Évfordulók július 31-én
1490. július 31-én találkozott II. Ulászló és az országgyűlés küldöttsége a Pozsony megyei Farkashidán. Az új uralkodó elfogadta a megszavazott választási feltételeket, a küldöttség pedig hódolt az neki. II. Ulászló megígérte, hogy nem vezet be olyan újításokat mint Mátyás, valamint a rendek megkérdezésével kormányoz
1849. július 31-én a Fehéregyháza és Segesvár közti völgyben zajló ütközetben halt hősi halált Petőfi Sándor. A csata kezdetén Petőfi Bem körül volt, ló és fegyver nélkül; Bem a délután egykor utasította Petőfit, hogy hagyja el a csatateret. Később különböző pontokon látták a költőt, amint a harc folyását figyelte és jegyezgette. A magyar sereg visszanyomása és egy részének bekerítése délután 5-6 óra körül történt. Ötkor még látták a Sárpatak hídján, ahol 200 székely ifjú katona 800 kozákkal küzdött. Egy Lengyel József nevű székelykeresztúri katonaorvos lóhátról kiáltott még neki, hogy fusson, mire ő – lova már nem lévén – futva elindult. Meghalni nem látta senki.
A tudomány mai állása szerint itt történt a költő halála. Más elméletek szerint hadifogolyként Szibériába hurcolták, ahol később vagy kivégezték, vagy természetes halállal meghalt. Ezekre az elméletekre azonban mindmáig nem találtak bizonyítékokat.
1914. július 31-én gyilkolta meg egy párizsi kávéházban Jean Jaurès baloldali, háborúellenes politikust, akit a "világháború első áldozata"-ként is szoktak említeni, a nacionalista Raoul Villain. A gyilkosság tükrözte az első világháborút megelőző, szinte minden országra jellemző, szélsőségesen felfokozott nacionalista hangulatot.
1919. július 31-én fogadták el Weimarban - ahonnan a nem hivatalos nevét kapta - a Weimari Köztársaság alkotmányát. Az állam hivatalos neve, akárcsak a Harmadik Birodalomé, Német Birodalom volt. Az állam 14 évig állt fenn, bár Hitler és a nemzetiszocialisták hatalomra jutása, és hatalmuk megszilárdítása tulajdonképpen a köztársaság alkotmányának keretei közt történtek.
Évfordulók július 30-án
1849. július 30-án Kossuth Lajos kormányzóelnök a honvédseregek főparancsnokává a lemondott Mészáros Lázár helyett Henryk Dembiński altábornagyot nevezte ki. Az ő feladata volt a magyar főerők Tisza–Maros szögében történő összpontosítása. Lehetőség nyílt a magyar sereg előtt egy sikeres hadműveletre a Haynau vezette császári erőkkel szemben, Dembinszky azonban harc nélkül feladta Szegedet, majd a kormány utasítása ellenére nem Arad, hanem Temesvár felé vonult vissza. Érzékelve tehetetlenségét augusztus 9-én ismét leváltották, helyére Bemet nevezték ki.
1907. július 30-án a király szentesítette az 1907. évi XLIV., ún. derestörvényt, amely a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszonyt szabályozta. A törvény a cselédeket részlegesen megfosztotta a szabad költözködés és a személyes szabadság jogától, sőt esetenként testi fenyítéket is megengedett.
1948. július 29-én lemondott Tildy Zoltán köztársasági elnök. Egy nappal korábban az MDP határozatot hozott arról, hogy Tildynek le kell mondania. Rákosi szerint erre két ok miatt volt szükség: az egyik, mert a köztársasági elnök nem következetes demokrata; a másik, hogy veje, Csornoky Viktor, Magyarország kairói követe kém, valutaüzér és hazaáruló. Miután a belügyi szervek Csornokyt őrizetbe vették, Tildy megírta lemondó levelét. Helyére a parlament Szakasits Árpádot választotta köztársasági elnökké. Tildy Zoltán házi őrizetbe került, vejét pedig a Népbíróság 1948. november 15-én halálra ítélte, amit végre is hajtottak.
Évfordulók július 29-én
1095. július 29-én elhunyt I. (Szent) László király. Nem sokkal halála előtt a szerveződő első keresztes hadjáratban személye vezérként komolyan számításba került a nemzetközi diplomáciai tárgyalásokon. 1195-ben a morva herceg megsegítésére hadjáratot indított a cseh király ellen. A hadjárat alatt azonban megbetegedett. Miután közelegni érezte halálát, Lengyelországból haza hívatta (Könyves) Kálmán püspököt, I. Géza fiát, és utódjául jelölte. Halálát követően előbb Somogyvárott, a bencés apátságban temették el, ahonnan utóbb Váradra szállították hamvait.
1488. július 29-én III. Iván moszkvai nagyfejedelem levelet írt I. Mátyásnak, az "ugorok királyának", amelyben ágyúöntőket, aranyműveseket és bányászokat kért Mátyástól. Ugyanakkor aziránt is érdeklődött, hogy számíthatna-e támogatására IV. Kázmér lengyel király ellen.
1946. július 29-én kezdődtek meg Párizsban a második világháborút lezáró béketárgyalások. Az október 15-ig tartó megbeszéléseken a Bulgáriával, Finnországgal, Magyarországgal, Olaszországgal és Romániával kötendő béke volt terítéken. A békeszerződések aláírására 1947. február 10-én került sor.
Évfordulók július 28-án
1794-ben ezen a napon végezték ki a francia jakobinusok fő vezetőit, köztük Robespierre-t és Saint-Just-öt. Az előzmények: július 27-én a puccsal megbuktatott jakobinus vezetőket a párizsi börtönbe vitték, de Coffinhal tábornok még aznap délután kiszabadította őket. Robespierre-ék a városházára menekültek, ám a Konvent ekkor már döntött sorsukról: törvényen kívül helyezte őket, és elrendelte elfogatásukat. Az összeesküvők pártján álló katonaság ostromgyűrűje miatt estére a jakobinusok reménytelen helyzetbe kerültek, ezért sokan kétségbeesett tettekre szánták el magukat. A „Megvesztegethetetlen” öccse, Augustin és a jakobinus puccsban egykor kulcsszerepet játszó Hanriot az ablakon át próbáltak távozni, de lábukat törték; Le Bas öngyilkos lett, és feltételezhetően hasonló tettre szánta el magát Robespierre is, akinek egy golyó szétroncsolta az állkapcsát (az is lehetséges, hogy egy kósza lövedék találta el). Többen próbáltak elrejtőzni a városházán, de az éjjel kettő óra után rohamozó katonaság mindenkit kézre kerített. A Konvent ítélete nyomán Robespierre-t és húsz társát július 28-án délután lefejezték a Place de la Révolution-on – a Forradalom terén –, a következő napokban pedig még körülbelül 80 ember jutott hasonló sorsra. Időközben a thermidori puccsot szervezők vezetésével új Konvent alakult, mely véget vetett a terrornak, leromboltatta a guillotine-okat, és egy, a nagypolgárság számára kedvező rendszert épített ki.
