2012. márciusi évfordulók

2012.07.28 09:57

ÉVFORDULÓK  március 31-én

 

1387.-ben ezen a napon koronázták magyar királlyá Luxemburgi Zsigmondot. 1368. február 14-én született Prágában. Korának legtekintélyesebb uralkodója volt (magyar, német, cseh király, német-római császár), székhelyét Budán rendezte be. Nagy Lajos leányának, Mária királynőnek lett a férje, így nyerte el a magyar koronát a fenti időpontban, de a neheze csak ezután következett. A különféle pártok, bárók és oligarchák olyan királyt akartak, aki nem korlátozza hatalmukat, így az egyébként mindig pénztelen Zsigmond az egyházzal és a köznemesekkel egyezkedett. Felesége, az utolsó magyar Anjou 1395-ben halt meg (várandós volt, amikor lova ledobta, s mire megtalálták nem tudtak segíteni rajta. Kisfiút szült volna.), ezután tíz évvel Cillei Borbálát vette feleségül, akinek dúsgazdag családja folyamatos kölcsönökkel támogatta Zsigmondot.

Kedvezett a városoknak, egységesítette a súly- és mértékrendszert, erősítette a polgárok pozícióit. Rögzítette a városok jogát a polgáraik feletti ítélkezésben; az 1435-ös rendi gyűlésen a városi polgárság negyedik rendként képviseltette magát. 1395-be egyetemet létesített Óbudán.1414-ben összehívta a konstanzi zsinatot, amely kimondta, hogy a zsinat addig nem oszlatható fel, amíg az egyházszakadás meg nem szűnik. Az addigi három pápa vagy lemondott, vagy lemondatták és 1417-be új pápát (V.Márton) választottak. 1433-ban koronázták német-római császárrá. Nem született fia, utódául Habsburg Albertet jelölte meg. 69 évesen halt meg, ő volt Magyarország második leghosszabb ideig regnáló uralkodója (az első helyet Ferenc József szerezte meg).

1631. március 31-én halt meg John Donne angol költő. Hemingway regényének olvasásakor ismertem meg, ő írta mottójául: "... minden emberrel én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel. Ezért hát ne kérdezd, kiért szól a harang: érted szól".

A legkülönösebb költői egyéniségek egyike. Shakespeare korában élt, de verseinek nagy része halála után jelent meg és kezdett hatni. Egész munkássága reakció a megszokott és konvencionális ellen. Képei mindig szellemesek, igen sokszor találóak és még többször ízléstelenek: híres hasonlata szerint a bolha, amely őt és kedvesét megcsípi, olyan, mint kettejük nászágya, vérük benne egyesül. A hagyományos ellen való lázadás legerősebb szerelmi lírájában, később azonban megtért, ezután már csak "szent szonetteket" és prédikációkat írt. Szerelmi költőként szakított a hagyománnyal, amely előtte és utána évszázadokig idealizálta a nőt és a szerelmet. Nőalakjai nem megközelíthetetlenek, hanem hűtlenek, mint a római elégikusok szeretői. Intellektuális költő volt, mint előtte és utána kevesen. 58 évet élt. (Szerb Antal)

Márk Éva

 

 

ÉVFORDULÓK március 30-án

 

1856. március 30-án a párizsi béke lezárja a krími háborút, rögzítve Oroszország vereségét. Az orosz birodalom régi álma volt a fekete-tengeri tengerszorosok megszerzése, s erre a XIX.sz. közepén látták elérkezettnek az időt. I. Miklós cár ultimátumára, hogy a Török Birodalomban élő valamennyi keresztény feletti védnökséget ismerje el a Porta, válaszul Törökország hadat üzent Oroszországnak. Az első orosz győzelmek után a nyugat-európai hatalmak, melyeket nyugtalanított az oroszok egyre erősödő nagyhatalmi törekvése, szövetséget kötve a szultánnal beléptek a háborúba. A szövetségesek partra szálltak a Krím félszigeten, ahol Szevasztopol 11 hónapos ostroma alatt több orosz támadást is visszavertek, végül győzedelmeskedtek. A békeszerződés biztosította a Fekete-tenger semlegességét és Törökország függetlenségét. A Török Birodalomban élő keresztények a nagyhatalmak védnöksége alá kerültek. Néhány magyar szabadságharcos emigráns (Kmety György, Türr István) a törökökkel együtt harcolt.

A súlyos vereség miatt kivérzett Oroszország ekkor kényszerült eladni Alaszkát az Egyesült Államoknak, 7,2 millió dollár értékű aranyért.

1912. március 30-án halt meg Karl May a legtöbb könyvet eladó német író. Nagyon szegény családban született, nehéz körülmények között nőtt fel. Tanárként kezdte, de apróbb lopások, csalások miatt  többször börtönbe került. Eleinte írásaival is kudarcot vallott, de egy kiadóval kötött szerződése után sikert sikerre halmozott. A Vadnyugaton sosem járt, a gyakorlati ismereteket rengeteg olvasással és fantáziával pótolta. Főhősei, a talpig becsületes Winnetou és Old Shatterhand (a dokumentumok szerint őt Xantus János magyar etnológusról mintázta) csaknem az egész világot meghódították. Több könyve Arábiában játszódik, ezekkel is szép sikereket ért el. Műveit több mint 30 nyelvre lefordították és több mint 200 millió példányban adták el. Hetven évet élt.

2009. március 30-án indított járatot a Malév Jászvásárra. A román-moldvai határ közelében fekvő város neve románul Iasi (Jasi). A XI. sz.-ban jászok éltek itt, akik aztán áttelepültek a magyar királyság területére, helyükre pedig románok költöztek. Egy ideig ez volt Moldva fővárosa. A II. világháború elején, 1940. június 27-29 között a román hatóságok szörnyű vérengzést hajtottak végre: több mint 13 ezer ott élő zsidót mészároltak le (jászvásári pogrom).

 

 

 

ÉVFORDULÓK március 29-én

 

1464. március 29-én I. Mátyás néven királlyá koronázták a híres törökverő Hunyadi János fiát. Anyja a nagyhatalmú Szilágyi Mihály (temesi bán, erdélyi vajda, stb.) testvére, Szilágyi Erzsébet volt. A 15 éves Mátyást 1458-ban nagybátyja választatta királlyá azzal, hogy nagykorúságáig ő lesz az ország kormányzója. Mátyás rosszul tűrte nehéz természetű rokona zsarnokságát, többször is kenyértörésre került sor köztük, különösen amikor Szilágyi Garai Lászlóval szövetkezve III. Frigyesnek ajánlotta fel a koronát, de valahogy mindig megbékéltek (Szilágyit 1460-ban a török foglyul ejtette, s a szultán kivégeztette). Mátyás kénytelen volt megalkudni Frigyessel. Az egyezségben szerepelt, hogy ha Mátyás fiúutód nélkül hal meg, a magyar trónt Frigyes fia Miksa örökli. A szerződésnek ezen pontja lett a jogalapja a Habsburgok későbbi trónigényének, azonban visszaszerezte Frigyestől a koronát, mellyel végre Székesfehérvárott megkoronázták.

Erős központi hatalmat épített ki, létrehozta az első magyar állandó zsoldoshadsereget. Először is felszámolta a Giskra vezette dúló, fosztogató csapatokat a Felvidéken ( a zsoldosvezér 1463-ban már Mátyás mellett harcolt Podjebrád György ellen, halála után katonái magyar zsoldba álltak, ők alkották a Fekete sereg magvát). Pénzreformja során 1467-ben új, értékálló pénzt veretett. Támogatta az ipar, a kereskedelem, a városok fejlődését. Felszálmolta az ellene lázadó arisztokraták, az erdélyi főurak, majd Vitéz János összeesküvését, hatalma támaszául a köznemességet tette. Ezek az intézkedések és sikerek alapozták meg a köznép soraiban elterjedt legendát "igazságos Mátyás" királyról. Külpolitikájában nyugat felé tekintett, a császári trón megszerzésével látta biztosítva a törökkel való szembeszállás sikerét. Hoszzú háborút viselt a cseh koronáért (ebben II. Pál pápa is támogatta a husziták elleni harc jegyében), amit 1469-ben meg is szerzett, de csak részben, Morvaország, Lausitz és Szilézia területére. 1475-ben a törökök betörtek az országba, egészen Nagyváradig jutottak. Mátyás egy évvel később visszafoglalta tőlük Szabácsot és megerősítette a délvidék végvári rendszerét. 1479-ben Olmützben kiegyezett a cseh és lengyel királlyal, ezután háborút indított III. Frigyes ellen. 1485-ben elfoglalta Bécset megszerezve Alsó-Ausztriát, felvette az osztrák hercegi címet és Ausztriával meghódított tartományként bánt. Ekkor került legközelebb az áhított császári trónhoz, azonban az 1486. februári frankfurti birodalmi gyűlés Frigyes fiát, Miksát választotta római királlyá (a császári trón örökösévé). Közben zajlott a török elleni háború. 1479-ben Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál Kenyérmezőnél óriási diadalt arattak, később Kinizsi Szerbiában, maga Mátyás pedig Boszniában többször győzedelmeskedett.

1476. szeptember 15-én vette feleségül a nápolyi király lányát Beatrixot. Gyermekük nem született, így Mátyás törvénytelen fia, Corvin János örökösödését próbálta biztosítani, de nem járt sikerrel. Udvara európai mértékkel mérve is jelentős humanista központ volt, palotái Budán és Visegrádon a közép-európai reneszánsz legékesebb alkotásai voltak. Nagyhírű könyvtára (Bibliotheca Corviniana) Buda elfoglalása után jórészt megsemmisült, megmaradt köteteit ma a világ legnagyobb múzeumaiban őrzik. Pártfogolt jobbágysorból feltörekvő tehetséges embereket, köztük a mindmáig egyetlen esélyes magyar pápajelöltet, Bakócz Tamást.1490. áorilis 6-án váratlanul halt meg Bécsben. Többen mérgezésre gyanakodtak - feleségét vádolva - de valószínűbb, hogy szélütés érte. Halála után a Fekete sereg fizetetlenség miatt feloszlott, a katonák rablóbandákká alakultak, melyeket Kinizs és Báthory próbált fölszámolni. Utóda II. Ulászló lett. A környező népek is sajátjuknak tekintették, sokáig tartotta magát pl. egy szlovén hagyomány Mátyás visszajöveteléről, s vele az aranykor visszatértéről. Mátyásnak tulajdonítják a mondást: Háborúzzanak mások, te csak házasodj, boldog Ausztria!

1905. március 29-én született Rejtő Jenő, a ma már irodalmárok által is nagyra értékelt író. Előbb Rákosi Szidinél, majd Max Reinhardtnál tanult színészetet, aztán alkalmi munkákból élve bejárta Nyugat-Európát. Hazatérve írásaiból élt. Írt színjátékot, operettlibrettót, kabaré jeleneteket, riportekedett (Pesti Hírlap, Az Újság), fordított francia ponyvaregényeket, közülük párat ő maga írt. Kiadója ezt megtudva szerződést kötött vele bűnügyi és légiós regényekre, ekkor vette fel a Gibson Lavery és a P. Howard neveket. Jól keresett, mégis állandó pénzzavarral küzdött bohém, túlfeszített életmódja miatt, mely szorongásos depresszióhoz vezetett. A nagykátai kórházból hurcolták el munkaszolgálatra, pedig akkor már súlyos beteg volt. Ukrajnában halt meg 1943. Újév napján flekktifuszban. A háború után ízlésromboló ponyvának minősített műveit a hivatalos kultúrpolitika nem engedte megjelenni, csak a 60-as évektől kezdték kiadni. Valamennyit olvastam (többször is!), könnyesre nevetve magam. Nem lenne igazam, ha bármelyiket kiemelném, felsorolni pedig hosszú lenne valamennyi regényét, melyek némelyike igazi remekmű (de a többi is kitűnő).

