Évfordulók június 30-án
1722. június 30-án a magyar rendek "önkéntesen" felajánlották az országgyűlésen III. Károlynak a Habsburg-ház nőági örökösödését kimondó Pragmatica Sanctio törvénybe iktatását. A "magyar Pragmatica Sanctio" (1723: 1-3. törvénycikk) a Habsburg Birodalom és a Magyar Királyság közjogi viszonyát tulajdonképpen, kisebb megszakításokkal, 1918-ig szabályozta. A rendelkezések elfogadásáért cserébe a királynak esküt kellett tennie, hogy az ország törvényeit és a rendek kiváltságait megőrzi.
1919. június 30-án kezdte meg a Vörös Hadsereg a Felvidék kiürítését a békekonferencia által küldött jegyzéknek, az ún. Clemenceau-jegyzéknek megfelelően. A románok és az antant nem tartotta be a szerződésben foglaltakat. A Felvidék feladásának következményeként a hadsereg demoralizálódott, lemondott Bőhm Vilmos és Stromfeld Aurél. Ilyen körülmények között várta a kilátásban lévő román támadást a Tanácsköztársaság.
1934. június 30-án zajlott le a hosszú kések éjszakája. Az SA vezetése, de különösen Adolf Hitler egyik legrégibb harcostársa, Ernst Röhmmel, kifogásolta Hitler politikáját és további, radikális változtatásokat követelt. A kancellár ugyanakkor konszolidálni kívánta hatalmát, mert nem kívánta elriasztani esetleges partnereit. Hitler maga mögött tudhatta az SA-val mindig vetélkedő SS-t és a Gestapót, a Titkos Államrendőrséget. A leszámolásnak nem csak az SA vezetői (Ernst Röhm, Spreti gróf, Edmund Heines stb.), hanem a nemzetiszocialisták más politikai ellenfelei, így például Kurt von Schleicher tábornok (és felesége), Gregor Strasser, Hitler volt alvezére is áldozatául estek. Állítólag Franz von Papen éppen csak megúszta, hogy ne jusson hasonló sorsra - később viszont jelentős szerepet kapott az Anschluss előkészítésében. Az eseményeket a német propagandagépezet úgy állította be, hogy Röhm vezetésével puccsot terveztek - innen ered másik elnevezése: Röhm-puccs.
ÉVFORDULÓK JÚNIUS 29-én
67. június 29-én vértanúhalált halt a kereszténység két legismertebb szentje, Pál és Péter. Pált Rómában fejezték le. Legendája szerint feje elgurult és hármat ugrott a földön, s azon a három ponton források fakadtak. Szent Péter, szintén Rómában, kereszthalált szenvedett.
1456. június 29-én rendelte el III. Kallixtusz pápa a déli harangozást. A katolikus egyház fejeként mindössze három évig uralkodott, de ezt az időt teljes egészében a törökök elleni keresztes háború szervezésének szentelte, ám az európai uralkodók politikai és magánérdekei miatt nem járt sikerrel. A fenti napon kiadott Imabulla déli imára szólította a keresztényeket, hogy így könyörögjenek a török ellen harcoló seregek győzelméért, tehát nem Hunyadi János sikerét ünnepli a harangszó. A nándorfehárvári diadal évfordulója július 22-e.
1879. június 29-én született Móricz Zsigmond, a magyar széppróza egyik legjelentősebb alakja. Termékeny szerző volt, nincs műve, amit ne lenne érdemes elolvasni. "Neki sikerült, hogy ugyanaz az alkotás magas irodalom és széleskörű publikumsiker legyen, mint Dickens regényei. Neki sikerült, hogy egy személyben legjobb és legolvasottabb prózaírónk legyen." - írta róla Szerb Antal.
1900. június 29-én született Antoine de Saint-Exupéry francia író, polgári foglalkozása szerint pilóta. A II. világháború alatt felderítőként szolgált. 1944. július 31-én egy német alakulatról kellett volna adatokat gyűjtenie, de erről az útjáról nem tért vissza. Legismertebb műve "A kisherceg", ebből idézem a megszelídített róka örök érvényű szavait: "Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."
ÉVFORDULÓK JÚNIUS 28-án
1686. június 28-án I. Apafi Mihály és I. Lipót Bécsben aláírtak egy szerződést, mely szerint a császár vállalja Erdély védelmét, elismeri Apafi fejedelemségét és fia utódlási jogát, s a törökkel kötendő békeszerződésbe beveszik Erdélyt is. Lotharingiai Károly következő évi nagyharsányi győzelme után azonban császári csapatok szállták meg Erdélyt. Ezt követően 1688-ban Caraffa tábornok fegyverrel kényszerítette ki a fogarasi nyilatkozatot, mely Erdély urául I. Lipótot és utódait nevezi meg, a fejedelemség legfontosabb erősségeit császári kézbe adja és óriási adók megfizetésére kötelezi az önállóságát veszített országrészt.
1873. június 28-án Deák Ferenc utoljára vett részt képviselőházi gyűlésen. Beszédében helytelenítette a pápai tévedhetetlenség dogmáját és kiállt a kötelező polgári házasság bevezetése mellett.
1914. június 28-án Gavrilo Princip tizenkilenc éves szerb diák, egy Fekete Kéz nevű anarchista szervezet tagja Szarajevóban meggyilkolja Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, ürügyet szolgáltatva Szerbia megtámadására, s közvetve a világháború kitörésére.
1991. június 28-án Budapesten feloszlott a Sztálin kezdeményezésére 1949-ben létrejött KGST. Addigra egyértelművé vált, hogy az elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő szervezet a világpiacon versenyképtelen.
ÉVFORDULÓK JÚNIUS 27-én
1880. június 27-én született Helen Keller író, politikai aktivista. Egészséges csecsemő volt, azonban 19 hónaposan súlyos betegség támadta meg, amelyből kigyógyul ugyan, de megvakult és megsüketült. Édesanyja kereste fejlesztésének lehetőségét, így talált Anne Sullivanre, aki csodákat művelt az elkényeztetett, örökké dühös kislánnyal. Az áttörést a gyermek tenyerébe "rajzolt" jel és a víz csurgatása hozta, amit Helen megértett, s attól fogva állandóan tanulni akart. A Braille-írást megismerve nemcsak angolul, hanem franciául, németül, görögül és latinul is olvasott. Élete során minden amerikai elnökkel találkozott, a fogyatékos emberek, a munkásosztály és a pacifizmus szószólója volt. Életéről 1962-ben Oscar-díjas film készült, melynek 2000 évi újrafeldolgozását a magyar televízió is bemutatta. Helen Keller 88 évet élt.