1849. július 28-án a Szegeden ülésező országgyűlés elfogadta a zsidók egyenjogúsítását (így a zsidók izraelita vallású magyar állampolgárok lettek), valamint a nemzetiségi törvényt, amely községi és megyei szinten is biztosította volna a nyelvhasználatot (a törvényeket a király nem szentesítette). A 17 pontból álló, irányelveknek, útmutatásnak szánt szabály „minden népiségek nemzeti szabad fejlődésének” biztosítására egyrészt a hivatali nyelvhasználatot szabályozta, másrészt az egyházi, iskolai ügyekre tért ki.
A nemzetiségi többségű megyékben a belső adminisztrációt is átengedte a helyi főnyelvnek, s ott is, ahol a nem magyarok csak kisebbséget alkottak, minden hivatalos gyűlésen szólhattak anyanyelvükön. A helyi nemzetőrség nyelve szabadon választható, az oktatás nyelvéül „mindig a községi vagy illetőleg az egyházi nyelv fog használtatni”. Anyanyelvén mindenki fordulhat a hivatalos fórumokhoz. Az egyházak teljes szervezeti ügyintézési és nyelvi szabadsága mellett, a „görög szertartásúak számára” a budapesti egyetemen hittudományi kart terveztek létesíteni.
1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia miután a július 25-én küldött ultimátumára adott szerb választ nem találták kielégítőnek, hadat üzent Szerbiának. Ezzel megkezdődött a hadüzenetek küldözgetésének időszaka, és megindultak a hadigépezetek. A központi hatalmak, mely kezdetben a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia volt, bár rövidesen csatlakozott Törökország, új frontokat nyitva, terve az volt, hogy a Monarchia feltartóztatja az orosz erőket, míg a németek csapást mérnek a franciákra. Mindenáron el akarták kerülni a kétfrontos háborút. Azonban, az orosz mozgósítás a vártnál gyorsabban zajlott le, így azelőtt tudták megkezdeni hadműveleteiket, mielőtt az Osztrák-Magyar Monarchia hadsereg végezhetett volna Szerbiával. E meglepetés komoly veszteségeket okozott. Ugyanakkor nyugaton sem jött be a németek számítása, a jelentős előrenyomulás ellenére a brit-francia erők megállították őket. A történések, mint arról már volt szó, igazából mindenkit megleptek. Egyszer az Osztrák-Magyar Monarchiáról mondta vagy írta valaki, hogy mindig az előző háborúra készült fel. Az első világháború esetében elmondható, hogy mindenki egy másik háborúra készült.
Évfordulók július 27-én
1526. július 27-én a török seregek kéthetes ostromot követően elfoglalták Péterváradot. Pétervárad Nándorfehérvár eleste után a magyar végvárvonal központja lett. Ez volt Tomori főhadiszállása. A várat július 13-án vette ostrom alá a török. Alapy György, a vár kapitánya vésőivel két ostromot is visszavert. Tomori végül kénytelen volt magára hagyni a védőket, mert nem érkezett meg a királytól kért segítség.
1552. július 27-én, Losonczy István temesi ispán, külföldi zsoldosai nyomására, feladni kényszerült Temesvárt. Ahmed pasa június 24-én látott hozzá a vár ostromához. és bő egy hónapig tartóztatta fel a török seregeket. A 25-i török rohamot követően a védők beszorultak a várba. Emiatt Losonczy - zsoldosai nyomására - tárgyalásokat kezdett Ahmed pasával, akivel megegyezett abban, hogy a védők fegyveresen, minden vagyonukkal szabadon elvonulhatnak, a törökök nem rabolják ki a várost, azokat a lakosokat pedig, akik maradni akarnak, megtartják jogaikban.
A törökök azonban tőrbe csalták, védősereget, mert alighogy elhagyták a várost, rájuk rontottak és lekaszabolták őket. A sebesült Losonczyt a pasa lefejeztette, majd fejbőrét lenyúzatta, szalmával megtöltette és elküldte a szultánnak, a koponyáját pedig Temesvár előtt egy karóra szúratta.
1927. július 27-én alakult meg a Magyar Revíziós Liga az irredenta tevékenység szervezésére, és összehangolására. Elnökéül a kor ünnepelt és népszerű íróját, Herczeg Ferencet választották. A Liga társadalmi szervezetként arra törekedett, hogy a világ fontosabb országaiban felhívja a figyelmet a trianoni béke igazságtalanságaira, s ezzel elősegítse a revízió sikerét.
Évfordulók július 26-án
1633. július 26-án cseh politikusok svéd közvetítéssel szövetséget ajánlottak I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek, aki visszautasította az ajánlatot.
1685. július 26-án Ibrahim budai pasa megkezdte Esztergom ostromát. Sáncokat ástak, a Szent Tamás-hegyről ágyúzni kezdték a várost, mire a védők Joachim Strasser vezetésével kirohanással viszonttámadtak. Augusztus 9-ére a folyamatos ágyútűz következtében több helyen leomlott a várfal, de másnap Lotaringiai Károly 44 ezres seregével megindult Esztergom felmentésére. Végül a táti csatában megverték a törököket.
1703. július 26-án Debrecen szabad királyi város hűséget esküdött a Hajdúsámsonban állomásozó Rákóczinak.
1919. július 26-án a Vörös Hadsereg megkezdte a visszavonulást a tiszai fronton. A csehszlovák hadsereg válaszul, hogy a Vörös Hadsereg előző nap bombázta Csapot, megszállta a július 1-én létesített felvidéki semleges zónát.
Évfordulók július 22-én
A nándorfehérvári diadal emléknapja
2011. július 7-én a Magyar Országgyűlés, az 58/2011. (VII. 7.) OGY határozatával a nándorfehérvári diadal 555. évfordulója tiszteletére július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
1456. július 4–21. között a keresztény magyar és szerb katonák, Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed török szultán hatalmas túlerőben lévő seregével szemben, majd július 22-én, Hunyadi János és Kapisztrán János vezetésével a vár melletti csatában győzelmet arattak a török felett.
A diadalt a magyar hadtörténelem az egyik legjelentősebb győzelemként tartja számon, amely mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozásait.
1132. július 22-én II.(Vak) Béla magyar király, III. Lipót osztrák őrgróf fiának, Adalbertnek a segítségével a Sajó mellett legyőzte Könyves Kálmán állítólagos fiának, Borisznak és az őt támogató III. (Ferdeszájú) Boleszláv lengyel fejedelemnek orosz és lengyel seregeit. A trónkövetelő magyar híveit a király elfogta, III. Boleszláv is nehezen menekült meg. A csata után Borisz visszatért Lengyelországba.
