Évfordulók április 23-án

2014.04.22 18:51

1526. április 23-án I. Szulejmán szultán a fővárosi zsoldossereggel Magyarország ellen. A szultán május 19-én érkezett a bulgáriai Plovdivba, ahol az anatóliai katonaság, május 29-én pedig Szófiába, ahol Rumélia - a birodalom európai felének - csapatai csatlakoztak hozzá. Mikor a szultán június 9-én bevonult a szerbiai Nisbe a sereg létszáma 80. 000 fő körül lehetett. Félelmetes had fenyegette tehát a magyar királyságot. A döntő ütközetre 1526. augusztus 29-én Mohácsnál került sor.

1564. április 23-án ezen a napon született és 1616-ban, 52. születésnapján hunyt el a világ legnagyobb drámaírója, William Shakespeare.

Shakespeare életútja csupa rejtelem. Az életművére vonatkozó adatok jórészt bizonytalanok, leghíresebb verssorainak hitelessége is kétséges. Már azt is kétségbe vonták, hogy ő írta-e mindazt, amit írt. E sok bizonytalanság ellenére William Shakespeare a leghíresebb és bizonnyal a legnagyobb drámaíró, az egész világirodalomnak legalábbis az egyik legnagyobb alakja. Irodalmi hagyatéka talán a leggazdagabb a világon: 37 színdarab, 154 szonett, 2 elbeszélő költemény, és egyéb, különböző műfajú
versek. Ugyanakkor mindössze két, valamennyire is hiteles arcképe maradt az utókorra. Kézírását csak aláírásából és egy, a cenzúra által betiltott mű 147 soros jelenetéből ismerjük, nincsenek személyes érzéseiről beszámoló levelek vagy naplók. Nehéz helyzetben vannak azok, akik meg akarják írni a költő életrajzát, hiszen csak néhány epizód áll rendelkezésükre. Színműveinek teljes kiadása 1623-ban, halála után 7 évvel látott napvilágot. Az irodalomtörénészek azonban a mai napig vitatkoznak azon, hogy a kötetben megjelent művek
mindegyike Shakespeare tollából származik-e. "Felettébb kockázatos tehát röviden jellemezni, ki volt, milyen volt, hogyan élt és tulajdonképpen mit is írt mindabból, amit az ő nevéhez kapcsol az emlékezés és a kialakult köztudat. De mindig meg kell kísérelni a rövid jellemzést is, hiszen az évezredek egyik legesleghíresebb alakja, az emberi szellem egyik főszereplője".

1701. április 23-án Rákóczi Ferenc felesége, Sarolta Amália hessen-rheinsfelsi hercegnő levélben kért
segítséget I. Frigyes porosz királytól, III. Vilmos angol uralkodótól valamint a mainzi és hannoveri választófejedelemtől férje kiszabadítására.

Topor István