1527. május 6-án V. Károly német-római császár és spanyol király zsoldosokból álló serege megkezdte Róma ostromát és kifosztását. A történelembe "Sacco di Róma" néven bevonult esemény előzménye az volt, hogy, VII. Kelemen pápa az egyházi állam megszilárdítása céljából egy évvel korábban összefogott I. Ferenc francia királlyal (cognac-i liga). Erre válaszul V. Károly hadai 1527-ben betörtek a pápai államba, így Róma is háborús hadszíntérré vált. A 35 000 fős zsoldosseregben nagy arányban szolgáltak lutheránus zsoldosok is, akik a pápai székhely megbüntetését a "bűnös" pápaság ellen hozott ítéletként fogták fel, de a várható zsákmány vallásra való tekintet nélkül mindenki harci kedvét fokozta.V. Károly hadvezére, Bourbon Károly herceg a város ostroma közben május 6-án elesett. A vezér nélkül maradt zsoldosok bevették a várost, teljesen kifosztották, a lakosság egy részét kardélre hányták, a papokat, szerzeteseket és apácákat sem kímélték. A pápa az Angyalvárba menekült, de egy hónappal később megadta magát. Fogságba vetették, ahonnan decemberben csak váltságdíj fejében bocsátották szabadon.
Topor István
|
|