Márk Éva

 

 

Évfordulók március 28-án

 

1598. március 27-ről 28-ára virradóra báró Pálffy Miklós és báró Adolf Schwarzenberger tábornokok mintegy 5500 fős, francia, vallon, német és magyar katonaságból álló hadereje visszafoglalta a töröktől Győrt.

Egy éjszaka alatt készített hajóhídon át kelt a Dunán, majd onnan csendben a Németi-völgyig nyomultak, hogy ott éjszakázzanak. Innen az éj leple alatt a két mérföldre lévő erődhöz vonultak, majd az őrséget kijátszva, illetve kihasználva azt a tényt, hogy az előző napokban 200 janicsár Budára ment zsoldért és élelemért, a külső kapuhoz vonultak, melyet nyitva találtak.

A fősereg a Fehérvári-kapuhoz vonult, hogy a petárdát ott helyezze el. A petárdát sikeresen robbantották fel, a kapu szétrobbant, egyes darabjai még a mintegy 300 lépésnyire lévő piactérre is lehullottak. A robbanástól megrémült oszmán katonaság ijedelmét kihasználva a keresztény haderő a főtérre nyomult, ahonnan a bástyákra és a várba vivő utcákon keresztül igyekeztek a kulcsfontosságú pozíciókat megszerezni. A győri oszmán katonaság a meglepés ellenére igyekezett szervezetten ellenállni, és a piactér körüli heves harcokban próbálták a francia, vallon, német és magyar haderőt visszaszorítani. A mintegy három órán át tartó harc már-már az oszmánoknak kedvezett, amikor a tartalékban várakozó Pálffy Miklós az általa vezetett lovassereget leszállította a lóról, és gyalog vezette harcra. Az oszmán haderő minden lehetőséget megragadva, még a puskaport is felrobbantva igyekezett ellenállni, de végül sikerült visszaszorítani a helyőrséget, és a helyben talált ágyúkat is bevetve felmorzsolni az ellenállásukat. Pálffy az általa elért sikerekről nem csupán az Udvari Haditanácsnak, de Rákóczi Zsigmond, későbbi erdélyi fejedelemnek is hitelesen számolt be, utólag saját kezűleg számba véve a zsákmányolt ágyúkat.

A város legismertebb legendája  a vaskakas históriája ehhez az eseményhez kapcsolódik. A bástyán billegő érckakas annak idején a szélirányt mutatta. A monda szerint a várat elfoglaló csapatok vezére, Szinán pasa hitt abban, hogy az erődítmény bevehetetlen, és megjövendölte, hogy amíg a kakas meg nem szólal, Győr török kézen marad. A kakas azonban a győztes ostrom éjszakáján megszólalt, és kukorékolni kezdett. Hangját a legenda szerint egy Bajusz Ferkó nevű suszterinas kölcsönözte. Ő mászott fel a torony tetején magát illegető kakashoz, és trombitáját úgy szólaltatta meg, hogy azt kukorékolásnak vélték. Ezzel adott jelet a vár alá érkező katonáknak. A törökök pánikba estek, azt hitték, beteljesedett a nagyvezér jóslata: a vaskakas megszólalt, elérkezett a végórájuk.

 

 

1936. március 28-án született Mario Varga Llosa Nobel-díjas perui író, akadémikus.

 

Szülei válása után édesanyjával Bolíviába költöztek. Tízéves korától ismét Peruban élt, a fővárosban, Limában kezdte tanulmányait. Már tizenhat évesen drámát ír, később az egyetemen irodalmat és jogot hallgatott, és a Literatura c. irodalmi újság társszerkesztője lett.

Az egyetemet végül Madridban fejezte be, de 1959-től Párizsban élt, ahol spanyolt tanított, valamint a francia rádió spanyol osztályán dolgozott. Első regénye, a Városok és kutyák 1962-ben jelent meg, és egyből meghozza a nemzetközi elismerést. 1966-ban jelent meg második regénye a Zöld palota, ekkor már második feleségével Patricia Llosával él együtt. A hatvanas évek végétől különböző amerikai és európai egyetemeken tanított, 1967-ben pedig kiadta összegyűjtött novelláit Kölykök címmel (A címadó írás volt az első kiadott novellája).

1970-ben családjával Barcelonába költözött, itt írta doktori disszertációját, aminek témája példaképe, Gabriel García Marquez írásművészete volt. 1973-ban jelent meg a Pantaleón és a hölgyvendégek, amiből három évvel később saját maga rendezett filmet.

1975-ben visszatért Peruba, 1977-ben pedig a Nemzetközi PEN Klub elnökévé választották. A nyolcvanas években már Japánban is tanított, közben sorra jelentek meg regényei.1990-ben indult a perui elnökválasztáson, és noha első számú esélyesnek számított, végül mégsem nyer. 1995-ben megkapta a legmagasabb spanyol nyelvű irodalmi elismerést, a Cervantes-díjat.

2010-ben neki ítélték az  irodalmi Nobel-díjat.

 

Topor István

Évfordulók március 27-én

 

1848. március 27-én a bécsi Államkonferencia elvetette az úrbéri szolgáltatások eltörléséről szóló március 18-i törvényjavaslatot azzal az indoklással, hogy nem látják biztosítva a földesurak kárpótlását. Ugyanezen a napon Batthyány Lajos miniszterelnök és Deák Ferenc Bécsben a felelős magyar kormányról szóló törvényjavaslat szentesítéséről tárgyalt. Újvidéken a szerb nemzeti gyűlés felirati javaslatot fogalmaz meg az országgyűlésnek, amelyben nemzeti létük elismerését és azt kérik, hogy belső ügyeiket anyanyelvükön intézhessék, továbbá, hogy a határőrvidéken is számolják fel a feudális viszonyokat.

 

1956. március 27-én a Magyar Dolgozók Pártja Heves megyei pártaktíva értekezletén Rákosi Mátyás bejelentette, Rajk László és társai perének koncepciós voltát. 1949. szeptember 24-én ugyanis a Népbíróság Rajk Lászlót és társait koholt vádak alapján népellenes bűntettért, kémkedésért, hűtlenségért, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésért Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást halálra, Brankov Lázárt és Justus Pált életfogytiglani, Ogenyovics Milánt 9 évi fegyházra ítélte. Pálffy György és Korondy Béla ügyét katonai bíróság elé utalta. A halálra ítélteken 1949. október 15-én az ítéleteket végrehajtották.

 

Topor István

 

 

Évfordulók március 26-án

 

1804-ben Bécsben ezen a napon hunyt el Kempelen Farkas a kor kiemelkedő polihisztora.  Sokoldalúságára jellemző, hogy kancelláriai tanácsosként, tudósként és feltalálóként, építészként, művészként egyaránt jegyzik. Pozsonyban született. Nagy nyelvtehetség volt, nyolc nyelven írt, beszélt és olvasott. 22 évi munkával beszélőgépet szerkesztett, amit ma is az informatika alaptalálmányának tekintenek. A mű szerkesztésével párhuzamosan az emberi beszéd szerkezetéről írt tanulmányt, ami az újabbkori fonetika alapja. Ő tekinthető az első magyar logopédusnak is. A vakok neki köszönhetik az első író- és nyomtatógépüket. A pozsonyi és a budai várba vízemelő gépet tervezett, de a schönbrunni szökőkútrendszert is ő tervezte. Tökéletesítette a gőzgépet ill. megszerkesztette a gőzturbina ősét. Utóbbi munkáival James Wattot is felülmúlta.

Legismertebbé sakkozógépe tette, holott az csak Mária Terézia kérésére készített szellemes játékszer volt. Az elmés szerkezet a mai napig is találgatásokra ad okot, mivel a gép Philadelphiában (1854) elégett.

Építészként is jelentőset alkotott. A budai Várpalota átépítésének irányítása, a pozsonyi hajóhíd ill. a budai karmelita templom színházzá alakítása ( Várszínház ) fűződik a nevéhez. Sőt, rövid ideig a pest-budai német színházak főfelügyelője is volt.
Egyéb művészeti ágakban is maradandót alkotott.

Színdarabokat, zeneműveket és verseket írt, melyeket korában sikerrel adtak elő. Legismertebb színpadi alkotása Perseus és Androméda címen jelent meg.
Foglalkozott rézmetszéssel is. 1789-től a bécsi Művészeti Akadémia tagja. Pár száz rajza a kassai múzeumba került.

Mária Terézia pártfogoltjaként szolgálta a magyar ügyet a királyi Kamaránál, majd kancelláriai tanácsosként. A sóbányák igazgatójaként, Bánsági Kormányzóként (ő irányította a bánáti telepítéseket) is bizonyította rátermettségét. Az ő vezetésével költözhetett Budára Nagyszombatról az első magyar egyetem. Maradt ereje, energiája vállalkozásokra is, hogy így segítsen a szegény csallóközi magyarokon.

Felvilágosult, racionális gondolkodásával messze kortársai előtt járt. Szabadkőművesként szimpatizált a magyar jakobinus mozgalommal s ezért I. Ferenc császárnál kegyvesztetté vált.

 

1875. március 26-án hunyt el Kriza János néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök, az MTA tagja. Erdővidék déli csücskében, Nagyajtán született. Mivel a szülőfalu és környéke rendkívül gazdag volt népi hagyományokban, már gyermekkorában elkezdett foglalkozni ezek gyűjtésével. 1820-tól Torockón tanult, itt kezdett népies dalok gyűjtésébe, amit Szívet gyönyörködtető világi énekek címmel foglalt össze. Tanulmányait 1825-től a székelykeresztúri unitárius kollégiumban folytatta, majd Kolozsvárott teológiát és jogot tanult. 1835-től a kolozsvári unitárius egyházközség papjelöltjeként két éven át Berlinben képezte tovább magát. 1838-tól előbb papként, majd 1861-től unitárius püspökként tevékenykedett Kolozsváron.

Költőnek indult, de figyelme hamar a népköltészet felé fordult. Legfontosabb műve a székely népköltési gyűjtemény, a Vadrózsák, mely 1863-ban jelent meg. Emellett műfordítóként is tevékenykedett: kezdetben németről orosz és kozák népdalokat, később Hugo, Lamartine, Heine, Rückert, Wordsworth, Burns, Milton műveit fordította magyarra. A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszik.

 

 

1919. március 26-án a Belügyi Népbiztosság közzétette 1. számú rendeletét a csendőrség és rendőrség megszüntetéséről valamint a helyükbe lépő Vörös Őrség felállításáról. Több különítmény is alakult. Kifejezetten politikai célokra teljesen megbízhatónak tartott különítmények alakultak. A leghírhedtebb közülük a Cserny József vezette Lenin-fiúk voltak. A kb. 200 főnyi egysége jellegzetes öltözéke a  fekete bőrruha volt. A különítmény tagjai mintegy tucatnyi közönséges gyilkosságot követtek el Cserny kifejezett utasítására, vagy minden parancs nélkül. Az ellenforradalmi szervezkedések felderítése a Belügyi Népbiztosság Politikai Osztályának feladata volt. A részleg tevékenységet Korvin Ottó irányította. A vidéki fegyveres felkelések leverésére és megtorlására Szamuely Tibor népbiztos kapott teljhatalmat a Forradalmi Kormányzótanácstól. Rögtönítélő eljárással ítélkeztek az elfogottak felett. A halálos ítéleteket a helyszínen nyomban végrehajtották. A forradalmi törvényszékek, valamint a rögtönítélő bíróságok ítéletei alapján 153 személyt végeztek ki, közülük 119 vádlottat politikai, 6-ot katonai, 28-at pedig közönséges bűncselekmény miatt.