"Csöndes, sötét világom" c.önéletírása Babos György fordításában megtalálható az interneten.
1940. június 27-én mérték meg utoljára Robert Pershing Wadlow-t, aki ekkor 274 cm magas és 199 kg súlyú volt. Rendkívüli méreteit az agyalapi mirigyén lévő daganat okozta. Három héttel később 22 évesen halt meg minden idők legmagasabb embere.
1969. június 27-én New Yorkban egy melegek által látogatott szórakozóhelyen a vendégek szembeszálltak az őket túl gyakran igazoltató rendőrökkel, s csak a kiérkező erősítés tudta lecsillapítani a feldúlt embereket. A következő napokban további összecsapásokra került sor, ami felkeltette a média érdeklődését, a problémára irányítva a közvélemény figyelmét. Sorra alakultak a meleg mozgalmak, majd 1970. június 29-én lezajlott az első "Meleg Felszabadulás Napi" felvonulás, amit azóta minden évben megtartanak.
1992-től június 27-én, Szent László napján tartják Magyarországon a Határőrség Napját. Azért ezen a napon, mert I. László királyunk nevéhez fűződik a határvédelem megszervezése.
ÉVFORDULÓK JÚNIUS 26-án
1917. június 26-án érkeztek az első amerikai katonák Európába, miután a meghirdetett korlátlan tengeralattjáró-háborúra válaszul az USA hadat üzent Németországnak.
1941. június 26-án máig ismeretlen felségjelű repülőgépek bombázták Kassát, Munkácsot és Rahót, mely elegendő ürügy volt, hogy magyar és német katonai körök nyomására Horthy kormányzó és Bárdossy László miniszterelnök hadat üzenhessen a Szovjetuniónak, bekapcsolódva a II. világháborúba a tengelyhatalmak oldalán.
1966. június 26-án Svájcban, a bázeli kantonban választójogot kaptak a nők. Svájc szövetségi kormánya az 1971. február 7-ére kiírt szavazás pozitív eredménye után rögzítette az általános szavazati jogot a nők részére (Lichtensteint leszámítva utolsóként az európai demokráciák közül). A kantonok széleskörű autonómiája miatt Appenzeln Innerhodent csak a szövetségi bíróság 1991-es határozata tudta rábírni a nők szavazati jogának megadására.
1987 óta - ENSZ határozat alapján - június 26. Kábítószer-ellenes Világnap, melynek idei mottója: "A drog nem játékszer".
ÉVFORDULÓK JÚNIUS 25-én
1608. június 25-én Habsburg Mátyás főherceg osztrák, morva és magyar rendek támogatásával átvette a hatalmat fivérétől, II. Rudolf császártól (I. Rudolf néven magyar király is volt), aki kormányzás helyett inkább asztrológiával, alkímiával, mágiával foglalkozott. Rudolf a spanyol udvarban nevelkedett. Jól képzett, felkészült uralkodónak indult, de sokat küszködött egyre súlyosbodó depressziójával, ezért kényszerítették lemondásra.
1950. június 25-én halt meg József Jolán, nagy költőnk nővére. Tizenöt évesen ment először férjhez egy tanárhoz, aki az egész családról gondoskodott. Még három házasságot kötött, s haláláig támogatta öccsét. "A város peremén" c. életrajzi regénye József Attila ifjúkoráról döbbenetes korrajz a Horthy-rendszerről.
1991. június 25-én Szlovénia kikiáltotta Jugoszláviától való függetlenségét. Ezt követően a jugoszláv néphadsereg megtámadta az országot (tíznapos háború), ami a július 7-én aláírt "brijuni nyilatkozattal" ért véget. Ugyanaz év őszén az utolsó jugoszláv katona is elhagyta Szlovéniát. Ugyancsak a fenti napon Horvátország is a függetlenség mellett döntött, ezt a nyilatkozatot azonban hosszú háború követte.
Évfordulók június 24-én
Virágos Szent János vagy Szent Iván napja, a naptárreform előtt a nyári napforduló ünnepe volt. Az akkor legrövidebb éjszakát Európa nagy részén ősi rítusokkal ünnepelték, tisztásokon, erdők mélyén, domboldalakon, sok helyen lobbant fel az Iván-napi máglya. Rajta ugrált keresztül legény és leány, s tüzével gyúlt meg a napkorongot ábrázoló tüzes karika. Az ünnep nagyszerű leírását adja többek között Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényében. Lásd erről bővebben a Magyartanítás 2004/5 számában Topor István tanulmányát a következő címmel: Szent Iván-éji ünnep Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényében.
Szent Ivánkor megszakad a búza töve, nemsokára elkezdődhet az aratás. Az őszi répa és a retek vetőnapjaként is említik.
1859. június 24-én a Habsburg Birodalom csapatai vereséget szenvedtek Solferinónál. A csata az olasz egység felé tett fontos lépés volt. Az ütközet másik fontos következménye, hogy Henry Dunant, svájci állampolgár, az első béke Nobel-díj későbbi tulajdonosa, az itt szerzett "élményei" vezettek a Nemzetközi Vöröskereszt létrehozásához. Az elterjedt álláspont szerint a Vöröskereszt jelképe a svájci zászló inverzeként jött létre.
1919. június 24-én ellenforradalmi megmozdulás zajlott Budapesten három dunai monitor, illetve a Ludovika hallgatóinak részvételével. A kormánycsapatok másnapra felszámolták a kísérletet. Ugyanekkora sikerült a Duna melléki lázadást is Szamuely egységeinek felszámolni ( lásd június 18-nál!)
Évfordulók június 23-án
1489. június 23-án a szabad királyi városok I. (Hunyadi) Mátyás felszólítására felesküdtek Corvin János trónörökösre. Hasonlóképpen felesküdtek a főurak, a várak és a vármegyék is. A király igyekezett biztosítani utódlását, ám nem lévén törvényes gyermeke, törvénytelen gyermekét próbálta minél jobb helyzetbe hozni. Terve, külső tényezők miatt is, kudarcot vallott.
