2012.09.19 23:47
Évfordulók szeptember 30-án
1651. szeptember 30-án vette el feleségül az utrechti Katalin-templomban Apáczai Csere János a magyar tudományügy és nevelés géniusza; Aletta van der Maet jómódú polgárlányt. Az esküvőt követően 1652 őszén Apáczai apósa házában kezdett hozzá első nemzeti nyelvű enciklopédiánk előmunkálataihoz. Még ugyan ebben az évben Csulai György Erdély püspöke hazahívta. Gyulafehérváron telepedtek le. Élete azonban nem volt gondoktól mentes. Apáczai haladó gondolatai miatt hamarosan szembe került az udvari nemességgel. Iskolateremtő tevékenységét a kolozsvári kollégium bizonyítja legjobban, melyet Lorántffy Zsuzsanna és Barcsay Ákos fejedelem is nagyra értékelt. Egyre jobban elhatalmasodó tüdőbaja végzett vele 1659. december 31-én. 1660. január 9-én helyezték végső nyugalomra a hamvait a házsongárdi temetőben. Aletta sem sokkal élte túl férjét. Bethlen Miklós így írt Apáczai haláláról: „Az isten ebből a háládatlan magyar világból, mely őrá méltatlan volt, kivette, azután az igen gyámoltalan belga feleségét gyermekét is magához szedte; ha maradéka maradt volna és módom lett volna benne, bizony megmutattam volna, hogy én Apáczait, mint atyámat úgy tartottam, szerettem, becsültem s emlékezetét ma is becsülöm."
1863. szeptember 30-án a nagyszebeni csonka országgyűlés törvénybe iktatta az Októberi Diplomát és a Februári Pátenst.
1847. szeptember 30-án ezen a napon született Nagytétényben Hugonnay Vilma az első magyar orvosnő.
Alig töltötte be 18. életévét, amikor férjhez ment Szilassy György pándi földbirtokoshoz, a 19. század legendás pomológusának, Szilassy Györgynek fiához. Előbb Vasadra, majd onnan Pándra költöztek. A Szilassy család sarja nemigen érdeklődött a szellemi dolgok iránt, rendszeresen átkocsizott a nagykátai kaszinóba, kártyázni, mulatni, amelynek következtében utóbb elkorhelykedte a legendás Szilassy-birtokot. Az ifjú Hugonnai Vilma érdeklődése a természettudományok felé fordult. Miután hírét vette, hogy 1869-től a zürichi egyetem megnyitotta kapuit a nők előtt, elhatározta, hogy a zürichi orvosegyetemre iratkozik be. Férje azzal a feltétellel járult ehhez hozzá, ha anyagilag ez nem érinti őt. 1872-ben Vilma az ékszereit adta el, hogy beiratkozhasson, és költségeit fedezni tudja, de szűkösen élt így is. A grófkisasszony Svájcban vegetárius életmódra tért, mert megesett, hogy kenyérre sem futotta, nemhogy húsra.
Orvosi diplomáját 1879-ben szerezte. Végzés után az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet. Végül 1880-ban hazatért, de diplomáját annak ellenére sem fogadta el Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter, hogy kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta. Így sokáig csak bábaként tevékenykedett a világhírű szülész-nőgyógyász, dr. Tauffer Vilmos professzor mellett. Hugonnai Vilma helyzete nem volt könnyű: hivatalosan szülésznőként működött, betegek sokaságát kezelte, amely munkára "rákényszerült", hiszen Szilassyval kötött házassága végleg felbomlott. Ebben az időben írta "A nők munkaköre" című tanulmányát, amelyben a nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást, de minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte célul. 1887-ben férjhez ment Wartha Vince jeles vegyészhez, műegyetemi tanárhoz, amely házasságból született 1888-ban Vilma nevű leánya. Szülésznői munkája mellett ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű könyveket kezdett írni. Az 1907-ben megjelent, elsősorban női és gyermekbetegségekkel, valamint a szülészettel és gyermekápolással foglalkozó, "A nő mint háziorvos" című könyvét sokáig az egészségápolás kézikönyvének tekintették. Az Országos Nőképző Egyesületben tevékenykedett, hatékonyan küzdött a nők oktatásáért és a nemüknek megfelelő foglalkoztatásért.
1894-ben a Szabad Lyceum Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnökévé választotta. Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, a nők képzésére összpontosult.
1897-ben végül Magyarországon is orvosdoktorrá avatták, és ezt követően oktatással foglalkozott.
Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nők szellemi képzésének.
Az első világháború súlyos katonai vereségei, a frontok véráldozatai bizonyították be a nők szükségességét a betegápolás és a kórházi munka területén. Hugonnai Vilma már 67 éves, amikor 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott. 14 vidéki városban szervezett – női orvosi és betegápolói erővel – betegmegfigyelő állomást. Felhívása, szervezőmunkája követőkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nővérnek és 84 orvosnőnek a szolgálata, aki Hugonnai Vilma oklevelének nosztrifikálása után nyert diplomát magyar egyetemen.
1922. március 25-én hunyt el Budapesten. Sírja 1980-ig a Rákoskeresztúri temetőben volt, amikor hamvait a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban helyezték el. Nevét iskolák és szobrok őrzik.
1928. szeptember 30-án született Máramarosszigeten ortodox zsidó családban Elie Wiesel.
Az amerikai író, politikai aktivista és egyetemi tanár leghíresebb műve Az éjszaka, amely a náci koncentrációs táborokban szerzett élményein alapul. 1986-ban a norvég Nobel-díj Bizottság Nobel-békedíjjal tüntetett ki. Indoklásukban kiemelték, hogy mint írói, valamint a „béke érdekében végzett gyakorlati munkája” mind „a béke, a jóvátétel, a megbékélés és az emberi méltóság” erőteljes üzenetét közvetíti az emberiség felé.
Mádl Ferenc köztársasági elnök 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje kitüntetést adományozta neki. 2012-ben azonban erről Wiesel lemondott. Ebben a főszerepet az játszotta, hogy a magyar közéletben veszélyesen újraéledt a szélsőjobboldali mozgalom, az antiszemitizmus, Horthy, Wass Albert és Nyírő József kormányzati szintű elismerése megrémisztette.
Topor István
Évfordulók szeptember 29-én
1558. szeptember 29-én a gyulafehérvári erdélyi országgyűlés Izabella királyné kezdeményezésére utólagos hűtlenségi pert indított az augusztus 31-én kivégzett három erdélyi ellenzéki vezér Bebek Ferenc és a két Kendi fivér ellen. Erre azért volt szükség, hogy a gyilkossághoz jogalapot teremtsen.
1604. szeptember 29-én Bocskai István az előző nap kézhez kapott Belgiojoso kassai főkapitány levelére válaszul Sólyomkő várában összehívta bizalmi embereit. Elhatározták, hogy nem jelennek meg a főkapitány rakamazi táborában, ahová az rendelte őket, hanem követeket küldenek a császári szolgálatban álló hajdúkhoz, hogy csatlakozzanak a Belgiojosoval szembeforduló Bocskaihoz.
1848. szeptember 29-én Sukoró és Pákozd között a Móga altábornagy vezette túlnyomórészt újoncokból álló magyar sereg megütközött a Jellasics parancsnoksága alatt álló, császári erőkkel. A magyar seregek győzelmet arattak a kétszeres túlerőben lévő császári csapatok felett. Abban, hogy a magyar sereg védőállásait megtarthatta, és az ütközetet megnyerhette döntő szerepe volt a Mack József és Jungwirth Károly vezette honvédtüzérségnek; Guyon Richárd pesti és a Perczel testvérek tolnai nemzetőreinek, valamint Andrássy Gyula parancsőrtisztnek, aki a jobbszárny átkarolását egy kisebb egységgel meghiúsította. Jellasics miután hadicélját nem érte el, 30-án háromnapos fegyverszünetet kért, ez idő alatt pedig Bécs irányába menekülve elhagyta az országot. 1950 - 1992 között ezen a napon tartották a magyar honvédelem emléknapját, attól kezdve ezt május 21-ére tették át, amely Buda 1849-es visszavételének emléknapja.
Topor István
Évfordulók szeptember 28-án
A hagyomány szerint Kr. e. 551-ben ezen a napon született a kínai filozófia legjelesebb alakja, a szentként tisztelt bölcs Confucius, Kongzi, Kong Fuzi, Kung-ce, Kung Fu-ce, Konfuciusz.
Konfuciusz már kora gyermekkorában elveszítette apját (apja hetvenéves korában házasodott), és anyja nevelte fel, de hamarosan ő is meghalt. Tanulmányokat folytatott és 19 éves korában házasodott meg. Több éven át szolgált különféle hivatali tisztségekben, különböző fejedelemségek uralkodóinak szolgálatában. Majd híres tanítóvá vált, és mindenfelől özönlöttek hozzá a tudást szomjazó tanítványok. A hagyomány 3000 tanítványról, és 72 leghíresebb követőjéről tud. Közvetlen utódait a mai napig számon tartják. Maga Konfuciusz egyetlen írásba foglalt művet sem hagyott maga után, de az utókor több, később kánonba foglalt, szentszöveg összeállítását illetve szerzőségét tulajdonítja neki.
Számos templomot emeltek tiszteletére, melyekben időről-időre áldozatot mutatnak be szellemének.
1213. szeptember 28-án a pilisi erdő közelében a Péter ispán és Kacsics nembeli Simon (Bánk nádor veje) által vezetett összeesküvők meggyilkolták Gertrúd királynét II. András feleségét. A sereggel Halics felé tartó II. András felesége halálhírére visszatért és Péter ispánt karóba húzatta, birtokait pedig elkobozta. Simon hosszú ideig elkerülte a büntetést, de 1228-ban elvették birtokait, majd Bánk birtokainak elkobzására is sor került, de erről csak 1240-ből van említés.
