Évfordulók június 14-én

  Június 14. A VÉRADÓK VILÁGNAPJA, Karl Landsteiner osztrák orvos és biológus tiszteletére, aki 1868-ban ezen a napon született. Ő fedezte fel 1901-ben az emberi vércsoportokat, majd kollégájával az RH-faktort is azonosította. 1930-ban Nobel-díjat kapott.

  JÚNIUS 14. VAZUL napja. Vazul vagy Vászoly régi magyar név, a görög Bazileosz magyar változata. Vazul Mihály herceg fia, GÉZA fejedelem öccse, Taksony unokája. Az ő fiai voltak András, Béla és Levente, akiknek köszönhetően Imre herceg halála után nem halt ki az Árpád-ház. Egy XII. sz.-i krónikaíró szerint nem Vazul, hanem Szár László volt a hercegek atyja.

  1350. június 14-én I. LAJOS magyar király "maga is teljes fegyverzetben lovagolván csapatai között", 15 ezer magyar, 8 ezer német lovas, 4 ezer olasz gyalogos élén megkezdte második hadjáratát Nápoly ellen. A "nápolyi kérdés" évekig mérgezte a magyar-itáliai viszonyt, s bár Nagy LAJOS semmi pénzt nem sajnált az ANJOUK ottani trónigényének rendezésére, diplomáciai és katonai erőfeszítései nem vezettek eredményre.

  1809. június 14-én zajlott a GYŐRI CSATA, az utolsó olyan katonai esemény, melyben nemesi felkelők vettek részt. A nemesek a középkor óta adómentességet élveztek, cserében saját költségükön viseltek hadat, ha az országot támadás érte. A régimódi hadviselésnek a XIX. századra rég lejárt az ideje. A kiképzetlen, fegyelmezetlen, rosszul felszerelt inszurgenseknek (latin szó: fegyveres felkelők) esélyük sem volt Napoleon ellen, különösen az alapjaiban elhibázott osztrák hadvezetés mellett. Az osztrák vezérkar igyekezett a "gyáva magyarokra" hárítani a felelősséget, azonban a történészek többségének egybehangzó véleménye szerint a magyar nemesek vitézül harcoltak, mégis a megfutamodás került be a köztudatba.

  Márk Éva