2012.07.28 09:46

Évfordulók január 31-én

1873. január 31-én született Tolnai Lajos református lelkész, író. A Tolna megyei Györkönyben élő Hagymássy család fia volt. Apja, a falu jegyzője indulatos, kötekedő ember volt, aki sok ellenséget szerzett magának, végül egész családját nyomorba döntötte. Tolnai (nevét megyéjéről vett) karakterében apja hasonmása volt. Bejutott a híres nagykőrösi gimnáziumba, ahol Arany Jánostól tanulhatott, aki fel is figyelt rá. Elszegényedett nemes fiúként papnak tanult, elvégezte a református teológiát. Tizenhat éven át volt lelkész Marosvásárhelyen, ezalatt rengeteg ellenséget szerzett. Képtelen volt hallgatni vagy tapintatosan elmondani ellenvéleményét - mai szóval leordított mindenkit. Szerb Antal gyenge írónak tartotta, epigonnak nevezte.

1917. január 31-én halt meg Zrumeczky Dezső építész. A magyar népi építészet, főleg az erdélyi fatornyos építészet felhasználásával dolgozott. Kós Károllyal közösen tervezték a budapesti állatkert pavilonjait, az ő tervei alapján készült a Gundel étterem, Herceg Ferenc és más hírességek villája, és több bérház.

1929. január 31-én Lev Trockijt száműzték a Szovjetunióból. Előzőleg büntetésből egy évre Alma Atába internálták, de mert nem javult meg, el kellett hagynia hazáját. 1879-ben született egy patriarchális, gazdag, de csaknem írástudatlan zsidó fiaként - Bronstein néven - amivel felnőtt korában sem tudott megbékélni. Zsidóságát és osztályidegen mivoltát élete végéig képtelen volt feldolgozni. Angliában ismerkedett meg Leninnel. Az 1905-ös forradalomban való részvételéért száműzték, ahonnan sikeres szökése után Bécsben megalapította a Pravdát. 1917-ben tért haza, ekkor csatlakozott a bolsevikokhoz. Előbb külügyi-, majd hadügyi kormánybiztos lett, a Vörös Hadsereg egyik megteremtője volt. Lenin halála után Sztálin benne látta a legfőbb vetélytársat. 1926-ban kizárták a pártból. Mexikói száműzetésében egy Ramon Mercader nevű merénylő gyilkolta meg 1940-ben.

Márk Éva

 

 

 

Évfordulók január 30-án

1741. január 30-án született Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök. Mária Terézia 1780-ban nevezte ki püspökké. "Megvallom, rettegve vállaltam fel ezen tehert."- írta. Az elsők között állt ki Erdély Magyarországgal való uniójáért. Ő alapította Gyulafehérvárott a Batthyány-könyvtárat, melynek legszebb dísze a IX. századból származó Codex Evangeliarium. Engedélyezte a könyvtár szabad használatát az általa elrendelt szabályok szerint: köpenybe burkolva senki be nem léphetett, könyvet csak a könyvtárostól kijelölt helyen olvashattak, de az olvasó jegyzetelhetett belőlük. Könyv elvitele csak püspökök, kanonokok és teológiai tanárok számára volt engedélyezett. 1798. november 17-én halt meg.

1953. január 30-án született Steven Zaillian Oscar-díjas forgatókönyvíró, író, rendező. Nálunk legismertebb filmjei: Hannibal, Mission Impossible, Schindler listája.

1975. január 30-án született Storcz Botond olimpiai bajnok kajakozó, 1997-ben az "Év Sportlója".

Márk Éva

 

Évfordulók január 29-én

 

1453. január 29-én a pozsonyi országgyűlésen V. László esküt tett az ország szabadságainak megtartására, cserébe a rendek hűséget fogadtak neki. A király közkegyelemben részesítette mindazokat, akik Albert király halála óta fegyvert fogtak ellene. Érvénytelenítette Erzsébet királyné és I. Ulászló király adományleveleit. Elrendelte az új erődítmények lerombolását, és az elfogva tartott idegen javak visszaadását.

 

1485. január 29-én I. Mátyás seregei körülzárták Bécset és megkezdték a város ostromát. Mátyás és III. Frigyes ellentéte a király trónra lépésétől kezdve tartott, mert a Szent Koronát birtokló császár is próbálta megszerezni rokona, V. László királyságát. A két uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, melynek értelmében Mátyás gyermektelensége esetén Frigyes és utódai öröklik majd a magyar trónt. 1464-ben Frigyes a Szent Koronát is visszaszolgáltatta Mátyásnak, ennek ellenére a konfliktus állandó maradt, a császár ugyanis igyekezett gátat szabni a magyar király terjeszkedő külpolitikájának (például Csehország elfoglalása kapcsán). 1477-ben robbant ki Mátyás és Frigyes között, mert Frigyes befogadta a Mátyást eláruló Beckensloer János esztergomi érseket. Bécset körülzárták a magyar seregek, de a pápa ekkor még eredményesen közvetített a békéért. A szorongatott császár elismerte Mátyás cseh királyi címét, illetve 100 000 forint sarc fizetését is vállalta, bár később ennek csak a felét fizette ki.

Az 1485. január 29-én kezdődött ostromban Bécs védelmét Frigyes egyik legjobb hadvezére, Hans von Wulfersdorfer látta el a Mátyással szemben. Az 50 000 fős nagyváros elleni fő stratégia a kiéheztetés stratégiája volt. Az ostrom hosszú hónapjai kevés küzdelmet hoztak: bár a védők olykor kitörtek a várból, valamint március során felgyújtották az egyik ostromtornyot is, az ostrom kimenetelét végül az ellátmány megfogyatkozása döntötte el. Bécs polgárai már 1485 áprilisában összeesküvést szerveztek a kapuk megnyitására, ám erre végül csak június 1-jén került sor. Bécs városi tanácsosai öt nappal később hűségesküt tettek új uralkodójuk előtt, aki hódítása nyomán felvette az osztrák hercegi címet.

 

1919. január 29. Támadás indult a Balassagyarmatot elfoglaló csehszlovák erők ellen. A csehek kiverése hajnalban indult.  Bajatz és Vizy századosok csapatai, kiegészülve a balassagyarmati vasutasokkal, a laktanya ellen indultak. A támadás azonban sikertelenül zárult. A laktanya elleni sikertelen akció hírére a város elöljárósága megkezdte a polgárság szervezését. Huszár Aladár másodfőjegyző lett a városparancsnok. A lakosok – köztük a gimnázium diákjai –, hogy elhitessék a csehekkel a katonaság jelenlétét, a környező háztetőkről, épületekből lőtték a kaszárnyát. Délután Böhm hadügyminiszter parancsára Balassagyarmatra érkezett az iglói géppuskás tanfolyam egyik egysége. A csehszlovák katonák megadták magukat. A balassagyarmati harcok hírére az Ipoly teljes hosszában megindultak a magyar csapatok. A következő napon felszabadult a folyó teljes bal partja.

Balassagyarmat polgárai tettükkel példát adtak katonai vitézségből, hazaszeretetből és nemzeti összefogásból.

Az Országgyűlés a 2005. évi XXXIX. törvényben hajtott fejet Balassagyarmat lakóinak és védőinek az 1919-es támadás idején a város hősies védelmében tanúsított bátor magatartása előtt, és a Legbátrabb Város, a Civitas Fortissima címet adományozta a városnak.

 

2003. január 29-én hunyt el Kákosy László, az ókori egyiptomi vallás, kultúra, régészet nemzetközileg is elismert Széchenyi-díjas kutatója.

1956-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemet. 1960-ban már ugyanitt tanár. 1972-től vezette az egyiptológia tanszéket, akadémiai doktori fokozatát 1974-ben nyerte el. A Heidelbergi Akadémia 1995-ben, az MTA 1998-ban levelező tagjává választotta. Számos bizottságban, társaságban vállalt vezető szerepet. 1987-től volt az MTA Ókortudományi, valamint az Orientalisztikai Bizottság tagja, az Ókortudományi Társaság alelnöke, 1997-től elnöke. 1990-95 között a Magyar Vallástudományi Társaság elnökeként tevékenykedett, s tagja volt az Antik Tanulmányok tudományos folyóirat szerkesztő bizottságának. Munkásságát egyebek között Akadémiai-díjjal, Kuzsinszky Bálint Emlékéremmel, 1992-ben pedig Széchenyi-díjjal ismerték el.

1964-ben a Magyar Tudományos Akadémia núbiai expedíciójának tagja volt. Ő fedezte fel  a núbiai Abu-Szimbelben a templom egyik szobrán lévő L. Gyertyánffy felirat, illetve mellette az 1840-es évszám felfedezése. 1983-ban az UNESCO megbízásából részt vett egy új kairói múzeum tervezésében.

A 80-as években kezdte kutatni Dzsehutimesz, II. Ramszesz fáraó gazdasági "miniszterének" sírját Théba nyugati partján, az úgynevezett Nemesek temetőjében. A feltárások során nemcsak a gazdasági vezető, hanem felesége gránit szarkofágját is megtalálták. Az ásatás 1997-ben zárult le, és a tudományos kutatás megkoronázásaként feltárhatták a sír piramisát is.

Tudományos értekezéseinek száma megközelítette az 500-at, ezek nagy része idegen nyelven látott napvilágot. Magyar nyelvű ismeretterjesztő munkát is írt, ezek közül a rendkívül népszerű Ré fiai három kiadást ért meg. Számára a múlt kutatása egyúttal útkeresés volt önmagunk megismerése felé. Sokat tett azért, hogy az egyiptológia ne csak filológiai képzést, hanem terepmunkát is jelentsen, ő teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a friss régészeti diplomások nemzetközi ásatásokban is részt vehessenek Egyiptomban.

Topor István

 

 

Évfordulók január 28-án

 

1573. január 28. Matija Gubec (Gubecz Máté) uradalmi tiszttartó vezetésével parasztlázadás tört ki Horvátországban. A zászlót bontó Gubecz Máté életéről kevés információ maradt meg. Felnőttkora kezdetén állt be katonának és lovasként számos párviadalban győzött. A felkelés rövid idő alatt nagy területekre terjedt ki, de Alapy Gáspár horvát bán seregei Stubicánál (Zágráb vármegye) mégis gyorsan leverték a felkelést. 1573. február 15-én Gubecet a zágrábi Márk-téren, Dózsa Györgyhöz hasonlóan, tüzes trónon megégették. Neve a nép körében sokáig tovább élt, alakja körül legendák keletkeztek, s a horvát nemzeti függetlenség egyik hősének tekintik még ma is.

 

1648. január 28. Az 1645. évi linzi béke értelmében hét felső-magyarországi vármegyét Erdélyhez csatoltak. A linzi béke I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és III. Ferdinánd császár követe között 1645-ben kötött béke volt. A szerződés értelmében a fejedelem kötelezte magát a franciákkal és svédekkel kötött szövetség felmondására, cserébe megkapta a követelt magyar vármegyéket (Abaúj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs és Szatmár). A béke biztosította a protestánsoknak k a szabad vallásgyakorlást és elkobzott templomaik visszaadását a királyi Magyarországon.

 

1704. január 28. Guthi István kuruc ezereskapitány székelyekből álló serege a Segesvár melletti Holdvilágnál vereséget szenvedett Jean-Charles Tige császári ezredestől. De Tige megfutamítván Guthi István ezereskapitány lovasságát, lemészárolt 1200 – főként udvarhelyszéki székelyekből álló – gyalog kurucot. Ez az esemény ihlette a vereségeken kesergő kuruc költemények egyik legszebb darabját a Brassai-kódexből ismert Magyarok siralmas éneke című költeményt. Az ének legrégibb lejegyzése a kódexből ismert, de ennél teljesebb, három versszakkal hosszabb szöveget tartalmaz a Bathó Mihály énekeskönyve.

1849. január 28-án a hadügyminisztérium utasította Perczel tábornokot, hogy hadtestével vonuljon vissza a Tisza bal partjára. Perczel ezen megsértődött és lemondott. Ugyanezen a napon Windischgrätz tábornagy megbízottja a Liptó vármegyei Rózsahegyen fölkereste Görgeyt és feltétel nélküli megadásra szólította fel. Erről Görgey így számolt be Életem és működésem Magyarországon 1848-1849-ben című visszaemlékezésében: „Elmondta [a küldönc] bizalmasan, hogy herceg Windisch-Grätz tábornagynak az a kívánsága, hogy én a feldunai hadtestet vigyem át őfőméltósága táborába – ebben a kívánságban egy percig sem kételkedtem –, és ha ezt teljesítem, akkor őhercegsége amnesztiát és a monarchián kívül gondtalan megélhetést biztosít számomra. Ebben sem kételkedtem egy cseppet sem, de – mihelyt a küldött elmondta a mondandóját – beszólítottam a szobába néhány törzstisztet, elmondtam nekik az iménti titkos beszélgetést, és átadtam a követnek váci kiáltványom egy kőnyomatú példányát: vigye meg ezt feleletül annak, aki küldte, azzal a megjegyzéssel, hogy ez a feldunai hadtest ultimátuma – s a parancsnokáé.”

Topor István

 

 

Évfordulók január 27-én

 

Az ENSZ közgyűlés 2005-ben egyhangú határozattal január 27-ét nemzetközi holokauszt emléknappá nyilvánította, a nácik által elpusztított mintegy hatmillió - főleg zsidó - áldozat emlékére.