1817-ben ezen a napon született Rimaszombaton Tompa Mihály, a Petőfi-Arany-Tompa költői triász legkevesebbet emlegetett alakja.
Anyja korai halála után 1821-ben Igricibe került apai nagyapjához. Apja Miskolcra költözött, újra nősült és nem törődött fiával. A falusi iskolát befejező gyereket a rektor tanította latinra. Felfigyelt a jó eszű, tehetséges diákra és segített neki bejutni a sárospataki kollégiumba. 1837-ben két évig Sárbogárdon segédtanító volt, majd visszatért Sárospatakra. Ekkor műveit már az Atheneum is közölte. Vörösmarty is bíztatta. 1844-ben Eperjesen lett nevelő, itt került kapcsolatba Petőfivel. Egy év múlva Pestre költözött, és 1846-ban kiadta a Népregék és népmondák című művét, mellyel nagy népszerűségre tett szert. Még ebben az évben Bejtén lelkészi hivatalt vállalt, itt látogatta meg 1847-ben Petőfi Sándor. A szabadságharc ideje alatt tábori lelkész volt. Szoros barátságot kötött Arany Jánossal, akivel élete végéig leveleztek. 1849-ben Keleméren kapott lelkészi állást. Itt vette feleségül Soldos Emiliát, ekkor írja legismertebb versét: A gólyához címűt. 1851-től haláláig,1868-ig Hanván volt lelkész. Egyre romló egészsége és felesége halála nem sok örömöt hagyott számára. Ezek közé tartozott Arany barátsága, akivel 1855-ben egy látogatás alkalmával együtt járták be a megye tájait. 1868. július 30-án hunyt el Hanván.
Topor István
Évfordulók szeptember 27-én
1533. szeptember 27-én született Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király. Életéről írás található honapunk Újkor menüjének Történelmi személyek rovatában.
1709. szeptember 27-én halt meg Bottyán János kuruc generális, a Rákóczi - szabadságharc kimagasló alakja, karizmatikus és zseniális hadvezére. Elszegényedett kisnemesi családból származott, vagyonát egy gazdag özvegyasszonnyal kötött házasságával alapozta meg, később hatalmassá növő vagyonából fizette nemegyszer nélkülöző katonái ellátását, zsoldját. Katonai pályáját végvárakban kezdte, Lotaringiai Károly mellett már alezredes volt, 1692-ben maga I. Lipót nevezte ki ezredessé és tette egy huszárezred tulajdonosává. A törökellenes harcokat Badeni Lajos őrgróf oldalán folytatta, ekkortájt veszítette el fél szemét, amiért katonái Vak Bottyánként kezdték emlegetni. Rákóczi hűségére Bercsényi Miklós hatására állt, s a fejedelem már 1703. december 10-én aláírta tábornoki kinevezését. Legendás katonai sikereket ért el és mindvégig kitartott a szabadságharc ügye mellett. Tarnaörs melletti táborában halt meg sokak szerint pestisben, de valószínűbb, hogy agyhártyagyulladásban. Katonai díszpompával temették el Gyöngyösön, a ferencesek templomában. II. Rákóczi Ferenc írta róla: "Nem volt sem jó származású, sem művelt ember, ezért igen nyers volt, de józan, éber és szorgalmas. Szerette a népet és az is rendkívül szerette őt, mert katonáit szigorú fegyelemben tartotta, de mindenkor igazságot szolgáltatott nekik, amikor igazuk volt."
1864. szeptember 27-én született Andrej Hlinka szélsőségesen nacionalista szlovák politikus, római katolikus pap. Előbb a Zichy - féle Néppárt tagja lett, majd amikor az határozottabb magyar nemzeti politikába kezdett kilépett, és megalakította a Szlovák Néppártot. 1906-ban magyarellenes agitáció miatt kétévi börtönre ítélték és papi hivatása gyakorlásától is eltiltották. Ettől kezdve keményen magyarellenes, szélsőségesen klerikális, idegengyűlölő és antikommunista karaktert kapott az általa irányított párt, melynek parlamenti képviselője volt. 1938-ban halt meg, ekkor helyét Jozef Tiso vette át. A háború utáni Csehszlovákiában nem beszélhettek róla, de a rendszerváltástól már " a modern Szlovákia történetének egyik legfontosabb személyisége" - ként hozták vissza a köztudatba.
Évfordulók szeptember 26-án
1777. szeptember 26-án alakult meg az Egyetemi Könyvtár a nagyszombati egyetem Budára költözésével.Nagyszombatról előbb Vágsellyére, majd Bécsbe költöztették, de 1607-ben már ismét Nagyszombat a helye. Addigra a katalogizálás is befejeződött. Úgy az eredeti kollégiumot, mint a könyvtárat az Oláh Miklós esztergomi érsek által Magyarországon letelepített jezsuiták hozták létre, akiknek köszönhetően a XVIII. sz. végére kb. 22 ezerre növekedett az állomány. Jelentősen növekedett a könyvek száma a jezsuita rend, majd a többi (pálosok, domonkosok, ferencesek, ciszteriek, stb.) feloszlatása után, a különböző rendi gyűjteményekből odakerült anyaggal.
1920. szeptember 26-án a magyar nemzetgyűlés elfogadta a nem keresztény származásúak egyetemi felvételét szabályozó ún. "numerus clausus"-t, ami egyértelműen a zsidó fiatalok továbbtanulásának korlátozását jelentette.
1945. szeptember 26-án halt meg Bartók Béla világhírű zeneszerzőnk, zongoraművész, népzenekutató. Nagyszentmiklóson született 1881-ben. Pedagógus szülei hamar fölismerték zenei adottságait, édesanyja ötéves korától tanította zongorázni. Később Pozsonyban és Budapesten tanult, oktatta őt Erkel László (Erkel Ferenc fia), Thomán István (Liszt Ferenc növendéke), nagy hatással volt rá a nála négy évvel idősebb Dohnányi Ernő.
Magával ragadta a függetlenségi-nemzeti áramlat, viselte szuhafői előnevüket, tüntetően magyaros ruhákban járt és zenében is ezt a stílust kereste, Kossuth-szimfóniájával zajos sikert aratott. Nyaralása során hallott énekelni egy székely cselédlányt, ez az élmény fordította a népzene gyűjtés felé, így ismerkedett meg Kodály Zoltánnal és Vikár Bélával. Az I. világháború után elcsatolt országrészekbe már nehéz volt eljutni, ezért az összegyűjtött anyag tudományos feldolgozásába fogott. A szlovák és román népzenéről írott tanulmánya, melyet a " népek testvérré válásának eszméje" vezetett, ellene fordította a szélsőséges nacionlistákat, egész sajtókampány indult meg, melyben hazafiatlannak bélyegezték. Ezalatt külföldön egyre népszerűbb és elismertebb lett művészete, az emigráció gondolata is foglalkoztatta, de csak 1940-ben költözött az USÁ-ba a fasizálódó Európából. Hamvait 1988-ban hozták haza New Yorkból.
Márk Éva
Évfordulók szeptember 25-én
1848. szeptember 25-én uralkodói nyílt parancs érvénytelenítette Batthyány Lajos gróf miniszterelnöki megbízatását. Ezzel egy időben Franz Philipp Lamberg altábornagyot a Magyarországon állomásozó hadsereg főparancsnokává, míg Mailáth György országbírót királyi helytartóvá nevezte ki V. Ferdinánd. Lamberg kinevezését miniszteri ellenjegyzés nélkül hozták nyilvánosságra, Mailáth kinevezése azonban nem lépett életbe.
1904. szeptember 25-én Apponyi Albert gróf, a Nemzeti Párt elnöke az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatása során találkozott Theodore Roosevelt elnökkel.
1931. szeptember 25-én bemutatták az első magyar hangos filmet, a Kék bálványt. A Lázár Lajos által rendezett alkotást az Apolló moziban vetítették először. Igaz, a Forum mozi 1929-ben bemutatott egy részben hangos filmet, Az éneklő bolond címűt, de az első, igazi hangosfilm a Kék bálvány volt. A Jávor Pál és Gózon Gyula főszereplésével készült mozi nem aratott igazi sikert a nézők körében, talán azért, mert az amerikai hétköznapokat imitált alkotás távol állt az akkori magyar közönségtől.
Évfordulók szeptember 24-én
1606.szeptember 24-én miután Bécsben a magyar rendek 24 megbízottja az ország nevében kötelezettséget vállalt a Bocskai-szabadságharcot lezáró bécsi béke megtartására, I. Rudolf király teljes büntetlenséget biztosított a felkelésben részt vetteknek. Külön oklevélben nyilvánította ki, hogy Erdély és a Részek Bocskai férfiágának kihaltával sem szállnak vissza a koronára. Az oklevél azt is garantálta, hogy Bocskai és törvényes fiutódai birtokolhatják Ugocsa, Bereg, Szatmár és Szabolcs megyéket. Ezeken túl Kálló és Szatmár várát valamint Tokajt minden tartozékával, többek között Tarcal, Bodrogkeresztúr és Olaszliszka mezővárosokkal együtt.
1710. szeptember 24-én a Franciaországból visszatért Kökényesdi Lászlót Rákóczi I. Péter orosz cár udvarába küldte követségbe. Kökényesdi a vezérlő fejedelem felajánlását közvetítette, amelynek értelmében Rákóczi hajlandó közvetítő szerepet vállalni egy szövetség létre hozásában I. Péter és XIV. Lajos között. A tárgyalások megindultak ugyan, de a szövetség meghiúsult.
