I. MÁTYÁS magyar király.
1464. március 29-én koronázták királlyá a híres törökverő, HUNYADI JÁNOS fiát I. MÁTYÁS néven. Anyja a nagyhatalmú Szilágyi Mihály (temesi bán, erdélyi vajda) testvére, SZILÁGYI ERZSÉBET volt. A 15 éves Mátyást 1458-ban nagybátyja választatta királlyá azzal, hogy nagykorúságáig ő lesz az ország kormányzója. Az egyéniségét korán kibontakoztató Mátyás rosszul tűrte nehéz természetű rokona zsarnokságát, többször kenyértörésre került a sor köztük, különösen amikor Szilágyi GARAI LÁSZLÓVAL szövetkezve III. FRIGYESNEK ajánlotta fel a trónt. (Szilágyit 1460-ban a törökök foglyul ejtették és a szultán kivégeztette.) A fiatal magyar király alkura kényszerült a császárral, s az egyezségben szerepelt, hogy ha Mátyás fiúutód nélkül hal meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli. A szerződésnek ezen pontja lett a jogalapja a HABSBURGOK későbbi trónigényének, viszont jelentős összegért visszaszerezte a magyar koronát, mellyel Székesfehérvárott végre megkoronázták.
Erős központi hatalmat épített ki, létrehozta az első magyar állandó zsoldoshadsereget, felszámolta a Felvidéken dúló, fosztogató GISKRA haderejét ( a vezér halálát követően katonái magyar zsoldba álltak, ők képezték a híres "FEKETE SEREG" magvát). Pénzreformja során új, értékálló pénzt veretett. Támogatta az ipar, a kereskedelem, a városok fejlődését. Felszámolta az ellene lázadó arisztokraták, majd VITÉZ JÁNOS összeesküvését, hatalma támaszául a köznemességet tette. Ezek az intézkedések és sikerek alapozták meg a köznép soraiban elterjedt legendát "igazságos Mátyásról".
Külpolitikájában nyugat felé tekintett, a császári trón megszerzésével látta biztosítva a törökkel való szembeszállás sikerét. Hosszú háborút viselt a cseh koronáért - ebben II.PÁL pápa is támogatta a husziták elleni harc jegyében - amit részben el is nyert, de csak Morvaország, Lausitz és Szilézia területére. 1475-ben a törökök betörve az országba egészen Nagyváradig jutottak. Mátyás egy évvel később visszafoglalta tőlük Szabácsot és megerősítette a Délvidék végvári rendszerét. A cseh és a lengyel királlyal szövetségben háborút indított Frigyes ellen. 1485-ben elfoglalta Bécset, megszerezve Alsó-Ausztriát, felvette az osztrák hercegi címet, és meghódított tartományként bánt Ausztriával. Ekkor került legközelebb az áhított császári trónhoz, azonban a következő évi frankfurti birodalmi gyűlés Frigyes fiát, MIKSÁT választotta római királlyá ( a császári trón örökösévé).
Közben zajlott a törökök elleni háború: 1479-ben BÁTHORY ISTVÁN és KINIZSI PÁL Kenyérmezőnél óriási diadalt arattak, később Kinizsi Szerbiában, maga Mátyás pedig Boszniában többször győzedelmeskedett.
1476. szeptember 15-én vette feleségül a nápolyi király lányát, BEATRIX hercegnőt (róla bővebben:korok.webnode.hu/products/mark-eva-az-olasz-no-beatrix-magyar-kiralyne-elete/)
Gyermekük nem született, így Mátyás törvénytelen fia, CORVIN JÁNOS örökösödését próbálta biztosítani, de nem járt sikerrel. Udvara európai mértékkel mérve is jelentős humanista központ volt, palotái - Buda, Visegrád - a közép-európai reneszánsz legértékesebb alkotásai. Nagyhírű könyvtára (BIBLIOTHECA CORVINIANA) Buda török kézre jutásakor jórészt megsemmisült, megmaradt köteteit ma a világ legnagyobb múzeumai őrzik. Pártfogolt jobbágysorból feltörekvő tehetséges embereket, köztük a mindmáig egyetlen esélyes magyar pápajelöltet, BAKÓCZ TAMÁST.
1490. április 6-án Bécsben váratlanul meghalt. Többen mérgezésre gyanakodtak - feleségét vádolva - de valószínűbb a szélütés. Halála után a Fekete sereg fizetetlenség miatt feloszlott, katonái rablóbandákká alakultak, melyeket Kinizsi és Báthory próbált meg fölszámolni. Utóda II. ULÁSZLÓ lett. Mátyás királyt a környező népek is sajátjuknak tekintették: sokáig tartotta magát pl. egy szlovén hagyomány Igazságos Mátyás visszajöveteléről, s vele az aranykor visszatértéről.
Márk Éva
|
|