 

1945. január 27. az auschwitzi haláltábor felszabadításának napja.

 

1945-ben ezen a napon a katolikus Szerb Antalt zsidósága miatt agyonverték. "A zsidóság tragédiája az, hogy nem dicsekedhet a legnagyobbal amit adott, Jézussal és a kereszténységgel"- írta Prohászka Ottokár keresztfia, az 1901. május 1-jén született Szerb Antal. Nagy műveltségű zsidó családban könyvek között nőtt fel. Jeles érettségi után elvégezte az egyetem magyar-német szakát, közben megtanult angolul és németül. Kölcseyről írt disszertációja után doktorrá avatták. Írt a Nyugatba (második nemzedék), és jöttek a nagy regények, a Pendragon legenda, az Utas és a holdvilág, A királyné nyaklánca. Magyar irodalomtörténet c. könyvét a későbbi belügy államtitkár Baky László elégetésre javasolta a parlamentben, már amennyire a hangos követelést javaslatnak lehet nevezni. Szerb Antal ekkortájt írta naplójába: "Megtaláltam a definíciómat: magyar anyanyelvű zsidó vagyok." 1943-ban, majd 44-ben hívták be munkaszolgálatra (és ő ment engedelmesen, mert még akkor sem tudta elhinni az idealista gondolkodó, hogy emberek ennyi aljasságra képesek!). Ahogy Schmidt Mária 1998-ban írta: " a náci bábok által dirigált ország nem védte tovább zsidó polgárait". 1944. Szilveszter napján József Attiláról és Shakespeare-ről tartott előadást rabtársainak. Akkor már beteg volt, éhes, tetves és nagyon gyönge.

"Ugyanúgy vállalta azt a tényt, hogy elődei zsidók voltak, mint a vallási költészet egyik főalakja Sárközi György, vagy Halász Gábor a kitűnő esszéíró, aki nem is volt zsidó... Együtt hárman indultak a halálos végső útra. És a balfi alvilág nyilas sátánjai alighanem mindenkinél jobban gyűlölték azt, aki a legműveltebb, legokosabb, a legbölcsebb az áldozatok között. Sárközi éhen halt, vagy végelgyengülés vitte el [alig múlt 46 éves! M.É.], Halász Gábor az állandó ütlegelés áldozata lett, Szerb Antalt puskatussal verték agyon. Így halt meg a század egyik legműveltebb, legszellemesebb, kételyei közt is hívő keresztény magyar írója." (Hegedűs Géza)

 

1704. január 27-én II. Rákóczi Ferenc Miskolcon kelt pátensében kinyilvánítja, hogy a vallásügy rendezése az összehívandó országgyűlés feladata lesz; ismételeten megtiltja a katolikus kézen lévő templomok és iskolák erőszakos visszavételét.

Márk Éva

1756. január 27-én született. Wolfgang Amadeus Mozart ,teljes nevén Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophillus Amadeus Mozart Salzburgban (a mai Ausztria területén,  abban az időben a Német Római Birodalom érseksége volt) A világ egyik legismertebb komolyzenei alakja, legjátszottabb szerzője és műfajilag egyik legszélesebb körben alkotó komponistája .Mozart rendkívül termékeny zeneszerző volt, rövid élete alatt több mint hatszáz zeneművet vetett papírra, korának szinte minden zenei műfajában jelentőset alkotott. Írt miséket, operákat,(Don Giovanni , Szöktetés a szerájból ,Figaro házassága .stb.) oratóriumokat, kantátákat, orgona- és zongoraműveket, versenyműveket és szonátákat a legkülönfélébb hangszerekre,kamarazenei műveket, dalokat, balettet, színpadi kísérőzenét.

1163. januar .27 volt IV. István (ellenkirály)koronázása A koronázást Mikó kalocsai érsek végezte , mivel Lukács esztergomi érsek III. István pártján volt, ezért törvénytelennek nyilvánította IV. István uralmát és kiközösítette az egyházból. IV. István egyetlen fennmaradt oklevelében magát III. Istvánnak nevezte, mert nem ismerte el unokaöccse alig másfél hónapos uralmát.  1163. június 19-én Székesfehérvár mellett megvívott csatában vereséget szenvedett III. István seregétől... A csatában az ellenkirály is fogságba esett, de III. István megengedte neki, hogy Bizáncba távozzon IV. Istvánt végül hívei ölték meg a zimonyi vár ostromakor  a szabad elvonulás reményében.

Szőcs Béla

 

Évfordulók január 26-án

 

1699. január 26-án írták alá Karlócánál a békeszerződést, s ezzel véreg ért a 150 éves török megszállás. A tanácskozók főleg Magyarország sorsáról döntöttek - s bár az 1681-es pozsonyi országgyűlés kötelezte a császárt - magyar résztvevő nélkül. A területek hovatartozásán, a határok kijelölésén kívül komoly tárgyalások folytak Thököly Imréről. Lipót el akarta érni kiadatását, végül megegyeztek abban, hogy a török távol a határtól jelöli ki lakhelyét.

1763. január 26-án született Jean Baptiste Bernadotte, Napóleon tábornoka, svéd király. Volt bécsi nagykövet, Napóleon marsallá nevezte ki, nagyherceggé tette, de 1809-től nézeteltéréseik támadtak. Amikor a svéd trónörökös váratlanul meghalt, akkor svéd tisztjei őt ajánlották a helyére, s az örebrói országgyűlés meg is választotta, XIII. Károly pedig fiává fogadta Károly János néven, tehát Napóleon ellenfele lett. Nevéhez fűződött a szövetségesek győzelme a "népek csatájában" (Lipcse 1813. október), mely Napóleon teljes vereségét jelentette. A svéd és norvég trónt 1818- ban foglalta el. Önkényuralkodónak tartották, így jelentős ellenzéke támadt. 1844-ig uralkodott. Felesége Desirée Clary, egy marseillei kereskedő lánya volt, tőle született fia I. Oszkár néven követte a trónon dinasztia alapító apját.

1823. január 26-án halt meg Edward Jenner a himlő elleni oltás felfedezője. Falusi lelkész fiaként szerzett orvosi diplomát 1773-ban, ami mellé egy jó tanácsot is kapott: ne spekulálj, próbáld ki. A himlő gyógyítására tette föl életét. Egy népi babona nyomán indult el, miszerint aki elkapta a tehénhimlőt az már nem betegszik meg. Első kísérleti alany egy nyolcéves fiú volt, ami nem kis kockázatot jelentett, de szerencsére minden jól ment. Ő adta a védőoltásnak a vakcina nevet a latin vacca: tehén szó után. Két évig nem akadt önkéntes jelentkezője, de egy újabb járvány miatt módszere gyorsan elterjedt. A királyi család az elsők között oltatta be magát. Rendkívül népszerű volt, díjakat kapott, London díszpolgárrá választotta, a parlament nagyobb összeget szavazott meg a számára, csak a szakma nem fogadta be. Élete végéig vidéki orvosként praktizált, abban a jóleső tudatban, hogy egy halálos járványtól szabadította meg az emberiséget.

1905. január 26-án született Tamkó Sirató Károly költő, műfordító. A magyaron kívül beszélt szerbül, németül, franciául. Budapesten végzett jogászként, és kitanulta a könyvtárosságot. Első kötete tizenhat éves korában jelent meg, "Az élet tavaszán" címmel. 1930-ban Párizsba költözött, ahonnan hat év múlva egy súlyos betegség miatt haza jött, mert a budapesti gyógyfürdőkben bízott. Belemerült a jóga tanulmányozásába - ezalatt szanszkritül is megtanult - ami megélhetést is biztosított neki, ugyanis jógaiskolát nyitott, s az divatossá válva élete végéig tisztes anyagi forrása maradt. Öngyógyítása során szerzett tapasztalatait a "Ne légy többé beteg!" című munkájában összegezte. Verseket sokáig csak fiókjának és környezetének írt, így amikor újra felfedezték egész életműre való kiadásra váró írást tudott előadni. Népszerűségét meséinek, gyerekverseinek, főleg a Tegereczki Pál - köteteknek köszöntette. 1980. január 1-én halt meg.

Márk Éva

 

 

Évfordulók január 25-én

 

1688. január 25-én született Juraj Jánosik híres szlovák betyár. Tizennyolc évesen beállt Rákóczi seregébe, majd kényszersorozással a császáriakhoz került, végül a betyárok közé állt, és ő lett a kapitányuk, míg el nem fogták. Megkínozták és halálra ítélték, de nem a zsiványság, hanem a szabadságharcban való részvétel vádjával. Az idők során szlovák nemzeti hőssé nemesedett. 1713 márciusában végezték ki.

1717. január 25-én a Szebenben év elején megnyitott országgyűlésen "nótáztattak" (ítéltettek fő- és jószágvesztésre) a Rákóczival kibujdosott és még vissza nem tért erdélyi kuruc főurak, köztük székelyek, Mikes Kelemen, Cserei János, Kálnoki Mihály, Dózsa Mihály. Elővigyázatosságból történt, nehogy a török háború folyamán itthon zavart csináljanak. Az emigránsok közül többen be is törtek egy tatár sereggel, de Károlyi Sándor Marosvásárhelynél szétverte őket.

1826. január 25-én született Gyulai Pál költő, író, irodalomtörténész. Berlinben, Párizsban, Münchenben tanult. Nevelősködött Bethlen János fiai mellett. 1848-ban ő a kolozsvári ifjúság szóvivője, de a harcokban nem vesz részt. Beutazta Német- és Franciaországot. 1858-ban vette feleségül Szendrey Júlia húgát, Máriát.

Rövid részlet az "Egy régi udvarház utolsó gazdája" c. művéből: "Mindez csak volt és odavan. Az udvarház pusztulását és szegénységét gyászolja. Alig ismerhetni reá. Maga a hazatérő Radnóthy is ámulva nézi, mintha nem volna az övé, pedig csak másfél év óta nem látta. De ez a másfél év több volt egy századnál, s egy udvarháznál régibb és nagyobb dolgokat is megviselt vagy elpusztított. A "Székelyek" c. versének első (és utolsó) strófáját küldöm kedves szerkesztő társunknak, Szőcs Bélának:

Vitéz s furcsa nép valának

Régente a székelyek

Most is furcsák és vitézek,

Isten őket áldja meg.

1900. január 25-én született Fekete István író. Apja iskolamester volt a Somogy megyei Göllén, ahol szigorú tanítóként és gazdálkodóként is kivívta a falubeliek tiszteletét. Fiát is "szigorúan" nevelte, ami egyet jelentett a gyakori verésekkel. Anyja és vele egy szobában lakó nagyanyja szeretetükkel valamelyest ellensúlyozták az apa rideg keménységét. Gyűlölte apját - ő ugyan így fogalmaz: "... a végtelenségbe hulló szeretet szavával mondom, majdnem gyűlöltem apámat" - de nehéz is szeretni egy bántalmazó szülőt, bármi "nemes" cél is vezérelje a felnőttet. 1917-ben vonult be a kaposvári önkéntes honvéd gyalogezredhez, majd a háború után ismét tanul (távol otthontól). Végzett mezőgazdászként Bakócán helyezkedett el gróf Mailáth György birtokán. ( A háború után fiúnevelő intézet lett a kastélyból, amit a rendszerváltás megszüntetett, szétszórva a gyerekeket az álságos "családi otthonokba", ahol csak csecsemőket lenne szabad nevelni igen kis számban sok gyengéd, szerető és gyakran ellenőrzött nevelővel.)  Itt ismerkedett meg Piller Edittel, akivel összeházasodtak és Ajkára költöztek. Ott szerez magának hírnevet szakmájában és írni is ott kezd komolyabban. Kittenberger Kálmán Nimród c. újsájában megjelenteti vadgazdálkodással foglalkozó cikkeit. 1936-ban egy pályázatra írta "A koppányi aga testamentuma" című regényét, amivel első díjat nyert. 1949-től nehéz élet várt rá és családjára, de 1955-ben végre megjelenhet Lutra c. könyve, s attól fogva sorra a többi. Megbecsülik, ünnepelik, 1960-ban József Attila - díjat kapott. "Kerestem az utat, a patakot, a nádast, a cserszagú erdőt... s közben megtaláltam a Hazámat" -írta. Bakócán ma is látogatható szépen berendezett múzeuma (előzetes egyeztetés után).

Márk Éva

 

Évfordulók január 24-én

 

Kr. u 41. január 24-én ölték meg Caius Claudius Caesar Augustust – vagy népszerűbb nevén: Caligulát, Germanicus császár és Agrippina fiát.

