Évfordulók február 29-én
1468. február 29-én született Alessandro Farnese, a későbbi III. Pál pápa. Gazdag nemesi család gyermekeként kiváló nevelést kapott, de féktelen fiatalemberré cseperedett. Negyedik törvénytelen gyereke születése után családja megvonta apanázsát, emiatt anyagi nehézségei támadtak és néhányszor börtönbe is került. Lorenzo de Medici udvarába került, ahol végül önmagára talált. Egyre följebb hágott az egyházi ranglétrán egészen megválasztásáig. 1534. nov. 1-től 1549. nov.1-ig ült a pápai trónon. Ő hívta össze a tridenti zsinatot célul tűzve ki a katolikus egyház megerősítését a protestantizmus ellenében. A zsinato részt vett Kolosváry János kolozsmonostori apát, majd csanádi püspök, Dudith Antal későbbi pécsi püspök, és Draskovich György püspök I. Ferdinánd képviseletében.
1504-ben ezen a napon holdfogyatkozás volt Közép-Amerikában. Ennek ismeretét felhasználva Kolumbusz Kristóf meggyőzte az őslakókat, hogy ő az az isten, akit szolgálniuk kell.
1892. február 29-én született Apor Vilmos. A kalocsai jezsuitáknál tanult, Nagyváradon szentelték pappá. 49 éves korában lett győri püspök. A német megszállás után védte az üldözötteket bármilyen vallásnak vagy etnikumnak voltak tagjai, és nyiltan tiltakozott a zsidók elhurcolása ellen. 1945 tavaszán kétszáz menekültről gondoskodott rezidenciáján, akiket nem volt hajlandó kiadni a szovjeteknek, amiért egy részeg tiszt lelőtte. Két nap múlva halt bele sérüléseibe. II. János Pál 1997. november 9-én avatta boldoggá, Izrael a Világ Igazai közé választotta.
1996. február 29-én halt meg ifj. Kós Károly néprajztudós, muzeológus, az építész, grafikus, író Kós Károly fia. A népi anyagi és társadalmi kultúra szinte teljes spektrumával foglalkozott, különösen a kézművesség, háziipar területén végzett széleskörű kutatásokat. Megjelent tanulmányait jórészt maga illusztrálta. Rendes tagja volt a Román Akadémiának, külső tagja az MTA-nak, 1976-ban a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja lett.
Évfordulók február 28-án
1835. február 28-án tette közzé az első Kalevala-kötethez írt előszavát Elias Lönnrot néprajztudós. Az eposz jelentős hatással volt a finn kultúrára és a világirodalomra egyaránt. A Kalevala teljes magyar fordítását 1871-ben Barna Ferdinánd, majd a legjelentősebbet 1909-ben Vikár Béla készítette el. Később Nagy Kálmán (1972), Rácz Kálmán (1976) és Szente Imre (1980-as évek) is átültette magyar nyelvre. Erre az eseményre emlékezik a Kalevala napja.
1849. február 28-án a képviselőház madarász László javaslatára kimondta, hogy az eddig meg nem jelent képviselőket lemondotnak tekintik, és csak igazolási eljárás után nyerhetik vissza mandátumukat.
1986. február 28-án meggyilkolták Olof Palme svéd miniszterelnököt. Az ötvenkilenc éves, háromgyermekes svéd kormányfő este feleségével, fiával és annak barátnőjével moziba ment. Nem sokkal az előadás után a házaspár gyalog indult hazafelé Stockholm egyik központi utcáján, szokásához hűen testőr nélkül. Egy útkereszteződésnél a sötétből egy alak ugrott elő, aki egy Smith&Wesson 357-es Magnum revolverből kétszer hasba lőtte Palmét. A politikusnak nem volt esélye a túlélésre: gyilkosa közvetlen közelről tüzelt, az ólomhegyű és rézbevonatú lövedék még a golyóálló mellényt is átütötte volna. Felesége a csattanást hallva hátrafordult, ez mentette meg életét, a rá kilőtt golyó csak milliméterekkel kerülte el gerincoszlopát. A tettes a közeli zsákutca felé menekült, s bár egy taxisofőr utána eredt, eltűnt az éjszakában. Palmét azonnal kórházba vitték, de beszállításakor már halott volt. A halálhírt éjfél után hat perccel jelentették be hivatalosan.
Vádat azonban csak egyetlen személy, egy Christer Peterson nevű kisstílű bűnöző ellen emeltek, miután Palme felesége azonosította őt. 1988-ban kimondták bűnösségét, de később felmentették, mert nem találták meg a gyilkos fegyvert. Petersonra 2004 szeptemberében súlyos fejsérülésekkel, eszméletlenül találtak, nem sokkal később meg is halt - sérüléseinek okozója azóta sem ismert.
Évfordulók február 27-én
1806. február 27-én született Nyáregyházán Nyáry Pál reformkori politikus, akit élete utolsó szakaszában és a halálát követő emlékezésekben rendre a „Vasember” jelzővel illették, ily módon adózva jellemének szilárdsága előtt. Jogi tanulmányokat folytatott, majd a hivatalnoki ranglétrán egyre magasabbra jutott. Részt vett a megalapításában és igazgatója is volt a Nemzeti Színháznak.
Közreműködött a március 15-i eseményekben, ott volt Petőfiékkel a Pilvax kávéházban. Igyekezett a néphangulatot mérsékelt mederben tartani. Neve felmerült a Batthyány-kormány lehetséges tagjai között, de a felkínált államtitkári posztot nem fogadta el. Kossuth Lajos távollétében ő irányította a bizottmány munkáját.
A szabadságharc leverését követően a császári hadbíróság 1851-ben halálra ítélte, majd kegyelemből hatévi várfogságra ítélték. Szabadulása után nyáregyházi birtokán gazdálkodott.1860-ban az újjáalakuló Pest-Pilis-Solt vármegye alispánjává választották. Az 1861-ben összeülő országgyűlésen a Teleki László vezette Határozati Párt egyik meghatározó alakja volt. Halála különös rejtély: a pesti Stein-ház tetejéről vetette le magát, búcsúlevelét a zsebében hagyva. Hatvanhat éves volt.
1872. február 27-én Ferenc József uralkodó szentesítette az 1872. évi VIII. törvénycikket, az úgynevezett ipartörvényt.
A céhrendszer zártsága már a 18. században is, de különösen a 19. század folyamán akadályozta, illetve torzította az iparfejlődést. Felszámolására és a modern szabályozásra mégis csak a 19. század utolsó harmadában került sor. 1851-ben már megtiltották új céhek alapítását, a legfontosabb iparok űzését hatósági engedélyhez kötötték. Az 1860-ban életbe lépett új iparrendtartás még mindig nem törölte el a céheket, de ajánlotta, hogy alakuljanak át ipartársulattá. Megtiltotta mindkét szervezetnek az iparűzés korlátozását, jelentősen csökkentette az engedélyhez kötött iparok számát, lehetővé tette, hogy az iparosok szabadon kereskedjenek a termékeikkel.
Valódi változást az 1872. VIII. törvénycikk hozott, kimondva, hogy a törvény életbelépésétől számított három hónapon belül minden céhnek meg kell szűnnie. A szabad ipargyakorlás alanyi joggá vált. Az iparosok „közös érdekeik előmozdítása végett” területi, illetve szakmai alapon ipartársulatot szervezhettek vagy a megszűnő céhek közös akarattal, vagyonukat megtartva átalakulhattak. Az ipartársulatok egyetlen komoly jogosítványa, hogy működtethették a békéltető bizottságot, amely az iparosok és segédszemélyzetük közti vitákat volt hivatva „kiegyenlíteni”. Alapszabályt kellett alkotniuk, a tagság önkéntes volt, azok is beléphettek, akiknek szakmája nem volt képesítéshez kötve. A törvény értelmében minden önálló iparos tarthatott tanoncot, alkalmazhatott segédeket. A tanoncot kötelező szerződésben rögzített feltételekkel kellett a szakmára megtanítania, iskolázásáról gondoskodnia, majd a tanoncidő elteltével az „igazságos bizonyítványt” kiadnia.
A törvény maximálta a munkaidőt – felnőttek 16, fiatalkorúak 8 – 10 órát dolgozhatnak – korlátozta a sztrájkjogot is.
1920. február 27-én a nemzetgyűlés megszavazta az 1920. évi I. törvénycikket, amely többek között kimondta, hogy a nemzetgyűlés az államfői hatalom kérdésének végleges rendezéséig titkos szavazással kormányzót választ. A kormányzó személye sérthetetlen és ugyanolyan büntetőjogi védelemben részesül, mint a király. A törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés gyakorolja. A törvények szentesítés alá nem esnek. A végrehajtó hatalmat a kormányzó a nemzetgyűlésnek felelős minisztériumon keresztül gyakorolja.
Évfordulók február 26-án
1543. február 26-án a Kolozsvárott tartott erdélyi országgyűlés katonai segítséget kért I. Ferdinánd királytól, de elhatározta, hogy végszükség esetén csatlakozik a királyság ellen tervezett török hadjárathoz. Ugyanezen országgyűlés Izabella királyné hatalma alá rendelte Fráter György helytartót.
1849. február 26-án kezdődött és 27-én magyar vereséggel végződött a kápolnai ütközet. A Dembinski altábornagy vezette honvédsereg vereséget szenvedett a túlerőben lévő Windischgrätz tábornagy vezette császári csapatoktól. a vereséget szenvedett magyar hadsereg a Tisza bal partjára vonult vissza. Windischgrätz jelentése alapján Ferenc József császár abban a hitben, hogy ezzel az ütközettel megsemmisítették a magyar ellenállást, március elején kiadta az olmützi (oktrojált) alkotmányt.
