én hirdette ki X. Leó pápa bulláját a török elleni keresztes hadjáratról Bakócz Tamás esztergomi érsek.
A gyülekező hadak fővezérévé Dózsa Györgyöt nevezte ki. A nemesség egyre nyugtalanabbul figyelte, hogy jobbágyaik a legnagyobb dologidőben a táborokba vonulnak, hogy robot helyett fölvegyék a keresztet. Szaporodtak az incidensek, mire II. Ulászló a sereg föloszlatása mellett döntött, ami csak olaj volt a tűzre: a parasztok együtt maradtak és szembe szálltak a nemesek ellenük induló seregével. A Dózsa vezette keresztesek július 15-én Temesvárnál vereséget szenvedtek.
1609. április 9-én több éves háborúskodás és hosszas tárgyalások után Németalföld helytartója elismerte az addig spanyol fennhatóság alatt álló északi tartományok elszakadását, s ezzel megszületett a független Hollandia.
1961. április 9-én halt meg I. Zogu albán király (Amet Muhtur Zogolli), ősi földbirtokos család, bégek és nemzetségfők sarja. Politikusként többször volt miniszter, kétszer miniszterelnök, majd köztársasági elnök és 1928-39 között király. Tizenhét éves koráig folytatott katonai tanulmányokat Konstantinápolyban, ekkor hazatért, hogy saját 24 000 emberével szembe szálljon a támadó szerbekkel és montenegróiakkal. Az I. világháború során az osztrák-magyar sereg támogatásától remélte Albánia teljes függetlenségének elérését, de számítása nem vált be. 1925-ben választották köztársasági elnökké. Kormányaival európai modellt követett, s bár országa nagy részén még feudális viszonyok uralkodtak, az ő elnöksége alatt kezdett Albánia modern nemzetállammá válni. 1928. szeptember 1-jén lett az albánok királya (tehát minden albáné, bárhol is éltek), s alkotmányos monarchiát hozott létre. Az alkotmány tiltotta, hogy más királysággal egyesüljön az ország, kimondta hogy a király csak akkor uralkodhat, ha felesküszik az alkotmány betartására, és nem engedélyezte, hogy a királyi család tagjai kormányfunkciót töltsenek be.
1938-ban vette feleségül a magyar Apponyi Geraldine grófnőt, akitől egy fia, Leka Zogu született. Ő I. Leka királynak nevezi magát, s bár nem királyként, de részt vesz az albán politikai életben. Zogu 1946. január 2-án mondott le a trónról. Emigrációban halt meg 65 éves korában.
Márk Éva
Évfordulók április 8-án
217. április 8-án ölte meg saját testőre Caracalla (eredeti nevén Lucius Septimius Bassianus) római császárt. Nevét a bokáig érő csukjás köpenyről - caracallus - kapta, amit szinte állandóan viselt. Nem volt a római jellem mintaképe: gyanúba keveredett apja méreg okozta halála kapcsán, öccsét, akit apjuk társcsászárrá nevezett ki és annak híveit is (állítólag mintegy húszezer embert) megölette. Katonai képességeit rablóhadjáratokban kamatoztatta, s minden pénzt arra szánt, hogy hadserege hűségét megőrizze. Híres törvénye volt a Constitutio Antoniniana, melyben polgárjogot adományozott a tartományokban élőknek, nem mintha egyenrangúnak tekintette volna őket a rómaiakkal, de így elérte, hogy az addigi terheiken felül a polgárok adóit is fizessék. Pár nappal 29. születésnapja után, hat év uralkodást követően halt meg.
1143. április 8-tól volt Bizánc uralkodója a hódításairól ismert császár I. Manuel, Szent László királyunk unokája, Árpád-házi Piroska (Szent Eiréné) fia.
1817. április 8-án született Laborfalvi Róza (születési nevén Benke Judit), korának ünnepelt színésznője, Jókai Mór felesége. Közismert találkozásuk története: 1848. március 15-én Laborfalvi Róza tűzött kokárdát a nála nyolc évvel fiatalabb férfi kabátjára, s még abban az évben - Jókai barátainak, többek közt Petőfinek a tiltakozása ellenére - összeházasodtak.