A halála előtti éjszakán – a hagyomány szerint – számos előjel utalt a tragikus eseményre. Amikor Sullától, a jóstól érdeklődött horoszkópja felől, az azt felelte, hogy elkerülhetetlen erőszakos halála. Ennek ellenére másnap, január huszonnegyedikén délelőtt még is elindult, hogy megtekintse az Augustus tiszteletére rendezett cirkuszi játékok főpróbáját. A földalatti folyosón áthaladva Caligula megállt a gyakorlatozó ázsiai ifjak mellett, hogy megnézze és biztassa őket. Hogy az ezt követő pillanatokban mi történt, arra kétféle történet látott napvilágot. Az egyik szerint ekkor lépett oda hozzá Chaerea és hátulról nagyot vágott kardjával a tarkójára, és így kiáltott: "Rajta!" Erre Cornelius Sabinus, a másik összeesküvő elölről mártotta kardját a mellébe. A másik elbeszélés szerint Sabinus a katonai szabályzatnak megfelelően jelszót kért Caiustól, aki "Juppiter" nevét adta meg. Chaerea erre a császár háta mögül így kiáltott: "Érjen hát utol haragja." Caligula megfordult, hogy megnézze, ki beszél így hozzá, ekkor Chaerea lecsúszó kardja szétroncsolta állkapcsát. A földön fetrengő, vergődő uralkodó hiába ordította, hogy még él, a többi összeesküvő rárontott, s a titkos jelszó szerint – amely így hangzott "Még egyet." – még vagy harmincszor döfték kardjukat a földön fekvő testbe. Germán testőrei és hintóvivői a lármára odarohantak, hogy megvédjék. Néhány merénylőt meg is öltek, de egy-két ártatlan szenátor is áldozatul esett.

 

1458. január 24-én a rákosi országgyűlésre összesereglett nemesek a befagyott Duna jegén királlyá választották a prágai fogságban sínylődő 15 éves Hunyadi Mátyást. A bárói liga ellenjelöltje Garai László nádor volt, ám vele 1458. január 12-én a Szilágyi testvérek Szegeden kiegyeztek. A Szilágyiak megszerezték Garai támogatását Hunyadi Mátyás királlyá választásához. A Budán tanácskozó főurak ugyan ellenezték a nép akaratának beteljesedését, de őket segített meggyőzni Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály, aki 15 ezer fős sereg élén érkezett a királyválasztó országgyűlésre.  Ezek után 1458. január 24-én Mátyás királlyá választották Budán.

A főpapok és főurak tanácsa 1458 januárjában elfogadta királyul Hunyadi Mátyást, s az összegyűlt köznemesek kikiáltották királlyá. A 15 éves Mátyás csak ezután tért haza és foglalta el a trónt ( intronizálták=trónra ültették, ugyanis megkoronázni még nem tudták, mert a korona Habsburg III. Frigyes császárnál volt).

 

1849. január 24-én Görgey feldunai hadserege sorozatos utóvédharcok közepette bevonult Besztercebányára. A Nagyszeben felől támadó császári csapatokat Bem tábornok erdélyi hadserege a szebeni ütközetben megállította. Puchner altábornagy Schwarzenberg miniszterelnök korábbi engedélye alapján katonai segítséget kért A Havasföldön állomásozó orosz hadseregtől.

 

1859. január 24-én Havasfölde is fejedelemmé választotta Alexandru Ioan Cuza ezredest. Ezzel a két román fejedelemség, Moldva és Havasfölde ténylegesen egyesült.

 

 

 

Évfordulók január 23-án

 

1556. január 23-a az emberi történelem legtöbb halálos áldozatot követelő természeti katasztrófájának, a „nagy kínai földrengés"-nek a napja. A középkori Kína egyik legvirágzóbb tartományában Shensiben (mai Shaanxi) igen sok ember élt. a Richter-skálán körülbelül 8-as magnitúdójú földrengés szinte percek alatt döntötte romba a tartományt. Városok váltak a földdel egyenlővé több száz kilométeres körzetben. A földrengést további kilenc tartományban, Anhui, Gansu, Hebei, Hubei, Henan, Hunan, Shaanxi, Shandong és Shanxi területén is. A feljegyzések 830 ezer civil állampolgár és katona haláláról szólnak, ezzel a számmal a kínai katasztrófa a mai napig a legtöbb áldozatot követelő földrengésnek számít.

425 évvel később ugyancsak január 23-án Kína Szecsuán tartományában regisztráltak 6.8-as földrengést. Ez az eset 150 ember halálát okozta, több százan megsérültek.

 

1734. január 23-án született Pozsonyban Kempelen Farkas polihisztor, természetbúvár, a XVIII. század egyik legjelentősebb magyar tudósa és feltalálója.

Filozófiát és jogot tanult Bécsben; karrierje Mária Terézia törvénykönyvének latinról németre fordításával indult. Gyorsan emelkedett az udvari ranglétrán, 25 éves korában már a magyarországi sóbányák igazgatója volt. 1767-től Bácska betelepítésének kormánybiztosaként faluközösségeket szervezett, gyárakat létesített. 1769-ben szerkesztette meg sakkgépét, amely az egész világon ismertté tette a nevét. Részt vett a pozsonyi hajóhíd építésében, megtervezte a pozsonyi vár vízvezeték rendszerét, a schönbrunni kastélypark szökőkútjainak működtetését, mozgatható betegágyat készített a himlőben betegeskedő Mária Teréziának. 1772-ben írógépet tervezett egy vak zongoraművésznő számára. Gőzgépeinél először alkalmazott forgattyút, megszerkesztette a gőzturbina ősét, csatornát tervezett az Adriához. Részt vett a budai vár építésében, elkészítette a budai Várszínház terveit, emellett verseket, színdarabokat írt és fordított, festett, rajzolt, rézmetszeteket készített.

Legjelentősebb tudományos munkája az emberi beszéd mechanizmusáról írt tanulmánya, amely a modern fonetika egyik első vállalkozása volt. Munkája alapos fizikai, élettani, nyelvtudományi és anatómiai ismereteken alapul. Beszélőgépet szerkesztett, amely egy kisgyermek hangját utánozva ejtette ki a szavakat. A gép a beszélőszervek mechanikus eszközökkel való utánzásán alapult. Célja – elméletének gyakorlatba való átültetése mellett – a siketnémák és beszédhibások gyógyítása volt.

 

1898. január 23-án hozták létre a Hangya Termelő-, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezetet gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére.

1888-ban Károlyinak valamint az akkori mezőgazdasági miniszternek, gróf Széchényi Pálnak köszönhetően az országgyűlés napirendjén már szerepelt a szövetkezetek témája, majd a Bánffy-kormány 1896-os agrárprogramja tartalmazta a szövetkezetek támogatását, a szövetkezeti eszme fejlesztését is. Ezt követően emelkedett törvényerőre 1898-ban. A korabeli viszonyokat a Hangya első 25 évéről szóló - saját kiadású - jubileumi könyve így jellemzi:

„….A falu elvesztette természetes vezető rétegét... A közgazdasági szabadság pompásan csillogó leple alatt sorvasztó folyamat indult meg, s egész vidéket ítélt halálra. Az üzérszellem hitel formájában adta be a mérget a falu népének, mely a mezőgazdasági bajok közepette kapva- kapott a halálos segítség után. Országszerte merészen tombolt a hiteluzsora (…) A szorult helyzetbe került gazdák előre eladták a termésüket a falubeli uzsorásnak, aki gyakran váltót vett, s az így kiszolgáltatott adós feje fölött hamarosan megüttette a dobot. A kényszerárverések járványszerűen terjedtek (…) A törvényhozás sem a föld népét, sem a termését nem védte a külföldi verseny megsemmisítő támadásával szemben (…) Az uzsora ellen és a kereskedelmi leleményesség (gépmegrendelések, részletfizetéses rendelések gyűjtése, váltókkal való visszaélések) sokféle fajtája ellen védhette volna ugyan a törvényhozás a falusi népet, de ki gondolt erre az „állami beavatkozásra” a közgazdasági liberalizmus mézes heteiben?!”

A Hangya stratégiai alapelve e bajok orvoslására az volt, hogy lerövidítve az áru és szolgáltatás útját, az értékeket és a pénzt is minél nagyobb hányadban a rendszerén belül tartva megteremtse az egyén és a vidék boldogulásának anyagi és társadalmi feltételeit.

 

1549. január 23-án hunyt el Brassóban, Honterus János (Johannes) erdélyi szász prédikátor, humanista kozmográfus, könyvnyomtató és fametsző, térképszerkesztő.

1520-ban beiratkozott a bécsi egyetemre, s 1525-ben a művészetek mesterévé avatták. Krakkóban adta ki 1530 körül a híressé vált földrajzi emlékeztető kézikönyv, a Rudimentorum Cosmographiae első változatát. 1530 és 1533 között Bázelben elsajátította a nyomdászmesterséget. Ekkor készítette el Dél-Erdély térképét, amely másfél évszázadra minden további Erdély-térkép alapjává vált (Chorographia Transylvaniae, 1532 körül). Ott szerkesztette és metszette fába az első modern, a mai elveknek megfelelő csillagtérképét is, amely öt további kiadást ért meg. 1534-ben már újból Brassóban volt, nyomdai felszerelést vitt magával, s utóbb papírmalmot is létesített. Haláláig harmincnál több könyvet adott ki, és elkészítette a Rudimenta Cosmographica (Bevezető a világleírásba) bővített kiadását (mellékleteként egy kétlapos világtérképpel – Amerika egyik korai ábrázolásával –, valamint tizenkét részlettérképpel). A Cosmographica a hazai földrajzi irodalom kezdete volt, melléklete pedig a világ első zsebatlaszának tekinthető. Szülőföldjén 1542-től elsőként terjesztette a lutheri reformációt. Brassó 1544-ben vezető pappá választotta. Reformátori tevékenysége alapján Luther a magyarok apostolának nevezte.

Topor István

 

 

Évfordulók január 22-én

 

1823. január 22-én készült el a Hymnus tisztázatával a szatmárcsekei udvarház dolgozószobájában Kölcsey Ferenc. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját.

Kölcsey hat évig őrizte íróasztala fiókjában művének kéziratát, mígnem 1829-ben az Auróra című folyóirat nyomtatásban leközölte. 1844-ben Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot írt ki a Himnusz megzenésítésére. A beérkezett pályaművek közül az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatot hirdette ki győztesnek a zsűri. Mint kiderült a pályamű zeneszerzője a színház karmestere, Erkel Ferenc volt. A nyertes művet a Nemzeti Színházban mutatták be először 1844. július 2-án. A bemutató alkalmából így írt a Honderű című lap: „...Most csak az van hátra, hogy Erkelünk gyönyörű hymnusát többször adassék alkalom hallani, megismerni, megtanulni, annak jelessége kezeskedik, hogy az nem sokára a legnagyobb népszerűséget vivandja ki magának, s valódi magyar néphymnussá válandik...”

1903 előtt az állami himnusz az osztrák császári himnusz volt. Megjegyezendő, hogy Kölcsey verse előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a protestáns magyarságé a Tebenned bíztunk eleitől fogva kezdetű, Isten az örökkévaló hajlék című 90. zsoltár volt. Sokat és szívesen énekelték a különféle hatóságok által többször is betiltott ún. Rákóczi-nótát is, amelyet Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésített. Kölcsey Hymnusát maga a magyar nemzet tette saját himnuszává. 1903-ban az országgyűlés csak elismerte hivatalosságát. Az országgyűlés elfogadott egy 2 paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról”. Ennek 1.§ szerint :„Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, a 2.§ pedig meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20-tól lép hatályba. Ezt a törvényt azonban I. Ferenc József magyar király soha nem szentesítette. A magyar himnusz az egyetlen állami himnusz a világon, amelyet 1990-ig semmilyen törvény, sem uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé.

 

1849. január 22-én Perczel Mór tábornok Szolnoknál győzelmet aratott Ottinger tábornok csapatai felett. Perczel január 10-től csaknem 16000 főnyi hadtestével a Pestről Debrecenbe vezető utat fedezte Karcag-Törökszentmiklósnál a császári fősereggel szemben. Ez a sereg aratott Szolnoknál győzelmet aratott január 22-én. Ugyanezen a napon a Zemplén megyei Tarcalnál Klapka György ezredes csapatai vereséget szenvedtek Schlik altábornagy hadtestétől.

 

1931. január 22-én Bécsben elhunyt boldog Dr. Batthyány-Strattmann László, a „szegények orvosa”.

Korának különös alakja volt, főnemesi (herceg) rangja ellenére polgári foglalkozást választott: orvos lett. Diplomás orvosként, klinikai sebészeti gyakorlata közben kezdett kórházépítésbe. Magyarország első korszerűen felszerelt 24 ágyas vidéki kórházát 1902-ben Köpcsényben nyitotta. Rövid idő alatt olyan népszerű lett az intézmény, hogy a MÁV különvonatot indított a kis nyugat-magyarországi faluba. Vagyonának nagyobbik részét a szegények gyógyítására fordította. Receptjeit, a felírt szemüveget a gyógyszerészek és a látszerészek ingyen beváltották, hiszen László doktor minden hónap végén egy összegben rendezte a számlát. A trianoni szerződés értelmében Köpcsényt Ausztriához csatolták. A szegények orvosa ekkor birtokainak nagy részét is elveszítette. Körmendi kastélyába költözött népes családjával (tíz gyermeket neveltek fel mélyen Isten-hívő szellemben, és nagy-nagy szeretetben), és itt rendezte be új kórházát is a szembetegek számára. Napi 80-100 beteget látott el feleségével együtt, aki egyben az asszisztense is volt. Műtéti technikája elismerést váltott ki szakmai körökben. Számos társaság tagjai sorába választotta, de ő ritkán látogatta üléseiket. Minden idejét a gyógyításnak szentelte.

Batthyány-Strattmann László fiatalon, súlyos szenvedések után hunyt el.

