Évfordulók augusztus 31-én
Kr.u. 12. augusztus 31-én született a Rómához közeli Antiumban egy katonai táborban Caius (Claudius Caesar Augustus) – vagy népszerűbb nevén: Caligula. Germanicus császár és Agrippina gyermekeként látta meg a napvilágot, így többszörösen is rokoni szálak fűzték Augustushoz. Apai nagyapja az a Drusus volt, aki Liviának, Augustus harmadik feleségének előző házasságából született fia volt, és akit Augustus adoptált; anyja pedig Augustus lányának, Juliának volt a gyermeke. Caligula Miután apját a Rajna vidékére vezényelték, őt is magával vitte, így gyermekkorát a római légiók táboraiban töltötte katonák között. A fiút gyakran öltöztették a közlegények viseletébe, és a csizmáját is a felnőttek lábbelijéhez hasonlóra varrták, ezért a katonák tréfából elnevezték Caligulának (Caligula = csizmácska, kiscsizma). A germániai légió marcona harcosai nagyon megkedvelték a fiút, szívből ragaszkodtak hozzá. Hogy mennyire szerették, arra példát Suetoniusnál találunk:„Augustus halála után a zendülő és eszeveszett, felforgatásra kész csapatokat (…) puszta megjelenésével fékezte meg. A lázadás ugyanis csak akkor ért véget, amikor a katonák észrevették, hogy a gyermeket a felkeléssel járó veszedelmek miatt elviszik, és a szomszéd város gondjaira bízzák. Akkor a zendülők megbánták tetteiket, utolérték, feltartóztatták a kocsit, és könyörögve kérték, ne hozzanak rájuk ekkora szégyent.”
Olvass tovább: https://korok.webnode.hu/products/caligula-a-kiscsizma/
1235. augusztus 31-én IX. Gergely pápa biztosította II. Andrást, hogy a Szentszék különös meghatalmazás nélkül őt és rokonait nem közösítheti ki. A király kérésére a pápa engedélyezte, hogy az 1233. évi beregi egyezményben vállalt tízezer márka kárpótlást II. András ezer márkás részletekben nem öt, hanem tíz év alatt fizesse meg.
1920. augusztus 31-én a nemzetgyűlés elfogadta az 1920: XXVI. Törvénycikket a botbüntetés kiterjesztéséről. Ez lehetővé tette, hogyezt a büntetésfajtát alkalmazzák az árdrágító kereskedőkkel szemben. A törvény alkalmazására nem került sor.
1939. augusztus 31-én történt a gleiwitzi – vagy lengyel nevén gliwicei – incidens, mely során a náci titkosszolgálatok emberei, magukat lengyel szabotőröknek álcázva, támadást hajtottak végre a két ország határán álló rádióállomás ellen. A német kézben lévő torony elfoglalása elég súlyos – megrendezett – „incidens” volt ahhoz, hogy annak ürügyén Hitler megtámadhassa Lengyelországot, és ezzel kirobbanthassa a második világháborút.
Évfordulók augusztus 30-án
1532. augusztus 30-án az eredetileg Bécs ostromára indult török sereg - miután Jurisics Miklós várkapitány színleg meghódolt előtte, de a várat megtartotta - jelképesen kitűzte zászlaját az augusztus 10. óta ostromolt Kőszeg várára. A török portyázó csapatok ezt követően még többször betörtek Ausztriába, de a fősereg dolgavégezetlenül indult haza Isztambulba. -.
1782. augusztus 30-án II. József megalapította a pesti egyetem kebelében működő Mérnöki Intézetet (Institutum Geometricum), az első mérnökképző intézményt Európában, a mai Budapesti Műszaki Egyetem elődjét, amely 1852-ig állt fenn.
1849. augusztus 30-án a világosi fegyverletételt követően Kossuth Lajos és kísérete a török fennhatóság alatt álló bulgáriai Vidinbe érkezett. Itt születet néhány nappal később híres vidini levele, amelyben igaztalanul Görgeyt kiáltotta ki a szabadságharc elárulójának. Kossuthnak e lépését nyilvánvaló politikai szándékok motiválták, szüksége volt ugyanis bűnbakra.
1873. augusztus 30-án az osztrák-magyar északi-sarki expedíció Julius Payer osztrák főhadnagy vezetésével felfedezte a Ferenc József-földet Az expedíció 1872. június 30-án indult útnak a Wilczek és Zichy gróf által felszerelt Tegethoff fedélzetén. Az általuk felfedezett szárazföldet az uralkodóról nevezték el. Ez a terület volt az utolsó nagyobb földdarab, amit az emberiség még nem ismert.
1940. augusztus 30-án Németország és Olaszország külügyminisztereinek vezetésével megszületik a második bécsi döntés. Ennek értelmében Magyarországnak visszakapta Észak-Erdélyt Nagyváraddal és Kolozsvárral. 43.501 km², több mint 2 millió lakossal, amelyből több mint 1 millió volt magyar. Ugyanezen a napon Németország és Magyarország kisebbségi megállapodást is kötött, amely kimondta, hogy a magyarországi német nemzetiség különleges jogokat nyert; egyedüli szervezete a „Volsbund” lett.
Évfordulók augusztus 29-én
1204. augusztus 29-én megkoronázták a gyermek III. Lászlót, Imre király fiát, III. Béla unokáját. Imre betegséggel küszködve koronáztatta meg kisfiát, abban a reményben, hogy elejét veheti öccse, András herceg trónigényének. András (Endre) rendkívül hatalomvágyó fiatalember volt. Uralomra törekvését édesapjuk még életében, majd végrendeletileg is korlátozni igyekezett, amikor kisebbik fiára jelentős pénzösszeget hagyott azzal a kikötéssel, hogy abból keresztes hadjáratot kell indítania. A herceg azonban szembeszállt apja végakaratával, bátyjával, sőt figyelmen kívül hagyta III. Ince pápa intelmeit, kiátkozással való fenyegetését is. A fivérek között váltakozó eredménnyel fegyveres harcokra is sor került, utoljára Varasdnál, ahol Imre nem mindennapi bátorságról tett tanúbizonyságot. A krónika szerint fegyvertelenül ment be András táborába, mondván "Hadd lássam, ki merészeli kezét emelni a királyi nemzetség vérére?", majd megdöbbent öccsét kézenfogva kivezette táborából katonái közül, és egy várba záratta (ahonnan aztán hívei kiszabadították). Imre király korai halála után - mindössze harminc éves volt - a hercegnek "állt a zászló", aki cselekedeteivel azt érte el, hogy az özvegy királyné, Aragóniai Konstancia kisfiával és a koronával VI. Lipót osztrák herceghez menekült. András háborút fontolgatott, amikor híre jött a gyermek III. László halálának, így végre II. András néven fejére került az annyira áhított korona.
1434. augusztus 29-én született Janus Pannonius az első Európa-szerte ismert magyar humanista költő, akinek magyar nyelven egyetlen sora sem maradt fenn (valószínű nem is írt verset nyelvünkön). Búcsú Váradtól c. elégiája számos költőnket fordításra ihlette, közülük Áprily Lajostól az első versszakot mutatjuk be Idézetek, versek menünkben. Ez a Janus Pannonius Búcsúverse huszonkilenc magyar fordításban című kötetben a Baranya Megyei Könyvtár kiadásában jelent meg.
1944. augusztus 29-én tört ki Szlováliában a Tiso- és németellenes felkelés. 1939. 03. 14-én jött létre Jozef Tiso vezetésével a szlovák bábállam. A szovjetek közeledtével ezellen robbant ki Besztercebányán a felkelés, hogy szándékuk szerint átjárót biztosítsanak a Kárpátokon keresztül a Vörös Hadseregnek (ezt végül a román átállás oldotta meg). Tiso német segítséget kért, akik a magyarországi nyilas hatalomátvétel után komolyabb erőket tudtak átcsoportosítani, így október 27-én leverték az ellenállást. A felkelés erős ütőkártya volt a szlovákok kezében a béketárgyalások során. Augusztus 29-e 1993. január 1. óta Szlovákia nemzeti ünnepe.
Évfordulók augusztus 28-án
1623. augusztus 28-án Besztercebányán a nikolsburgi béke (1621) óta kialakult helyzet rendezésére tárgyalások kezdődtek Bethlen Gábor és II. Ferdinánd biztosai között, amely október 2-án eredménytelenül ért véget.
1703. augusztus 28-án II. Rákóczi Ferenc a Szabolcs vármegyei Vetésen kibocsátotta a „Jobbágyságrul való pátenst”. A pátens (a korabeli latin szaknyelvben a latin patens jelentése az parancs, törvényerejű rendelet, elöljárói engedélyirat, nyíltparancs, nyílt levél volt) mentesítette a kuruc seregben harcoló jobbágyokat és közvetlen családtagjait a közterhek és földesúri szolgáltatás alól.
1793. augusztus 28-ánBécsből elindították Magyarországra a forradalmi háborúk első francia hadifogoly-szállítmányát: 115 tisztet és 1104fő legénységet. Budáig hajóval szállították őket, majd gyalogmenetben vitték tovább őket Temesvárra, Szegedre és Eszékre. A következő időkben újabb fogolyszállítmányok érkeztek vízen és gyalog, akiket Aradra, Munkácsra és Erdélybe vittek tovább. 1794 végén a Magyarországra került francia foglyok száma 11. 407 fő volt.
Évfordulók augusztus 27-én
1310. augusztus 27-én harmadszor is királlyá koronázták Károly Róbertet.
Előzmények: Kán László 1310. április 8-án, Szegeden végül is elfogadta Károlyt törvényes urának a Tamás esztergomi érsek kezében lévő keresztre tett esküvel. A vajda hamarosan visszaadta a Szent Koronát, és vele Székesfehérvárott 1310. augusztus 27-én az esztergomi érsek harmadszorra, immár minden tekintetben érvényesen, Károly Róbertet Magyarország királyává koronázta.
1521. augusztus 27-én a Nándorfehérvárt ostromló törökök aknászainak sikerült felrobbantani a vár legerősebb pontját, a Kőles (Nyebojsza) nevű tornyot. Ezt követően indult meg a vár ellen az oszmánok harmadik rohama. A várvédők az itt támadt harcban szenvedték el a legnagyobb emberveszteségeket. A fellépő élelmiszer- és hadianyaghiány és a maroknyi, életben maradt védők(már csak 72 katona maradt életben) száma arra késztette Oláh Balázs várkapitányt, hogy tárgyaljon a vár feladásáról. Mivel felmentő hadak nem jöttek, ezért Oláh Balázs a szabad elvonulás fejében – két nappal később, augusztus 29-én – megadta magát.