1932. április 8-án született Antall József az első szabad választások miniszterelnöke. Az ELTE bölcsészkarán szerzett tanári diplomát, majd könyvtárosit és muzeológusit is, de valójában mindig politikus akart lenni. Részt vállalt '56 eseményeiben, ezért - bár egy ideig még taníthatott - eltiltották a pedagógus pályától. Csoóri Sándor hívta az MDF-be, amelynek elnöke lett, majd a megnyert 1990-es választások után miniszterelnök. Három évvel később súlyos betegségben halt meg.
2005. április 8-án zajlott II. János Pál, az "utazó pápa" temetése. A katolikus egyház által elkövetett bűnökért a nyilvánosság előtt kért bocsánatot több ízben is. Rendkívül népszerű volt. 2011-ben XVI. Benedek pápa boldoggá avatta.
Márk Éva
Évfordulók április 7-én
1848. április 7-én V. Ferdinánd kinevezte ez első független, felelős magyar kormányt. A miniszterelnöki megbízatást gr. Batthyány Lajos kapta. Az egyes miniszteri posztokat pedig a következő személyek töltötték be: a belügy Szemere Bertalan, a hadügy Mészáros Lázár, a pénzügy Kossuth Lajos, az igazságügy Deák Ferenc, a közmunka- és közlekedésügy gr. Széchenyi István, a földművelés-, ipar- és kereskedelemügy Klauzál Gábor, a vallás- és közoktatásügy br. Eötvös József, míg a király személye körüli miniszteri teendőket hg. Esterházy Pál kapta.
Ugyanezen a napon az uralkodó elfogadta az úrbéri szolgáltatások eltörléséről szóló törvénycikket, de elutasította a népképviseletre tett törvényjavaslatot, azzal az indokkal, hogy annak hatálya nem terjeszthető ki a határőrvidékre. Felszólította a kormányt, hogy az államadóság kamataira és törlesztésére évi 10 millió forintot szavaztasson meg az országgyűléssel.
1820. április 7-én látta meg a napvilágot Temesvárott Klapka György a magyar szabadságharc legendás tábornoka. A morva származású családban ő lett az első, aki katonai pályára lépett. Előbb a karánsebesi katonai iskolában szerzett katonai ismereteket, majd 1842-től a magyar nemesi testőrség tagjaként Bécsben teljesített szolgálatot. A főhadnagyi rendfokozatig vitte. Tanárai között ott volt gr. Vécsey Károly, a későbbi aradi vértanú. 1848 márciusában Pestre utazott, ahol bekapcsolódott a forradalmat előkészítő Radical-körbe. A szabadságharc kitörésekor elsőként csatlakozott a honvéd haderőhöz. Először a Székelyföldön és a délvidéken teljesített szolgálatot. A katonai ranglétrán is emelkedett, hiszen századossá léptették elő. 1848. szeptember 26-án került a komáromi várba, és feladatainak remek teljesítése okán Kossuth ezredessé nevezte ki. A dicsőséges tavaszi hadjáratban is jeleskedett, így ott volt a tápióbicskei és isaszegi ütközetekben is. Ez utóbbinak köszönhette tábornoki kinevezését. 1949. április 26-án felszabadult a császáriak alól Komárom vára is. A komáromi események tették nevét halhatatlanná. Július 1-jétől azonban az osztrákok újfent ostromolni kezdték az erődítményt. Egészen október 2-ig tartotta a várat, csak ezt követően kapitulált. Ezt követően külföldre emigrált. Tartózkodott Angliában, Franciaországban és Svájcban is. Nevéhez fűződik az egységes Olaszország megteremtéséért folytatott küzdelmet támogató Magyar Légió megszervezése, 1866-ban pedig a porosz-osztrák háborúban ő maga is harcolt.
A kiegyezést követően hazatérhetett. Élete utolsó éveiben emlékiratain dolgozott, levelezéseit és hagyatékát rendezte.
1892 májusában Budapesten hunyt el.
1921. április 7-én tette közzé a magyar sajtóban gr. Teleki Pál miniszterelnök IV. Károly király április 2-án hozzá eljuttatott levelét. A nyilvánosságra hozatalt maga Károly kérte a miniszterelnöktől. A király kijelentése a következőt tartalmazta:
„Visszatértem Magyarország áldott földjére, mert távol szeretett hazámtól, melyhez feloldhatatlan szent eskü és vérem szava köt, minden perc szenvedés rám nézve. Visszatértem, mert szentül meg vagyok győződve, hogy e súlyosan megpróbált ország csakis koronás király vezetése alatt tudja visszaszerezni teljes belső nyugalmát és azon törvényes rendet, mely előfeltétele hazánk újbóli felvirágozásának.
