Évfordulók május 30-án
1705. május 30-án jelent meg az első magyarországi hírlap, a Mercurius Hungaricus. Európát a kuruc szabadságharcról tájékoztató latin nyelvű hírlap szerkesztője Ráday Pál volt, a nyomtatást a lőcsei Brewer nyomda készítette.
1786. május 30-án született Fáy András író, politikus, akadémikus, akit Mikszáth Kálmán "a haza mindenese" megtisztelő díszítő jelzővel tüntetett ki.
1796. május 30-án Bonaparte tábornok serege Berghettónál győzelmet aratott Beaulieu osztrák császári tábornok hadserege felett. Ennek következtében az osztrák sereg Mantova erődjébe szorult.
1594. május 30-án Esztergom várának védelme közben halálos sebet kapva elhunyt Gyarmati és kékkői Balassi Bálint végvári katona és költő. A magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja. A magyar nyelvű költészet európai szintű művelője, a magyar irodalom első klasszikusa. Életéről, valamint Babitsnak róla készült életrajzáról illetve kéziratának történetéről honlapunk újkor menüjében olvashatnak az érdeklődők.
Évfordulók május 29-én
1504. május 29-én a dalmáciai Sebenicóban megszületett VERANCSICS ANTAL bíboros, esztergomi érsek, humanista történetíró. Tanulmányait Padovában végezte. János király 1530-ban Szapolyai János titkárává nevezte ki, ettől kezdve jóformán állandóan diplomáciai küldetésekben járt. Miután Fráter György mellett hivatali érvényesülését nem látta biztosítottnak, 1549-ben elhagyta Erdélyt. Ferdinánd követeként Zay Ferenccel évekig volt Konstantinápolyban; 1569-ben Oláh Miklós utódaként esztergomi érsek lett, majd királyi helytartó.
1846. május 29-én született APPONYI ALBERT gróf, a dualizmus korának egyik legjelentősebb politikusa, aki többek között a róla elnevezett 1907. évi oktatási törvénnyel és a párizsi békekonferencián részt vevő magyar békedelegáció vezetőjeként írta be nevét a történelemkönyvekbe. A több nyelven beszélő, szónoki képességeiről is híres politikus szeretett volna hazánk számára kedvező békét kiharcolni a tárgyalásokon. 1920. január 16-i híres beszédében hiába érvelt mesterien az ezeréves magyar állam integritásának megőrzése, a hazánkat ért csapások enyhítése érdekében, a nagyhatalmak képviselőinek döntését már nem befolyásolhatta. Miután a delegáció februárban kézhez kapta a június 4-e után életbe lépő békefeltételeket, Apponyi lemondott vezetői pozíciójáról.
1848. május 29-én megkezdődött az utolsó erdélyi rendi országgyűlés Kolozsvárott, amely május 30-án kimondta Erdély újraegyesítését Magyarországgal.
1938. május 29-én hatályba lépett az 1938:XV. törvénycikk, az ún. I. zsidótörvény, amely szerint a sajtó, az ügyvédi, a mérnöki és az orvosi kamara tagjainak, az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20 százaléka lehetett zsidó származású (izraelita vallású).
ÉVFORDULÓK május 28-án
1604. május 28-án született Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor felesége, Erdély egyetlen ténylegesen uralkodó fejedelemnője. "Nők a történelemben" c. rovatunkban írás található róla.
1738. május 28-án született Joseph Ignace Guillotin francia orvos, aki képviselőként 1789. október 9-én a nemzetgyűlés elé terjesztette javaslatát szerkezetének használatáról, hogy a halálraítéltek szenvedéseit megkönnyítse. A nyaktilót 1792. április 25-én használták először egy útonálló kivégzésére. Az utolsó nyilvános kivégzést 1939-ben hajtották végre Franciaországban, 1981-ben pedig eltörölték a halálbüntetést.
1872. május 28-án született Horger Antal nyelvész, az MTA tagja. Megalkotta az első magyar nyelvjárási térképet, de a köztudat József Attila verse után őrizte meg neve emlékezetét. Nagy költőnket a Tiszta szívvel c. verse miatt távolította el a Szegedi Tudományegyetemről, ahol professzor volt.
1910. május 28-án halt meg Mikszáth Kálmán író, újságíró, országgyűlési képviselő. Műveinek többsége anekdotákon alapul, alkalmazta a népnyelv fordulatait. Teljes életműsorozatát a Szekszárdi Babits Kiadó jelentette meg igen szép kiadásban.
Évfordulók május 27-én
1581. május 27-én halt meg Báthory Kristóf az erdélyi fejedelem és lengyel király Báthory István bátyja, Báthory Zsigmond fejedelem apja.
1940. május 27-én született Bakay Kornél régész, történész, László Gyula tanítványa, a finnugrisztika következetes bírálója. 2004.-ben nagy vitát kiváltó alternatív tankönyvet írt Harangozó Imrével és Molnár V. Józseffel, ami a hazai és nemzetközi szaktudománnyal ellenkező állításai miatt nem került az iskolákba. "Nincsen olyan nép, amelynek őstörténete ne volna homályos és ködös, magyarán bizonytalan és bizonyíthatatlan." - írta "Népünk eredete és Kárpát-medencei állama" c. munkájában. Az idézett alapvetés ellenére határozottan és keményen elutasítja népünk eredetének akadémikus változatát.
1968. május 27-én kezdődött az NSZK-ban az ún. Contergan-per. Az ügy egy recept nélkül kapható nyugtató miatt került bíróság elé. A tabletta súlyos fejlődési és idegrendszeri károsodást okozott azoknál a csecsemőknél, akiknek az anyja ezt szedte. E tragédia sorozat után szigorították meg világszerte a gyógyszerek forgalomba hozatalát. A szerről kiderült, hogy hatásos a lepra kezelésére, azóta - erre a betegségre - ismét engedélyezték a használatát.
