Évfordulók április 30-án
1711. április 30-án, Szatmáron Károlyi Sándor kuruc főparancsnok és gróf Pálffy János császári tábornagy valamint Karl Locher von Lindenheim királyi megbízottak előtt aláírta az április 29-én keletkezett, Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződést. Ennek egyik feltételeként másnap, május 1-én a majtényi síkon (Szatmár vármegye) a kuruc sereg letette a fegyvert a császári csapatok előtt.
1945. április 30-án Hitler (a feltételezés szerint) feleségével, Eva Braunnal együtt öngyilkos lett a berlini Führerbunkerben. Állítólag előbb a nő nyelte le a méregkapszulát, majd Hitler is bevette a mérget és főbe lőtte magát. A két holttestet ezután állítólag kivitték a bunker elé, leöntötték benzinnel, meggyújtották, majd a helyszínen a földbe temették.
Hitler halála mindig is vitatott kérdés volt a történészek körében, s számtalan legenda keletkezett egyebek között arról, hogy a Führer megmenekült. E feltételezés egyik fő bizonyítékának számított egy állcsont- és egy koponyacsontdarab, amelyet 60 éve Moszkvában őriznek. Amerikai tudósok szerint azonban ezek a csontmaradványok nem származhatnak Hitlertől.
A koponya darabját 2000-ben A harmadik birodalom agóniája című kiállításon első ízben közszemlére is tették Moszkvában. Nick Bellantoni, az amerikai Connecticuti Egyetem kutatója Moszkvában mintákat vett a csontdarabokból, amelyekről korabeli fotók segítségével megállapította, hogy eredetiek. Kollégája, Linda Strausbaugh pedig a minták genetikai vizsgálata során rájött, hogy a csontok egyértelműen egy 20-40 év körüli nőtől származnak.
A szenzációról szóló amerikai hírek rámutatnak: ennyi év után még mindig nem tudni, mi történt valójában 1945. április 30-án a Führerbunkerben.
Forrás: https://www.dunatv.hu/tudomany/tovabbra_sem_tisztazott_hitler_halala.html
Évfordulók április 29-én
1711. április 29-én megszületett a Rákóczi-szabadságharcot lezáró béke, amelyet másnap, 30-án, Szatmáron a szövetkezett rendek és a király képviselői aláírtak. A szerződés értelmében, ha Rákóczi három héten belül leteszi a hűségesküt, akkor a várak kivételével visszakapja birtokait. Híveire ugyanez vonatkozik. A vallási törvények érvényben maradnak. Rákóczi híveinek özvegyei és családja is visszakapják birtokaikat. Általános közkegyelem lép érvénybe. Magyarország és Erdély szabadságjogait a király megtartja, a jászok, kunok és hajdúvárosok kiváltságai érvényben maradnak. A rendek sérelmeiket törvényes úton a király elé terjeszthetik. Rákóczi esetleges haza nem térése, vagy esküjének megtagadása nem akadálya a béke érvénybe lépésének.
1931. április 29-én megkezdődött a hazai hangosfilmgyártás a Hunnia Budapest filmgyárban. A Hunnia a korábbi Corvin Filmgyár zuglói telepét vette meg. A Corvin Filmgyár 1917-ben Korda Sándor kezdeményezésére épült. A később világhírűvé váló rendező-producer itt készítette első filmjeit. A Hunnia Budapest filmgyár már állami felügyelet mellett működött, a Filmipari Alap tulajdonában állt. Rövid időn belül európai viszonylatban is a hangosfilmgyártás egyik számottevő műhelyévé vált. A magyar hangosfilmek közül 132 itt készült, de több külföldi filmtársaság is forgatott a gyár telepén. Az első itt forgatott magyar nagyjátékfilm Lázár Lajos `A kék bálvány` címmel készült mozija volt, melynek főszerepét Jávor Pál játszotta.
1945. április 29-én szabadították fel az amerikai csapatok a dachaui koncentrációs tábort. Dachauba mintegy 20 ezer magyar állampolgár került. A 17 ezer magyar zsidó többsége felszámolt táborokból, a novemberi és decemberi budapesti deportálások eredményeként érkezett. Szintén Dachauba szállították a Komáromban összegyűjtött magyar cigányok munkaképesnek minősített csoportjait, több mint 1100 embert, valamint 3 katolikus papot, sok politikai foglyot és Kállay Miklós magyar miniszterelnököt. A tábor végnapjaiban érkezett magyarok között az éhség és a betegségek arattak, sokukat agyonverték a kápók vagy kivégezték az SS-őrök. Dachauban a hiányos adatok szerint több mint 200 ezer fogoly fordult meg, 32 ezren biztosan itt pusztultak. A lengyelek és németek után a harmadik legnagyobb áldozati csoport Magyarországról érkezett: legalább 5181 magyar zsidó és cigány halt meg itt. Az összes magyar halott száma (a felszabadulás után elhunyt betegekkel együtt) azonban elérheti a 6-7 ezer főt is.
Forrás: https://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=6_6_2&type=content
ÉVFORDULÓK április 28-án
1794. április 28-án született Jósika Miklós erdélyi főnemesi családban. A magyar regény első jelentős képviselőinek egyike volt. Terjedelmes életműve nagyrészt feledésbe merült, de máig jól olvashatóak Abafi, II.Rákóczi Ferenc, és Csehek Magyarországban c. regényei. Utóbbiról így írt: "Ha valaki az olvasó könyvemet átolvasván mondja: két évet éltem Mátyás korában, láttam ezt a tróntól a kunyhóig, fényében és borzalmaiban: munkám céljához közelített." Életrajzírója Dézsi Lajos szerint, a vadregényes erdélyi tájak, az omladozó romok, s az erdélyi nemesség körében élő történelmi hagyományok ragadták meg képzeletét. Az Utolsó Báthori c. regényének megfelelő részeit talán érdemes lenne Móricz Erdélyével összevetni. Családja történetének egy részletét a Jósika István c. regényben írta meg, ebben részletesen ábrázolta Rákóczi Zsigmond alakját is, bár a főhős Báthory Gábor. Ő írta az első magyar tárcaregényt, s készített humoros összeállítást Békési Ferenc kalandjai címmel, melyben a magyar élet néhány jelenségét tette nevetségessé.
