Fabricy Kováts Mihálynak hívták azt a hős magyar férfit, akit ez a megtisztelő cím ért. Ő volt az első magyar, akit név szerint ismerünk azok közül, akik az Amerikai Egyesült Államok szabadságáért áldozták életüket.
Kováts Mihályt nagykunsági köznemes családból származott. Karcagon született viszont születési dátuma kétséges. Talán a legvalószínűbb az 1724-es esztendő. Tanulmányai befejeztével, 1739-ben felcsapott huszárnak. A Hávor-huszárezredben kezdte meg szolgálatát. 1746-ban közhuszárként lépett be a Bercsényi-huszárezredbe és 1752-ben hadnagyként távozott onnan. Élete bővelkedett kalandokban. Harcolt II. Frigyes porosz hadseregében, aki kapitánnyá léptette elő, és megbízta az ellene forduló városokra kivetett hadisarc behajtásával. Megvádolták sikkasztással is, de a megsarcolt városok vezetői maguk tanúskodtak Kováts Mihály mellet, miszerint mindenütt úriember módjára viselkedett, és fegyelmezte csapatát. Igyekezett mindég emberséges magatartást tanúsítani. A katonái által elkövetett kihágásokat pedig megtorolta.
1762 februárjában hazaárulás és felségsértés vádjával vagyonelkobzásra és halálra akarták ítélni, de Mária Terézia közbenjárására minden vádpont alól felmentették és elrendelték a szabadlábra helyezését, valamint az őrizetbe vételekor lefoglalt vagyonának visszaadását.
Részt vett az önálló Lengyel Királyságért harcoló lengyel nemesek küzdelmében is.
52 évesen nekivágott a nagyvilágnak. 1776 novemberében bukkant fel Genovában, decemberben pedig már a franciaországi Bordeaux-ban volt. 1777. január 13-án levelet küldött Benjamin Franklin-nek az Egyesült Államok franciaországi követének, amelyben felajánlotta szolgálatait az Egyesült Államok Kongresszusának.
1777. április 30-án már az Államokban tartózkodott. Hiába volt ajánlólevele, George Washington tábornok, aki vonakodott az idegenek alkalmazásától, nem fogadta el a felajánlkozást. Ekkor csatlakozott egy szabad német zászlóaljhoz. Katonai pályafutásában az hozott jelentős fordulatot, amikor Kazimierz Pulaski lengyel gróffal megismerkedett. Pulaski előtt ismert volt Kováts szerepe a lengyel eseményekben, és katonai képességeiben is bízott. Pulaski több alkalommal is javasolta Washingtonnak az amerikai könnyűlovasság felállítását. Éppen ezért, a hivatalos amerikai történetírás Pulaskit tekinti az amerikai könnyűlovasság apjának. De valójában a tervezetek részletes szakmai kidolgozója Kováts Mihály volt. Ő készítette el a kiképzési-, alaki-, harcászati-, fegyelmi szabályzatokat és gyakoroltatta be a légióval. A lovasezredek felszerelése 1778 februárjára befejeződött, és a következő évben a Hadonfield mellett lezajlott ütközetben a könnyűlovasság megmutatta tudását.
A Washington lovasságának a kiképzőmestereként számon tartott Kováts Mihály a dél-carolinai Charleston városának ostromakor, 1779. május 11-én az angolokkal vívott ütközetben kapott halálos lövést.
Az Amerikai Egyesült Államok több alkalommal is kifejezte iránta tiszteletét. Róla nevezték el az 1944. szeptember 16-án vízre bocsátott hadihajót, amely azonnal bekapcsolódott a németek elleni háborúba. 1955-ben pedig az Egyesült Államok szenátusa halála napját, május 11-ét Kováts Mihály-emléknappá nyilvánította.
Topor István
|
|