Évfordulók május 26-án
1912. május 26-án született Kádár (anyja után Csermanek) János, a XX. századi magyar történelem egyik meghatározó alakja, több, mint harminc éven át Magyarország első embere, egy Abbáziában szolgáló félig magyar, félig szlovák cselédlány törvénytelen gyermekeként. Apja egy ugyanott szolgáló honvéd, civilben pusztanemesi kisbirtokos. Fiatalon csatlakozott az illegális kommunista mozgalomhoz. 1933-ban kétévi fegyházra ítélték, majd a német megszállás után ismét letartóztatták, ahonnan sikerült megszöknie. Több tisztséget betöltött az MKP-ben, de 1952-ben életfogytiglani börtönre ítélték. 1956-ban vállalta a szovjetek behívásának dicstelen szerepét, s az azt követő megtorlások levezénylését. Nagy Imre és társai rehabilitálását kihirdető LB- ítélet napján, 1989.július 6-án halt meg. Németh Miklós szerint halála előtt papot hívatott.
1980. május 26-án Farkas Bertalan első osztályú vadászpilóta, az első magyar űrrepülő a jelzett napon indult a világűrbe Valerij Kubaszov szovjet űrhajóssal. Az úticél a Szaljut-6 űrállomás volt, ahol két ott tartózkodó szovjet űrhajós fogadta őket. Június 3-án tértek vissza a Földre.
Évfordulók május 25-én
1571. május 25-én a gyulafehérvári országgyűlés fejedelemmé választotta somlyai Báthori Istvánt, akit 1575. december 14-én lengyel királlyá választották, majd 1576. május 1-jén Krakkóban a waweli székesegyházban meg is koronázták. Bővebben honlapunk Dinasztiák, uralkodók menüjében Márk Éva írásából többet is megtudhatnak az érdeklődők.
1954. május 25-én Vietnamban az indokínai harctéren, mint a Life tudósítója aknára lépve életét vesztette Robert Capa a XX. század egyik legjelentősebb fotoriportere. Eredetileg Friedman Endre Ernőként látta meg a napvilágot Budapesten. Haditudósítóként részt vett az spanyol polgárháborúban (1936), a japán-kínai háborúban (1938). A második világháború során a Life magazin tudósítójaként bejárta az afrikai és az olaszországi hadszíntereket. A normandiai partraszállásról készült képei igen híresek. 1947-ben Henri Cartier-Bresson és David ("Chim") Seymour társaságában megalapítja a Magnum Photos nevű céget, a szabadúszó fotósok első ügynökségét.1948-ban Palesztinából tudósít.
1879. május 25-én született Szekszárdon Dr. Dienes Valéria (született Geiger Valéria) író, táncpedagógus, filozófus, egyetemi tanár, az első magyar professzornő. A budapesti Erzsébet Nőiskolában tanítónői, a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiai doktori oklevelet nyert a "Valóságelméletek" című értekezésével. Pszichológiai és filozófiai esszéket írt a Huszadik Század, a Nyugat, a Gyermekvédelem és más folyóiratokba.
Évfordulók május 24-én
1798. május 24-én nyitották meg a Pesti Polgári Köz-Ispotályt, a mai Rókus Kórház elődjét. Az irgalmas rend tett javaslatot először egy a Rókus kápolna mellé építendő kórházra és szegényházra. Az engedélyezés és a költségek összegyűjtése több évtizedig tartott. Végül 1796 augusztusában letették az alapkövet, majd 1798. május 24-én a királyi biztos jelenlétében megnyitották a 207 beteget befogadó kórháza. Az intézmény csak később kapta a Szent Rókus Kórház elnevezést, miután a kórház összeépült a kápolnával. 1832-ben Pollack Mihály tervei alapján jelentősen kibővítették az intézményt. A kórház történetében nevezetes eseménynek számított, amikor 1851-ben a Bécsből áttelepült Semmelweis Ignác vette át a szülészeti osztály vezetését. Városrendezési indokokkal többször is elhatározták a kórház lebontását, de szerencsére erre nem került sor.
1918. május 24-én volt az Operaházban a bemutatója Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című művének. Az előadást Zádor Dezső rendezte, a díszleteket és jelmezeket a színház akkori vezetője, gróf Bánffy Miklós tervezte, aki Bartók egyik legelkötelezettebb hívének számított. A művet - csakúgy, mint másfélévvel korábban A fából faragott királyfit – az olasz Egisto Tango vezényelte. A Herceget a pályakezdő Kálmán Oszkár, Juditot Haselbeck Olga énekelte. A regös monológját az előző esztendőben szerződtetett ifjú pályakezdő művész, Palló Imre szavalta. A mű ekkor mindössze nyolc előadást ért meg és mintegy két évtizedre a feledés homályába merült.
2004. május 24-én Stockholmban XVI. Károly Gusztáv svéd király átadta Ligeti György zeneszerzőnek és az amerikai blues-legendának, B.B. Kingnek a zenei Nobel-díjnak is tekintett Polar-díjat.
Évfordulók május 23-án
1618-ban e napon történt Prágában a második defenesztráció ( a latin de "-ból, ből" és a fenestra "ablak" szóösszetételből : valaki kidobása az ablakon), amikor a Habsburg elnyomás ellen lázadó cseh protestáns főurak a Hradzsin ablakaiból kidobták az osztrák helytartókat és titkáraikat. Az első eset 1419-ben Jan Zelivsky prédikátor vezetésével zajlott, amikor a nemzeti felkelés során tanácsnokokat hajítottak ki a városháza ablakán.
1786. május 23-án halt meg Benyovszky Móric híres utazó és kalandor Madagaszkáron egy ütközetben. Kalandos életéről 1975-ben magyar - szlovák koprodukcióban TV-sorozat készült, amit az MTV időnként megismétel.