I. Ferenc József 1861. február 26-án bocsátotta ki a Habsburg birodalom átszervezéséről szóló úgynevezett februári pátenst. A „birodalmi képviseletről szóló alaptörvény” a birodalmi tanácsot korlátozott jogkörű testületté formálta. Kétkamarás birodalmi gyűlést hozott létre, amelyet törvényhozói jogokkal ruházott fel. A birodalmi gyűlés a tartományi gyűlések fölé – az így kezelt magyar országgyűlés fölé is – rendeltetett. Az államhatalom legfőbb eszközei továbbra is az uralkodó kezében maradtak. Az uralkodó korlátlan joga maradt a külügy és a hadügy irányítása, a fegyveres erőkkel való rendelkezés, és a költségvetés ügyében sem dönthetett a tanács. A birodalmi gyűlés alsóházába az egyes országgyűlések delegáltak képviselőket: a 343 helyből Magyarországot 85 illette meg, Erdélyt 26, Horvát-Szlavónországot 9. A pátens az osztrák tartományokban az alkotmányosság igen szűk, de mégiscsak létező formáját valósította meg. Az olaszok és a magyarok szembefordultak vele, mert nemzeti önrendelkezésüket sértette az összbirodalmi kormányzás elve.
1808. február 26-án született Boka Károly debreceni cigányzenész. Kossuth Lajos kedvenc cigányprímása. Az 1848-as szabadságharcban nagyon sok cigány harcolt. Ki kardal, puskával, ki a muzsikájával. Cigánybandák buzdították a harcoló katonákat, és meneteltek a csapatok élén, vagy vidították fel bánatukban a bajtársaikat.
Mivel a tiszti karhoz tartoztak, ugyan olyan gúnyát viseltek, mint a tisztek. A csatában a hadtestek élén a prímás húzta elől a bandájával, és arra meneteltek. Az osztrákok orvlövészei külön pénzjutalmat kaptak azért, ha kilőttek egy szabadságharcos tisztet. Mivel sok prímás esett áldozatul, így személyesen Boka Károly kért kihallgatást Kossuth Lajostól és kérte, hogy a prímásoknak kék felső zubbony viselését engedélyezze, mivel ők vannak kitéve a legnagyobb veszélynek. Így majd látják az osztrák mesterlövészek, hogy csak egy szegény muzsikus roma húzza ott elől. Kossuth elnevette magát és engedélyezte. A romák - hogy biztosan, és jól láthatóan tudtára hozzák az ellenséges oldal katonáinak, hogy nem tisztek - még a mente ujjától is megszabadultak.
Boka Károly bandája Debrecen zenei életéből is kivette részét. Népszínművek zenei kíséretét adták, vígjátékok zenei dalbetéteit ők játszották. 1856. július 23-án megalakult a debreceni cigányzenészek céhe, amelynek első céhmestere Boka Károly lett. Népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a krónikák beszámolói szerint temetésén több mint tízezer ember vett részt.
Évfordulók február 25-én
Ma a kommunista diktatúra áldozataira emlékezünk.
2000. június 13-án a Magyar Köztársaság Országgyűlése az 58/2000. (VI. 16.) sz. határozatával a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává (szokásos említése: A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja) nyilvánította február 25-ét. rendelte . Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját, annak emlékére, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták.
1625 február 25-én a török szultáni udvarban levő angol, francia, holland és velencei követek közös felhívásban kérték isztambuli megbízottja útján Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet, hogy a készülő Habsburg-ellenes háborúban álljon az oldalukra.
Ugyanezen a napon a fejedelem elismerte Böszörmény hajdúszabadságát.
1849. február 25-én Andrei Saguna erdélyi görögkeleti püspök emlékiratot küldött I. Ferenc József uralkodónak, amelyben kérte a birodalom románlakta területeinek egyesítését és önálló román tartomány létrehozását.
1859. február 25-én Kossuth Lajos hazaküldte "Tájékoztatás" című dokumentumát, amelyben felvázolta, miszerint a küszöbön álló európai háború alkalmat nyújt az ország függetlenségének kivívására. A nemzet készüljön fel, de várja meg az ő harcra hívását.
Évfordulók február 24-én
1386. február 24-én halt erőszakos halált II. (Kis) Károly, magyar és nápolyi király. Fiatal éveiben I.(Nagy) Lajos udvarában élt, a magyar király segítette a nápolyi trónhoz. Lajos halála után szállt be a magyar trónért folyó küzdelembe, bár megesküdött Lajosnak, hogy semmit nem tesz Mária, a király idősebb lánya és örököse ellen. Nem egészen két hónapig uralkodhatott, mert Erzsébet anyakirályné Garai Miklóssal és más főurakkal szövetkezve meggyilkoltatta.
1557. február 24-én született Habsburg Mátyás, aki 1608-ban II. Mátyás néven magyar király lett. Nem akart az egyház hercege lenni, ahogy bátyja, II. Rudolf ajánlotta neki. Császár akart lenni, de a megszervezett magyar-osztrák-morva rendek sem tudták lemondatni az egyre súlyosbodó mentális problémákkal küzdő Rudolfot a cseh trónról és a császári címről. Mátyást a magyar rendek megkoronázták, az ebből adódó helyzeti előnyüket úgy használták ki, hogy megerősítették a Bocskai nevéhez fűződő bécsi békét, a vallásszabadságot és saját rendi jogaikat. 1612-ben Rudolf meghalt, ekkor Mátyást császárrá koronázták. 54 évesen vette feleségül 18 évvel fiatalabb unokahúgát, gyermekük nem született. Leendő utóda, unokaöccse Ferdinánd úgy bánt vele, ahogy ő bánt korábban a bátyjával. Éreztette nagybátyjával, hogy nincs neki sok hátra, és 1618. július 1-jén királlyá koronáztatta magát Magyarországon. II. Mátyás 1619. március 20-án hunyt el.
1645. február 24-én született I. Rákóczi Ferenc II. Rákóczi György és Báthory Zsófia fia. Hét éves volt, amikor apja akaratából az erdélyi rendek fejedelemmé választották. II. Rákóczi György szerencsétlen véget érő lengyelországi kalandja miatt a családnak menekülni kellett felvidéki birtokaikra. A megözvegyült fejedelemasszony fiával együtt rekatolizált. A nagykorúsított Ferenc 1666-ban vette feleségül Zrínyi Ilonát (róla írás található "Nők a történelemben" c.menüpontban). Lakodalmi mulatozásuk során a meghívott főurak egy Habsburg-ellenes összeesküvés terveit szövögették, amibe az ifjú férj is belekeveredett. A terv kitudódásakor anyja és felesége csak hatalmas váltságdíj megfizetésével tudta a bitófától megvédeni. Fiatalon, 31 évesen halt meg.
Márk Éva
Évfordulók február 23-án
1443. február 23-án született Hunyadi Mátyás, magyar és cseh király, akit a magyarság mindmáig legnagyobb királyai között tart számon, méltán. Emlékét egyedülállóan sok monda és népmese őrzi. Uralkodása alatt nem szerették, mert háborúi rengeteg pénzbe kerültek, amit adók formájában szedett be ennek összege alig volt kevesebb, a legnagyobb európai államok adóbevételénél. Utódai idején azonban visszasírták, mert azalatt béke volt az ország területén, s az oligarchák sem garázdálkodhattak szabadon. Pár év alatt sikerült megszilárdítania helyzetét. Központosított hatalmat épített ki, ennek alapját Európa egyik legerősebb katonasága, a Fekete Sereg képezte. Felismerte, hogy a török ellen csak több ország - egész Európa - összefogásával védekezhetnek, ehhez pedig császárrá kell magát választatni. Tervét nem tudta végigvinni, 1490. április 6-án halt meg váratlanul Bécsben.
Honlapunk Középkor c. rovatában Ostromló túlerő békét kér címmel érdekes cikk olvasható a mátyási hadviselésről.
1455. február 23-án Gutenberg nyomtatni kezdi a Bibliát, ami 641 lapot, oldalanként 42 sort tartalmazott. Az iniciálékat kézzel festették, de így is a korábbi költségek feléért lehetett előállítani. A hatalmas munka finanszírozója a nagyobb haszon reményében Gutenberg ellen fordult és beperelte. A pert Gutenberg elvesztette, de a nyomtatás elsőbbsége vitathatatlanul az övé.
1923. február 23-án született Vujicsics Tihamér. Édesapja görögkeleti lelkész volt. 1948-ban fölvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, de származása miatt (klerikális szerb család) kitették. Sok tudást sajátított el önképzés útján. Népzenei kutatásai és gyüjtései során olyan kiválóságokkal dolgozhatott együtt, mint pl. Martin György, Náfrádi László, Rábai Miklós. Zeneművei méltán szereztek neki hírnevet, rengeteg film zenéjét komponálta, ő szerezte a híres táncjáték, Az életbe táncoltatott leány zenéjét is. Óriási sikert aratott az Árgyélus kismadár és az Éjféli operabemutató című paródiáival. Legendák terjedtek "lustaságáról" és italozásáról. Egy alkalommal például már felállt próbára az egész stáb, e a zene még nem volt kész. Állítólag valaki rázárta szobája ajtaját, s csak akkor adtak be neki egy italt, ha kiadott egy kész oldalt, a mű gyorsan el is készült. Igaz volt-e? Csak azok tudhatják, akiknek szerencséjük volt őt személyesen ismerni. 1975. augusztus 19-én repülőszerencsétlenségben vesztette életét, betölthetetlen űrt hagyva maga után.