1795. szeptember 24-én kezdték meg a magyar jakobinus mozgalomban részt vett börtönre ítéltek elszállítását Budáról. Az elítéltek egyik csoportját (ebbe tartozott például a költő, Batsányi János) Tirolba, Kufstein várába, más részüket pedig, így Kazinczy Ferencet, a morvaországi Spielberg várába szállították. Kazinczy innen később átkerült a kufsteini börtönbe.
1949. szeptember 24-én hirdetett ítéletet a Népbíróság Rajk László és társai perében. Népellenes bűntettért, kémkedésért, hűtlenségért, az imperialista hatalmak háborús terveinek elősegítéséért valamint a demokratikus rend megdöntésére irányuló szervezkedésért bűnösnek talált Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást halálra ítélték és október 15-én végre is hajtották rajtuk az ítéletet. Brankov Lázár és Justus Pál életfogytiglani, Ogenyovics Milánt kilencévi fegyházra ítélték. Pálffy György, Korondy Béla Németh Dezső és Horváth Ottó ügyét pedig katonai bíróság elé utalták. Október 21-én a budapesti katonai főügyészség mindannyiuk halálos ítéletét jóváhagyta és október 24-én végre is hajtatta.
Topor István
Évfordulók szeptember 23-án
1686. szeptember 23-án a török Magyarországról történő kiűzését célul kitűző szövetséges hadak csapatai Bádeni Lajos őrgróf parancsnoksága alatt visszafoglalták a töröktől a budai vilajethez tartozó szandzsákság székhelyét, Simontornyát. Ugyan ezen a napon került a szövetséges hadak kezére Szeged is, amelynek török védői 24 napig álltak ellen az ostromnak, de végül is vár feladása mellett döntöttek.
1861. szeptember 23-án Anton Schmerling lovag, államminiszter a birodalmi tanács előtt megindokolta a magyar országgyűlés feloszlatását. Nem sokkal később, november 5-én uralkodó leirat született a kormányzás új rendjéről, és ezzel kezdetét vette Schmerling provizóriuma (provizórium = ideiglenes állapot), amely 1865-ig volt érvényben. Az I. Ferenc József által életbe léptetett új kormányzás azt jelentette, hogy felfüggesztésre került a Helytartótanács testületi hatásköre, feloszlatta a törvényhatóságokat, és katonai bíráskodást léptetett életbe.
1905. szeptember 23-án a báró Fejérváry Géza vezette, un. darabont kormány ellen koalícióba tömörült pártok képviselői kihallgatáson jelentek meg I. Ferenc Józsefnél. A küldöttségben ott volt Andrássy Gyula, Apponyi Albert, Bánffy Dezső, Kossuth Ferenc és Zichy Aladár. A király azonban ötperces kihallgatáson elutasította a koalíció követeléseit.
Évfordulók szeptember 22-én
1520. szeptember 22-én halt meg I. Szelim, vagy ahogyan kortársai nevezték: Rettenetes Szelim török szultán. Méltán szolgált rá a Rettenetes névre. Többek között azzal, hogy minden olyan rokonát megölette, akik esetleges trónkövetelőként léphettek fel. Mélységes kegyetlensége még tulajdon apját is elérte, akit előbb elűzött trónjáról, majd száműzetésre ítélt. Feltételezik, hogy néhány hónappal később az ő parancsára emberei mérgezték. De ugyanilyen hidegvérrel gyilkoltatta meg négy fiát is. Nyolcévi uralkodása alatt 7 nagyvezíre is áldozatul esett vérszomjas természetének. Életéről bővebben honlapunk Újkor menüjében a Történelmi személyek rovatban olvashatnak az érdeklődők.
1836. szeptember 22-én jelent meg a főispáni hatalomgyakorlásáról szóló királyi rendelet. Ebben az uralkodó kötelezte a főispánokat, hogy szükség esetén erővel is a kormány javára befolyásolják a megyegyűléseket.
1848. szeptember 22-én István főherceg Budáról Bécsbe távozott és lemondott nádori tisztéről. Ugyanezen a napon a képviselőház egyhetes vita után elfogadta az úrbéri szolgáltatásokat elvesztő birtokosok kármentesítését. A volt birtokosokat az állam 5%-os kamatozó kötvénnyel kárpótolta.
1910. szeptember 22-én született Budapesten Faludy György író, költő, műfordító.
Első versei a harmincas évek elején jelentek meg a Független Szemlében és a Magyar Hírlap című napilapban. 1937-ben adta közre Villon-fordításait, pontosabban átköltéseit, ezek zajos vitát okoztak.
1938-ban Párizsba utazott, ahonnan a német megszállás elől Marokkóba, majd az Egyesült Államokba költözött. 1943 és 1945 között három éven át szolgált az amerikai hadseregben, ennek következtében a csendes-óceáni hadszíntérre is eljutott. 1945 végén leszerelt, 1946-ban hazatért Magyarországra, a Népszava szerkesztőségében helyezkedett el. 1950. június 14-én koholt vádak alapján letartóztatták, három évet töltött a recski kényszermunkatáborban. 1953-ban a tábor felszámolását követően szabadult, ezután műfordításaiból élt. Az 1956-os forradalom idején az Írószövetségben és a megújult Népszavánál tevékenykedett, a szovjet invázió után nyugatra menekült. Párizsban, majd Londonban és angliai kisvárosokban élt.
1957 és 1989 között a világ számos helyén élt és tanított pl.: között a New York-i Columbia, a New Jerseyben lévő Montclair Egyetem, majd a philadelphiai egyetem tanáraként dolgozott. 1972-ben a torontói egyetem díszdoktorává avatták.
1988-ban hazalátogatott, 1989 márciusában hazatért, Budapesten telepedett le.
1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
2006. szeptember elsején hunyt el.
1945. szeptember 22-én Arthur Schoenfeld, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) mellett működő amerikai politikai misszió vezetője jegyzéket nyújtott át Gyöngyösi János külügyminiszternek. E jegyzékben az Amerikai Egyesült Államok felajánlotta, hogy kész diplomáciailag elismerni a magyar kormányt, azzal a feltétellel, hogy a magyar kormány biztosítja a szabad választásokat.
Topor István
Évfordulók szeptember 21-én
1235. szeptember 21-én halt meg II. Endre, III. Béla fiatalabb fia, aki elszánt uralomra törésével már édesapjával, később bátyjával Imre királlyal is gyakran konfliktusba keveredett. Hatalomra kerülve belpolitikáját új berendezkedésnek nevezte, ez valójában a királyi birtokok eladományozását jelentette híveinek. A megcsappant bevételeket rendkívüli adók kivetésével pótolta, élt a pénzrontás eszközével is. Hibái miatt 1222-ben az Aranybulla kiadására kényszerült. Külpolitikája szintén megkérdőjelezhető: többször indított hadjáratot Halics ellen gyakorlatilag eredménytelenül. 1217-ben indult a többször megígért keresztes "hadjáratára", azonban kerülte a csatákat, inkább ereklyék vásárlásával és meggondolatlan házassági szerződések kötésével múlatta az időt. Harmadik felesége Beatrix már a király halála után szülte meg Istvánt, az utolsó Árpád-házi király, az "Aranyágacska" III. Endre apját.
1883. szeptember 21-én volt Madách Imre: Az ember tragédiája c. drámájának ősbemutatója, több mint 23 évvel a megírás és csaknem 20 évvel a szerző halála után. Az ősbemutató emlékére 1984-től minden évben ezen a napon ünnepeljük a Magyar Dráma Napját.
1991. szeptember 21-i népszavazás alapján az Örmény Függetlenség Napja. A világ első keresztény országa, (állítólag a bibliai Édenkert területe), ahol már Kr.u. 40-ben voltak keresztény közösségek, 301-ben pedig államvallássá tették. Régészeti leletek szerint az őskortól lakott, mai fővárosát ie. 782-ben alapították. A 630-as évek utáni arab hódítások idején is megőrizték viszonylagos függetlenségüket, de az 1230-at követő mongol, majd az azt követő török és perzsa támadások során az önálló Örményország megszűnt létezni.
Soraikban az első tömegmészárlás II. Abdul Hamid, a "véres szultán" nevéhez fűződik, aki nem tűrte, hogy keresztény alattvalói jogokat követeljenek maguknak az ő muzulmán államában. 1894-96 között bizonytalan becslések szerint 80 000 - 300 000 örményt mészároltak le. Az "igazi" szörnyűség azonban a szultánság bukása, az Ifjú Törökök színrelépése után kezdődött. Az új török kormány irtóhadjáratot szervezett az örmény kisebbség ellen, iszonyatos tömeggyilkosságok sorozatát hajtva végre, öncélú kínzásokkal, az örmények tulajdonainak elrablásával. Gyakran megtörtént, hogy embereket kihajtottak a sivatagba és ott hagyták őket éhen és szomjan halni, de megesett, hogy várandós nőket és gyermekeket keresztre feszítettek.
Az I. világháború után a szovjetek megszállták Örményországot, amit aztán Törökország elismert, de a rettegés csak Sztálin halála után enyhült az országban. 1967-ben avatták fel az örmény népírtás emlékművét (a tényt Törökország mindmáig nem hajlandó elismerni!). A Hegyi-Karabahnak nevezett terület hovatartozása miatt tartós feszültség alakult ki Örményország és Azerbajdzsán között.
Az örmény birodalomból tenyérnyivé (29800 négyzetkm. ) zsugorodott ország napjainkban szakította meg diplomáciai kapcsolatát hazánkkal, az azeri baltás gyilkos megmagyarázhatatlan kiadatása miatt.