Kállay Erzsébetet vette feleségül, akiről hamar kiderült, hogy több szempontból is méltatlan hozzá. Csak nehezen sikerült elválniuk, így tíz évig járt jegyben igaz szerelmével Podmaniczky Júliával, míg végre összeházasodhattak. Júlia kitartott mellette a megpróbáltatások, a száműzetés idején is. A szabadságharc bukása után menekülnie kellett, távollétében halálra ítélték. Az emigrációban már nem tudott megújulni, az otthonról érkező kritikák mélyen elkeserítették, anyagi helyzete is gyakran fordult válságosra. Nagyon sok csalódás érte, csak jó felesége, aki több művét fordította sikerrel németre tartotta benne a lelket. 1865-ben halt meg Drezdában. Forrás: Wéber Antal
1909. április 28-án született Vilko Novak (Novák Vilmos) szlovén néprajztudós, a Muravidék és a vend nyelv történetének kutatója. Több néprajzi és egyéb írást fordított magyarból anyanyelvére. Ljubljanában halt meg 2003. október 8-án.
ÉVFORDULÓK április 27-én
1773-ban ezen a napon adták ki Angliában az ún. teatörvényt, melynek célja a Brit Kelet-indiai Társaság helyzetbe hozása, vagy inkább a csődtől való megmentése volt. Az amerikai kereskedők a "bostoni teadélután" néven elhíresült akcióval válaszoltak, mely során az angol kereskedőhajók 342 teás ládáját dobták a tengerbe az indiánnak öltözött "gyarmatiak".
1887. április 27-én halt meg Alfred von Reumont német diplomata, történetíró. Műveiben főleg Itália történetével foglalkozott, mert ott töltötte diplomataként a leghosszabb időt. Írt többek között Michelangeloról, Celliniről, Medici Katalinról.
1902. április 27-én halt meg nemeskéri Kiss Miklós honvéd ezredes. Részt vett egyebek közt Jellasics üldözésében, a schwehati csatában, a budai vár ostromában. A latinul, németül, franciául, angolul, olaszul és spanyolul beszélő 28 éves tiszt diplomáciai megbízásokat is kapott a kormánytól. Egy ilyen út során érte a hír a szabadságharc leveréséről, így Angliában ill. Franciaországban maradt, itthon pedig "in effigie" (jelképesen) felakasztották, vagyonát elkobozták. Franciaországban letelepedve megnősült, egy márkinőt vett feleségül, akitől négy gyermeke született, az elsőszülött fiú az Aladár nevet kapta. A kiegyezés után hazajött, birtokot vásárolt, ahol igen magas színvonalú gazdálkodást folytatott. Élete végéig "ezredes úrnak" kellett szólítani, mert mindvégig 48-as honvédnek tartotta magát.
Évfordulók április 25-én
1077. április 25-én született I. Géza királyunk, I. Béla fia. Nehéz időszakban, az Árpádok közt is gyakran előforduló testvérharcok idején élt, majd került hatalomra. Keresztény neve Magnus volt, de "pogány" nevén, Gézaként lett király. "Papkirályként" uralkodott (Koszta László történész), hajlott az aszkétizmusra. A fennmaradt adatok alapján nagy király lehetett volna, ha nem hal meg fiatalon (kb. 33 évesen), alig három évi uralkodás után. Megkezdett életművét öccse I. (Szent) László végezte be és koronázta meg.
1719. április 25-én jelent meg az első angol regényként számon tartott Robinson Crusoe, Daniel Defoe (1659-61 - 1731.április 24.) műve. A szerző egyik nevezetessége, hogy 198 írói álnevet használt.
1992. április 25-én zajlott a "harag napja" Torgyán József szervezésében. Az FKgP kiváló szónok, populista frakcióvezetője pártja parlamenti csoportján belül kisebbségben maradt radikális követelései miatt (az Antall-kormány mondjon le! - később, Horn Gyulával kapcsolatban ez máig használt vicces kiszólássá vált: monnyon le! - a reprivatizáció és egyéb, az MDF-től távol álló követelések). Amikor Torgyán érzékelte az elnevezés negatív fogadtatását, "lehetőségek napjává" változtatta, melyre 100 000 tüntetőt várt, akiknek 23 különvonatot rendeltek. A Torgyán szerint 200-250 ezer résztvevőt a rendőrség 10 - 12 ezerre becsülte. Antall demagógnak és teljesíthetetlennek nevezte a követeléseket, s vele egyetértve elítélte a rendezvényt Csurka István is. Torgyán tevékenysége felbomlasztotta a Kisgazda Pártot, az FKgP azóta sem játszik jelentős szerepet a magyar politikai életben.
Évfordulók április 24-én
1326. április 24-én Szent György napján a magyar lovagok az ország és a lovagi erények védelmére I. Károly jóváhagyásával megalapították a Szent György lovagrendet. Az 50 alapítólovag által elfogadott rendszabályzatot az esztergomi káptalan foglalta írásba. Jelvényük a fekete mezőben elhelyezett vörös kereszt.
A lovagok feladata kettős volt, világi és egyházi: a keresztény hit védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a gyöngék, a szegények és elesettek védelme, támogatása, ők óvták a király és udvartartása biztonságát, őrizték az 1323-ban a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát, emellett lovagi tornákon ők látták el a király kíséretét és a szabályok ellenőrzését.
1498. április 24-én országgyűlés kezdődött Budán, amely június 2-án fejeződött be. Ezen az országgyűlésen Corvin János küldötte vádlevelet terjesztett be Bakócz Tamás esztergomi érsek fő- és titkos kancellár és Ernuszt Zsigmond pécsi püspök, valamint a Hunyadi-javak más bitorlói ellen.
1514. április 24-én Bakócz Tamás, esztergomi érsek, pápai legátus kinevezte a török ellen készülődő keresztes had vezérét: Dózsa Györgyöt. Újabb kutatások szerint nem bizonyos, hogy ez a vezér Székely Dózsa György nándorfehérvári lovastiszt volt.
Évfordulók április 23-án
1526. április 23-án I. Szulejmán szultán a fővárosi zsoldossereggel megindult Magyarország ellen. A szultán május 19-én érkezett a bulgáriai Plovdivba, ahol az anatóliai katonaság, május 29-én pedig Szófiába, ahol Rumélia – a birodalom európai felének – csapatai csatlakoztak hozzá. Mikor a szultán június 9-én bevonult a szerbiai Nisbe a sereg létszáma 80. 000 fő körül lehetett. Félelmetes had fenyegette tehát a magyar királyságot. A döntő ütközetre 1526. augusztus 29-én Mohácsnál került sor.