1849. május 23-án született Khuen-Héderváry Károly horvát bán, politikus. Többször kapott miniszterelnöki kinevezést Ferenc Józseftől. Első kormányalakítási kísérletei kudarcba fulladtak, de 1903-ban ő lett a miniszterelnök. Mivel a célul kitűzött feladatokat nem tudta végrehajtani, öt hónappal később le kellett mondania. 1910. január 17-én ismét ő alakíthatott kormányt, de mivel a parlamentben gyakran erőszakot alkalmazott az ellenzékkel szemben, 1912. áprilisában távozásra kényszerült.
1993. május 23-án megalakult az első, szabad választásokon alapuló kormány Antall József (MDF) vezetésével.
Évfordulók május 22-én
1660. május 22-én a Szejdi Ahmed budai pasa a szászfenesi csatában súlyos vereséget mért II. Rákóczi György seregére. A fejedelem is halálos sebet kapott, Váradra vitték, ahol több mint két hét múlva meghalt.
1867. május 22-én Kossuth Lajos Párizsban megírta Deákhoz intézett nyílt levelét, amely Cassandra-levélként vonult be a történelembe. Nevét Kasszandráról, a jövőbe látó trójai királylányról kapta, akinek jóslatai valóra váltak, de annak elhangzásakor senki sem hitt neki. Május 28-án a Magyarország című lapban megjelent levelében Kossuth arra figyelmeztette Deákot és a pártján állókat, hogy a jövő a nemzetállamoké, ezért ha Magyarország a Habsburg Birodalommal kiegyezik, annak bukásával pedig magával sodorja hazánkat is. A Cassandra-levél sajtó visszhangja jelentős volt, politikai hatása azonban elmaradt, hiszen az országgyűlés másnap megszavazta a kiegyezési törvényt, 1867. június 8-án pedig Ferenc Józsefet Magyarország királyává koronázták.
1879. május 22-én I. Ferenc József uralkodó szentesítette az 1879. évi XVIII. törvénycikket, amely kötelezővé tette a magyar nyelv tanítását minden népiskolában és tanítóképző intézetben.
Évfordulók május 21-én
1849. május 21-én a magyar honvédsereg háromheti ostrom után visszafoglalta Buda várát a császáriaktól. Ugyan ezen a napon Varsóban I. Miklós orosz cár és I. Ferenc József osztrák császár megállapodott az orosz hadsereg magyar forradalom elleni intervenciójában.
1904. május 21-én Párizsban megalakult a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA).
1937. május 21-én útjára indult az a szovjet sarkkutató expedíció, amely az Északi-sarkon a világ első, úszó jégtáblára telepített sarkkutató állomását hozta létre.
1951. május 21-én megkezdték az állam által nemkívánatosnak nyilvánított személyek kitelepítését Budapestről.
Évfordulók május 20-án
1795. május 20-án a budai generális kaszálóréten, a későbbi Vérmezőn lefejezték az első magyarországi köztársasági mozgalom felségsértés és hazaárulás miatt elítélt öt vezetőjét, Martinovics Ignácot, Hajnóczy Józsefet, Laczkovics Jánost, Sigray Jakab grófot és Szentmarjay Ferencet.
1828. május 20-án rendezték meg Pesten az első lófuttatást (lóversenyt) angol mintára. Széchenyi barátjával Wesselényi Miklós báróval és Heinrich János kapitánnyal (a létesítmény későbbi gazdájával) „az Üllői út és Soroksári út között lévő Pesti gyepen” bérbe vettek a várostól egy 230 holdas legelőt, lóversenytér céljára. Itt rendezték meg nagyszámú érdeklődő jelenlétében az első versenyt.
1929. május 20-án véget ért az első Ünnepi Könyvhét. A könyvhét gondolata Supka Géza régész, művészettörténész, író, újságíró valamint a Magyar Írók Egyesülete kezdeményezésére született meg. Május 13-án nyitották meg a rendezvény, amelynek élére – az íróegyesület kezdeményezésére – gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztert kérték fel, így ő lett a Magyar Könyvhét díszelnöke.
Évfordulók május 19-én
1456. II. Pál pápa bullájában engedélyezte Hunyadi Mátyás számára egyetem felállítását Pozsonyban. A bulla felhatalmazta Mátyást, hogy egy tetszése szerint kijelölt helyen alapítson egyetemet, szabadon választott fakultásokkal, annak tanárait pedig lássa el rendszeres fizetéssel. Az egyetem legfőbb mecénása a magánvagyonából bőkezűen adakozó Vitéz János esztergomi érsek lett, aki német mintára – kancellárként – az intézmény vezetését is elvállalta. Mátyás hívására számos nemzetközi hírű oktató jött Magyarországra tanítani.
1536. május 19-én VIII. Henrik Londonban kivégeztette második feleségét, Boleyn Annát. 1536. május 1-én Annát öt férfival – köztük saját bátyjával – elkövetett házasságtörés vádjával börtönbe zárták. A négy napon át ülésező bíróság a királynét és az állítólagos szeretőket halálra ítélte. Az asszonyt a négy napon át ülésező bíróság házasságtörés vádjával fővesztésre ítélte. Május 19-én Boleyn Annát a Towerben vérpadra állították.
1989. május 19-én Budapesten megalakult a Magyar Helsinki Bizottság. Céljuk, hogy a Helsinki Záróokmányban foglalt szabadságjogok érvényesülésén túl nyomon kövessék az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított emberi jogok és alapvető szabadságjogok érvényesülését a kialakult jogállam viszonyai között, segítséget nyújtsanak a jogsértések áldozatainak és a hazai, valamint a nemzetközi nyilvánosság segítségével szembeszálljanak a jogsértésekkel. A Bizottság jogvédő tevékenységének két célcsoportja a személyes szabadságukban korlátozottak köre és a menekültek, menedékkérők."
Évfordulók május 18-án
1872. május 18-án született Bertrand Russel angol főrend, Nobel-díjas író, filozófus. Bírálta a bolsevik totalitarizmust és megjósolta a későbbi sztálinizmus több jellemzőjét, de élete végéig baloldali maradt.Hitler legyőzését mindennél fontosabbnak tartotta. 1950-ben kapcsolódott a békemozgalomhoz, tiltakozott a Bikini-szigeteki atomrobbantások miatt. 1961-ben (89 évesen!) tömeges ülősztrájkot szervezett az atomleszerelésért. Pár hónap híján 98 évet élt.
