Évfordulók augusztus 25-én

2014.08.24 14:16

1220. augusztus 25-én függesztette föl III. Honorius pápa János esztergomi érsek egyházi jövedelmeit, mert burgundiai Bertalant pécsi püspökké szentelte. Bertalant II. András második felesége, Jolánta királyné - II. Péter konstantinápolyi császár és Flandriai Jolán leánya - támogatta.

1629. augusztus 25-én született Gyöngyösi István költő nemesi családban. Gondos neveltetésének köszönhetően fiatalon táblabírává, később alispánná nevezték ki, de volt országgyűlési képviselő is. Wesselényi nádor titkáraként gyanúba keveredett az összeesküvés kapcsán, amiért be is börtönözték, de sikerült magát tisztáznia. Miután kivonult a közéletből csak a költészetnek élt. Rendkívül népszerű volt, a magyar Ovidiusnak nevezték. Fő műve a Murányi Venus, de írt Kemény János erdélyi fejedelemről, Aeneas királyról, Thököly Imre és Zrínyi Ilona házasságáról is.

1648. augusztus 25-én halt meg Rómában Kalazanci Szent József, a piarista rend alapítója. A piaristák - magyarul kegyesrendiek - tanítórendet alkotnak, jelmondatuk Pietas et litterae, vagyis "Kegyesség és tudomány". Hirdették a szegény gyermekek ingyenes oktatását, módszerük volt az anyanyelven való tanítás. Nemcsak katolikusokat fogadtak be, hanem más keresztény hitüeket is. Magyarországra 1642-ben jöttek, attól fogva többfelé alapítottak alsó iskolákat és gimnáziumokat. A piaristák tanítványa volt többek között Széchenyi István, Klauzál Gábor, Mészáros Lázár, Teleki Pál, Katona József, Vörösmarty, Petőfi, Szerb Antal, Örkény, Pilinszky, Antall József, de ők indították útjára két Nobel-díjasunkat (bár mindketten Amerikában érték el sikerüket), Hevesy Györgyöt és Oláh Györgyöt.

Márk Éva