1443. július 22-én Budáról elindult I. Ulászló király a török elleni ún. hosszú hadjáratra. A hadjárat vezére Hunyadi János lett. A 35.000 főnyi sereg magyar és lengyel bandériumokból (ezekben nehéz- és könnyűlovasok szolgáltak), 10.000 havasalföldi (rumén) könnyűlovasból és gyalogosból, cseh és német gyalogos és lovas zsoldosokból, néhány ezer önkéntesből és 3000 szekérből állt. A hadjárat a 6 győztes csata, sok török fegyveres megölése, Szerbia és Bulgária nagy részének fölszabadítása ellenére részleges sikert hozott Nem sikerült Drinápolyt bevenni, s a törököt kiszorítani Európából.
Évfordulók július 21-én
1342. július 21-én ezen a napon koronázták királlyá I. (Nagy) Lajost. Hat nappal apja halála után Csanád érsek a püspökök közreműködésével Székesfehérvárott helyezte a fejére Szent István koronáját. Koronázása után első útja Nagyváradra vezetett, a példakép Szent László sírjához, ahol „felidézte emlékezetébe ama sok vitéz férfiút, akik vérük ontását ajánlották fel a hazáért, s nem is haboztak vérüket ontani, hogy maradéknál is haláluk után dicsőség legyen osztályrészük. Erre gondolva elmélkedett, és hánytorgatta lelkében, hogyan szerezhetné és állíthatná vissza Isten segítségével kellő állapotába országa jogait, melyeket a szent korona gyalázatára szomszédos fejedelmek elfoglaltak, s lázadók vagy hűtlenek vakmerően elragadtak”.
1414-ben ezen a napon született IV. Sixtus pápa. A ferences rendi barát filozófiai és teológiai tanulmányait a paviai és bolognai egyetemen folytatta. 1467-ben bíborossá nevezték ki. Számos egyetemen tanított, jó néhány értekezés fűződik nevéhez. Ezekben élesen elhatárolta magát és rendjét a dominikánusoktól. Merev elzárkózása Szent Domonkos követőitől egészen 1471. augusztus 9-ig tartott, amikor is a pápai trónra lépett.
XI. Lajos francia királlyal hosszú és keserves küzdelmet folytatott a francia egyház feletti befolyás megszerzésére. A firenzei Medici-családdal is elmérgesedett viszonya, miután unokaöccse részt vett a Mediciek megdöntését célzó Pazzi-összeesküvésben (1478). Az eset után a pápa hadba lépett Firenze ellen.
Tervei között szerepelt egy keresztes háború indítása is, ehhez azonban nem kapta meg a szükséges támogatást. A megfelelő létszámú hadsereg hiánya ellenére a pápa tengeri flottája részt vett abban a partraszállásban, mely végül Szmirna (a mai törökországi Izmir) bevételéhez (1472) vezetett.
Pápasága alatt ugyan nagy előszeretettel protezsálta be rokonait, családtagjait különböző befolyásos állásokba, alapvetően jól működtette adminisztrációját. A spanyol inkvizícióval elvben egyetértett, ám amikor tudomást szerzett az ottani kegyetlenkedésekről, és igazságtalan megtorlásokról, akkor befogadta a spanyolhonból menekülő zsidókat.
Még egyetemi tanár korában ismerkedett meg kora vezető művészeivel. Később pápaként a kultúra támogatójaként is hírnevet szerzett magának: megbízást adott a Vatikáni Kórus megalapítására, a Vatikáni Könyvtár berendezésére és pápák történetének megírására. Az ő utasítására hozták létre a Vatikáni Levéltár ősét is. Nevét egy gyönyörű szentély, a vatikáni Sixtus-kápolna őrizte meg.
1456. július 21-én vette kezdetét Nándorfehérvár utolsó török ostroma. A késő délután indult első rohamot követően a török sereg rövidesen behatolt a városba. Hunyadi nehézlovassága ekkor kitört a belső várból, és rettenetes pusztítást okozott az első hullám kevésbé képzett és felszerelt csapatai között. A következő roham során mindkét fél pihent erőket is mozgósított, és elkeseredett küzdelem bontakozott ki, melyben a védők élveztek előnyt, ugyanis a szűk, romos terepen nem tudott érvényesülni az ostromlók létszámfölénye. Ennek ellenére a vár helyzete válságosra fordult, egy, a belső várban tartott tanácskozáson még a megadás lehetősége is felmerült. A magyarok mégis a harc mellett szavaztak, s következett a harmadik roham, melynek során a legkritikusabb pillanatban került sor a horvát származású Dugovics Titusz legendás hőstettére. Látván, hogy egy török kitűzi a próféta zöld zászlaját a várfokra, odarohant, és mivel nem bírt az ellenséggel, magával rántotta őt a mélybe. Hajnalban Hunyadi újra kitört, de mivel mindkét sereg súlyos veszteségeket szenvedett és vészesen kimerült, a fővezérek inkább a kivárásra játszottak.
Minden vezéri szándék ellenére mégis döntő fordulatra került sor. A keresztesek előbb a várból, majd az addig tétlenségre kárhoztatott csapataikkal a Száván túlról is kezdtek átszivárogni a török tábor felé, és birtokba vettek egy dombot a Száva mentén. A szigetről egyre többen csatlakoztak hozzájuk, így Kapisztránnak nem volt más választása, mint átmenni hozzájuk. A fellelkesedett kereszteseket a balszárnyon álló anatóliaiak ágyúi felé fordította, akik futásnak eredtek, nem feltétlenül gyávaságból, hanem talán azért, mert jelentős részük keresztény zsoldos katona volt, akikre nagy hatással lehetett a Kapisztrán vezette keresztes had. Ekkor mindkét parancsnok riadót rendelt el. Mehmed lépett először – és vesztett. Legerősebb csapataival a keresztesek ellen fordult, védtelenül hagyva a várkaput és a jobb szárnyon álló ruméliai tüzérséget. Hunyadi észrevette a lehetőséget, legképzettebb katonáival megtámadta a ruméliai ágyúkat, majd részben azok tüzét is korábbi gazdáik ellen fordítva hátba támadta Mehmed főerőit. A teljes megsemmisülést csak a Száva partjánál állomásozó szpáhik közbelépése tudta megakadályozni. Másnapra a török sereg maradéka szinte szó szerint elfutott.
Évfordulók július 20-án
1467. július 20-án Pozsonyban Academia Istropolitana néven megnyitotta kapuit az új egyetem. Az egyetemen olyan tudósok oktattak, mint Johannes Regiomontunus, königsbergi születésű csillagász, aki nem sokkal korábban Esztergomban megírta az égitestek pályáját bemutató művét; Martinusz Bylica de Ilkusz lengyel csillagász, aki 1498-ban megírta a Pozsony fölött megjelent üstökösről szóló művét, valamint Johanes Gattus itáliai dominikánus szerzetes, az egyházjog és teológia doktora. Az egyetem virágkorát Vitéz Jánosnak, az intézmény első kancellárjának idején élte. Miután 1472-ben Vitéz János meghalt, megindult a hanyatlás, és 1488 és 90 között meg is szűnt.
1526. július 20-án II. Lajos magyar király négyezer ember élén elindult Budáról a tolnai gyülekezőhelyre, hogy szembeszálljon az országra támadó törökökkel. A sereghez útközben egyre többen csatlakoztak, illetve további három nagyobb sereg érkezését várták.