1920. május 18-án született Karol Józef Wojtyla, 1978. október 16-tól pápa, a katolikus egyház feje. Minden idők legnépszerűbb pápája volt (köszönhetően a médiának, de főleg karakterének). Utazó pápának nevezték, mert száznál többször utazott külföldre. Kritizálta a "létező" szocializmust és kapitalizmust, minden alkalommal hangot adott háború ellenességének. Utóda 2011. május 1-jén boldoggá avatta, ünnepét október 22-ére tette.
1978. május 18. óta ezen a napon tartják a Múzeumok Nemzetközi Napját, Magyarországon a dátumhoz legközelebbi hétvégén. Ez évi jelmondata: "Múzeumok a változó világban".
Évfordulók május 17-én
1892. május 17-én Budapesten elhunyt Klapka György honvédtábornok, a komáromi vár védője. Temetésén több tízezer ember énekelte a Klapka-indulót. Bár Budapesten van eltemetve, mégis komáromi földben nyugszik: sírjára ugyanis annak a városnak a földjét szórták, ahol négy véres csatát vívott.
1907. május 17-én született Dsida Jenő, a tragikusan fiatalon elhunyt erdélyi költő, újságíró, szerkesztő. Tagja és lektora volt az Erdélyi Szépmíves Céhnek, valamint a Marosvécsen 1926-ban szerveződött Erdélyi Helikonnak, amelynek munkájába 1929-től vett részt rendszeresen. A Házsongárdi temetőben temették el, a szertartást Márton Áron kanonok-plébános végezte.
1989. Megkezdődött a szovjet csapatok részleges kivonása az NDK-ból. A terv szerint a Németországi Szovjet Hadseregcsoportot (GSSD) májusban két, majd egy későbbi időpontban újabb két harckocsi hadosztállyal csökkentik. Elsőként a Potsdam megyei Jüterborgból indult haza egy harckocsizó hadosztály.
Évfordulók május 16-án
1842. május 16-án született Feketeházy János mérnök. Nemzetközi hírnevet szerzett vasúti mozdonyfordító korongjával. Legismertebb hídjai a két Komárom közötti Erzsébet híd, a Mária Valéria híd Esztergom és Párkány között és Budapesten a Ferenc József (ma Szabadság) híd.
1881.-ben ezen a napon hívták össze a Vöröskereszt magyar szervezetének alakuló közgyűlését. Az egyesület mai neve Magyar Vöröskereszt, 1998. január 1-től kiemelten közhasznú társaság.
1887. május 16-án született Pasteiner Iván budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója. Neki, valamint az egyetem rektorának és dékánjának köszönhető, hogy a könyvtár Corvinái itthon maradhattak. A kultuszminiszter 1944. őszi utasítását kijátszva a kódexek helyett értéktelen könyveket csomagoltak és küldtek a gyűjtőhelyre. A csomag kézen-közön eltűnt, a corvinák pedig épségben átvészelték az épület pincéjében a háborút.
Évfordulók május 15-én
1440. május 15-én Erzsébet királyné Székesfehérvárott Szécsi Dénes esztergomi érsek közreműködésével királlyá koronáztatta csecsemő fiát, V. (Utószülött) Lászlót. László Albert király és Erzsébet gyermekeként született apja halála után, innen kapta "Utószülött" melléknevét. Erzsébet elutasította Ulászló megválasztását, és udvarhölgyével, Kottanner Jánosnéval ellopatta a Szent Koronát a visegrádi várból, így sikerült Székesfehérvárott megkoronáztatnia csecsemő fiát.
1358. május 15-én ismeretlen szerző megkezdi s valószínűleg még az év folyamán – I. Károly 1330. évi havasföldi hadjáratának elbeszélése közben – abba hagyja a Képes krónika (Chronicon pictum) írását. Szerzője feltehetően Kálti Márk székesfehérvári őrkanonok, aki művében a Kálmán- és a III. István-kori gestát, továbbá egy ismeretlen minorita 1332 – 1333-ban írt művét szerkesztette egybe és dolgozta át. A krónikát az 1360-as években lemásolták és 147 iniciáléval és miniatúrával díszítették. Ma a budapesti Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik.
1848. május 15-én a márciusi 13-ai forradalom után újabb tömegtüntetés kezdődött Bécsben. A megmozdulás kikényszerítette az általános választójog és az új alkotmány ígéretét. A második bécsi felkelés fő követelése Ausztria szövetségi államá alakítása volt a parlamentarizmus elvei szerint. A tömegtüntetés hatására János főherceg július 22-re alkotmányozó birodalmi gyűlést hívott össze Bécsbe.
Évfordulók május 14-én
1740. május 14-én Mária Terézia királynő országgyűlést hívott össze Pozsonyba, amely október 29-én zárult a királynő trónbeszédével és a törvények szentesítésével. Ezen az országgyűlésen ajánlották fel a rendek életüket és vérüket a királynőért.
1796. május 14-én Edward Jenner angol orvos először oltott be himlő ellen egy nyolcéves kisgyermeket, az ő kísérletétől számítják a modern védőoltások korszakát.
1897. május 14-én avatták orvosdoktorrá Budapesten az első magyar orvosnőt, Hugonnai Vilmát. Hugonnai Vilma 1872-ben lett a zürichi egyetem hallgatója, és 1879. február 3-án védte meg disszertációját. 1880 februárjában tért haza, de diplomájának hazai elismertetése akadályokba ütközött: 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát, majd ezután - 1882 májusában - kérte orvosi oklevelének elismertetését, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter - az érvényes törvényekre hivatkozva - elutasította a nosztrifikálást. 1895-ig kellett várnia, amikor is királyi rendelettel lehetővé vált Magyarországon is a nők egyetemi tanulmánya, így 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését. Erre 1897. május 14-én kerülhetett sor. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegénybetegekkel foglalkozott.