1701. április 23-án Rákóczi Ferenc felesége, Sarolta Amália hessen-rheinsfelsi hercegnő levélben kért segítséget I. Frigyes porosz királytól, III. Vilmos angol uralkodótól valamint a mainzi és hannoveri választófejedelemtől férje kiszabadítására.
1779. április 23-án Mária Terézia Fiumét szabad kereskedelmi várossá emelte, s mint a magyar koronához tartozó külön testet, kerületével együtt Magyarországhoz csatolta.
1850. április 23-án császári nyílt parancs eltörölte a királyi tetszvényjogot. A királyi tetszvényjog (lat. placetum regium), állami tetszvényjog: a királynak, ill. az államhatalomnak az állami felügyeleti jogból, Magyarországon a főkegyúri jogából származtatott vélt joga, melynek alapján az Apostoli Szentszéknek az országba küldött iratait, valamint a püspököknek, papoknak és híveknek az Apostoli Szentszékhez intézett leveleit, a püspökök körleveleit előzetesen átvizsgálhatja, azok továbbítását, kihirdetését vagy hatálybalépését megakadályozhatja. Ennek eltörlésével I. Ferenc József a katolikus egyháznak az uralkodótól és államtól szinte teljesen független jogállást biztosított.
Évfordulók április 22-én
Április 22. a Föld napja. 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A Föld napja célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990 óta rendezik meg.
1370. április 22-én Párizsban letették a Bastille alapkövét. V. Károly francia király parancsára azért kezdték el építeni, mert az uralkodó úgy gondolta, hogy Párizsnak szüksége van az angol támadásokkal szemben egy szilárd erődre (Még javában tartott a százéves háború!). Az erőd 13 éven át épült és Párizs keleti kapuját védte.
Az építmény XIII. Lajos király uralkodása alatt funkcióváltáson ment keresztül: az erődből börtön lett. A Bastille-ban sokáig csak az előkelő származású elítélteket tartották, a XVII. században azonban a párizsi fogdákban annyira megnőtt a foglyok száma, hogy a zsúfoltság csökkentése érdekében néha ,,egyszerű" emberek is bekerültek az egykori erődbe.
A több évszázados múltra visszatekintő börtön sorsa azonban 1789. július 14-én megpecsételődött. A nyolcvankét kiszolgált katona és harminckét svájci gárdista által védett Bastille-t a francia forradalmárok megostromolták. A feldúlt tömeg az erőd parancsnokát, Monsieur de Launey-t kivégezte és az őröket fogságba ejtette. A börtönben a felkelők mindössze hét foglyot találtak: 4 hamisítót, 2 elmebeteget és Solages grófot, aki gyilkosságért ült. Mivel a nép a Bastille-t a zsarnokság jelképeként tartotta számon, a forradalom hevében földig rombolta a börtönt.
1704. április 22-én II. Rákóczi Ferenc leiratban közölte a városokkal, hogy az ezüstpénz hiánya miatt váltópénzül rézpénzt bocsát ki.
A váltópénz olyan érme, melynek névértéke meghaladja a pénz fémértékét. Ezzel szemben az értékpénzek névértéküknek megfelelő mennyiségű és finomságú nemesfémből készülnek. Váltópénzeket eredetileg a kisebb készpénzügyletek lebonyolítására hozták forgalomba, mivel nemesfémből túlságosan kisméretű érmét kellett volna verni, közönséges fémből (pl. rézből) viszont túlságosan nagyot ahhoz, hogy a fém értéke arányban legyen az érme névértékével. Így inkább a megfelelő méretre helyezték a hangsúlyt, és az olcsó fémből vert érmék kényszerforgalmát rendelték el.
Évfordulók április 21-én
A Gergely-naptár szerint Kr.e. 753. április 21. Róma alapításának napja. A város megszületését a korai római történetírók különböző időpontokra tették. Fabius Pictor szerint Kr.e. 747-ben, Cincius Alimentus szerint pedig Kr.e. 728-ban alapították Rómát. A Kr.e. 753. április 21-i időpontot M. Terentius Varro állapította meg, és ez vált hagyománnyá. Ezt az időpontot a modern kutatás is elfogadja.
Eredetileg egresi Galambos Benjámin. 1814. április 21-én született református lelkészi családban. A sárospataki református kollégium elvégzését követően egy ideig tanítói állást töltött be. Miután érdeklődése a színészet felé fordult, a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, majd Budán játszott. 1837-től a Pesti Magyar Színház tagja lett. Volt kórista, prózai és énekes színész. Tudását folyamatosan gyarapította: komolyabb zenei tanulmányokat folytatott, zeneelmélettel foglalkozott, nyelveket tanult, hangját pedig még Itáliában is képezte. A Nemzeti Színházban bariton szerepeket játszott.
1840-től rendszeresen komponált. Petőfi-verseket is megzenésített. Termékeny dalszerzőnek bizonyult. Pályaművével elnyerte a Szózat megzenésítésére kiírt pályadíjat. Nemcsak fordított színdarabokat és zenés darabokat, hanem ő maga is írt librettókat. Erkel Ferenc Egressy szövegkönyveihez komponálta Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán című operáit.
Egressy Béni harcolt az 1848-49-es szabadságharcban. A kápolnai csatában megsebesült. Komáromi tartózkodása alatt komponálta 1849-ben a Klapka-indulót, amihez később Thaly Kálmán írt szöveget. (Ma "Föl, föl vitézek " kezdetű szöveggel énekeljük.) A szabadságharc leverését követően a Nemzeti Színházban folytatta sokrétű művészeti tevékenységét.
Az elhatalmasodó tüdőbetegség egy gazdag életút végét jelentette. Egressy Béni 1851-ben 37 éves korában hunyt el Pesten.
1852. április 21-én nyitotta meg kapuit a kisgyermekek előtt Pesten a Kalap utca 1. szám alatti ház földszintjénaz első magyar bölcsőde. A kor szokásai szerint előbb egyletet alakítottak. Az Első Pesti Bölcsőde Egyletet 1851 januárjában alapították. A támogatók között szerepelt a Városi Községtanács, Hildegard főhercegnő, Forrayné Brunszvik Júlia, Jedlik Ányos, Heckenast Gusztáv.