1919. július 20-án a Vörös Hadsereg támadást indított a román csapatok ellen a Tiszántúl felszabadítása érdekében. A magyar fél betartotta a Clemenceau-jegyzékben foglaltakat, kiürítette az északi hadjáratban elfoglalt területeket, azonban a román csapatok nem vonultak vissza. A Tokajnál, Szolnoknál és a Csongrádtól délre kezdődött támadás a kezdeti sikerek után (másnap, július 21-én elfoglalták Szentest és a Csongrád megyei Szegvárt) összeomlott, a román túlerő ellentámadásba ment át. A demoralizálódott, bomlófélben lévő magyar csapatok különösebb ellenállást nem fejtettek ki. A románok július 30/31-én átkeltek a Tiszán, augusztus 3-4-én vonultak be Budapestre. Időközben, augusztus 1-jén a hatalmat a Tanácsköztársaság vezetői a Peidl Gyula vezette szakszervezeti kormánynak adták át, majd többségük Bécsbe távozott.
1944. július 20-án Claus von Stauffenberg ezredes sikertelen merényletet hajtott végre Adolf Hitler ellen a Führer főhadiszállásán, a Wolfschanzéban. Tisztek egy csoportja, így Stauffenberg mellett Karl Friedrich Gördeler, Lipcse volt hitlerista polgármestere, a légierő főparancsnoka, Johannes Popitz, volt tárca nélküli miniszter, Fritz Diethof Schulenburg gróf, volt moszkvai követ, Erwin Rommel tábornagy, Hans Günther Kluge tábornagy, Ludwig Beck vezérezredes és mások a Führer eltávolítását tervezték. A gyilkosságot megtervező összeesküvők a Valkűr-hadművelet során megkísérelték átvenni a hatalmat Berlinben. A Stauffenberg által használt bombák azonban nem voltak elég hatékonyak, Hitler csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A sikertelen merényletet követően komoly megtorlás következett, magát Stauffenberget másnap végezték ki. Peter Steinbeck karlsruhei történészprofesszor szerint a sikertelen merényletet követő hetekben Hitler mintegy hétezer embert vétetett őrizetbe, és sorra hirdették ki a halálos ítéleteket is. Az összeesküvésben való állítólagos részvétele miatt kellett Erwin Rommel tábornoknak is öngyilkosságot elkövetnie.
Évfordulók július 19-én
1463. július 19-én a Vitéz János vezette küldöttség megegyezett III. Frigyes német-római császárral a magyar korona visszaadásáról, amiért Frigyes 80 ezer forintot követelt. Hunyadi Mátyás kifizette az összeget.
1553. július 19-én lépett trónra I. Véres) Mária, VIII. Henrik és Aragóniai Katalin leánya. Henrik egyetlen fiúörököse fiatalon meghalt, ezért koronázták meg az első házasságból született Katolikus Máriát. Mellékneveit drasztikus rekatolizálási kísérletéért kapta, melynek során az apja idején reformátussá lett nemeseket, egyháziakat, egyszerűbb rendű embereket küldött vérpadra vagy máglyára.
1870. július 19-én az I. vatikáni zsinat kimondta a pápa csalhatatlanságának dogmáját. Egyházfők és kormányok tiltakoztak a törvény ellen Európa-szerte, de IX. Pius pápa kényszerítő eszközökkel igyekezett megtörni az ellenzőket.
1952. július 19-én kezdődött Helsinkiben az a Nyári Olimpia, amely Magyarország számára mindeddig a legnagyobb sikert hozta. 69 ország versenyzői küzdöttek a 149 bajnoki címért, melyből a magyar sportolók 16 arany-, 10 ezüst-, és 16 bronzérmet szereztek, s ezzel az éremtáblázaton a harmadik helyen végeztek.
Évfordulók július 18-án
67. július 18. éjjelén tűz keletkezett a Circus Maximusban, amely átterjedt egész Rómára. A háromnapos tűzvészben a város nagy része leégett, amiért Néró a keresztényeket vádolta, s ezzel megkezdődött a keresztényüldözés. Sokan magát a császárt okolták a tűz miatt, ugyanis Néró újjá szándékozott építeni Rómát: a faházak helyett kőépületeket emeltetett, s a keskeny sikátorokat megszűntetve széles utcákat alakíttatott ki.
1374. július 18-án, egy nappal hetvenedik születésnapja előtt meghalt Francesco Petrarca, Itália első és legnagyobb hatású humanista költője, a klasszikus filológia megalapítója. Megszállottan kutatott régi, latin nyelvű iratok után, ő talált rá Cicero kallódó leveleire is, a latin szó szerelmese volt. Kortársai igen nagyra tartották latin műveiért, ő maga a Scipioról szóló hőskölteményét, az Africát tartotta főművének. Többszáz szonettjét, canzonéját, sestináját mellékesen írta, a kor divatjának hódolva, mégis ezek az olasz nyelven írt versek hozták meg számára a halhatatlanságot (forrás: Szerb Antal).
Művei kiváló költőink fordításában olvashatók a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) oldalain.
1918. július 18-án született Nelson Mandela, Nobel-békedíjas polgárjogi aktivista, az aparheid elleni küzdelem élharcosa, a Dél-afrikai Köztársaság első színesbőrű elnöke.
Évfordulók július 17-én
1603. július 17-én halt meg Székely Mózes, az egyetlen székely nemzetiségű erdélyi fejedelem. Brassó mellett a Basta ellen vívott csatában esett el, levágott fejét a havasalföldi vajdának "ajándékozták", testét a legnagyobb titokban Michael Weiss brassói bíró temette el. Székely Mózesról írás található az erdélyi fejedelmekről szóló sorozatunkban.
1936. július 17-én hangzott el a spanyol rádióban: "Egész Spanyolország felett felhőtlen az égbolt", ami jeladás volt a kormányellenes lázadás megindítására, s ezzel kitört a spanyol polgárháború. A baloldali köztársaság ellen fellépő nacionalisták Franco tábornok vezetésével élvezték Hitler és Mussolini támogatását, míg a köztársaságiaknak Mexikó és a Szovjetunió segített. Mint minden polgárháborút, ezt is borzalmas tisztogatások kísérték. Mindkét oldal több tízezer embert végzett ki politikai vagy vallási nézetei miatt, de gyakran minden ok nélkül is, valamiféle bosszúból, erőfitogtatásból, a gyilkolás kedvéért. A véres harcok három év múlva a falangisták (Falange: Franco fasiszta pártja) győzelmével fejeződtek be, ezután tízezerszám menekültek a baloldaliak a diktatúrává alakult Spanyolországból. Franco 1975. november 20-ig élt, utódául I. János Károlyt nevezte meg, aki fokozatosan demokratizálta az országot, s azóta is Spanyolország uralkodója.