1848. augusztus 27-én az osztrák kormány emlékiratot juttat el az uralkodóhoz. Ebben emlékeztették V. Ferdinándot, hogy az önálló magyar pénz- és hadügyminisztérium felállítása törvénytelen, mert ellent mond a Pragmatica Sanctiónak, ezért meg kell szüntetni. Ugyanezen a napon a minisztertanács határozatot hozott, amelyben javasolta, hogy a magyar korona felségjogainak fenntartása mellett ismerjék el Horvátország teljes autonómiáját. Szintén ezen a napon történt, hogy Mészáros Lázás hadügyminiszter visszatért a déli táborba, hogy a lemondott Berchtold altábornagy helyett átvegye a főparancsnokságot.
1915. augusztus 27-én Románia hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának, Brătianu elküldött hadüzenetében azt írta, hogy „elnyomott erdélyi testvéreik felszabadításáért” indul harcba a román hadsereg. Augusztus 27-én éjszaka a román csapatok egyszerre kezdték meg a támadást az összes erdélyi szoros ellen. Hamar letörték a határőrök ellenállását. Csak a Vöröstoronyi- és a Tömösi-szorosban védekező – jórészt székelyekből álló – 82. hadosztály, tudta feltartóztatni egy ideig a román támadást.
Évfordulók augusztus 26-án
1278. augusztus 26-án I. (Habsburg) Rudolf német király és IV. (Kun) László magyar király hadai a morvamezei (dürnkruti) csatában legyőzték II. Ottokár cseh uralkodó seregét. A győzelem kivívásában döntő része volt a jobb szárnyat alkotó magyar-kun hadnak, amelyet Csák nembeli Máté nádor vezetett. Ottokát elesett az ütközetben, és ezzel lezárult a Babenberg-örökségért 1246 óta vívott harc. Az örökség pedig megalapozta a Habsburg-ház hatalmát.
1849. augusztus 26-án a munkácsi vár őrsége feladta a várat az oroszoknak. Ugyanezen a napon küldött Haynau két okiratot szárnysegédjével, Andrássy Norbert osztrák őrnaggyal Görgey Artúr számára. Az aradi főhadiszállásról küldött 186/titkos irat arról értesítette Görgeyt, hogy I. Ferenc József kegyelmet adott számára, azonban Magyarországon nem maradhatott. Tartózkodási helyéül egy másik koronaországot, Karintiát jelölte ki, ahová Andrássy őrnagy kíséretében magával vihette családját és poggyászát is.
A parancs szövege:
„Görgey Artúr úrnak
A cs. királyi hadsereg főparancsnoksága 186/titkos
Őfelsége, legkegyelmesebb uram és császárom, vele született legfelsőbb kegyességéből bocsánatot ad önnek. Magyarországon tartózkodnia azonban nem szabad, hanem erre a célra más koronaországot, mégpedig – egyelőre Karintiát jelölik ki, és ön Andrássy cs. kir. őrnagy úr kíséretében haladéktalanul oda fog utazni. Családját és poggyászát magával viheti.
Az aradi főhadiszálláson, 1849. augusztus 26-án
Haynau táborszernagy”
1917-ben ezen a napon született a kalotaszegi Szucsángon Györffy György Széchenyi- és Herder-díjas történész, akadémikus.
Apja Györffy István néprajzkutató volt. 1939-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkara történelem-földrajz szakán végzett. 1940-től az Egyetemi Könyvtár gyakornoka, 1942-44-ben a Teleki Pál Történelemtudományi Intézet tanára, 1945-től a Kelet-európai Tudományos Intézet Néptudományi Intézetének igazgatója, 1949-88-ig az MTA Történelemtudományi Intézetének munkatársa, később főmunkatársa, majd tudományos tanácsadója volt. Fő kutatási területe a magyar őstörténet, az Árpád-kori magyar történelem és történeti földrajz. Főbb művei: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-III., István király és műve, A magyarság keleti elemei, Krónikáink és a magyar őstörténet. 1988-ban Herder-díjat, 1992-ben `példaértékű történészi munkássága elismeréseként` Széchenyi-díjat kapott. 1991-től a Magyar Tudományos Tudományos Akadémia rendes tagja, 1993-tól az Európai Középkori Akadémia tagja volt. Főbb művei: István király és műve; Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza; Diplomata Hungarica antiquissima; Napkelet felfedezése Julianus, Plano Carpini és Rubruk útijelentései; A magyarok elődeiről és a honfoglalásról.
1970-ben augusztus 26-án vette kezdetét a Wigth-szigeti pop fesztivál, ahol számos neves zenekar, mint The Who, The Doors, Ten Years After, Emerson, Lake & Palmer mellett utoljára hallhatta a közönség élőben Jimi Hendrixet.
A fesztivált az East Afton Farm-on tartották meg, ahol nagyjából 600 ezer fesztiválozó töltött el három napot, mely igazi horror lehetett a csöppnyi terület alig 100 ezer lakójának. Hendrix utolsó élő koncertje mellett így a világ legnagyobb fesztiválja címet is magáénak tudhatja. Talán ezért is különleges az a videó, melyet a helyszínen készítettek ’70-ben egy super8-as kamerával, amelyen megörökítették a helyszínt, s a hangulat egy aprócska töredékét az utókor számára.
Évfordulók augusztus 25-én
1629. augusztus 25-én született Gyöngyösi István. Gondos neveltetésének köszönhetően fiatalon táblabírává, később alispánná nevezték ki, de volt országgyűlési képviselő is. Wesselényi nádor, majd Széchy Mária titkára volt. Gyanúba keveredett az összeesküvés kapcsán, emiatt bebörtönözték, de sikerült magát tisztáznia. 1693-ban vonult nyugalomba, attól fogva csak a költészetnek élt. Igen népszerű volt, a magyar Ovidiusnak nevezték. Legismertebb műve a korábbi úrnőjéről szóló verses elbeszélés, melynek már a címe is megérdemli, hogy megismerjük: Mársal Társalkodó Murányi Venus Avagy Annak Emlékezete. Miképpen a Mélt. gróff Hadadi Veselenyi Ferencz Magyarország Palatinussa, akkor Füleki Fő Kapitány, a Tekintetes es Nags Gróff Rimai Szetsi Maria Aszszonnyal jövendőbéli házasságokról való titkos végzése által tsudálatosképpen meg-vötte a Hires Muranyi Varat.
Írt Kemény János erdélyi fejedelemről, Aeneas királyról, Thököly Imre és Zrínyi Ilona házasságáról. Mivel utóbbiak honlapunkon is szerepelnek - Zrínyi Ilona az Újkor-Történelmi személyek menüben, Fehér liliom fekete gyászban címmel, Thököly Erdély fejedelmei között - a róluk szóló verses elbeszélésből rövid ízelítőt kínálunk Ráadás-Idézetek és versek menüpontban.
1648. augusztus 25-én halt meg Kalazanci Szent József a piarista rend alapítója. A piaristák - magyarul kegyesrendiek - tanítórendet alkotnak; jelmondatuk "Pietas et litterne" vagyis "Kegyesség és tudomány". Hirdették a szegény gyermekek ingyenes oktatását, módszerük volt az anyanyelvű tanítás. Nemcsak katolikusokat fogadtak be, hanem más keresztény hitüeket is. Magyarországra 1642-ben jöttek, attól fogva többfelé alapítottak alsó iskolákat és gimnáziumokat. Önálló magyar tartományuk 1721-ben jött létre. Sok neves személyiség volt tanítványuk, többek között Széchenyi István, Mészáros Lázár, Katona József, Vörösmarty, Petőfi, Szerb Antal, Pilinszky János, de ők indítottak útjára két Nobel-díjasunkat (bár mindketten Amerikában érték el sikerüket!), Hevesy Györgyöt és Oláh Györgyöt. Kalazanci Józsefet 1767-ben XIII. Kelemen pápa avatta szentté.
1977. augusztus 25-én halt meg Kós Károly építész, festő, költő, író, néprajztudós, tanár és még sok más hivatás értője, alkotója. Erdélyi szász család gyermeke volt (eredeti neve Kosch). Trianon után feladta jó megélhetést nyújtó budapesti állását, s bár tudta hogy nélkülözés vár rá és családjára, haza költözött, hogy az erdélyi magyarság politikai, kultúrális és szellemi életének egyik szervezője legyen. Széleskörű tevékenysége mellett könyveket írt; Varjú - nemzetség c. kitűnő regénye Bethlen Gábor korában játszódik, de történelmi drámát is írt Budai Nagy Antalról. Rendkívül sokoldalú alkotó volt. 93 évet élt.
Évfordulók augusztus 24-én
79. augusztus 24-én kezdődött az ókor egyik legsúlyosabb katasztrófája, a Vezúv kitörése, amely elpusztította Pompejit, Herculaneumot és Stabiaet. Az eseményről ifjabb Plinius adott részletes leírást. A XVIII. sz.-ban megindult ásatások csodálatosan épen maradt emlékeket szabadítottak ki a láva- és hamuréteg alól. A feltárások betekintést adnak az ókori rómaiak mindennapjaiba.
1572. augusztus 24-ére virradó éjszakán IX. Károly - a kortársak szerint az anyakirályné, Medici Katalin - utasítására lemészároltak számos Párizsban tartózkodó hugenottát (francia kálvinistákat). A tömeggyilkosságra úgy kerülhetett sor, hogy a protestáns Navarrai Henrik és a király nővérének esküvőjére nagy számban jelentek meg gazdag és befolyásos hugenották, bízva a király türelmi rendeleteiben - melyeket az négy nappal későbbi Deklarációjában álságosan megerősített, mondván mindig is szándékában állt megőrizni és betartani azokat. A gyilkosságsorozat vidékre is kiterjedt. Az áldozatok száma ismeretlen, becslések szerint Párizsban 5000, összességében akár 30 ezerre is tehető az áldozatok száma.
1838. augusztus 24-én halt meg Kölcsey Ferenc a Himnusz költője, a reformkor egyik legjelentősebb egyénisége.
Kölcsey Ferenc élete és végrendeletének története címmel Topor István tanulmánya olvasható honlapunk Újkor - Történelmi személyek menüjében.
1950. augusztus 24-én halt meg Ernst Wiechert német író, akit fennhangon hírdetett náciellenessége miatt vittek koncentrációs táborba. Az átélt borzalmakról az elsők között számolt be 1945-ben megjelent Halálerdő c. könyvében.
1991. augusztus 24-én az ukrán parlament kinyilvánította Ukrajna függetlenségét, melyet népszavazás is megerősített. Azóta augusztus 24-e Ukrajna nemzeti ünnepe.
Évfordulók augusztus 23-án
476. augusztus 23-án a germán Odoakert Róma királyává kiáltja ki a főleg germánokból álló római sereg. Ezzel - és az utolsó császár, a tizenöt éves Romulus Augustulus bukásával - végleg széthullik a Nyugat-Római Birodalom. Odoaker uralmának a később Nagynak nevezett keleti gót Theodorik vetett véget, miután Itáliába betörve legyőzte a királyt. Egyezséget kötöttek ugyan, de 493-ban egy lakoma során Theodorik meggyilkoltatta az ellenlábasának vélt Odoakert.