Topor István

 

Évfordulók március 25-én

 

1442. március 25-én Szebennél Hunyadi János legyőzte a Murád szultán által Erdélyre küldött Mezid bég seregét. Ebben a csatában tűnt ki Hunyadi egyik familiárisa, Kemény Simon (vagy Kamonyai Simon) aki felajánlotta Hunyadinak, hogy Mezid megtévesztése céljából, öltözetet, páncélt, lovat és fegyvert cserél Hunyadival. A csel bevált; a csatában a törökök minden erejükkel a Hunyadinak vélt Kemény Simont és az általa vezetett szárnyat támadták, míg a valódi Hunyadi a magyar sereg nagyobbik részét vezette. Kemény Simon és az őt védő csapat sokáig állta a török áradat rohamait, vágták, kaszabolták az ellenség rengeteg harcosát, ám az egy személyre összpontosított irtózatos túlerő végül legyűrte őket; Simon és a kíséretében harcolók mind hősi halált haltak. Mikor Kemény Simon ezer sebből vérezve, holtan esett le lováról, a törökök győzelmi mámorban kezdtek ujjongani. Csakhogy a valódi Hunyadi eddig a török sereg oldalába került, majd fergeteges rohamot indított a megtévesztett ellenség döbbent katonái ellen. Ráadásul eközben az őrség megcsappant létszámát és figyelmét kihasználva, kiszabadították/kiszabadultak a foglyok is, akik a kezük ügyébe kerülő kövekkel, elesettek fegyvereivel azonnal hátba támadták a törököket. A két (vagy inkább még több) tűz közé került törökök óriási vereséget szenvedtek, seregüknek csak egy töredéke élte túl az ütközetet. Holtan maradt a csatatéren maga a vezér, Mezid bég és fia is, a többi, sok ezer török katonával együtt. Hunyadi János a maga tehetségének, katonái és a kiszabadított foglyok bátorságának, de legfőképp Kemény Simon önfeláldozásának köszönhetően hatalmas győzelmet aratott, az ellenséget megsemmisítette, az elrabolt embereket, állatokat, terményeket és tárgyakat visszaszerezte. Mezid seregének megmaradt része a Vöröstoronyi-szoroson át Havasalföldre menekült. Hunyadi utánuk ment és onnan is kiűzte őket.

 

1922. március 25-én hunyt le Hugonnai Vilma az első magyar orvosnő.

Alig töltötte be 18. életévét, amikor férjhez ment Szilassy György pándi földbirtokoshoz, a 19. század legendás pomológusának, Szilassy Györgynek fiához. Előbb Vasadra, majd onnan Pándra költöztek. A Szilassy család sarja nemigen érdeklődött a szellemi dolgok iránt, rendszeresen átkocsizott a nagykátai kaszinóba, kártyázni, mulatni, amelynek következtében utóbb elkorhelykedte a legendás Szilassy-birtokot. Az ifjú Hugonnai Vilma érdeklődése a természettudományok felé fordult. Miután hírét vette, hogy 1869-től a zürichi egyetem megnyitotta kapuit a nők előtt, elhatározta, hogy a zürichi orvosegyetemre iratkozik be. Férje azzal a feltétellel járult ehhez hozzá, ha anyagilag ez nem érinti őt. 1872-ben Vilma az ékszereit adta el, hogy beiratkozhasson, és költségeit fedezni tudja, de szűkösen élt így is. A grófkisasszony Svájcban vegetárius életmódra tért, mert megesett, hogy kenyérre sem futotta, nemhogy húsra.

Orvosi diplomáját 1879-ben szerezte. Végzés után az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet. Végül 1880-ban hazatért, de diplomáját annak ellenére sem fogadta el Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter, hogy kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta. Így sokáig csak bábaként tevékenykedett a világhírű szülész-nőgyógyász, dr. Tauffer Vilmos professzor mellett. Hugonnai Vilma helyzete nem volt könnyű: hivatalosan szülésznőként működött, betegek sokaságát kezelte, amely munkára "rákényszerült", hiszen Szilassyval kötött házassága végleg felbomlott. Ebben az időben írta "A nők munkaköre" című tanulmányát, amelyben a nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást, de minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte célul. 1887-ben férjhez ment Wartha Vince jeles vegyészhez, műegyetemi tanárhoz, amely házasságból született 1888-ban Vilma nevű leánya. Szülésznői munkája mellett ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű könyveket kezdett írni. Az 1907-ben megjelent, elsősorban női és gyermekbetegségekkel, valamint a szülészettel és gyermekápolással foglalkozó, "A nő mint háziorvos" című könyvét sokáig az egészségápolás kézikönyvének tekintették. Az Országos Nőképző Egyesületben tevékenykedett, hatékonyan küzdött a nők oktatásáért és a nemüknek megfelelő foglalkoztatásért.

 

1894-ben a Szabad Lyceum Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnökévé választotta. Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, a nők képzésére összpontosult.

1897-ben végül Magyarországon is orvosdoktorrá avatták, és ezt követően oktatással foglalkozott.

Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nők szellemi képzésének.
Az első világháború súlyos katonai vereségei, a frontok véráldozatai bizonyították be a nők szükségességét a betegápolás és a kórházi munka területén. Hugonnai Vilma már 67 éves, amikor 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott. 14 vidéki városban szervezett – női orvosi és betegápolói erővel – betegmegfigyelő állomást. Felhívása, szervezőmunkája követőkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nővérnek és 84 orvosnőnek a szolgálata, aki Hugonnai Vilma oklevelének nosztrifikálása után nyert diplomát magyar egyetemen.

1922. március 25-én hunyt el Budapesten. Sírja 1980-ig a Rákoskeresztúri temetőben volt, amikor hamvait a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban helyezték el. Nevét iskolák és szobrok őrzik.

 

2005. március 25-én 95 éves korában távozott az élők sorából Kertész Erzsébet József Attila-díjas író. Tanári oklevelet szerzett, de előbb könyvtárosként, majd újságíróként dolgozott. A harmincas évektől kezdve írt regényeket, amelyek közül a Gyönyörű nyár 1935-ben jelent meg a Franklin Társulatnál. 1940-től szabadfoglalkozású íróvá vált. Elsősorban lányoknak írt regényei a híres „csíkos könyvek” sorozatban jelentek meg. Műveinek hősei kizárólag nők voltak. Előszeretettel bújt híres magyar és külföldi nők bőrébe. Hősnői voltak Szendrey Júlia, Podmaniczky Júlia, Kossuth Zsuzsanna. Hugonnai Vilmának, az első magyar orvosnőnek a történetét a Vilma doktorasszony című művében dolgozta fel. A világtörténelem jeles női közül megírta Elizabeth Barrott-Browning viktoriánus kori angol költőnő életregényét, valamint Florence Nightingale-nek a női választójogért harcoló polgári mozgalom jeles képviselőjének élettörténetét.

 

Topor István

 

ÉVFORDULÓK március 24-én

 

1844. március 24-én született Arany László költő, Arany János fia, Petőfi keresztfia. Nagykőrösön tanult, ahol olyan kiváló pedagógusok oktattak édesapján kívül, mint a költő Szász Károly (1829-1905), Mentovich Ferenc (1819-1879), vagy Szilágyi Sándor történész. Jogász lett, élete végéig tisztviselő maradt jórészt a Magyar Földintézetnél. Országgyűlési képviselő is volt, tagja az MTA-nak és a Kisfaludy Társaságnak. Írt a Pesti Naplóba, a Budapesti Közlönybe, és a Budapesti Szemlébe. Fordított több Shakaspeare darabot és Moliere-től A tudós nőket. Elfrida c. humorosnak mondható verses elbeszélésével nyerte el a Kisfaludy - társaság pályadíját először, majd főművével, a Délibábok hősével is, amit aztán névtelenül adott ki. Népmeséket gyüjtött Székelyföldön, ezek Eredeti népmesék címen kerültek kiadásra. Szerb Antal szerint:" A Délibábok hőse talán a legjózanabb és legkorszerűbb hang a magyar önszemlélet történetében". Érdemes elolvasni! Íme egyetlen - ma is érvényes - versszak az elejéről:

Más korszak az, mit lelkem néha fájlal,

Fölszítva hamvadó emlékeket:

Ama hívő kor, melyben (pelyhes állal)

Vártam dörögni a sötét eget;

Hívém, lelkemben egy szép ideállal,

Hogy majd elűzünk minden felleget,

És akkor börtön és trón szétomolván,

Az "egy akol s pásztor" támad ki romján.

 

1999. március 24-én a NATO megkezdte Szerbia bombázását. Belgrádban találat ért minisztériumokat, a rádió és TV épületét, iskolákat, kórházakat, gazdasági létesítményeket, a TV-tornyot és a kínai nagykövetséget. Az első légicsapások keretében 70 gép indult bevetésre Avianóból. Clinton amerikai elnök szerint a bombázásnak három célja volt: a NATO eltökéltségének demonstrálása, Belgrád visszatartása a Koszovó elleni agressziótól és a jugoszláv hadsereg erejének megtörése. A bombázások 73 napja alatt a szerb gazdasági infrastruktúra gyakorlatilag megsemmisült, romba dőlt 540 épület, 58 híd, 30 ezer otthon. A halálos áldozatok száma 1500 és 3500 közé tehető. A légi hadjárat június 10-én ért véget.

Márk Éva

 

 

 

ÉVFORDULÓK március 23-án

 

1858. március 23-án született Ludwig Quidde német történész. A doktori címet Zsigmond király és a Német Birodalom 1410-1419 c. dolgozatával nyerte el. A késői középkor legismertebb európai tudósai közé tartozott. 1893-ban jelent meg Caligula-Tanulmány egy római császár önfejűségéről és paranoiájáról c. szatírikus műve, melyben II. Vilmost Caligulához hasonlította, amiért a bíróság 30 nap fogságra ítélte, derékba törve tudományos karrierjét. Közíróként, politikusként lelkes pacifista volt, tevékenységét 1927-ben Nobel-békedíjjal ismerték el. 1941-ben Genfben halt meg.

1897. március 23-án született Hamvas Béla író, filozófus Eperjesen, evangélikus lelkészi csalában. Elhatározta, hogy imakönyvet ír ateisták számára (A bor filozófiája), s alighanem sikerült is neki. Édesapja 1919-ben megtagadta a szlovák hűségesküt, ezért kiutasították őket Pozsonyból és Budapestre költöztek. Itt a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, majd újságíróként, könyvtárosként dolgozott, és számos folyóiratban publikált tanulmányokat, esszéket. A II. világháborúban háromszor is behívták, közben azonban írt és fordított. 1944-ben Németországból szökött haza Budapastre, ahol otthonát bombatalálat érte, elvesztette minden földi vagyonát. Többé nem jutott önálló lakáshoz és nem gyűjtött könyveket. 1945-ben belépett a kommunista pártba, ahonnan három év múlva kilépett. Nagy baráti körrel rendelkezett, köztük volt Weöres Sándor, aki neki ajánlotta A teljesség felé c. kötetét ("Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra."). 1948-ban vitája Lukács Györggyel odáig fajult, hogy eltiltották a publikálástól, B-listázták és kényszernyugdíjazták. Ezután kertészkedett, dolgozott raktárosként, s közben szanszkritül és héberül tanult. 1968-ban halt meg. Művei csak a nyolcvanas években kezdtek megjelenni még itt-ott cenzúrázott formában, teljes életművét a kilencvenes évektől olvashatjuk. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát.