ÉVFORDULÓK április 20-án
1738. április 20-án született Jelky András Baján. Nevét több változatban említik: Ilka Jilka, Jelka, de Jelkyként lett közismert. Apjánál tanulta ki a szabóságot, aki aztán vándorútra küldte a kor szokásainak megfelelően. Először Bécsbe ment a bátyjához, onnan indult Párizsba, ahova sosem érkezett meg. Elképesztő, olykor hihetetlen kalandokat élt át. A német Erlangenben erőszakkal besorozták, onnan megszökött. Rotterdamig jutott, ahol csavargásért begyűjtötték és egy hajóra tették, ami a gyarmatokra vitte volna. Egy tengeri baleset miatt elkerülte a kényszermunkát, viszont kalózok eladták rabszolgának Algériában, ám onnan is sikerült megszöknie, s egy portugál hajóval Kantonig jutott, onnan Batáviába. Járt Ceylonban is, itt "a vadak elfogták és ketrecbe zárva meg akarták sütni", de megint szerencséje volt: a főnök lánya megszöktette, egy évig éltek együtt a vadonban, ették amit találtak. Ezt megunva egy arra járó hajón visszament Batáviába, ahol végre nyugalmasabb élet várt rá, vagyonra tett szert és gazdagon nősült. Felesége halála után rátört a honvágy, és 1770-ben visszatért Európába. Hazaérkezése olyan szenzáció volt, hogy Bécsben Mária Teréziának is bemutatták. Itthon újra nősült, egy fia született. Kalandokban gazdag élete 45 évig tartott, tüdőbajban halt meg 1783-ban. Baján a Miskolczy Ferenc álta készített földgömbön áll a nagyot lépő Jelky András vándorbottal a kezében, Medgyessy Ferenc alkotása.
1889. április 20-án született Adolf Hitler német diktátor, a nemzetiszocialista párt vezetője. Honlapunkon hosszabb írás található róla (20.század).
1908.április 20-án született Kovács Béla politikus Patacson (akkor önálló falu, ma Pécs kertvárosi jellegű része). Saját 25 hold földjén gazdálkodott, de korán vállalt közéleti szerepet is ( képviselő-testületi tag, iskolaszéki elnök, stb.). A háború után az FKgP főtitkára lett, s három kormányban is földművelési miniszterséget vállalt. 1947. február 25-én a szovjet katonai hatóságok kémkedés vádjával letartóztatták, Moszkvába vitték, ahonnan 1955. november 7-én szabadult. 1958-tól Baranya megyei listán országgyűlési képviselő lett, de munkát már alig végzett. A szovjet fogságban szerzett betegségébe halt bele 1959. június 21-én. A szovjet hatóságok 1989. május 26-án rehabilitálták.
ÉVFORDULÓK április 19-én
1793. április 19-én született Habsburg-Lotharingiai Ferdinánd e néven V.-ként magyar király, I.-ként osztrák császár, I. Ferenc fia. Nővére Mária Lujza Napóleon felesége, Franciaország császárnéja volt. Tizenketten voltak testvérek, közülük heten nőttek fel, kettejük súlyos szellemi fogyatékosan. Őt is szellemileg elmaradottnak tartották, bár hibátlanul beszélt németül, magyarul, csehül, olaszul, franciául és horvátul, továbbá több hangszeren játszott tehetségesen. Jóindulatú, befolyásolható ember volt, mindig annak adott igazat, akivel utoljára beszélt. Gyakorlatilag Metternich uralkodott helyette 1848. december 2-ig, amikor öccse, Ferenc Károly javára lemondott, aki viszont fiának, Ferenc Józsefnek engedte át a trónt. Állítólag a magyarokkal szembeni engedékenysége miatt állították félre. Prágában halt meg 1875. június 29-én.
1828. április 19-én született Zsolnay Vilmos jómódú pécsi kereskedő második fiaként. Ő örökölte apja boltját, amit hamarosan nagyárúházzá fejlesztett, majd megvette bátyja tönkrement fazekasműhelyét, ahol a kerámiaipar valamennyi ágával foglalkozni kezdett, végül az épületburkolás, valamint a dísz-, és luxusárú gyártása mellett döntött. Az 1878-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert, őt magát a francia Becsületrenddel tüntették ki. Az általa kifejlesztett pirogránit díszít sok neves épületet, köztük az Országházat. Az 1890-es években dolgozta ki a fémfényű mázat az eozint, előbb piros, majd többféle színben. 1900. március 23-án halt meg Pécsett.
2005. április 19-én Vatikánban a konklávé II. János Pál utódává választotta Ratzinger bíborost, XVI. Benedeket.
ÉVFORDULÓK április 18-án
1598. április 18-án a nem utoljára lemondott Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem helyett a rendek kérésére felesége, Mária Krisztierna lett az uralkodó. Négy hónappal később férje visszavette a hatalmat, s bár egyezséget kötöttek, a fejedelem ezt az ígéretét sem tartotta be. A Habsburg hercegnőről " A szűz fejedelemasszony" címen olvashatnak honlapunkon.
1616. április 18-án kötött házasságot Lorántffy Zsuzsanna és Rákóczi György a későbbi erdélyi fejedelem. Az országos hírnevet kiérdemlő nagyasszonyról írás található honlapunkon.
1808. április 18-án született Karacs Teréz író, pedagógus. Szülei művelt emberek voltak, házuk a korabeli értelmiség és művészvilág találkozóhelye volt. Náluk lakott egy ideig Katona József, ott írta meg a Bánk bánt, de vendégkörükhöz tartozott Kazinczy, Kölcsey, Vörösmarty is. 1846-ban alapította a miskolci felső leányiskolát, ahol nemcsak nemesi, hanem polgárlányok nevelését is vállalta. Nyolcvanadik születésnapján országos ünnepséget rendeztek, négy évvel később nyomasztó szegénységben halt meg.
1982. április 18-a az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark felavatásának napja. 1861-ben Kecskemét határozott egy emlékmű felállításáról, majd Göndöcs Benedek országgyűlési képviselő támogatásával Rómer Flóris régész kezdett a szeri monostor romjainak feltárásához. 1896-ban törvény rendelkezett emlékmű létesítéséről a milleniumra. A hely kultuszát a trianoni sokk élesztette fel. 1970-ben László Gyula javasolta a Feszty-körkép ottani elhelyezését. A település hivatalos neve azóta Ópusztaszer.