1858. augusztus 23-án halt meg Reguly Antal nyelvész, etnográfus, Zirc szülötte ( a város méltó emléket állított neki az apátság épületében, a Reguly Antal Műemlékkönyvtárban. Minden arra járónak ajánlom megtekintését!). A finnugor népek világát kutatta a magyar nyelvvel való rokonság megfejtése érdekében. Sok viszontagság árán jutott el a finnek, lappok, votjákok, vogulok, baskirok és csuvasok közé, a török-csuvas nyelvet is tanulmányozva. Nagyon értékes nyelvészeti és néprajzi anyagot gyűjtött, amit korai halála miatt ő maga már nem dolgozhatott föl. Csak 39 évet élt.
1940. augusztus 23-án nyitották meg a zalai olajmező I. számú kútját Lovásziban, amely az ország kőolajtermelésének közel 70%-át adta. A mező jelentős szerepet játszott a II. világháború végóráinak magyarországi pusztításaiban, ugyanis ez volt a németek utolsó olajforrása, amit bármi áron meg akartak tartani.
1989. augusztus 23-án mintegy 650 km hosszú élőlánccal 2 milliónyi baltikumi szovjet állampolgár emlékezett meg a Hitler és Sztálin közötti megnemtámadási szerződésről ( közismert nevén a Molotov-Ribbentropp paktumról ). A tüntetők visszakövetelték elorzott függetlenségüket, a követelést a Szovjetunió vezetése akkor még mereven elutasította. A függetlenséget Litvánia 1990. 03. 11-én, Lettország 1990. 05. 04-én, Észtország 1991. 08. 20-án nyerte el.
Évfordulók augusztus 22-én
1831. augusztus 22-én halt meg Kazinczy Ferenc a felvilágosodáskori magyar irodalmi élet és a nyelvújítás vezéralakja. Klasszikusokat - Shakespeare-t, Moliere-t, stb. - fordított magyar színházak számára. Versei örök értéket képviselnek, ő honosította meg a szonettet költészetünkben. Kolerajárvány áldozata lett.
1864. augusztus 22-én hagyta jóvá a Vöröskereszt létrehozását a Genfi Egyezmény. A szervezet alapítója Henri Dunant svájci üzletember, aki 1859-ben a solferinói ütközet szemtanújaként látta, hogy az áldozatok jó része megmenthető lett volna, ha időben elsősegélyhez, illetve orvosi ellátáshoz jutnak. Dunant 1888-ban Randal Cremer pacifista brit parlamenti képviselővel, aki az 1903-as Nobel-békedíj kitüntetettje volt, megalapította az Interparlamentáris Uniót, mely a háborús viszályok békés elintézését lett volna hivatott szolgálni.
1929. augusztus 22-én tartották a Magyarok I. Világkongresszusát Budapesten. A szervezet a világ különböző országaiba, illetve a trianoni utódállamokba került magyarság összefogására jött létre. Az első találkozón közel 750 küldött vett részt, a másodikat 1938-ban tartották, ekkor hozták létre a Magyarok Világszövetségét.
1949. augusztus 22-én született Dávid Géza történész, turkológus. A magyarországi török hódoltság népesedés-, gazdaság- és közigazgatás - történetével foglalkozik. Kutatási területe még az Oszmán Birodalom története, jelentős forráskiadói szerepe is. Több, a témával foglalkozó társaság tagja, alelnöke, elnöke, a Török Köztársaság Becsületrendjének kitüntetettje.
Évfordulók augusztus 21-én
1541-ben ezen a napon mentették fel a török és magyar csapatok a Wilhelm von Roggendorf által ostromlott Budát.
Roggendorff tábornok csapatai az elhúzódó ostrom miatt demoralizálódtak, ezért a a tábornok az augusztus 21-i haditanácson, I. Ferdinánd király hozzájárulásának bevárása nélkül, elrendelte az azonnali táborbontást s még aznap éjjel az egész Habsburg-hadsereg a pesti oldalra vonult át. Perényi Péter valamilyen ürüggyel megszökött a táborból. Ekkor az egész hadsereg és vezérkara megzavarodott és futáshoz készülődött. A sereg hajókkal is igyekezett át a túlsó partra
A várbeliek is és a törökök is észrevették a mozgolódást. A törökök azonnal rajtaütöttek a táboron és az átkelő hajókon. A Duna partján igen heves csata keletkezett ágyúzással, puskatűzzel, és kézifegyveres harccal. A török hajók is sok német hajót támadtak meg és süllyesztettek el.
Végül 7 ezer németet lekaszaboltak és az egész hadfelszerelés török kézre került. A menekülők hajókon jutottak vissza legnagyobb számban német erősségekbe. Maga Roggendorf is megsebesült és néhány nap múlva Komáromban meghalt.
A gazdag hadizsákmányra a budaváriak tették rá a kezüket: 36-40 ágyú, 2 nagy faltörő mozsár, 50 hordó lőpor, s a teljes tábori felszerelés sorakozott a véresen szerzett új hadifelszerelésben.
1951. augusztus 21-e óta Hawaii az Amerikai Egyesült Államok 50. tagállama.
2007. augusztus 21-én hunyt el Lakatos Menyhért roma származású József Attila-díjas magyar író.
1926-ban született a Békés megyei Vésztőn, ahogy ők nevezték maguk között a cigány-Párizsban, a putrik világában. Édesanyja konokságának köszönheti a könyvek szeretetét.
1954-ben a nagykőrösi népi kollégium általános mérnöki szakán végzett és a szeghalmi járási tanács, igazgatási osztályvezetője lett. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársa. 1973-tól szabadfoglalkozású író.
1988-tól a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnökévé választották, de számos más magyarországi cigány társadalmi és kulturális szervezetben tevékenykedett. Innentől számos írása jelent meg folyóiratokban. Lakatos Menyhért több mindenben megmutatta tehetségét, de az írásban tudott igazán kiteljesedni.
Több jelentős művét ismerheti az olvasóközönség: Füstös képek (regény, 1975), Angárka és Busladarfi (mesék, 1978), A hét szakállas farkas (mese, 1979), A hosszú éjszakák meséi, A paramisák ivadékai (kisregény, 1979), Az öreg fazék titka (mesék, 1981), Akik élni akartak (regény, 1982), A titok (elbeszélések, mesék, 1998), Tenyérből mondjak jövendőt, Csandra szekere.
A Füstös képek című regényben hitelesen mutatja be a cigányok életét – e szöveg teremtette meg Lakatos Menyhért irodalmi hírnevét. Benne drámai feszültséggel ábrázolja a romák mindennapjait, hogy küzdenek meg az irántuk érzett gyűlölettel, az éhséggel, a szegénységgel, a hideggel.
Évfordulók augusztus 20-án
1083. augusztus 20-án Magyarország államalapító és egyházszervező első királyát, I. Istvánt szentté avatták a székesfehérvári Bazilikában.
István szentté avatásáról egyedül Hartvik püspök legendája őrzött meg tudósítást. Eszerint László király háromnapi böjtöt hirdetett. „Három napon át bajlódtak [István] szent testének kiemelésével, azt a helyéről elmozdítani semmi módon nem volt lehetséges. Az idő tájt ugyanis a bűnök odáig vezettek, hogy az említett László király és fivére, Salamon között súlyos nézeteltérés támadt, amely miatt Salamont elfogták és börtönbe zárták. Amint tehát a holttest kiemelésével hasztalan próbálkoztak, egy Karitas nevezetű asszonyszemély, aki a bökénysomlyói Szent Üdvözítő-templom melletti zárda lakója volt, s akinek életét az akkori közvélemény igen jelesnek tartotta, égi kinyilatkoztatásban részesülvén tudtára adta a királynak, hogy fáradozásuk hiábavaló; a szent király földi maradványait át nem szállíthatják addig, amíg Salamont a börtön rabságából ki nem eresztik, s a szabadság kegyelmét meg nem kapja. Kiengedték azért amazt a börtönből, és ismételten háromnapos böjtöt tartottak. Amikor a harmadik napon odaléptek, hogy a szent maradványokat elvigyék, a sír fölé helyezett hatalmas sziklát oly játszi könnyedséggel tudták eltávolítani onnét, mintha nem is lett volna súlya azelőtt. A harmadnapi vecsernye végeztével azután valamennyien várva várták az isteni irgalom jótéteményeit a szent férfiú érdemeiért, és Krisztus nyomban meg is látogatta népét: a szent hajlékot teljes terjedelmében elárasztották a mennyből küldött csodajelek.”
A betegek gyógyulásán kívül az is az égi jelek közé tartozott, hogy amikor „eltávolították a padlózatból kiemelkedő márványtáblát, és miután lejutottak a sírboltba, felnyitásakor olyan édes illatáradat borított el minden körötte állót, hogy úgy érezték, az Úr paradicsoma gyönyörűségeinek kellős közepébe csöppentek”.
Az 1083. augusztus 20-án történt ünnepi aktuson a csontokat „patyolat tiszta lenvászonba szedegették”, de a király jobbján viselt gyűrűt nem találták. Ezt követően Merkur, a székesfehérvári egyház kincstárának őre egy fehér ruhába öltözött ifjútól összehajtogatott kendőt kapott megőrzésre, amely István kezét tartalmazta teljes épségben a gyűrűvel együtt. Egy XII. századi oklevél szerint viszont Merkur már 1083 előtt ellopta a karereklyét, amelyet a mai közvélekedés a Budapesten őrzött Szent Jobbal tart azonosnak. A Szent Jobb testtől való különválásának valós története sohasem lesz egyértelműen tisztázható, mint ahogy semmi remény nincs arra sem, hogy István földi maradványait az utóbb feldúlt székesfehérvári királysírok egymásra hányt csontjaiból valaha is biztonsággal el lehessen különíteni.
1563. augusztus 20-án kezdődik az I. Ferdinánd által összehívott pozsonyi országgyűlés. A rendek által törvénybe iktatott törvényeket az uralkodó november 13-án szentesítette. A legfontosabb törvények: legalább kétévenként legyen országgyűlés; a végvárak parancsnokságát ne bízzák idegen kapitányokra; a városokba menekült nemesek viseljék polgárok módjára a városi terheket; tilos a töröknek fegyvert eladni.
1608. augusztus 20-án Mátyás főherceg nevében báró Illésházy István, Báthori Gábor erdélyi fejedelem nevében pedig Imrefi János szövetséget kötött Kassán. Ebben a fejedelem kötelezte magát, hogy Erdélyt nem idegeníti el a koronától, és ha kell, haddal segíti a királyságot mindenki ellen, kivéve a törököt. A Bocskai István életére átengedett felső-magyarországi területekre nem tartott igényt, viszont megkapta Nagybányát. A szerződés azt is rögzítette, hogy a hajdúk Kálló vára helyett az ugyancsak Szabolcs megyei Nádudvart, illetve Csegét kapják meg azonos jogokkal.
Évfordulók augusztus 19-én
1691. augusztus 19-én a szalánkeméni csatában a Szent Liga seregei Badeni Lajos őrgróf fővezérsége alatt döntő vereséget mértek a törökökre.
