1558. április 18-án halt meg Alekszandra Liszovszka, ismert nevén HÜRREM szultána, I. SZULEJMÁN felesége, az első HASZEKI szultán. Ez utóbbi jentése: a válide, azaz a szultán anyjának halála után ő a hárem irányítója, akinek hatáskörébe maga a szultán sem szólhatott bele. Hürrem ruszin (rutén) származású rabszolgaként került IBRAHIM háremébe, aki Szulejmánnak ajándékozta. Az okos és ambiciózus asszonynak maga a szerelmes szultán adta a nevető, vidám jelentésű Hürrem nevet, akit aztán - nagy felháborodást keltve - feleségül is vett, sőt mondhatni társuralkodójává tette, hisz vele töltve minden szabad percét, legtitkosabb terveit is feleségével beszélte meg. Hürrem különféle fortélyokkal, intrikákkal távolította el a hatalomból ellenlábasait, köztük a trónörököst, annak anyját és Ibrahim nagyvezírt, részint, hogy Szulejmán csak az ő tanácsait hallja, részint hogy megvédje saját és gyermekei életét egy esetleges trónváltozástól (akkor ugyanis az új szultán - a tróviszályok elkerülése végett - valamennyi számbajöhető ellenfelét kivégeztette). Az uralkodópárnak hat gyermeke született, köztük a későbbi II. (Iszákos) Szelim ( korok.webnode.hu/products/ii-reszeges-szelim/
és egyetlen lányuk, Szulejmán kedvenc gyermeke, MIHRIMAH. Hürrem idősebb korában jótékonykodni kezdett, ingyenkonyhákat, kórházat, iskolákat alapított és tartott fenn, vidéken is, nemcsak a fővárosban. Ennek ellenére a köznép Ziadinak, boszorkánynak nevezte, mert csakis boszorkányként babonázhatta meg az uralkodót, aki felesége halálát élete végéig gyászolta. Búcsúversében így beszélt hozzá: "... én sírok, sírok érted, szerelmem, nem óceán, több, mint óceán az én könnyeim érted, Hürrem..."
MÁRK ÉVA
|
|