Márk Éva
Évfordulók február 22-én
1440. február 22-én született V. László magyar király, második Habsburg házi királyunk, mint ilyen az egyetlen, aki Magyarországon született. Utószülöttnek nevezték, mert négy hónappal apja halála után született. Apja, Habsburg Albert magyar, német és cseh király, anyja Erzsébet, Luxemburgi Zsigmond és Cillei Borbála lánya. Erzsébet lopatta el a koronát, mellyel az esztergomi érsek megkoronázta a csecsemőt. Az 1444-es várnai csata után csaknem két év telt el, mire a rendek tudomásul vették, hogy Ulászló elesett és elismerték királyukká a gyermeket. Mivel Frigyes a nála "vendégeskedő" királyt nem adta ki (osztrák főhercegi címét féltette, de kitűnő nevelést biztosított a gyermekkirálynak), Hunyadi Jánost kormányzóvá választották - a csehek pedig Podjebrád Györgyöt régenssé - míg végül a magyar, osztrák, cseh, morva rendek szövetségében összegyült sereg arra késztette a közben császárrá választott Frigyest, hogy elengedje fogságából a 12 éves királyt.Gyámja Cillei Ulrik lett, akit bő egy évvel később a magyar, cseh és osztrák rendek eltávolítottak. Hunyadi János nándorfehérvári halála után kiéleződött konfliktusa a családdal , főleg miután Hunyadi László megölte Cilleit. V. László - bizonyára kényszer hatására - mindenben engedett, amit a Hunyadiak követeltek tőle, de szabadulva kivégeztette Hunyadi Lászlót. Ő maga egy váratlan betegség miatt halt meg. Csak 17 éves volt.
1535. február 22-én született Bornemisza Péter költő, prédikátor, egyházi- és drámaíró, nyomdász. Elképestő figura lehetett, hisz legalább ötször börtönözték be önálló véleményéért, de mindannyiszor megszökött.A leghosszabb idő amit börtönben töltött három hét volt, megesett, hogy bent maradt barátait is kiszabadította. Szophoklész nyomán megírta a Magyar Elektrát. Művelt, humanista gondolkodó volt, ő nevelte Balassi Bálintot. Övé a magyar nyelvű világi líra első remeke, ami olyan szép - egyszerűen tökéletes - ,hogy megosztom e rövid cikk olvasójával.
Siralmas énnéköm tetüled megválnom,
Áldott Magyarország, tőled eltávoznom,
Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Az Felföldet bírják az kevély némötök
Szerémséget bírják az fene törökök
Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Engömet kergetnek az kevély némötök.
Engöm környülvettek az pogán törökök
Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Engöm eluntattak az magyari urak,
Kiűzték közőlök az egy igaz Istent.
Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Legyön Isten hozzád, áldott Magyarország,
Mert nincsen tebenned semmi nagy uraság.
Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Ez éneköt szörzék jó Husztnak várában,
Bornemisza Pétör az ő víg kedvében,
Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Márk Éva
Évfordulók február 21-én
Február 21-e az anyanyelv nemzetközi napja. Bangladesi javaslatra 1999-ben nyilvánította ünneppé az UNESCO, annak emlékére, hogy 1952-be Daccában az anyanyelvükért tüntető diákok közül a rendőrök ötöt megöltek. Bangladesben a lakosság zöme a bengáli nyelvet beszéli, de az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. Banglades India 1947-es felosztásakor született. Pakisztánnal egyesülve jött létre az ún. Kelet-Bengália, fővárosa Dakka. Az urdu csaknem megegyezik a hindi nyelvvel, írásuk különbözik, és szókincsükben több az arab eredetű szó a muzulmán vallás következtében. A bengáli, vagy bánglá nyelv a szanszkritból ered, egyike a világ legtöbbet beszélt nyelvének. Ma ez Bangladesh hivatalos nyelve az angol és a hindi mellett.
1711. február 21-én II. Rákóczi Ferenc végleg elhagyta Magyarországot. Lengyelország felé indult, ahol kétszer is felajánlották neki a koronát, de nem fogadta el. Előbb Angliába, majd Franciaországba ment, ahol nagy tiszteletben volt része, de XIV. Lajos halálával ez megszünt. Török meghívásra - akik szerették volna a Habsburgok ellen felhasználni - 1717. október 10-én Gallipoliba érkezett. A török kisérletek sikertelenek maradtak, így Rákóczi esélyei is romlottak. A szultán Rodostóban tisztes életet biztosított neki és a vele bujdosóknak. Végrendeletében a fejedelem mindegyijükről megemlékezett. Halála után szívét a francia Yerres városának templomi temetőkertjében helyezték el, felette a következő felirattal: "E kolostor temetőjében fekszik a szent életű II.Rákóczi Ferencnek Isten kegyelméből a szent római birodalom hercegének, Erdély fejedelmének, a magyar királyság részei urának s a székelyek grófjának szent szíve, ki az isteni gondviselés csodálatos rendeléséből az élet különféle viszontagságain keresztül vezéreltetve, elnyugodott az Úrban, a Boszporusz melletti Rodostóban, a világ üdvének 1735. évében, április hó 8. napján, életének 59. esztendejében. Testét, végakaratának megfelelően Mikes Kelemen Zrínyi Ilona mellé temettette. Hamvait 1906-ban Kassán helyezték végső nyugalomra.
1825. február 21-én született Görgey István történetíró, Görgey Artur testvéröccse. 1848-ban beállt közkatonának, de hamarosan bátyja segédtisztje lett, végigszolgálta a szabadságharcot. Világos után közlegényként sorozták be a császári seregbe, ahonnan csak 1852-ben távozhatott. Ügyvédként, majd közjegyzőként működött. "Élmények és benyomások" c. munkájában cáfolta a testvérét ért vádakat. "Ritkán volt két testvér élete oly szorosan egymással összenőve, mint a magyar forradalom elbukása után is a Görgey Arthuré és az enyém." - írta Görgey Arthur a száműzetésben c. eredeti levelek felhasználásával készült munkájában. Főbb művei: A móri csata, Görgey Arthurról, Kossuth és Görgey.
MÁRK ÉVA
Évfordulók február 19-én
1861. február 19-én II. Sándor orosz cár trónra lépése évfordulóján aláírta a jobbágyfelszabadítást elrendelő manifesztumot. Kihirdetésére azonban csak három héttel később került sor, mégpedig azért, mert úgy vélték, hogy a böjti időszakban kevésbé kell tartani a paraszti megmozdulásoktól. A rendelet értelmében minden templomban felolvasták a törvényt.
A törvény által 22 millió földesúri függésben tartott jobbágy nyerte vissza szabadságát megváltás nélkül. személyi szabadságot nyert. 1858-as adat szerint ez Oroszország összlakosságának 1/3-a. A jobbágy portáját a a földbirtokossal történő kölcsönös megállapodás alapján válthatta meg. Ugyanakkor a földesúrtól megváltott föld nem a paraszt magántulajdonát képezte, hanem az obscsina (faluközösség) tulajdona lett.
A törvény két éves átmeneti időt szabott arra, hogy az ún. szabályzati iratokat elkészítsék, ezekben rögzítették ugyanis a konkrét teendőket. Ez alatt a két év alatt a jobbágynak továbbra is teljesítenie kellett addigi szolgáltatásait, mintha ki sem adták volna a törvényt. Ezt a parasztok nagyon nehezen értették meg, s az egész jobbágyfelszabadításban sokan politikai mesterkedést véltek felfedezni. Két év letelte után köthették csak meg a jobbágyok a szerződéseket a földesuraikkal.
1906. február 19-én Nyiri Sándor vezérőrnagy, mint a fehérvári honvédkerület parancsnoka teljhatalmú királyi biztosként az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság mintegy záró aktusaként karhatalommal feloszlatta a magyar országgyűlést. Az országgyűlés épületét katonák szálták meg.Később a bécsi 25. gyaloghadosztály parancsnoka, 1910-től a magyar királyi testőrség testőrfőhadnagya és házparancsnoka lett, utóbbi tisztségét haláláig betöltötte.
1910. február 19-én Nemzeti Társaskör és a gróf Andrássy Gyula által föloszlatott Alkotmánypárt tagjaiból megalakult a Nemzeti Munkapárt, amely kormánypártként 1918. október 31-ig létezett. A párt az 1867-es kiegyezés híveit egyesítette gróf Tisza István vezetésével. Céljuk a dualizmus megtartása, külső és belső megerősítése.Tömegbázisát a nagy- és középbirtokosok, a tőkések, az állami és vármegyei tisztviselők adták. Amikor I. Ferenc József 1910 januárjában Khuen-Héderváry Károlyt nevezte ki miniszterelnökké, a hatalomba segítette Tisza István híveit, akik a kormány támogatására létrehozták a Nemzeti Munkapártot.
Évfordulók február 18-án
1516. február 18-án született I. Mária angol királynő, akit a Katolikus, illetve Véres melléknévvel illettek. VIII. Henrik és Aragóniai Katalin öt gyermeke közül egyedül érte meg a felnőttkort. Amikor Henrik - fiú örökös hiánya miatt - eltaszította első feleségét, őt fattyúnak nyilvánították. Ugyanekkor szakított a király a katolikus egyházzal és a pápasággal, mely nem engedélyezte a válást (Katalin a spanyol király húga volt!). Henrik harmadik felesége fiút szült, aki VI. Edward néven került trónra apjuk halála után, de kamaszként meghalt. Öccse halála után ő krült a trónra és kegyetlen bosszút állt mindenkin, akit felelősnek tartott korábbi mellőzöttségéért, s belefogott Anglia erőszakos rekatolizációjába. Engesztelhetetlen gyűlöletet érzett minden máshitű iránt, hitte, hogy az egyetlen igaz hit a római katolikus. A protestánsok hitük megtagadása vagy a kínhalál közül választhattak, a terrornak sokezer áldozata volt. Gyermektelenül halt meg 42 évesen abban a keserű tudatban, hogy hiába küzdött az egyetlen igaz hitért, mert a trónon féltestvére, a protestáns Erzsébet követi, akinek uralma alatt ismét az anglikán egyház kerül hatalomra.