ÉVFORDULÓK április 17-én
1330. április 17-én Záh (és nem Zács v. Zach) Felicián merényletet kísérelt meg I. Károly (és nem Károly Róbert) magyar király ellen. A merénylet oka tisztázatlan. Lehetett főúri összeesküvés a keménykezű király ellen, más forrás szerint I. Károly méltatlanul mellőzte a Csák Mátétól az ő hűségére tért nemest. Regényesebb indoklás, hogy leányát, Klárát a királyné öccse megrontotta ( mint Bánk bán Melindája esetében), s az apa ezért akart bosszút állni. A gyilkosságot sikerült megakadályozni, de a megtorlás iszonyú volt. Addig rendben, hogy Zah Feliciánt ott helyben lekaszabolták, de megölték gyermekeit is, sőt az 1330. május 16-án összeült országos főtörvényszék a nemzetséget harrmadízig kiírtani rendelte.
1605. április 17-én Bocskai Istvánt, Erdély két hónappal korábban megválasztott fejedelmét a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta. Bocskairól hosszabb írás található honlapunkon.
1937. április 17-én született Elbert János egyetemi tanár, József Attila-díjas műfordító, irodalomtörténész. Orosz, lengyel, angol nyelvekből fordított. 1983-ban halt meg, máig tisztázatlan körülmények között. A homályt tovább sűrítette, hogy nem sokkal később felesége és fia is gyanús körülmények között hunyt el. Szállogó, meg nem erősíthető hírek szerint a magyar titkosszolgálat informátora volt és a szovjet KGB végzett vele.
ÉVFORDULÓK április 16-án
2001. óta minden évben ezen a napon emlékezünk a holokauszt magyarországi áldozataira.
1927. április 16-án született Joseph Alois Ratzinger a bajorországi Marktl-ban. 2005. április 19-én nyolcadik németként őt választották II. János Pál utódául. Öt nappal később április 24-én XVI. Benedek néven foglalta el a pápai trónt.
1972. április 16-án halt meg Kavabata Jaszunari Nobel-díjas japán író. A második világháború és az atombomba támadások borzasztó élménye alakította ki felfokozott érzékenységét. Világsikerű regényét, a Hóországot jó szívvel ajánlom mindenkinek.
2003-ban ezen a napon írta alá Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződést.
2010. április 16-án halt meg Popper Péter egyetemi tanár, pszichoterapeuta, valláspszichológus. Számos kitűnő könyv szerzője, többek között: A belső utak könyve, Az Istennel sakkozás kockázata, Fáj-e meghalni?, Holdidő, Az Írás. Tömegeket vonzó előadásokat tartott a rádióban és a televízióban.
ÉVFORDULÓK április 15-én
1690. április 15-én halt meg I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem egy vadászat során szerzett megfázás után. Kemény Jánossal szemben a Porta őt jelölte a trónra, amit aztán csak hosszú harcok árán nyert el, amikor Kemény elesett utolsó csatájuk során 1662. január 23-án.
1804. április 15-én született Bezerédj Amália költő, az első magyar gyermekkönyv szerzője. Unokahúga volt Szegedy Rózának, Kisfaludy Sándor költő múzsájának, feleségének. Birtokukon létrehozta az első falusi óvodát. Verseskönyvet írt kislányának Flóri könyve címmel, ami csak halála után jelenhetett meg. 33 évet élt, tüdőbaj végzett vele.
1836. április 15-én halt meg Dukai Takách Judit költő, 41 évesen tüdővészben. Unokatestvére volt a hozzá hasonlóan művelt és tehetséges Dukai Takách Zsuzsannának, Berzsenyi Dániel feleségének, akit férje nem sokra becsült, ellentétben a rokonával, akihez verset is írt. Gondos nevelésben részesült, szülei támogatták költői ambícióit. Versei - Malvina álnéven - több folyóiratban megjelentek, íme közülük egy részlet:
A beteg Malvina
Mi az ember? egy beteg rózsaszál,
A virító kornak tündéres kertjében,
Addig virít, míg tövisre talál;
S elhervad éltének legszebb idejében.
Mint örülünk boldog napjainknak!
Fellengve azt véljük félistenek vagyunk,
Képét vesztvén ideáljainknak
Könnyes szemmel látjuk, hogy megcsalattatunk.
1934. Április 15-én született Bodrogi Gyula a Nemzet Színésze. Néptáncosként kezdte, majd beiratkozott a Színház és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1975 óta tanár. Kiváló úgy színpadi, mint filmbeli szerepeiben.
ÉVFORDULÓK április 14-én
1917. április 14-én halt meg Lazar Zamenhof az eszperantó nyelv megalkotója. Két anyanyelvű volt, apja oroszul, anyja jiddisül beszélt vele, de mivel lengyel-német nyelvterületen született, korán elsajátította ezt a két nyelvet is, később hibátlanul a hébert, ógörögöt, latint, angolt, majd kevésbé tökéletesen a franciát, olaszt, spanyolt és litvánt. Gyermekkora óta egy nagy közös nyelven törte a fejét, meggyőződése volt, hogy az közel hozná egymáshoz a különböző népeket. Első könyvét - félve a sikertelenségtől - dr. Esperanto (dr. Remélő) néven adta ki; az általa megalkotott nyelv végül ezt a nevet kapta, bár eredetileg Lingvo Internacia-nak, Nemzetközi Nyelvnek akarta nevezni. Első világkongresszusukat 1905-ben rendezték Franciaországban. Az eszperantó mára az egész világon elterjedt, csak Magyarországon több mint 250 000 tankönyvet adtak el.
1950. április 14-én született Esterházy Péter a család grófi ágából. Matamatikusként végzett, de inkább írással foglalkozik, könyveit több mint húsz nyelvre lefordították. Művei közül számomra a legnagyobb élményt talán a Harmonia caelestis és a Javított kiadás jelentette, de bármit - bármit - érdemes tőle olvasni. Rengeteg díj - megérdemelt - birtokosa, többek közt József Attila-, Kossuth-, Herder-, Prima Primisszima díjak.