Évfordulók május 13-án
1301. május 13-án VIII. Bonifác pápa Károly Róbert támogatására Miklós (Nicolaus Bocasinus de Tarvisió) bíboros ostiai és velletri püspök személyében pápai legátust küldött Magyarországra.
1930. május 13-án hunyt el Fridtjof Nansen norvég sarkkutató, nemzetközileg elismert politikus. Legfőbb céljaként az Északi-sark meghódítását tűzte ki. 1893-ban kutatócsoportjával – noha megközelítette a kitűzött célt – az időjárási viszontagságok miatt még sem jutottak el az Északi-sarkra. A Ferenc József-földön kőkunyhóban áttelelt, rozmár és jegesmedve húson élő kutatókat 1896-ban egy brit kutatóhajó vitte vissza a norvégiai Vardøba. Miután Nansent 1897-ben kinevezték az oslói egyetem professzorává, nem vállalkozott többé hasonló jellegű utakra. 1905 után politikai szereplést is vállalt. Norvégia függetlenné válása után Londonban és Washingtonban teljesített nagyköveti szolgálatot, majd az első világháború után az égető problémát jelentő európai menekültügyet karolta fel. 1922-ben a nemzetközi genfi egyezmény alapján ötvenkét ország fogadta el a hontalanná vált menekültek számára a Nansen által kibocsátott, mintegy 450 ezer úti okmányt, az ún. Nansen-útlevelet. Mindezen tevékenységéért 1922-ben béke Nobel-díjjal tüntették ki.
1981. május 13-án Ali Agca merényletet követett el II. János Pál pápa ellen a Szent Péter téren. A pápát, akit egy golyó a hasán, egy a bal kezén és egy a jobb karján talált el. A lövedék egyetlen létfontosságú szervet sem ért, így öt nap múlva már elhagyhatta a kórházat. A pápa, akit fiatal korától különleges odaadás fűzött Szűz Máriához, megmenekülését a fatimai Madonnának tulajdonította; a testéből kioperált golyót gyémántokkal ékes koszorúban, Fatimában helyezte el. A helyszínen letartóztatott merénylő az Európában körözött török Ali Agca volt. A 23 éves Agcát Törökországban már életfogytiglanra ítélték, mert a Szürke Farkasok terrorszervezet tagjaként megölt egy újságírót. Börtönéből azonban fél év múlva megszökött és eltűnt, csak Rómában bukkant fel újra. A merénylet miatt 1981 júliusában kezdődött perben életfogytiglani börtönre ítélték. A pápa már kórházi ágyán megbocsátott neki, majd 1983-ban meglátogatta cellájában, de a négyszemközti találkozó tartalma soha nem került nyilvánosságra.
A merénylet indoka és Agca megbízóinak kiléte a mai napig homályban maradt, mint ahogy az is, voltak-e segítői a Szent Péter téren. Agca 2000-ben - nem kis részben II. János Pál közbenjárására - kegyelmet kapott, kiadták Törökországnak, ahol 1979-es gyilkosságáért ismét rácsok mögé került.
Évfordulók május 12-én
1703. május 12-i keltezéssel "Mi Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Fejedelem és Gróff Bercsényi Miklós ..." kezdettel megjelent a breznai kiáltvány, mely fegyverbe hívta a "nemes és nemtelen" országlakosokat. A pátens teljes szövegére kutatásai során Thaly Kálmán bukkant Bercsényi kézírásával.
1733. május 12-én született Sajnovics János matematikus, csillagász, nyelvész,a finnugor nyelvrokonság tudományának megalapozója. Csillagászként jutott Észak - Norvégia Vardő nevű szigetére, ahol felfigyelt az ott élő lappok nyelvének és a magyarnak hangzás- és hanglejtésbeli hasonlóságára. 1770-es Demonstratio... c. könyve magyarul csak 1994-ben jelent meg, mert elméletét külföldön elfogadták, de itthon elutasították. A Dán Királyi Akadémia tagja volt, csillagászati tevékenységéért 2010-ben kisbolygót neveztek el róla.
1820. május 12-én született Florence Nightingale az ápolóképzés kiemelkedő alakja. Emlékére világszerte ezen a napon tartják az Ápolók Nemzetközi Napját. Az ápolás egyike azon hivatásoknak, melyek nemcsak az elismerést, hanem az ünneplést is megérdemlik. TISZTELET A BETEGÁPOLÓKNAK!
Évfordulók május 11-én
1841. május 11-én született Pauler Gyula történész, levéltáros, író, ügyvéd, az MTA tagja. Fő kutatási területe az Árpád-kor volt, legjelentősebb műve : A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt.
1857. május 11-én szabadult börtönéből Teleki Blanka, akinek életére Teréz, édesanyjának, Brunszvik Karolinának testvére volt legnagyobb hatással. A magyar nőnevelés egyik úttörője lett. 1846-ban nyitott leánynevelő intézetében olyan kiválóságok tanítottak, mint Vasvári Pál, Hanák János, Leövey Klára. 1851-ben szabadságharcosok bujtatása miatt letartóztatták és 10 évi várfogságra ítélték. A fenti napon amnesztiával szabadult, öt hónappal később a börtönben szerzett betegségek következtében 56 éves korában meghalt.
1945. május 11-én az amerikai hadsereg Salzburgban lefoglalta és hadizsákmánynak minősítette az aranyvonatnak nevezett szerelvényt, mely az MNB 30 tonnányi aranykészletét, devizatartalékait, nemzeti kincseket (pl. a Corvinák), és a zsidóktól elrabolt értékeket menekítette az oroszok elől nyugatra.
ÉVFORDULÓK május 10-én
1801. május 10-én Észak-afrikai Barbár (berber) államok hadat üzentek az USA-nak, mert az nem volt hajlandó az arra haladó hajóira addig fizetett sápot a többszörösére emelni. Yusuf Karamanli pasa teljesíthetetlen követelésére válaszul Jefferson elnök hadihajókat vezényelt a térségbe, s lövette Tripolit, a kalózok központját, ezzel hosszú időre véget vetve a támadásoknak.