Már másfél évtizeddel a halála után elindították boldoggá avatási ügyét, de a kommunista diktatúra alatt a folyamat hosszú időre megtorpant. A rendszerváltás után elindított perújrafelvétel, és az azt követő eljárás eredményes volt. Dr. Batthyány Strattmann Lászlót 2003. március 23-án, II. János Pál pápa boldoggá avatta.

 

1943. január 22-én született Budapesten Cseh Tamás Kossuth-díjas művész.

A középiskola elvégezése után előbb Budapesten tanítóképző, majd az Egerben a tanárképző főiskolát végzett. Ezt követően a Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. 1967-74-ig rajzot tanított egy budapesti általános iskolában.

1970-ben kezdett dalokat írni, melyben társa Bereményi Géza, aki egy lemez kivételével (Mélyrepülés, 1988, Csengey Dénes) dalainak szövegírója. 1974-től a 25. Színházban majd a Várszínházban adott önálló esteket. A Katona József színházban 16 évig dolgozott, 1998-tól a Bárka Színház társulatának tagja volt.

Első lemeze 1974-ben jelent meg Levél Nővéremnek címmel, melyet Másik Jánossal készített, és melynek “folytatása” 20 évvel később, 1994-ben jelent meg. Összesen 13 lemezt adott ki. Az utolsó a Levélváltás, amelyet a Republic együttessel közösen készült. Önálló estjei: A dal nélkül, Antoine és Désiré, Fehér babák takarodója, Frontátvonulás, Jóslat, Új dalok, Nyugati pályaudvar, Levél nővéremnek, A telihold dalai. Cseh Tamás több mint ezerkétszáz dal szerzője, ezek mindennapi élethelyzetekről, vágyakról szólnak.

Számos díjat kapott munkásságáért. 1988-ban Az év lemeze díjat, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1993-ban pedig Liszt Ferenc díjat. 2001-ben vehette át a Kossuth-díjat. Több filmben is szerepelt (a teljesség igénye nélkül): Csinibaba, 6:3 (Tímár Péter), Turné (Bereményi Géza), Nyom nélkül (Fábri Péter).

Topor István

 

Évfordulók január 21-én

 

1531. január 21-én Visegrádon I. Ferdinánd és I. (Szapolyai) János megbízottai háromhónapos – utólag többször megújított - ffegyverszüneti megállapodást kötöttek. Ez az országszakadás tényének első közjogi elismerése.

 

1664. január 21-én a Zrínyi Miklós horvát bán és Batthyány Ádám dunántúli főkapitány vezette magyarországi csapatok, valamint a Julius Hohenlohe és Walter Leslie alatti német birodalmi csapatok egyesülnek. Ezzel kezdetét vette Zrínyi téli hadjárata, amelynek kulcsfontosságú eseménye a török utánpótlást biztosító eszéki híd felégetése február 2-án.

 

1721. január 21-én Párizsban kivégezték XVI. Lajos francia királyt. A Nemzeti Konvent január 15. és 20. között zajló időszakban tárgyalta az uralkodó ügyét. Végül a királyt bűnösnek találták és a 21-ei szavazásnál 319 szavazat ellenében 366-an a haladék nélküli halálbüntetésre szavaztak. Az ítélet végrehajtására január 21-ét jelölték ki. A kivégzésre mintegy kétórás szertartás keretében került sor, ennyi ideig tartott ugyanis az út a vesztőhelyre, amelyet a mai Concorde téren állítottak fel. Miután a hintó megállt, a király kiszállt. Az ott sorakozó hóhérok felszólították Lajost ruhái levételére, amit az meg is tett. Azonban amikor meg akarták kötözni a megszégyenített királyt, akkor hevesen ellenkezni kezdett. Egy kisebb vita után azonban mindenbe beleegyezett.  Az egyik hóhér visszaemlékezése szerint a király „maga vágta le a haját”. A fejét állítólag olyan nyugodtan, olyan hidegvérrel helyezte a gullotine alá, hogy ezzel még a körülötte álló hóhérokat is meglepte.

1920. január 21-én a párizsi béketárgyalásokról visszatérő Apponyi Albert által vezettett küldöttség Huszár miniszterelnök és Horthy fővezér részvételével ülést tartott. A kormány 15 napot kapott a békefeltételekkel kapcsolatos észrevételeinek kidolgozására. Az ülés a békefeltételeket elfogadhatatlannak nyilvánította, és az észrevételek kidolgozásához szabott 15 napos határidő meghosszabbítását kérte.

Ugyanezen a napon a Budapesti Büntető Törvényszék ítéletet hirdetett Szamuely László és társainak, a KMP hazai szervezőinek perében. A gyorsított eljárásban lefolytatott perben Szamuelyt és még két társát halálra ítélték.  28-án az ítéleteket végrehajtották.

Topor István

 

Évfordulók január 20-án

1270. január 20-án halt meg Boldog Özséb, a pálos-rend megalapítója. Gyöngyösi Gergely kódexe szerint híres magyar családból származott. Kapcsolatban állt a pilisi remetékkel, s maga is olyan életre vágyott. Az első monostor a Mecsek egyik legszebb pontján, a Jakab-hegyen épült, romjai ma is láthatóak, csodaszép, kirándulásra alkalmas környezetben. IV. Orbán pápa hagyta jóvá az első magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok működését.

1961. január 20-án iktatták be az USA 35. elnökét, J.F. Kennedyt. Ő volt az amerikai történelem első és eddig egyetlen római katolikus, valamint legfiatalabb elnöke. A választásokat mindössze 0,2 százalékkal nyerte meg. Máig meg nem oldott merénylet áldozata lett 1963. november 22-én. Gyanúsítják Castrót, a maffiát, mely ellen keményen küzdött, a KGB-t, a CIA-t, sőt Lyndon B. Johnsont is. 47 évesen halt meg.

1969. január 20-án gyújtotta fel önmagát Bauer Sándor 17 éves szakiskolás, autószerelő tanuló. Az erdészeti szakközépiskolában szeretett volna tanulni, de jó eredményei ellenére nem vették fel. Sokat olvasott, főleg a történelem érdekelte, a környezete csodabogárnak tartotta (ismerős érzés). Kihallgatási jegyzőkönyvében szerepel:" alaposan tartani kell attól, hogy szabadlábon való hagyása esetén a még fel nem derített és ki nem hallgatott személyekkel összebeszélve a büntett felderítését nehezítené". Három nappal később halt meg. Rokonainak, barátainak írt búcsúleveleiben ilyen sorok szerepelnek: Azt üzenem, eszme nélkül nem él, csak létezik az ember... Szüleinek írott leveléből egy sor: "szeretnék élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek". Sabján Miklós barátjának így írt: "Ti meg fogjátok érteni... Éljen a cseh, lengyel, német, román és magyar proletariátus!..."

1984. január 20-án halt meg Acapulcóban magányosan és szegényen a korábbi szupersztár, Johnny Weismuller ötszörös olimpiai bajnok, aki 67 világrekordot úszott. Első filmjét 1929-ben forgatta. Legnagyobb sikerét a Tarzan-filmekben érte el. A Temes megyei Szabadfaluban született 1904-ben.

 

Márk Éva

 

Évfordulók január 19-én

379. január 19-én császárrá választották Nagy Theodosiust. Tizenhat évvel későbbi halála (jan. 17.) utánvéglegessé vált a római birodalom széttagoltsága.

1924. január 19-én született Szekszárdon Mészöly Miklós Kossuth-díjas író. A Demokratikus Charta egyik szóvivője, 1990-től a Magyar Írók Szövetsége vezetőségi tagja. Születési neve Molnár volt, írói nevét 1948-ban vette föl. 1942-ben jogi diplomát szerzett. 1944-ben rövid frontszolgálat után megszökött, majd szovjet hadifogságba került.Hazatérve munkásként dolgozott. Műveit többször letiltották, előfordult, hogy semmilyen munkát nem kapott. Szinte mindent írt: mesét, verset, novellát, publicisztikát, esszét, regényt, tanulmányt, drámát. Felesége dr. Polcz Alaine író (nagyon jó író!), tanatológus volt, aki 1991-ben létrehozta a Magyar Hospice Alapítványt.

1969. január 19-én halt meg Jan Palach prágai egyetemista. 1948. augusztus 11-én született. Humán érdeklődésű volt, de csak a politikai gazdaságtan szakra nyert felvételt. 1969. január 16-án a Vencel téren benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát, így tiltakozva a szovjet megszállás és a diktatúra ellen. Három nap múlva halt meg. Sokan követték, köztük egy magyar fiú is. Róla holnap emlékezünk meg.

2006. január 19-én halt meg Agárdy Gábor Kossuth-díjas színművész. Örmény családból származott, eredeti neve Arklián volt. Ikonfestőként is megélhetett volna, ebbéli tehetségét is elismerték. Óriásit alakított Katz lelkészként a Svejkben, vagy Sipos úrként az Üvegcipőben, ahogy minden másban is, de nemcsak színpadi, hanem egyéb szerepeiben is zseniális volt. Filmjei, tévéfilmjei - A Dunai hajós, A peleskei nótárius, Mint oldott kéve - és még hosszan lehetne sorolni, széles körben ismertté és felejthetetlenné tették nevét. Méltán nyerte el a Nemzet Színésze rangot.

MÁRK ÉVA

 

Évfordulók január 18-án

 

1270. január 18-án halt meg Szent Margit Árpádházi királylány. IV. Béla és Laszkarisz Mária leánya, Szent Erzsébet unokahúga. A tatárok elől való menekülés közben született Dalmáciában 1242-ben, s szülei a túlélés reményében istennek ajánlották. Hároméves korától domonkos nővérek nevelték Veszprémben. Életének alapszabálya: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni! Mélyen vallásos, önkínzó életet élt. Huszonnyolc évesen halt meg, valószínű a mértéktelen önsanyargatás következtében. 1943-ban avatták szentté.

1519. január 18-án született Krakkóban Izabella magyar királyné. I. (Jagelló) Zsigmond lengyel király és Bona Sforza milánói hercegnő leánya volt. Négy nyelven beszélő, művelt, olvasott fiatal nő volt, amikor 1539-ben feleségül adták a nála 32 évvel idősebb I. (Szapolyai) János magyar királyhoz. Fiát, János Zsigmondot 1540-ben, két héttel férje halála előtt szülte. Hosszas küzdelmek árán 1556-ban lett Erdély tényleges ura, fia nevében, de csak három éve adatott. Kemény kezű, központosított hatalmat kiépítő uralkodó volt. 1559-ben halt meg váratlanul. Hosszabb írás található róla honlapunk "Nők a történelemben" című rovatában.

1907. január 18-án született Ferencsik János karmester. Édesapja 1915-ben esett el, édesanyja őt és öccsét hadiárvaként nevelte. Gyermekkorától zenét tanult. Huszonhárom évesen vezényelt először nyilvánosság előtt, és 1940-ben ő vezényelte Bartók Béla és Pásztory Ditta búcsúhangversenyét. Dirigált Salzburgban, Bayreuthban, Bécsben és számos más városban. Afrika kivételével az egész világot beutazta, s mindenütt népszerűsítette a magyar zenét. 1984-ben halt meg.

1945. január 18-án a visszavonuló németek felrobbantották az Erzsébet hidat. A híd megépülésekor műszaki szenzációnak számított, mivel egyetlen 290 méter hosszú nyílással ívelt át a Dunán, vagyis függőhíd volt. Mindmáig a legszebb hídnak tartják, a régi képek ezt igazolják is. Helyére kábelhíd épült, melyet 1964. november 24-én avattak fel.

Ugyanezen a napon a Vörös Hadsereg mintegy 70 000 csontsovány, testileg-lelkileg meggyötört embert szabadított fel, akiket korábban a pesti nagygettóba zsúfoltak.

 

Évfordulók január 17-én

 

395. január 17-én halt meg I. Theodosius a római birodalom utolsó egyeduralkodója. Halála előtt megosztotta a birodalmat két fia között, tehát ezen a napon jött létre a keletrómai birodalom, a későbbi Bizánc. A Nyugatrómai birodalom 476-ig áll fenn.

1377. január 17-én XI. Gergely Avignonból visszatért Rómába. A francia klérus nyomása ellenére sikerült ismét Rómába helyeznie a pápaság székhelyét. A következő évben meghalt, utódául VI. Orbánt választották. Mivel megtagadta az Avignonba való visszatérést a francia bíborosok ellenpápát választottak. Ettől fogva negyven éven át két - három pápa uralkodott, akik egymás híveit kölcsönösen kiátkozták. A konstanzi zsinat az akkori három pápát lemondatva V. Mártont megválasztotta. Ezzel véget ért a nyugati egyházszakadás.

1895. január 17-én született Mécs László költő. 1918-ban szentelték pappá, több településen szolgált plébánosként. Húsz éves korától jelentek meg versei. Francia nyelvű kötete bemutatójára utazott Franciaországba, ekkor ismerkedett meg Paul Valéryvel, aki előszót írt második francia nyelvű kötetéhez. 1953-ban 10 év börtönre ítélték, ahonnan 1956-ban szabadult. Rendkívül népszerű volt, kötetei szinte azonnal elkeltek. Idős korában Pannonhalmára vonult vissza, ott ünnepelték pappá szentelésének 60. évfordulóját, s ott is halt meg 1978. november 9-én.