Azok a gyászos emlékű események, melyek az 1918. és1919. években játszódtak le, éppúgy fordultak az ország alkotmánya és törvényei ellen, mint a koronás király ellen, de a magyar nép alkotmányhűsége és józansága nem hagyja magát sokáig félrevezetni és most megnyugvással látom, hogy Magyarország a megújhodás utján van. Az elemi erővel ránk zúdult események folytán megszűnt az 1867-iki kiegyezés és a pragmatika szankciónak a feloszthatatlan és elválaszthatatlan birtoklásra vonatkozó része és helyreállt Magyarország teljes állami függetlensége, melyet gondosan megőrizni nekem is egyik főtörekvésem. Ezzel a nemzet élete és fejlődése új alapot nyer. Szivem sajog, hogy ki vagyok zárva abból, hogy a megújhodás munkájában sorsüldözött nemzetemmel együtt vállvetve közremüködhessem. Egy nyugodt, belsőleg konszolidált erős és független Magyarország oly közös európai érdek, a békének oly fontos biztositéka lévén, nem hihetem, hogy külállamok törekvéseimet, melyek csakis a konszolidáció, a békés rend és tartós nyugalom helyreállítását és biztosítását célozzák meg akar- hatnak akadályozni. Minthogy azonban meggyőződtem arról, hogy apostoli királyi uralkodói jogköröm elfoglalása most nehéz és elviselhetetlen megpróbáltatásoknak tenné ki a nemzetet, ezt pedig lelkiismeretemmel össze nem egyeztethetem, ismét távozom, de távol a magyar nemzettől is minden erőmet és minden időmet, ha kell véremet is hazámnak akarom szentelni, melytől elszakadni, melyhez hűtlenné válni sohasem fogok. Bizom az isteni gondviselésben, hogy el fog érkezni az a pillanat, amikor ismét szeretett hazámban maradhatok, közös erővel, közös célokban, közös munkára egyesülvén nemzetemmel. Amig ez a pillanat bekövetkezik, a magyar nemzetet a magam részéről is arra kérem, támogassa azt a férfiút, ki a nemzetgyűlés bizalma alapján jelenleg az államfő nehéz és súlyos felelősséggel járó tisztjét betölti, és akitől a magam részéről is bizalommal várom azoknak az érdekeknek gondozását, amelyek Magyarország ősi alkotmányos törvényei szerint a király és a nemzet harmonikus együttműködését kívánják.
Kelt Szombathelyt, 1921. április hó 2-án.
Károly s. k.”
Forrás: https://mtdaportal.extra.hu/books/iv_karoly_visszateresi_kiserletei.pdf
Topor István
Évfordulók április 6-án
1848. április 6-án, két nappal a tápióbicskei győztes ütközet után a honvédhaderő ismét összecsapott a császári hadakkal. Az Isaszeg és Gödöllő között lezajlott ütközet a tavaszi hadjárat döntő csatájának bizonyult. Nagy volt a tét mindkét fél számára. A császári haderő számára egy esetleges vereség a Duna – Tisza köze elvesztését jelentette volna, míg számunkra ennek megszerzésével megnyílt volna az út Buda visszavétele felé. szilárdíthatja meg helyzetét. A Görgei vezette magyar fősereg (soraiban a lengyel légió katonáival) végül is győzedelmeskedett Windischgrätz vezette császári seregek felett.
1896. április 6-án I. György görög király megnyitotta az I. újkori olimpiai játékokat Athénban. Két évvel korábban Párizsban Pierre de Coubertin-nek köszönhetően megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely az I. nyári olimpiai játékok helyszínéül Athént jelölte rendezőnek. A kezdeti szervezési nehézségek ellenére sikeresen megrendezték a játékokat. A 14 nemzetett felvonultató nemzetközi sportesemény számunkra, magyarok számára azért is jelentős, mert rögtön két arany-, 1 ezüst- és három bronzéremmel térhettek haza sportolóink. Hajós Alfréd a 100 és 1200 méteres gyorsúszásban szerzett két aranyérmet. Atlétikában 1 ezüst- (Dáni Nándor), két bronz (Szokoly Alajos, Kellner Gyula) , míg teniszben egy bronzérmet (Tapavicza Momcsilló) nyertek versenyzőink.