1703. február 18-án halt meg Zrínyi Ilona a magyar történelem talán legismertebb hősnője. 1643-ban született Zrínyi Péter és Frangepán Katalin leányaként. Művelt, több nyelven beszélő, határozott jellemű és elismerten szép fiatal nő volt. 1666-ban ment feleségül I.Rákóczi Ferenchez, három gyermekükből kettő - Julianna és Ferenc - érte meg a felnőttkort. Apját, anyját a Wesselényi-féle összeesküvésben veszítette el, nem sokkal később özvegyen maradt. Megismerte és megszerette Thököly Imrét, s bár a férfit sokan vádolták hozományvadászattal, valójában minden arra mutat, hogy igazi szerelmi házasságot kötöttek. Aktív szerepet vállalt férje mellett a szabadságharcban, a vereség után utolsóként tartott ki Munkács védelmekor. Amikor feladni kényszerült az utolsó kuruc erősséget, Bécsbe internálták, ahol viszonylagos szabadságban élhetett. Thököly végső haditette során fogságba ejtett egy osztrák tábornokot, akit váltsádíj helyett feleségére cserélt ki. Száműzetésük során előbb Törökország európai részén, majd Ázsiában kaptak szállást, ott is halt meg. Nem érte meg fia zászlóbontását. Életéről bővebb leírás található honlapunk "Nők a történelemben" rovatában, Fehér liliom fekete gyászban címmel.
1853. február 18-án Libényi János merényletet kísérelt meg Ferenc József ellen, sikertelenül. Kihallgatásakor elmondta, hogy tanúja volt Aradon a tábornokok vértanúságának, és elhatározta, hogy bosszút áll az uralkodón. A haditörvényszék kötél általi halálra ítélte, s pár nap múlva kivégezték. Az eset újabb terrorhullámot indított el.
Márk Éva
Évfordulók február 17-én
1600. február 17-én halt meg Giordano Bruno. Egész életében hibát hibára halmozott azzal, hogy bárhol is volt, provokativ módon nyilvánította ki különutas véleményét. Mindig mindenkivel keményen vitatkozott, olyanokkal is, akik megpróbálták kedvelni őt. Bármerre járt konfliktusok forrása volt. 1588-ban II. Rudolf, aki pedig igazán "nyitott" volt az extrém tanokat hirdetőkre, 300 tallért adott neki, csak hogy elhagyja Prágát. Rövid úton "idegeire ment" mindenkinek, mígnem egyik velencei pártfogója följelentette az inkviziciónál. Egy forrás szerint VII. Kelemen pápa bizonyítottnak látta bűnösségét, ezért eltekintett kínzásától, más források viszont sokéves tortúráról tudósítanak. A per végén "vérmentes" halálra ítélték, tehát élve elégették. Halála előtt állítólag kivágták a nyelvét, hogy ne tudjon lázító szavakat mondani a nézelődőknek. Tanai, gondolatai, elvei ma újra napirenden vannak bizonyos médiumokban, neve említése nélkül.
1865. február 17-én született Ernst Troeltsch német protestáns teológus, vallás-, és történetfilozófus. A bonni, majd a heidelbergi, utóbb a berlini egyetem professzora volt. Szerepet játszott a porosz nemzetgyűlés munkájában, államtitkári állást is vállalt. Levelező tagja volt a Porosz Tudományos Akadémiának. 1923-ban halt meg.
1925. február 17-én született Peterdi Pál sportoló, újságíró, humorista. Én különösen utóbbi működésében szerettem, elbűvölt találó és mindig finom humorával. Fiatalon úszó, majd vízilabdázó lett, később edző. Propagálta az egészséges életmód fontosságát, elindította a kocogómozgalmat. Állandó szerzője volt a Ludas Matyi c. szatirikus hetilapnak és a Rádiókabarénak. Óriási sikere volt "Tücsök és bogár" c. rovatának, melyben az olvasók által fényképezett és beküldött furcsaságokat (utcai- éstermékfeliratokat, bizarr reklámokat) figurázott ki. Megkapta a Karinthy - gyűrűt, a Rózsa Ferenc-, az Erzsébet-, és az Aranytoll-díjat, valamint Óbuda posztumusz díszpolgára címet. Megérdemelte valamennyit. 2000. november 20-án halt meg.
Évfordulók február 16-án
1141. február 16-án koronázták királlyá a 11 éves II. Gézát apja halála után három nappal. II. (Vak) Béla fia volt, gyámja nagybátyja Belus bán lett, anyjának Ilona királynénak a fivére. Belus I. Uros szerb fejedelem (nagyzsupán) másodszülött fia volt, nővére hívására érkezett Magyarországra. Kristó Gyula szerint jól végezte a rábízottakat, nemélt vissza hatalmával, mindvégig a király és az ország érdekeit szolgálta. "... jó tanácsokat választa magának, és a püspekeknek és az egyéb uraknak hire nélkül semmit sem cselekszik vala..."-írta Heltai Gáspár a királyról. Akkoriban senki nem találta furcsának, hogy egy szerb asszony és fivére irányítja a politikát, hisz befogadták őket az országba, s attól fogva magyarnak tekintették őket. 16 évesen vette feleségül az ugyanannyi idős Eufrozina orosz hercegnőt, aki hamarosan olyan népszerű lett, hogy a magyarokcsak Fruzsinának nevezték. Első fiúk akkor született amikor VII.Lajos seregével átvonult az országon a Szentföld felé, ő lett a kis királyfi keresztapja (sok haszna nem lett belőle a gyermeknek király korában sem). Második fiúk Béla lett, e néven harmadikként az Árpád-ház egyik legtehetségesebb uralkodója. Több gyermekük is született, hat vagy nyolc. A további fiúkról kevés adat maradt fenn (talán fiatalon meghaltak), négy leány férjeinek neve viszont ismert.
II. Géza megállta helyét serege élén és a diplomáciában is. Az ő idejében Magyarország Mánuel és Barbarossa nagyhatalmi törekvései közé szorult, ezt Géza úgy védte ki, hogy Bizánc és a német-római birodalom minden ellenfelével összefogott, de egyik hatalommal mindig igyekezett jóban lenni. 1150. táján egy arab utazó Abu Hamid al Garnati így írt a magyar uralkodóról: "... birodalma sokszorosan hatalmasabb, mint Bizánc uralkodójáé, és hadai megszámlálhatatlanok". A leírás persze túlzó, de tény, hogy komoly sikereket ért el hadjárataiban, többek közt trónra segítette sógorát, Fruzsina bátyját Kijevben. István nevű öccse nagyratörő álmai rontottak a belső helyzeten, mert a fiatalember trónigénnyel lépett föl, ő akart örökös lenni a király fia helyett. Mikor a terv kitudódott, István Bizáncba menekült.
Géza mélyen vallásos ember volt, Jeruzsálemben pl. magyar rendházat építtetett, itthon is apátságokat, kolostorokat alapított, templomokat építtetett, és betelepítette a ciszterci rendet. Egy orosz évkönyvben feljegyezték róla, hogy sosem vállalt csatát vasárnap, az Úrnak szentelt napon a seregnek meg kellett állnia.
Mint annyian Árpád utódai közül, fiatalon halt meg, még 32 éves sem volt.
1865. február 16-án született Bánlaky József honvédtiszt, hadtörténész. Eredeti neve Breit József volt. 1916-ban Ferenc Józseftől nemesi címet és a doberdói előnév viselésének jogát kapta, mellyel a császár - király a tábornok Doberdónál való helytállását honorálta. A magyar nemzet hadtörténelme c. átfogó munkája ma is forrásértékű. Főleg magyar hadtörténelemmel foglakozott, megírta az 1848-49es szabadságharc katonai történetét. Ez volt az első mű, melyet nem a szabadságharc résztvevője vagy kortársa írt. 1945-ben halt meg.
Évfordulók február 15-én
1833. február 15-én volt a Bánk bán ősbemutatója Kassán, a megírás után 18, a szerző halála után három évvel. Katona József 1791-ben született Kecskeméten. Édesapja - művelt takácsmester, verseket is írt - nagy súlyt fektetett fia taníttatására. Ügyvédnek tanult, közben azonban történelmi tanulmányokkal foglalkozott és esténként magyar színielőadásokra járt. Békési József néven segédszínésznek állt és írni is kezdett, de a társulat a pénztelenség miatt feloszlott, ő pedig visszaköltözött szülővárosába ahol aljegyző lett. "Ha a madár látja, hogy hasztalan esik fütyörészése, élelméről gondoskodik és elhallgat." Viszonzatlan szerelemmel vonzódott Dérynéhez, csalódottságának egy vígjátékban adott hangot. Az 1814-ben írott "A rózsa, vagy a tapasztalatlanlégy a pókok között" bemutatóját épp Déryné akadályozta meg, mert magára ismert a főszereplőben. Az Erdélyi Múzeum pályázatára küldte be a Bánk bánt, de az eredmény kihirdetésekor meg sem említették a nevét (lehetséges, hogy a postán elkallódott).
Katona József : Ajándék
Lányka, még most is ragyog a szememben
szíves emlékem keserűn tolongó
gyöngye: mért a sors hogy ezen szerelmet
így letapodta?!
Olly hatalmas volt igaz érzeményem,
hogy hidegséged közepette is csak
néha egy nyájas szavadat ki tudta
csalni, kegyetlen!
Messze vagy tőllem; megutálni mégis
bánatos szívem fogod-é? ha benne
ültetek (jajjal) deli gyilkosomnak
egy nefelejcset!
Évfordulók február 14-én
Február 14. Szent Bálint, a szerelmesek, lelkibetegek és az epilepsziások védőszentjének napja. A III. századból három Valentin nevű mártír ismert, a név azt jelenti "erősnek lenni". 496-ban I. Gelasius pápa rendelte el ünneplését. Magyarországon ezen a napon különböző programokat szerveznek a mintegy 60 000 epilepsziás betegért. Az Amerikából elterjedt ajándékozási szokást sajnálatos módon nálunk is Valentin (és nem Bálint!) - napnak nevezik.