Márk Éva

 

 

ÉVFORDULÓK március 22-én

 

MÁRCIUS 22-ét a VÍZ világnapjává nyilvánította  az ENSZ a Rio de Janeiroban1992-ben zajló környezetvédelmi konferencia kezdeményezésére.

1322. március 22-én V. Kelemen pápa a vienne-i zsinaton feloszlatta a templomosok rendjét IV. (Szép) Fülöp francia király kérésére (nyomására). Magyarországon a XII. sz. második felében jelentek meg, elterjedésük a következő századtól datálható, főleg Imre király és II. Endre (András) támogatásának köszönhetően. Egyes források szerint II. Endre maga is tagja volt a Templomos Rendnek. A templomosok nagy részt vállaltak a tatárok elleni küzdelemben, de nem bírtak a félelmetes túlerővel, s Muhinál mesterükkel együtt valamennyien odavesztek. Több forrás szerint Magyarországon viszonylag békésen zajlott a feloszlatás, a tagok többsége a johanniták közé állt, de a pálos rend is fogadott közülük tagokat.

1471. március 22-én halt meg Podjebrád György cseh király, Hunyadi Mátyás első apósa. Régi nemesi családban született 1420. április 23-án. Ambiciózus ember volt, kemény küzdelmek árán lett előbb Csehország kormányzója, majd V. László halála után királya. Koronázása érdekes történet: huszita létére titokban áttért a katolikus hitre és a két koronázó püspöknek megesküdött, hogy egész népét rekatolizálja, amit persze nem tartott be. XII. Piusz pápa csak III. Frigyes közbenjárására nem átkozta ki, de a következő pápa, II. Pál megtette és keresztes hadjáratot hírdetett ellene, Mátyást támogatva Györggyel szemben. Mátyás király ezután foglalta el Morvaországot és Sziléziát, mire a cseh katolikus rendek királlyá választották. György király nem adta volna föl, de meghalt, s végrendeletében saját fiai mellőzésével a lengyel király fiát, Ulászlót nevezte meg utódául.

Márk Éva

 

 

ÉVFORDULÓK március 21-én

 

MÁRCIUS 21. A TAVASZ ELSŐ NAPJA!

 

1685. március 21-én született Johann Sebastian Bach a zenetörténet egyik legkiemelkedőbb alakja. Zenész család nyolcadik gyermekeként született, előbb apja, majd annak halála után bátyja tanította. Hegedűsként Weimarban dolgozott, majd orgonista lett Arnstadtban. Virtuóz orgonaművész volt. A Tamás templom karnagya címmel Láng György életrajzi regényt írt róla. 1750. július 28-án halt meg hosszú betegeskedés után.

1904. március 21-én született Vadnay László író, humorista, Hacsek és Sajó megteremtője. Színpadi művein kívül több közismert film forgatókönyvét írta (Meseautó, Csúnya lány, Ez a villa eladó, stb.). A fasizálódó Európából 1938-ban érkezett az Egyesült Államokban, ahol gyorsan érvényesült, ottani forgatókönyvei közül a Realizmus és fantázia címűt Oscar-díjra jelölték, az Egy frakk történetében Gregory Peck, A bizsuban Marlene Dietrich játszotta a főszerepet. A háború után kétszer is hazalátogatott, harmadszor 1967-ben mindössze három hétre, amiből egyetlen napot sem akart orvosra fecsérelni, pedig rosszul volt. Április 18-án vitte el a szíve.

1919. március 21-én a szociáldemokraták egyesülve a kommunistákkal kikiáltották a Tanácsköztársaságot, minthogy az antant ultimátuma miatt lemondott a polgári kormány. Államosítottak szinte mindent, a gyárakat munkástanácsok igazgatták, fölállították a Vörös Hadsereget, melyet a tisztikar is támogatott. Stromfeld Aurél vezetésével több területet visszafoglaltak, de francia politikai nyomásra Kun Béla visszarendelte a csapatokat. Stromfeld lemondott, a katonák haza szállingóztak, az ország védtelen maradt és az antant-hatalmak egész Magyarországot megszállták. A Tanácsköztársaság július 31-én bukott meg.

 

 

ÉVFORDULÓK március 20-án

 

1541. március 20-án Mehmed szendrői bég és a csecsemő János Zsigmond nevében Fráter György megkezdte Pest ostromát, amely jórészt a cseh katonák hősiességének köszönhetően Habsburg győzelemmel végződött.

1811. március 20-án született Napoleon Ferenc, Napoleon francia császár és Mária Lujza Habsburg hercegnő egyetlen fia, a "Sasfiók" (neve Rostand műve alapján terjedt el). Az osztrák császár unokája, kisgyermekként 1814-ben rövid ideig maga is császár, majd Reichstadt hercege. A bécsi udvarban kiváló nevelést kapott, de gyakorlatilag fogoly volt, a politikától távol tartották. Korán betegeskedni kezdett, Bad Ischl-ben próbálták gyógyítani. Itt kapott lábra a pletyka, hogy Zsófia főhercegné első két fiának, Ferenc Józsefnek és Miksának ő lenne az apja (bár a svéd királlyal is hírbe hozták a később oly erényesnek mutatkozó asszonyt), s talán van is benne valami, mert épp ez a két Habsburg herceg nem hordozta a családra jellemző külső jegyeket. A Sasfiók huszonegy évesen halt meg tüdőbajban.

1894. március 20-án halt meg torinói emigrációjában Kossuth Lajos a magyar szabadságharc szellemi vezetője, Magyarország kormányzója.

1976. március 20-án jutott hatalomra Kambodzsában a magát kommunistának nevező kegyetlen terrorszervezet, a Vörös Khmer, Pol Pot vezetésével. Nem voltak se marxisták, se maoisták, céljuk a Kambodzsában többségben lévő khmer népcsoport felsőbbrendűségének igazolása, és saját hatalmuk korlátlanná tétele volt. Önellátó agrártársadalmat akartak felépíteni, ezért a városban élőket és a buddhista szerzeteseket rizstermelő munkatáborokba kényszerítették, miközben az ipar, az infrastruktura és az egész gazdaság összeomlott. Hatalmukat korábbi pártfogójuk, a vietnami hadsereg döntötte meg, de addigra kétmillió körül volt az áldozatok száma. Többségükkel járvány és éhinség végzett, de százezrekre tehető azok száma, akiket bestiális kínzások alatt, után gyilkoltak meg. Az áldozatok leginkább a nem khmer nemzetiségüek közül kerültek ki. A vietnami győzelem után Pol Pot és bandája elmenekült. Perek ugyan zajlanak az ügyben, de valódi felelősségre vonás mindeddig nem történt.

Márk Éva

 

 

ÉVFORDULÓK március 19-én

 

1821. március 19-én született Bayer József Ágost történetíró, katonai szakíró. A bécsi hadmérnöki akadémián végzett, a császári hadseregben szolgált, ahonnan 1843-ban kilépett. Berlinben lett újságíró, de a forradalom kitörésének hírére haza tért. Görgey fölismerte kiváló katonai képességeit és tanácsadójává tette. Több csata is az ő tervei alapján zajlott. Ellenezte Buda ostromát, inkább Pozsony felé tört volna, de ezt a tervét megvétózták, miként az oroszok hadbalépésekor készítette másikat is, hogy a magyar haderőket Komáromnál összponosítsák. Világosnál fogságba esett, előbb halálra, majd 18 év várfogságra ítélték. 1850-ben szabadult a szabadságharc előtt kilépett császári tisztekre vonatkozó amnesztia alapján. Megírta Buda 1686-os és 1849-es ostromát, és feldolgozta a szabadságharc történetét, de ennek kéziratai elvesztek. 43 évesen halt meg.

1832. március 19-én született Vámbéry Ármin. Háromévesen megbénult az egyik lába, ezzel a fogyatékossággal járta be végtelen hosszú útját keleten. Huszonötéves korában báró Eötvös József támogatásával jutott el Konstantinápolyba, addigra számos európai nyelv melett tudott törökül, s ott még vagy húsz különféle keleti tájszólást is elsajátított. Rasid Effendi néven bejárta Közép-Ázsiát, eljutott Szamarkandig. 1864-ben ért vissza Pestre, ahol alig kísérte figyelem, egy évvel később Londonban viszont óriási ünneplésben részesült. 1865-1904 között a budapesti tudományegyetemen a keleti nyelvek tanára volt. Az Akadémia finnugristái erősen támadták török eredetünket valló nézeteiért, ezért egy időre Londonba költözött, ott adta ki először útirajzát is. Legtöbb támadás A magyarok eredete c. munkáját érte, de A magyarság keletkezése és gyarapodása c. művében megvédte és tovább fejlesztette elméletét. 1913-ban halt meg Budapesten.

Márk Éva

 

 

Évfordulók március 18-án

 

1785. március 18-án II. József elrendelte Magyarország kerületekre osztását. Tíz kerületet hoztak létre Nyitra, Besztercebánya, Kassa, Munkács, Nagyvárad, Temesvár, Pest, Győr, Pécs és Zágráb székhellyel, élükön királyi biztosokkal. Megszüntette a főispáni tisztséget, a kerületek élére királyi biztosokat nevezett ki. A megyei alispánokat, ettől fogva nem választották, hanem kinevezték. A meghatalmazott helytartók a közigazgatást, a kamarai igazgatást és az igazságszolgáltatást is felölelő, széles hatáskörrel rendelkeztek. Egyik legfontosabb feladatuk volt, hogy kerületüket rendszeresen beutazva, a helyi állapotokról részletes és pontos információkat küldjenek a központi birodalmi kormányzat számára, Bécsbe.

 

1866. március 18-án választották meg a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé báró Eötvös Józsefet, amelyet egészen haláláig, 1871-ig viselt. Báró Eötvös József író, publicista és nagytekintélyű politikus a reformmozgalom egyik irányítója és élharcosa volt.

Az 1848-ban megalakult felelős magyar kormányban a vallás- és közoktatásügyi tárcát kapta. Eötvös, mint a reformok embere, a szabadságharc kitörése után megretten az erőszakos cselekményektől, családjával külföldre menekül. Önkéntes száműzetését Bécsben és Münchenben töltötte, és csak 1853-ban tért vissza hazájába. Hazatérve a nemzet és az uralkodó megbékélésén fáradozik, mely tevékenysége kezdetben nem szerez számára osztatlan elismerést. Az 1867-ben megalakult magyar kormányban megint Eötvös kapja a vallás- és közoktatásügyi tárcát. Nevéhez fűződik a kötelező és általános népoktatás bevezetése.

Írói pályáját érzelmes versekkel és színművekkel (Éljen az egyenlőség, 1841) kezdte. Első jelentősebb műve A karthausi című regény (1841 ). Feudalizmusellenes, a vármegye korruptságát leleplező regénye A falu jegyzője (1845) a magyar kritikai realizmus első kiemelkedő alkotása. A jobbágykérdés aktualitása jelenik meg a Dózsa-felkelésről szóló történelmi regényében a Magyarország 1514-ben. Jelentősek politikai tanulmányai és röpiratai is.

Eötvös Józsefet, irodalmi tevékenységének elismeréseként, 1835-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1839-ben tiszteleti taggá, majd 1866-ban az Akadémia elnökévé választották.