ÉVFORDULÓK április 13-án
1519. április 13-án született Medici Katalin francia királyné. Dúsgazdag firenzei családból származott a "kalmárlány", ahogy új hazájában nevezték. Tizennégy évesen lett a későbbi II. Henrik felesége, aki mellett sokszor került megalázó helyzetbe, később mégis tíz gyermeket szült. Férje halála után utolsó fia, III. Henrik haláláig előbb régensként, majd a háttérből gyakorlatilag ő uralkodott. Nevéhez fűződik az 1572. augusztus 23-i Szent Bertalan-éj. 69 évet élt.
1748. április 13-án született Joseph Bramah angol feltaláló. Már gyermekként kitűnt ötletességével, találékonyságával, ezért nem túl gazdag családja összeadta a pénzt londoni továbbtanulására. A nagyvárosban tapasztalta a lakásokban található wc-k bűzét, s némi töprengés után megalkotta nemcsak a vízöblítést, hanem a bűzelzárót is. Egy ilyen wc-je ma is működik Viktória királynő egyik kastélyában. 1787-ben szabadalmaztatta minden addiginál biztonságosabb zárát, ezt a rendszert ma is használják mindenfelé, a bankok széfjeit ugyancsak e szisztéma alapján védik. Jelentős találmánya a hidraulikus (vízzel működő) prés, és a bankjegyeket sorszámozó szerkezet (addig irnokok százai végezték ezt a munkát). Feltalált egy sörszivattyút ami lehetővé tette a sör palackozását. 1814-ig élt, mindvégig találmányain dolgozott.
1906. április 13-án született Kóréh Endre. A rendkívül szép hangú énekes első sikereit az Operaházban aratta, ahol hamarosan első basszista lett. Főleg a Wagner-szerepek álltak hozzá közel. Nemzetközi karrierje során Salzburgtól a Metropolitenig szinte a világ összes operaházába hívták. A youtube-on érdemes a nevére keresni, különösen ajánlom világhírű bravúrdalát A pince mélyén-t, melyet egy oktávval mélyebben énekelt a partitúrához képest, 16 kontra C-vel, ami egyedülálló.
ÉVFORDULÓK április 12-én
1815. április 12-én született Rómer Flóris archeológus, művészettörténész, nagyváradi apátkanonok, német anyanyelvű családban. A szabadságharcban kezdetben utászközlegényként vett részt, de tehetségével és bátorságával a századosi rangig vitte, amiért 8 évi börtönre ítélték. 1854-es szabadulása után (közkegyelem révén) már főleg csak a régészettel foglalkozott. Ipolyi Arnold tanulótársa volt, akinek támogatásával az MTA tagja lett.
1961. április 12-én indult Jurij Gagarin első emberként a Vosztok űrhajóval födkörüli pályára. Útja 108 percen át tartott.A világsztárrá előlépett őrnagy hét évvel később egy berepülés közben történt balesetben hunyt el, alig 34 évesen. Az első űrrepülés emlékére ez a nap lett az Űrhajózás Napja. A rendkívüli eseményt költők ezrei énekelték meg, íme egy részlet egy nagyszerű magyartól:
Illyés Gyula: Háromszázezer méter magasan
A Föld vonzási erején kívül,
hol nem fölöttünk jár az ős Nap,
mi volt mégis a legnagyobb
Gagarin őrnagy?
- Hogy nem éreztem magam egyedül.
2003. április 12-én zajlott a népszavazás Magyarország EU-hoz való csatlakozásáról. A kérdés így szólt:
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?
A "nem" válaszért a Miép (Csurka István szélsőjobbos pártja) és a Munkáspárt (Thürmer Gyula szélsőbalos pártja) kampányolt.
Végeredményként a szavazók 83,76 százaléka !!! döntött az IGEN mellett.
Évfordulók április 11-én
Április 11. a magyar költészet napja. 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. Ars poeticájának egy strófájával idézzük az utóbbi időben háttérbe szorított költőt, akinek verseit talán hamarosan újra tömegek fogják ismerni:
„Az idő lassan elszivárog,
nem lógok a mesék tején,
hörpintek valódi világot,
habzó éggel a tetején.”
1241. április 11-én éjjel a tatár fősereg Batu kán, Siban és Szübeetej vezetésével támadást indított IV. Béla hadai ellen. Másnap a csatában a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett. Elesett a nádor, Tomaj nembeli Dénes, az országbíró, az esztergomi érsek és számtalan főúr. A király és sebesült öccse Kálmán megmenekült.
1848. április 11-én Pozsonyban V. Ferdinánd berekesztette az utolsó rendi országgyűlést és szentesítette törvényeit. Ezek értelmében Magyarország független állammá lett, biztosította az évenkénti országgyűlést Pesten, az Erdéllyel való egyesülést, megszűntette a jobbágyi szolgáltatásokat, kimondta a közteherviselést, a nemeseken kívül választójogot kaptak a negyed telekkel rendelkező parasztok, az önálló iparosok és értelmiségiek. Megszűntette az ősiséget és rendelkezett például a nemzetőrség felállításáról is.
1941. április 11-én Magyarország bekapcsolódott a Jugoszlávia elleni támadásba. A honvédség megszállta Bácskát, a baranyai háromszöget, a Muraközt, és a Muravidéket, összesen 11 417 km²-t.
Évfordulók április 10-én
1849. április 10-én a tavaszi hadjárat során Damjanich hadteste kiverte Vácról Götz altábornagy hadosztályát. Az ütközetben Götz is elesett.
1912. április 10-én, 100 évvel ezelőtt déli 12 órakor Southampton kikötőjéből elindult első és egyben utolsó útjára New York felé a Titanic luxushajó fedélzetén 2228 utassal. Útja során 1912. április 14-én, vasárnap 23:40-kor a hajó jéghegynek ütközött, és április 15-én, hétfőn, az ütközés után két órával és tíz perccel, 02:20-kor kettétörve elsüllyedt.
A hajótörésben 1517 ember veszett oda. Az első osztályon utazók közül a nőknek 94%-a, a férfiaknak 31%-a menekült meg. A fedélzetközben utazó nőknek 47%-a, a férfiaknak 14%-a maradt életben, vagyis 210 személyzettag, 126 férfi, 317 nő és 52 gyermek menekült meg, összesen 705-en élték túl a katasztrófát, ez körülbelül a hajón utazóknak az egyharmada.