1606. június 23-án elkészült a bécsi béke újabb változata, melyet Bocskai és a rendek, illetve I. Rudolf biztosai Bécsben megkötnek. Az előző, február 3-i változatot a felkelők elutasították, és Habsburg részről kénytelenek voltak elfogadni a változtatási javaslatokat. Ez a béke többek között eltörölte az 1604-ben önkényesen betoldott 22. törvénycikket. Biztosította a protestáns gyakorlatot – a katolikus vallás sérelme nélkül – a mágnásoknak, a nemeseknek, a korona városainak és a végvárak katonáinak. Elismerte Erdély különállását. Bocskai Erdélyt a Részekkel együtt, valamint Ugocsa, Bereg és Szatmár megyékkel együtt férfiági utódai életére kapta. Utána azonban az ország törvényes királyára, illetve a koronára szállnak és a kezén levő többi területet is átadja a királynak.
1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére Párizsban ült össze a „Kongresszus az olimpiai játékok felújítására”, amelyen elhatározták az olimpia eszme újjáélesztését.
Évfordulók június 21-én
1894. június 21-én a magyar Főrendiház elfogadta a kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslatot.
1942. június 21-én foglalta el Erwin Rommel a már előző évben is ostromolt Tobrukot. Jelentős számú brit hadifoglyot ejtettek, valamint ezzel lehetőségteremtődött a tengelycsapatok továbbnyomulására Egyiptomba. Az 1942 őszi Fáklya (Torsh)-hadművelet sikerei következtében a német-olasz csapatokat fokozatosan kiszorultak Észak-Afrikából, és 1943 tavaszára véglegessé vált a tengelycsapatok veresége az észak-afrikai fronton.
1944. június 21-én a minisztertanács ülésén Jungerth-Arnóthy Mihály külügyminiszter-helyettes jelentést tett a magyarországi zsidóellenes intézkedések hatásáról külföldön. Figyelmeztetett az események káros kihatásaira. Válaszul Endre László és Baky László államtitkárok jelentést tettek a deportálásokról.
Évfordulók június 20-án
1378-ban Firenzében tört ki Európa első munkásfelkelése, a gyapjúkártoló munkások (ciompók) lázadása. A ciompók megkísérelték kivívni, hogy részt vehessenek a város vezetésében, felkelésük azonban kudarcba fulladt.
1789. június 20-án a "labdaházi esküben" tették le a francia országgyűlés harmadik rendjének képviselői azt az esküt, melyben a jelenlévő küldöttek megfogadták, hogy addig nem oszlatják fel magukat, míg alkotmányt nem teremtenek Franciaország számára. Ez volt a nagy francia forradalom kiindulópontja és nagyban hozzájárult a július 14-i forradalom kirobbanásához.
1837. június 20-án lépett trónra Viktória királynő, az egyik leghosszabb ideig uralkodó személy. 64 éves uralkodása az angol világbirodalom fénykorát jelentette. Kemény kézzel fogta össze egyre növekvő birodalmát, amelynek kivételes tekintélyű kormányzója, családok millióinak példaképe s egy óriási család feje lett.
Évfordulók június 19-én
1163. június 19-én III. István (1162-1172) a Székesfehérvár közelében vívott csatában legyőzte nagybátyját, IV. Istvánt (1163). Apja, I. Géza (1141-1162) halála után ő örökölte volna a trónt, azonban bizánci nyomásra apja idősebbik öccse II. László foglalta el azt. Miután II. Lászlót megmérgezték 1163 januárjában a trónt, öccse foglalta el, akit a történetírás IV. Istvánként tart nyilván, de ő maga nem ismerte el unokaöccse uralmát, így magát III. Istvánnak nevezte. Végül, az ország nyugati részébe húzódott III. István az említett ütközetben legyőzte nagybátyját, és elfoglalhatta apja trónját.
1883. június 19-én – más források szerint június 20-án – kezdődött és augusztus 3-án fejeződött be Nyíregyházán a tiszaeszlári vérvádper, a tizennégy év körüli cselédlány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával vádolt tiszaeszlári zsidók pere. A perbefogottak védelmét Eötvös Károly látta el. A per, mely körül akkor is, azóta is komoly, gyakran politikai töltetű viták zajlottak, zajlanak, a legújabbkori magyarországi antiszemitizmus egyik határköve.
A vérvád, mely ókori, középkori gyökerekre vezethető vissza, a mai napig fel-felbukkan a közéletben, közgondolkodásban. Legutóbb 2012. április 3-án Baráth Zsolt, a Jobbik képviselője a Parlamentben, napirendutáni felszólalásában Tiszaeszlár 130 éve címmel beszélt az 1883-as perről. Baráth felszólalása végén az új világrend hatalmának fokozatos erősödéséről beszélt, és arról, hogy "a világhódítók hatalmát csak az igazság kimondásával lehet megtörnünk".
1991. június 19-én 15 óra 01 perckor az utolsó szovjet katona is elhagyta hazánk területét., Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonult Déli Hadseregcsoport parancsnoka a záhony-csapi hídnál lépte át a magyar határt.
Évfordulók június 18-án
1919. június 18-án robbant ki a Kalocsa környéki parasztlázadás, amely Duna-melléki ellenforradalom néven is ismert. A lázadás közvetett okaiként megemlítendő a Tanácsköztársaság bázisának összeszűkülése és a kiábrándult, elkeseredett tömegek aktivizálódása. Emellett azonban szerepet játszott két közvetlen tényező is: a következő évre bejelentett 72 kg-os gabonafejadag és a Hadügyi Népbiztos sorozási rendelet.24. A felkelést csak többnapos harccal, jelentős katonai erők összehangolt akciójával sikerült elnyomni. A megtorló akciót a Szamuely Tibor elnöklete alatt működő rögtönítélő forradalmi törvényszék hozta, amelynek ítéletei alapján Tasson 3, Hartán 1, Solton 14, Dunapatajon 12 Kalocsán pedig 22 felkelőt végeztek ki.
