Az SS röviddel a wannsee-i konferencia után, 1942 márciusában fogott hozzá a Lengyelország területén található sobibori tábor létrehozásához. Ez a tábor -Belzec és Treblinka mellett - egyike lett annak a három megsemmisítő lágernek, amely a Reinhard-akcióban (a lengyelországi zsidóság teljes elpusztítását célzó akció neve) szerepet játszott. A tábor 1943-as fennállásáig 250 ezer zsidót semmisítettek itt meg. 1943 októberében lázadást tört ki a táborban, amelyet egyes források szerint 64-en, más adatok szerint csak 50-en éltek túl. A lázadás leverését követően a lágert a németek ledózerolták, majd – a nyomok eltüntetése céljából – fákkal ültették be. Ma is jelentős részben fás, erdős részek borítják az egykori halálgyárat. A sobibori lázadásnak állított emléket az 1987-ben Jack Gold által rendezett Szökés Sobiborból című film.
A nácik igyekeztek eltüntetni ugyan a nyomokat, de nemcsak a hatalmas mennyiségű hamu árulkodik az elkövetett bűntettekről, hanem a régészeknek sikerült azonosítani a gázkamrák valószínűsíthető helyét is. Megtalálták azoknak az oszlopoknak a nyomát, amelyeket a földbe vertek, hogy szögesdrótot fűzzenek rájuk. Az oszlopnyomok alapján sikerült rekonstruálni az egykori borzalmas Himmelfahrtstrassét, vagyis a "Mennybemenetel útját". Ezen az úton hajtották végig azokat a zsidó áldozatokat, akiket marhavagonokban szállítottak Sobiborba, és akiket aztán - sokakat szinte azonnal – elgázosítottak.
A Himmelfahrtstrasse
Az ásatást vezető izraeli régész, Yoram Haimi és társai nemcsak a "Mennybemenetel útját" és a gázkamrák helyét azonosították, de feltérképezték az egész tábort, és több ezer tárgyat is megtaláltak a helyszínen. Fogak, csontszilánkok és hamu - ezek maradtak hátra mementóként. Ékszerek, kulcsok, pénzérmék is előkerültek az átszitált földből. Ezek közül nem egy segített abban, hogy azonosítsák az áldozatokat.
A vizsgálatok közben rábukkantak szemüvegekre, illatszeres üvegcsékre, gyűrűkre, órákra, egy gyémántokkal kirakott aranyláncra. De találtak egy különleges sárga csillagot is: ezt fémből készítették, nem szövetanyagból. Haimi szerint a fémtárgy Szlovákiából származhatott. Az eddigi legmegrázóbb leletek egyike egy fémből készült azonosító lapocska volt: egy hatéves, Hollandiából származó kislány nevével. Lea Judith de la Penha az izraeli Jad Vasem holokausztközpont adatai szerint is Sobiborban halt meg.
Haimi és lengyel kollégája, Wojciech Mazurek, valamint húsz munkatársuk nemcsak ásatásokkal és a talaj átszitálásával próbálják felderíteni a haláltábort. Modern műholdas technikát és radarokat is használnak, hogy minél kevesebb földet kelljen megmozgatniuk.
Topor István
https://www.mult-kor.hu/20091201_sobibor__egy_majdnem_feledesbe_merult_hely
|
|