A híres óceánjáró szerencsétlenségének 100. évfordulója alkalmából mintegy 200 ezer, a Titanicra vonatkozó dokumentum került fel hétfőn egy brit internetes oldalra. A családfakutatásokra szakosodott ancestry.co.uk internetes oldalon látható például az angliai Southamptonban és az írországi Queenstownban (ma Cobh) a Titanic fedélzetére szálló utasok listája; a nevek között nem szerepel azoké, akik a franciaországi Cherbourg-ban hajóztak be.
1970. április 10-én Paul McCartney sajtóközleményben tudatta a nyilvánossággal, hogy kilép a Beatles-ből, és a zenekar feloszlik. Utoljára 1969. augusztus 20-án voltak mind a négyen együtt a stúdióban. Lennon elhatározta, hogy feloszlatja a zenekart, de a többiek lebeszélték arról, hogy a nyilvánosság előtt ilyesmit mondjon. Miután McCartney megtudta, hogy a Get Back felvételein készült anyagokat kiadásra készítik elő, komoly vita kezdődött közte és Lennon között. Ennek a vitának a zárásaként döntött McCartney a kilépés mellett.
Évfordulók április 9-én
1514. április 9-én hirdette ki ünnepélyesen Bakócz Tamás esztergomi érsek, pápai legátus a török elleni keresztes hadjáratra mozgósító pápai bullát. Bakócz, aki nem sokkal korábban tért vissza Rómából, jó eséllyel pályázott a pápai trónra. A konklávé azonban 1513. március 4-én Medici Jánost választotta meg, aki X. Leó néven foglalta el a pápai trónt. X. Leó, miután Bakócz riválisa volt a pápai trónért folytatott küzdelemben úgy távolította el őt Rómából, hogy megbízta egy keresztes hadjárat vezetésével a török ellen. A Magyarországra hazatérő érsek 1514 márciusában jelentette be a megbízást a koronatanácsban, majd április 9-én ünnepélyesen ki is hirdették. Az egyre jobban fenyegető és állandósuló török veszély ellen a nép nagy tömegben gyülekezett. Országosan 40 ezer, más adatok szerint 80 ezer fő körüli sereg gyűlt össze- A keresztes háborúnak induló hadjárat, azonban hamarosan parasztfelkelésbe torkollott.
1563. április 9-én vette kezdetét az erdélyi országgyűlés végzése értelmében tartott nagyenyedi protestáns zsinat. A protestánsok egységesítését célzó, azaz az erdélyi lutherizmus és a helvét kálvini irányzat egységesítésére összehívott zsinat 4 napi tárgyalás után eredménytelenül fejezte be munkáját. Meggyezés helyett az irányzatok véglegesen különváltak. 1564-ben a tordai országgyűlés a helvét irányzatot törvényesítette, az Erdélyi Református Egyházkerület élére Dávid Ferencet választották püspöknek. A szászok lutheránusok maradtak.
1940. április 9-én Weserübung fedőnévvel megindult a hitleri német hadsereg támadása az addig semleges Dánia és Norvégia ellen. Hitler sem Dániát sem pedig Norvégiát nem kebelezte be, hanem csatlósává tette. Norvégiában Vidkum Quisling és norvég nemzeti szocialista pártja támogatta a németeket.
ÉVFORDULÓK április 8-án
1143. április 8-án került Bizánc trónjára a hódításairó ismert császá I. Mánuel, Szent László királyunk unokája, Piroska Árpád-házi királylány (Szent Eiréné) fia.
1817. április 8-án született Laborfalvi Róza, a kor ünnepelt színésznője, Jókai Mór felesége. Közismert találkozásuk története: 1848. március 15-én Laborfalvi tűzött kokárdát a nála nyolc évvel fiatalabb író kabátjára, még abban az évben összeházasodtak.
1932. április 8-án született Antall József, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök. Az ELTE bölcsészkarán szerzett tanári diplomát, majd könyvtárosit és muzeológusit is, de valójában mindig politikus akart lenni. Részt vállalt 56 eseményeiben, ezért - bár egy ideig még taníthatott - eltiltották a pedagógus pályától. Csoóri Sándor hívta az MDF-be, amelynek aztán elnöke lett, majd az 1990-es választások megnyerése után miniszterelnök. Három évvel később súlyos betegségben hunyt el.
2005. április 8-án zajlott II. János Pál az "utazó pápa" temetése. A katolikus egyház által elkövetett bűnökért a nyilvánosság előtt több ízben bocsánatot kért. Rendkívül népszerű volt, 2011-ben XVI.Benedek pápa boldoggá avatta.
ÉVFORDULÓK ÁPRILIS 7-ÉN
1901. április 7-én született Mednyánszky Mária tizennyolcszoros világbajnok asztaliteniszező, mindmáig a sportág legeredményesebb női versenyzője, a magyar sport legnagyobbja. Fia, Klucsik László megírta édesanyja és édesapja, Klucsik Jenő atléta élettörténetét "Hosszú az út a halhatatlanok csarnokáig" címmel.
1905. április 7-én született Justus Pál költő, műfordító. Élt Berlinben, Bécsben és Párizsban. Hazatérve részt vett Marx és Engels válogatott műveinek fordításában és kiadásában. A háború alatt munkatáborba küldték, ahonna megszökve csatlakozott Tito partizánjaihoz. A Rajk-per nyolcadrendű vádlottjaként életfogytiglanra ítélték, 1956. szept. 27-én rehabilitálták.
1919. április 7-én Bajorországban kikiáltották a Tanácsköztársaságot, amihez a helyi kommunisták április 13-án csatlakoztak. A szociáldemokrata kormány május 3-án katonasággal fölszámolta Münchenben a Tanácsköztársaság központját.
1947. április 7-én halt meg Henry Ford az autó-tömeggyártás úttörője. Legismertebb és legnagyobb számban gyártott szériájának, a T-Modellnek tervezője a magyar Galamb József volt.
ÉVFORDULÓK ÁPRILIS 6-ÁN
1869. április 6-án megnyílt Athénban az első újkori olimpia, amely minössze tíz napig tartott. Magyarország hét férfi sprtolóval vett részt, közülük a legeredményesebb Hajós Alfréd volt, aki úszásban két aranyérmet szerzett.
1942. április 6-án született Barry Levinson amerikai forgatókönyvíró, rendező, producer. Legismertebb filmjei: Aranyoskám, Jó reggelt,Vietnám, Esőember, Amikor a farok csóválja..., A gömb, stb. Többszörös Emmy-díjas, Arany Medve és Oscar-díjas.
