Évfordulók szeptember 24-én

A NAP IDÉZETE:

"Most perc-emberkék dáridója tart..."
ADY ENDRE

Szeptember 24-e GELLÉRT és GERDA napja. A Gellért germán eredetű név, Gerhard, Gerhart nevekből származik, a jelentése gerely, dárda + erős, merész. A Gerda északi germán eredetű női név, a germán mitológiában Freyr isten feleségének a neve, jelentése védőkerítés. A Gertrúd német beceneve is.

899. szeptember 24-én a Lombardiát végigdúló kalandozó magyar sereg a Brenta folyónál legyőzték I. Berengár itáliai király háromszoros túlerőben lévő seregét.

1046. szeptember 24-én halt mártírhalált Gellért csanádi püspök. Gellért Szolnok ispánnal és több társával Székesfehérvárról Budára indult András herceg fogadására. Mielőtt azonban a pesti révhez értek volna, a békési Vata vezette pogányok rajtuk ütöttek. Benita püspök kivételével mind a lázadók áldozatául estek. Gellértet taligára tették és a Kelenföldi hegyről (a mai Gellérthegyről) a mélybe taszították.

1606.szeptember 24-én, miután Bécsben a magyar rendek 24 megbízottja az ország nevében kötelezettséget vállalt a Bocskai-szabadságharcot lezáró bécsi béke megtartására, I. Rudolf király teljes büntetlenséget biztosított a felkelésben részt vetteknek. Külön oklevélben nyilvánította ki, hogy Erdély és a Részek Bocskai férfiágának kihaltával sem szállnak vissza a koronára. Az oklevél azt is garantálta, hogy Bocskainak és törvényes fiutódainak átengedte birtoklásra Ugocsa, Bereg, Szatmár és Szabolcs megyéket. Ezeken túl Kálló és Szatmár várát valamint Tokajt minden tartozékával, többek között Tarcal, Bodrogkeresztúr és Olaszliszka mezővárosokkal együtt.

1710. szeptember 24-én a Franciaországból visszatért Kökényesdi Lászlót Rákóczi I. Péter orosz cár udvarába küldte követségbe. Kökényesdi a vezérlőfejedelem felajánlását közvetítette, amelynek értelmében Rákóczi hajlandó közvetíteni szerepet vállalni egy szövetség létre hozásában I. Péter és XIV. Lajos között. A tárgyalások megindultak ugyan, de a szövetség meghiúsult.

1795. szeptember 24-én kezdték meg a magyar jakobinus mozgalomban részt vett és börtönre ítéltek elszállítását Budáról. Az elítéltek egyik csoportját (ebbe tartozott például a költő, Batsányi János) Tirolba, Kufstein várába, más részüket pedig, így Kazinczy Ferencet a morvaországi Spielberg várába szállították. Kazinczy innen később átkerült a kufsteini börtönbe.

1949. szeptember 24-én hirdetett ítéletet a Népbíróság Rajk László és társai perében. Népellenes bűntettért, kémkedésért, hűtlenségért, az imperialista hatalmak háborús terveinek elősegítéséért valamint a demokratikus rend megdöntésére irányuló szervezkedésért bűnösnek talált Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást halálra ítélték és október 15-én végre is hajtották rajtuk az ítéletet. Brankov Lázár és Justus Pál életfogytiglani, Ogenyovics Milánt kilencévi fegyházra ítélték. Pálffy György, Korondy Béla Németh Dezső és Horváth Ottó ügyét pedig katonai bíróság elé utalták. Október 21-én a budapesti katonai főügyészség mindannyiuk halálos ítéletét jóváhagyta és október 24-én végre is hajtatta.