Márk Éva
Évfordulók szeptember 20-án
1096. szeptember 20-án lépte át a magyar határt a Bouillon Gottfried lotharingiai herceg vezette keresztes sereg (a herceg foglalta el később Jeruzsálemet, megalapította a keresztény királyságot, melynek uralkodója lett). Korábban már rengeteg kárt és bajt okoztak a nyugat felől hömpölygő szervezetlen és ellátatlan keresztes hordák, amelyek dúlva, fosztogatva, rabolva és gyilkolva vonultak át az országon. Kálmán király természetesen nem nézhette tétlenül, szabályszerű csatákban verte szét őket, utasításba adva, hogy senkinek se kegyelmezzenek. Megesett, hogy Moson várát is ostrom alá vették a keresztesek, az épp ott tartózkodó király azonban itt is győzedelmeskedett. Végső soron a rendezetlen sorokban vonuló keresztesek elleni fellépés adta meg a bizonyítékát, hogy a papnak nevelt Kálmán hadvezérnek is kiváló.
Bouillon Gottfried azonban nem csürhét, hanem igazi sereget vezetett, tisztelettel bejelentkezett a magyar királynál, és engedélyt kért az átvonulásra. Az engedélyt megkapta, de néhány főemberét, köztük az öccsét "vendégségben" kellett hagynia, akik csak akkor követhették - tisztes és biztonságot adó kísérettel - amikor a herceg utolsó katonája is elhagyta az országot. Kálmán a kijelölt útvonal teljes hosszában elárusító helyeket létesített, ahol a sereg "méltányos áron" élelmet vehetett. A teljes biztonság kedvéért egy magyar sereg - valószínüleg Álmos herceg vezetésével - határtól határig kísérte a százezernyi keresztest. Ezután - már novemberben - Kálmán gazdagon megajándékozva elengedte túszait, akik bármerre jártak, jó hírét vitték a nagy magyar királynak.
1870. szeptember 20-án Róma lett a főváros, miután az egyesített Olaszország annektálta a pápai államot. II. Viktor Emánuel király hiába szorgalmazott megegyezést, IX. Piusz pápa minden tárgyalás elől elzárkózott, a "Vatikán foglyának" tekintette magát. Merevségével elérte, hogy az új államban radikális politikusok kerültek hatalomra. Az ügy az 1929-es lateráni szerződéssel rendeződött.
Márk Éva
Évfordulók szeptember 19-én
866. szeptember 19-én született VI. (Bölcs) Leó bizánci császár, aki szerepet játszott honfoglaláskori eleink életében, s Taktikon c. hadtudományi művében írt a magyarok szokásairól is. Életét végigkísérte bizonytalan származásának terhe. Anyja az ő születése előtt már felesége volt a későbbi I. Baszileosznak (aki fiának ismerte el ugyan Leót, de mindig feszült volt a viszonyuk), ám még szeretője III. (Részeges) Mihály császárnak.
A Bölcs melléknevet úgy jogalkotó, mint irodalmi munkásságával kiérdemelte. Az ő fia volt VII. (Bíborbanszületett) Konstantin, akinek írásai értékes történelmi források számunkra.
1345. szeptember 19-ére virradó éjjel meggyilkolták Endrét (Andrást), I. (Nagy) Lajos király öccsét. Endre Nápolyi Johanna férje volt, a házassági szerződés értelmében a nápolyi trón várományosa. Az uralkodó azonban végrendeletében unokája, Johanna mellett döntött, Endre csak a Királynő Férje lehetett volna. Endre anyja, Erzsébet rengeteg pénzzel elérte, hogy a pápa hajlott a herceg megkoronázására, ekkor azonban a Nápoly közeli Aversa vadászkastélyában merénylők megtámadták és megölték a fegyvertelen Endrét. Johannának vélhetően nagy szerepe volt a gyilkosság megszervezésében.
1551. szeptember 19-én született az utolsó Valois-házi francia király, III. Henrik, II. Henrik és Medici Katalin fia. Volt Lengyelország királya, onnan bátyja halálhírére meglehetősen furcsa, dicstelen körülmények között távozott (utódául a lengyelek Báthory Istvánt választották!). Franciaországi uralkodása sem mondható dicsőségesnek, épp ellenkezőleg: tőrbe csalta a Katolikus Liga vezetőjét Guise herceget és annak bíboros fivérét, és testőreivel legyilkoltatta őket (állítólag egy paraván mögül végignézte az akciót). Később egy fanatikus szerzetes leszúrta.
1893. szeptember 19-én a világon először Új-Zélandon kaptak szavazati jogot a nők, amit ők maguk harcoltak ki Kate Sheppard vezetésével. A rendkívül intelligens és művelt Kate első férje halála után gyerekeivel Új-Zélandra költözött, ahol egy kereskedőhöz (W.A. Sheppard) ment feleségül. Nem kedvelte a "törékeny, támaszra szoruló" nőideált, hitt a házasfelek egyenlőségében és a nők azonos jogaiban az élet minden területén. Rengeteget dolgozott, utazott, előadásokat tartott és aláírásokat gyűjtött az egyenjogúság eléréséért. Egészsége romlása miatt visszavonult, de könyvekkel, cikkekkel, levelezéssel támogatta a nőmozgalmat. 1934-ben, 87 évesen halt meg.
Évfordulók szeptember 18-án
1289. szeptember 18-án IV. László királyunk a székelyeknek adományozta Aranyos vidékét, köszönetképpen a kunok és tatárok elleni harcban vállalt kiemelkedő szerepükért. A legrégebbi kiváltságlevél 1291-ből maradt fenn, III. Andrástól kapták. A területen átvezető hadiutak miatt egyre csökkenő lakosságot román jobbágyokkal pótolták, ami jelentősen megváltoztatta az etnikai összetételt. Aranyosszék 1876-ig volt önálló közigazgatási egység, addig a hét székely szék egyike.
A terület világhírű nevezetessége a Tordai-hasadék. Ennek legendája, hogy itt harcolt Szent László király a kunok ellen, s a nagy túlerő miatt vissza kellett vonulnia, de a kunok üldözték. A király Istenhez fohászkodott, mire a hegy kettéhasadt, menekülő utat biztosítva a magyar seregnek. A hős király lovának patkónyomai állítólag ma is látszanak.
1490. szeptember 18-án koronázták magyar királlyá II. (Jagelló) Ulászlót. Gyenge akaratú, tehetségtelen uralkodó volt, háta mögött "ökör"-nek nevezték, elhíresült ragadványneve a Dobzse (Jól van!) László. A magyar főnemesek többségének (az oligarcháknak) pont ilyen királyra volt szükségük: eltöröltették vele a hadiadót, visszahelyeztették a nemességet ősi jogaikba, s a legfontosabb kérdésekben nem az övé, hanem a királyi tanácsé volt a döntés joga. 1516 márciusában halt meg, Mátyás birodalma helyén egy szétzüllesztett országot hagyva maga után.
1916. szeptember 18-án született Simándy József, egyik legszebb hangú és legtisztább kiejtésű operaénekesünk, akinek neve összeforrt Erkel Bánk bánjával, és több más szereppel (pl. Kodály: Psalmus Hungaricus).
1981. szeptember 18. Magyarországon a Rokkantak Nemzetközi Éve kapcsán szervezett magyar eseménysorozat alkalmából ez a nap hazánkban a Rokkantak Napja.
Évfordulók szeptember 17-én
1844. szeptember 17-én született Pesten Puskás Tivadar legismertebb feltalálóink egyike.
A bécsi műegyetemen elvégzése után mivel Magyarországon nem tudott érvényesülni, ezért Angliába, majd Amerikába ment szerencsét próbálni. Felkereste Edisont és meggyőzte, hogy a távíróközpontok mintájára telefonközpontokat kellene létesíteni. Edison elfogadta Puskás érveit és megengedte, hogy az ő laboratóriumában valósítsa meg ötletét. Időközben szoros barátság alakult ki közöttük, és Edison megbízta Puskást a fonográfnak és más szabadalmainak európai értékesítési képviseletével. Puskás először Londonban tartott fonográf bemutatókat, majd Párizsban népszerűsítette az új találmányt, amellett az első francia telefonhálózat és –központ építési munkáit is irányította. A teendők sokasodásával öccsét, Ferencet is bevonta a munkába és Edison jóváhagyásával megbízta egy budapesti telefonközpont létesítésével és a telefonhálózat hazai kiépítésével. Ennek eredményeként 1881 májusában átadták a világ hatodik telefonközpontját Budapesten a Fürdő (ma József Attila) utcában.
Puskás legnagyobb, legsikeresebb ötlete a rádió ősének tekinthető telefonhírmondó volt, amely – a vezetékes telefonhálózatra épülve – 1893. február 15-én kezdte meg adását. Huszonöt előfizetővel indult, ezek száma két év alatt ötezerre nőtt. A telefonhírmondó egyesítette a távközlést a műsorszolgáltatással, folyamatosan, óránként aktualizálva közölte a világ minden tájáról érkező híreket, az áru- és értéktőzsde árjegyzéseit, az időjárás jelentést és pontosidő-jelzést is adott. Később egyre gyakoribb hangverseny-, opera- és színházi közvetítésekkel is szolgált. Saját stúdiót is berendeztek, ahonnan felolvasásokat, kamarakoncerteket közvetítettek. Puskás Tivadar úttörő vállalkozása első fontos lépése volt a széles körű tömegkommunikáció megteremtésének az írott sajtó mellett. A telefonhírmondó 1925-ig működött, amikor is egybeolvadt az akkor induló Rádióval.
1848. szeptember 17-én Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét közös (Cegléden tartott) népgyűlése elfogadta a "ceglédi levél" néven ismertté vált, a kormányhoz és az országgyűléshez címzett dokumentumát. E kiáltvány indította el Kossuth toborzó körútját.
1990 szeptemberében 17-én Rómában II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadta Antall József miniszterelnököt. A megbeszélésen szóba került a Szentatya közelgő magyarországi látogatása, valamint tárgyaltak az egyházi intézmények helyreállításáról, az egyházi javak visszaadásáról, és a magyar nyelv liturgikus használatáról a szomszédos államokban.