1945. július 17. a potsdami konferencia nyitónapja, Truman USA elnök (Roosevelt áprilisban elhunyt), Clement Attlee brit miniszterelnök (Churcill a választásokon vereséget szenvedett), valamint Sztálin részvételével. A konferencia fő témája Németország volt, de szóba került Olaszország, és Közép-Európa sorsa is. Meghatározták Németország megszállási övezeteit, döntöttek a jóvátételi igényekről, és az is ekkor határoztatott el, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország kitelepítheti német nemzetiségi állampolgárait ( az emberiesség szempontjait figyelembe véve !? - mondták ki!).
Évfordulók július 16-án
1054. július 16. a nagy egyházszakadás, a szkizma dátuma. IX. Leó római pápa küldöttei ezen a napon a Hagia Sophia templom oltárára helyezték a Kerulláriosz Mihály pátriárka kiközösítését elrendelő pápai bullát. Válaszul a pátriárka kiközösítette a küldöttség összes tagját. A nyugati és keleti egyházfők közötti hatalmi harc, a politikai és teológiai nézeteltérések, állandósult viták és indulatok a kölcsönös kiközösítési aktusban csúcsosodtak ki. 1999-ben II.János Pál volt az első pápa, aki ortodox országba - Romániába - látogatott. Gesztusát a román pátriárka 2002-ben viszonozta.
1342. július 16-án I. Károly halála után fia, a 16 éves I. (Nagy) Lajos lépett trónra. Koronázása öt nappal később történt Székesfehérvárott. Uralkodása a Magyar Királyság egyik fénykora volt, országát európai nagyhatalommá tette. Az, hogy birodalma határait három tenger mosta csak legenda. Bár 1370-ben lengyel királlyá koronázták, Lengyelország határa akkor nem terjedt a Balti-tengerig, és ugyan Moldva is a birtokában volt, de a Fekete-tengerhez nem volt kijárata.
1918. július 16-án született Szilágyi János György ókorkutató, művészettörténész, főmuzeológus, a történettudomány akadémiai doktora, címzetes egyetemi tanár.
1945. július 16-án az Egyesült Államokban felrobbantották az első atombombát, az új-mexikói kísérleti telepen. A sikeres kísérletet titokban tartották augusztus 6-ig, a Hirosima elleni támadásig.
Évfordulók július 15-én
1099. július 15-én az első keresztes hadjárat során elfoglalták Jeruzsálemet, melyet június 9-én értek el és zártak körül. A keresztesek tömegmészárlást hajtottak végre a városban, majd körmenetet tartottak és elzarándokoltak a Szent Sírhoz.
1162. július 15-én királlyá koronázták II. Lászlót, II. (Vak) Béla másottszülött fiát. A szertartást Mikó kalocsai érsek végezte, mert az esztergomi érsek, Lukács nem vállalta, sőt kiátkozta az uralomra jogtalanul törő herceget. A trón várományosa László fivérének, II. Gézának a fia, III. István volt, aki tizenöt éves volt apja halálakor. II. László alig fél évet uralkodott, valószínüleg méreg végzett vele 1163. január 14-én. 31 évet élt.
1846. július 15-én megnyitják Magyarország első vasútvonalát Pest és Vác között 34 km hosszúságban. Az összegyűlt előkelőket 28 km/h sebességgel vitte a vonat. Eleinte a kocsikban nem volt ablak, világítás, fűtés.
1900. július 15-én született Passuth László író, műfordító. Pályáját történelmi tanulmányokkal, útirajzokkal és fordításokkal kezdte. Életrajzi regényeket írt a művészettörténet nagy alakjairól: A mantuai herceg muzsikusa (Monteverdi), Lagúnák (Giorgone), A harmadik udvarmester (Velázquez). A legnagyobb népszerűséget történelmi regényei hozták meg számára, mert munkásságát alapos filológiai előmunkálatok (forráskutatás, szövegkritika, szövegelemzés, azaz a téma komplex módszerű tanulmányozása) jellemezték. Első sikere az Esőisten siratja Mexikót volt. A magyar történelemhez, vagy ahhoz kötődő legismertebb regényei: Sasnak körme között (Zrínyi Ilona), Négy szél Erdélyben; Sárkányfej (Báthoryak), Hétszer vágott mező (II. Endre), Nápolyi Johanna, A Bíborbanszületett.
Történelmet és olvasást szerető látogatóinknak jó szívvel ajánlom Passuth László könyveit!
Évfordulók július 14-én
1500. július 14-én II. Ulászló - öccse, János Albert lengyel király nevében is - csatlakozott a pápa, a francia király és Velence törökellenes szövetségéhez. A szerződés, mely Budán kötetett, másik hozománya az új királyné, a későbbi II. Lajos édesanyja és a magyar király házassága volt.
1933. július 14-én a Harmadik Birodalomban több fontos törvényt fogadtak el. Az egyik megtiltotta pártok alakítását, az ország egyetlen pártja a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) lett. Ugyanezen a napon fogadtak el az örökletes betegségekkel rendelkezők sterilizálását engedélyező törvényt. A Harmadik Birodalom, és általában a fajelmélet egyik alapvető eszméje volt a faj tisztaságának megőrzése, nemcsak a más, alacsonyabb rendű fajokkal való keveredéstől, de a különböző fizikai, szellemi torzulásoktól, betegségektől. Szintén e napon fogadtak el törvényt, mely számos Kelet-Európából Németországba vándorolt zsidót megfosztott német állampolgárságától.
1944. július 14-én Horthy Miklós parancsot adott az Eichmann utasítására Kistarcsáról deportált zsidók visszavitelére. A magyar követségek közben magyarázó jegyzéket kaptak Magyarország döntéséről a zsidók "külföldi munkára" való küldésének leállításáról.
Évfordulók július 13-án
1841. július 13-án Londonban Franciaország, a Habsburg Birodalom, Anglia, az Orosz Birodalom,és Poroszország aláírta a Dardanella egyezményt (második londoni egyezmény néven is nevezik). Ennek értelmében békeidőben az Oszmán Birodalomnak minden hadihajó előtt zárva kellett tartania a szorosokat, továbbá, a szorosokat érintő kérdésekben ettől fogva az aláíró hatalmak döntöttek, illetve az Orosz Birodalom hozzájárult az unkiár-iszkeleszi szerződés hatályvesztéséhez, azaz kénytelen lemondani a Porta fölötti protektorátusról.
1930. július 13-án a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) döntése alapján Montevideóban kezdetét vette az első labdarúgó világbajnokság. A bizottság választása minden valószínűség szerint azért esett a dél-amerikai országra, mert Uruguay vállalta egy 100 ezer fős stadiont felépítését. A világ országainak érdektelensége azonban akkora volt, hogy a szervezők alig tudtak 13 olyan csapatot összeszedni, akik hajlandóak voltak Uruguayban megmérkőzni egymással.
Az Uruguay és Argentína közötti döntő mérkőzésre július 30-án 80 ezer néző előtt, a félig kész Centenario stadionban került sor. A meccs elején az argentinok játszottak jobban, de 2:1 után az uruguayiak fordítottak, és végül 4:2-re megnyerték az első labdarúgó világbajnokságot. Montevideo ezután napokig örömmámorban úszott.