1994. április 6-án kitört a ruandai népirtás, a II. világháború utáni történelem egyik legnagyobb tömeggyilkossága, miután a Juvénal Habyarimana ruandai hutu elnököt szállító repülőgépet a ruandai főváros, kigali repülőtere felett lelőtték, s a gépen tartózkodó Cyprien Ntyriamira burundi hutu államfő is meghalt. Ruanda pokollá vált. Az ezt követő kb. 100 napban a hutu milíciák mintegy fél millió (más források szerint 800 ezer kisebbségben élő tuszit öltek meg), illetve a tuszik elleni etnikai tisztogatást elítélő mérsékelt hutu áldozatok száma is több százezerre tehető. Összességében 1 millió áldozata lehetett a polgárháborúnak. Mind a mai napig nem derült fény arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa két héttel a háború kirobbanása után miért rendelte haza békefenntartóinak 90%-át. Romeo Dallaire tábornok parancsnoksága alatt mindössze 275 katona maradt Ruandában, de a tábornok parancsot kapott arra, hogy ne avatkozzon be a konfliktusba.
Topor István
Évfordulók április 5-én
1242. április 5-én zajlott le a jégcsata néven is elhíresült Csúd-tavi ütközet. A római katolikusok által a keleti egyházhoz tartozó keresztények és a még pogány népek ellen hirdetett keresztes hadjárat azonban csúfos kudarcba fulladt. A Teuton Lovagrend nagymestere, Dorpati Hermann vezette keresztes had ellen Alekszandr Nyevszkij herceg vette fel a küzdelmet. Gyors és kegyetlen csatában vereséget mért a keresztesekre. Ez a vereség véget is vetett a Novgorod és más orosz területek elleni további katolikus hadjáratoknak.
1951. április 5-én az Amerikai Egyesült Államokban a bíróság kémkedés vádjával – az 1917-es évi kémtörvény értelmében – halálra ítélte Julius Rosenberget és feleségét, Ethel Rosenberget. Ethel is, Julius is az amerikai kommunista párt tagja volt. A kémkedéssel vádolt házaspár a per során mindvégig hangoztatta ártatlanságát. Az Egyesült Államok igazságszolgáltatása azzal vádolta meg a házaspárt, hogy atomtitkokat szolgáltattak ki a Szovjetuniónak. Hiába kérték Eisenhower elnöktől a két fogoly szabadon bocsátását a világ számos kiválóságai, így XII. Pius pápa, Jean-Paul Sartre francia filozófus, Pablo Picasso, Albert Einstein, az elnök hajthatatlannak bizonyult.
A pert ma is számos rejtély veszi körül. Ötven évvel később, 2001-ben a vád koronatanúja, David Greenglass, Ethel Rosenberg testvére a CBS televíziós csatornán közvetített adásban elismerte, hogy vádalku keretében vállalta: terhelő vallomást tesz, hogy ő maga elkerülhesse a villamosszéket.
1946. április 5-én született Bródy János Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész, a legendás Illés majd annak feloszlása után a Fonográf zenekar tagja. Munkásságában jelentős helyet foglalnak el azok a színpadi művek, amelyeknek szövegét ő írta, így a Kőműves Kelemen és az István a király című rockoperák. Több önálló albumot is készített, a legutóbbi az Illés szekerén című, 2011-ben jelent meg.
Topor István
Évfordulók április 4-én
1674. április 4-én a pozsonyi rendkívüli bíróság a megjelent protestáns prédikátorokat, majd 7-én a tanítókat – több mint 700 főt – felségsértés és hazaárulás vádjával fej- és jószágvesztésre ítélt. A legtöbben lemondtak az egyházi szolgálatról, néhányan áttértek feltételesen szabadulást nyertek. Az áttérni vonakodó 67 prédikátor, akik nem voltak hajlandók aláírni a reverzálist (írásban tett ígéret, elismervény), különböző börtönökbe hurcolták.
1848. április 4-én az országgyűlés felterjesztette a népképviseletről szóló törvényjavaslatot. Ennek értelmében a nemességen kívül szavazati jog illetné meg a legalább negyed telket birtokló parasztot, az önálló kereskedőt, az alkalmazottal rendelkező iparost és az értelmiséget vagyoni helyzetétől függetlenül.