1530. február 14-én somlyai Báthory István (1477-1534) a majdani fejedelem apja Erdély vajdája lett. Haláláig Szapolai híve volt, aki már királyként nevezte ki őt a tisztségre. A szászokat Ferdinánd hűségéről fegyverrel kényszerítette I. Jánoshoz, Torda városát pedig engedetlenségéért fölégette.
1936. február 14-én született Sztankay István, a Nemzet színésze. Háromszor felvételizett a színművészeti főiskolára, közben volt segédkántor ( édesapja görög katolikus pap volt), kifutófiú, csillés, anyagmozgató. A diploma után Miskolcon kezdett, majd Budapestre szerződött. Országos népszerűséget a Hattyúdal c. film és a Bors c. tévésorozat hozott neki. Kiváló partnere volt Schütz Ila, rengeteg darabban dolgoztak együtt, emlékezetes párost alkottak színpadon és televízióban. Szereti a focit, teniszezik és tornázik. Hobbija a rádiók és zseblámpák gyüjtése.
1964. február 14-én halt meg Csathó Kálmán író. Jogi végzettséget szerzett, ezután Berlinben színházi tanulmányokat folytatott, később Párizsban dramaturgiát és színházrendezést tanult. Főrendezője volt a Nemzeti Színháznak, majd haláláig írásaiból élt. Könnyed, szórakoztató művei különösen a két háború között igen népszerűek voltak. Termékeny szerző volt, darabjait több nyelvre lefordították. Legsikeresebb munkáiból filmet is készítettek.
ÉVFORDULÓK FEBRUÁR 13-án
1800. február 13án született Brassai Sámuel az utolsó erdélyi polihisztornak nevezett tudós. Apja tanító, majd torockószentgyörgyi unitárius pap volt, itt született fia. A szász eredetű cslád neve Welmer volt, új lakóhelyükön emlegették őket brassaiként, mivel Brassóból érkeztek. Apja tanítványaként elsajátította az önálló gondolkodást és kimagasló műveltségre tett szert.Jóideig főúri családoknál nevelősködött, majd a kolozsvári unitárius kollégiumban kapott állást. A szabadságharc alatt honvédnek állt, fegyverforgatásra oktatta a fiatalokat. Kiállt többek közt az unió és az iskolák államosítása mellett. A bukás után Pestre menekült, ahol magániskolákban tanított, míg 1859-ben visszatért Kolozsvárra. Széles látókörű, rendkívüli tudású ember volt. Matematika, történelem,, irodalom, nyelvészet, földrajz, fizika, kémia, esztétika, közgazdaságtan... valamennyi témakörrel foglalkozott és írt velük kapcsolatban tanulmányokat. Az egyik legtermékenyebb tankönyvíró volt. Több nyelvet - köztük a szanszkritot - azért tanult meg, hogy irodalmukat eredetiben olvashassa. A fordításról az volt a véleménye, hogy nem szabad szolgamód követni az eredetit, hanem figyelembe kell venni a magyar nyelv szellemét. Köztiszteletnek örvendett. Állítólagos 100. születésnapján (ő maga a fenti dátumot erősítette meg!) hatalmas, 10 napig tartó ünnepléssel köszöntötték. Néhány nappal később meghalt. Kolozsvárott, a házsongárdi temetőben van a síremléke.
1887. február 13-án született Csáth Géza író. zeneesztéta, orvos. Eredeti neve Brenner József volt. A gimnáziumban társaival irodalmi egyesületett alakított. Első írásai a Bácskai Hírlapban jelentek meg. A Budapesti Napló zenekritikusa volt évekig. Általános orvosi diplomát szerzett 1909-ben, egy évvel később a tbc tüneteit fedezték föl rajta, emiatt morfiumot kezdett szedni,s hamarosan függővé vált. 1913-ban megnősült. Több neves fürdőhelyen dolgozott orvosként, majd szanatóriumba vonult elvonó kúrára, de nem gyógyult meg. 1914-ben bevonult katonának, itt kiderült morfinizmusa, ezért kényszer-elvonóra küldték, majd előbb egy év szabadságot kapott, később végleg felmentették a szolgálat alól. 1919-ben a bajai kórház elmeosztályára került újabb elvonóra, ahonnan megszökött. Hazaérve megölte feleségét, majd öngyilkosságot kisérelt meg. Megmentették, visszakerült a kórházba, de ismét megszökött. Budapestre akart menni, de szerb katonák feltartóztatták. Nagybátyja gyógyszertárából nagy mennyiségű mérget lopott és bevette, 1919. szeptember 11-én szabadult meg végleg démonaitól. Írásait magyarságtudat és politizálás jellemzi, vonzódott a szimbolizmushoz, a freudizmushoz, nagy hatással volt rá a pszichoanalitika. Unokabátyja,Kosztolányi Dezső "hármasművésznek" nevezte, mert a szépirodalom mellett a zene és a képzőművészet is erőssége volt.
1945. február 13-án befejeződött Budapest ostroma. A harcok december 30-án kezdődtek és utcáról utcára folytak. A németek valamennyi hidat felrobbantották. Mintegy 25 000 polgári személy vesztette életét, s több mint kétszer annyi megsebesült. Rengeteg lakás elpusztult vagy lakhatatlanná vált, romba dőlt a Várnegyed és a Belváros. A harcok egyetlen hozadéka az időnyerés volt Hitler részére.
1999. február 13-án halt meg Heckenast Gusztáv történész, Kossuth-díjas pedagógus.Az Eötvös Kollégium tagjaként szerzett történelem-latin szakos oklevelet, majd 1947-ben bölcsészdoktori diplomát. A magyarországi reformációval, majd a Rákóczi - szabadságharc történetével foglalkozott, ezen belül főleg a szabadságharc gazdaságtörténetével. Részt vett az első marxista történelem tankönyvek előkészítésében.
ÉVFORDULÓK február 11-én
1261. február 11-én született Wittelsbach Ottó, Árpádházi Erzsébet fia, IV. Béla unokája. 1305. december 5-én koronázták királlyá Székesfehérvárott. Uralma kis területre korlátozódott, az ország jó része a kiskirályok kezén volt. 1307. elején Erdélybe indult, ahol Kán László vajda elfogta, s a nála lévő koronát is elvette. Néhány havi fogság után szabadult és elhagyta az országot. A magyar királyi címet haláláig viselte.
1884. február 11-én született Györffy István néprajzkutató. Dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeumban, 1917-től a moldvai csángók között, majd részt vett egy ázsiai expedícióban. Ő volt a magyar néprajz első professzora, a tudományág egyik megteremtője.
1945. február 11-én zajlott az ostrom utáni első előadás az Operaházban. Kodály Zoltán Missa brevisét mutatták be, egy békéért könyörgő művet zenekarra, orgonára és kórusra komponálva.
1966. február 11-én először repült át Malév gép az egyenlítőn - úgy tűnik ez mostantól nem fordul elő többé.
1993. február 11. óta a Betegek Világnapja, II. János Pál kezdeményezésére. Célja, hogy "Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, illetve segítse elő a szenvedés megértését.
Évfordulók február 10-én
1745. február 10-én Mária Terézia német-római császárnő, magyar királynő engedélyezte, hogy a jászkunok, akiket 1702-ben zálogosítottak el a Német Lovagrendnek, 580 ezer forintért megváltsák magukat. 1744-ben a jászkunok elhatározták, hogy nagy anyagi áldozatvállalással megváltják önmagukat. Az 1745. április 20-i egyezményben vállalták az 500 ezer forint és az Invalidus-ház befektetéseit megtérítő 15 ezer forint kifizetését. Vállalták továbbá, hogy a már felszerelt 400 lovason kívül további ezer katonát állítanak ki, valamint azt is, hogy háború ("felkelés") esetén ezer lovast küldenek. Emellett vállalták, hogy a királyiadókon túl 3 ezer körmöci aranyat és a nádor fizetésére évi 12 600 forintot adnak. A redemptio (megváltás), melyet az 1745. május 6-i diploma hirdetett ki, a jászkunok ismét szabad lakosok lettek. Akik hozzájárultak a megváltáshoz, azok befizetéseik arányában szereztek birtokot, és részesültek a közös legelők használatából. A szabad birtokszerzés vonzására a szomszédos megyékből is számosan települtek be a jászkun kerületekbe, vállalva a fizetés kötelezettségét. A jászkunok 1761-ben a vám- és révmentességet biztosító kiváltságaikat is visszakapták.
II. József, aki 1785-ben minden városi és egyéb önkormányzati autonómiát megszüntetett, a jászkunokat a pesti kerület igazgatása alá osztotta be. II. József halála, a vármegyei és autonóm önkormányzatok helyreállítása után a hajdú és a jászkun kerületek 1791-től az országgyűlésbe is küldhettek követeket. A jászkun kerületek közgyűlése 1799. február 13-án adta ki a kerületek belügyeit szabályozó "Jászkun statútum"-ot. A jászkunok autonómiája 1876-ban szűnt meg.
1853. február 10-én Clark Ádám tervei alapján megkezdték a budai Váralagút építését, melynek gondolatát gróf Széchenyi István vetette fel. Novák Dániel mérnök 1837-ben azt javasolta, hogy Pestet és Budát kapcsolják össze egy alagúttal. Az alagút megépítése létfontosságú volt a Lánchídon keresztül zajló forgalom szempontjából. Bár a Lánchídon az első kocsi 1849 januárjában már áthaladhatott, a teljes értékű kapcsolat Pest és Buda között csak az 1857. április 30-án megnyitott, a Várhegy alatt húzódó 350 méter hosszúságú közúti alagúttal együtt vált teljessé.
