1790. december 23-án született meg a franciaországi Figeac-ban Jean-Francois Champollion orientalista, utazó, az egyiptológia megalapítója. Hatévesen autodidakta módon tanult meg írni és olvasni, kilencéves korára folyékonyan beszélt latinul és görögül. 11 éves korában a Bibliát eredeti héber nyelven olvasta el, majd arab, kopt, perzsa, szanszkrit és a kínai nyelvet tanulmányozta. 1806-tól az egyiptomi írások, elsősorban a kopt írás tanulmányozásába fogott. Elfogadta azt a tant, hogy a kopt nyelv a régi egyiptomi nyelv egy kései változata. Napóleon egyiptomi hadjárata során az egyiptomi Rosette városban rátalált az ún. rosette-i kőre, melyet senkinek sem sikerült megfejteni. Champollion háromféle írásból, a hieroglif, a demotikus és a görögből megfejtette az egyiptomi írást és ezzel utat nyitott az ókori Egyiptom történetének részletesebb megismeréséhez. 1828-tól 1830-ig Champollion tudományos expedíciót vezetett Egyiptomba, ezután
írta meg "Egyiptom és Núbia műalkotásai" című könyvét. 1832-ben halt meg tüdőbajban, befejezetlenül hagyva Egyiptomi nyelvtanát és Egyiptomi szótárát, ezeket fivére publikálta.
1793. december 23-án született Jászberényben Déryné Széppataki Róza (eredeti neve: Schenbach
Rozália) a később legendássá vált színésznőóriás.
Déryné a magyar színjátszás kezdeti korszakának legnevesebb színésznője, énekesnője volt, a magyar vándorszínészet jelképe. Primadonna, a drámai előadásokon a naiva szerepkört alakította, az operaszínpadokon elsősorban a szoprán-szólamokat énekelte. Több száz szerepből állt a repertoárja. Jelentős érdemei fűződnek a magyar színészet társadalmi
elfogadtatásához. A színészeten kívül hat drámát fordított németből magyarra és megírta az emlékiratait. Legnagyobb sikereit Pesten, Kolozsváron, Kassán és Miskolcon érte el.
1918. december 23-án Philippe Berthelot tábornok, a Havasföldön állomásozó Dunai Hadsereg parancsnoka és a bukaresti francia misszió vezetője jegyzéket juttatott el a magyar kormányhoz. Ebben közölte, hogy a román hadsereg főparancsnokának engedélyezte a november 23-i belgrádi fegyverszünetben megszabott erdélyi demarkációs vonal átlépését. Ezen a napon tette közzé a magyar kormány az 1918. évi X. törvényt, amely Ruszka-Krajna néven területi autonómiát biztosított a magyarországi ruszinoknak.
1944. december 23-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány elhatározta, hogy fegyverszünetet kér a Szovjetuniótól. Ugyanezen a napon ítélte Sopronkőhidán kötél általi halálra a nyilas katonai bíróság Bajcsy-Zsilinszky Endrét, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnökét. Az ítéletet másnap reggel végrehajtották.
Topor István
|
|
