1087. augusztus 1-jén a IV. Henrik Német-római császár által összehívott speyeri birodalmi gyűlésen megjelentek I. (Szent) László magyar király követei is. A gyűlésen határoztak arról, hogy a IV. Henrik által kinevezett III. Kelemen ellenpápával szemben VII. Gergely utódát, III. Viktort támogatják. Ugyanebben az évben besenyő sereg támadt Bizáncra. Vélhetően ebben a csatában veszítette életét Salamon magyar király, bár a krónikák szerint Polában halt meg és ott is temették el.
1664. augusztus 1-jén a szentgotthárdi csatában megsemmisítő vereséget szenvedett a Köprülü Ahmed vezette török hadsereg. Az elsöprő győzelem ellenére az Udvari Titkos Tanács császári megbízottja 10-én megalázó feltételekkel kötött békét, kizárólag Bécs pillanatnyi érdekeit szem előtt tartva. Erre az időre pedig már ott voltak a Rajnai Szövetség csapatai és XIV. Lajos sem fenyegette támadással a birodalom hátországait.
1849. augusztus 1-jén zajlott a Nyerges-tetői ütközet, melynek során Tuzson János alezredes 200 székely honvéddel védte a szorost a többezres osztrák- orosz túlerővel szemben. A székely Thermopülének nevezett hősies küzdelemnek árulás vetett véget. 49 évvel később közadakozásból készült Poulini János emlékoszlopa. Az elesett katonák tömegsírját ma kopjafák díszítik. Ajánlom figyelmükbe Kányádi Sándor: Nyergestető c. versét.
Augusztus 1-jén tartja nemzeti ünnepét Svájc, annak emlékére, hogy 1291-ben e napon három kanton (Schwyz, Uri, Unterwalden) szövetségéből megalakult államuk. Az európai hatalmak csak 1648-ban, a westfáliai békében ismerték el az ország Habsburg birodalomtól való függetlenségét.
Márk Éva
|
|