Az alagút végleges tervét 1845-ben fogadták el. Ez ugyan hasonlított Novákéra, de nem ő, hanem Clark mérnök vetette papírra. A tudományos kutatás mind a mai napig nem tisztázta kellőképp, hogy a terv melyik Clarknak a nevéhez fűződik. Régebben úgy vélték, hogy Adam Clarkról van szó. Ma a legvalószínűbbnek az látszik, hogy a terepet Thierney William Clark mérte fel, s az első tervek is az ő kezéből kerültek ki. A végleges - kivitelezési - terveket azonban az építkezést irányító Adam Clark készítette el. (Kettejük közt semmiféle rokonság nem volt. Adam Clark a jóval idősebb Thierney mellett vált elismert mérnökké. Viszonyuk eleinte felhőtlen volt. Ám a Lánchíd építése körüli nézeteltéréseik és az idősebb Clark féltékenysége végül a két tehetséges mérnök ellenségeskedésére vezettek.
1922. február 10-én született Budapesten Göncz Árpád író, műfordító, politikus, a Magyar Köztársaság volt elnöke. Értelmiségi családban született. 1944-ben szerzett diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán. A tanulás mellett 1939 és 1944 között az Országos Földhitelintézetben dolgozott. 1944 februárjában behívták katonának, de 1945-ben megszökött Németországba vezényelt egységétől. A Magyar Diákok Szabadságfrontja Táncsics zászlóaljának tagjaként részt vett az ellenállási mozgalomban. Többször került szovjet fogságba, de mindig sikerült megszöknie. 1945-től a Független Kisgazdapárt tagja. Először az FKgP ifjúsági szervezetének, a Független Ifjúság budapesti szervezetének elnöke és a Nemzedék című lap felelős szerkesztője. Később a párt parlamenti csoportjának titkára, Kovács Béla személyi titkára, valamint a párt főtitkára. Az FKgP feloszlatása után előbb segédmunkásként dolgozott, majd volt hegesztő és csőlakatos. 1952-ben beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre (GATE), ahol négy évet végzett el. A forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott. November 4-e után részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében és az indiai követségre juttatásában. 1957 februárjában segített külföldre juttatni Nagy Imre A magyar nép védelmében című kéziratát. 1957 májusában letartóztatták. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. augusztus 2-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban; 1963-ban amnesztiával szabadult. A Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója, majd 1964-től a Talajjavító Vállalat dolgozója lett. Megkísérelte befejezni a GATE növénytermesztési karán az utolsó évet, de kizárták az egyetemről. 1965-től szabadfoglalkozású író, műfordító. 1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja. 1988–89-ben az SZDSZ ügyvivője, majd 1989–90-ben az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, később alelnöke. 1989-től az Emberi Jogok Ligája budapesti tagozatának ügyvezető elnöke. 1989-től 1990-ig az Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990 május és augusztus között az Országgyűlés elnöke és ideiglenes köztársasági elnök. 1990 augusztusától 10 éven keresztül a Magyar Köztársaság elnöke.
Évfordulók február 8-án
1587. február 8-án a Fotherinhay vár egyik termében, 300 meghívott vendég jelenlétében kivégezték Stuart Máriát, aki egyhetesen lett a skótok királynője. Az angolok, akiknek már régóta fájt a foguk Skóciára, VIII. Henrik fiát, VI. Edwardot akarták Stuart Máriával összeházasítani. Skóciának azonban egy cseppet sem volt kedvére az angol terv, ezért franciabarát politikába kezdtek, melyet egy friggyel meg is erősítettek: Ferenc francia trónörökös 16 évesen elvette az ugyanannyi éves Máriát. Alig két évvel az esküvő után azonban II. Ferenc francia király meghalt, így Mária visszatért szülőföldjére.
Mária uralkodása nem igazán volt figyelemreméltó, a magánélete viszont annál inkább. Ferenc halála után egyik közeli rokonába, Lord Darnley-be szeretett bele, de néhány hónap lángolás után az áldott állapotban lévő skót királynő már igyekezett a férfitől megszabadulni. Szeretője segítségével, apró bonyodalmak árán ugyan, de ez sikerült is. Mária azonban elkövetett egy súlyos hibát. Az egész ország tudta, hogy Bothwell grófja felel Darnley haláláért, ennek ellenére Stuart Mária mégis hozzáment a gyilkoshoz. Az alattvalók számára ez felért egy beismerő vallomással. A lordok összefogta a királynő ellen és börtönbe vetették. Stuart Máriának a fogságból egy rajongója szerelmét kihasználva sikerült megszöknie. Kalandos szabadulása után egész életét megpecsételő, végzetes döntést hozott: unokatestvérétől, Erzsébettől kért menedéket. Az angol királynő Máriát egy vidéki kastélyában szállásolta el, persze diszkrét ellenőrzés alatt. Az angol trónra áhítozó Stuart Mária azonban egy Erzsébet ellen irányuló összeesküvésbe keveredett, amiért életével kellett fizetnie.
1828. február 8-án született Nantes-ban Jules Verne francia író.
Az ifjú Jules gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, legjobban a matematika, a földrajz és az irodalom érdekelte. 11 éves korában romantikus kalandvágyának engedve megszökött otthonról, s hajósinasnak szegődött egy Indiába tartó vitorlásra. Szerencséjére apja még időben leszedte a hajóról. Az érettségit követően apja kívánságára Párizsba ment jogot tanulni, 1851-ben diplomát is szerzett. Már az egyetemi évek alatt kapcsolatba került irodalmi körökkel, megismerkedett Hugóval és Dumas-val, s a színház világa is egyre jobban vonzotta. 1852-től a Théatre-Lyrique titkára volt, s egymás után írta a könnyed és sikeres bulvárdarabokat, operetteket, számos sanzon is bizonyította költői vénáját. 1857-ben, szülei kiházasítási szándékainak ellenállva, feleségül vett egy kétgyermekes özvegyet s hozományából tőzsdeügynöki állást vásárolt. A munka mellett tovább írt, ám figyelmét ekkor már a kor tudományos-technikai újdonságai, felfedezései kötötték le. 1862-ben megismerkedett Jules Hetzel kiadóval, akivel szerződést kötöttek: eszerint az író évenként két regényt ír, melyeket a kiadó Rendkívüli utazások sorozatában jelentet meg. A mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolat első "terméke" az 1863-ban megjelent Öt hét léghajón című regény volt, mely példátlan sikert aratott, egy éven belül 11 nyelvre is lefordították. Ezt követte a Hatteras kapitány és az Utazás a Holdba. Tőzsdei munkáját feladva Verne végleg az írás mellett kötelezte el magát: olvasott, jegyzetelt és írt, valóságos írói üzem volt a háza. A munka mellett a hajózás volt fő szenvedélye, három jachtját 1861-ben született Michel fia után nevezte el: Saint Michel I., II. és III. 1870-ben a család Amiens-ben telepedett le, ahol az író közéleti szerepet is vállalt, városi tanácsos volt. 1872-ben neki ítélték a Francia Akadémia díját, 1892-ben pedig megkapta a Becsületrendet.
1990. február 8-án New Yorkban elhunyt Karády Katalin a magyar filmművészet legendás alakja.
Cs. Aczél Ilonánál tanul színészmesterséget, Egyed Zoltán indítja el színészi pályáján. Dekoratív megjelenése, titokzatos, erotikus sugárzású lénye, mély hangja, szuggesztív egyénisége elsősorban filmszerepekben és a pódiumon érvényesült igazán.
A kereskedelmi leányiskolában két osztályt végez el, ezután 1931-ben feleségül megy Vargha Rezső adótiszthez, de az ifjú párnak még abban az évben elválnak útjai. 1936-ban Egyed Zoltán tanácsára kezd el színészetet tanulni Cs. Aczél Ilonánál. Ekkor veszi fel a Karády nevet, mely néven a színpadon először Somerset Maugham - Zoe Atkins "Az asszony és az ördög" című darabjában lép fel a Pesti Színházban 1939 februárjában. Filmezni kezd, és hamarosan a csillagok legragyogóbbika néz le rá, hisz a film hazai királynőjének tekintik jó néhány esztendőn keresztül. De a háború őt sem kíméli. Nemkívánatos személy lesz, dalait betiltják, majd őt magát is letartóztatják három hónapra. Kínozzák, vallatják, fogait kiverik, aztán egy nap szabadon engedik. De ez már nem az a Karády, mint volt korábban. A háború után aztán egyre kevesebbet szerepel. Majd ismét nemkívánatos személy válik belőle, mert hogy a Horthy-rendszer sztárja volt. Vidéki színpadokon léphet csak fel, fűtetlen kultúrházak meszelt falai közt. Részeg alakok sörös üveget hajítanak rá. Rettenetes nyomokat hagy benne a mellőzöttség. Egy nap elhagyja hazáját, ahol őrá már nincs szükség. Dél-Amerikában telepszik le, s tizenöt esztendő múlva jut el az USA-ba. Kalapszalont nyit New Yorkban. De addigra már csak a legenda, a mítosz marad belőle, mert a pályától sok évtizede visszavonult. New York-i otthonában hunyt el. A Bazilikában ravatalozzák fel, s ezrek kísérik utolsó útjára itt Budapesten. 1992-93-ban a Magyar Televízió sorozatot sugárzott, ahol az összes filmjét levetítették. Balcsó András rendező 2001-ben bemutatott filmjében pedig, a "Hamvadó cigarettavég"-ben állít emléket a legendás színésznőnek.
