Topor István: 100 ével ezelőtt vette kezdetét a Nagy Háború

1914. július 28-án, miután az Osztrák-Magyar Monarchia ultimátumára július 25-én adott szerb választ nem találták kielégítőnek, a Monarchia hadat üzent Szerbiának. Ezzel megkezdődött a hadüzenetek küldözgetésének időszaka. Másnap, július 29-én a cári Oroszországban részleges, egy nappal később pedig már általános mozgósítást rendeltek el. A háború kitörése azonnal éreztette hatását. Az élelmiszerek ára megemelkedett. Budapesten a liszt 21 fillérről 30-ra, a burgonya 5-ről 16-ra, a kenyér 19-ről 22 fillérre emelkedet. Július 31-én az Osztrák - Magyar Monarchiában, egy nappal később a Német Birodalomban is
általános mozgósítást rendeltek el. Németország ezzel egy időben hadat üzent Oroszországnak. Augusztus 2-án az addig központi hatalmak oldalán magát elkötelező Olaszország semlegességi nyilatkozatot tett közzé. Augusztus 3-án Németország hadat üzent Belgiumnak és Franciaországnak. Anglia augusztus 4-én lépett hadi
állapotba a Német Birodalommal. Másnap a Monarchia Oroszországgal került ellentétbe. Augusztus 12-én az antant két kulcsországa, Anglia és Franciaország üzent hadat a Monarchiának. Augusztus 23-án Japán megszakította diplomáciai kapcsolatait Németországgal és csatlakozott az antant hatalmakhoz.

A hadüzenetekkel szinte egy időben megindultak a hadigépezetek is. A központi hatalmakhoz szeptemberben csatlakozott Törökország azt remélte, hogy az elmúlt másfél évszázadban elszenvedett vereségeiért revansot vehet az oroszokon. A német és az osztrák-magyar hadvezetőség terve az volt, hogy a Monarchia mindaddig
feltartóztatja az orosz erőket, míg a németek csapást mérnek a franciákra. Mindenáron el akarták kerülni a kétfrontos háborút. Azonban az orosz mozgósítás a vártnál gyorsabban zajlott le, így azelőtt tudták megkezdeni hadműveleteiket, mielőtt az Osztrák-Magyar Monarchia hadsereg végezhetett volna Szerbiával. E meglepetés komoly veszteségeket okozott. A háború első hónapjaiban a Monarchia 1,8 milliós kezdő hadi létszámából több mint 1 millió katona esett el, sebesült meg vagy esett fogságba. Ezt a vérveszteséget a császári és királyi haderő többé sosem tudta kiheverni. Ugyanakkor nyugaton sem jött be a németek számítása, a jelentős előrenyomulás ellenére a brit-francia erők megállították őket.

1915 májusában korábbi szövetségeseivel szembefordulva Olaszország az antant oldalán kapcsolódott be a hadi eseményekbe. Ezzel megnyílt a negyedik európai front. Olaszország hadba lépését Bulgária csatlakozása ellensúlyozta. Románia, miután ígéretet kapott egész Erdélyre, Máramarosra, a Partiumra és a Tiszántúl keleti felére a Debrecen - Szeged vonalig, a Bánságra, valamint Bukovinára Prut folyóig az antant oldalán bekapcsolódott a háborúba.

A központi hatalmak hadi sikerei, valamint Oroszország 1917-es összeomlása a központi hatalmak győzelmét sejtették. Ám az Amerikai Egyesült Államok belépése a háborúba az antant javára billentette a mérleg nyelvét. Az antant haderői 1918 nyarán a nyugati és a balkáni fronton is áttörték a német vonalakat. Szeptemberben a bolgárok, októberben a törökök kapituláltak. Októberben a Monarchia seregei is letették a fegyvert. Tisza
István miniszterelnök október 17-én a parlamentben elismerte, hogy ezt a "háborút elvesztettük".

A háború négy éve alatt az Osztrák - Magyar Monarchia 9 millió katonát küldött a frontokra. Ebből 3,4 millió volt a Magyarország és Horvátország területéről besorozottak száma. A 18 és 53 év közötti férfi lakosság túlnyomó többsége teljesített katonai szolgálatot. A 9 millió katonából 1,1 millió esett el a különböző csatatereken, 3,6 millióra tehető a sebesültek száma, és több mint 2 millió katona került hadifogságba. Magyarország és Horvátország veszteség ei ebből 530 ezer halott, 1, 4 millió sebesült, 833 ezer fogoly. A halálos veszteségek a magyar lakosságot valamivel nagyobb arányban sújtották, mint a Monarchia többi tartományának lakosságát.

Egyszer az Osztrák-Magyar Monarchiáról mondta vagy írta valaki, hogy mindig az előző háborúra készült fel. Az első világháború esetében elmondható, hogy mindenki egy másik háborúra készült.

A háború teljes történetét Sásdi Tamásnak honlapunkon található tanulmánya dolgozza fel.