1994. január 17-én halt meg Cziffra György zongoraművész. 1921-ben született Budapesten. Csodagyerekként indult és rendkívüli pályát futott be az angyalföldi nyomortól a világhírig. Hegedűművész édesapja tanította zongorázni, ötévesen lépett föl először egy cirkuszban, hogy pénzt keressen a családnak. Hiába volt zseniális virtuóz, cigány származása miatt nehezen fogadta be a művészvilág. Éjszakai bárokban játszott, rajongói mindenhova követték. Egy disszidálási kisérlet miatt 1950-ben kényszermunka táborba küldték, ahol követ hordattak vele. Három év múlva szabadult, s tönkrement kezével újra zohgorázni kezdett, ismét a pesti éjszakában. 1956-ban, kihasználva a határ rövid ideig tartó megnyitását, feleségével és fiával emigrált. Tíz nap múlva már koncertezett Bécsben, nagyon gyorsan ismertté vált az egész világon. Rendkívüli sikereket aratott. Pénzéből alapítványt hozott létre tehetséges fiatalok támogatására. 1993-ban megkapta a francia Becsületrend tiszti fokozatát, itthon pedig a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. Szívroham következtében hunyt el Párizsban.

Márk Éva

 

Évfordulók január 16-án

 

1847. január 16-án látta meg a napvilágot a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán, a „nagy palóc”. Kisnemesi családból származott. Iskoláit nagyrészt Rimaszombaton és Selmecbányán végezte 1868-ban Pesten folytatott jogi tanulmányokat, de diplomát nem szerzett. Visszatért Nógrád megyébe, ahol 1871-ben Mauks Mátyás szolgabírónál Balassagyarmaton szolgabírósági esküdtként helyezkedett el. 1872-ben ügyvédbojtár lett, emellett megpróbálkozott az újságírással is: különböző fővárosi lapok közölték cikkeit, többek között az Igazmondó, Szabad Egyház, Fővárosi Lapok és a Borsszem Jankó.

1873. július 13.-án feleségül vette Mauks Mátyás leányát, Mauks Ilonát. Még ebben az évben meghaltak szülei, s ő feleségével együtt a fővárosba költözött. Írói pályája nehezen indult. 1874-ben jelent meg első önálló műve két kötetben, az "Elbeszélések", de a kötet nem keltett komolyabb figyelmet. 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, mint újságíró. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki.

1881-ben visszatért Budapestre, ahol az Ország-Világ című lap segédszerkesztője lett, majd a Pesti Hírlaphoz került. Jókai Mór mellett az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett. 1881-ben a Petőfi Társaság, 1882. február 8-án a Kisfaludy Társaság választotta tagjának, 1889. május 3-án pedig tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának.

Az irodalmi sikert hamarosan a magánéleti és politikai sikerek is követték: 1882-ben ismét megkérte volt felesége, Mauks Ilona kezét, s még ez év december 31-én ismét összeházasodtak. A házasságból három fia született: Kálmán, Albert és János, aki kora gyermekkorában meghalt. 1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül Máramarossziget mandátumával.

1897-ben saját lap kiadásával próbálkozott, ez volt a rövid életű Országos Hírlap. 1903-tól Az Újság főmunkatársaként dolgozott. 1907-ben összegyűjtött munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalommal tüntette ki. 1910-ben még megünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, ezután Máramarosszigetre utazott, ahonnan már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva meghalt. Utolsó munkájának, az "A fekete város"-nak könyv alakban való megjelenését már nem érte meg.

 

1862. január 16-án a Kisfaludy Társaság tagjává választotta Madách Imrét.

 

1920. január 16-án a párizsi békekonferencián Apponyi Albert gróf, a magyar békeküldöttség vezetője  a Legfelsőbb Tanács ülésén elmondta híres beszédét, melyben a területi kérdések eldöntéséhez népszavazást kér. A franciául és angolul előadott mű a magyar retorika egyik legnagyobb teljesítménye. Beszéde elején a következőket mondta: „A mi szemünkben a tegnapot a mai naptól a békefeltételek hivatalos megismerése választja el. Érzem a felelősség roppant súlyát, amely reám nehezedik abban a pillanatban, amikor Magyarország részéről a békefeltételeket illetőleg az első szót kimondom. Nem tétovázom azonban és nyíltan kijelentem, hogy a békefeltételek, úgy, amint Önök szívesek voltak azokat nekünk átnyújtani, lényeges módosítás nélkül elfogadhatatlanok. Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak. Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék.”

 

1932. január 16-án született Dian Fossey amerikai gorillakutató San Franciscóban.  Állatorvos szeretett volna lenni, végül gyógytornász lett, s nyolc évig egy kórházban dolgozott. 1963-ban a házára felvett hitelből utazott először Afrikába. Ahegyi gorillákkal való megismerkedése egész további életét meghatározta. A híres antropológus Louis Leakey támogatásával három év múlva ismét Afrikába ment, hogy a ritka, veszélyeztetett majmokat tanulmányozza.

Először Kongóban állította fel a táborát, de a zavaros helyi viszonyok miatt 1967 elején Ruandába, a Virunga és a Karisimbi vulkánok közti hegyvidékre helyezett át. Itt hozta létre a National Geographic Society megbízásából a Karisoke Kutatóközpontot. Fossey célja az volt, hogy megismerje a gorillák életmódját, szociális viszonyaikat, ezért 18 éven át élt közöttük.
Kampányt indított az állatok védelmében: cikk jelent meg róla a National Geographic magazinban, előadásokat tartott, alapot hozott létre a hegyi gorillák védelmére, 1983-ban pedig megjelentette a tudományos eredményeit népszerű formában összefoglaló Gorillák a ködben című könyvét. A tudós többször keveredett összetűzésbe az orvvadászokkal és a helyi kormánnyal is, amelyet azzal vádolt, hogy összejátszik a vadorzókkal.

1985. december 27-én holtan találták házában. A gyilkosságot egy orvvadászok által használt bozótvágókéssel követték el, a tettesek sem pénzt, sem vagyontárgyakat nem vittek el, s az ügyet soha nem sikerült tisztázni.

 

Topor István

 

 

Évfordulók január 15-én

 

1582. január 15-én 10 évre szóló fegyverszünetet kötött Báthori István lengyel király és Rettegett Iván orosz cár.

 

1596. január 15-én I. Rudolf megnyitotta az országgyűlést Pozsonyban, amely március 12-ig ülésezett, majd feloszlott. Az országgyűlés főbb törvénycikkelyei:

6.:  a főpapok, bárók, mágnások és birtokos nemesek portánként saját zsebükből, előjogaik érintetlenül hagyásával, egyszeri alkalommal 9 Ft-ot adóznak;

7.: az uralkodó személyes megjelenése esetén kimondja a nemesi fölkelést;

23.: a szabad hajdúkat számolják fel;

35.: a király lépjen közbe az erdélyi fejedelemnél, hogy a töröktől visszavett területeken a régi tulajdonosok kapják vissza birtokaikat;

48.: kérik a rendek, hogy a magyarországi pénzt hazai értékben fogadják el;

50.: salétrom kivitele tilos.

A király a törvényeket március 21-én szentesítette.

 

1776. január 15-én Mária Terézia gróf Batthyány Józsefet nevezte ki esztergomi érsekké (tisztséget Batthyány 1799-ben bekövetkezett haláláig töltötte be). Ugyanezen a napon királyi rendelettel létrejött a besztercebányai, a rozsnyói és a szepesi katolikus püspökség. Területüket az esztergomi érseki főegyházmegyéből hasították ki, püspökeiket az esztergomi érsek joghatósága alá helyezték.

 

1872. január 15-én I. Ferenc József az ideiglenesen viselt közös pénzügyminiszteri tisztségből felmentette gróf Andrássy Gyulát, utódjául Ludwig von Holzgethan bárót nevezte ki.

Ugyancsak ezen a napon indult meg a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának folyóirata, a Magyar Nyelvőr, Szarvas Gábornak a magyar nyelvművelés megteremtője szerkesztésében. Szarvas Gábor országos hírnévre nyelvészeti munkásságával tett szert. Ezért bízta meg az MTA egy, a magyar nyelv kutatását és művelését szolgáló folyóirat létesítésével. Így indult meg 1872-ben a Magyar Nyelvőr, amelyben küzdött a magyartalan szóalkotások ellen, és kiváló etimológiai cikkeket írt. Az új folyóirat köré csoportosította a magyar nyelvtudomány legtehetségesebb alakjait, így Simonyi Zsigmondot, Szinnyei Józsefet és Munkácsi Bernátot is.

 

Topor István

 

Évfordulók január 14-én

1301. január 14-én halt meg III. Endre. Szántó György: Aranyágacska c. kitűnő regényének utolsó fejezetében így szól Kézai Simon: "Valaki azt mondta róla, hogy letörött immáron az Árpádok fényes fájának utolsó aranyágacskája. A halotti torán mondta. Azóta senki sem beszél róla". Apja II. Endre és Estei Beatrix utószülött fia István, anyja velencei kereskedőcsalád lánya Tomasina Morosini. A bizonytalan származású fiút trónörökösként nevelték, ami jó gondolatnak bizonyult. IV. László halála után 1290. július 23-án királlyá koronázták. Nehéz küzdelem várt rá: belül a növekvő hatalommal bíró kiskirályokkal, kívül a trónkövetelőkkel kellett harcolnia, s nemcsak diplomáciai úton. Sem elég ideje, sem kellő ereje nem volt a helyzet konszolidálására. A nápolyi Caroberto (a későbbi I. Károly vagyis Károly Róbert) már az ország belseje felé tartott segítőivel, amikor Endre váratlanul - gyaníthatóan méregtől - meghalt.
 

1872. január 14-én halt meg Nagyajtai Kovács István jogász, történész. 1799-ben született Nagyajtán unitárius székely családban. Édesanyja mindig sokat olvasott neki, így " a történelmet már gyermekkoromban megkedveltette velem", jegyzi meg emlékirataiban. Fő kutatási területe az erdélyi fejedelemség és a székelység történelme. Csak a huszas éveiben járt, amikor a kor nagyjai - köztük Brassai Sámuel - felismerték benne a történetírói tehetséget.Ő volt a XIX. század első jelentős történetírója.

1875. január 14-én született Albert Schweitzer az utolsó polihisztorok egyike. Volt teológus, lelkész, orgonaművész, orvos, tanár, filozófus. Rendkívüli egyéniség volt. A németbarátok a liberálist gyűlölték benne, a liberálisok pedig a németségét. Ráadásul zsidó lányt vett feleségül ( Harry Breslau történész lányát Helenét). A háború után 1924-ben tudott visszatérni Afrikába ( a mai Gabonba ), hogy újjá építse 1913-ban alapított kórházát, ahol többezer beteget tudott fogadni, köztük háromszáz leprást. "Az élet tisztelete" c. könyvét egy francia fogolytáborban dolgozta ki, ahol 1918-ig tartották német származása miatt. A könyv fő gondolata: " Élni akarok, de mások életének tiszteletben tartása mellett". 1952-ben Nobel - békedíjat kapott. Afrikában, Lambarenében halt meg 1965-ben.

 

Évfordulók január 13-án

 

1522. január 13-án kötött házasságot II. Lajos és Habsburg Mária. A két fiatal megszerette egymást, így mindketten nyeretek a házasságon. A művelt és nagyon okos Mária mindenben segítette nála is fiatalabb férjét, akinek könnyebbséget jelentett a támogatás. II. Lajos Jagelló Ulászló nehezen várt egyetlen fiaként jött világra. Gondos nevelésének köszönhetően 6 nyelven beszélt. Apja két éves korában királlyá koronáztatta, így tíz évesen a gyermek törvény szerint uralkodóvá lett. Mária Habsburg-házi főhercegnő anyja "őrült" Johanna kasztíliai királynő, apja Szép Fülöp osztrák főherceg volt. Gyermekként jegyezték el a magyar királlyal, s annak haláláig szeretetben éltek együtt. A mohácsi vész után Mária menekülni kényszerült. Gyermekük nem született.

1568. január 13-án a tordai katolikus templomban Európában elsőként hirdettek vallásszabadságot. Ez a szabadság négy keresztény vallásra, a katolikusra, a reformátusra, az evangélikusra és az unitáriusra vonatkozott. A határozat lényege, hogy vallása miatt senki nem üldözhető. "Természetesen" nem tartották be.

1754. január 13-án született Laczkovics János a magyar jakobinusok egyik vezéralakja. Keményen bírálta a magyar nemesség műveletlenségét és önzését, az uralkodót és a klérust.Martinovics vette rá, hogy álljon II. Lipót bizalmasai közé és legyen titkos ügynök. Később a köztársasági szervezkedésbe is bevonta, amiért elfogták, majd törvénysértő módon halálra ítélték. 1795. május 20-án a Vérmezőn kivégezték. A szemtanúk szerint bátran halt meg.

1847. január 13-án halt meg Habsburg József, a Habsburg-ház ún. magyar ágának megalapítója. Bátyja I. Ferenc nevezte ki Magyarország császári helytartójává, ezután megtanult magyarul. Közkedvelt volt, ezért 1796-ban a pozsonyi országgyűlésen a rendek nádorrá választották. Sokat tett az ország felemelkedéséért. Bővítette a Nemzeti Múzeum és a Széchényi Könyvtár gyüjteményeit, bőkezű mecénás volt. Első felesége Alexandra Pavlovna Romanova, az orosz cár leánya volt, aki 18 évesen első gyermeke születésekor halt meg. Sok írásmű született legendássá vált szerelmükről. A nádor később még kétszer nősült, öt gyermeke érte meg a felnőttkort.