1849. április 4-én Tápióbicskénél zajlott le a dicsőséges tavaszi hadjárat egyik első győztes ütközete. Klapka György tábornok csapatai Tápióbicskénél Jellasics altábornagy seregének utóvédjébe ütköztek, de Damjanich tábornok Tápiószele felől érkező hadtestének segítségével illetve a Nagykáta irányából érkező fővezér, Görgei jóvoltából a honvédseregek győzelmet arattak az ellenfél felett. Itt zajlott le a Hermann von Riedesel őrnagy és Színi Sebő Alajos alezredes közötti párviadal, amelyet Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényébe is beépített, igaz nála az esemény az isaszegi ütközetben zajlott, Baradlay Richárd és Palvicz Ottó között.
1968. április 4-én mutatta be a Magyar Televízió az első színes magyar tv-filmet A koppányi aga testamentumát. A forgatókönyv Fekete István hasonló című ifjúsági regényéből készült. A Zsurzs Éva rendezte film parádés szereposztással készült. Olyan színészóriások játszottak benne, mint Tolnay Klári, Bessenyei Ferenc, Siménfalvy Sándor, Benkő Gyula.
Topor István
Évfordulók április 3-án
1367. április 3-án született IV. (Bolingbroke) Henrik a Lancaster-ház első királya.
II. Richárd hatalmát féltve 1398-ban örökre száműzte unokatestvérét Henriket, aki ekkor francia udvarba menekült. Itt azonban támogatókat és flottát szerzett, majd 1399. július 4-én York grófságban partot ért s rövid idő alatt egész Angliát meghódította. II. Richárd erre kénytelen volt trónjáról lemondani és a parlament 1399. szeptember 30-án Henriket kiáltotta ki angol királynak. Keresztes hadjáratra való előkészületek közepette halt meg Westminsterben.
l941. április 3-án hajnali fél 3-kor vetett véget életének gróf Teleki Pál, aki 1939. február 16-tól töltötte be a miniszterelnöki posztot.
Az íróasztalán talált két boríték egyik címzettje Horthy Miklós kormányzó volt. A Horthynak írott levélben a következő állt:
" Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk- gyávaságból- a mohácsi beszéden alapuló örökbéke-szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk, mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók lettünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.
1941. ápr. 3. Teleki Pál "
A levél hátsó oldalán ez állt: " Főméltóságú Úr! Ha cselekedetem nem is sikerülne teljesen, és még élnék, ezennel lemondok.
1941. ápr. 3. Mély tisztelettel Teleki Pál "
1944. április 3-án érte Budapestet az első amerikai-brit légitámadás. A mintegy 200 géppel végzett támadás a főváros déli részén fekvő ipari célpontok ellen irányult: elsődleges célja a Csepel-szigeten levő Dunai Repülőgépgyár Rt. Szigetszentmiklósi Ipartelep volt. A nap folyamán lezajlott, két egymást követő légitámadásnak a hivatalos jelentés szerint 1073 halálos és 526 sebesült áldozata volt. A hivatalos közlemények összesen 17 gép lelövését jelentették, ebből a légvédelmi tűz az első hullámból hat gépet igazoltan lelőtt. Ezt követően rendszeressé váltak a bombázások.
1948. április 3-án életbe lépett az USA külügyminisztere, George C. Marschall által kidolgozott terv az európai országok gazdaságának talpra állítására. Az ezt követő négy évben a tervben résztvevő 17 európai ország összesen 14 milliárd dollárnyi segélyt kapott – elsősorban amerikai áru formájában. A programot az USA minden európai államnak felajánlotta, de azt a szovjet befolyás alá került országok, szovjet utasításra nem fogadhatták el. Ez tovább mélyítette a két tömb közötti konfliktusok forrását.
Topor István
Évfordulók április 2-án
742. április 2-án született Nagy Károly (Carolus Magnus) frank király, aki fivére korai halála miatt az addig gyakori testvérgyilkosságok nélkül lett egyeduralkodó. 800-ban történt császárrá koronázása és jelentős uralkodói képességei hozták meg a Frank Birodalom virágkorát. Fia és utóda, Jámbor Lajos felkérésére Einhard, a kor neves frank krónikása írta meg Nagy Károly életrajzát Vita Caroli Magni címmel. A korszakról itt olvashatnak: A frankok birodalma; A birodalmi eszme a Karoling - korban.