1940. június 18-án Charles de Gaulle tábornok BBC által közvetített beszédével kezdetét vette a francia ellenállás története. Beszédben De Gaulle arra buzdította a franciákat, hogy ne csüggedjenek és folytassák a Franciaország megszállóival illetve a nácikkal tűzszünetet kötő Vichy-kormánnyal szembeni ellenállást. Ezzel a beszéddel kezdődött egy rendkívüli karrier is, hiszen Charles de Gaulle meghatározó szereplője volt nemcsak az ellenállásnak, hanem Franciaország második világháború utáni politikájának is. A II. világháborúban, a francia nemzeti-függetlenségi ellenállás feltétlen híveként szervezte és irányította a francia ellenállási mozgalmat. Személyisége a szabad Franciaországot szimbolizálta. A háború után alkotmányos reformot, a nemzeti érzelmeket hangsúlyozó erős államot teremtett Franciaországban.
1979. június 18-án a bécsi Hofburgban Leonyid Brezsnyev szovjet vezető, és Jimmy Carter az Amerikai Egyesült Államok elnöke aláírta a hadászati támadófegyver-rendszerek korlátozásáról szóló a SALT-II. egyezményt. 1979. szeptember 6-án 1678 nyugállományú amerikai tábornok és tengernagy beadványban követelte a washingtoni szenátust, hogy ne adja hozzájárulását a SALT-II ratifikálásához, mert rendelkezései hátrányosak az Egyesült Államok számára. A szenátus így nem ratifikálta az egyezményt. A döntésben szerepet játszott az is, hogy a Szovjetunió megkezdte az afganisztáni hadjáratát.
Évfordulók június 17-én
1848. június 17-én Kossuth Lajos pénzügyminiszter szerződést kötött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal önálló magyar bankjegy kibocsátására. A bank 5 millió Ft fedezet mellett 12,5 millió Ft értékű bankjegyet bocsátott ki.
1873. június 17-én a magyar tárgyaló bizottság átadta válaszát a horvátoknak az 1872. november 6-án átnyújtott javaslataira. Ebben Magyarország elutasítja a horvát igényeket, csupán a közös költségekhez való hozzájárulás új módját fogadta el.
1972. június 17-én Washingtonban betörtek a Demokrata Párt Watergate házban lévő irodájába. A kezdetben kisstílű bűntettnek tűnő cselekmény az idővel hatalmas politikai botránnyá dagadt. Ennek nyomán az elnöknek, Richard Nixonnak 1974-ben le kellett mondania elnökségéről.
1998. június 17-én Nagyváradon elhunyt László Gyula Széchenyi-díjas magyar régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár. A 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét, majd a szvidéri-elméletként ismertté vált eredet-elméletet.
Évfordulók június 16-án
1647. június 16-án koronázta magyar királlyá IV. (Habsburg) Ferdinándot Pozsonyban az esztergomi érsek. Nem sokkal később cseh, utóbb német-római királlyá is választották. A fiatalembert nagy gonddal készítették fel a kormányzásra, ám 20 éves korában váratlanul meghalt. Így került trónra 17 évesen apjuk halála után a papnak nevelt I. Lipót, akinek nevéhez fűződik a Wesselényi-összeesküvés megtorlása és uralkodói mentalitásával nagyban hozzájárult a Rákóczi szabadságharc kitöréséhez.
1654. június 16-án ült Svédország trónjára X. Károly Gusztáv. Magyar szempontból igen rossz véget ért II. Rákóczi Györggyel kötött szövetsége, amikor Erdély és Svédország megtámadta Lengyelországot. II. Rákóczi Györgyről és a lengyelországi háborúról írás található honlapunkon.
1938. június 16-án született Joyce Carol Oates amerikai írónő, költő, pedagógus, több irodalmi díj kitüntetettje. Az általam olvasott első és felejthetetlen műve, az "ŐK" c. regény. Saját előszava szerint: "Könyvem történelem regényes formában - azaz egyéni megvilágításban: a történelem csak így létezik." Termékeny szerző, valamennyi munkáját jó szívvel ajánlom olvasásra.
1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst, 1989-ben, haláluk harmincegyedik évfordulóján történt meg újratemetésük. A dátum 1992 óta a Független Magyarország Napja.
ÉVFORDULÓK JÚNIUS 15-én
1706. június 15-én született Joachim Kandler német szobrász, az európai porcelánszobrászat megteremtője. Meissenben alkotott, több mint 900, a rokokó stílusjegyeit magán viselő kisplasztikát hagyott az utókorra.
1767. június 15-én született Rachel Donaldson Jackson, a biandria (kétférjűség) talán legismertebb amerikai "képviselője". A hölgy nem bűnöző volt, csak nőül ment Andrew Jacksonhoz, a későbbi elnökhöz, de házasságkötésük után kiderült, hogy Rachel válása még nem emelkedett jogerőre. A hivatalos eljárás után ismét összeházasodtak, de Jacksonnak sok párbajt kellett vívnia felesége becsületének védelmében. Egy golyó 78 éves korában bekövetkezett haláláig ott volt a szíve mellett. Rachel az 1828-as elnökválasztás sárdobálása, gyalázkodása miatt elszenvedett feszültség következtében fellépő szívrohamban halt meg.
1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc a Himnusz zeneszerzője, a magyar nemzeti opera megteremtője. Édesapja egyházi karnagy volt, így kora gyermekkorától zene közelben élt. Volt házi zenetanár, fellépett zongoraművészként és karmesterként is. Első operája a Bátori Mária volt, ezt követte a Hunyadi László, majd 1861-ben a Bánk bán. Nem csak zenéjéről ismerték. Kevesen tudják, hogy nemzetközi hírű sakkozó volt.
1979. június 15-én halt meg Gyurkó Lajos öt elemit végzett, pár hónapos tanfolyam után vezérőrnaggyá, majd a Vorosilov akadémia elvégzésével tábornokká kinevezett főtiszt, aki 1956-ban több alkalommal adott parancsot a tüntetők közé lövésre. Több tucat ember halála szárad a lelkén.
ÉVFORDULÓK JÚNIUS 14-én
1753. június 14-én született Chudy József, a magyar nyelvű opera megteremtője. Első művét Szalkay Antal szövegére komponálta, Pikkó herceg és Jutka Perzsi címmel. Nem csak zenével foglalkozott: feltalálta a világ első távíró rendszerét, amit az egymástól 10 km-re lévő őrházak kivilágított ablakaival kívánt megoldani. A hasonlóan őrházakon alapuló, de mozgó karokkal működő rendszert Claude Chappe alakította ki, de míg ő híres lett, Chudyt elfelejtették.