Ebben az ütközetben aratta élete legnagyobb győzelmét Badeni Lajos. 80 000 fős seregével szétverte Köprülü Musztafa nagyvezír 100 000 főnyi hadseregét. A törökök vesztesége mintegy 20.000 főre tehető, a csatában maga a nagyvezír is elesett. A Liga vesztesége is roppant nagy volt, vagy 7000 embert, köztük 300 tisztet vesztettek. Itt ölték meg, a császári oldalon harcoló Zrínyi Ádámot, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós fiát. Lipót császár elismerése jeléül Badeni Lajosnak a General-Liutenant (a császárt helyettesítő fővezér) címet és Győr kormányzóságát adta. A spanyol király pedig később a törökellenes harcokban nyújtott parancsnoki teljesítményéért az Aranygyapjas renddel tüntette ki.
1869-ben ezen a napon Ferenc József rendelte a katonai határőrvidék különállásának megszüntetését, a polgári közigazgatás bevezetését és a határőrvidék bekebelezését Magyar-, illetve Horvátország területébe. A rendelkezés végrehajtására az 1870-es években fokozatosan került sor.
1989. augusztus 19-én rendezték meg a Fertő-tó mellett az úgynevezett páneurópai pikniket.
A páneurópai piknik, egy osztrák-magyar határ menti baráti találkozó gondolata 1989 júniusában, a Habsburg Ottó debreceni előadását követő vacsorán a Mészáros Ferenc fejében fogalmazódott meg. Az ötletet a helyi MDF elnöksége is támogatta, egyben javasolták, hogy abba vonják be a Martonvásáron szervezett "Sorsközösség Tábor" résztvevőit is. A páneurópai piknik a tábor augusztus 20-i programzáró rendezvénye lett volna Fertőrákoson, védnöknek Pozsgay Imrét és Habsburg Ottót kérték fel, s felvették a kapcsolatot a Soproni Ellenzéki Kerekasztallal. Az emblémát, a szögesdrótot átszakító fehér galambot Varga Ákos grafikus készítette.
A határok nélküli Európa mielőbbi létrejöttét, a közös európaiság kialakulását szorgalmazó augusztus 19-i találkozó alkalmából Ausztria és Magyarország is beleegyezett, hogy háromórányi időtartamra szimbolikusan megnyissanak egy határátkelőt Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland) és Sopronkőhida között. A szögesdrót szimbolikus átvágását a Páneurópai Unió főtitkára, Walburga Habsburg Douglas végezte, majd egy magyar küldöttség átment a határ osztrák oldalára. Itt jelképesen kaput nyitottak, majd a delegáció a szabad határon át osztrák polgárokkal együtt érkezett vissza a népünnepség színhelyére. Ezután hangzott el Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselője, a Páneurópai Unió elnöke és Pozsgay Imre államminiszter üzenete és a találkozót rendező Magyar Demokrata Fórum és Páneurópai Unió felhívása.
Az ideiglenes határnyitást kihasználva több száz keletnémet állampolgár rohant át Ausztriába, hogy onnan az NSZK-ba távozzon. A határőrök tanácstalanul nézték az eseményt, és mivel nem kaptak sem a megállításra, sem a az átengedésre utasítást, a helyi parancsnok – nem kevés bátorságról téve bizonyságot - megtiltotta az akkor még érvényben lévő fegyverhasználatot, s így a felszabadult ünneplés nem fordult tragédiába. Egy hónappal később, szeptember 11-én hivatalosan is megnyílt a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt.
Évfordulók augusztus 18-án
1895. augusztus 18-án királyi rendelet alapján Budapesten létrejött a Báró Eötvös József Collegium, mint a középiskolai tanárjelöltek tudományos nevelésére szolgáló bentlakásos állami intézmény.
A Collegiumot báró Eötvös Loránd alapította a párizsi École Normale Superieure mintájára, s az ő édesapjáról nevezték el a tanárképző főiskolai kollégiumot. A Collegium első igazgatója Bartoniek Géza fizikus volt, első kurátora pedig az alapító Eötvös Loránd. Eötvös tanári pályáján nagyon hamar felfigyelt arra, hogy megfelelő anyagi javak hiányában nagyon sok tehetséges és szorgalmas növendéke volt kénytelen abbahagyni tanulmányait. Ezen a jelenségen kívánt segíteni, amikor minisztersége idején megalapította a később nagyhírűvé vált tudományos nevelőintézetet. A kollégium keretén belül a középiskolai tanárjelöltek kiváló szaktanárok vezetésével az önálló tudományos munkát elősegítő és fejlesztő szemináriumi képzést kaptak. A szegénysorsú diákok tanulmányainak elősegítése érdekében a kollégium 100 férőhelyéből 30 ingyenes volt.
Az Eötvös kollégium az elkövetkező évtizedekben nagyon sok kiváló kutatót és pedagógust nevelt az országnak. 1895-ben Eötvös tanácsára Semsey Andor, a magyar tudományos élet nagy mecénása ösztöndíjat alapított, melyet olyan fiatal diplomásoknak ítéltek oda, akik kizárólag tudományos munkával kívántak foglalkozni.
1938-ban ezen a napon alakult meg Budapesten a Magyarok II. Világkongresszusán a Magyarok Világszövetsége.
Kezdeti célkitűzése szerint azért, hogy támogassanak „minden olyan munkát, amely arra irányul, hogy a külföldön élő magyarok között a magyar nyelvet és kultúrát megőrizze és fejlessze, az összetartást ápolja az óhaza és a külföldi magyarság között kapcsolatokat erősbítse, a külföldi magyarok életét és a külföldön elért eredményeit állandóan figyelemmel kísérje”. A két világháború között főleg a jobboldali politikai beállítottságú és az egyházhoz hű köröket támogatta.
A II. világháború után főleg a nyugati emigrációval való kapcsolattartás volt a feladata.
A Magyarok Világszövetségének újjászületése Csoóri Sándor elnöksége alatt következett be (1991–2000). 1992-ben az MVSZ szervezésében került sor a Magyarok III. Világtalálkozójára, ahol Csoóri Sándor javaslatot tett a Duna Televízió létrehozására. A Duna TV 1992. december 24-én megkezdte sugárzását.
2000-ben megválasztott elnöke Patrubány Miklós, aki alatt a szervezet 2004 nyarán népszavazást kezdeményezett a határon túli magyarok számára kedvezményesen megadandó magyar állampolgárság érdekében.
1983. augusztus 18-án a budapesti Városliget szánkódombján bemutatták a Szörényi Levente - Bródy János István, a király című rockoperáját, amelynek szövegkönyve Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készült
A szerzőpárost már a hetvenes évektől foglalkoztatta Atilla hun király, illetve a magyar államalapítás kora. Közös művük alapjául végül Boldizsár darabját választották. A rockopera négy jól elkülöníthető részben - Az örökség, Esztergom, Koppány vezér, István, a király - dolgozta fel a Géza fejedelem halála utáni időszakot, István és Koppány hatalmi harcát.
A történetet Nemeskürty Istvánnal, a Mafilm Budapest Stúdió akkori vezetőjével történt magállapodás értelmében filmen akarták feldolgozni. A városligeti bemutatót csak nyilvános forgatásnak szánták, de a hatalmas érdeklődés miatt ez lett az elsődleges produkció. Mivel augusztus 20. akkoriban hivatalosan az új kenyér ünnepe és az alkotmány napja volt, a darab rendezőjének, Koltay Gábornak kellett közbenjárnia Maróthy Lászlónál, az MSZMP budapesti bizottságának első titkáránál, hogy engedélyezzék az előadásokat.
Végül 1983. augusztus 18. és 28. között hét alkalommal, összesen százezer néző előtt mutatták be a népzenei elemeket és az egyházi gregorián zenét a populáris zenével ötvöző művet. Az István, a király a hazai színházi gyakorlatban is áttörést jelentett, hiszen a színészek - Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter és Balázsovits Lajos - mellett főszerepet kaptak a rock élet nagyjai is - Varga Miklós, Vikidál Gyula, Viktor Máté, Nagy Feró, Deák "Bill" Gyula, közülük akkor többen "lázadónak" számítottak. A bemutató helyszíne ekkor kapta a Királydomb nevet és ma már hivatalosan is így nevezik. A műből 1984-ben készült filmet rövid idő alatt másfél millióan látták, a hanganyag megjelent bakelit lemezen, kazettán és CD-n is. Talán nem túlzás, hogy az István, a király hangzóanyaga fellelhető minden 3. családnál.
Évfordulók augusztus 17-én
1599-ben ezen a napon bontotta fel VIII. Kelemen pápa Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem és Mária Krisztierna Habsburg főhercegnő házasságát. A fejedelem 1599-ben kötött házasságot Krisztiernával, mivel azonban a házasságot sohasem hálták el, így végül a pápa felbontotta azt. A dinasztikus házasság zátonyra futása, és botrányosra voltának gyökerére két magyarázat található. Az egyik szerint a kudarc Báthory homoszexualitásában keresendő. Más vélekedés szerint Báthory nem volt homoszexuális. Ifjúkorában elkapott egy nemibetegséget egy prostituálttól, akivel unokatestvére, Báthory Boldizsár révén ismerkedett meg. A betegség miatt impotens lett. Tény, Mária Krisztierna nem volt hajlandó új házasságot kötni, hanem 1607-ben kolostorba vonult.
Ajánlom figyelmükbe Márk Éva Báthory Zsigmondról szóló írását. Megtalálható honlapunk Újkor, Történelmi személyek menüjében.
1849. augusztus 17-én Kossuth Lajos Orsovánál elhagyta Magyarországot és török felségterületre lépett. Augusztus 22-én érkezett meg Vidinbe, ahova követte őt mintegy 5000 menekült is. Az osztrákok és az oroszok határozottan követelték a Portától a menekültek kiadatását. Azok ezt megtagadták, de abba beleegyeztek, hogy egy osztrák megbízott felkeresse a menekülttábort, és hazatérésre bíztassa az ott tartózkodókat. A biztos rábeszélésére 1849 októberének végén a közel 5000 menekültből több mint 3000 visszatért Magyarországra. A többieket a török hatóságok november elején Sumlába költöztették. Az osztrák és orosz diplomácia nyomásra a legveszélyesebbnek ítélt, nem renegát menekülteket 1850. február 15-én Kütahyába internálták, ahova április 12-én érkeztek meg. Kossuthot és kísérőit az ottani laktanya épületében szállásolták el, ahonnan Kossuth később átköltözött abba a 18. századi kétszintes polgári épületbe, amely ma múzeum.
A volt kormányzó az emigrációban kiterjedt levelezést folytatott, politikai leveleket és tanulmányokat írt török államférfiakhoz, az isztambuli angol és más követekhez. Törökül tanult, és tökéletesítette angol nyelvtudását is. Kidolgozta Magyarország új, önkormányzati alapon nyugvó alkotmánytervezetét, amelyben a nemzetiségi kérdések megoldását továbbra is Magyarország területi érintetlenségéhez kötötte.