Évfordulók február 7-én
1478. február 7-én született Londonban Thomas More (Morus Tamás) angol jogász, író, költő, államférfi. Számos magas hivatali tisztséget töltött be, 1529 és 1532 között a lordkancellár címet is viselte. Jelentős befolyással volt az angol jogra, főképp az egyenlőség előtérbe helyezésével. Ő alkotta az utópia szót, amelyet egy ideális elképzelt sziget népére használt, melynek politikai rendszerét egy 1516-ban megjelent könyvben az Utópiában írt le. Visszautasította VIII. Henrik felkérését, hogy vezesse az anglikán egyházat. Ennek következtében politikai karrierje véget ért, majd árulásért kivégezték. A katolikus egyház 1935-ben avatta szentté, az anglikán egyház 1980-ban vette fel szentjei közé.
200 évvel ezelőtt, 1812. február 7-én született Charles Dickens a 19. századi angol irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Élete során 19 regényt írt, amelyek mind sikeresek lettek, és egyet befejezetlenül hagyott. Egyesek szerint ő volt az angol nyelv legkiválóbb művelője, regényei mind a mai napig folyamatosan megjelennek angol nyelven. Regényei a klasszikus irodalom gyöngyszemeinek számítanak, és az egész világon ismertek. Twist Olivér, Karácsonyi ének, A Pickwick klub, David Copperfield, csak hogy néhány címet említsünk az ismertebbek közül, amelyeket filmen is láthattunk.
Szegény környezetből származott, 12 évesen már dolgoznia kellett, mivel apja adósok börtönébe került, és hihetetlen magasságokba tört ebből a környezetből. Dickens gyerekkorának ilyetén alakulása milyen mértékben befolyásolhatta az író hatalmas ambícióját, herkulesi munkabírását az írás területén, valamint szimpátiáját a munkásosztály iránt. Mintha két Dickens élt volna egy testben: az egyik a finom lelkű társadalomkritikus, akinek gyengéi a prostituáltak, az árva gyerekek és a fogyatékosok, és ugyanakkor egy dühöngő, önző ember, aki elhagyta a feleségét, aki 10 gyereket szült neki, mert az asszonyt kövérnek és unalmasnak találta, gyerekeit elhanyagolta és menthetetlenül beleszeretett a nála 27 évvel fiatalabb színésznőbe, Nelly Ternanba.
1971. február 7. A svájci nők Európában szinte utolsóként kapták mega választójogot. A női választójogról népszavazáson döntöttek, amely megadta a jogot a nőknek, ugyanakkor az is tény, hogy ezt követően még húsz évnek kellett eltelni ahhoz, hogy az egyes kantonok be is vezessék. 1990-ig Appenzell Innerrhoden kanton volt az utolsó, ahol nem szavazhattak nők. Az ezt bíróságig menő harcban kivívó nőt és családját a bíróság döntése után névtelen telefonokkal és levelekkel fenyegették.
1992. február 7. Ezen a napon írták alá a maastrichti szerződést (hivatalosan Szerződés az Európai Unióról) az Európai Közösség tagjai. Hatályba viszont a Delors Bizottság idején csak 1993. november 1-én lépett. A szerződés az Európai Unió megalakulásához vezetett. A szerződés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg az Unió hárompilléres szerkezete. A három tartópillér: az Európai Közösségek, a közös kül- és biztonságpolitika és a bel- és igazságügyi együttműködés. Az első pillért az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Euratom alkotja. A második pillér alapja az Európai Politikai Együttműködés. A harmadik pillért azok a jogszabályok alkotják, amelyek az igazságszolgáltatást, a menedékjogot és a bevándorlást hangolják össze.
Topor István
Évfordulók február 6-án
1608. február 6. Megegyezés jött létre a hajdúk és Báthori Gábor között. Az egyezség értelmében a hajdúk támogatták Báthorit az erdélyi fejedelemség elnyerésében, cserébe ő pedig arra kötelezte magát, hogy Nagy András hajdúgenerálist második emberré teszi maga után Erdélyben, katolikusoknak nem ad semmilyen tisztséget, és végül, hogy Várad, ecsed és Kálló között letelepíti őket.
1690. február 6. Bádeni Lajos őrgróf emlékiratot nyújtott be I. Lipótnak. Ebben kifejtette, hogy ellenzi a balkáni terjeszkedést, és elhibázottnak tartja az erdélyi hadszíntér elhanyagolását is. Ugyanakkor javasolta az uralkodónak a Duna – Száva vonal tartós védelmét.
1909. február 6. Az Osztrák-Magyar Monarchia és Törökország Isztambulban szerződést írt alá. Törökország elismerte Bosznia-Hercegovina annexióját, a Monarchisa pedig lemondott a novibazári szandzsákról, biztosította a mohamedánok szabad vallásgyakorlását, valamint két és fél millió török font kárpótlást fizetett.
1920. február 6. Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia megbízottai memorandumot juttattak el a párizsi békekonferenciához, amelyben rögzítették a Magyarországgal szembeni területi követeléseiket és tiltakoztak a magyar küldöttség által január 16-án követelt népszavazás ellen.
1933. február 6. Hat nappal azután, hogy Hindenburg birodalmi kancellárrá nevezte ki Adolf Hitlert Gömbös Gyula miniszterelnök levélben kereste meg Hitlert. Ebben szó volt a két ország közös külpolitikai vonalvezetésének lehetőségéről, a németországi piac megnyitásáról a magyar mezőgazdasági cikkek előtt.
Évfordulók február 5-én
1860. február 5-én született Gyomán Kner Izidor nyomdász, könyvkötő és kiadó.
Kner Imre apja. Szolnokon könyvkötőmesterséget tanult, majd Aradon, Bp.-en, Egerben, Komáromban, Tatán és a székesfehérvári Számmer-nyomdában dolgozott. 1882-ben alapította gyomai műhelyét, amelyben kezdetben egyetlen kézisajtó volt csak. Először a kor ízlését tükröző báli meghívók tették ismertté (Röpke Lapok címen jelent meg e meghívókat tartalmazó mintakönyv). A nyomda az ő vezetése idején emellett a közigazgatási nyomtatványok terén is kitűnt (1898-tól kiadta a Közigazgatási Mintatárat).
Az 1914-i lipcsei kiállításon aranyérmet nyert. A művészi könyvtervezés és könyvnyomás úttörője Magyarországon. 1932-ben céhmesteri címet és oklevelet kapott. Szakcikkei a Graphicában, majd a Graphicai Szemlében, valamint a Vidéki Nyomdászok Országos Szövetségének hivatalos lapjában jelentek meg; ismertek voltak önéletrajzi írásai is. Anekdota- és aforizmagyűjteményt is állított össze.
1883. február 5-én született Nagy Lajós író, publicista.
Nagy Lajos egy Budapesti cselédlány házasságon kívül született szerelemgyermekeként született Budapesten, ami egész életén át sok keserűséget, megaláztatást okozott neki. Általános és Középiskolai éveit is Budapesten töltötte, és bár az egyetemet is elkezdte, hogy jogot tanulhasson, de végül nem szerzett diplomát.
Tanulmányai idején alkalmi munkákból tartotta fenn magát, jómódú polgári és arisztokrata családok gyermekeit okította, de dolgozott ügyvédi irodában is. 1906-ban a Fejérváry-kormány alatt Abaújszántón szolgabírói állást vállalt. Egy évvel később bevonult ugyan katonának, de rövid szolgálat után le is szerelték. A leszerelés után, még 1907-ben jelent meg első írása.
Ettől kezdve kizárólag az irodalomnak szentelte magát. 1910 és 1912 között a Munkásbiztosító tisztviselője. 1915-től 1917-ig ismét beáll katonának, de fronton nem harcolt. A háború után, 1918-tól a Bolond Istók című népszerű szatirikus lapot szerkeszti. A Tanácsköztársaság ideje alatt kinevezték a Szellemi Termékek Országos Tanácsának lektorává. Később írásaiban erősen fellépett a fehérterror ellen.
1922-től egészen 1929-ig a Nyugat főmunkatársaként dolgozott. 1923-ban tett kitérőt az Esti Kurir szerkesztőségében, és közben egy biztosítótársaságnál is munkát kellett vállalnia a megélhetésért. 1927-ben és 1929-ben is Bécsbe utazott, ahol többek között felvette a kapcsolatot több baloldali emigráns csoporttal is. 1928-ban társaival, Együtt címmel lapot indított Budapesten, de mivel a lap működtetésének anyagi feltételeit nem lehetett előteremteni, rövid idő múlva kénytelenek voltak a lapot felszámolni.
Ebben az időben már gyakran jelentek meg írásai szocialista szellemű lapokban 1932 és 1938 között háromszor kapott Baumgarten-díjat. Novellái, karcolatai mellett ekkor már regényei is megjelentek. Különösen szociográfiai műve, a Kiskunhalom keltett nagy feltűnést és elismerést. 1934-ben Illyés Gyulával együtt a szovjet írók kongresszusára Moszkvába utazott.
1940-ben könyvesboltot nyitott, mert a saját könyveiből még mindig nem tudta fenntartania saját magát és családját. Felesége zsidó származása miatt 1944-ben vidékre kellett menekülniük, ahonnan csak 1945 végén térnek vissza Budapestre. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, többek között munkatársa volt a Szabad Népnek is.
1947-ben gyógykezelés végett Svájcba utazott. Ekkor már neuraszténiás panaszai mellett szervi bajok is gyötörték. A realisztikus társadalomábrázolás egyik legjobb 20. századi magyar képviselője, a szocialista szellemű szatíra mestere 1954-ben távozott az élők sorából.