 

 

Évfordulók március 17-én

 

1703. március 17-én a Brezánban tartózkodó II. Rákóczi Ferenc részletes emlékiratban fejtette ki a Danckában tartózkodó svédországi francia követnek, hogy milyen segítségre lenne szüksége a Habsburg-ellenes harc megindításához. A francia uralkodótól, XIV. Lajostól elsősorban pénzt, fegyvert és tiszteket kért, valamint, hogy a király vegye rá a lengyel főurakat zsoldossereg felállítására, amelynek élén Magyarországra nyomulhat. Ezeken túl Lajos támogassa Miksa Emánuel bajor választófejedelem magyar királyságának tervét, és járjon közben a török szultáni udvarnál Thököly Imre megsegítése és erdélyi fejedelemsége helyreállítása érdekében.

 

1934. március 17-én aláírták az ún. római jegyzőkönyveket. Március 14. és 17. között Rómában Olaszország, Ausztria és Magyarország hivatalos tárgyalásokat folytatott a politikai és gazdasági együttműködés lehetőségeiről. Ezekben rögzítették a szövetséget Olaszország, Ausztria és Magyarország között az osztrák függetlenség védelmére. A szerződés gazdasági pontjai alapján Magyarország hatszor annyi gabonát szállíthatott Olaszországnak és Ausztriának, mint Németországnak. Ez rendkívül nagy előnyt jelentett a mezőgazdasági válság időszakában a magyar nagybirtokosok számára. De ez volt az ára az osztrák függetlenség magyar támogatásának. A római jegyzőkönyvek egyes rendelkezései azonban csak fokozták Ausztria elszigeteltségét és növelték függését Olaszországtól és a magyar támogatástól.

A Habsburgok Ausztriába való visszatérése, egy Habsburg restauráció nem kedvezett volna Horthynak, akadályozták volna körvonalazódó terveinek végrehajtását. Magyarország államfője, Horthy, személyes érdekeit látta fenyegetve egy ausztriai restaurációban. Dinasztikus terveket szövögetett. Arra készült, hogy kinevezi helyettesének fiát, és örökletessé teszi a kormányzói intézményt. A református kormányzó azonban  tudta, hogy ez heves ellenállást vált ki az alapvetően katolikus magyar arisztokráciában és  katolikus egyházban. Mivel a Habsburg restauráció a Német Birodalomnak sem kedvezett ezért a kormányzót erőteljesen foglalkoztatta az a gondolat, hogyan tudná Magyarország és Németország megakadályozni ennek bekövetkezését. Így aztán alig két hónappal a római jegyzőkönyvek aláírása után Horthy felajánlotta Magyarország segítségét Hitlernek az Anschluss támogatásához.

 

1945. március 17-én az Ideiglenes Nemzeti Kormány elfogadta és életbe léptette a 600/1945. számú földreformról szóló rendeletét. Ennek értelmében teljes egészében elkobzásra kerül a háborús bűnösök, a nyilas és más nemzetiszocialista vezetők, valamint a Volksbund tagok földbirtoka. Megváltás ellenében igénybe kell venni a 100 holdon felüli úri és a 200 hold feletti paraszti birtokokat. Az 1000 holdnál nagyobb birtokok teljes egészükben kisajátítandók. A gazdasági cselédek és a mezőgazdasági munkások mellett birtokuk kiegészítésére a szegényparasztok is földhöz juttatandók. A rendelet végrehajtását az Országos Földbirtokrendező Tanács különböző szintű szervei és a községi földigénylő bizottságok hatáskörébe utalja.

 

Topor István

 

Évfordulók március 16-án

 

1457. március 16-án estefelé a budai várban a Szent György téren kivégezték Hunyadi Lászlót, a nándorfehérvári győző, Hunyadi János fiát.

V. László a nagybátyja, Czillei Ulrik elleni politikai gyilkosságot követve esküvel fogadta Szilágyi Erzsébetnek, hogy a Hunyadi fiúknak és híveiknek nem lesz bántódásuk. Néhány hónappal később Hunyadi János fő támogatói közül is többen szakítottak Hunyadi Lászlóval, többek között Újlaki Miklós is. A bosszú terve is elkészült: 1457 márciusában törökellenes hadjárat szervezése címén Budára hívták a főurakat. Megérkezett Hunyadi László is párthívei kíséretében. Március 14-én azonban felségsértés vádjával letartóztatták Hunyadi Lászlót, valamint a kíséretében lévő testvérét Mátyást, nagybátyját Szilágyi Mihályt, Vitéz János váradi püspököt, Rozgonyi Sebestyént, Kanizsai Lászlót és másokat is. Vélhetően a Garai László nádor vezette országnagyokból álló alkalmi ítélőszék rövid eljárás során, tanúk meghallgatása nélkül szóban hozták meg a halálos ítéletet. Valószínűleg Mátyást is főbenjáró ítélettel sújtották, de nem hajtották rajta végre. Lászlót azonban és két nappal később kivégezték. A legenda szerint a hóhér háromszor is nekirugaszkodott a lefejezésnek, de egyik sem járt sikerrel. A kor törvényei szerint ezután királyi kegyelemben kellett volna az elítéltnek részesülnie, de a király ezt nem adta meg. A bakó negyedszerre már nem hibázott. Hunyadi László holttestét minden gyászpompa nélkül a budai Mária-Magdolna templom Krisztus-teste kápolnájába temették el. Hunyadi Mátyás 1458-ban kihantoltatta testvére tetemét és apjuk mellett Gyulafehérvárott helyeztette örök nyugalomra. Érdekes vonás, hogy Mátyás trónra kerülését követően az ítélet meghozatalában közreműködőkön nem állt bosszút. Sőt, aki később átállt az ő pártjára, teljes kegyelemben részesítette.

 

Szántó Kovács János

(Hódmezővásárhely, 1852. április 27. - Hódmezővásárhely, 1908. június 8.): földmunkás, a hódmezővásárhelyi agrárszocialista mozgalom vezetője.

1895. március 16-án fejeződött be a hódmezővásárhelyi agrárszocialista vezető Szántó Kovács János és 123 társának pere a városháza közgyűlési termében. Az 1880-as évek vége felé hall először a szocialista tanításokról, melyeket Aradról jött cipészlegények és vidéket járó kubikostársak terjesztettek Vásárhelyen. Ezt követően kezdte el látogatni az olvasóegyletet. Az Általános Munkás Olvasóegyletben a szociáldemokrata röpiratokat és kiadványokat olvasták és magyarázták. A vezetésre termett ember iránt korán megnyilvánult társai bizalma. 1893-ban egyhangúlag őt választották meg elnöknek. 1894-ben a május elsejére készülő szocialistákat a városi karhatalom provokatív úton akarta leszerelni, ezért az egylet iratait és könyveit lefoglalta. Április 22-én Szántó Kovács János néhány társával felment a városházára, hogy Póka László rendőrkapitánytól visszakövetelje azokat. Szóváltás közben Szántó Kovácsot lefogták és fogdába zárták. Szántó Kovács a tárgyaláson is szocialistának vallotta magát. A március 16-án zárult tárgyaláson öt év börtönbüntetésre ítélték. Eszméit később sem adta fel. 1899-ben, kiszabadulásakor mondta: "Eleget pihentem, ezután is küzdeni és harcolni fogok." A helyi szociáldemokrácia mérsékeltebb vezetői mellőzték, de néhányszor még hallatta szavát. Később visszavonult a politikai szerepléstől. Élete utolsó éveiben ismét kubikra járt. Haláláról országszerte megemlékeztek a lapok. Életét történetírók dolgozták fel. Festmények, szobrok, intézmények őrzik emlékét.

 

1968. március 16-án történt a vietnami My Lai falu lakóinak lemészárlása. Az amerikai hadsereg Americal hadosztályának Charlie százada néhány óra leforgása alatt egyes több mint ötszáz civilt ölt meg. Az Americal hadosztály 1967-ben érkezett Vietnámba, ám hamarosan véres vereséget szenvedett az észak-vietnami csapatok által indított offenzíva következtében, az irányítás kicsúszott az amerikai erők kezéből. az Americal hadosztály parancsnoka, Frank Baker „Search and Destroy” (Kutasd fel és öld meg) fedőnév alatt  parancsot adott ki a partizánakciók felszámolására.

Az első célpont a vietkongok és szimpatizánsaik által lakott Quang Ngai térség, azon belül a My Lai falu volt. Ám a faluban csak gyerekeket, nőket és öregeket találtak, vietkongokat nem. A pokol akkor szabadult el, amikor az egyik amerikai katona minden előzmény nélkül leszúrt egy idős férfit, egy másikat pedig kézigránát kíséretében egy kútba taszított. Ekkor ugyanis a többiek is támadni kezdtek, és két óra leforgása alatt végeztek az egész faluval - imádkozó asszonyokkal, síró gyerekekkel és idős, beteg emberekkel. Egyes források szerint közel 350 civil vesztette életét, mások szerint az ártatlan áldozatok száma elérte az 500-at is.

A háború után csak egyetlen katonát vontak felelősségre, William Calley hadnagyot, akit a bíróság 1969 szeptemberében állítottak bíróság elé. 1971-ben lefokozták, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Többszöri fellebbezés után 1974-ben elnöki kegyelmet kapott, és szabadon engedték.

 

Topor István

 

 

ÉVFORDULÓK  március 15-én

 

MÁRCIUS 15. NEMZETI ÜNNEP!

 

1948. március 15-én az 1848-as forradalom kitörésének 100. évfordulóján adományozott a magyar kormány első ízben Kossuth díjat. Az első díjazottak - munkások, traktorosok, vájárok, orvosok, mérnökök, egyetemi tanárok és termelőszövetkezetek között - Bajor Gizi, Bartók Béla, Bernáth Aurél, Czóbel Béla, Csók István, Derkovits Gyula, Déry Tibor, Egri József, Ferenczi Noémi, Ferenczi Béni, Füst Milán, Illyés Gyula, József Attila, Kodály Zoltán, Kovács Margit, Lukács György, Major Tamás, Nagy Lajos (író), Öveges József, Rácz Aladár, Somlay Artur, Szent-Györgyi Albert kapták.

Utólagos visszavonásra csak egyszer került sor (még az 56-os disszidensektől sem vették el!), amikor a Borsodi Kooperáció vezérigazgatójától, 1953-ban vissza vették, kiderült ugyanis, hogy az új technológia licencét, melyért egy évvel korábban a díjat kapta, az NSZK-ból lopta.

1986. március 15-én zajlott a "lánchídi csata", melyről a szamizdatban terjesztett Beszélő számolt be.Lánchídi csatának eredetileg az 1918. október 28-i tüntetést nevezték, melyen a párezres tömeg József főhercegtől Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezését követelte. A Lánchídnál szembe találkoztak a karhatalommal, az összecsapás eredménye 3 halott és több, mint 50 sebesült.Másnapra több tízezer tüntető gyűlt össze, ekkor a katonaság már nem mert közbeavatkozni. 1986-ban rendőrök fogták körbe a menetet, elvették a személyi igazolványokat, majd elengedték a tüntetőket, a retorzió csak később következett.

Márk Éva

 

 

ÉVFORDULÓK  március 14-én

 

840. március 14-én halt meg Einhard frank krónikás, Nagy Károly életrajzírója (Vita Caroli Magni). 775 körül született a Majna völgyében, előkelő családba. Fuldában, a legszínvonalasabb frank oktatási központban tanult. Építészetben is jeleskedett, Károly több építkezését is rábízta.