Márk Éva

 

Évfordulók január 12-én

 

1943-ban ezen a napon vette kezdetét a 2. magyar hadsereg tragédiája a Don-kanyarnál.

Reggel háromnegyed órás tüzérségi és légi előkészítés után a szovjet csapatok támadást indítottak a 2. magyar hadsereg állásai ellen. Délelőtt 10 órakor a főerők is megkezdték a támadást. A magyar csapatok ellenállása ennek ellenére nem omlott össze. Az állásaikból kiszorított egységek is ellentámadásokat indítottak. A harcok éjszaka sem csitultak, noha a hőmérséklet a – 40 fokot is elérte. Január 13-án a 40. szovjet hadsereg főcsapása a magyar erőket elsöpörte. A 2. hadsereg mintegy 42 000 főt veszített, a sebesültek száma meghaladta a 28 000 főt, majdnem ugyanennyien fogságba estek. Az anyagi veszteség 70 százalékos volt, ezen belül azonban a nehézfegyverzet közel 100 százalékát elveszítettük.

A német hadvezetés január 24-én döntött a magyar hadsereg arcvonalból történő kivonására. Jány Gusztáv február 23-án kiadott elhíresült hadseregparancsa a 2. magyar hadsereg becsületvesztéséről, szégyenről beszél: „A 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét, mert kevés – esküjéhez és kötelességéhez hű – ember kivételével nem váltotta be azt, amit tőle mindenki joggal elvárhatott. […] Becstelenség az a lelkevesztett, fej nélküli, gyáva menekülés, mit látnom kellett. […] Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegséggel, sem sebesüléssel, sem fagyással el nem engedek senkit. […] A rendet és a vasfegyelmet a legkeményebb kézzel, ha kell, a helyszínen való felkoncolással, de helyre kell állítani. […] Elsősorban annak van jussa élelemhez, aki elől harcol; aki a helyét elhagyta és itt hátul gyülekezik, örüljön, ha annyit kap, hogy éhen nem pusztul.”

A parancs minden alárendeltet megbotránkoztatott, ezért nem sokkal később vissza is kellett vonnia. Március 12-én már így értékelt: „A Donról a magyar honvéd vált le utolsónak.” Április 4-én pedig: „A 2. magyar hadsereg becsületét nem vesztette el, hanem sokáig a Don-parton keményen állta a harcot.”

 

 

1782. január 12-én II. József kiadja szekularizációs rendeletét, melyben feloszlatja azokat a szerzetesrendeket, melyek nem gyógyítással vagy tanítással foglalkoznak, ezenkívül mintegy 140 kolostort. Ennek kapcsán történt meg a "fordított Canossa-járás", amikor VI. Piusz pápa Bécsbe utazott abban a hitben, hogy megváltoztathatja a császár véleményét. Nem járt sikerrel.

1876. január 12-én született Jack London ( John Griffith Chaney) amerikai író. A szükség, a megélhetés keresése indította útjaira, s ezeken regénybe illő kalandokat élt át. Meg is írta valamennyit. Legismertebb művei: A vadon szava, az Országúton, A beszélő kutya, Martin Eden, Az éneklő kutya. Sok elbeszélését Tersánszky Józsi Jenő fordította magyarra. Önpusztító életét fiatalon, 1916-ban fejezte be.

1945. január 12-én halt meg Kúnos Ignác nyelvész, turkológus, a töröknépköltészet kutatója, gyűjtője. Debreceni kereskedőcsaládban született 1860-ban. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát. Mestere volt Vámbéry Ármin. Az ő bíztatására fordult a török nyelv felé, majd sikerült Anatóliába utaznia. Öt évet töltött ott a török folklórt kutatva, felölelve a teljes népi kultúrkincset. Útijegyzeteiben érzékletesen mutatta be az anatóliai nép életét. Több munkája török nyelven is megjelent.

1961. január 12-én halt meg Hatvany Lajos irodalomtörténész, az "utolsó mecénás". 1880-ban született Budapesten gazdag gyártulajdonos családban. 1908-ban Ignotusszal és Fenyő Miksával megalapította a Nyugat c. folyóiratot, a XX. század első harmadának meghatározó irodalmi lapját. A Horthy- rendszert bíráló "nemzetgyalázó" cikkei miatt börtönre ítélték, de külföldi nyomásra kegyelmet kapott. Emigrációjából 1947-ben tért haza, ezután egyetemen tanított, Kossuth-díjat is kapott. Életét a művészetek, az irodalom támogatásának szentelte.

2010. január 12-én 7-es erősségű földrengés pusztított Haiti térségében. A WHO adatai szerint 45-50 ezer fő lehetett az áldozatok száma.

Márk Éva

 

Évfordulók január 11-én

1800. január 11-én született Jedlik Ányos természettudós. Bencés szerzetesként kapta az Ányos nevet, eredetileg István volt. 1822-ben lett bölcsészdoktor, ezután a rend győri gimnáziumában negyvenhat 10-11 éves gyereknek tanított hat tantárgyat. 1825-ben szentelték pappá, ezután "komolyabb" tárgyakat oktatott. Ő találta fel az elektromotort (villámdelejes forgonynak nevezte), az öngerjesztésű dinamót és még sok mást, hiszen egész hosszú életén át kísérletezett. "... minden tudományban tanulhattam volna eleget és szépet, de a fizikában tanulok és egyszersmind mulatok, gyönyörködöm is." - mondta. Neki köszönhetjük a szódavizet, melyből a találékony magyarok megalkották a fröccsöt. Fóti dalában Vörösmarty így köszönti az új italt:

Fölfelé megy borban a gyöngy;

Jól teszi.

Tőle senki e jogát el

Nem veszi.

Jedlik Ányos 1895-ben halt meg.

1919. január 11-én Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké választották. Károlyi 1875. március 4-én született az ország egyik legelőkelőbb arisztokrata családjában. Közismert volt, hogy egyetemi évei alatt zsebpénze a miniszterelnök fizetésével volt egyenlő. A politizálás hagyomány volt a családban, tőle, mint a vagyon örökösétől el is várták, hogy erre a pályára lépjen. 1916-ban saját pártot alapított, követelte az Ausztriához való való viszony lazítását, megegyezést a nemzetiségekkel (ők tették ki a lakosság csaknem felét), az egyenlő és titkos választójog bevezetését. Az 1918-as őszirózsás forradalom alatt ő alakított kormányt, de nem tudott úrrá lenni a szegénységen, éhezésen, s a pacifista ember a fokozódó idegen megszállással se tudott mit kezdeni. Lemondott a miniszterelnökségről; ekkor lett köztársasági elnök, de a Kun Béla vezette tanácsköztársaság nemismerte őt el. Ezután feleségével Andrássy Katinkával (a vörös grófnő) emigrált. Nem hagyott fel a politizálással, egyre inkább balra tolódott. Horthy idején nemkívánatos személy lett Magyarországon, vagyonát elkobozták. A háború után hazatért, de az új rendszer sem tartott rá igényt. A Rajk-per hatására ismét emigrált. 1955-ben halt meg Párizsban.    Forrás: dr. Knausz Imre

1922. január 11-én alkalmaztak először emberen inzulint. Frederick Banting és Charles H. Best állították elő az első adag hasnyálmirigy-kivonatot, melyet állatkisérletek után emberen is kipróbáltak ( először önmagukon). Felfedezésükért 1923-ban Nobel-díjat kaptak. Az inzulinra nem kértek szabadalmi védettséget, ezért az gyorsan elterjedhetett.

Márk Éva

 

Évfordulók január 10-én

 

Kr. e. 49. január 10-én Julius Caesar átlépte a Rubicont. A Rubicon Gallia és Itália határfolyója volt, átlépését minden római seregnek megtiltotta a szenátus. Suetonius szerint ekkor hangzott el a híressé vált mondat: A kocka el van vetve. Átlépni a Rubicont ma is azt jelenti, hogy visszafordíthatatlan döntésre szánja el magát valaki. A Rubicon címet viseli egyik kiváló történelmi folyóiratunk.

1778. január 10-én halt meg Carl von Linné svéd természettudós. Tanult és tanított Uppsalában, orvosi diplomát szerzett Hollandiában. Peter Artedivel közösen írt munkája a "Természet rendszere" 1735-ben jelent meg. Meghatározott és kettős latin névvel látott el több tízezer állat- és növényfajt, többségük ma is akkori nevét viseli. A mikroszkópikus lények csoportját "Chaos"-nak nevezte, de egyik előadásában utalt rá, hogy a fertőző betegségeket esetleg ezek a "láthatatlan férgek" okozzák.

1858.január 10-én született Törley József pezsgőgyáros. Német nevű apja a szabadságharc idején magyarosította nevét, majd a bukás után követte Kossuthot az emigrációba. József fia a grazi kereskedelmi akadémián tanult, majd Reimsbe ment. Onnan Magyarországra küldték megfelelő alapbort kereső útra, így fedezte fel, hogy Budafok kiválóan alkalmas a petsgőgyártásra, ezért 1882-ben idetelepítette reimsi gyárát. Felismerve a reklám fontosságát a századfordulóra övé lett a Monarchia legnagyobb pezsgőgyára. Gyermekei nem lévén unokaöccsei vitték tovább a gyárat, akik ragaszkodtak a nála megszokott minőséghez. Garbóci László helytörténész szerint nem tudni hol nyugszanak Törley József hamvai, mert 1957-ben feldúlták a kriptát ( fegyverkeresés címén, valójában inkább ékszerek után kutathattak). A talált csontokat szétszórták, ezeket később összeszedve valamelyik köztemetőben elhantolták. Az európai hírű magyar pezsgőgyártás megalapítója 1907-ben halt meg.

 

Márk Éva

 

Évfordulók január 9-én

1890. január 9-én született Karel Capek cseh író. A klasszikus sciene fiction egyik megalapítója; e műfajban annak idején a társadalmi fejlődés a fő téma. Filozofikus tartalmú detektívtörténeteket, regényeket, színjátékokat írt, azonkívül publicisztikát, elbeszéléseket. Tőle származik a "robot" szó. Csaknem minden műve megjelent magyarul. A "Makropulos ügy" című drámájából 1925-ben Janacek operát írt. 1938-ban halt meg.

1908. január 9-én született Simone de Beauvoir francia író, Jean Paul Sartre tanítványa és élettársa, a feminista irodalom jeles képviselője. Szigorú katolikus családban nevelkedett, de festőnő húgával együtt lázadt a konformizmus ellen. Az egzisztencializmus ( idealista filozófiai irányzat, nagynevű képviselői többek közt Kierkegaard, Heidegger, Sartre ) híve volt. Kínai útinaplójáért 1954-ben Goncourt-díjat kapott. Számomra legkedvesebb művei: A második nem, Egy jóházból való úrilány, A megtört asszony, Az öregség.

1919. január 9-én született Bulányi György piarista szerzetes. Vallási kisközösségek szervezésébe kezdett (Bokor), melynek ürügyén 1952-ben életfogytiglani börtönre ítélték. 1956-ban kiszabadították, majd újra elfogták, végül 1960. december 10-én kegyelemből szabadult. 1982-ben a püspöki kar is elítélte, majd 1986. januárjában J. Ratzinger, a mai XVI. Benedek pápa felszólította, hogy vonja vissza tanait. Megvonták tőle a nyilvános misézés és igehírdetés, a szentségek és szentelmények kiszolgáltatásának jogát. Az egyházi eljárást csak 1997. szeptember 10-én szüntették be ellene. 2010-ben halt meg.

1977. január 9-én harmincnégy magyar értelmiségi, névszerint: Bence György, Csalog Zsolt, Csóri Sándor, Dalos György, Donáth Ferenc, Donáth Péter, Eörsi István, Erdélyi Ágnes, Fehér Ferenc, Fodor Géza, Háber Judit, Haraszti Miklós, Heller Ágnes, Jánossy Ferenc, Kardos Julianna, Kenedi János, Kis János, Kocsis Zoltán, Ludassy Mária, Márkus György, Márkus Mária, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Pap Mária, Petri György, Pór Péter, Radnóti Sándor, Réz Pál, Sós Vilmos, Szabó Miklós, Tordai Zádor, Varga Mihály, Várady Szabolcs, Vezér Erzsébet nyilatkozatban fejezte ki szolidarítását a Charta 77 aláíróival, s elítélte a velük szemben alkalmazott hatósági atrocitásokat. Nevük felsorolására, megismerésére a korban rendkívül ritka bátorságuk okán került sor. A Charta 77 Prágában alakult 1976-ban jórészt baloldali elkötelezettségű emberekből, akiknek egy része aktívan részt vett az ún. bársonyos forradalomban. A Charta világszerte ismert személyisége Vaclav Havel Csehszlovákia, majd Csehország köztársasági elnöke, aki 2011. december 18-án halt meg.

Márk Éva

1867. január 9-én Bécsben tárgyalássorozat kezdődött a Habsburg Birodalom külügyminisztere és magyar politikusok között. Friedrich Ferdinand Beust Andrássy Gyula, Eötvös József és Lónyay Menyhért politikusokkal tárgyalt az országgyűlés 15-ös albizottsága munkálatainak módosításáról. A módosított tervezett leglényegesebb eleme, hogy evidenciaként szerepel benne az uralkodó legfőbb hadúri joga.