1877. május 10-én parlamenti kiáltványban nyilvánította ki állami függetlenségét Románia, miután az orosz-török háborúban a győztes oroszokhoz csatlakoztak. Első királyuk 1881-ben I. (Hohenzollern) Károly lett.
1887. május 10-én megalakult a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület. Első igazgatója a kezdeményező Kresz Géza orvos lett, aki számos egészségügyi ismertető és felvilágosító könyvet írt. A Mentőegyletnek nagy szerepe volt az 1892-es budapesti kolerajárvány felszámolásában.
Évfordulók május 9-én
1687. május 9-én az eperjesi vésztörvényszék ismét hét perbefogottat végeztetett ki Eperjesen, név szerint: Bezzegh György, Székely András nemeseket, Véber Frigyes és Dávid, Feja Dávid, Lányi Sámuel, Bertók János polgárokat. Az előzmények: Antonio Caraffa császári tábornok, azzal az ürüggyel, hogy a császár ellen összeesküvést leplezett le, saját elnöklete alatt 4 császári tisztből és 8 magyar nemesből álló vérbíróságot alakított, s hamisított levelek és koholt vádak alapján megkezdte a gazdag protestánsok elfogását. I. Lipót teljhatalmat adott Caraffának, s 30 hóhér és pecér kezdte meg a kínvallatásokat a kiagyalt perekhez. A kínzások előtt többen az öngyilkosságot választották. A kicsikart vallomások utáni halálos ítéleteket, melyeket Caraffa önkényesen hozott, tetemes pénzekkel meg lehetett váltani. Március 5-én kivégezték nemes Keczer András, Zimmermann Ferenc, Rauscher Gáspár és Baranyai Ferenc eperjesi polgárokat, III. 22: Sárossy Márton és Keczer Gábor nemeseket, Fleischhacker György, Schőnleben György és Medveczky Sámuel eperjesi polgárokat. Április 19-én a kínzásokba belehalt Radvánszky György és Palásthy Gábor zólyomi nemes.
1688. május 9-én Caraffa tábornok I. Lipót megbízásából Szebenben megállapodást kötött Apafi Mihály fejedelem és a rendek megbízottjával, Teleki Mihállyal. A megállapodás értelmében Erdély védurául és örökös királyául fogadta el I. Lipótot és utódait. További erősségeket adott át császáriaknak, de megfogalmazták azt is, hogy a jövőben hűtlenségnek tekintik a Portával való kapcsolatot. Az erdélyiek kérték a hazai szerződések és vallási megállapodások tiszteletben tartását.
1873. május 9-én a bécsi tőzsdén a legnagyobb tőzsdeügynökség fizetésképtelenséget jelentett be, mire az értéktőzsde forgalma teljesen leállt. A gazdaságtörténetbe „fekete péntek” néven bevonuló eseményt követően hiába rendeltek el 1 hétre fizetési moratóriumot, hiába pumpált a központi jegybank pénzt a piacba, május 15-én estig már 120 csődöt jelentettek. Magyarországon 3 év rossz termése, az utolsó nagy kolerajárvány, az államháztartás egyensúlyának megbomlása tetézte a bajt. Több mint 50 bank bukott meg, ipari részvénytársaságok szűntek meg. Az idegen tőke visszavonult az országból. A kormánynak súlyos feltételek mellett kellett külföldi kölcsönt felvennie, noha ezt szerették volna elkerülni, elsősorban azért, hogy jusson pénz adósságtörlesztésre. A magyar állam végül is a bécsi Rottschild bankháztól vett fel kölcsönt.
Évfordulók május 8-án
1429. május 8-án a Jeanne d’Arc vezette francia seregek a százéves háború fordulópontjának számító csatában legyőzték az angolokat, felmentve Orléans városát. Ez volt az utolsó francia erősség, amelyet még nem sikerült az angoloknak bevenniük. Miután papokból és tudósokból álló bizottság igazolta hitét és erkölcseit, Jeanne maroknyi csapattal bejutott Orléans-ba, s nyolc nap alatt felszabadította az ostromlott várost. Első győzelmét követően nem Párizs felszabadítására indult, hanem a kétszer olyan messzi, a megszállt terület mélyén fekvő Reims városának felszabadítását tűzte ki célul. Az angol felmentő sereget megsemmisítette, s egy hónap múlva bevonult a városba, ahol másnap VII. Károlyt királlyá koronázták.
1828. május 8-án született Jean Henry Dunant svájci emberbarát, üzletember, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója, az első Nobel-békedíj társ kitüntetettje.
Dunant szemtanúja volt az 1859. június 24-én vívott solferinói ütközetnek, amely után 40 ezer halott és sebesült maradt a csatatéren. A látvány elborzasztotta. 1862-ben saját költségén kiadott Solferino emléke című könyvében javasolta, hogy háborús és békeidőkben egyaránt önkéntes alakulatokat kell szervezni a betegek, rászorultak és sebesültek ellátására, bármiféle megkülönböztetés nélkül. Felvetette azt is, hogy kössenek nemzetközi egyezményt a háborús sebesültek védelmére. 1863-ban beutazta Európát, hogy a közvéleményt és a vezetőket megnyerje az eszméjének. Kitartását siker koronázta: 1864. augusztus 22-én, a második genfi tanácskozáson megalapították a Vöröskeresztet és elfogadták az első genfi konvenciót, amelyet Dunant fogalmazott meg.