1571. március 14-én halt meg János Zsigmond erdélyi fejedelem, aki II. János néven Magyarország választott - de megkoronázatlan - királya volt. Apja I. (Szapolyai) János király, anyja Jagelló Izabella volt. Előbb Fráter György, majd anyja árnyékában nevelődött. A művelt, mélyen hívő fiatalember mindössze 31 évet élt, s vele kihalt a Szapolyai család.

1794. március 14-én született Bem József a lengyel és a magyar szabadságharc hőse, a székelyek rajongásig szeretett Bem apója. 1831. május 26-án Ostroleka - magyarosan Osztrolenka - városánál a lengyel sereg teljes megsemmisülését akadályozta meg egy mesteri tüzérségi akcióval, mellyel feltartóztatta az orosz sereget. Hősies cselekedetéért a főparancsnok ott a csatatéren ezredessé léptette elő. 1848. novemberében jelentkezett Kossuthnál aki Erdélybe vezényelte, ahonnan tavaszra kiverte az osztrák és orosz csapatokat, nyáron azonban Segesvárnál súlyos vereséget szenvedett, s ezzel Erdély elveszett.Kossuth nagyra tartotta, bár Bem nemigen adott az ő, vagy a kormány parancsaira. Petőfi apjaként szerette, s Bem ügyelt rá, hogy a nagy költő lehetőleg ne kerüljön életveszélybe (sajnos nem tudott eléggé vigyázni rá!). Az erdélyi hadsereg c. Bánfihunyadon 1849.március 26-27-én szerzett versét így kezdi:

Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,

A szabadság régi bajnoka!

Bosszuálló fénnyel jár előttünk

Osztrolenka véres csillaga.

A forradalom évfordulójára ajánlom mindenkinek a vers elolvasását!

A szabadságharc bukása után Törökországba emigrált, áttért az iszlám hitre, s Murad pasa néven Aleppo kormányzója lett. Ott is halt meg 1850. december 10-én.

Márk Éva

 

 

ÉVFORDULÓK  március 13-án

 

1838-ban ezen a napon törte át a gátat a "bőszült folyam", ahogy Wesselényi Miklós nevezte. Vásárhelyi Pál már korábban szót emelt a Duna szabályozásáért, de az 1775-ös nagy árvíz után sem történt más, mint Pestet védőgáttal vették körbe, ami a sekély helyeken létrejövő jégdugók és a feltorlódó jégtáblák miatt visszaduzzadt Dunát nem korlátozhatta, elöntötte Pestet. A mentés másnap indult meg, ebben nemcsak az "árvízi hős" vállalt jelentős szerepet, hanem sokan mások is, többek közt Landerer Lajos nyomdász, aki épp ezért nyert díszpolgári címet. Az árvízben a lakóházak kétharmada elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, 50-60 ezer ember vált hajléktalanná, 151-en meghaltak. A Duna magyarországi szakaszán további súlyos károk keletkeztek, az ott élő kisembereknek életre szóló nélkülözést jelentve. Liszt Ferenc a hírre Bécsbe utazott, s koncertjei 25 000 forintos bevételét az árvízkárosultak javára ajánlotta fel.

1907. március 13-án született Mircea Eliade román író, vallástörténész. Tanított a bukaresti egyetemen, a Sorbonne-on, Chicagóban, nyolc nyelven beszélt, olvasott írt. Művei nem mondhatók könnyű olvasmánynak, de érdemes kézbe venni, mert komoly tudást és élményt adnak.

1994. március 13-án halt meg BENDA KÁLMÁN történész. Történelem - földrajz szakos diplomát szerzett, majd bölcsészdoktori oklevelet. Több egyetemen tanult és tanított, 1979-ben lett a történelemtudomány doktora, 1990-ben az MTA levelező-, majd 1991-ben rendes tagja. Az ötvenes évek elején alkalmi munkákból élt. Az egyetemes és magyar történelemmel, művelődés- és politikatörténettel foglalkozott. Dolgozott a magyar jakobinus mozgalom és a Rákóczi- szabadságharc történetén, tagja volt számos tudóstársaságnak, élete utolsó szakaszában több jól megérdemelt díjjal tüntették ki. Munkássága egyik kiemelkedő fejezete a főszerkesztőként jegyzett Magyarország történeti kronológiája I.-IV., de mellette kisebb lélekzetű művei is megjelentek, mint pl. az "Erdély végzetes asszonya" című, ami Rákóczi Zsigmond boldogtalan feleségéről, Mária Krisztierna Habsburg hercegnőről szól, akiről "A szűz fejedelemasszony" címmel írás található honlapunkon.

MÁRK ÉVA

 

 

Évfordulók március 12-én

 

1241. március 12-én a Batu kán által vezetett mongol fősereg a Vereckei-hágón betört Magyarország területére. A félelmetes sereggel Tomaj nembeli Dénes nádor hada próbálta meg felvenni a küzdelmet, eredménytelenül. A nádort üldöző tatár vezér, Siban vezetésével a tatár előőrs március 15-re elérte Pest környékét, majd március 17-én tőrbe csalták a városból ellenük induló Ugrin kalocsai érsek csapatait, végül Vácot kifosztva csatlakoztak a fősereghez.

 

1791. március 12-én II. Lipót szentesítette az 1791. évi törvényeket. Ezek közül a 10. paragrafus kimondta, hogy Magyarország szabad és független állam, amely csak saját törvényei szerint kormányozható. A törvényhozás joga a királyt és az országgyűlést együttesen illeti meg. A király biztosította a rendeket, hogy nem fog pátensekkel és rendeletekkel kormányozni. Elrendelte továbbá sok más mellett, hogy a Szent Korona Budán őrzendő, a király halála után fél éven belül össze kell hívni az országgyűlést, amely egyébként háromévente összehívandó. Biztosította, hogy a gimnáziumokban, akadémiákon és az egyetemen magyar nyelvi tanszéket szervezzenek. A kormányszékek nyelve egyelőre még a latin maradt. Biztosította a protestánsok szabad és nyilvános vallásgyakorlását, templomok és iskolák használatát. Kinyilvánította, hogy a hivatali kinevezéseknél a vallás nem jöhet tekintetbe. Becikkelyezte Mária Terézia urbáriumát és a jobbágyok szabad költözködési jogát. Hatezer újoncot ajánlott meg az uralkodónak, végül meghatározta a reformmunkálatok kidolgozására választott kilenc bizottság feladatait, és megnevezte a bizottságok tagjait.

 

1930. március 12-én Mahátma Gandhi indiai szabadságharcos néhány követőjével megkezdte „sómenetelését”. Ezzel tiltakozott a sóadónak a britek által 1923-ban való megduplázása ellen, amely különösen a szegényparasztokat sújtja. A híres sómenetet azonban megelőzte egy levél, amelyet Gandhi az alkirálynak küldött. Ebben részletesen bemutatta, milyen gazdasági és társadalmi károkat okoz a brit politika India lakói számára. Határidőt szabott, és előre bejelentette: ha addig nem születnek intézkedések, tiltakozásul elindul az Arab-tenger partján fekvő Dandihoz, és megszegve az angol sómonopóliumot a tengervízből fog sót párolni és milliók fogják követni példáját.  A három hétig tartó menetelés viharos nemzeti mozgalmat indított. Megkezdődött a brit áruk bojkottja, sztrájkhullám söpört végig Indián, de az adók fizetését is megtagadták.

Topor István

 

 

Évfordulók március 11-én

 

1848. március 11-én Irinyi József, az Ellenzéki Kör március 9-i megbízásából tizenkét pontban sűrítette Kossuth március 3-i felirati javaslatának lényegét. Irinyi 1844 és 48 között a Pesti Hírlap munkatársa volt, majd a márciusi fiatalok egyik vezetője lett.  1848-ban az első népképviseleti választásokon a  hosszúpályi kerület országgyűlési képviselője lett.  1848. októberétől 1849 májusáig  kormánytanácsosként Teleki László mellett Párizsba tevékenykedett. Hazatérése után még Debrecenben és Szegeden részt vett az országgyűlés munkájában. Haynau halálra ítéltette, de kegyelmet kapott. Pesten telepedett le, írói és újságírói tevékenységet, folytatott. Lefordította többek között Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója című regényét, de ő magyarította először Dumas A gyöngyös hölgy című művét is.

 

1981. március 11-én a Művelődésügyi Minisztérium a Magyar Írók Szövetségének vezetésével egyetértésben beszüntette az Írószövetségen belül működő Fiatal Írók József Attila Körének tevékenységét.

A FIJAK érdekvédelmi és szakmai szervezetként alakult, élén egy kilencfős vezetőséggel, amely azonban alá volt rendelve az Írószövetség titkárságának. Az 1973-ban létre jött szervezet 1981-ben 132 harmincöt év alatti írót, költőt, műfordítót és kritikust tömörített.

A felfüggesztésben kulcsszerepet játszott, hogy 1980 őszén Szentendrén a FIJAK „A fiatal irodalom helyzete” címmel kétnapos konferenciát tartott. Ennek során olyan kínos kérdéseket feszegettek, mint az irodalmi életbe való adminisztratív beavatkozás, az ötvenes évek, Nagy Imre kivégzése, Kádár 56-os szerepe, Aczél György kultúrpolitikát meghatározó szerepe vagy a határon túli magyarság helyzete. Ugyanakkor határozottan megfogalmazták azt a tézist is, hogy a köz ügyeivel való foglalkozás állampolgári jog és kötelesség is, ami az írók, költők esetében sokkal nagyobb felelősség. Egyértelművé tették, hogy az irodalmi élet teljes átalakítására van szükség, ezért hét pontban megfogalmazták követeléseiket az Írószövetség felé. Ezek között kitüntetett helyet kapott az önálló költségvetés, a folyóirat- és ösztöndíj-alapítási jog,  a könyvkiadás joga és hogy a kör igénybe vehesse a különböző társadalmi szervezetek és magánszemélyek anyagi támogatását. A hatalom az 56’-os Petőfi Kör szellemét vélte felfedezni a FIJAK törekvéseiben, ezért rendeleti úton felfüggesztette annak működését.

Topor István

 

 

ÉVFORDULÓK - március 10.

 

1503. március 10-én született Habsburg Ferdinánd Madridban. Apja I. (Szép) Fülöp, felesége jogán kasztíliai király, anyja I. (Őrült) Johanna kasztíliai királynő. Születése jogán Ausztria főhercege, 1526-tól magyar és cseh király. Spanyol anyanyelve miatt Közép-Európában nyelvi nehézségei voltak. Apja halála után fivére, Károly lett a király, aki azonnal Németalföldre küldte öccsét, vélhetően féltékeny volt rá. Sosem volt képes tudomásul venni a közép-európai nemesség ragaszkodását szabadságjogaihoz, hisz a spanyol abszolutizmushoz szokott. 1521-ben vette feleségül Jagello Annát, II. Ulászló magyar király lányát, II. Lajos magyar király testvérét, ez teremtett alapot trónigényének. Anna 26 évi házasságuk alatt szinte állandóan várandós volt, míg 1547-ben utolsó gyermeke, Johanna szülésébe belehalt.