Évfordulók szeptember 16-án
1437. szeptember 16-án a Belső-Szolnok vármegyéhez tartozó Kápolnán az erdélyi három rendi nemzet: a magyar nemesség, a székelyek és a szászok küldöttei unióra léptek a fölkelő parasztok ellen. Erre azért volt szükség, mert előbb Kardos János vezetésével a Szászföldön és az erdélyi Fehér megyében tört ki parasztfelkelés, majd a mozgalom Erdély északi részére és a Tiszántúl egyes megyéire is. A parasztsereg élére Budai Nagy Antal került, akinek vezetésével július elején Dés mellett vereséget mértek a Csáky László vajda vezette nemesi seregre.
1672. szeptember 16-án Teleki Mihály kővári kapitány, az erdélyi fejedelmi tanács helytelenítése ellenére és az országgyűlés tudta nélkül, hadjáratra indult a bujdosókkal I. Lipót ellen.
1848. szeptember 16-án megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmánya a forradalom és szabadságharc idején a végrehajtó hatalom legfelső szerve. Miután a Batthyány-kormány szeptember 11-én lemondott Kossuth javaslatára a képviselőház létrehozta az OHB-t. Elnöke Kossuth Lajos, helyettese Nyáry Pál lett. A bizottmány tagjává választották még Pálffy Jánost, Patay Józsefet és Sembery Imrét.
1935. szeptember 16-án befejezte XXX. kongresszusát a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, amely a fasizmus elleni harcot jelölte meg a párt egyik legfontosabb feladatának. Kéthly Anna, a párt meghatározó alakja, parlamenti képviselője látva a szélsőjobb előretörését, az országnak a hitleri Németország felé közeledését, a társadalmi problémák hangoztatása mellett most már a zsidótörvények éles bírálójává is vált.
Évfordulók szeptember 15-én
1890. szeptember 15-én a délnyugat-angliai Torquay városában megszületett Agatha Mary Clarissa Miller, vagy ahogyan a világ később megismerte: Agatha Christie a krimi irodalom „koronázatlan királynője. A Guinness rekordok könyve szerint a világ mindenidők legtöbbet eladott könyvek ranglistáján Christie műveit csak a Biblia tudta megelőzni, a második helyen viszont osztoznia kell William Shakespeare-rel.
1908. szeptember 15-én az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere, von Ahrenthal és az orosz külügyminiszter, Izvolszkij a morvaországi Buchlauban rendezett találkozón fontos megállapodást kötött. Ennek értelmében az Osztrák-Magyar Monarchia hozzájárul, hogy a tengerszorosokat (a Dardanellákat és a Boszporuszt) megnyissák az orosz hadihajók előtt, cserébe Oroszország beleegyezik Bosznia-Hercegovina annexiójába.
1916. szeptember 15-én a Somme folyó melletti ütközetben mutatkoztak be először az angol Mark I. harckocsik. Kezdetleges páncélozott harci járművek már 1914-ben is készültek. Sir William Tritton a Bullock és Holt traktorok átalakításával megalkotta az első gépet, amely rengeteg hiányossággal küzdött. Ezért módosításokat, átalakításokat hajtottak rajta végre, így született meg 1915-re a Little Willie néven ismerté vált modell. Azonban erről is kiderült, hogy a hozzáfűzött reményeket nem tudja beváltani. Használat közben újabb hibák derültek ki róla. A Tritton vezette tervezőcsapat újabb átalakításokat végeztek a gépen, amelyet előbb Big Willi, majd Mother néven már használható prototípusnak bizonyult. Ez utóbbi modell alapján kezdődött meg a Mark-harckocsik tömeges gyártása, és fronton történő alkalmazása.
1935. szeptember 15-én lépett életbe "A német vér és becsület védelméről" című nürnbergi törvény, amely faji alapon fosztotta meg alapvető jogaitól a német zsidóságot. Zsidónak minősültek a zsidó vallásúak, és akiknek két vagy több nagyszülője az izraelita felekezethez tartozott. A törvény fajgyalázásnak minősítette a zsidók és nem zsidók közötti házasságot és nemi kapcsolatot, ezért szigorúan tiltották és meg is torolták. A zsidók számára a német jelképek használatát sem engedélyezték. Még ugyanabban az évben, a törvény kiegészítésével az állami hivatalt viselő zsidókat megfosztották hivataluktól. A nürnbergi törvények csak a kezdetét jelentették a zsidók kirekesztésének. 1943-ig tizenhárom alkalommal egészítették ki, amelyek következtében életlehetőségeik teljesen megszűntek, míg 1942-ben a wansee-i konferencián megszületett a „végső megoldás”-ról, azaz a zsidóság fizikai megsemmisítéséről szóló borzalmas döntés
Évfordulók szeptember 14-én
1402. szeptember 14-én Pozsonyban Zsigmond fiúörökös nélküli halála esetén egyetlen törvényes gyermekének, Luxemburgi Erzsébetnek férjét IV. Albert osztrák herceget tette meg örökösévé.
1658. szeptember 14-én Barcsay Ákos Köprülü Mehmed nagyvezértől Jenő vára alatt elfogadta a parancsolólag felajánlott fejedelemséget. Barcsay a béke érdekében abba is beleegyezett, hogy 500 ezer tallér hadisarcot és évenként 40 ezer arany adót fizet a szultánnak. Ezen felül átadja a töröknek Lugos és Karánsebes várát. Arra is ígéretet tett a töröknek, hogy elfogatja Rákóczi Györgyöt és híveit, valamint a szökött román vajdákat elfogatja. Az erdélyi fejedelmekről, közöttük Barcsay Ákosról Márk Éva sorozatában olvashatnak bővebben honlapunk Újkor főmenüjének Történelmi személyek almenüjében.
1872. szeptember 14-én kezdődött Magyarországon az utolsó nagy kolerajárvány. Az 1874 januárjáig tomboló járványnak a hivatalos kimutatások szerint 190 ezer halálos áldozata volt.
1919. szeptember 14-én a fővezérség rendeletben szabályozta a katonai és polgári hatóságok hatáskörét. A katonaság főparancsnoka Horthy Miklós fővezér. A polgári hatóságok élére a Dunántúlon Pallavicini György őrgróf került , mint főkormánybiztos.
Évfordulók szeptember 13-án
1540. szeptember 13-án II. János néven királlyá választják (nem koronázzák!) I. János magyar király és Jagelló Izabella csecsemő fiát, aki később János Zsigmond néven Erdély első fejedelme lett. Életéről rövid írás található honlapunk Újkor - Történelmi személyek menüjében.
1598. szeptember 13-án halt meg II. Fülöp spanyol király, a tegnapi évfordulók között megismert V. Károly német-római császár fia. Bigott katolikusként törvényeivel igencsak megkönnyítette az inkvizíció dolgát, így közvetve több tízezer ember kegyetlen haláláért felelős. Ő tette Madridot Spanyolország fővárosává, ahol fölépíttette az Escorialt, és be is költözött a kolostorszerűen zárt építménybe. Szinte mindentől rettegett, a betegségektől, de főleg ellenségeitől, akik önkényeskedése miatt számosan voltak. Gyűlölte a muzulmánokat (akkor is ha kikeresztelkedtek), a reformátusokat, a zsidókat, az angolokat, gyakorlatilag mindent és mindenkit. Uralkodása idején a spanyol birodalom a világ leghatalmasabb és legerősebb monarchiája volt, ennek ellenére gazdasága egyre rosszabb helyzetbe, 1575-re pénzügy csődbe került.
Első fia, a Schiller, majd Verdi által megénekelt Don Carlos (Habsburg Károly asztúriai herceg) valójában gyengeelméjű és fizikailag is fogyatékos volt szülei közeli rokonsága miatt, ( csak négy dédszülője volt a normális nyolc helyett). A dráma és az opera a történelmi tényektől függetlenül nagyon szép! Világhírű basszusunk Székely Mihály előadásában a youtube-on bárki meghallgathatja Fülöp király áriáját.
1705. szeptember 13-án halt meg Thököly Imre Feső - Magyarország, majd Erdély fejedelme. Életéről rövid írás található honlapunk Újkor - Történelmi személyek - menüjében.
Évfordulók szeptember 12-én
1487. szeptember 12-én halt meg Szapolyai Imre horvát-szlavón bán, Szapolyai István fivére, I. János magyar király nagybátyja.
1556. szeptember 12-én mondott le fia, II. Fülöp és öccse, I. Ferdinánd javára V. Károly német-római császár és spanyol király, ezzel megosztva az addig egységes Habsburg Birodalmat. V. Károly életcéljának tekintette a Habsburg-dinasztia hatalmának növelését és egy katolikus egyetemes monarchia megteremtését. Amikor azonban 1555. szeptember 25-én az augsburgi vallásbékében el kellett fogadnia a katolikusok és a protestánsok egyenjogúságát feladta álmait.
1500-ban született Szép Fülöp (I. Miksa német-római császár fia) és Őrült Johanna (a Spanyolországot egyesítő Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella lánya) fiaként. Csak 6 éves volt amikor apját elveszítette, addigra anyja elmebaja nyilvánvaló lett, így neveltetését nagynénje vállalta. Több nyelven megtanult, csak a németet hanyagolták el, ami később sok gondot okozott neki. Magába forduló, mélyen vallásos gyermek volt, felnőttként is ilyen maradt. Lemondása után két évvel halt meg. Halálával kapcsolatban az a legenda járta, hogy még életében megrendezte a temetését, mert látni akarta a gyászolókat és távozása következményeit.Különös nevezetessége, hogy uralkodása idején érte el a Habsburg Birodalom legnagyobb kiterjedését, ahol a mondás szerint sohasem nyugszik le a nap.