Évfordulók május 7-én
1205. május 7-én váratlanul meghalt III. László Árpád-házi király. Imre király és Aragóniai Konstancia fia. 1204-ben Imre érezve közelgő halálát megkoronáztatta gyermekét, és megeskette testvérét, Andrást, hogy a kis Lászlót mindenben támogatni fogja. András azonban nem tartotta meg szavát. Rátette kezét arra a pénzre is, amit Imre fiára hagyott. A gyermek és anyja helyzete egyre rosszabbra fordult, végül Konstancia VI. Lipót hercegnél keresett menedéket, de magával vitte a koronát is. András nyílt harcra készült a Lászlót befogadó herceg ellen, amelyet meghiúsított a gyermek váratlan halála. Testét Székesfehérvárra szállították, és itt temették el. Ő volt az utolsó Árpád-házi uralkodó, akit Szent István mellé temettek.
1915. május 7-én az ír partok közelében egy német torpedó találata következtében 18 perc alatt elsüllyedt az akkori világ egyik legnagyobb utasszállító hajója, a Lusitania. A támadás következtében 1200 utas vesztette életét, az USA pedig hadba lépett az antant oldalán. A párját ritkító katasztrófáról azonban már akkor sok mindent rebesgettek! A körülmények gondos vizsgálata sok titkot felfedett, de a hivatalos iratok egy része mindmáig hozzáférhetetlen.
Évfordulók május 6-án
1338. május 6-án Svájcban, a tössi domonkos kolostorban elhunyt Boldog Erzsébet, III. András és Fenenna királyné lánya. Halálával nőágon is kihalt az Árpád-ház. Legendája szerint Boldog Erzsébetet a templom kórusa közelében temették el. Amikor ,,harminc hét után áthelyezték ,,királyi méltóságához és szentségéhez illő új sírba, testét teljesen épnek találták. A domonkos rendben boldogként tisztelik május 6-án, de a katolikus egyház hivatalos eljárást még nem folytatott.
1745. május 6-án Mária Terézia kiváltságlevelében szabad parasztokká nyilvánította a Német Lovagrend földesúri hatósága alól magukat saját pénzükön kiváltó jászkunokat. A tatárjárás után a kihalt alföldi területekre betelepülő kunok és jászok területi autonómiáját 1702-ben Lipót császár számolta fel, amikor földjeiket eladta a Német Lovagrendnek. A jászok és a kunok területei és igazgatási autonómiája egészen 1876-ig állt fenn. A történelmi Jászkun terület 25 településének határából 32 kiskunsági, 9 nagykunsági és 18 jászsági helység alakult ki.
1975. május 6-án, Bécsben, az Irgalmasok Kórházában elhunyt Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása, a Rákosi-korszak egyik leismertebb politikai elítéltje.
Mindszentyt 1948. december 26-án és az Államvédelmi Osztály hazaárulás és valutaüzérkedés vádjával őrizetbe vette. A kínvallatások és különböző szerek hatása alatt elismerte az ellene felhozott vádakat. A nyilvánvalóan hamis vádakra épülő kirakatper felháborította az egész keresztény világot, XII. Pius kiátkozta a perben közreműködőket, de így sem tudta megakadályozni, hogy Mindszentyt 1949 februárjában életfogytiglani börtönre ítéljék, amit 1955-ben baranyai majd nógrádi házi őrizettel váltottak fel. Miután 1956. október 23-án kitört Magyarországon a forradalom, a hercegprímást Pálinkás-Pallavicini őrgróf kiszabadította és Budapestre vitte.
Mindszenty 1956. november 2-án megáldotta a forradalmi tömeget, majd november 4-én Tildy Zoltán hívására a Parlamentbe érkezett. A megszálló szovjetek azonban elsőszámú közellenségnek tekintették. Ezért Nagy Imre tanácsára Mindszenty az amerikai nagykövetségre menekült, amelynek falai között élt egészen 1971-ig. Hiába próbálta a Vatikán őt kimenekíteni az országból, Mindszenty nem volt hajlandó távozni addig, amíg garanciát nem kap arra, hogy hívei elnyerik lelkiismereti szabadságukat. Ezt követően a bécsi Theresianumba költözött, élete hátralévő négy esztendejében pedig a világot járta, és erősítette a keresztény és nemzeti szellemet az emigráns magyarság körében. A Magyar Katolikus Egyház 1989-ben kezdeményezte Mindszenty boldoggá avatási eljárásának megkezdését, 1991-ben pedig hazaszállították földi maradványait és Esztergomban helyezték őt végső nyugalomra.
ÉVFORDULÓK május 5-én
1705. május 5-én halt meg I Lipót császár, ötven éven át (1655-1705) magyar király. Meg kívánta szüntetni a magyar rendi berendezkedést az abszolutizmus javára, eltörölte a nádori tisztséget, üldözte a protestánsokat. Nem volt népszerű uralkodó, Magyarországot fegyverrel meghódított tartománynak tekintette. Nevéhez fűződik a Wesselényi-féle összeesküvés megtorlása és az 1703-ban kitört Rákóczi szabadságharc. Vakbuzgó katolikus volt és családszerető magánember. Három házasságából 17 gyermeke született, utóda a hetediknek született I. József lett.
1846. május 5-én született Henryk Sienkiewitz, Nobel-díjas lengyel író a magyar elemeket is tartalmazó trilógia (Tűzzel-vassal, Özönvíz, A kislovag ) szerzője.
ÉVFORDULÓK május 4-én
1541. május 4-én kezdődött Buda ostroma, ami augusztus 21-ig tartott. A várat Fráter György védte I. János özvegye (Izabella) és csecsemő fia (János Zsigmond) nevében, Török Bálint vezetésével. I. Szulejmán érkezéséig tartottak ki, aki elkergette a Habsburgok von Roggendorf vezette seregét, de a győzelem - köztudottan - igen drága lett. A budai török vilajet 1686-ig török megszállás alatt maradt.
1849. május 4.-től május 21-ig tartott Buda ostroma. A vár már a török alóli felszabadítás idején (1686) is elavult volt, a fenti időpontra végképp azzá vált. A vár ostromát a magyar erők megnyerték de előzőleg Hentzi osztrák vezérőrnagynak semmi sem volt drága. Görgey békeajánlata ellenére lövette Pestet, elpusztítva az Al-Dunasor gyönyörű palotáit, és gyakorlatilag egész Pestet. Sok történész tartotta fölöslegesnek Buda ostromát, mert a magyar erők emiatt nem tudták tovább támadni az osztrák csapatokat.