Ferdinándot 1527. november 3-án koronázták (tulajdonképpen ellenkirállyá, hisz addigra a köznemesi párt királlyá választotta I. (Szapolyai) Jánost ), nem a magyar jognak megfelelően, mivel mindössze tizenhárom főúr állt mellette. Ő azonban keményen küzdött az ország birtoklásáért, még a törökkel is szövetkezett volna I. János ellen. A két király polgárháborújában János bizonyult gyengébbnek, aki jobb híján a szultánhoz fordult segítségért, amit az készséggel meg is adott, hisz érdeke fűződött Magyarország megosztottságához. Az 1538-as váradi békében a két király megosztozott az országon azzal, hogy I. János halála után egész Magyarország Ferdinándra száll. Amikor azonban I. Jánosnak két héttel halála előtt fia született borult a béke, ami addig sem volt teljes. Ferdinánd ellenfele a zseniális Martinuzzi György lett, így hatalma csak a barát meggyilkolása után teljesedhetett ki, már amennyire a török engedte. Közben 1546-ban német területeken kitört a vallásháború katolikusok és protestánsok között, amelyet Ferdinánd 1555-ben az augsburgi vallásbékével zárt le, majd három évvel később megszerezte bátyjától, V. Károlytól a német-római császári címet (ekkor szakadt két ágra a Habsburg család). Magyarországon kiépítette a később hosszan fennálló közigazgatási rendszert, Pozsony lett a főváros, ahol a nádor és a Királyi Tanács székelt. 1564-ben halt meg. "Benne valóban igazságos, becsületes fejedelmet veszítettek népei" - mondta róla Szulejmán szultán (ő már csak tudta!). Utóda Maximilian, magyar nevén I. Miksa lett.

MÁRK ÉVA

 

 

Évfordulók - március 9.

 

1693. március 9-én halt meg a kegyetlenségéről hirhedtté vált Antonio Caraffa nápolyi zsoldosvezér. Húsz éves sem volt amikor a bécsi udvarhoz került, ahol gyors léptekkel haladt fölfelé a ranglétrán. Bár érdemeket szerzett Magyarország török alóli felszabadításában, de keresztény létére gyűlültebbé tette magát bármelyik pogánynál. Leggyalázatosabb tette az eperjesi vésztörvényszék néven híresült el, ahol koholt vádak alapján kínoztatott halálra, végeztetett ki polgárokat. Az apropót Thököly híveinek megbüntetése és megfélemlítése adta, valójában a bornagykereskedő Caraffa meg akarta szerezni a helyi bortermelést, így a kurucpártiakat jórészt riválisai között találta meg. I. Lipót csak a nádor és más főurak követelésére hívta vissza, de böntetés helyett inkább kitüntette, tábornaggyá léptette elő, és aranygyapjas vitézzé nevezte ki. A megdicsőült zsoldos Erdélyben is a felvidékihez hasonló szerepet játszott és 1690-ben átadta a császárnak az országrész meghódolásáról szóló okiratot. Ő és a Habsburgok kölcsönösen nagyra becsülték egymást, és lenézték, gyűlölték a számukra jólétet biztosító népe(ke)t.

1943. március 9-én született Bobby Fischer amerikai sakkvilágbajnok. Apja Fischer német fizikus ( esetleg Neményi Pál magyar fizikus), anyja Regina Wender zsidó származású lengyel ápolónő. Az anya származása azért érdemel szót, mert az zsidónak, akinek az anyja is az, ugyanakkor Fischer ismert és harcos antiszemita , sőt holokauszt-tagadó volt. A szélsőjobb ünnepelte megnyilatkozásait, figyelmen kívül hagyva a tényeket. Rendkívüli zseni volt (186-os IQ-val!), megverte a világ legjobb sakkozóit, majd 1970-ben elhódította a világbajnoki címet a 25 éve veretlen szovjetektől, konkréten Borisz Szpasszkijtól. A játszma Reykjavikban zajlott, egyik tudósítója Arthur Koestler volt, aki találóan "mimefántnak" nevezte Fischert a mimóza és elefánt szó elegyéből alkotva a jelzőt. Elképesztő botrányokat csapott (Hofi is kifigurázta), de 12.5 : 8.5 arányban győzött, amit a sajtó a szovjet (nemcsak sakk) hegemónia fölötti győzelemként értékelt. 1992-ben - a délszláv háború idején - megszegve az amerikai embargót Belgrádban visszavágót játszott Szpasszkijjal amit ismét megnyert (ötmillió dollárért), viszont az USA nemzetközi körözést adott ki ellene. Ezután egy ideig Budapesten lakott, végül Japánban kapta a hírt, hogy Izland állampolgárságot ad neki. Odautazott, és ott is halt meg 2008. jan. 17-én.

MÁRK ÉVA

 

 

Évfordulók március 8-án

 

Március 8. Nemzetközi Nőnap annak emlékére, hogy 1857-ben e napon lépett sztrájkba 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő New Yorkban, béregyenlőséget és rövidebb munkaidőt követelve.

1464. március 8-án halt meg Podjebrád Katalin, I. Mátyás királyunk első felesége. 1449. november 11-én született I. (Podjebrád) György cseh király leányaként. Édesanyja, Kunigunda sternbergi bárónő az ő és ikertestvére szülésébe halt bele. Bár Szilágyi Mihály megegyezett az oligarchákkal , hogy unokaöccse Garai Annát veszi feleségül, a fiatal király ragaszkodott a prágai udvarban megismert Katalinhoz. A 15 éves gyereklány fiút szült Mátyásnak, de a szülést sem ő, sem a gyermek nem élte túl.

1679. március 8-án született Sarolta Amália hessen - wanfriedi hercegnő, II. Rákóczi Ferenc felesége. Családjának 17 gyermeke közül egyike volt a felnőttkort megérteknek (egyes forrásokban hatan, másutt tízen lehettek). Szülei házasították össze -  Habsburg tiltakozás ellenére - az egyik leggazdagabb magyar főúri család utolsó sarjával. Házasságukból három gyermek született, kettő - József és György -  fel is nőtt. Rákóczi letartóztatása után Sarolta Amália lefizetve a bécsújhelyi börtön parancsnokát, megszöktette férjét. Büntetésből internálták, gyermekeit elvették tőle. 1706 novemberében - nem Rákóczitól - kislányt szült, aki csak pár hétig élt. Házassága a fejedelemmel végleg tönkrement (kölcsönösen csalták egymást). 1722. decemberében zárdába vonult, ahol a szigorú regula a nemes és gazdag nőkre nem vonatkozott. Az ő szeretője állítólag egy német gróf volt. Rákóczival való megismerkedését Boross Vilmos: II. Rákóczi Ferenc élete c. regényében igen kalandosnak írja le, miszerint rablók, kalózok, leányrablás és hősies, szép magyar herceg körül folyó történetben a szépséges olasz tengerparton ismerkedtek meg, és szerettek egymásba végzetesen.
 

 

 

Évfordulók március 7-én

 

1608. március 7-én Kolozsvárott fejedelemmé választották Báthory Gábort. Bár a rendek nemrég még az idősebb, megfontoltabb uralkodó mellett érveltek, elfogadták Rákóczi Zsigmond lemondását, és az alig tizenkilenc éves Báthory Gáborra voksoltak. A döntést nagyban befolyásolta annak a hajdúseregnek a megjelenése, amelyet az ifjú fejedelem sikerrel maga mellé állított.

1900. március 7-én halt meg Somlyai Gábor históriaíró. Beteges gyermekként épp csak megtanult írni - olvasni, de gyógyulása után önképzéssel komoly tudásra tett szert. Volt adószedő, pénztárnok, presbiter, de megélhetéséért egész életében földműveléssel foglalkozott. Fő műve: Emlékirat Békés városának a legelső megülésétől kezdve az 1893-ik esztendő végéig. Sokat dolgozott rajta.

1924. március 7-én született Abe Kóbó japán író. Legismertebb műve - film is készült belőle - A homok asszonya.

1970. március 7-én született Rachel Weisz amerikai színésznő. Anyja osztrák származású pedagógus, apja magyar származású feltaláló, aki az üldöztetés elől menekült Angliába. Az Oscar- és Goden Globe - díjas filmsztár ( Az elszánt diplomata) játszott Szabó István A napfény íze c. filmjében is. Vállalja magyar, ill. osztrák származását.

 

 

Évfordulók március 6-án

 

1475. március 6-án született Michelangelo Buonarotti. Tizenhárom évesen beállt Ghirlandaio festőhöz tanulónak, majd Bertoldónál szobrászatot tanult. Itt figyelt fel rá Lorenzo de Medici, házába fogadta, családtagként kezelte. Lorenzo il Magnifico halála után elhagyta Firenzét, Velencébe, Bolognába utazott, de 1501-ben visszatért szeretett városába, ahol ekkortájt Leonardo da Vinci és Raffaello is tartózkodott. Michelangelo egyiküket sem kedvelte, nem bízott laza jókedvükben, úgy vélte a siralom völgyében ez méltatlan. II. Gyula pápa Rómába hívta, de tervéből, saját - a kereszténység legnagyobb - síremlékéből kevés valósult meg, s csak nehezen tudta visszacsalogatni a sértődött Michelangelot, rábízva IV. Sixtus házi kápolnájának freskóit, amit azzal a feltétellel vállalt el, hogy azt fest, amit akar. Mivel senki nem volt elég jó neki, szinte egyedül festette meg a mennyezetet négy év alatt, s közben senkit nem engedett be. A rendkívüli festménynek, leleplezése óta csodájára jár a világ. Harmincvalahány évvel később ugyanott megfestette a világ legnagyobb oltárképét, az Utolsó ítéletetet.

Homoszexualitása nyílt titok volt, bár kapcsolatai valószínű plátóiak voltak. Élete nagy szerelme a nála 41 évvel fiatalabb római nemes Tomasso de Cavalieri volt, akihez szonetteket is írt, s aki mindvégig hű maradt hozzá.

1550-től faragni kezdte a saját síremlékének szánt Pietát (több Pietát is készített élete során), amit végül összetört, de helyreállították és 1722-ben a firenzei dómban helyezték el. Nehéz természetű embernek tartották. "Mindenki fél tőled, még a pápa is" - írta neki egyik barátja. Kórosan pesszimista volt, nemigen gondolt jót senkiről, boldogtalan volt egész életében, ma súlyosan depressziósnak mondanánk. Óriási tehetség volt, mégsem volt elégedett önmagával soha.

Minden idők talán legnagyobb képzőművésze 1564. február 18-án halt meg.

1583. március 6-án Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király unokaöccse, Báthory Zsigmond kiskorúsága idejére három emberből - Kendy Sándor, Kovacsóczy Farkas, Sombory László - álló tanácsot nevezett ki Erdély élére, de az ügyekben ezután is Báthory István, ill. a krakkói kancellária döntött.

 

 

Évfordulók március 5-én

 

1326. március 5-én megszületett I. Károly magyar király és Lokietek Erzsébet lengyel hercegnő harmadik gyermekeként. Miután két bátyja korán meghalt, négyévesen már Magyarország trónörököse lett. A trónt 1342-ben vette át, miután apja meghalt. Uralkodása alatt vált igazán az ország nagyhatalommá, amikor Kázmér lengyel király halála után átvette a lengyel trónt. Perszonálunió jött létre, és ezzel vezető országgá lépet elő Kelet-Közép-Európában.

 

1608. március 5-én Rákóczi Zsigmond lemondott az erdélyi fejedelemségről. Kénytelen volt a bécsi udvar által támogatott Báthory Gábornak fejet hajtani. A kettejük között 1607-ben létrejött egyezség alapján Rákóczi hatalmas zálogösszeg kifizetése fejében visszalépett a fejedelmi tisztségtől. Kárpótlásul megkapta Szádvár, Abaúj vármegyét és Sáros várát.

 

1938. március 5-én Győrben a Nemzeti Egység Pártja gyűlésén Darányi Kálmán miniszterelnök meghirdette az egymilliárdos fegyverkezési programot, amelynek kidolgozója Imrédy Béla volt.