1933. július 13-án fogadta el a felsőház az 1933. évi XXIII. tc.-et "az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről szóló 1920:I. tc. 13. §-ának újabb módosításáról". A törvény tovább növelte a kormányzó kezében lévő hatalmat, megadta neki az országgyűlés elnapolásának, berekesztésének és feloszlatásának jogát.
Évfordulók július 12-én
1260. július 12-én miután a magyar had István királyfi vezetésével átkelt a Morván, majd Morvamezőn, Kroisenbrunn falu mellett kikényszerített csatában vereséget szenvedettek II. (Nagy) Ottokár cseh király hadaitól. Az ütközetben a magyarok oldalán részt vett Danyiil Romanovics halicsi, V. (Szemérmes) Boleszló kraakkói fejedelem és (Fekete) Leszek leczycai herceg. IV. Béla Rátót nembeli Loránd nádor közvetítésével békét ajánlott. A Magyar Királyság kénytelen volt lemondani a Babenbergek-örökségéről, Stájerországról és Ausztriáról, melyért másfél évtizede folyt a háborúskodás és megállapodtak abban is, hogy kisebbik fia, Béla elveszi Kunigundát, Ottó brandenburgi őrgróf lányát.
1806. július 12-én írták alá Párizsban a rövidéletű Rajnai Szövetség - tizenhat német állam szövetsége francia védnökség alatt - létrehozásáról szóló szerződést, mely egyben a Német-római Birodalom és a császári cím megszűntét is jelentette.
1944. július 12-én a minisztertanács ülésén Sztójay Döme ismertette Hitler válaszát a 7.800 zsidó kivándoroltatására vonatkozó kéréssel kapcsolatban. 1944. július 10-én ugyanis Adolf Hitler beleegyezett, hogy, a korábbi ajánlatnak megfelelően, 7.800 zsidó a semleges államok segítségével kivándoroljon Magyarországról, ha a többieket deportálják. Ugyanezen a napon spanyol ajánlat érkezett a Zsidó Tanácshoz 500 gyereknek Tangerba való befogadásáról.
1962. július 12-én, 50 évvel ezelőtt a londoni Marquee klubban adta első koncertjét a Rolling Stones brit rock zenekar.
Évfordulók július 11-én
1521. július 11-én - egyes hivatkozásokban július 12-én - Zimony védői, mintegy 400 Nándorfehérvárról kiszorult naszádos élükön Skobič (Szkoblics) Markóval (Györggyel) rövid ostrom után megadták magukat Hüszrev szendrői bégnek.
1848. július 11-én hangzott el az országgyűlésben Kossuth Lajos felajánlási beszéde, melynek hatására az országgyűlés közfelkiáltással megszavazta 200.000 (40.000 azonnal) újonc katona felszerelését, és 42 millió forint hitel honvédelmi célokra való felhasználását.
1869. július 11-én az Általános Munkásegylet közgyűlése Táncsics Mihályt választotta az egylet elnökévé.
1912. július 11-én hirdették ki az 1912. évi XXXVI. tc.-et a debreceni és pozsonyi tudományegyetemek felállításáról, melyeknek feladata a növekvő igények kielégítése volt.
Évfordulók július 10-én
1290. július 10-én kun előkelők: Árboc, Törtel és Kemence rokonaikkal Körösszeg váránál embereikkel rárontottak a sátrában alvó IV. (Kun) László királyra és megölték. Az uralkodó egyéni tragédiája, hogy végül szeretett kunjai kezétől veszett el. A gyilkosság közelebbi oka ismeretlen, és nem alaptalan a gyanú, hogy a közeli várúr, a nagyhatalmú Borsa Kopasz részes volt a gyilkosságban. A király testét Csanádra szállították, és a székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Mizse nádor ezt követően leszámolt a gyilkosokkal és rokonaikkal.
1621. július 10-én Bethlen Gábor fejedelem csapatai Érsekújvár mellett fényes győzelmet arattak II. Ferdinánd hadai felett és felmentették az ostrom alatt álló várost. A csatában a császári seregek parancsnoka, Charles Bonaventura Buquoi is elesett.
1940. július 10-én Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter Münchenben tárgyalt Hitlerrel és az olasz külügyminiszterrel Cianoval. Hitler a magyar-román ellentétek tárgyalások útján való megoldását javasolta, és megígérte, hogy Mussolinivel egyetértésben javasolja a román királynak a megegyezést: a magyar-román tárgyalásokon Németország nem kíván részt venni.
ÉVFORDULÓK JÚLIUS 9-én
1723. július 9-én született Makó Pál jezsuita tanár, matematikus, tankönyvíró. A bécsi Theresianum tanára volt. Komoly szerepet vállalt a magyar közoktatásügy újjászervezésében, részt vett a Ratio Educationis kidolgozásában.
JÚLIUS 9. Argentina nemzeti ünnepe. Amikor Buenos Aires polgárai megtudták, hogy Napóleon megfosztotta trónjától a spanyol királyt,létrehozták az Első Kormányzó Juntát. A formális függetlenséget 1816-ban a fenti napon kiáltották ki.
1824. július 9-én született Mednyánszky Sándor Cézár az 1848/49-es szabadságharc tábori főpapja. Több csatában teljes papi díszben rohamosztagokat vezetett. Világos után távollétében halálra ítélték. Kossuth megbízásából kapcsolatban állt londoni emigránsokkal, majd egy ottani vállalkozó megbízottjaként Ausztráliába utazott. Onnan Franciaországba visszatérve 1857. április 20-án öngyilkos lett.
ÉVFORDULÓK JÚLIUS 8-án
1167. július 8-án Zimonynál vereséget szenvedett III. István a bizánci I. Mánuéltól, II. Jóannész és Piroska (Eiréné), Szent László leányának fiától. III. István öccse, a leendő III. Béla Bizáncban nevelkedett trónörökösként, mivel Mánuélnak (sokáig) nem született fia. Ez és a magyarországi trónharcok (István és nagybátyjai között), jó ürügyet szolgáltattak Mánuélnak a területi hódításra, minthogy Béla dalmát és horvát herceg is volt. A magyarok veresége után Bosznia, Dalmácia, Horvátország és a Szerémség bizánci uralom alá került.
1611. július 8-án Brassó mellett Radu Serban vereséget mért Báthory Gábor seregére. Erdély fejedelme terjeszkedni akart, s elűzte a havasalföldi vajdát. Hódítása azonban rövid életű volt, mert a Porta visszaparancsolta. Az egy évvel korábban legyőzött vajda ezúttal sikerrel lépett föl ellene, főleg mert Nagy András hajdúkapitány elpártolt tőle, Bethlen Gábor pedig megfutamodott. A vesztes csatában több hűséges vezére elesett, őt magát is csak testőrei tudták kimenteni.
1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc, II. Rákóczi György és Báthory Zsófia egyetlen fia. Kisgyermekként fejedelemmé választották, de apja hibás politikai és háborús döntései miatt sosem került trónra. Zrínyi Ilona férje és II. Rákóczi Ferenc édesapja volt.
