A NAP IDÉZETE: "Valahányszor a többség pártján találod magad, ideje megállnod és eltöprengened." MARK TWAIN
Január 18. PIROSKA napja - a latin Prisca (tiszteletreméltó, régi, ősi jelentésű) névből magyarosodott a régi magyar Piros név alakváltozataként. Történelmünkben legismertebb viselője a névnek ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA, bizánci nevén Priszka, Szent LÁSZLÓ királyunk leánya, II. (Komnénosz) JÁNOS bizánci császár felesége, a görög ortodox egyház szentje Magyarországi Szent EIRÉNÉ néven. PIROSKA korán elveszítette szüleit, hét éves korától unokafivére, Könyves KÁLMÁN udvarában nevelkedett. Amikor eljegyezték a bizánci trónörökössel, 16 éves korában, át kellett térnie az ortodox vallásra. Császárnéként gyakran közvetített Magyarország és Bizánc között, sosem fordított hátat szülőhazájának. Nyolc gyermeke született, harmadik, felnőttkort megért fia I. MÁNUEL néven 37 éven át volt a birodalom császára.A témáról bővebben: korok.webnode.hu/products/a-magyar-kiralysag-es-bizanc-kapcsolata-a-xi-szazadban1/
1270. január 18-án halt meg ÁRPÁD-HÁZI MARGIT hercegnő, IV. BÉLA és Laszkarisz Mária leánya, Szent Erzsébet unokahúga. A tatárok elől való menekülés közben 1942-ben Dalmáciában, szülei a túlélés reményében Istennek ajánlották. Hároméves korától domonkos nővérek nevelték Veszprémben. Mélyen vallásos, önkínzó életet élt. Huszonnyolc évesen halt meg, valószínűleg a mérhetetlen önsanyargatás következtében. 1943-ban avatták szentté.
1519. január 18-án született Krakkóban IZABELLA magyar királyné, I. (Jagelló) ZSIGMOND lengyel király és Bona Sforza nápolyi hercegnő leánya. Négy nyelven beszélő művelt, olvasott fiatal nő volt, amikor 1539-ben feleségül adták a nála 32 évvel idősebb I. (Szapolyai) JÁNOS magyar királyhoz. Fiát, János Zsigmondot két héttel férje halála előtt szülte. Hosszas küzdelmek árán 1556-ban lett ERDÉLY tényleges ura kisfia régenseként. Keménykezű, központosító hatalmat kiépítő uralkodó volt, de csak három év adatott meg neki, 40 évesen váratlanul meghalt. Bővebben: korok.webnode.hu/products/erdely-fejedelemasszonya-izabella-magyar-kiralyne1/
1945. január 18-án szabadították fel szovjet katonák a budapesti nagy gettót. Hogy az odazsúfolt tízezreket nem mészárolták le korábban, az GERHARD SCHMIDHUBER német vezérőrnagynak köszönhető. Egy nyilas különítmény indult a 60- 70 ezer gettóban sínylődő ember legyilkolására, amiről a tiszt tudomást szerzett, a közreműködő német őrmestert letartóztatta, a korábbi őrök helyére saját embereit állította. A tisztán és humánusan gondolkodó német katona a kitörés során, február 11-én esett el.
Márk Éva
|
|
