Sásdi Tamás: Forradalom és szabadságharc 1848-49-ben Magyarországon
A forradalom kitörése
A februári párizsi forradalom híre március 1-én ért Bécsbe és Pozsonyba. Március 3-án az alsótábla kerületi ülésén Kossuth új feliratot javasolt, amelyet történelmi jelentőségű beszéddel indokolt. Felszólalásában javasolta a jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentarizmust, felelős kormányzati rendszert. Kiemelten foglalkozott az örökös tartományok alkotmányosságával. A felirati javaslatot az alsótábla elfogadta. A felsőtábla lehetséges elnökeinek Bécsben volt jelenésük, így Pozsonyban ők nem tarthattak ülést. A bécsi udvar fontolóra vette, de nem merte kockáztatni az országgyűlés azonnali feloszlatását.
A várakozás napjaiban az Ellenzéki Kör választmányának tagja, Irányi Dániel kereste fel március 5-én Kossuthot és javasolta, hogy az alsótábla felirati indítványát országszerte gyűjtött aláírásokkal támogassák. Az Ellenzéki Kör elkezdte a szervező munkát. Március 12-én Irinyi József elkészült az ellenzéki programot tömörítő Tizenkét ponttal, Petőfi pedig megírta a Nemzeti dalt. 13-án megkezdődött a vita arról, hogyan hajtsák végre a támogató aláírások gyűjtését. A vitának 14-én este a bécsi forradalom híre vetett véget.
A bécsi forradalom miatt István nádort gyorsan Pozsonyba küldték, hogy mentse a menthetőt. Ő rögtön összehívatta a főrendeket és elfogadtatta Kossuth felirati javaslatát. Másnap a feliratot száztagú küldöttség vitte gőzhajón Bécsbe. A forradalmi város óriási lelkesedéssel fogadta őket. Az uralkodó engedmények ígéretével vette át a feliratot.
Közben Pesten a Pilvax köre 14-én este elhatározta, hogy az azonnali cselekvés útjára lép. 15-én délelőtt felkeresték és mozgósították az egyetemi ifjúságot, kifüggesztették és elmagyarázták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak. A hagyomány szerint Petőfi, Jókai és Vasvári felszólította Landerert, hogy tegyen eleget a nép kívánságának. Míg Landerer a cenzúrára hivatkozott, Irinyi János odalépett az egyik vassajtóhoz és a következőket mondta: "Ezt a sajtót a nép nevében lefoglaljuk és követeljük kézirataink kinyomtatását". Landerer ekkor utasította az egyik alkalmazottját, hogy tegyen eleget a kérésnek. Így született meg a sajtószabadság. Ezután a tömeg átvonult a hajóhídon Budára, a Helytartótanácshoz, amely elfogadta és életben léptette a követeléseket. Kötelezték magukat, hogy a katonaság nem fog beavatkozni és szabadon bocsátották Táncsics Mihályt. Létrejött a Rendre Ügyelő Választmány. Este a Nemzeti Színházban a Bánk Bán színrevitelével ünnepeltek.
A forradalom hírére Bécs engedett Pozsony követeléseinek. István nádor március 17-én kinevezte miniszterelnökké Batthyány Lajost. Másnap Pozsonyban lázas törvényalkotó munka kezdődött. A főrendek elfogadták a jobbágyfelszabadítást, amelyet Batthyány körlevélben közölt a megyékkel.
28-án Bécsből a jobbágyfelszabadítás és a felelős magyar kormányzat ügyében módosítást igénylő királyi leirat érkezett, továbbá szorgalmazták, hogy Magyarország adjon katonákat és vállaljon részt az államadósságból. Utóbbiakat visszautasították, de az udvar lényegi engedményein alapuló kompromisszumot dolgoztak ki. Az uralkodó április 7-én fogadta el végső változatában a törvényeket, ekkor nevezte ki a minisztereket.
Április 11-én került sor Pozsonyban a törvények uralkodói szentesítésére, kihirdetésére és az utolsó rendi országgyűlés bezárására. A feudális Magyarország nem létezett többé.
korok.webnode.hu/products/sasdi-tamas-forradalom-es-szabadsagharc-1848-1849-ben-magyarorszagon1/