1971. február 5-én halt meg Rákosi Mátyás a Szovjetunióban, 78 éves korában. Okleveles kereskedői diplomával Hamburgban és Londonban dolgozott. Az I. világháború kitörésekor hazajött és önkéntes katonai szolgálatra jelentkezett. Orosz fogságba esett, ahonnan sikerült megszöknie. Belépett a kommunista pártba, a tanácsköztársaság alatt több funkciót betöltött. A bukás után Ausztriába menekült, ahol internálták, szabadulása után a Szovjet-Oroszországba ment. Illegálisan hazatérve a KMP újjászervezésével foglalkozott letartóztatásáig. A bíróság 8 és fél évre ítélte, de szabadulása előtt a tanácsköztársaság idején betöltött szerepéért ismét perbe fogtág és életfogytiglanra ítélték. Szovjet-magyar kormányközi megegyezés révén a Szovjetunióba távozhatott, ahonnan 1945.január 30-án tért haza.Az 1948-ban alakult MSZDP főtitkárává választották, a magas pozicióban hamarosan megmutatkoztak a személyi kultusz első jelei, ami 60. születésnapján csúcsosodott ki. A teljesíthetetlen ötéves terv, a jegyrendszer bevezetése, a mezőgazdaság tönkretétele, a terror eluralkodása köthető a nevéhez. Sztálin halála után Moszkvába rendelték és felelősségre vonták a hibákért, de végleges eltávolításárs csak a XX. kongresszus után krült sor. A Szovjetunióba kellett mennie, ahonnan többé nem jöhetett haza.
Évfordulók február 4-én
1746. február 4-én született Tadeusz Kosciuszko lengyel nemzeti hős. Egy röpke szerelmi viszony miatt az apa haragja elől Franciaországba menekült, majd Amerikában a függetlenségi háború ezredese lett, később dandártábornok. Élére állt az 1794-ben kitört lengyel felkelésnek, a kezdeti sikerek után azonban vereséget szenvedett, megsebesült és orosz fogságba esett. Az 1795-ös felosztás után Lengyelország jó ideig nem szerepelt a térképeken. Amikor Nagy Katalin halála után I. Pál szabadon bocsátotta visszamenz Amerikába. Rokkant volt ugyan, mégis parancsnoki állást kínált neki Thomas Jefferson alelnök (a későbbi elnök), és Bonaparte Napoleon is, de egyik ajánlatot sem fogadta el. Svájcban halt meg 1817-ben. Holttestét Sándor cár a krakkói Wawelbw vitette, ott temették el a lengyel királyok temetkezési helyén.
1880. február 4-én született Káplány Géza könyvtáros, a Technológiai Könyvtár igazgatója. Ő vezette be a tizedes osztályozást, az ETO-t, mely szerint bármely kérdée irodalma együtt található meg. A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete könyvtári szakosztályának vezetője volt.
1945. február 4-én tartotta első ülését a jaltai konferencia Churchill, Roosevelt és Sztálin részvételével. Összehangolták az európai végső hadműveleteket, kialakították a megszállási övezeteket. Lengyelország határai komoly vitákat váltottak ki. Megállapodtak többek közt a háborús bűnösök bíróság elé állításáról. A konferencia február 12-ig tartott.
Február 4-e 2000. óta Rákellenes Világnap. Az első rákellenes világkongresszuson Párizsban ezen a napon dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogást sürget a gyilkos kór ellen.
Márk Éva
Évfordulók február 3-án
1468. február 3-án halt meg Gutenberg (Johann Gensfleisch) a könyvnyomtatás feltalálója. Patricius családban született 1397. körül. Strassburgba költözött, ahol "titkos tudományait" megosztotta néhány emberrel. Egyikük pert indított ellene, amit Gutenberg elveszített, de ennek irataiból tudjuk, hogy a könyvnyomtatás feltalálása az ő nevéhez köthető.
1837. február 3-án született Széchenyi Béla. Felső iskoláit Berlinben és Bonnban végezte, majd beutazta szinte egész Európát. Bejárta Észak-Amerikát, Afrikát, és elindult egy ázsiai expedicióra is.Utazásairól beszámolókat írt. Az MTA tagjává választotta, 1901-ben koronaőr lett. Felesége Erdődy Hanna második gyermekük szülésébe belehalt, a gróf vígasztalhatatlan volt. Amerre csak járt mindenhonnan növénymagvakat hozott és gelesége síremléke köré ültette. Sokat foglalkozott a Fertő, a Hanság és a Rába szabályozásával, e téren a mai tájvédelem elvei szerint is helyeselhető gondolatmenetet képviselt. 1818-ban halt meg, felesége mellé temették. Síremlékükön a következő felirat található:
"Legyenek oly boldogok a túlvilágon, amint egymást az életben hőn és hűn szerették."
1881. február 3-án született Galamb József gépészmérnök, a Ford autógyár első főmérnöke. Makói református családban született. 1901-03 között műszaki altisztként szolgált Horthy Miklós sorhajóhadnagy parancsnoksága alatt, majd az aradi Marta autógyárba került, ahonnan ösztöndíjjal Nyugat-Európába mehetett, később Amerikába. 1905-ben lépett be a detroiti gyárba, ahol tehetségére, szakképzettségére Henry Ford hamarosan felfigyelt és megbízta egy új autó tervezésével. 1906-ban tervezte a legendássá vált T-modellt. Olyan autó készítése volt a cél, ami olcsó, könnyen javítható és könnyen vezethető. Négyhengeres, vízhűtéses benzinmotor hajtotta, sebességváltója pedállal működött. Rövid idő alatt népautó lett, Bádog Böskének (Tin Lizzie) becézték. Az 1920-as évekre a világ összes személyautójának a fele Ford volt. Szintén Galamb József dolgozta ki a futószalagos gyártásmódot; előbb percenként, később 10 másodpercenként készült el egy-egy gépjármű. Hosszú ideig valamennyi autó fekete volt, rossz nyelvek szerint azért, mert Ford olcsón jutott nagy tétel festékhez, valójában azért, mert ez a szín száradt a leggyorsabban. A legenda szerint Ford így nyilatkozott: vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, ha fekete kocsit rendelnek. Később több színt is használtak, krómozott hűtőráccsal díszítették, de lényegi változtatás nélkül gyártották 1927-ig, mintegy 15 millió darabot. 1999-ben egy nemzetközi zsűri az évszázad autójává választotta. Galamb József 1955-ben halt meg Detroitban.
Márk Éva
Évfordulók február 2-án.
1742-ben ezen a napon született Barcsay Ábrahám, a "testőr - költők" egyike. Tizenhat évesen egy járvány következtében elárvult. Négy évvel később megyéje Bécsbe küldte testőrnek az arisztokrata származású, daliás fiatalembert. Itt ismerkedett meg Bessenyei Györggyel, maga is verselni kezett. Nyelvezete könnyed, nincs benne erőlködés, a levelezést is művészi szintre emelte. Elhagyva a testőrséget katonának állt, ott Ányos Pállal ismerkedett meg. A Martinovics-ügyben gyanúba keveredett, de nem tudtak rábizonyítani semmit. Hazament Erdélybe és ott is maradt 1806-ban bekövetkezett haláláig. Ízelítőként egy rövid vers művei közül:
A kávéra
Rab szerecsen véres veríték - gyümölcse,
Melyet, hogy ládájit arannyal megtöltse,
Fösvény Anglus elküld messze nemzeteknek,
Nádméz! mennyi kincsét olvasztod ezeknek.
Hát te, rég csak Mokka táján termett kis bab,
Mennyit szenved érted nyúgoton is a rab,
A bölcs iszonyodik, látván, egy csészéből
Mint hörpöl ő is részt Anglusok bűnéből.
1920. február 2-án halt meg Szinnyei Merse Pál. 1845-ben született. Édesapja támogatta törekvéseiben, vállalta a müncheni képzőművészeti akadémia költségeit. Ott ismerkedett meg többek között Benczur Gyulával és Székely Bertalannal. Mestere, Karl von Piloty a szabad természetbe küldte, ott készítette legszebb képeit, így 1873-ban a Majálist. Művei nem találtak megértő fogadtatásra, ezért visszavonult birtokára. 1882-ben Bécsbe költözött, de ottani sikertelensége elvette kedvét a nyilvánosságtól, ismét visszavonult. Az 1896. évi milleniumi kiállítás hozta meg a várt és megérdemelt sikert.
Márk Éva
Évfordulók február 1-jén
1713. február 1-én halt meg Bécsben II. Apafi Mihály, I. Apafi Mihály és Bornemissza Anna fia. Apja korán utódul választatta, de amikor meghalt, a török nem a tizennégy éves fiút, hanem Thökölyt nevezte ki, aki azonban hamar kiszorult Erdélyből. Az 1690-ben kiadott Diploma Leopoldinum Erdélyt a Habsburg Birodalom részévé nyilvánította. A választott fejedelemnek sosem volt valódi hatalma, 1701-ben le is mondott. Felesége Bethlen Kata írónő volt.
1865. február 1-jén írta alá Abraham Lincoln a rabszolgaságot eltörlő XIII. alkotmánykiegészítést. Decemberi életbe lépését már nem érte meg, mert április 15-én John Wilkes Booth agyonlőtte. Lincoln 1809. február 12-én született szegény farmercsaládban. Anyjuk halála után nővére viselte gondját. Huszonegy évesen költözött el otthonról, mert nem akart olyan lenni, mint az apja, aki szerinte nem volt elég sikeres. Szinte mindent autodidakta módon tanult meg. Sem halászni, sem vadászni nem volt hajlandó, elutasította az állatok leölését. 1860-ban választották először elnökké, majd 1864-ben újra.
1970. február 1-jén halt meg Rényi Alfréd matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, kétszeres Kossuth-díjas. 1921. március 20-án született. A Matematikai Kutató Intézet és az ELTE valószínűségszámítási tanszékének haláláig vezetője volt. Nemzetközi kongresszusokon vett részt, soknak elnöke vagy társelnöke volt. Előadott többek közt az USA-ban és Kínában. Több matematikai társaság elnöke volt.
Márk Éva
|
|