Évfordulók március 4-én

 

1172. március 4-én halt meg III. István királyunk, II. Géza fia. 1152-től már kijelölt trónörökös volt, királlyá pedig 1162 júniusában koronázták. Meg kellett küzdenie az ellenkirályként fellépő II. Lászlóval és IV. Istvánnal is, akiknek fő támogatója Komnénosz Mánuel bizánci császár volt. Az állandó fenyegetettség és a folytonos harcok közepette is igyekezett az országot építeni, az egyházat támogatni. Uralkodása alatt kaptak először városi polgárok kiváltságokat, elsőként Székesfehérvár polgárai. A még csak 25 esztendős uralkodó valószínűleg mérgezés következtében hunyt el. Egész életében tántoríthatatlan híve, a művelt esztergomi érsek, Lukács temette el Esztergomban.

 

1394. március 4-én Portoban megszületett Tengerész Henrik (Infante Dom Henrique el Navigador). A nagy földrajzi felfedezések egyik legfontosabb alakja I. János portugál király harmadik fia volt. Dom Henrique (Henrik herceg), ahogyan eredetileg nevezték, nem első szülött fiú volt a családban, így nem is remélhette a trónra jutást, ezért olyan területet keresett, ahol kibontakoztathatta képességeit. Apja nagy gondot fordított a gyermek és ifjú képzésére. Ennek köszönhetően kiemelkedő földrajzi, csillagászati, kartográfiai, matematikai ismeretekkel bírt.  Az ifjú visszavonult a Portugália legdélebbre fekvő tartományába, Algarvéba található Sagresba, ahol megépíttette sasfészkét: a Vila do Infantét (az infáns városa). Ez a székhely hamarosan fölfedező utak kiindulópontjává vált.

Portugália szerte elismert hajóssá és katonaemberré akkor vált, amikor 1415 augusztusában elfoglalta az araboktól a stratégiai fontosságú afrikai Ceuta erődjét. Ettől kezdve a Gibraltári-szoros ellenőrzése a portugálok kezébe került.  Egyedül ebben az expedícióban vett részt személyesen, a későbbi felfedező utakat csak szervezte. Életéről részletesebben honlapunk Történelmi személyek menüpontjában olvashatnak

 

1562. március 4-én zajlott le a hadadi csata. A Balassa-féle birtokért harcoló erdélyi seregek a Közép-Szolnok vármegyében lévő Hadadnál vereséget szenvedtek a Balassa Menyhárt és Zay Ferenc kassai főkapitány által vezetett királyi hadaktól. Az ütközet fontos előzménye volt, hogy Izabelle királyné gyulafehérvári udvarának korábbi kegyeltje, Balassa Menyhárt Habsburg Ferdinánd oldalára állt. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a királyi Magyarországhoz került a munkácsi vár és a főúr összes szatmári birtoka. 1562 januárjában Balassa és Zay Ferenc felső-magyarországi főkapitány Partiumi hadjáratra szánták el magukat, kísérletet tettek a székelyek fellázítására és megpróbálták rávenni Sulyok Györgyöt, Hadad várának urát János Zsigmond elárulására. E lépésre válaszul János Zsigmond Erre válaszul a keleti uralkodó két hadvezére, Báthori István váradi kapitány – későbbi fejedelem és lengyel király –, illetve Némethy Ferenc előbb Balassa erdélyi birtokait dúlták fel, majd északra vonultak, és február végén Hadadot is bevették. 1562. március 4-én azonban a kétszeres túlerőben lévő erdélyi seregek vereséget szenvedtek Balassa és Zay csapataitól. Báthori Istvánnak a  későbbi fejedelemnek jelentős érdeme volt abban, hogy János Zsigmond csapatai Hadadnál nem szenvedtek még súlyosabb vereséget, ugyanis közbeavatkozásával megállította Ferdinánd híveinek rohamát, így biztosította övéi számára a zavartalan visszavonulást.

 

 

 

 

Évfordulók március 3-án

 

1553. március 3-án a Fráter György meggyilkolásának kivizsgálására rendelt pápai bizottság megkezdte a tanúk kihallgatását. A Geronimo Martinengo nuncius és Bondenarius bécsi prépost vezetett bizottság összesen 139 tanút hallgatott ki az ügyben. Végül a négy bíborosból álló vizsgálóbizottság 1555. február 14-én hozott ítéletet a pápa nevében, azzal az indoklással, hogy a gyilkosságot „Krisztusban legkedvesebb fiunknak, Ferdinánd római királynak parancsából” követték el, ezért a királyt (mint egyedül Istennek felelős, felkent uralkodót) és a gyilkosságban résztvevőket, illetve valamennyi segítőjüket felmentették. Így elkerülte a felelősségre vonást a gyilkosságot megrendelő Castaldo császári biztos bérencei: György barát titkára Marco Aurelio Ferrari, Sforza-Pallavicini generális és emberei - Antonio Ferrari, Lorenzo Campeggi, Giovanni Munino, Mercada, Scramuccia és két spanyol.

Érdekes azonban, ami később velük történt. Sforza-Pallavicini generálist a palásti csatában a törökök elfogták, gyalogoltatva és bottal verve hajtották el Isztambulig, ahol 16 000 aranyat fizettettek vele váltságdíjként. Marco Aurelio Ferrari, Fráter György titkára egy Itáliában elkövetett gonosztett miatt akasztófára került. Mercadának dulakodás közben a jobb kezét vágták le, később egy vadászaton széttépte egy vadkan. Scramucciát a saját katonái vagdalták össze. Giovanni Muninót pedig Piemontban lefejezték.

1614. március 3-án a medgyesi országgyűlésen megjelentek a Báthory Gábor fejedelem meggyilkolását megrendelő Ghiczy András emberei Szilasi és Nadányi is, hogy jelentést tegyenek Báthori Gábor megöletéséről. Számításaikban azonban csalódtak. Nemcsak kiutasították a gyűlés helyiségéből, hanem mikor onnan kiléptek, a tömeg bántalmazni is kezdette őket, amely elől Medgyes egyik magas bástyatornyába menekültek. A tömeg utánuk nyomult s a toronyból ledobta, ahol darabokra vagdalták őket.

1853. március 3-án a pesti Újépület udvarán felakasztották Noszlopy Gáspár gerillavezért, Juhbál Károlyt, Kossuth gyermekeinek nevelőjét, a függetlenségi szervezkedések vezetőit és Sárközy Antal fölbirtokost.

 

Évfordulók március 2-án

 

1282.március 2-án halt meg Prágai Szent Ágnes Árpád-házi királylány. Apja I. Ottokár cseh király, anyja Konstancia, III. Béla királyunk leánya volt. Apja először Henrik sziléziai herceggel jegyezte el, így került annak anyja, a későbbi Szent Hedvig nevelése alá, aki ciszterci apácák gondjaira bízta. Több későbbi férjjelölttől csak úgy szabadult, hogy apja váratlanul meghalt, így a huszonöt éves hercegnő végre teljesen választott hivatásának élhetett. Prága szélén egy kis házba költözött, közelében fivére segítségével minorita, majd klarissza kolostort és templomot építtetett. Kolostoraiba az első apácákat levelezőtársa, Assisi Szent Klára küldte. Hosszú életet élt, 77 évesen halt meg. II. János Pál 1989. nov. 12-én szentté avatta.

1817.március 2-án született Arany János. Szülei - a Bocskaitól nemességet kapott Arany György és Megyeri Sára - tizedik gyermeke volt, de csak ő és legidősebb nővére maradtak életben. Apja gyakran mesélt neki a hajdúszabadságról és a hajdúk mondáiból, megalapozva ezzel fia történelem iránti érdeklődését. Vándorszínésznek állt, amit utólag felszínes kitörési kísérletnek érzett, s egész életében nem szabadult a lelkifurdalástól, amiért magára hagyta idős szüleit. Megnősült, egy ügyvéd házasságon kívül született vagyontalan árváját, Ercsey Juliannát vette el. Hivatalnok lett Nagyszalontán, örökségként kis földhöz is jutott, így el tudta tartani családját, ami mindennél fontosabb volt számára. A Kisfalugy Társaság vígeposz pályázatára beküldött Az elveszett alkotmány c. műve elnyerte a 25 arannyal járó fődíjat. 1846-ban írta meg és küldte be az újabb pályázatra Toldi-ját, ami nemcsak a fődíjat hozta neki, hanem országos ismertséget és Petőfi barátságát is. A forradalom bukása után kétségbeejtő anyagi helyzetbe került, mígne gimnáziumi tanári állást kapott Nagykőrösön, ami csak a családi megélhetést biztosította, szellemi igényeit nem elégítette ki. Ráadásul betegeskedni kezdett, de lassan változások indultak be életében: megírta több szép balladáját, a Toldi estéjét, majd 1858-ban az Akadémia tagjává választotta. Két évvel később a Kisfalugy Társaság igazgatója lett, ezzel Pestre költözhetett családjával ("pestezhetném" írta korábban egy levelében). Magas színvonalú irodalmi folyóiratot szerkesztett, megírta a Buda halálát, a Széchenyi emlékezetét, és sokat fordított. 1879-ben készült el a Toldi - trilógia középső része a Toldi szerelme, amit megkésettnek érzett, mondván, a közönség ízlése nagyon megváltozott. Hatvanöt évesen, 1882. október 22-én halt meg.
 

 

 

Évfordulók március 1-jén

 

1666-ban ezen a napon vette kezdetét Zríny Ilona és I. Rákóczi Ferenc esküvői ünnepsége Zborón. Ez a lakodalom jelentette a Wesselényi-féle összeesküvés kezdetét, amelybe nemcsak Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc - Ilona apja és nagybátyja - hanem Rákóczi Ferenc is belekeveredett. Ilona családtagjait kivégezték vagy bebörtönözték, de férjét hatalmas váltságdíjért sikerült megmenteni neki, és anyósának, Báthory Zsófiának. Rákóczi Ferenc 1676-ban meghalt, két árvát, Juliannát és a későbbi II. Rákóczi Ferencet hagyva maga után, akiket okos és erélyes anyjuk megmentett a császári gyámságtól (és az ezzel járó vagyoncsökkenéstől).

1872. március 1-jén Ulysses Grant amerikai elnök aláírt egy törvényt, mellyel létrejött a világ első nemzeti parkja, a Yellowstone Nemzeti Park. Első "felfedezője" John Colter volt, őutána több vadász is beszámolt a fortyogó sártavakról, gőzölgő folyókról, megkövesedett növényekről, állatokról, de évtizedekig nem hitt nekik senki. Amikor egy hegyi ember üveghegyekről, magasba lövellő forróvízről és sárga sziklákról számolt be, méginkább legendaként értékelték az elbeszélést. Bár akadt geológus. akinek sikerült fölkelteni az érdeklődését, a polgárháború kitörése tovább késleltette a kutatást. Az első komoly expedíció 1869-ben indult, amely végre fölkeltette a közvélemény érdeklődését, s ettől fogva felgyorsultak az események a törvény elfogadásáig. A törvény azonban önmagában kevés volt, a természetrongálók, vadorzók és öncélú vandálok mindaddig háborítatlanul pusztíthattak, míg a hadsereg meg nem építette a Sheridan Tábort, mely állandóan lakott erőd lett, s a katonák meg tudták akadályozni a dúlást. A látogatók száma az 1950-es évektől emelkedett jelentősen, így elkezdték kiépíteni a túristautakat. Néhány átmeneti évig betonépületeket húztak föl, azután visszatértek a természetközeli építkezéshez. 1988-ban hatalmas tűz volt Yellowstone-ban, ami a park csaknem negyven százalékát elpusztította. Az UNESCO 1976-ban biorezervátummá, két évvel később a Világörökség részévé nyilvánította.