1473. április 2-án született Corvin János I. Mátyás király házasságon kívül született, de törvényesített fia, törökverő Hunyadi János unokája. Anyja osztrák polgárlány volt. A házasságaiban gyermektelen Mátyás őt kívánta utódjául, ezért különböző rangokra emelte és egyik adománylevelében így említette: "méltóságos János, liptai herceg és hunyadi gróf, a mi egyetlen szülöttünk". Bár apja 1489-ben megeskette báróit, hogy fiát királlyá koronázzák, János hiába küzdött a trónért. Nem birtokolta apja kvalitásait, nem volt képes a pártján lévőket összekovácsolni, és a királyi zsoldosokat sem tudta megnyerni. Délvidéki főurak bíztatására fegyverrel próbálta a hatalmat megszerezni, de az 1490. júliusi csontmezei csatában súlyos vereséget szenvedett, és behódolásra kényszerült. Megalázó szerepet osztottak rá, amikor II. Ulászló koronázásakor neki kellett vinnie a koronát. Többször és sikerrel harcolt a török ellen, de 1504-ben egy portyázó török sereggel vívott vesztes csatában megsebesült és nem sokkal később meghalt.
1860. április 2-án halt meg Forinyák Géza, a szabadságharcot követő függetlenségi mozgalmak mártírja. Pesti patrícius család sarja, apja ügyvéd, bátyja cs. és kir. altábornagy, a főrendiház örökös tagja volt. Joghallgatóként vett részt az 1860. március 15-ére szervezett ünnepségen, amit a hatalom úgy próbált akadályozni, hogy előző napon letartóztatta a fő szervezőket. A rendőrségi akció tüntetésbe torkollt, a tiltakozó diákokhoz polgárok és munkások csatlakoztak. A menet a honvédek és kivégzettek sírjainak megkoszorúzására indult, de a temetőnél katonák várták őket, akik a sikertelen oszlatási kísérlet után közéjük lőttek. Ekkor szerzett a húszéves egyetemista olyan súlyos sebet, amibe kétheti szenvedés után belehalt. Temetése tömegtüntetéssé vált, melyen a fővárosiak negyede, mintegy 50 000 ember vett részt.
Márk Éva
Évfordulók április 1-jén
Április 1. A tréfák, beugratások, közkeletűen a bolondok napja. Eredetéről csak találgatások vannak, így lehet pl. a római szaturnáliák utóda, vagy a tavasz beköszöntét ünneplő kelta népszokásé, de magyarázzák francia eredettel is. Eszerint IX. Károly francia király 1564-ben április 1-jéről január 1-jére helyezte újév napját, így a korábban kölcsönös ajándékozással ünnepelt április 1. lassan bolondozássá alakult.
1579. április 1-jén Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király megalapította a Vilniusi Egyetemet. Az uralkodóról honlapunk Erdély fejedelmei c.sorozatában olvashatnak. A cikk ide kattintva is elérhető!
1859. április 1-jén született Vikár Béla etnográfus, műfordító, az MTA tagja. Gyűjtött népdal szövegeket, népmeséket, Európában először ő rögzített fonográfon népdalokat, melyeket aztán Bartók Béla jegyzett le (Vikár nem tudott kottát írni). Finn, francia, német,angol, grúz, észt és norvég nyelvekből fordított, legismertebb munkája a finn népi eposz, a Kalevala magyarra ültetése.
1881. április 1-jén született Octavian Goga román költő, publicista, antiszemita politikus, az erdélyi románok egyik vezetője a nemzeti egyenjogúságért folytatott harcban (emiatt a magyar hatóságok le is tartóztatták). Budapesten szerzett filológus diplomát. Hetilapot, folyóiratot szerkesztett, költőként a korabeli szociális és népnemzeti törekvések aktív harcosa volt. Amíg liberális elveket vallott addig jó barátságban voltak Ady Endrével, de ahogy egyre inkább jobbra tolódott a barátság megyszünt. Ady halála után megvette Csinszkától a csucsai kastélyt, ahol ma az ő emlékmúzeuma mellett Ady és Csinszka emlékszobája is látogatható. Államtitkárként, miniszterként vett részt a román politikai életben, három hónapig miniszterelnök is volt, ezalatt több zsidótörvény született. Románra fordította többek közt Madách: Az ember tragédiáját, Petőfi több költeményét és Hitler Mein Kamfját. A Nyugat 1913. 10. számában jelent meg Ady írása Goga Oktávián vádjai címmel, benne egy sokatmondó sorral: "... a román zsidógyűlölet majdnem bizáncian szép."
1991. április 1-jén megszűnt a Varsói Szerződés szervezete.
Márk Éva
|
|