1929. május 4-én született Audrey Hepburn, az UNICEF utazó nagykövete, belgiumi bárói családban, korának talán legszebb Oscar-díjas színésznője. Nem felejtette el a háború évei alatt tapasztalt éhezést, és Anna Frank naplóját, melyet 17 évesen olvasott. A kor legnagyobb sztárjaival - Gregory Peck, Cary Grant, Fred Astaire, Humphrey Bogart, Gary Cooper - játszott együtt, amiről így nyilatkozott: "A karrierem teljes rejtély számomra. Az első nap óta csak csodálkozom." Embernek is nagyszerű volt. Filmjeit - bár hollywoodiak - bárkinek szívesen ajánlom.
ÉVFORDULÓK május 3-án
1270. május 3-án halt meg IV. Béla Árpád- házi királyunk, a "második honalapító".
1799. május 3-án született nagyajtai Kovács István történész unitárius székely határőr családban. Fő kutatási területe Erdély és a székelység XVI.-XVII. századi múltja volt, valamint az erdélyi nemzetiségek népesedéstörténete. Széleskörű és rendkívül alapos történészi tevékenységét jogászi munkája mellett végezte. Sokat tett az erdélyi levéltárakért, Kolozsvár műemlékeiért, alapítója volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Nagy könyvtárát, ősnyomtatvány- és kéziratgyűjteményét, levelezését halála után a kolozsvári unitárius kollégium kapta meg.
1898. május 3-án született Golda Meir Izrael egyik alapítója, a világ harmadik női miniszterelnöke. Fiatalon emigrált Kijevből Palesztinába, Izrael első nagykövete lett a Szovjetunióban. Több miniszteri posztot betöltött - munkaügyi, szociális, külügy - majd pártja választási győzelmével 1969-ben ő lett a miniszterelnök. Az arab-izraeli háborút ért kemény kritikák miatt 1974. áprilisában lemondott. 1978-ban halt meg.
1899. május 3-án alakult meg az FTC (Fradi). Első elnöke Springer Ferenc volt, színük a zöld-fehér lett. Pályájuk mai neve Albert Flórián Stadion. Legnagyobb vereségüket 1902-ben szenvedték el, akkor 16:0-ra kikaptak Oxfordtól. Huszonnyolcszoros magyar bajnokok, s ezzel csúcstartók.
ÉVFORDULÓK május 2-án
1729. május 2-án született Nagy Katalin orosz cárnő. 1774. februárjában készített listát szeretőiről, és lehet, hogy titokban feleségül ment Grigorij Patyomkinhoz, de nem a rosszízű pletykák miatt lett nagyhírű, sőt nagy uralkodó, hanem mert uralma alatt Oroszország nagyhatalommá vált. Hatalmas területekkel, 518 000 négyzetkilométerrel növelte a birodalom területét. Kegyencei iránt érzett érzelmei később elhomályosították éleslátását. Halálát váratlannak és titokzatosnak találták kortársai.
1947. május 2-án született Tonk Sándor történész. Kolozsvárott járta ki a középiskolát és az egyetemet. A sajátos erdélyi politikai helyzet miatt disszertációját az erdélyiek középkori egyetemjárásáról csak 1995-ben védte meg Budapesten.
1990. május 2-án választották köztársasági elnökké Göncz Árpádot.
Évfordulók május 1-én
A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni.
Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja) tiszteletére.
1236.május 1-én történt meg Szent Erzsébet földi maradványainak oltárra emelése. Konrád mester, aki Erzsébet utolsó napjaiban vele volt, tájékoztatta IX. Gergely pápát a fejedelemasszony szent haláláról. A pápa megbízására kezdte el a szentté avatás munkálatait. Ő ugyan nem érhette meg ezt az eseményt, mert inkvizítori kegyetlenkedése miatt, gyilkosság áldozata lett.
Az itáliai Perugiában IX. Gergely pápa a világ számos bíborosa és püspöke jelenlétében iktatta be Erzsébetet a szentek sorába, 1235.május 26-án pünkösd napján. Édesapja, II. András még megélte leánya szentté avatását. Koporsójánál álltak gyermekei, rokonai, érsekek, püspökök, számtalan német és magyar nemes, lovag. Koporsóját a vállukon vitték az oltárra, maga II. Frigyes császár és a négy érsek. A császár levéve koronáját e szavakkal helyezte Erzsébet fejére: "Ha nem tudtalak császárnővé koronázni ezen a földön, fogadd tiszteletem jeléül ezt a koronát, aki Isten országában már királynő vagy."
1576. május 1-jén Krakkóban, a Wawelban Lengyelország királyává koronázták Báthory István erdélyi fejedelmet, a török uralom alá került országrészt először felvirágoztató uralkodót. 1572-ben kihalt a Jagelló-dinasztia. A lengyel nemesek jelöltjei között felmerült Rettegett Iván orosz cár és I. Miksa mellett a török által támogatott Báthory István is.
1575. július 8-án, a kerelőszentpáli csatában Báthory győzelmet aratott az I. Miksa által támogatott Bekes Gáspár csapatai felett, ennek hatására a lengyel rendek végül őt választották királlyá. Erdély fejedelmét 1576. május 1-jén koronázták meg,
1881. május 1-jén helyezték üzembe a Puskás Tivadar által megálmodott első magyarországi telefonközpontot, mely Budapesten, a Fürdő utca 10. alatt nyílt meg. A telefonközpont kezdetben 25 felhasználó számára biztosította a telefonálás lehetőségét. Az első telefonközpont 1878-ban, a Connecticut állambeli New Havenben jött létre, a magyar feltaláló a pedig először Párizsban, majd 1881-ben Budapesten alakította ki a megálmodott rendszert.
|
|