1851. augusztus 22-én hivatalosan közölték Kossuthtal, hogy elhagyhatja Törökországot. Szeptember elsején indult el Kütahyából, Angliába, majd Amerikába utazott, hogy a magyar ügy mellé állítsa a közvéleményt. Végül Torinóban telepedett le, ahonnan Magyarország függetlenségének kivívása érdekében tevékenykedett 1894. március 20-án bekövetkezett haláláig.
1929. augusztus 17-én hunyt el Benedek Elek újságíró, író, "a nagy mesemondó". Benedek Elek, a Székelyföld szülötte 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdővidék egy kicsi falujában, Kisbaconban. Bölcsész tanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Tanárnak készült, de lelke mélyén írói terveket táplált. Újságíró lett, a Budapesti Hírlapnál és más lapoknál.
Benedek Elek Sebesi Jóbbal, székelyudvarhelyi barátjával a korábban gyűjtött népköltészeti alkotásokat Gyulai Pálnak mutatta meg. 1885-ben jelent meg a Székely Tündérország, ami már önállóan megírt népmeséket is tartalmaz. Hat évvel később jelent meg a Székely mesemondó. Az igazi vállalkozás azonban (1894-96) az öt kötetben megjelenő Magyar mese- és mondavilág, ami a millenium ünnepére készült. 1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig a Szabadelvű Párt, majd a Nemzeti Párt képviselője lett. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Élete alkonyán visszatért szülőföldjére, ahol fáradhatatlanul küzdött tovább elképzeléseinek valóra váltásáért. Munka közben érte a halál.
Évfordulók augusztus 16-án
1945. augusztus 16-án XII. Pius pápa – a március 29-én meghalt Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek utódjául – esztergomi érsekké Mindszenty Józsefet nevezte ki.
A kinevezési iratot Grősz József kalocsai érsek, a püspöki kar elnöke szeptember 5-én kapta kézhez és szeptember 8-án személyesen adta át Mindszentynek, aki több napos meditáció után azt elfogadta. A kinevezést szeptember 14-én hirdették ki, a pápa szeptember 16-án közölte a magyar kormánnyal. A kinevezési bulla kelte október 2. Érseki székfoglalója október 7-én volt az esztergomi bazilikában. Székfoglalójában feladatának azt jelölte meg, hogy gondos lelkipásztorként a magyar katolikus egyház kb. 6 milliós hívő közösségének hitét és erkölcsi fölfogását erősítse, tudatosítsa, magasabb szintre emelje.
1946. február 21-én a pápa bíborossá kreálta a római Szent Péter-bazilikában.
1991 augusztusában 16. és 20. között Magyarországra látogatott II. János Pál pápa. Az ötnapos látogatás alatt Paskai László prímáson és a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjain kívül a szentatya többek között Göncz Árpád köztársasági elnökkel, valamint Antall József miniszterelnökkel is találkozott. A pápa egyik beszédében kitért arra is, hogy az immár szabaddá vált katolikus egyház nem követel privilégiumokat, de szüksége van az anyagi eszközök minimumára. A pápa a zsidó hitközség képviselőivel tartott megbeszélésén azt fejtegette, hogy a keresztényeknek és a zsidóknak együtt kell működniük az antiszemitizmus ellen. Az egyetemes katolikus egyház kiemelkedő eseménye volt II. János Pál pápa ökumenikus szellemű debreceni látogatása 1991. augusztus 18-án. A pápa látogatása tovább élénkítette a katolikus hitéletet Debrecenben, és nagyban hozzájárult az ökumenizmus erősödéséhez. A pápa látogatását a Szent Anna-székesegyházban emléktábla örökíti meg, melyet Bosák Nándor megyéspüspök 2001. augusztus 18-án helyezett el.
1938-ban ezen a napon született a Békés megyei Kondoroson Balczó András a magyar öttusasport történetének legnagyobb alakja, a Nemzet Sportolója.
1963-ban Magglingenben, 1965-ben Lipcsében, 1966-ban Melbourne-ben, 1967-ben Jönköpingben és 1969-ben Budapesten volt egyéni világbajnok. Tizenhat éves volt, amikor Nyíregyházán atlétaként megismerkedett a sporttal. 1958-ban a Csepel SC színeiben kezdett el öttusázni, Benedek Ferenc irányításával. 1963-ban már országos egyéni párbajtőr vívóbajnok volt, 1957-től pedig válogatott öttusázó. Nyolcszor nyert magyar bajnokságot egyéniben, hatszor pedig csapatban. Húsz évesen Aldershotban mutatkozott be a világbajnokságon, majd két esztendővel később a római olimpián az aranyérmes csapat tagja volt.
Elhivatottsága és kivételes tehetsége segítette győzelemre 1960-ban, 1963-ban, 1965-ben, 1966-ban, 1967-ben és 1969-ben is, amikor egyéni világbajnok lett.
A csapatban kétszer, Rómában és Mexikóban lett olimpiai bajnok, Münchenben az egyéni győzelemmel koronázta meg pályafutását. A világbajnokságok során húsz érmet nyert, ebből Az ötszörös csapatvilágbajnok az 1968-as mexikói olimpián a győztes csapat tagja volt, egyéniben ezüstérmet szerzett.
Az 1972-es müncheni olimpián egyéni győzelemmel koronázta meg pályafutását, csapata pedig második lett. 1973-ban visszavonult.
Pályafutásáról Küldetés címmel Kósa Ferenc készített filmet, amely nagy siker volt a mozikban, de az aczéli kultúrpolitikai a „rendszerellenes kritika” miatt három hét után levetette a mozik műsoráról.
Évfordulók augusztus 15-én
1534. augusztus 15-én megalakult a jezsuita rend. Alapítója Loyola Ignác, aki egy szentföldi zarándoklat után szegénységi és szüzességi fogadalmat tett és tetetett társaival. A rend vezetője a generális - az első maga Loyola Ignác - tagjai neki és a pápának feltétlen engedelmességgel tartoztak. Céljuk az ifjúság és a tudatlanok oktatása, a lelkek keresztény hitének növelése prédikációk és lelkigyakorlatok útján, és Isten nagyobb dicsőségének terjesztése. A rend hamarosan jelentős hatalomra tett szert, ami sok uralkodónak, és más katolikus rendeknek egyre kevésbé tetszett. Magyarországon 1767-ben 990 rendtag szolgált 11 missziós állomáson, de XIV. Kelemen pápa eltörölte a rendet. Hazánkban 1774-ben oszlott fel, 1853-ban újra alakult.
A Legyetek jók, ha tudtok című filmben a kiváló Philippe Leroy alakította Szent Ignác szerepét.
1589. augusztus 15-én született Báthory Gábor erdélyi fejedelem. Apja somlyai Báthory István krasznai főispán, a lengyel király Báthory István unokaöccse. Szülei korai halála után ecsedi Báthori István országbíró gyámsága alá került, akinek halálával óriási vagyon birtokosa lett. A Bocskai halála után trónra került Rákóczi Zsigmondot sikerült lemondatnia, így lett húszévesen Erdély fejedelme. Fiatalon lett gyilkosság áldozata. Életéről bővebben honlapunkon olvashatnak.
1761. augusztus 15-én született Genersich János történész, pedagógus, író, történeti művek, tankönyvek, ifjúsági regények szerzője. Jómódú apja az otthoni német után magyar szóra Debrecenbe, szlovákra Felsősajóra (Gömör vármegye) adta, de műveit főleg német nyelven írta.
1914. augusztus 15-én nyitották meg a Panama-csatornát, melynek létrejötte politikai botrányt robbantott ki Franciaországban. A Szueznél érdemeket szerzett Ferdinand Lesseps készítette a költségvetést, de alaposan elszámolta magát. A pénz fogytával minisztereket, képviselőket, állami tisztviselőket vesztegettek meg, hogy bármilyen úton a csatorna befejezéséhez elegendő összeghez jussanak. A panama szó a szélhámosság, sikkasztás, korrupció, csalás, stb. szavak szinonimája lett.
Évfordulók augusztus 14-én
1385. augusztus 14-én Lengyelország és Litvánia megkötötte a krewói szerződést; a perszonálunió létrejöttével az egyesült két ország Kelet-Európa vezető hatalma lett. Első uralkodója a litván nagyfejedelem, II. Ulászló, a lengyel és később magyar Jagelló dinasztia alapítója volt. A fenti szerződés értelmében népével együtt áttért a keresztény hitre, így kaphatta feleségül Nagy Lajos királyunk leányát, az 1997-be szentté avatott Hedviget (lengyelül Jadwigát).
1920. augusztus 14-én írta alá a kisantant első szerződését Belgrádban a jugoszláv és csehszlovák külügyminiszter, melynek lényege Magyarország lehetőség szerinti teljes elszigetelése, amit azonban az új francia kormány nem nézett jó szemmel. A szerződés konkrét témája, hogy bármelyik felet támadná meg Magyarország, a másik a segítségére lesz.
1921. augusztus 14-én kiáltották ki a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság nevű rövid életű államot Pécsett a Tanácsköztársaság néhány vezetője és helyi szocialisták, akik a Horthy-rendszer helyett inkább a délszláv állam fennhatóságát fogadták volna el. Eddigre azonban megszűnt a szerb támogatottság, az antant felszólítására ugyanis a szerb hadsereg megkezdte a kivonulást, Horthy pedig amnesztiát hirdetett a "nyolcnapos köztársaság" tévelygő lakói számára.
1994. augusztus 14-én francia ügynökök Szudánban elfogták Ilich Ramirez Sánchezt, a Sakál néven ismertté vált terroristát. Gazdag, kommunista érzelmű venezuelai bankár fia volt, akiből a 70-es évek leghírhedtebb szélsőbalos terroristája lett. 1997 óta tölti életfogytiglani büntetését francia titkos ügynökök meggyilkolásáért. Csak kevesen tudták, hogy pár évig Magyarországon is élt.
Évfordulók augusztus 13-án
1134. augusztus 13-án halt meg az ortodox egyházakban szentként tisztelt Eiréné bizánci császárné, Szent László királyunk leánya, Piroska.
1818. augusztus 13-án született Haan Lajos lelkész, történetíró. Egy hónapos volt amikor lelkész apját Békéscsabára helyezték, ott nőtt fel, oda is kötődött egész életében. Már gyermekként a múlt érdekelte. " Ha csak tehettem elmulasztottam az iskolát, s ott álltam az ótemplom ajtaja mellett és a templomba járó öregeket faggattam, kérdéseimmel a régi Csabáról tudakozódván " - írta visszaemlékezéseiben. Apja hivatalában régi krónikák és anyakönyvek között kutakodott, élvezve apja értő támogatását. A szabadságharcban tábori lelkészként vett részt. Tudományos munkássága során feldolgozta Békéscsaba történetét, a csabai szlovákság nyelvét, szokásait, népviseletét. Magyar gyülekezetének énekkönyvet szerkesztett, s felkutatta Albrecht Dürer apjának származási helyét (a Gyula melletti Ajtós község). Szívügye volt az oktatás, a szociális ügyek, s mindvégig kiállt magyarok és szlovákok békés egymás mellett élésének ügyéért.