 

1870. január 9-én megnyílt a Hatvan – Miskolc vasútvonal. Az 1867. évi XIII. tc. alapján a kormány 60.000.000 ezüstforint összegű hitelt vett fel csatorna- és vasútépítésre. Ebből a hitelből vásárolták meg az 1868-ban  megalapított Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) első vonalát. Ebből a hitelből hozták létre többek között a hatvan - miskolci vasútvonalat.

Ugyanezen a napon vette át a pesti önkéntes tűzoltók első őrsége a belvárosi tűzoltószertárt. Ezzel megkezdték a rendszeres szolgálatot. Az első évben 55 tűzesethez vonultak ki.

 

1964. január 9-én mutatták be Mihályfi Imre kétrészes filmjét, a Honfoglalást.

A film cselekménye 1944 októberében, a nyilas hatalomátvétel idején kezdődik. Dálnoki Miklós Béla, a magyar hadsereg főparancsnoka fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeményez a szovjet hadsereggel. A Gestapo-ügynökökkel és angolbarát tisztekkel körülvett főparancsnokot hírvivők útján inti türelemre Horthy. Október 15-én a rádió közli a kormányzó proklamációját, miközben a nyilasok már a hatalomátvételre készülnek. A szovjetek megbíznák Dálnokit a huszonötezer magyar hadifogoly feletti parancsnoksággal, ám Dálnoki nem meri vállalni a felelősséget. Közben az átállt magyar katonák egy csoportja eléri a Vereckei-hágót.

A főbb szerepeket Avar István, Csernus Mariann, Gábor Miklós és Páger Antal alakították.

 

Topor István

 

Évfordulók január 8-án

 

1620. január 8-án a pozsonyi országgyűlés felajánlotta Bethlen Gábornak a királyi címet. Ő azonban nem fogadta el, csak a Magyarország fejedelme címet használta.

 

1621. január 8-ai dátummal maradt fenn a sárospataki főiskola könyvtári szabályzata, illetve utasítása. A könyvtárnokot a primariusok közül választották. Az 1621-es szabályzat könyvtárra, illetve a könyvtárosra vonatkozó cikkelye: „Hogy a communitas könyvkészlete szét ne hurcoltassék, a gondos előrelátás megkívánja, hogy a Primariusok közül a Praeceptorok és Primariusok szavazatával könyvtáros választassék, aki bölcs, kegyes, tudós, józan és megpróbált, hűségben feddhetetlen legyen, akinek ügyes tevékenysége és buzgó gondossága által a communitas könyvei és kéziratai megőriztessenek és közhasználatra kiadassanak.”

1680. január 8-án Thököly Imrét fővezérré választották. Miután az 1679. november 3-ai szikszói csatában a császáriak felett győzelmet aratott  a  bujdosók hajdúszoboszlói gyűlésén a vitézlő rend 133 képviselője — köztük Wesselényi Pál — , egyhangúlag fővezérré választották és felesküdtek rá: „Mi Istenért és Hazáért fegyverre kelt alulírott magyarok esküszünk az élő Istenre, […] hogy nagyságos Teökölyi (sic!) Imre urat, vezérünket nem hagyjuk el, bármit határoz az Isten dicsőségét és a Haza szabadságát illető ügyekben, […] akik pedig mostanig eltérő véleményen voltunk, ezután a tegnapi erős és feloldhatatlan egyezségünk szerint Őnagyságát, mint Fővezérünket ügyünk végső eldöntéséig hűségesen követjük.” Thököly csillagának rohamos emelkedését jelzik Szelepcsényi György prímásérsek-helytartó szavai: „Őfelsége kegyelmes szándéka az, hogy a jövőben egyedül Thökölyvel tárgyaljon, nem pedig az erdélyi fejedelemmel.”

 

1864. január 8-án született Kisbéren Korda Dezső az első elektromos autó konstruktőre.

Egyetemi tanulmányait 1885-ben Budapesten végezte. Franciaországban és Svájcban működött: egyik alapítója a Societé Electro-Chimie de Basel és igazgatója a Société de Fives-Lilles villamossági gyárnak. A zürichi egyetemen magántanári képesítést nyert. Fő működési területe a híradástechnika, a nagyfrekvenciájú technika és a fémkohászat volt. Úttörő eredményeket ért el az elektroötvözetek (pl. ferroszilícium) előállítása terén, ő szerkesztette az első elektromos automobilt s ő tekinthető a forgókondenzátor feltalálójának. Duna-szabályozási terveket készített s matematikai tanulmányokkal is foglalkozott.

 

Topor István

 

Évfordulók január 7-én

 

1558. január 7-én Franciaország elfoglalja Calais-t, Anglia utolsó kontinentális területét.

 

1566. január 7-én került a pápai trónra V. Pius néven Antonio Michele Ghislieri, aki az inkvizíciót irányító Szent Officium vezetőjéből lett hatvankét évesen pápa.

A domonkosrendi szerzetesből Szent Péter trónjára került Piusz legnagyobb sikere egy szent liga megalakítása volt a török ellen. Az akkori világ leghatalmasabbjának számító Spanyolország és a még mindig jelentős hatalommal bíró Velence egyesített hajóhada a lepantói-öbölben 1571. október 7-én megsemmisítő vereséget mért a török flottára. Ez is jelezte, hogy az oszmán török hatalom két évszázados hódító lendülete megtört.

 

1610. január 7-én Galilei felfedezett a Jupiter négy nagy holdja közül hármat: az Iót, az Europát és a Kallisztót. Pár nappal később a Ganümédészt is sikerült feljegyeznie. Rájött, hogy ezek a holdak keringenek az égitest körül, mivel néha ideiglenesen eltűnnek; ezt a Jupiter mögötti mozgásuknak tulajdonította. 1620-ban további felfedezéseket tett. Későbbi csillagászok felülbírálták Galilei elnevezéseit, megváltoztatva a Medici-csillagokat Galilei-holdakra. A kijelentés, miszerint egy égitest körül több kisebb égitest kering, átfogó képet adott a geocentrikus világról, aminek a középpontjában a Föld van.

 

1764. január 7-e a madéfalvi veszedelem, a Siculicidium napja. A Siculicidium a népirtás (genocidium) és a székelyek latin nevéből faragott műszó, amelyet székelyirtásnak fordíthatunk, de az esemény a történelemkönyvekbe mégis mádéfalvi veszedelem néven került be, és amely az erőszakos székely határőrség szervezése ellen tiltakozók legyilkolását jelenti.

Közvetlen előzménye az volt, hogy a január 6-án kiadott királynői rendelet ellenére tovább folytatódott az erőszakos toborzás. Noha Mária Terézia elrendelte, hogy csak önként jelentkezőket vegyenek föl határőrnek. Akik nem akartak határőrnek állni, az erdőkbe húzódtak.

Siskovics tábornok, Erdély gubernátora (kormányzója) parancsára Carato alezredes 1764. január 7-én a békésen alvó falut, Mádéfalvát (ahová a székely ellenállási mozgalom küldöttei gyűltek össze) ágyútűz alá vette, majd mintegy 400 menekülőt lekaszabolt a katonaság. A mádéfalvi vérengzés után elfojtották a Habsburgok a megmozdulásokat Székelyföldön. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás hatására kezdődött meg a székelyek tömeges kivándorlása Bukovinába.

Topor István

 

 

Évfordulók január 6-án

 

Vízkereszt vagy háromkirályok napja.

A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték.

A keleti egyház e napon Krisztus születését ünnepelte, nyugaton a napkeleti bölcsekről, vagyis a háromkirályokról, Jézus megkereszteléséről és első csodatételéről való megemlékezés került előtérbe. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is. A templomban megszentelt vízből, amelynek a nép különös hatást tulajdonított, minden család vitt haza. Az 1499. évi boroszlói szertartáskönyv szerint a szentelt víz használ a dögvész, a méreg ellen, sőt a béka és a mérges férgek ellen is, és ha igazi pap szenteli, egész évben nem romlik meg. A víz és a tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, amelyre már Mátyás idejéből van emlékünk.

 

1978. január 6-án Cyrus Vance, az USA külügyminisztere az Országházban átadta a Szent Koronát és a koronázási ékszereket Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének.

1945 elején Szálasi Ferenc nyilas vezetőnek menekülnie kellett, a Koronát magával vitte, mivel az volt a véleménye, hogy „a Szent Korona és az államfő elválaszthatatlanok egymástól”. A koronaőrség teherautója, Szálasival és főembereivel együtt a 8. amerikai hadsereg fogságába került. Az amerikaiak megszerezték a koronázási ládát, majd a Szálasi szárnysegédjénél lévő kulcsot is. A láda azonban üres volt. Végül az egyik koronaőr elárulta, hogy a Koronát Szálasi rendeletére Mattsee mellett, egy mocsárban elásták. A Szent Korona az Amerikai Egyesült Államok őrizetébe került, előbb Európában, azután Amerikában. Visszaadását a magyar kormány nemzetközi fórumokon többször is szóvá tette, eredménytelenül. Végül a Szent Korona – a magyar állam önállóságának és függetlenségének jelképe – több mint három évtized után tért haza. Azóta e napon ünnepeljük a szent korona hazaérkezését.

 

1412. január 6-án látta meg a napvilágot Jeanne d’Arc, Szent Johanna, az „orléans-i szűz”, a katolikus egyház szentje, a franciák nemzeti hőse.

Neve elválaszthatatlanul összeforrt a százéves háborúval. A százéves háborúban a francia királyi hadsereg élén több meghatározó győzelmet aratott, amelyek megfordították a háború kimenetelét, és lehetővé tették VII. Károly trónra lépését. A burgundok fogták el és adták az angolok kezére, majd az inkvizíció máglyahalálra ítélte. 1455-ben VII. Károly király – akinek hírnevét beárnyékolta, hogy koronáját egy elítélt eretnek segítségével szerezte – felkérte III. Kallixtusz pápát, vizsgáltassa felül a szentszék döntését. Az új eljárásban Jeanne-t ártatlannak találták és mártírrá nyilvánították. 1909-ben boldoggá, 1920-ban pedig szentté avatták és Franciaország védőszentjévé vált.

1766. január 6-án született Debrecenben Fazekas Mihály költő, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni füvészkert tervezője.

Apja jómódú "cívis": gyógykovács és állatorvos volt. A híres debreceni kollégiumban taníttatta fiát, akit tudományos pályára szánt. Fazekas azonban tizenhat éves korában megelégelte a kollégiumi életet, s beállt közhuszárnak. Tizennégy esztendeig katonáskodott, részt vett II. József, majd Ferenc császár törökországi és moldvai hadjárataiban, 1793-ban pedig a császári csapatokkal a Francia Köztársaság ellen vezényelték. A franciák ellen folytatott háború kellős közepén megundorodott az igazságtalan vérontástól, s 1796 végén főhadnagyi rangban kilépett a hadseregből. Hazatért szülővárosába, s ettől fogva élete végéig a tudománynak és az irodalomnak élt. Kertészkedett, füvészkedett, csillagászattal foglalkozott, részt vett a város közügyeiben, s baráti körével – közöttük Csokonaival – élénk szellemi életet teremtett Debrecenben. 1807-ben Diószegi Sámuellel közösen kiadta a magyar növénytani irodalom egyik legjelentősebb alkotását, a Magyar Füvészkönyvet, 1819-től pedig minden évben szerkesztett egy-egy kalendáriumot polgártársai okulására. Ezek voltak az első magyar naptárak, amelyekből kimaradtak a babonás jövendölések. Élete vége felé csillagászati szakkönyvet is írt. Miután barátai sorra elhaltak mellőle, egyre visszavonultabban élt, és akár Csokonait, őt is a tüdőbaj vitte el, 62 éves korában. Gazdag és értékes költői életművet hagyott maga után. Költészetében a felvilágosodás, a haladás nagy eszméit szólaltatta meg, közvetlen egyszerűséggel, a nép nyelvén és hangján. Mint lírikus is korának nagy költői közé tartozik, elbeszélő költeménye, a Ludas Matyi pedig örökre halhatatlanná teszi nevét.

Topor István

 

Évfordulók január 5-én

 

1589. január 5-én közel 70 évesen halt meg Medici Katalin francia királyné, férje és idősebb fia halála után régens. Szüleit csecsemőként elveszítve rokonoknál nevelkedett. Nagybátyja, VII. Kelemen pápa 14 évesen adta feleségül a francia király másodszülött fiához,a 15 éves Orleans-i Henrikhez, aki nem kedvelte Katalint, szabadidejét inkább nála 20 évvel idősebb szeretőjével töltötte. Közös életük első tíz évében vélhetően nem történt meg az "elhálás", mert a következő 13 évben az addig meddőnek hitt asszony tíz gyermeket szült. Férje és első fia halála után a 10 éves IX. Károly mellett régensként uralkodott. Margit leánya és Navarrai Henrik esküvői ünnepsége idején következett be a hírhedt Szent Bertalan éj. IX. Károly halála után III. Henrik néven Katalin újabb fia lett király, akinek uralma alatt csökkent az anyakirályné befolyása. III. Henrik csak 7 hónappal élte túl anyját, aki után IV. Henrik néven Valois Margit férje, Navarrai Henrik lett a király, s vele a Bourbon dinasztia került Franciaország trónjára.