1809. június 14-én zajlott a győri csata, az utolsó olyan katonai esemény, melyet nemesi felkelők vívtak. A nemesek a középkor óta adómentességet élveztek, cserében saját költségükön viseltek hadat, ha az országot támadás érte. A régimódi hadviselésnek a XIX. sz.-ra lejárt az ideje. A képzetlen, fegyelmezetlen és rosszul felszerelt inszurgenseknek esélyük sem volt Napóleon ellen, különösen a minden területen hibázó osztrák hadvezetés mellett, de az osztrák vezérkar igyekezett a "gyáva magyarokra" hárítani a felelősséget. A történészek többségének véleménye szerint azonban a nemesek vitézül harcoltak, mégis a megfutamodás került be a köztudatba. Petőfi A nép nevében c. versében emlékezik meg a történtekről, szintén negatívan:
... " Majd elfeledtem győri vitézségtek.
Mikor emeltek már emlékszobort
A sok hősi lábnak, mely ott úgy futott?"
1811. június 14-én született Harriet Beecher Stowe amerikai írónő, a rabszolgatartás következetes ellenzője, a nagy sikerű Tamás bátya kunyhója c. regény szerzője. A könyvből 1852-ben csak az USA-ban 300 000 példányt adtak el, s ugyanabban az évben Nagy-Britanniában 12 kiadást ért meg. A rabszolgatartás hívei dühödten támadták a művet, mire a szerző kiadta a "Kulcs a Tamás bátya kunyhójához" c. szociográfiát.
ÉVFORDULÓK JÚNIUS 13-án
1231. június 13-án halt meg Páduai Szent Antal, Aquinói Sz. Tamás és Assisi Sz. Ferenc kortársa 36 évesen. A nap az ő egyházi ünnepe, a legnépszerűbb szenté, akihez a katolikusok minden bajukkal fordulnak. IX. Gergely avatta szentté 10 hónappal halála után, ő gondoskodott arról, hogy ez idő alatt sírjánál csodák tömege történjen. Jelvénye a szamár lett egyik legendája alapján, mely szerint egy zsidó ember a szamarát a kehely és az ostya közé vezette, mert nem hitt abban, hogy Krisztus jelen van az oltáriszentségben, az állat pedig letérdelt a szentségek láttán. A szamár az alázat, az igénytelenség, együgyűség és teherbírás jelképe is volt.
Forrás: Jankovics Marcell: Jelkép kalendárium
1707. június 13-án mondta, kiáltotta Bercsényi Miklós: Eb ura fakó! József császár nem királyunk! - amikor az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A fakó szó pásztorkutyát jelentett (a színük miatt). A mondat tehát annyit tesz, kutyának az ura kutya.
2009 óta ez a nap a Magyar Feltalálók Napja, annak emlékére, hogy 1941-ben e napon jelentette be találmányát a C-vitamint Szent-Györgyi Albert.
Évfordulók június 12-én
1477. június 12-én üzent hadat I. (Hunyadi) Mátyás III. Frigyes német-római császárnak. A hadüzenet indokául az szolgált, hogy a császár nem iktatta be Mátyást Csehország hűbérbirtokába, osztrák szövetségeseit a fegyverszünet ellenére megtámadta és a török ellen nem nyújtott segítséget Mátyásnak. A magyar sikereket követően a háborút már december 1-jén békekötés zárta, amely erkölcsi és anyagi előnyöket hozott Mátyásnak. Azonban a béke nem tartott sokáig, és a leírtak sem valósultak meg maradéktalanul.
1929. június 12-én született Anneliese Marie „Anne” Frank zsidó származású német lány, akit „Anne Frank naplója” címmel kiadott, a második világháború idején írt naplójegyzetei tettek világhírűvé. Anne Frank családjával 25 hónapig bujkált Amszterdamban. Naplóját, melyben családjáról és barátairól érzéseiről, meglátásairól, azaz életéről írt, tizenharmadik születésnapjától kezdve vezette 1944. augusztus 1-jéig. Anne Frank 1945 márciusában a bergen-belseni koncentrációs táborban halt meg.
1991. június 12-én, az első oroszországi elnökválasztáson választották elnökké Borisz Nyikolajevics Jelcint. Hivatalát 1999. december 31-ig viselte, majd lemondott, utódául Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint jelölte meg. Borisz Jelcin 2007. április 23-án hunyt el a Kreml kórházában.
Évfordulók június 11-én
1742. június 11-én Mária Terézia királynő és II. Frigyes porosz király megbízottai Szilézia központjában, Boroszlóban angol közvetítéssel szerződést kötöttek. Ennek értelmében a királynő lemondott Szilézia nagy részéről.
1903. június 11-én Belgrádban a királyi palotában I. Sándor (Aleksandar Obrenovic) szerb királyt és Draga királynét a Karadordevic-párt összeesküvő tisztjei lemészárolták.
2008. június 11-én gyújtogatás következtében leégett Erdély legmagasabb templomtornya, a besztercei szászok által épített 15. századi evangélikus templom. Az 1563-ban gótikus stílusban épített templom, 76 m-es tornya a legmagasabb templomtorony egész Erdélyben. A templomot a századok során barokk és reneszánsz elemekkel egészítették ki. Kőből faragott szószéke 16. századi. 16.-17. századi keleti szőnyegeit szász kereskedők adományozták.
Évfordulók június 10-én
1688. június 10-én I. Lipót megbízta gróf Kollonich Lipót győri püspököt, a Magyar Királyi Kamara volt elnökét, hogy cseh és osztrák szakemberekből állítson fel egy udvari bizottságot, amelynek feladatául a Magyarországon követendő új kormányzás irányelveinek kidolgozását adta.
Ugyanezen a napon alakult meg a Budai Kamarai Felügyelőség rendeletére Pest város tanácsa. Élén a bíró állt, tagja 6, majd 8 tanácsos volt. 1703-tól a privilégiumlevél alapján működött, mint Pest szabad királyi város hatósága. Hatásköre a város és a polgárság minden ügyére kiterjedt. Gyakorolta tehát a polgári és büntető igazságszolgáltatást, az árva- és gyámhatóságot, kezelte a város vagyonát, befogadta a polgárokat, választotta a tisztviselőket, a plébánosokat és a szolgaszemélyzetet. A tanács tagjai közül - a választópolgárság megkérdezése nélkül - két követet küldött az országgyűlésbe.