1849. augusztus 13. a világosi fegyverletétel napja. Kossuth augusztus 11-i lemondása után a teljhatalommal felruházott Görgey Világosnál letette a fegyvert Rüdiger orosz tábornok előtt. Harmincezres seregével csak a teljes megsemmisülés, vagy az osztrákok ill. az oroszok előtt való meghódolás jöhetett szóba. Görgey az utóbbi megoldást választotta, hisz Európa két legerősebb katonai hatalmával szemben nem maradt esélye Magyarországnak. S bár az oroszok előtt kapitulált, ez nem nyújtott biztosítékot az osztrák megtorlások ellen.
1961. augusztus 13-án az NDK (Német Demokratikus Köztársaság) különböző fegyveres egységei - összesen 15 000 fő - szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét, ahova később falat építettek, bár Walter Ulbricht államfő június 15-én egy nyugatnémet újságírónőnek úgy nyilatkozott: "Senkinek sincs szándékában falat építeni". A berlini fal hivatalos neve az NDK-ban "Antifasiszta Védősánc" volt, valójában a keletnémetek elvándorlásának megakadályozását szolgálta. A "vasfüggöny" kifejezés Winston Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédében hangzott el először.
Évfordulók augusztus 12-én
1687. augusztus 12-én zajlott a nagyharsányi ( vagy inkább második mohácsi ) csata, melyben a Lotharingiai Károly, II. Miksa bajor választófejedelem és Savoyai Jenő vezette sereg ( a Szent Liga csapatai ) döntő győzelmet arattak Szári Szulejmán nagyvezír serege fölött. A csatát valójában Savoyai Jenő nyerte meg. A Szent Szövetség csapatai párszáz embert vesztettek, míg a törökök - a Karasica mocsaraiban és a Drávában - tízezres veszteséget szenvedtek.
1925. augusztus 12-én született Kassán Farkas Vladimir, az ÁVH egyik vezetője. Elkötelezett kommunista volt, miként apja, Farkas Mihály ( eredeti nevén Lőwy Hermann ) és anyja, Lőwi Regina. Szülei a börtön és a nyomor elől külföldre szöktek, őt nagyanyja nevelte igazi mélynyomorban, egy fáspincében lakva. Később apjának sikerült kivitetnie a Szovjetunióba, ahol a háború idején önkéntesnek jelentkezett és rádiósként szolgált. Hazatérve - túlértékelve rádiós múltját és persze apja befolyása miatt - egyre magasabb beosztásba került. Szerepe volt a koncepciós vádlottak kihallgatásában és néhányuk agyonveretésében, de felelősségét sosem ismerte el. 1956-ban Rajk újratemetése előtt letartóztatták, évekig ült börtönben ( mint apja is ), míg 1960- ban amnesztiával szabadult. Szabadulása után családja és a rendszer is elhagyta. Kistisztviselőként dolgozott nyugdíjazásáig, s kezdett szembenézni múltjával, nyíltan vállalva bűneit. 1990-ben "Nincs mentség" címmel adta ki önéletrajzát. 2002-ben halt meg.
1952. augusztus 12. éjszakáján történt tizenhárom jiddis író, költő, muzsikus és színész kivégzése Sztálin utasítására a Ljubjanka pincéjében. Ugyanekkor tíz "szabotőr" zsidó mérnököt is meggyilkoltak.
Évfordulók augusztus 11-én
1798. augusztus 11-én mutatkozott be Debrecenben a Nemzeti Játékszín Társaság. A Fehér ló szálló udvarán álló szekérszínből kialakított színpadon augusztus 11. és 19. között nyolc előadást tartottak. Az augusztus 11-i első előadáson Kotzebue A szerelem gyermeke című érzékenyjátékát adták elő. Érdekesség, hogy a nyolc előadásból ötnek a szerzője a kor legünnepeltebb szerzője Kotzebue volt, de Kazinczy fordításában augusztus 14-én színre vitték Shakespeare Hamlet című drámáját is.
1849. augusztus 11-én Kossuth Lajos lemondott kormányzóelnöki tisztségről. A hatalmat Görgey Artúr tábornokra ruházta,
Előzmények: az augusztus 9-én Temesvárnál elszenvedett vereség hatására Aradon Kossuth lemondott kormányzóelnöki tisztségéről. A haditanácsban elmondott beszédében így szólt Görgeyhez:
„ A jelen körülmények között a nemzet életének megmentése s jövőjének biztosítása körül csak a hadsereg lévén képes sikeres lépéseket tenni: ezennel a miniszterek többségének indítványára is úgy magam, mint a minisztérium nevében kinyilatkoztatom, hogy a jelen kormány lelép, s addig, míg a nemzet hatósága szerint máskint netalán intézkedendnék, a nemzetgyűlés megbízásából eddig általunk gyakorlott polgári és katonai legfőbb kormányzási hatalmat ezennel tábornok úrra ruházom.
Megvárom tábornok úrtól, s azért Isten, a nemzet és a história előtt felelőssé teszem, hogy ezen hatalmat legjobb tehetsége szerint szegény hazánk nemzeti státuséletének megmentésére, javára s jövőjének biztosítására fordítandja.
Ezennel felhatalmazom önt ma este 8 órától kezdve, amikorra az igazságügyi miniszterhez kinyomatás s kihirdetés végett megküldött s a nemzethez intézett nyilatkozatom, reménylem, meg fog jelenhetni, a kormányzati hatalom gyakorlatára.
Legyen ön híve a hazának, és Isten segítse önnek lépteit.”
1948. augusztus 11-én született Jan Palach filozófia szakos cseh egyetemista, aki 1969. január 16-án élve elégette magát Prága főterén, a Vencel téren a prágai tavasz vérbefojtása ellen tiltakozva. Három nap múlva halt meg.
Tettét még két magyar fiatal követte.
Négy nappal később Bauer Sándor, 17 éves diák a budapesti Nemzeti Múzeum kertjében végzett magával hasonló módon. A testére csavart nemzeti lobogót öntötte le benzinnel, majd felgyújtotta magát. Tudatosan vállalta a mártírszerepet, ahogy levelében írta: „Szeretnék élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek.”
Moyses Márton fiatal erdélyi költő 1970. február 13-án, a brassói kommunista pártház előtt gyújtotta fel magát. A közelben tartózkodó Securitate tagjai rávetették magukat, ezért nem halt meg azonnal, élete utolsó három napjában viszont az orvosi kezelést megtagadták tőle.
Évfordulók augusztus 10-én
1543-ban ezen a napon vonult be a török kézre került Esztergomba I. Szulejmán szultán.
A szultán a szemle során aprólékosan végigmustrálta a megrongált falakat és parancsot adott, hogy amit megrongáltak, mindent javítsanak ki teljesen,. Aztán igen erős, 2876 fős rendelt a várba. Az év végi számadásokból pontosan tudjuk az őrség összetételét. Ezek szerint 500 „vár-katona”, 500 aszab, 100 beslia, 100 gönöllü, 500 janicsár és 1200 martalosz alkotta a várőrséget. A szultán hét szandzsákbégnek adott parancsot, hogy csapataikkal szállják meg az időközben elfoglalt Esztergomot. A szegedi bég lovasságát Esztergom vára alatt, a külsővárosban szállásolták el néhány hétre.Szinán aga a budai kapudán parancsot kapott egy új bástya építésére és a Szent Adalbert székesegyház átrendezésére török dzsámivá. I. Szulejmán szultán Szent Lőrinc ünnepén hálaadó imát mondatott a győzelemért a – sebtében mohamedán istentiszteletre alkalmassá tett – Szent Adalbert székesegyházban.
1664. augusztus 10-én Reninger, az Ahmed Köprülü nagyvezír táborában tartózkodó császári követ, megkötötte a szégyenteljes vasvári békét. Ennek értelmében a Porta megtarthatta Váradot, Érsekújvárt, a Bánságot és négy felső-magyarországi megyét. A Bihar megyei Székelyhidat lerombolták. A császár elismerte a török szultán fennhatóságát Erdély felett. A béke országos felháborodást váltott ki. A kedvezőtlen békekötés miatt Wesselényi Ferenc nádor vezetésével a magyar főnemesség egy része összeesküvést szőtt a Habsburgok ellen.
1825. augusztus 10-én ezen a napon született Baján Türr István magyar szabadsághős, tábornok, olasz királyi altábornagy.
1842-ben beállt katonának az osztrák hadseregbe, Ferenc Károly főherceg ezredébe. Közlegényként kezdte, de hat év múlva, a forradalmak esztendejében már hadnagyként szolgált Radetzky osztrák tábornagy Észak-Itáliában állomásozó seregében. Rokonszenvezett az olasz szabadság ügyével, ezért átszökött a piemonti hadsereghez, ahol egy magyar légió szervezésével és vezetésével bízták meg. Az olasz vereség után a légiót feloszlatták, ekkor Badenbe ment, ahol ezredesként részt vett az ottani szabadságharcban. Ennek leverése után Svájcba menekült, itt érte a világosi fegyverletétel híre, így végül Londonba indult.
Az 1859-ben kitört francia-olasz-osztrák háború hírére Türr az olasz félszigetre sietett. A "marsalai ezrek" egyikeként Garibaldi felkelő seregében hadsegéd, majd a nemzetőrség főfelügyelője, utóbb tábornok lett, Palermo bevétele az ő tanácsai révén sikerült. A győzelmes hadjárat során Garibaldi Nápoly polgári és katonai kormányzójává nevezte ki, altábornagyi rangjában az olasz kormány is megerősítette. A "rendíthetetlen magyar" (L'intrepido Ungherese) Viktor Emánuel király szárnysegédje lett, kényes diplomáciai küldetéseket bíztak rá. 1861-ben megnősült, az egykori bajai iparosinas III. Napóleon francia császár unokahúgát vette feleségül.
Türr a magyar emigráció elismert tekintélye lett, minden Magyarország felszabadítását célzó tervnek részese volt. 1866-ban, a porosz-osztrák háborút eldöntő königgrätzi csata után Belgrádban szervezett csapatot, hogy délről előrenyomulva egyesüljön a Németországból meginduló Klapka-légióval, de e terve az időközben megkötött fegyverszünetek miatt meghiúsult. Türr csak az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés és az általános amnesztia után térhetett haza, de ekkor már távol maradt a politikától.