1704. július 8-án a gyulafehérvári országgyűlés fejedelemmé választja II. Rákóczi Ferencet,bár ebben az időben két "választott" fejedelme is volt az addigra már önállóságát vesztett országrésznek, II. Apafi Mihály és Thököly Imre. II. Rákóczi Ferenc 1709-ben kényszerült feladni Erdélyt, de fejedelmi cméről sosem mondott le.
ÉVFORDULÓK JÚLIUS 7-ÉN
1540. július 7-én született János Zsigmond, Erdély első fejedelme, I. (Szapolyai) János magyar király és Jagello Izabella fia. Apja halála után, még csecsemőként királlyá választották, így is nevezte önmagát: II. János Magyarország választott királya. Anyja és gyámjai nevelték, később uralkodtak helyette. Rövid élete során többször váltott vallást, kedvelt időtöltésként hitvitákat tartott.Kétségtelen szerepe volt az önálló Erdély létrejöttében. Nőtlenül, utód nélkül halt meg 31 éves korában.
1834. július 7-én született Angster József, Európa hírű orgonakészítő mester. Német telepesek gyermekeként jött a világra Kácsfaluban (Horvátország). Asztalosnak tanult, vándorútja során ismerkedett meg az orgonaépítéssel, majd a szakma legkeresettebbjei közé került. Pécsett telepedett le, ott alapított műhelyt, ami később gyárrá növekedett. Utódai az 1949-es államosításig folytatták művét.
1937. július 7-én a terjeszkedni kívánó Japán összecsapást provokál a Peking melletti Marco Polo-hídnál, amely háború kitöréséhez vezetett.
1946. július 7-én avatták szentté első amerikaiként Francesca Cabrinit. 1889-ben érkezett az USA-ba XIII. Leó pápa utasítására apácatársaival, hogy a lelki támasz nélkül tévelygő olasz bevándorlók sorsán könnyítsen.
ÉVFORDULÓK JÚLIUS 6-án
1044. július 6-án meggyilkolták a vesztett ménfői csatából menekülő Aba Sámuelt. A nemzetségfő I. István lánytestvérét kapta feleségül. Amikor 1041-ben elűzték Szent István utódát, Orseolo Pétert, a magyar előkelők őt választották királlyá. Péter azonban ragaszkodott a hatalomhoz és erős szövetségese volt III. Henrik személyében, aki újra trónra segítette. Sámuel király halálának időpontja bizonytalan, csak körülbelül datálható a fenti napra.
1415. július 6-án halt máglyahalált Husz János. Cseh pap volt, hitújító, aki keményen ostorozta a papság züllött életmódját, s ezzel magára vonta a főpapok haragját. John Wycliffe tanainak terjesztésével vádolták és a konstanzi zsinat elé idézték. Zsigmond menlevele ellenére, de az ő tudtával elfogták, és mint eretneket megégették. Halála után a cseh nép mártírként tisztelte, s a huszita mozgalom keretében harcba szálltak a pápaság és a császár ellen.
1935. július 6-án született Tenzin Gyatso, a XIV. dalai láma. A tibeti buddhizmus gyakorlatának megfelelően különböző vizsgálatok elvégzését követően őt ismerték el a XIII. dalai láma reinkarnációjának. Amikor 1950-ben a kínaiak megszállták Tibetet egyre nehezebb lett a helyzete, nem tudta megakadályozni a kolostorok lerombolását, s a hagyományos életmód erőszakos megszüntetését. 1959 tavaszán menekülnie kellett Lhasszából, Indiában kért és kapott politikai menedékjogot. Sokat utazik, a világ számos országában járt, mindenütt a vallási türelmet hirdeti. "Én mindig úgy gondoltam, hogy sokkal jobb, ha a vallások és a filozófiák széles sokfélesége létezik, mintha egy vallás és filozófia lenne." - mondta egy ízben. Világszerte ismert és rendkívül népszerű, karizmatikus vallási vezető. 1989-ben Nobel - békedíjjal tüntették ki.
ÉVFORDULÓK JÚLIUS 5-én
337. július 5-én halt meg Constantinus római császár, akinek uralkodása alatt lett államvallássá a kereszténység.
907-ben ezekben a napokban zajlott a pozsonyi csata, melynek lefolyásáról kevés adattal rendelkezünk. A nyugatiak számára ismeretlen reflexíjnak és a nomád harcmodornak köszönhetően őseink olyan fölényes győzelmet arattak, hogy II. Konrád 1030. évi támadásáig meg sem kisérelték a bejutást magyar területekre (akkor sem sok sikerrel).
1436. július 5-én az iglói egyzséggel véget értek a huszita háborúk. Luxemburgi Zsigmond erőszakkal akarta a cseheket visszatéríteni a katolicizmushoz, de vereséget szenvedett, s a cseh trónt is elveszítette. A sikertelenség Zsigmondot tárgyalásra késztette, ami a nevezett egyzséghez vezetett.
1792. július 5-én történt az utolsó császárválasztás a Német-római Birodalomban. A címet II. Habsburg Ferenc nyerte el. A Franciaország elleni háborújának vereségei és területi veszteségei miatt 1806-ban kénytelen volt lemondani trónjáról, attól fogva ő és utódai az osztrák császár címet viselték.
Évfordulók július 4-én
1187. július 4-én a galileai Tibériástól észak-nyugatra, Hattin közelében csapott össze Szaladin damaszkuszi szultán és az egyesült keresztes sereg, melyet III. Rajmund (Tripolisz ura), Lusignani Guido (jeruzsálemi király) és Ibelini Balian vezetett. Az ostromolt Esiva vára fölmentésére indult, melegtől és szomjúságtól meggyötört, rosszul vezényelt, kb. 20.000 fős keresztes sereget megsemmisítő vereség érte. Lusignani Guidót és a legtöbb előkelőt - III. Rajmund és csapata kivételével - elfogták, a templomosok és johanniták nagy részét leölték. A Szent Kereszt-ereklye Szaladin hadizsákmánya lett. E vereség megbosszulására hirdették meg a 3. keresztes hadjáratot
1490. július 4-én győzte le a csontmezei csatában Báthory István és Kinizsi Pál Corvin Jánost. Az 1490. június 17-i megegyezés után az országgyűlésre érkezett Corvin-párti hívek nem kívánták elfogadni azt, és a herceget arra biztatták, hogy a birtokában lévő koronával és kincsekkel délre induljon, ahol hívei birtokai voltak, és további erősítésre számíthatott. Ezt megakadályozandó küldték utána apja két kiváló hadvezérét, akik vereséget mértek rá és a kincsek nagy részét magukkal vitték, bár a korona a dél felé menekülő hercegnél maradt.
1954. július 4-én Genfben a labdarúgó világbajnokság döntőjében a magyar válogatott 3:2-es vereséget szenvedett az NSZK együttesétől, amelyet a csoportmeccsek során 8:3-ra megvert. Az elbukott döntő kiváltotta csalódás kisebb utcai zavargásokhoz vezetett Budapesten.