1918. június 10-én elsüllyesztették az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának egyik büszkeségét, a Szent István-csatahajót. A Szent István volt a legnagyobb magyar építésű hadihajó. 1912-ben kezdték építeni és 1915-ben állt hadrendbe, de a háború során jórészt a polai kikötőben állomásozott, azt gyakorlatilag csak a lőgyakorlatok alatt hagyta el. Első jelentős harci bevetésén 1918. június 9-én egy kötelék tagjaként azzal a céllal futott ki a kikötőből, hogy közreműködjön az Otrantói-szorosban lévő tengerzár feltörésében. 10-én hajnalban azonban olasz torpedóvető motorcsónakok támadtak a kötelékre. A Szent István két torpedótalálatot kapott, oldalára dőlt, és 6 óra 12 perckor elsüllyedt. 89 ember veszett oda, de nagy volt az erkölcsi kár is, hiszen először fordult elő, hogy egy csatahajót torpedókkal semmisítettek meg. Érdekesség, hogy a Szent István pusztulását a kora reggeli időpont ellenére sikerült filmen is rögzíteni
1942. június 10-én hat nappal Reinhard Heydrich, a Cseh-Morva Birodalmi Protektorátus német helytartója elleni merényletet követően egy különleges alakulat katonái törtek be Lidicébe. A megtorlás helyszínéül azért ezt a Kladnóhoz közeli kis bányászfalut választották, mert a merénylők egyike menekülés közben itt töltött egy éjszakát. A különítmény földig rombolta és felégette a 95 házból álló települést. A helyszínen agyonlőtték a tizenötödik életévüket betöltött férfiakat (199 embert), a nőket koncentrációs táborba hurcolták (184 fő), a gyerekeket pedig egy másik lágerbe vitték. A községet 1946-ban újjáépítették, ma nemzeti emlékhely.
ÉVFORDULÓK JÚNIUS 9-én
1572. június 9-én halt meg 43 évesen III. Johanna, Navarra királynője. Váratlan halálát sokan Medici Katalin számlájára írták, de erre nincs bizonyíték. A nagyon okos és igen művelt asszony önálló személyiség volt, a hugenották egyik szellemi vezére, amiért állandó konfliktusban állt a bigott katolikus francia anyakirálynéval, Katalinnal, különösen azután, hogy Navarrában a kálvinizmust tette államvallássá. Antoine de Bourbonnal kötött házasságából született fia IV. Henrik néven lett francia király, akitől a szállóigévé lett mondás: "Párizs megér egy misét" származik.
1996. június 9-én halt meg Benedek István orvos, író, tudománytörténész, Benedek Marcell fia, Benedek Elek unokája. Nevét az Aranyketrec c. könyve tette híressé, mely egy elmeosztály életéről szól. Rendkívül sokoldalú ember volt, igazi polihisztor; szabadkőműves miként édesapja, és Kazinczy, Kossuth, Ady, vagy pl. Lotharingiai Ferenc, Mária Terézia férje. 1957-58-ban internálták, de utána folytathatta munkáját. Sok barátja volt, köztük Karinthy Frigyes fia, a költő Gábor, akit intézetében ápolt négy évig, majd amikor távozott magával vitte, és haláláig házában gondozta. Regényein kívül főleg orvostörténeti (pl.Semmelweis Ignác), felvilágosodás kori (pl. Rousseau), irodalomtörténeti (pl. Benedek Marcell, Ady Endre szerelmei és házassága) és művelődéstörténeti munkássága jelentős. Ez utóbbi témakörben jelent meg " A tudás útja", melynek első oldalán a következő gondolat olvasható:
"Az előítélet nem helytelen tudás, nem tudományos tévedés, hanem valamilyen tekintélyelv alapján ragaszkodás egy bizonytalan tételhez."
ÉVFORDULÓK JÚNIUS 8-án
1593. június 8-án született I. (Öreg) Rákóczi György, a "nagy fejedelem" Bethlen Gábor méltó utódja, Lorántffy Zsuzsanna férje, II. Rákóczi György édesapja. Honlapunkon írás található róla.
1822. június 8-án született Czetz János honvéd tábornok, a szabadságharc erdélyi hadseregének egyik megszervezője. Mészáros Lázár, majd Bem József mellett szolgált. A bukás után emigrált, 1859-ben ő szervezte az első magyar légiót Olaszországban. Argentin származású feleségével annak hazájában telepedett le, ahol a katonatiszt képzés irányítója lett, létrehozva Buenos Airesben a katonai akadémiát (Colegio Militar). Halála után szobrot állítottak emlékére az akadémia épülete előtt.
1867. június 8-án a budai Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban magyar királlyá ill. királynévá koronázták Ferenc József osztrák császárt és feleségét, a magyarbarátságáról közismert Erzsébetet (Sissit). Koronázási ajándékként a gödöllői Grassalkovich kastélyt és 100 000 aranyforintot kapott a királyi pár. A jelentős összeget a szabadságharc hadiözvegyei, -rokkantjai és -árvái javára ajánlották fel, minden bizonnyal Erzsébetnek köszönhetően.
ÉVFORDULÓK JÚNIUS 7-én
1660. június 7-én halt meg II. Rákóczi György erdélyi fejedelem a május 22-i szászfenesi csatában elszenvedett veresége idején szerzett fejsebei miatt. A csatából - melyet a budai pasa nyert meg - emberei Váradra menekítették, de segíteni már nem tudtak rajta. Sietve értesített felesége megállás nélkül hajtatott hozzá, de csak a arra ért oda, hogy férje a karjai közt halhasson meg.