1994. április 6-án kitört a ruandai népirtás, a II. világháború utáni történelem egyik legnagyobb tömeggyilkossága, miután a Juvénal Habyarimana ruandai hutu elnököt szállító repülőgépet a ruandai főváros, kigali repülőtere felett lelőtték, s a gépen tartózkodó Cyprien Ntyriamira burundi hutu államfő is meghalt. Ruanda pokollá vált. Az ezt követő kb. 100 napban a hutu milíciák mintegy fél millió (más források szerint 800 ezer kisebbségben élő tuszit öltek meg), illetve a tuszik elleni etnikai tisztogatást elítélő mérsékelt hutu áldozatok száma is több százezerre tehető. Összességében 1 millió áldozata lehetett a polgárháborúnak. Mind a mai napig nem derült fény arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa két héttel a háború kirobbanása után miért rendelte haza békefenntartóinak 90%-át. Romeo Dallaire tábornok parancsnoksága alatt mindössze 275 katona maradt Ruandában, de a tábornok parancsot kapott arra, hogy ne avatkozzon be a konfliktusba.
ÉVFORDULÓK április 5-én
1242. április 5-én zajlott a Csúd-tónál a jégcsata nyugati keresztesek (Teuton Lovagrend, Kardtestvérek Rendje és a Dán Királység) és a Novgorodi, valamint a Vlagyimiri Fejedelemség között. Ez a csata lett a német lovagrend első súlyos veresége.
1893. április 5-én született Szabó Pál író, politikus, Móricz Zsigmond felfedezettje. Szegényparaszti családból származott, ő maga is napszámból élt sokáig. Műveiben főleg a zsellérsorsot fogalmazta meg, a népi írók egyik jeles képviselője volt.
1908. április 5-én született Herbert von Karajan a XX. század egyik legjelentősebb karmestere, a Berlini Filharmonikusok vezetője. Dicstelen szerepet vállalt a Harmadik Birodalomban, Hitler pártjában, amit a háború után minden bizonyíték ellenére kategórikusan tagadott.
Évfordulók április 4-én
1674. április 4-én a pozsonyi rendkívüli bíróság a megjelent protestáns prédikátorokat, majd 7-én a tanítókat – több mint 700 főt – felségsértés és hazaárulás vádjával fej- és jószágvesztésre ítélt. A legtöbben lemondtak az egyházi szolgálatról, néhányan áttértek feltételesen szabadulást nyertek. Az áttérni vonakodó 67 prédikátor, akik nem voltak hajlandók aláírni a reverzálist (írásban tett ígéret, elismervény), különböző börtönökbe hurcoltak.
1849. április 4-én Tápióbicskénél zajlott le a dicsőséges tavaszi hadjárat első győztes ütközete. Klapka György tábornok csapatai Tápióbicskénél Jellasics altábornagy seregének utóvédjébe ütköztek, de Damjanich tábornok Tápiószele felől érkező hadtestének segítségével illetve a Nagykáta irányából érkező fővezér, Görgei jóvoltából a honvédseregek győzelmet arattak az ellenfél felett. Itt zajlott le a Hermann von Riedesel őrnagy és Színi Sebő Alajos alezredes közötti párviadal, amelyet Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényébe is beépített, igaz nála az esemény az isaszegi ütközetben zajlott, Baradlay Richárd és Palvicz Ottó között. tette ismert.
1968. április 4-én a Magyar Televízió bemutatta az első színes magyar tv-filmet, a Fekete István ifjúsági regényéből készült: A koppányi aga testamentuma címűt.
1541. március 20-tól április 4-ig tartott Pest ostroma, melyet magyar, osztrák, cseh katonák védtek a kitűnő hadvezér Mehmed szendrői béggel szemben, akit Fráter György is támogatott. A harc végsősoron a két király, I.János és I.Ferdinánd között zajlott és a kersztény erők győzelmével végződött.
1968. április 4-én Martin Luther King amerikai lelkész, polgárjogi harcos, a feketék egyenjogúságért küzdő aktivista, aki mindig az erőszakmentességet hirdette Memphisben merénylet áldozata lett.
1989-ig április 4-e a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt, Magyarország felszabadításának (egyúttal megszállásának) napja.
Évfordulók április 3-án
1367. április 3-án született IV. (Bolingbroke) Henrik a Lancaster-ház első királya
II. Richárd hatalmát féltve 1398-ban örökre száműzte unokatestvérét Henriket, aki ekkor francia udvarba menekült. Itt azonban támogatókat és flottát szerzett, majd 1399. július 4-én York grófságban partot ért s rövid idő alatt egész Angliát meghódította. II. Richárd erre kénytelen volt trónjáról lemondani és a parlament 1399. szeptember 30-án Henriket kiáltotta ki angol királynak. Keresztes hadjáratra való előkészületek közepette halt meg Westminsterben.
l941. április 3-án hajnali fél 3-kor önkezével vetett véget életének gróf Teleki Pál, aki 1939. február 16-tól töltötte be a miniszterelnöki posztot. Az íróasztalán talált két borítékot egyik címzettje Horthy Miklós kormányzó volt. A Horthynak írott levélben a következő állt:
" Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk- gyávaságból- a mohácsi beszéden alapuló örökbéke-szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk, mert a mondvacsinált attrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók lettünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.
1941. ápr. 3. Teleki Pál "
A levél hátsó oldalán ez állt: " Főméltóságú Úr! Ha cselekedetem nem is sikerülne teljesen, és még élnék, ezennel lemondok.
1941. ápr. 3. Mély tisztelettel Teleki Pál "
1944-ben ezen a napon érte Budapestet az első (amerikai) légitámadás, amely főleg Csepel és Pesterzsébet nagyüzemei ellen irányult. Ezt követően rendszeressé válnak a bombázások.
Évfordulók április 2-án
1657. április 2-án lépett a magyar trónra I. Lipót. Tizenhét évesen került a trónra, s teljes negyvennyolc esztendeig uralkodott. Ennél hosszabb ideig csak két királyunk ült a magyar trónon: Luxemburgi Zsigmond ötven, I. Ferenc József pedig hatvannyolc évig.
1811. április 2-án I. Napóleon feleségül vette I. Ferenc császár és magyarr király lányát Mária Lujza főhercegnőt.
1982. április 2-án hajnalban kezdetét vette a Nagy-Britannia és Argentína közötti Falkland-szigeteki háború.
|
|
