1391. március 10-én halt meg I. Tvrtko bosnyák király, Árpád-házi V. István ükunokája, Erzsébet magyar királyné unokatestvére, a Kotromanic-ház tagja, a Nemanjic szerb uralkodók leszármazottja. Az I. (Nagy) Lajos halála után kirobbant belviszályban a Mária királynőt ellenzők oldalára állt, majd Luxemburgi Zsigmond ellenfeleit támogatta. Utolsó éveit a török elleni harcnak szentelte. A korról honlapunkon hoszabb írásokat is találnak Sásdi Tamástól, korok.webnode.hu/products/luxemburgi-zsigmond-uralkodasa1/ és Márk Évától korok.webnode.hu/products/az-utolso-anjouk-magyarorszagon
1503. március 10-én született Madridban a későbbi magyar király, I.(Habsburg) Ferdinánd. Apja I. (Szép) Fülöp, anyja I. (Őrült) Johanna kasztíliai királynő. Születése jogán Ausztria főhercege, 1526-tól magyar és cseh király. Spanyol anyanyelve miatt Közép-Európában mindig nyelvi nehézségekkel küzdött. Apjuk halála után Károly lett a spanyol király, aki öccsét azonnal Németalföldre küldte, nagynénjük, Habsburg Margit gyámsága alá, s ezzel a 15 éves fiú örökre elhagyta szülőföldjét. Sosem volt képes feldolgozni a közép-európai nemesség ragaszkodását szabadságjogaikhoz, küzdött is ellene egész életében, hisz a spanyol abszolutizmusban nevelődött. 1521-ben vette feleségül Jagelló Annát, II. Ulászló magyar király lányát, II. Lajos nővérét, aki 26 évi házasságuk alatt szinte állandóan várandós volt, mígnem utolsó gyermeke, Johanna szülésébe belehalt.
Ferdinándot 1527. november 3-án koronázták (tulajdonképpen ellenkirállyá, hisz addigra a köznemesi párt, többek közt I. Ferenc francia király támogatásával királlyá választotta I. Szapolyai Jánost. Ferdinánd megválasztása nem a magyar jognak megfelelően zajlott, hiszen mindössze tizenhárom főúr állt mellette, de keményen küzdött az ország birtoklásáért, még a törökkel is szövetkezett volna I. János ellen. A két király polgárháborújában János bizonyult gyengébbnek. Jobb híján a szultánhoz fordult segítségért, aki "segített" is, hisz érdeke fűződött Magyarország megosztottságához, meggyengítéséhez. Az 1538-as váradi békében a két király megosztozott az országon azzal a kikötéssel, hogy János halála után az egész terület Ferdinándra száll. Amikor azonban I. Jánosnak két héttel a halála előtt fia született, felborult az addig sem teljes béke.
A Habsburg király ellenfele a zseniális Martinuzzi György lett, s hatalma csak a barát meggyilkoltatása után teljesedett ki, már amennyire a török engedte. Az időközben kitört európai vallásháborút Ferdinánd az augsburgi vallásbékével zárta le, három évvel később pedig megszerezte bátyjától, V. Károlytól a német-római császári címet (ekkor szakadt két ágra a Habsburg család).
Magyarországon kiépítette az évszázadokig fennálló közigazgatást Pozsony fővárossal, ahol a nádor és a királyi tanács székelt. 1564-ben halt meg, utóda legidősebb fia, Maximilian lett, I. Miksa néven magyar király. Szulejmán szultán szerint: "Benne valóban igazságos, becsületes fejedelmet veszítettek népei".
Márk Éva
|
|