Érdemes megjegyezni, hogy korában egyedülálló és azóta is ritka gesztus ekkora hatalom birtokában lévő ember részéről, hogy politikájának sikertelenségét felismerve lemondjon pozíciójáról.
1849. szeptember 12-én kelt Kossuth Lajos vidini levele, melyben a szabadságharc bukásáért minden felelősséget Görgey Artúrra hárított.
"Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeinek ereje, hanem árulás és alávalóság által. Ó, hogy ezt megértem, s mégsem szabad meghalnom. Görgeit felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn."
A levél arról nem beszél, hogy ő maga - kilátástalannak látva a forradalom és saját helyzetét - elváltoztatott külsővel, idegen névre szóló útlevéllel menekült hőn szeretett hazájából. Forrás: Németh György levéltáros, Magyar Országos Levéltár
Évfordulók szeptember 11-én
1063. szeptember 11-én súlyos balesetben meghalt I. Béla királyunk, a megvakított Vászoly (Vazul) fiatalabb fia, I. András öccse. Amikor az I. (Orseolo) Péter ellen szövetkező magyarok Andrásért mentek Kijevbe, ő Bélát is hazahívta. Béla száműzetése során Lengyelországba került, ahol feleségül vette Mjesko fejedelem lányát, ott születtek első fiai, Géza és László.Vitatott okokból András neki ígérte a trónt halála esetén, az egyezséget azonban megszegte, amikor Salamon fia jegyesül kapta Juditot, a német császár lányát, mert az eljegyzés alapkövetelménye volt a gyermek megkoronázása. A fivérek harmonikus együttműködése ezzel megszűnt, a kitört testvérharcban András veszített, és súlyos sebeibe belehalt.
Bélát 1060. december 6-án koronázták királlyá. Diplomatikusan járt el a német földre menekült Salamon híveivel, sokan átálltak az ő oldalára. Az 1061-es pogánylázadást vérbefojtotta, ugyanakkor csökkentette az adókat, elengedte a tartozások egy részét, így enyhítve a nép terhein. Külpolitikája nem volt ilyen sikeres: 1063 nyarán IV. Henrik, Judit fivére hadat indított Magyarországra, e hadjárat során érte a szerencsétlenség, rászakadt a nehéz trónus, félholtra zúzva a királyt. Halála után fiai a szekszárdi bencés kolostorba temették, azután elhagyták az országot.
1848. szeptember 11-én indult 50 ezres seregével Jellasics horvát bán Magyarország ellen nem császári, hanem horvát zászlók alatt. A támadás felkészületlenül érte az országot, Kossuth toborzó útra indult, az országgyűlés megalakította az Országos Honvédelmi Bizottmányt. Szeptember 29-én a főleg újoncokból verbuvált magyar sereg Pákozdnál megverte a bánt, aki Bécs felé vonult vissza. A vén zászlótartó c. versében írja a lelkesült Petőfi:
Fut Bécs felé Jelasics a gyáva, Seregének seregünk nyomába'
Megrémülve fut a magyar hadtól; Magyar hadban egy vén zászlótartó.
1919. szeptember 11-én halt meg Csáth Géza (Brenner József) író, zeneesztéta, orvos, Kosztolányi Dezső unokaöccse. Orvosa tuberkulózit diagnosztizált nála, ezért morfiumot kezdett használni, aminek hamarosan rabja lett. Többször próbálkozott elvonókúrával, sikertelenül. Bevonult katonának, de 1915-ben kiderült morfinizmusa, emiatt fementették, de kényszerelvonóra küldték, ahonnan megszökött, hazaérve megölte feleségét, majd öngyilkosságot kísérelt meg. Megmentették, de ismét megszökött és nagy adag méreggel megölte magát.
Első írásai 1903-ban jelentek meg. Novelláira a freudizmus és a pszichoanalitika hatott, és olyan létkérdések, mint a szabadság és a haladás. Kosztolányi "hármasművésznek" nevezte, mert a szépirodalom mellett a zene és a képzőművészet is erőssége volt.
Évfordulók szeptember 10-én
1382. szeptember 10-én hosszú betegeskedés után meghalt I. (Nagy) Lajos a lovagkirály. Hódító politikát folytatott, meghódította Horvátországot, Dalmáciát, hadat viselt Velence és Nápoly ellen, vazallusává tette Szerbiát, támadta a litvánokat és a tatárokat. Megörökölte a lengyel trónt, birodalmához csatolta Halicsot, és 1377-ben elsöprő győzelmet aratott I. Murád fölött, s ezzel egy évtizedre megállította a törököt európai támadásaiban. Ő alapította 1367-ben a pécsi egyetemet, s az ő korában játszódik Arany János remeke, a Toldy-trilógia. Apja I. Károly erős és gazdag országot hagyott rá, ami halála után - fiú örökös hiányában - meggyengült, kiskirályok hatalmába került. Utóda fiúsított leánya I. Mária lett, akit rexként említenek a korabeli dokumentumok regina helyett.
1898. szeptember 10-én a sétáló Erzsébet osztrák császárnét egy olasz anarchista leszúrta. A magyarok körében is rendkívül népszerű királyné a reprezentációs terhek, valamint anyósa, Zsófia főhercegnő kemény természete és fia, Rudolf főherceg öngyilkossága miatt súlyos depresszióval küzdött, amit utazgatással próbált enyhíteni. Szívesen időzött Gödöllőn, a Grassalkovich- kastélyban.
Évfordulók szeptember 9-én
1482. szeptember 9-én Kinizsi Pál temesi ispán a Tisza melletti, Torontál vármegyéhez tartozó Becsnél győzelmet aratott a Temesvár környékét fosztogató török csapatok fölött.
1552. szeptember 9-én a mintegy 60-70 ezer fős török had Hádim Ali budai, Kara Ahmed és Szokoli Mehmed pasák vezetésével ostrom alá vette Eger várát. A kb. 2000 fős várvédők Dobó István várkapitány vezetésével vették fel a szinte egyenlőtlennek tűnő küzdelmet. Hősiességük, elszántságuk és bátorságuk eredményeként harmincnyolc napi ostrom után a török felhagyott vár ostromával és október 18-án megkezdték a visszavonulást.
1663. szeptember 9-én a király gróf Zrínyi Miklós horvát bánt nevezte ki az egész magyar sereg főparancsnokának. Az ún. ötödik habsburg-török háborúban a Bécs ellen induló 120 ezer (más források szerint 80 ezer) fős török had Köprülü Ahmed vezetésével több ütközetben is győzelmet aratott a király serege felett. A legjelentősebb az augusztus 7-ei Párkánynál aratott győzelem volt. I. Lipót látva, hogy a megindult háborúban Raimondo Montecuccoli táborszernagy parancsnoksága alatt álló császári sereg képtelen feltartóztatni a Bécs felé irányuló török offenzívát, Zrínyit tette meg főparancsnokká. Zrínyi az ún. téli hadjáratban véghez viszi a lehetetlent: a tél közepéén (február 2-án) felégeti a török utánpótlás biztosítása szempontjából kulcsfontosságú Drávát átszelő eszéki hidat.
1790. szeptember 9-én báró Schmindfeld tábornok, a határőrvidék parancsnoka, királyi biztos jelentette II. Lipótnak, hogy a temesvári szerb nemzeti kongresszus területi autonómiát és külön szerb kancellária felállítását kívánja. A gyűlést titkos tárgyalások előzték meg, amelyben a szerb vezetők megfogalmazták a magyarságtól való elkülönülési szándékukat. Mondván, hogy „a 'barbároknak', 'akik csak nemrég áradtak ki Ázsia barlangjaiból', 'még próbát kell adni Európa váró szemei előtt, ha méltó-e élni művelt határai között'; a szerb nép, 'melynek fényes tulajdonságait a jelen gyűlésen csodálni fogja a világ', nem akarja tovább viselni a magyarok igáját, 'Illíriát elválasztandják Magyarországtól'”. A 25 egyházi, 25 polgári, 25 katonai és 25 nemesből álló 100 fős kongresszus illír nemzeti kongresszusként is ismert. II. Lipót a fölterjesztést jóindulattal fogadta, és megírta a királyi biztosnak, hogy méltányolja a szerbek kérését, és magyar királlyá koronázása után teljesítse. Ám 1791. április 23-án elutasította a szerbek autonómiára vonatkozó igényét.
Évfordulók szeptember 8-án
1566. szeptember 8-án gróf Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér Zrínyi Miklós dédapja), miután Szigetvár minden külső segítséget nélkülözve egy hónapig állt ellen I. Szulejmán seregének, ahelyett hogy megadta volna magát, magyar és horvát katonái élén kitört a rommá lőtt belső várból. A dédunoka szerint a kitörés előtt összegyűjtötte maradék seregét, és így szólt hozzájuk.
Ne irtózzunk azért mi halálra menni,
Mely örök örömre grádicsot fog adni.
Ma, vitézek, éltünket el kell veszteni,
És ma minden próbánkat lepecsétölni.
Mi vitézül éltünk, vitézül meghaljunk,
Egész ez világnak evvel példát hagyjunk.
Ma mi tisztességet nevünkre szállitunk,
Mai nap szépéti minden elmult dolgunk.”
(Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem XV. ének)
Az egyenlőtlen küzdelemben mindegy szálig elestek, de éppen e cselekedetük miatt mi magyarok és a horvátok is hősként néznek fel rájuk.