1703. június 7-én írta (íratta Ráday Pállal) Munkácson II. Rákóczi Ferenc manifesztumát, melyet a következő év elején küldetett szét a hazai rendekhez és a külföldi hatalmakhoz, hogy okát adja a felkelésnek. A latinul írott szöveg magyar fordítása a következő:
Örök emlékezetül
Ismét kiújultak a jeles magyar nemzet sebei, a nemzet megsértett méltóságának annyiszor mostohán kezelt sebesülése, s most már az a veszély fenyeget, hogy tagjai lassú sorvadása közben végzetes uralma alatt az ausztriai uralkodóház az egészséges törzset is végső, halálos pusztulásba dönti, és azt követeli, hogy karddal vágjuk ki. Óh, kegyetlen, szabad népnek tűrhetetlen szolgaság! Az ország nagy része még most is széltében hangoztatja, hogy jobb volt a sorsa a hódító félhold alatt. Az meg okmányokkal bizonyítható, hogy az osztrákok évenkénti zsarolásai, az ottománok fél évszázad alatt teljesített szolgáltatásait is bőségesen elérik. Nem bízhatunk azokban, akik saját okirataikat is annyiszor megsértették, ezért életünket, javainkat és utolsó csepp vérünket szabad akaratunkból, édes hazánknak, ami mindenkinek a legdrágább az osztrák iga alóli felszabadítására szenteljük.
Évfordulók június 6-án
1857. június 6-án gróf Széchenyi István és néhány más magyar nemes igyekezete eredményeképpen rendezték meg Pesten az első Magyar Általános Mezőgazdasági Kiállítást, melynek keretében kiemelkedő jelentőségű borverseny is zajlott.
1944. június 6-án a II. világháborúban megnyílt a második front: az angol-amerikai szövetséges haderő D. Eisenhower parancsnoksága alatt megkezdte a partraszállást Normandiában.
1992. június 6-án Gyulay Endre püspök Budapesten újra felszentelte a Phare-program keretében újjáépült gellérthegyi Sziklakápolnát, amely visszakerült a pálosok kezelésébe.
1992. június 6-án Margaret Thatcher bárónői rangot és vele életre szóló felsőházi tagságot kapott a brit királynőtől, elismerve 1979-től 1990-ig tartó miniszterelnöki tevékenységét.
Évfordulók június 5-én
1446. június 5-én kezdődött Rákos mezején az az országgyűlés, amelyen a tömegesen felvonult nemesség V. László kiskorúságának idejére gubernátorrá, azaz kormányzóvá választotta Hunyadi János erdélyi vajdát. Hunyadi ezt a tisztséget 1453 januárjáig viselte. A gyakorlatban a gubernátor az országtanáccsal együtt a királyt helyettesítette.
1705. június 4-én a lőcsei Brewer Nyomdában Ráday Pál szerkesztésében kinyomtatták a Mercurius Hungaricust, az első nyomtatott magyar lapot. A lap célja az volt, hogy tájékoztassa a külföldi közvéleményt a Rákóczi-szabadságharc eseményeiről. A lapot a szabadságharc tábornokainak tudósításai tették ki. Az első számban Bercsényi, Bottyán, Károlyi és Forgách Simon beszámolója olvasható.
1912. június 5-én, 100 évvel ezelőtt született Szabó Zoltán író-szociográfus, a magyarországi falukutató mozgalom jeles alakja.
1933-ban kapcsolódott be a népi írók mozgalmába, miközben a Névtelen Jegyző és a Fiatal Magyarság című folyóiratot szerkesztette. Ő szervezte meg a Fiatal Magyarság Szociográfiai Munkaközösségét, ennek keretében indult a Bükk déli lábánál található Tard községbe szociográfiai vizsgálatokat végezni.
Az első falukutató munka, a matyóvidéki Tardot bemutató műve a Tardi helyzet 1936-ban jelent meg. Tard sivár és vigasztalan helyzetének bemutatása megrázta a közvéleményt, a hatóságok pedig perbe fogták a huszonnégy éves szerzőt. Két évvel később, 1938-ban közzétett Cifra nyomorúság című újabb művében a Cserhát-Mátra-Bükk vidékéről adott hiteles képet, a parasztok életviszonyai mellett a vidéki középosztály és értelmiség szemléletéről, életviteléről is tudósított. A mű címe a színpompás népviselet és a nyomor ellentétére utalt.
A hazai viszonyok, koncepciós perek miatt 1949 júniusában Londonba emigrált. Szabó Zoltán figyelemmel kísérte a magyarországi fejleményeket, de soha nem látogatott haza, neve, művei itthon indexen voltak.
Évfordulók június 4-én
1852. június 4. Ferenc József megkezdte első magyarországi körútját, amely augusztus 14-ig tartott. Ennek legfontosabb állomásai a következők voltak: Pest-Buda, Kecskemét, Temesvár, Arad, Nagyvárad, Debrecen, Eger, Székesfehérvár, Pécs, Veszprém, Győr, Esztergom, Selmecbánya, Újvidék, Orsova, Gyulafehérvár, Nagyszeben, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagybánya, Munkács, Kassa, Eperjes, Lőcse, Túrócszentmárton, Nagyszombat és Pozsony.
1859. június 4-én a Ticino folyó bal partján található Magentánál az egyesült szárd-francia sereg vereséget mért az osztrákokra. Ez a vereség a Habsburg Birodalomnak Lombardia elvesztését jelentette.
1920. június 4-én az I. világháború győztesei Magyarország képviselőivel a versailles-i Nagy Trianon kastélyban aláíratták a magyar békeszerződést. Az okmány szentesítette az Osztrák–Magyar Monarchia szétesését, valamint az ezeréves fennállását alig negyedszázaddal korábban ünneplő történelmi Magyarország felbomlását.
A trianoni döntéssel Magyarország területének több mint kétharmad részét vesztette el, területe 93 963 km²-re csökkent. A Trianon előtti Magyarország több mint 18 millió lakosából kevesebb, mint 8 millió maradt. Tehát minden harmadik magyar került megkérdezésük nélkül új határainkon túlra! A híres, Teleki-féle vörös térkép bizonyítja, hogy színmagyar területek is elcsatoltak tőlünk a nagyhatalmak. A súlyos területi veszteségek mellett a diktátum korlátozta az ország haderejének létszámát ((35 ezer fő), megtiltotta az általános hadkötelezettséget, korlátozta a fegyvergyártást. Magyarországot az általa okozott háborús károk megtérítésére kötelezte, később megállítandó jóvátétel formájában. A békeszerződés pontjainak betartását az e célból Magyarországra küldött katonai ellenőrző bizottság végezte.