Ezután inkább a hazai gazdasági és kulturális élet fellendítésén fáradozott. Sokat tett a felnőttoktatás és ismeretterjesztés ügyéért, létrehozta a Központi Népnevelési Kört. Csatornaépítő mérnök és vállalkozó lett, vízrendezési terveket készített. Nagyszabású víziút-fejlesztési programot dolgozott ki, széles körű propagandát fejtett ki a vízgazdálkodás, elsősorban az öntözés és a rizstermesztés érdekében. Tervei közül azonban - a vasúti lobbi erőteljes ellenállása miatt - csak a Ferenc-csatorna valósult meg, továbbá megépítette a baja-bezdáni tápcsatornát és a sztapár-újvidéki Ferenc József-csatornát. Olyan nagyszabású külföldi vállalkozásokban is részt vett, mint a Panama-csatorna előkészítő munkálatai. Az 1880-as években a görög kormánytól engedélyt nyert a korinthoszi csatorna létesítésére és üzemben tartására, de az építkezést már mások fejezték be.
Politikai missziókat is teljesített, fáradozott a francia-olasz, az osztrák-magyar szövetség megszervezésén, jóllehet nem hivatalosan, 1896-ban elnökölt a VII. nemzetközi békekongresszuson, Budapesten. Élére állt kulturális és gazdasági mozgalmaknak, tervezgetett, számolt, beszélt és alkotott a magyar eszme, a magyar közgazdaság fejlődése és jövője érdekében. 1908. május 3-án halt meg Budapesten.
1942. augusztus 10-én született Hajnóczy Péter, a tragikusan fiatalon elhunyt író, akit Mészöly Miklós a „magyar irodalom ködlovag”-jának nevezett. A magyar jakobinus mozgalomban kivégzett Hajnóczy József leszármazottja volt. Esti tagozaton végezte el a gimnáziumot 1962-ben, majd alkalmi munkákból élt. volt ládázó, kabinos, szentképügynök, modell, kazánfűtő, kőműves segéd, betűszedőinas, szénlehordó. A fűtő címmel jelent meg 1975-ben jelent meg első elbeszéléskötete. A Mozgó Világ körül csoportosuló írók közé tartozott. A 70-es évek magyar irodalmának legkarakteresebb fiatal íróegyénisége, aki új elbeszélő technikát honosított meg, visszatérő, fejlődő motívumainak rendszerével elbeszéléseiből szuverén, összefüggő írói világot alkotott. Rövid életútja ellenére teljesnek ható életművet hozott létre. Legjelentősebb műve az 1979-ben megjelent A halál kilovagolt Perzsiából című kisregény. Ezt követte 1981-ben egy újabb kisregény a Jézus menyasszonya.
Évfordulók augusztus 9-én
1803. augusztus 9-én mutatta be működő gőzhajóját a Szajnán Robert Fulton.
Fulton 1800-ban sikertelen tengeralattjáró kísérletét követően ismerkedett össze Livingstonnal, az USA párizsi nagykövetével. Livingston beszélte rá, hogy inkább gőzhajó tervezésével foglalkozzon, mert abban van a jövő. 1802-ben szerződést is kötöttek: Livingston vállalta a költségek biztosítását, minek fejében
Fulton arra kötelezte magát, hogy olyan hajót épít, ami a New York-Albany távolságot legalább 13 km/h -s sebességgel teszi meg.
Fulton először Párizsban próbálkozott a hajó megépítésével, ugyanazon a szigeten, ahol d'Auxiron gróf is néhány évtizeddel korábban. Ez a sziget valamiért nem kedvelte a gőzhajókat. Fulton félkész hajója ugyanis egy vihar következtében szintén elsüllyedt itt. Fulton kimentett a vízből minden menthetőt, és a bemutató napjára, 1803. augusztus 9-ére már el is készült egy másik hajó. A próbaút sikeres volt, mégis visszhangtalan maradt. Még magát Napóleont sem érdekelte a gőzhajó!
1942. augusztus 9-én Auschwitzban kegyetlenül meggyilkolták Edith Stein-t.
Edit 1891. október 12-én született a sziléziai Breslauban (a mai Wroclaw), ortodox zsidó szülők tizenegyedik gyermekeként. 1904-ben elhagyta a judaizmust és ateista lett. Nagy érdeklődéssel fordult a filozófia felé; a Göttingeni Egyetemen Edmund Husserl asszisztense volt, és nála szerzett diplomát.
Nagy hatással volt rá Avilai Szent Teréz önéletrajza. Megtalálta Istent, és 1922. január 1-jén megkeresztelkedett. Ezt követően lemondott asszisztensi állásáról. 1922-1932 között a speyeri domonkos leányiskolában tanított. Keresztségétől kezdve tanítással és könyvek írásával szolgált Istennek. 1933-ban teljesült a vágya: belépett a kölni kármelita monostorba, ahol 1938-ban tett örökfogadalmat. A Keresztről nevezett Teréz Benedikta nevet kapta, s életét a zsidó és a német népért ajánlotta fel. Tudományos munkát végzett, a lelki élet nagyjainak írásait tanulmányozta.
Hazáját a zsidóüldözés miatt elhagyva 1938-ban a hollandiai Echt karmelita kolostorába nyert felvételt. Itt írta meg Keresztes Szent Jánosról szóló, A Kereszt tudománya c. könyvét. A holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet. Az erről szóló körlevelet az összes templomban felolvasták. Válaszként Hitler július 26-án elrendelte Hollandiában az áttért zsidók letartóztatását is. Származása miatt Edithet 1942. augusztus 2-án a németek több nővérrel együtt letartóztatták, és Auschwitzba hurcolták, ahol 1942. augusztus 9-én kegyetlenül kivégezték.
II. János Pál pápa 1987. május 1-én Kölnben avatta boldoggá, s 1998. október 11-én Rómában, a Szent Péter téren iktatta a szentek sorába, és egyben Európa társvédőszentjévé nyilvánította.
1945. augusztus 9-én a Szovjetunió megkezdte a Japán elleni hadműveleteket. Ezzel megkezdődött a második világháború utolsó jelentős hadjárata.
Vaszilevszkij tábornok csapatai, augusztus 9-én, több irányból rohanták le a Japán által megszállt Mandzsúriát. A nyár folyamán a Szovjetunióba beékelődő Mandzsúria körül a Vörös Hadsereg egymillió katonáját három jelentős tömbben csoportosították. A hatalmas bekerítő hadművelet ellen a Jamada Otozó tábornok vezette Kvantung-hadsereg 700 000 katonája és a bábállamok milíciája tehetetlennek bizonyult. A szovjetek, valamint mongol és kínai szövetségeseik néhány nap alatt elfoglalták Csungking, Csicsihar, Mukden és Harbin városokat, majd megszállták Szahalin szigetének déli – addig Japán által birtokolt – részét is. A szovjetek – annak ellenére, hogy Hirohito császár küldöttei augusztus 15-én az U.S.S. Nimitz repülőgép-anyahajó fedélzetén aláírták a feltétlen megadásról szóló szerződést – tovább folytatták a hadműveleteket szeptember 2-ig. Ebben a két hétben került a Szovjetunióhoz a Kuril-szigetsor, melynek hovatartozása máig vitákat gerjeszt Japán és Oroszország között.
Évfordulók augusztus 8-án
1381. augusztus 8-án kötötték meg a torinói békét. Előzmények: a velencei-magyar háború még 1378-ban újult ki. I. Lajos király számíthatott Padova és Genova támogatására. Döntő fordulatot jelentett, amikor a velencei hajóhad Pulánál vereséget szenvedett. A szövetségesek már készen álltak a város elfoglalására, azonban a velencei diplomácia az időhúzás taktikáját választotta, sikerrel. A szövetségesek nem tudtak megegyezni a Köztársaságot sújtó szankciókban, közben a Földközi-tengeren tartózkodó másik hajóhad megérkezett az Adriára, és felmentették a várost. A magyar fél a békekötés mellett foglalt állást, és megállapodás pontjait írásba is foglalták. Egyértelmű, hogy a Magyar Királyság győztesen került ki ebből a küzdelemből. Velence lemondott a dalmát partvidékről, és évente 7000 aranydukát hadisarcot fizet (részletesen szabályozták az átadás módját). A dalmát városok kereskedelmi lehetőségeket is kaptak, de természetesen Velence ügyelt arra, hogy kiváltságaik ne sérüljenek. Dalmácia a 15. század elejéig magyar uralom alatt maradt.
1722. augusztus 8-án pestis járvány következtében Rodostóban elhunyt gróf Esterházy Antal kuruc tábornok.
1704 májusában állt át II. Rákóczi Ferenc oldalára. Előbb a Dunántúlon harcolt, szeptemberben vereséget szenvedett 1706-ban Bottyánnal és Bezerédjvel Stahremberg Miksa császári altábornagy csapatait a fertőmenti és soproni megerősített védvonalból kiverte, sok foglyot és zsákmányt ejtett, s innen Ausztriába ütve Bécs külvárosáig mindent felégetett.
1708-ban bevette és lerombolta Körmend várát, aztán még a tél folyamán a stájer határokra csapott, augusztusban pedig kétszer is berontott Ausztriába, s Bécsig hatolt, maga József császár is alig tudott előle elmenekülni.
1709 elején is szerencsésen harcolt, de Heister már június elején túlerővel betört a Dunántúlra, Palotánál megverte Esterházy Antalt, aki leolvadt seregével télre kelve átkelt a Duna bal partjára, és Érsekújvárba vonult, ahonnan a romhányi ütközet napján kitörve, Pozsonyon túl hatolt, bevette a császáriak récsei erődített állomását.
1710 novemberében Lengyelországba ment, a szatmári béke után a bécsi udvar kirekesztette az amnesztia lehetőségéből. 1717-ben Törökországba ment, s Rodostóba is követte a fejedelmet. Hamvait 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.
1840. augusztus 8-án új, Nemzeti Színház névvel folytatja működését a Pesti Magyar Színház. A Pesti Magyar Színház alapkövét 1835-ben rakták le és 1837. augusztus 22-én meg is nyitotta meg kapuit. Építtetője Zitterbath Mátyás, tervezője Telepi György volt. A színházat Vörösmarty Mihály: Árpád ébredése című előjátékával és Eduard von Schenk: Belizár című operájával nyitották meg. Első igazgatója Bajza József.
Ez volt Pest első, az ország negyedik (Kolozsvár, Miskolc, Balatonfüred után) magyar nyelvű színháza.
Feladata a nemzeti drámairodalom megteremtése mellett a világirodalmi klasszikusok és kortárs külföldi szerzők darabjainak az előadása lett. Ekkor az opera és a drámai tagozat együtt dolgozott, az opera előadásaira a magyarul egyébként nem értő német polgárok is szívesen jártak.
Évfordulók augusztus 7-én
1560. augusztus 7-én született Báthory Erzsébet, Nádasdy Ferenc a török által rettegett "Fekete Bég" felesége. Az özvegységében őt ért horrorisztikus vádakat, ítélet nélküli fogva tartását, "rossz hírét", valószínűleg a hatalmas vagyonára pályázó bécsi udvar és az országnagyok - elsősorban Thurzó György nádor - tevékenységének köszönhette. Életéről hosszabb cikk olvasható honlapunkon.