1852. szeptember 8-án több éves keresés után Orsova mellett megtalálták a Szent Koronát, amelyet a menekülő forradalmi miniszterelnök, Szemere Bertalan ásott el a világosi fegyverletételt követő napokban. Benda Kálmán és Fügedi Erik A magyar korona regénye című művükben így számolnak be az eseményről: „…reggel negyed kilenckor az ásatást végző határőrök egyike, egy Juon Morosina nevű öreg román, felkiáltott: „fièr!” (vas). Lázasan ástak tovább, és a vasláda csakhamar kikerült a földből. Szekérre rakták, és letakarták náddal, hogy a lakosság ne lássa. Úgy hajtottak vele Orsovára, a katonai parancsnokságra. Ott a ládát, nem rendelkezvén kulcsokkal, egyszerűen feltörték. A láda belsejében legfelül Szent István palástja tűnt elő. Teljesen átázott és kifakult a nedves talajban. Alatta két párnát találtak, ezek alatt selyemzsákban a koronázási kardot, amelyet szintén megevett a rozsda. A láda alsó jobb sarkában volt a korona. (…) A koronáról több kő letört, ezeket megtalálták alatta. Selyembélése elmállott és elpenészedett. A bélés alatt előtűnt a jogar és az országalma, mindkettő a nedvességtől tönkrement a tokban…”.
1944. szeptember 8-án vetették be először a németek a csodafegyvernek kikiáltott V-2 rakétát London ellen. A háború során összesen 3172 dokumentált rakétaindítást végzett a német hadsereg, főként belgiumi és angliai célokra, ám csak 1100 érte el célját. Sok rakéta repülés közben felrobbant vagy a tengerbe zuhant.
Évfordulók szeptember 7-én
1619. szeptember 7-én a Kassát elfoglaló I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hajdúi a megegyezést felrúgva Dóczi András császári főkapitányt Erdélybe hurcolták, Körösi Márk esztergomi kanonokot, Grodecz Menyhért és Pongrác István jezsuitákat pedig megölték. Tették ezt annak ellenére, hogy Dóczi a vár átadásáról szóló szerződésben kikötötte, hogy senkinek, sem a katolikus híveknek, sem pedig papjaiknak nem eshet bántódása. Körösit és Grodeczet lefejezték, Pongrácot pedig halottnak vélve egy közeli szennygödörbe vetették, majd pedig mellé dobták a másik két áldozat testét is.
1673. szeptember 7-én Bánffy Dénes, az erdélyi végvárak főkapitánya, a váradi pasa augusztusi fenyegető levelére készültségbe helyezte a végvári hadakat.
1703. szeptember 7-én II. Rákóczi Ferenc a domahidi (Szatmár vármegye) táborban kibocsátotta a kuruc seregek első katonai szabályzatát, az Edictum Militarét. A 21 pontból álló szolgálati szabályzat Rápolti Nagy Pál károlyi várkapitánynak szólt. A katonákat erkölcsös életre, fegyelemre, engedelmességre buzdította, elrendelte az engedetlenek megbüntetését, tiltotta a kóborlást, zsákmányolást, végül szabályozta az őrségen tanúsítandó magatartást.
1907. szeptember 7-én az Osztrák – Magyar Monarchia és Oroszország nevében a két külügyminiszter – Achrental és Izvolszkij – egyezményt kötött Macedóniáról. Felszólították Bulgáriát, Szerbiát és Görögországot, hogy ne támogassák a macedón felkelőket. Megegyeztek abban is, hogy Macedóniában „rendet teremtenek”.
Évfordulók szeptember 6-án
1442. szeptember 6-án a zajkányi csatában a 80 000 főnyi sereggel Erdély ellen támadó törököt Hunyadi János 15 000 katonájával szétverte. A nagyszerű győzelem évfordulóján 1896-ban Hunyad vármegye négy méteres emlékművet állított a győztes hadvezérnek. A szobrot a románok 1992-ben ledöntötték.
1566. szeptember 6-án Szigetvár ostroma közben meghalt I. Szulejmán, akinek uralkodása alatt élte fénykorát a a Török Birodalom. Fő céljának a hódítást tekintette, elsősorban a Habsburg Birodalom elfoglalását. Többször kezdett hadjáratba Bécs ellen, mindig sikertelenül.
1859. szeptember 6-án avatták fel a világ második legnagyobb zsidó templomát, a Dohány utcai zsinagógát, mely közel 3000 ember befogadására alkalmas. A magyar nemzet minden emléknapját megünnepelték, gyásszertartást tartottak Kossuth, Deák és Teleki Pál halálakor.
1869. szeptember 6-án született Felix Salten, eredeti nevén Salzmann Zsigmond Pest-Budán. Világhírűvé Bambi c. regénye tette, de írt kritikákat, novellákat, sőt álnéven egy erotikus regényt is. Svájcban halt meg 1945-ben.
Évfordulók szeptember 5-én
1905. szeptember 5-én született Arthur Koestler Budapesten. Kamaszkorában családjával Bécsbe költözött, ott járt egyetemre, amit aztán nem fejezett be. Lelkesítették a kommunista tanok: "Nem sok győzködés kellett ahhoz, hogy forradalmár legyen belőlem. Úgy tűnik, gyermekkorom óta a > krónikus felháborodás< állapotában élek. Amikor ez az állapot a csúcspontjára ért, beléptem a kommunista pártba" - írta. 1932-33 között a Szovjetunióba költözött, ahol szembesült a propaganda és a valóság közti különbséggel, megrendült a hite, a későbbi tisztogatások hatására pedig végleg elfordult az eszmétől. Az 1940-ben megjelent Sötétség délben c. könyve szól erről a korszakáról - mindenkinek el kellene olvasni, hogy megértse a diktatúra lényegét, s azt, hogyan találják meg a diktátorok őrült vízióik végrehajtóit.
Kalandos ifjúkorában élt egy palesztinai kevucában (ez kisebb kollektív település, a nagyobbak neve kibuc), ahol nem tudta megszokni a nehéz munkát; tudósított a spanyol polgárháborúból, itt elfogták és halálra ítélték, de megúszta; Franciaországba ment, ahol belépett az Idegenlégióba, majd megszökött. A háború után jutott el Angliába, ott kezdett komolyabban írni. Nyelvi nehézsége nem volt, mert a magyaron kívül beszélt és írt németül, franciául, oroszul , héberül és persze angolul, ezutóbbi nyelven írta művei többségét. A tizenharmadik törzs c. munkájában taglalt elmélete komoly vitákat váltott ki: azt állítja benne, hogy a kelet-európai zsidók, az askenázik nem sémi, hanem türk eredetűek, vallásukat a VIII. sz.-ban a kazár vezetőkkel együtt vették fel. Úgy gondolta elmélete elválasztja a bibliai zsidóságot az európaitól, s ezzel enyhülhet a kontinensre jellemző zsidógyűlölet.
Minden idegszálával figyelte az '56-os forradalom eseményit, a bukás után kiállt az üldözöttekért, minden szálat megmozgatott értük széles ismeretségi körében. 1983-ban halt meg.
1956. szeptember 5-én robbant ki a Szuezi-válság, amely a magyar forradalom idején is lekötötte a világ érdeklődését, s a hónap végén kitört miatta a második arab-izraeli háború.
1972. szeptember 5-én a XX. nyári olimpián Münchenben a Fekete Szeptember nevű arab terrorista csoport túszul ejtett kilenc izraeli sportolót és kettőt megöltek. Az alkudozásokat követően egy katonai repülőtéren a német rendőrség szerencsétlen akciójában a terroristák megölték túszaikat, meghalt öt arab és egy német rendőr. Az olimpia egynapos szünet után folytatódott, ahol sportolóink 6 arany-, 13 ezüst-, és 16 brozérmet nyertek.
Évfordulók szeptember 4-én
1830. szeptember 4-én indult útjára az első gőzhajó Bécs és Pest-buda között. Az angol vállalkozók alapította Első Dunagőzhajózási Társaság első hajója I. Ferenc nevét viselte. Ekkortól alovak által vontatott hajókkal hosszú menetidejével szemben már alig több, mint fél napra rövidűlt az utazás a két főváros között.Ugyanennek a hajónak az Al-Dunáig tartó útja a korábbi 4-5 hét helyett 8 napot vett igénybe.
1965. szeptember 4-én halt meg Albert Schweitzer a XX. sz. talán legzseniálisabb polihisztora, teológus, orvos, muzsikus, filozófus, tanár, az 1953-as Nobel-békedíj kitűntetettje. Világhírnevet a gaboni Lambarénében alapított őserdei kórháza hozott neki, ahol ingyen gyógyította a helyieket, akik ezért az Oganga = Nagy Fehér Varázsló nevet adták neki.
1875-ben született és már fiatalon elhatározta, hogy az emberiség szolgálatának szenteli életét, s valóban ezzel telt az egész élete. Az I. világháború idején a franciák, mint egy ellenséges állam polgárát Dél-Franciaországba internálták családjával, majd őt magát hadifogolyként Saint Rémybe. 1924-ben térhetett vissza Lambarénébe, ahol kemény küzdelmet kellett folytatnia az éhínség és a vérhasjárvány ellen, majd mivel európai kapcsolatai a fasizálódás miatt megszakadtak, kapcsolatot épített ki angol és amerikai támogatókkal. A háború után világszerte népszerű lett, felszólalt a fegyverkezés ellen, hatására az emberi élet tiszteletének elve bekerült a Hippokratészi eskű módosított szövegébe.
Lambarénében halt meg. Fejfáját - miként a régi szerzetesek - ő maga faragta. Az ottani kormány így búcsúztatta: "Meghalt a tiszteletre legméltóbb és a világ legtiszteltebb polgára, ... a legöregebb és leghíresebb gaboni."