A magyar parlament 2010. május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett elfogadta a 2010. évi XLV. törvényt a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről, mely a trianoni békediktátum 90. évfordulójáról megemlékezve a magyarság történetének e szomorú dátumát a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. A képviselők több mint négyötöde szavazott a jogszabály elfogadása mellett. Az országgyűlés által elfogadott törvény 3. § - a kimondja, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A 4. § - a pedig arra inti „a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak.”
ÉVFORDULÓK JÚNIUS 3-án
1676. június 3-án született Apor Péter történetíró. A Rákóczi szabadságharc idején több ízben változtatta pártállását, emiatt sok üldözésben volt része, osztrák fogságban két nehéz évet töltött. 1708-tól végleg elkötelezte magát a Habsburgoknak, ezután főkirálybíró, majd báró lett. Nagy szerepe volt az 1717-ben betörő tatárok kiűzésében.1747-ben megvakult, ettől fogva emlékeit diktálta, melyek a XVIII. sz.-i Erdélyt mutatják be, komoly forrásmunkául szolgálva.
1807. június 3-án született Batthyány Kázmér politikus. Sokáig nem érdekelte Magyarország sorsa, magyarul is csak 30 éves kora körül kezdett tanulni, addig Nyugat- Európában utazgatott. 1843-44-ben azonban már a felsőház egyik ellenzéki vezére volt és tüntetően magyar ruhát viselt. Jobbágyait örökváltsággal felszabadította, birtokain óvodákat, iskolákat alapított. A szabadságharc alatt kormánybiztosként, majd a Szemere-kormányban több tárca minisztereként dolgozott. 1849. augusztusában követte Kossuthot az emigrációba, távollétében halálra ítélték. Párizsban halt meg. Hamvait születésének 180. évfordulóján hozták haza és a siklósi várban lévő családi kriptában helyezték el.
1970. június 3-án halt meg Trencsényi-Waldapfel Imre klasszika-filológus, irodalomtörténész, vallástörténész. Barátság fűzte Radnótihoz, József Attilához, Kenyeres Imréhez. Az Új Idők Lexikona munkatársa, az ELTE rektora volt, az úttörőmozgalom egyik szervezője. Elsősorban a görög-latin antikvitással, vallástörténettel, a magyar humanizmussal, a XX. sz.-i magyar-, és világirodalommal foglalkozott. Ismeretterjesztő tevékenysége is jelentős, legismertebb műve e téren a Görög-római mitológia. Feleségével, Petrolay Margittal több kötet mesét adott ki. Műfordítóként főleg görög klasszikus szerzőket (Szophoklész, Aiszkhülosz, Hesziodosz) tolmácsolt. Hatvankét évet élt.
ÉVFORDULÓK JÚNIUS 2-án
1793. június 2-án Robespierre vezetésével megbuktatták a kormányon lévő girondistákat, s ezzel kezdetét vette a jakobinus diktatúra, mely szörnyű, tízezrek halálát követelő terrorba torkollott.
1862. június 2-án született Katona Lajos egyetemi tanár, irodalomtörténész, néprajzkutató. Budapesten és Grazban végezte az egyetemet, s bár eredetileg papnak készült, inkább tanár lett. Volt újságíró is (Pesti Napló, Hazánk, Élet) és szerkesztette az Ethnographiát, a Néprajzi Társaság - melynek egyik megalakítója volt - közlönyét. Folklorisztikai dolgozataival ő honosította meg ezt a tudományágat. Korai halála miatt félbemaradt munkásságát tanítványa, Berze Nagy János folytatta.
1941. június 2-án született Kő Pál szobrászművész. Csodaszép munkáival méltán érdemelte ki díjait (Kossuth -, Munkácsy -, Kölcsey -, Prima Primissima díj, stb.).
2008. június 2-án halt meg Fejtő Ferenc történész, író, publicista. 1933-ban nősült, ami azért érdemel figyelmet, mert esküvőjén anyósán kívül csak József Attila és Szántó Judit vett részt. Elkötelezett baloldali volt, de a kommunista eszméktől eltávolodott. 1938-ban egy cikke miatt börtönre ítélték, mert azt írta benne, hogy a magyar parasztság jobban ellenáll a náci demagógiának, mint a középosztály. Amikor megtudta, hogy internálni akarják Párizsba emigrált, ahonnan csak a háború után látogatott haza; tapasztalva azonban az itthoni helyzetet végleg emigrációban maradt. 1955-ben lett francia állampolgár. A rendszerváltás magyarországi elismerését is meghozta neki. Bár Párizsban érte a halál, sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben van.
ÉVFORDULÓK JÚNIUS 1-jén
1485. június 1-jén került sor Bécs ünnepélyes birtokbavételére, miután Mátyás magyar király elfoglalta a várost. A meghódított területek kormányzója Szapolyai István lett.
1531. június 1-jén született Zsámboki János, humanista nevén Johannes Sambucus Nagyszombatban, elpolgárosodott nemesi családban. Tehetségét felismerve tizenegy éves korától külföldön taníttatták, Bécsben, Lipcsében, Párizsban, Padovában, beutazta szinte egész Nyugat-Európát. 1565-ben Miksa császár történetíróvá és udvari költővé nevezte ki a tizenegy nyelven beszélő, rendkívüli műveltségű polihisztort. Nagy jelentőségű kiadói munkássága: a klasszikusok megjelentetése mellett felkutatta és kinyomtatta Janus Pannonius fellelhető teljes életművét, bizonyítandó, hogy létezik magas színvonalú magyar költészet. Ő rendezte sajtó alá Bonfini összes fennmaradt munkáját. Korának egyik legnagyobb magánkönyvtára volt a birtokában. Bécsben halt meg 1584-ben.
1828. június 1-jén alapította a Habsburg birodalom első óvodáját (kisdedóvót) Brunszvik Teréz grófnő (1775-1861) Angyalkert néven. Tevékenységét élete végéig folytatta, összesen 80 óvodát indított, de iskolát nyitott cselédlányok oktatására is. A róla elnevezett díjjal óvodapedagógusok munkáját ismerik el.
1991. június 1-jén Prágában aláírták a Varsói Szerződés megszűnéséről szóló dokumentumot.
|
|