 

1761. január 5-én született Diószegi Sámuel a magyar rendszeres növénytan megalapítója, református lelkész. A hazai növényfajokat ismertető Magyar Füvészkönyvet sógorával, Fazekas Mihállyal közösen írta, s ezzel magyar nyelven ismertté tették Linné rendszerét. E könyv írásakor született meg a debreceni füvészkert kialakításának gondolata, mely végül 1840-ben készült el és 1926-ig maradt fenn. Orvosi füveskönyv című munkáját 1813-ban adták ki. Jelentősen szerepet vállalt a nyelvújításban, gyűjtve vagy alkotva növényneveket. Csak két érdekesség: a "deákból lágyított" nevek, például salvia - zsálya, phaseolus - paszuly.

 

1849. január 5-én befejeződött Pest-Buda kiürítése. 1848. szilveszter napján az országgyűlés határozatot hozott a nemzetgyűlés és a Honvédelmi Bizottmány áttelepítéséről. Az állami és politikai szerveket Debrecenbe költöztették, Görgey honvédserege pedig Vác felé vonult ki. Windisch-Grätz csapatai elfoglalták a kiürített fővárost.

 

1883. január 5-én született Sztójai Döme szerb származású magyar politikus, katonatiszt. Hírszerzőként szolgált a Vörös Hadseregben, majd Horthy Nemzeti Hadseregében. Az 1920-as években különböző posztokon a magyarországi hírszerzési és kémelhárítási műveletek irányítója. 1935-1944 között berlini követként jó viszonyba került a náci vezetéssel. A német megszállás után Horthy miniszterelnökké és külügyminiszterré nevezte ki, majd augusztus 24-én lemondatta. A háború után háborús bűnösként elítélték és kivégezték.

 

Márk Éva

 

Évfordulók január 4-én

 

1643. január 4-én született Isaac Newton, egy kis angliai faluban. Apja- jómódú kisbirtokos- fia születése előtt meghalt. 1665-ben végzett Cambridge-ben, ahova aztán tanárnak hívták, majd két évvel később az egyetem professzora lett. Olyan tudományos elveket fektetett le, amelyek forradalmi hatással voltak a világra.

Sötétben bújt Természet és Törvény,
Szólott az Úr: - Legyen Newton! - s lőn fény.
Alexander Pope: Sir Isaac Newton sírfelirata

 

1725. január 4-én halt meg Bethlen Katalin költő, II.Apafi Mihály nehéz sorsú felesége. Neki tulajdonítják a " Mint gyors szarvast ha vadász sért " kezdetű szépéneket, melynek költői szépségeire Kazinczy hívta fel a figyelmet.

 

1809. január 4-én született Louis Braille. Három évesen vakult meg, kiváló hallásának köszönhetően megtanult csellón és orgonán játszani. Iskolájában 1821-ben mutatta be találmányát, a 12 pontos írást Napóleon kapitánya, Charles Barbier. A bonyolult rendszert Braille 6 pontossá alakítva megalkotta az írást, olvasást lehetővé tevő jelrendszert, amelyet 1839-ben tovább fejlesztett. Módszere az egész világon elterjedt, Magyarországon 1893-ban vezették be.

Tiszteletére január 4. a Braille-írás világnapja.

 

1974. január 4-én született Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt-Ferenc díjas zongoraművész. Négyévesen kezdett zongorázni, mostanáig számos verseny győztese és díjazottja. A 2010-es Chopin-év alkalmából a Művészetek Palotájában eljátszotta a zeneszerző összes szólózongorára írt művét.

 

Márk Éva

 

Évfordulók január 3-án

 

1521. január 3-án X. Leó pápa Decet Romanum Pontificem bullájával kiközösítette, egyházi átokkal sújtotta és eretneknek nyilvánította Luthert, egyúttal levélben kérte fel V. Károly császárt, hogy tegyen határozott lépéseket a lutheri eretnek tanok visszaszorítására. Ezt megelőzte 1520. június 15-én kiadott Exsurge Domine kezdetű bullája, amellyel a kiközösítés megtörtént. Az ekkor még Luther ellen író VIII. Henrik angol királyt a Defensor fidei, azaz a hit védelmezője címmel tisztelte meg Leó pápa.

A katolikus egyház intézkedéseit azoknak az új tanoknak a gyors terjedése magyarázza, melyek kétségbe vonják a pápa hatalmát és a pápának a keresztény világon belüli elsőségét. Luther hittételei komoly visszhangot keltenek a polgárság és a parasztság körében. Követői a keresztények szabadságáról vallott nézeteit egyfajta társadalmi megújulásra való ösztönzésként is értelmezik. V. Károly, aki szerette volna megőrizni a hit és az egyház egységét, nem tudta az új tant hatalmi szóval elnémítani. A Luther pártján álló fejedelmek és birodalmi városok kikényszerítették a császártól Luther Wormsba hívását, de azt is kikötötték, hogy a reformátornak szabad elvonulást kell biztosítani. Április 17-18-án a birodalmi gyűlésen Luther vállalt minden általa addig leírt szót, és tanait védelmezve visszautasítta azt a követelést, hogy vonja vissza azokat. Ekkor a császár kihirdeti a wormsi ediktumot, de ennek végrehajtását az evangélikus rendek ellenállása meghiúsította. III. Frigyes, szász választófejedelem hogy megvédhesse Luthert Wartburgba vitetette.

 

 

1892. január 3-án született a Dél-afrikai Köztársaság Bloemfontein nevű városában John Ronald Reuel Tolkien filológus, író.

Tolkien 1900-ban kezdte meg tanulmányait a King Edwards School-ban. 12 éves volt, amikor árvaságra jutott. Testvérével Francis Morgan atya gyámsága alá került, aki kemény szigorral, de őszinte szeretettel és rendíthetetlen türelemmel nevelte őket.
Tolkien az oxfordi Exeter College-en szerezte diplomáját és kapott tanári kinevezést.
1915-ben be kellett vonulnia a seregbe, s az I. Világháború alatt a lancashire-i lövészeknél szolgált. 1916. március 22-én házasságot kötött Edith Bratt-tel. 1916. június 25-én részt vett a Somme-folyó melletti csatában.

A háború után az oxfordi New English Dictionary munkatársa lett. Tolkient 1920-ban immár kétgyermekes apaként nevezték ki a leeds-i egyetem tanárának, négy évvel később pedig professzori rangra emelték. 1925-ben kinevezték az angolszász és ó-angol nyelv és irodalom professzorává.

Tolkien első ismertté vált könyve, A Hobbit 1937-ben jelent meg, 1954-ben pedig A Gyűrűk Ura első kötete. Élete ezután írással és nyelvészettel telt, tagja lett az Inklingeknek, valamint barátja C. S. Lewisnek, akinek halála 1963-ban mélyen megrázta az írót.
Nyugdíjba vonulása után Tolkien és felesége Oxford Headington nevű részén telepedett le, majd 1968-ban Bornemouth-ba költöztek, amit Edith nagyon szeretett, s ahol három évig éltek, mielőtt az asszony 1971. november 29-én, 82 éves korában elhunyt. Tolkien ezután visszatért Oxfordba.

1973. szeptember 2-án hunyt el 81 évesen. Egy sírba temették feleségével.

 

1992 ezen a napon hajtotta végre dr. Szabó Zoltán és csapata az első szívátültetést Magyarországon a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján a 28 éves Schwartz Sándoron.

A műtétre 1987-től készültek, mélyreható tanulmányokat végeztek, gyakoroltak holtesteken, kutyákon, hetente konzultáltak. Riasztáskor rohantak a "vesés" orvosokkal, hogy a vese kivétele után mérjék, mennyi idő alatt sikerül lebonyolítani a nehéz feladatot.

A csapatnak alig négy óra állt rendelkezésére, hogy kioperálják a donor szívét, eljuttassák a beültetés helyére, megtörténjen a vércsoport megállapítása és előkészítsék a beteget.

Schwartz Sándor - bár a műtét után sok mellékhatással kell megküzdenie - ma is boldog családapaként él.

 

Topor István

 

Évfordulók január 2-án

 

17. január 2-án a Fekete-tenger partján fekvő Tomiban (ma: Constanta) letöltendő száműzetésében elhunyt Publius Ovidius Naso római költő.

Ovidius Kr. e. 43-ban született. Gazdag édesapja politikai pályára szánta, ezért a legjobb neveltetésben részesült. Őt azonban a költészet érdekelte. A szerelem művészete, a Corinnához írt erotikus elégiái, a Szerelmek, ünnepi naptára, a Fasti, valamint az Átváltozások (Metamorphoses) nagy hírnevet szereztek neki. Kr. u. 8-ban Augustus császár döntése értelmében el kellett hagynia Rómát. Nem lehet tudni pontosan, mi volt az uralkodó döntésének az oka. Egyes vélekedések szerint Ovidius verseinek szellemisége összeegyeztethetetlenek voltak a császári fenséggel, mások amellett foglalnak állást, hogy a költő valamilyen végzetes hibát követett el. A száműzetéssel pályája derékba tört. A barbárok lakta településen való élet valóságos kínszenvedést jelentett Ovidius számára, azonban könyörgését Tiberius császár is figyelmen kívül hagyta. Tomiban keletkeztek az 5 könyvből álló Tristia című elégiái, illetve a Levelek Pontusből című négy könyve. Ovidius volt az első olyan költő, akinek művészetében megrendült az aranykori irodalom harmóniája. Ovidius nagy hangsúlyt fektetett költeményei nyelvi játékára, szellemességére.

 

 

1444. január 2-án a Kunovica-hágónál Hunyadi győzelmet aratott. Az 1443. július 22 -1444. január 25-e között zajló hosszúhadjárat utolsó csatája volt ez. A keresztény sereg a Balkán-hegységben már nehezen nyomult előre, és belátva, hogy nagyobb sikert már nem érhet el - megkezdte a visszavonulást. A szultán a megfogyatkozott csapatok után küldte seregét. A törökök megkísérelték az egész keresztény sereg megsemmisítését, de Hunyadi szétverte Turahán bég seregét. A sereg január 25-én érkezett vissza Nándorfehérvárra. A hadjárat a 6 győztes csata, sok török fegyveres megölése, Szerbia és Bulgária nagy részének fölszabadítása ellenére részleges

 

1807. január 2-án ünneplő lengyelek sorfala között I. Napóleon francia császár bevonult Varsóba. Napóleon érdeklődése a Poroszország ellen folytatott háború során ébredt fel Lengyelország és a lengyel csapatok iránt. A lengyel hazafiak abban reménykednek, hogy a francia császár semmissé teszi országuk 1772-es, 1793-as és 1795-ös felosztását, és így Lengyelország visszanyerheti szuverenitását.  Napóleon azonban a lengyeleket csak eszközként akarta felhasználni céljai elérésére, ezért hozza létre 1807-ben az újabb francia csatlósállamot, a Lengyel Nagyhercegséget.

 

Topor István

 

Évfordulók január 1-én

 

1780. január 1-én jelent meg Pozsonyban az első magyar újság, a Rát Mátyás alapította Magyar Hírmondó, hetente kétszer. Amikor az alapítót evangélikus lelkésszé választották, a lap szerkesztését Barczafalvi Szabó Dávidnak adta át. Ezután még Mátyás Péter, Révai Miklós és Ungi Pál is szerkesztette, majd 1788-ban, a 87-ik számmal megszűnt a lap.

 

1908. január 1-én jelent meg először a Nyugat című irodalmi és kritikai folyóirat azzal a céllal, hogy a magyar irodalmat bekapcsolja a világirodalom fő áramlatába. Főszerkesztő 1929-ig Ignotus volt, de az arculatot Osvát Ernő alakította. Az ő hatására lett a folyóirat mértéktartó, értékközpontú, ideológiai szélsőségektől mentes. Legnagyobb érdeme, hogy a tehetségek sokaságát fedezte fel és indította el írói pályáján. Ennek köszönhetően jelentek meg nagyjából tízévenként csoportosan új írók. Legnagyobb hatású az első nemzedék volt (Ady, Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Móricz, Krúdy, Kaffka, és a többiek. 1929-től Babits és Móricz, 1933-tól Babits a főszerkesztő. Sikerült megőrizni a lap legjobb hagyományait, a 30-as évekig megtartva az iránymutató szerepet. Babits halálával megszűnt a XX. század legnagyobb hatású irodalmi folyóirata. 1941. augusztus 1-én jelent meg az utolsó száma.

1985. január 1-jén alapították a negyedik magyar tájvédelmi körzetet, az Aggteleki Nemzeti Parkot, 19762 ha területen. Az Északi-Középhegység Gömör-Tornai karsztjának a Sajó és a Bódva folyók közötti térséget foglalja magába. Területén 14 barlangrendszer, kb. 400 kisebb-nagyobb barlangméretű üreg található. Legismertebb az Aggtelek-Jósvafői Baradla -barlang rendszer, a légzőszervi betegeknek ajánlott Béke-barlang, és az ország legmélyebb barlangja, a 245 méter mély Zsomboly. Az Aggteleki Nemzeti Park az állat- és növényvédelem mellett a felszín alatti édesvízkészletek miatt igényel különös védelmet.

 

Márk Éva