Évfordulók szeptember 3-án
301. szeptember 3-án alapította a hagyomány szerint San Marinot egy Marinus nevű kőfaragó, aki a keresztényüldözések elől menekült Dalmáciából. A monda szerint saját kezével épített kolostort a Titán-hegyen (Monte Titano, a miniállam legmagasabb, 749 méteres hegye), ám írásos dokumentum a kolostorról csak 885-ből van. A világ legrégebbi máig fennálló köztársasága, a XIII.-XIV. sz. óta független, határai 1464 óta állandóak. 1599-ben készült alkotmányuk máig érvényben van. Függetlenségét ügyes politikával, szerencsés földrajzi helyzetével (nem fekszik stratégiailag fontos helyen), s mert sosem tűnt ki gazdagságával sikeresen megőrizte.
A törvényhozói hatalom a 60 tagú Általános Nagytanácsé, ami parlamentként működik, tagjait ötévente népszavazáson választják. A nagytanács választja az ország élén álló, egymást félévente váltó két régenskapitányt, valamint a Tizenkettek Tanácsának tagjait, akik az igazságszolgáltatást irányítják. Az Olaszország által körülzárt törpeállam mindössze 61 négyzetkilométer területén 2003-as adatok szerint 28400 ember él.
1272. szeptember 3-án koronázták királlyá IV. (Kun) Lászlót, V. István és Kun Erzsébet tízéves fiát, aki apja halála után szabadult a kiskirályok kaproncai börtönéből. A gyermekkirály szétzilált országot örökölt, majd 1285-ben az amúgy is csatatérré vált országban megjelentek a tatárok, s rövid idő alatt szörnyű pusztítást vittek véghez. Élete úgy alakult, hogy félnie kellett a magyar uraktól, így csapódott anyja vérei, a kunok közé. Feleségének, Anjou Izabellának pokollá vált mellette az élete, László el is taszította magától, s kun leányokat választott szeretőül. Egyre alkalmatlanabbá vált a feudális uralkodó szerepére, palotái helyett a pusztán élt és szinte sosem volt józan. Az Árpád-ház egyik legszínesebb, legérdekesebb, jobb sorsra érdemes egyénisége szeretett kunjai keze által 28 évesen szállt sírba utód nélkül.
1915. szeptember 3-án halt meg Vaszary Kolos Ferenc hercegprímás, történész, akadémikus. Iparos szülők gyermeke volt, papnak tanult, 1847-ben lépett a bencés rendbe, melynek ő lett az első okleveles középiskolai tanára. Rendkívül aktív volt, gimnáziumokat, leányiskolákat, kórházakat, óvónőképzőt alapított. Jövedelme egyharmadát adományként szétosztotta. A sok munka kikezdte egészségét, 1912. október 27-én lemondott, s attól fogva haláláig történeti kutatásokkal foglalkozott.
Évfordulók szeptember 2-án
Kr. e. 31. szeptember 2-án vívták Octavianus és Marcus Antonius hadai az actiumi tengeri csatát, amelyben Octavianus hadvezére, Agrippa döntő győzelmet aratott a Kleopátra egyiptomi uralkodó által segített Antonius felett.
Az enyhe létszámbeli fölénye ellenére Antonius gyorsan hátrányba kerültek. Ennek okai között szerepelt, hogy hajósait drámai módon megtizedelte a nyár során pusztító malária; a fém hajóorral ellátott gályák evezői mellé nem jutott elég ember. Agrippa könnyedén mozgó hajói a hajítószerkezetek és nyílzápor segítségével rövid idő alatt megbénították Antonius lomhán mozgó gályáit, és sokat el is foglaltak közülük. A fejleményeket látva Kleopátra cserbenhagyta férjét, és a csata tetőpontján váratlanul elmenekült az öbölből. A királynővel együtt körülbelül 60 hajó is távozott, így aztán a hadvezér nagyon nehéz helyzetbe került; a megfutamodókat látva a harcoló katonák lelkesedése is elveszett, így Agrippa hajói hamarosan felülkerekedtek, és megsemmisítették Antonius flottáját.
Az összecsapása a római polgárháború utolsó ütközete volt, a győzelemmel pedig Octavianus megkezdhette egyeduralma kiépítését.
1686. szeptember 2-án a Lotaringiai Károly és Miksa Emánuel vezette keresztény seregek két és fél hónapi ostrom után elfoglalták az Abdurrahman, az utolsó budai pasa által hősiesen védett Budát. Ezzel véget ért az ország egykori központjának 145 éves török megszállása. Az ostromban kiemelkedő vitézségről tett tanúbizonyságot Bottyán János, a későbbi kuruc generális.
1811. szeptember 2-án született Heckenast Gusztáv könyvkereskedő és nyomdatulajdonos. 1826-tól sógorának pesti könyvkereskedésében dolgozott, amelyet aztán 1833-ban megörökölt. Amikor üzletét az 1838-as nagy árvíz elpusztította, magyar írók siettek a segítségére a Budapesti árvízkönyv című kiadvány jövedelmével, míg külföldi kollégái elengedték tartozásait. 1840-ben társult Landerer Lajos nyomdásszal. Legfontosabb kiadványuk a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap volt. 1848. március 15-én nyomdájukban készült el a szabad magyar sajtó első terméke a Tizenkét pont és a Nemzeti dal.
Évfordulók szeptember 1-én
1849. szeptember 1-én jelent meg Haynau utasítása, amely azokat érintette, akik 1848. október 3-a után forradalmi cselekményekben vettek részt. Nekik jelentkezniük kellett a kerületi parancsnokságoknál vagy a haditörvényszékeknél. Az ítéletek elsősorban az egész magyar társadalom megfélemlítését szolgálták. A magasabb rangú tisztek mindegyike hadbíróság elé került. A honvédtisztek, képviselők többsége túlélte a megtorlást vizsgálati fogsággal. Haynau a császári és királyi hadseregbe soroztatta be a honvédsereg állományának kb. 25-30 százalékát. Haynau 1849. augusztus végéig, összesen 38 főt végeztetett ki. Szeptemberben 2. valamint október 6-25. között 29 személy kivégzéséről tudunk. (Az európai felháborodás miatt a kormány kénytelen volt mérsékletre inteni Haynaut.) 1849-1851 között 4628 ügyet tárgyaltak, és kb. 100 főt végeztek ki, s legalább 1500 főt ítéltek hosszú börtönre s egyben vagyonelkobzásra. A halálos ítéletek többségét 1850 tavaszától várfogságra enyhítették. 1851-ben még a távollevőket is elítélték. Kossuth, Szemere és mások nevét az akasztófára szögezték.
1872-ben ezen a napon született Nagyváradon Brüll Adél (Dióssy Ödönné, Léda), aki 1903 és 1912 között Ady Endre szerelmeseként a Léda versek ihletője volt. 1898-ban házasságot kötött Diósy Ödönnel, a Kereskedelmi Múzeum szófiai levelezőjével. Egy ideig Szófiában éltek, de onnan férje üzleti csődje miatt szinte menekülésszerűen kellett távozniuk. Rövid nagyváradi és budapesti tartózkodás után Párizsban telepedtek le. Adyval 1903 nyarán ismerkedett meg Nagyváradon. Irodalmi érdeklődése és tájékozottsága segítségére volt Adynak a francia irodalommal való ismerkedésében: 1912-ben szakítottak.
1914-ben a háborús helyzet miatt Párizsból haza kellett térniük. Elölről kellett kezdeni mindent. Adél férje kereskedett. Igen magas kapcsolatokkal el tudta intézni, hogy Lengyelország jóvátételként fizetett szénszállítmányai a részvénytársaságán keresztül érkezzenek Magyarországra. Budapesten az Andrássy úton, majd a Bajza utcában béreltek lakást. 1925 nyarán, Gödöllőn az Erzsébet királynő úton, vettek egy házat (a Praznovszky-villát). Ez lett Léda állandó lakhelye, bár Pesten is tartottak fenn házat. 1934. január 18-án hunyt el. Léda egy csúnya bőrbetegségben halt meg (pemfigusz), ami lassan hatalmasodott el rajta, s elterjedt az a hír, hogy valójában a szifiliszt kapta el Adytól, ezért az emberek a fertőzéstől tartva kerülték őt. Halála után férje kirakta a házból Léda húgait, Bertát és az értelmi fogyatékos, gondozásra szoruló Margitot, akik szegény körülmények között éltek életük hátralévő éveiben. 1944-ben Auschwitzba deportálták őket, és ott haltak meg.
1872. szeptember 1-én az országgyűlés 50.000,- Ft-ot szavazott meg "műipari tárgyak" vásárlására a következő évi bécsi világkiállításon a leendő "iparmű-múzeum" számára, s ezzel megvetette a gyűjteményezés alapját. A londoni (1857) és a bécsi (1864) társintézmények után így jött létre Európában harmadikként a budapesti Iparművészeti Múzeum.
A gyarapodó anyagot 1874-77 között a Nemzeti Múzeum fogadta be: lépcsőházában állította ki a műkincseket. A későbbiekben a gyűjtemény a Régi Műcsarnok (Sugár út 69.) épületébe került.
Önálló otthon teremtésére csak 1890-ben nyílt lehetőség. Első lépésként a leendő múzeumépület számára egy 1552 négyszögöl nagyságú telket vásároltak az Üllői út - Kinizsi utca - Rákos határolta területen, amit később további vásárlással bővítettek; majd a kormány pályázatot írt ki egy modern igényeknek megfelelő palota tervezésére: ebben az épületben kap majd helyet mind a múzeum mind pedig az Iparművészeti Iskola.
A pályázaton - "Keletre magyar!" - jeligével Lechner Ödön és Pártos Gyula tervsorozata nyert; az építési megbízást azonban csak 1893-ban kapták meg. Így a palota avatására a millenniumi ünnepségsorozat záró eseményeként, 1896. október 25-én került sor, amelyen az uralkodó, I. Ferenc József is megjelent.