Évfordulók július 3-án
1866. július 3-án szenvedett vereséget Benedek Alajos táborszernagy csapataival Königgrätz - ma Hradec Králové - és Sadowa között a porosz haderőtől. A vereség tulajdonképpen eldöntötte a porosz-osztrák-olasz háborút. Az olasz hadszíntéren az osztrákok sikereket értek, azonban vissza kellett innen rendelni erőiket. Bismarck - az 1866. július 26-án Nikolsburgban kötött fegyverszünetet és előzetes békét követő - prágai békében (1866. augusztus 23.) igyekezett nem túl kemény feltételeket szabni, hogy ne kelljen számolnia a következő konfliktus során egy bosszúszomjas Béccsel. Egyértelművé vált, hogy a német egység a Hohenzollern ház vezetésével fog megvalósulni.
1940. július 3-án a brit flotta egy egysége Mersz el-Kebirnél, Oran közelében megsemmisítette az ott állomásozó francia hajók nagy részét. A támadásban mintegy 1.300 francia tengerész halt meg. Az angolok részéről erre azért volt szükség, a francia flotta német kézre kerülése érzékeny veszteség lehetett volna számukra. Bár érvényben volt egy parancs a francia flottánál, hogy a hajókat süllyesszék el amennyiben az a veszély fenyegeti őket, hogy a németek kezére kerülnek, erről azonban a britek nem tudtak, a végrehajtása pedig bizonytalan volt. A brit kikötőkben lévő francia hajók lefegyverzése - például Alexandriában - viszonylag egyszerűen és gyorsan ment, azonban voltak konfliktusok. Az Észak-Afrikában fekvő Mersz el-Kebir kikötőjénél a franciák a brit ultimátumot - csatlakozzanak a brit haditengerészethez, vagy hajózzanak brit vagy tengerentúli kikötőbe, ahol leszerelik őket - visszautasították, erre válaszul támadták meg őket a volt szövetséges hajói. A történteket Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a brit eltökéltség példájaként könyvelték el, a francia kormány azonban megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a britekkel, továbbá az események komolyan megterhelték a brit-francia kapcsolatokat.
Évfordulók július 2-án
1644. július 2-án először mértek vereséget a parlamenti seregek a királypártiakra Marston Moor-nál. Az alig egy év múlva, Naseby-nél aratott győzelmük pedig már a polgárháború elvesztését jelentette I. Károly és hívei számára. A Marston Moor-nál vívott csatában nagy szerepet kapott az Oliver Cromwell által szervezett vértes lovasság, a "vasbordájúak".
1943. július 2-án írta alá Wilhelm Neyer, a Todt-szervezet részéről, és Ruszkiczay-Rüdiger Imre vezérezredes, honvédelmi miniszterhelyettes, azt a megállapodást, amely lehetővé tette magyar munkaszolgálatosok átadását a német hatóságoknak, hogy Bor rézbányáiban dolgoztassák őket. A bori lágerlét, és az erőltetett menet szörnyűségei elevenednek meg a tragikus sorsú magyar költő, Radnóti Miklósnak bori noteszében található verseiben.
1944. július 2-án érte Magyarország területét a legnagyobb amerikai légicsapás. A fontosabb célpontok a következők voltak: Győrben a vagongyár és a pályaudvar, az almásfüzitői olajfinomítók, a Weiss Manfréd gyár rendező pályaudvara, a budapesti Shell olajfinomító, a Ferihegyi repülőtér, a Rákos-rendező pályaudvar, a csepeli szabadkikötő. A támadás során számos IX. kerületi hadiüzem kapott találatot, valamint a Weiss Manfréd gyár és a két finomító jelentős károkat szenvedett.
A bombázás során az elcsúszott bombaszőnyegek sok áldozatot követelek: 136 halott és 111 sebesült volt a bombatámadás mérlege.
6 B-17-es bombázó a szolnoki vasúti hidat támadta. Itt alkalmaztak első esetben Magyarországon rádiótávirányítású bombákat, amelyek rávezetésénél az oldalszöget helyesbíteni lehetett. Ennek ellenére a célpontra irányított bombák a sűrű felhőzet miatt célt tévesztettek.
A légvédelem és a vadászok eredményes tevékenysége következtében a támadók e napon kb. 35 darab repülőgépet vesztettek.
Évfordulók július 1-én
1346. július 1--én I. Nagy Lajos és a záraiak közös támadást intéztek a velenceiek favára ellen. . A várat 1345 nyarán szerezte meg, mikor a lázongó Subičok és szövetségeseik ellen vonult. Miután Bihács várát Lajos körülzárta a horvátországi főurak, valamint Zára behódolt előtte. Zára elvesztését azonban a velenceiek nem nézték jó szemmel, ostrom alá vették. Lajos Zára felmentésére sietett, de a magyar sereg (amelynek egyes vezéreit Velence valószínűleg megvesztegette) Zára alatt a helyszínre érkező magyar királyra súlyos vereséget mértek. Ennek következményeként a király kénytelen volt nyolc évre békét kötni.
1506. július 1-jén megszületett II. Ulászló fia, a későbbi II. Lajos. Érdekesség, hogy a Lajos trónörökös megszületése miatt székelyekre kirótt „ökörsütés” adó ellen a székelyek fellázadtak. Tomori Pál fogarasi várnagy kapta a feladatot a lázadás leverésére. A kezdeti vereségek után Tomori legyőzte a székelyeket, és kényszerítette őket az adó beszolgáltatására. A király fiú utódjának megszületése lecsillapította az országban a kedélyeket
1690. július 1-jén az írországi Droghedánál megsemmisítő vereséget mért III. (Orániai) Vilmos serege II. (Stuart) Jakab csapataira. Jellemző Vilmos hadvezéri képességeire egy ír tiszt véleménye, aki e mondattal fordult angol ellenfeléhez:„Cseréljünk királyt, s harcoljunk meg újból.” Az új király nem élt vissza győzelmével, hiszen általában is a vallásfelekezetek megbékítésére és az uralomból kirekesztett egyházak és az ún. disszidens csoportok teljes egyenjogúsítására törekedett, amelynek érdekében még az államtámaszának megmaradt anglikán püspökök hatalmát is hajlandó volt korlátozni.
1917. július 1-jén indult az úgynevezett Kerenszkij-offenzíva a keleti fronton, Bruszilov tábornok vezetésével. A hadművelet elindítására még májusban ígéretet tettek nyugati szövetségeseiknek az orosz vezetők. Az offenzíva mindazonáltal bő két hét után összeomlott, Július 19-én aztán a Monarchia hadserege lépett ellentámadásba. Német és török csapatoktól támogatva augusztus elejéig nemcsak az oroszok „Kerenszkij-offenzívája” során elfoglalt területeket szerezték vissza, de bevették Tamopol, Kolomea és Csernovic városokat. Ezzel Kelet-Galícia és Bukovina ismét a Monarchia tartozéka lett.
A kudarc tovább destabilizálta Oroszország belső helyzetét.
|
|