1876. augusztus 7-én született Mata Hari ( A Fény Szeme ), születési nevén Marghareta Gertrude Zelle. Nagyon fiatalon ment feleségül egy skót tiszthez, akivel Indonéziába költözött. Házasságuk nem volt sikeres, a nő bárkivel kikezdett, az alkoholista férj pedig verte őt. Párizsba kerülve táncosnőként óriási sikereket ért el, főleg mert a hétfátyoltáncot mindig meztelenül fejezte be. Az utókor szemében kémnőként vált ismertté, bár ez inkább csak feltételezés, és bizonyítatlan az is, hogy állítólagos hírei mennyire voltak jelentősek. 1917. február 13-án tartóztatták le, s bár mindvégig tagadott halálra ítélték, és október 15-én kivégezték.
1911. augusztus 7-én született Bibó István a XX. századi demokrácia legnagyobb magyar gondolkodója, jogtudós, politológus, szociológus, történész. Az '56-os forradalom idején Nagy Imre kormányában államminiszter, amiért 1958-ban életfogytiglanra ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult. Főbb művei: A magyar demokrácia válsága; A kelet-európai kisnépek nyomorúsága.
Évfordulók augusztus 6-án
1221. augusztus 6-án halt meg Domingo de Guzmán = Szent Domonkos, a nevét viselő rend megalapítója. Gyermekkorától egyházi pályára készült; egyszerűsége, szerénysége és segítőkészsége nagy tiszteletet váltott ki személye iránt. A pápa az eretnekmozgalmak felszámolását bízta rá. E tevékenysége kezdetén tapasztalta, hogy a hivalkodó külsejű paptársai nem járnak sikerrel az eretnekek között, ezért szegényes öltözékben, hétköznapi szavakkal kezdett prédikálni. Sikereit látva szerzetesrendet alapított, melynek feladatává az eretnekek megtérítését tette, kötelezte rendtársait a szegénység megtartására, arra hogy koldulásból tartsák fenn magukat. Fő hivatásuk a tudományos és a prédikáció lett. A rend gyorsan terjedt, a szerzet női ágát még maga Domonkos alapította, ennek lett tagja a Nyulak szigeti kolostorban IV. Bála leánya, Szent Margit ( életéről Gárdonyi Géza írt regényt Isten rabjai címmel ). Halála közeledtével így búcsúzott a testvérektől: "Három örökséget hagyok rátok: a szeretetet, az alázatosságot és a szegénységet". A magyarországi szerzetesrendekről tanulmány olvasható honlapunkon.
1272. augusztus 6-án halt meg V. István király, IV. Béla fia és utóda. A leírások alapján vadóc volt, tehetséges és törekvő. Tizennyolc évesen megkapta a Dunától keletre eső hatalmas terület igazgatását, ahol önálló uralkodóként lépett föl, sőt apjától független külpolitikát folytatott. Jó hadvezér, bátor katona volt. Leányát, Máriát Károly salernói herceghez adta nőül, e frigyből származtak az Árpádok kihalása után uralkodó Anjouk.
Apja halála után akadálytalanul átvehette a trónt, de a főurak - hogy korlátozhassák hatalmát - elrabolták és Kapronca várába zárták tízéves kisfiát, a későbbi IV. (Kun) Lászlót. A király a vár ostromára készülődött amikor megbetegedett, és harminchárom éves korában meghalt úgy, hogy börtönben tudta trónutódát. A margitszigeti domonkos apácakolostorban temették el.
1566. augusztus 6-án kezdődött Szigetvár ostroma. I. Szulejmán élete utolsó hadjáratára százezres sereggel indult. A várat Zrínyi Miklós védte 4300 katonával és polgárral több, mint egy hónapig, ezalatt azonban a török rommá lőtt mindent. A védők maradéka a belső várba húzódott és két súlyos rohamot is visszavertek, de ekkor a törökök felrobbantották az egyik bástyát, szörnyű tűzvészt okozva. A szeptember 8-i utolsó ostrom kivédésére esélye sem volt a maroknyi életben maradott védőnek, akik a kapitány vezetésével kirohantak az ellenségre, s valamennyien hősi halált haltak. A hosszú ostrom alatt a császári sereg tétlenül várakozott Győrnél, mert csak Bécs védelmére gondoltak.
1881. augusztus 6-án született Alexander Fleming Nobel-díjas orvos, a penicillin felfedezője, milliók életének megmentője.
Évfordulók augusztus 5-én
Augusztus 5. Egyházi ünnep Havas Boldogasszony tiszteletére. A legenda szerint a IV. sz. közepén egy gazdag római patrícius és felesége úgy döntött, hogy vagyonukat Máriának ajánlják föl. Álmukban megjelent a Szent Szűz és azt mondta nekik, hogy templomot építtessenek azon a helyen, amit másnap hó borít. Így is cselekedtek, és fölépült a Havas Boldogasszony bazilika.
1348. augusztus 5-én I. Lajos magyar király a dalmát tengerpart visszaszerzéséért kezdett sikertelen háború után fegyverszünetet kötött Velencével, hogy minden figyelmét Nápolyra fordíthassa, ahol meggyilkolták öccsét, András herceget. A megegyezés egyik haszna volt, hogy hajóval vihette seregét Nápolyba.
1813.augusztus 5-én született Ivar Andreas Aasen norvég költő, nyelvtudós, a norvég művelődéstörténet egyik legnagyobb alakja. Parasztcsalád nyolcadik, korán árvaságra jutott gyermeke volt. Bár sokat kellett dolgoznia a gazdaságban, minden szabad percét olvasással töltötte, amire felfigyelve, a plébános oktatni kezdte. 1841-be ösztöndíjat kapott a norvég nyelv kutatására, s attól fogva élete fő célja az eldánosodott nyelv megújítása lett. Ő alapozta meg a nynorsk - újnorvég - nyelvet, melyet ma kb. egymillió norvég beszél.
1963. augusztus 5-én három atomhatalom - USA, SZU, Nagy-Britannia - aláírta az atomcsend egyezményt. Franciaország és Kína nem csatlakozott a szerződéshez, de beleegyeztek a fegyverzet-ellenőrzésbe. Az enyhülést az előző évi kubai válság okozta stressz hozta meg.
Évfordulók augusztus 4-én
1306. augusztus 4-én halt meg az Árpád-ház kihalását követő hatalmi harcok egyik trónkövetelője, IV. Béla ükunokája, II. Vencel cseh király fia, akit 1301. augusztus 27-én János kalocsai érsek koronázott királlyá a Szent Koronával, László néven. Valamivel korábban az esztergomi érsek viszont Carobertót - a későbbi I. Károlyt koronázta meg, ideiglenes koronával. VIII. Bonifác pápa az Anjou jelöltet támogatta, s a főpapok nem mertek vele szembehelyezkedni, így Vencel - László helyzete egyre bizonytalanabb lett. Apja 1304-ben hazavitte, majd közeli halála után a fiú III. Vencel néven Csehország királya lett. 1305. október 9-én átadta a koronát a harmadik trónkövetelőnek, IV. Béla unokájának (anyja Erzsébet Árpád-házi hercegnő volt), Wittelsbach Ottónak. Ottó nagyapja tiszteletére az V. Béla uralkodói nevet vette fel, de uralma rövid volt és csak az ország kis részére terjedt ki.
III. Vencelt léha, komolytalan ifjúnak írták le, akit nem érdekelt országa sorsa, fiatal cseh nemesekkel múlatta rövidre szabott idejét. A fenti időpontban, vélhetően egyike e fiataloknak egy italozós éjszakán megölte.Vencel - cseh nevén Vaclav - mindössze tizenhat évet élt, s vele kihalt a Premysl-dinasztia.
1859. augusztus 4-én született Knut Hamsun Nobel-díjas norvég író. Megítélése ellentmondásos. VII. Haakon király (1872-1957) Norvégia lelkének nevezte, ugyanakkor szimpatizált a nácizmussal és szorgalmazta norvégiai térhódítását. Nagy tisztelője volt a német kultúrának. Paraszti családban nevelődött, volt tanító, de kőműves is, és még sok mindennel próbálkozott a megélhetésért. Első regénye az Éhség volt, amit remekművek követtek ( Misztériumok, Pan ). A civilizációról azt tartotta, hogy kiöli a lelket a világból, s gyűlölte a demokráciát, mivel az is civilizációs termék. Későbbi műveiben egyre modorosabbá, önmaga utánzójává vált. 1952-ben halt meg.
1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg gazdag, előkelő svéd családban. A jólétet, a biztonságot kockáztatta amikor diplomataként Budapesten minden lehetőséget kihasználva mentett annyi pusztulásra ítélt zsidót, amennyit csak bírt. A Vöröskereszttel, más független államok diplomatáival és magyar segítőkkel összefogva a védett "svéd házakban" a híres Schutzpasst (védlevél) felhasználásával sokezer zsidót mentett meg az elhurcolástól. Önként ment a szovjetekhez, hogy sürgesse a gettók felszabadítását. Letartóztatásáról, későbbi sorsáról és haláláról máig nincs pontos információ.
Évfordulók augusztus 3-án
908. augusztus 3-án a "kalandozó" magyarok Eisenachnál legyőzték Burghard türingiai őrgróf seregét. A sok pusztítással járó hadjárat e döntő csatájában elesett az őrgróf és Rudolf würzburgi püspök.
1492. augusztus 3-án Huelvából három hajóval elindult Kolumbusz Kristóf, hogy az óceánon át eljusson Indiába. A Bahama-szigeteken kötött ki október 12-én, s bár ő nem tudta, "fölfedezte" Amerikát.
1708. augusztus 3-án Trencsénnél vereséget szenvedett a túlerőben lévő kuruc sereg a Siegbert Heister tábornagy vezette császáriaktól. A kudarcot a kurucok többé nem heverték ki, s ezután sokan otthagyták a fejedelem seregét.
1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza. Szerb Antal emberkerülőnek nevezte, akit nem a paraszt, hanem maga a falu: a házak, az állatok, a bogarak és főképp a gyermekek érdekelnek. A szív írója - mondja róla a Magyar Irodalomtörténetben, s bizonyítékul egy versét idézi:
Mikor a földön leány születik,
egy fiúcska álmában mosolyog.
A hamis népieskedést, fiatalkori igen népszerű Göre Gábor könyveit később erősen szégyellte. Szerb az Isten rabjait találta legjobb művének, édesapám az Egri csillagokat. Egy ízben - látva mit olvas - rákérdeztem, miért ezt a könyvet vette elő ismét, azt felelte: mert mindig találok benne valami újat. Főbb művei az említetteken kívül a Láthatatlan ember, az Ida regénye, A lámpás; a két utóbbiból kitűnő filmeket készített a Magyar Televízió.
Évfordulók augusztus 2-án
Kr. e. 216. augusztus 2-án került sor cannae-i csatára. A második pun háború során Hannibál miután rádöbbent, hogy Hispániában nem tudja legyőzni Rómát, váratlanul Itália ellen vonult. Több győzelmet aratott, de a rómaiak sokáig halogatták a döntő összecsapást, melyre végül Cannae-nál csaptak össze a pun hadvezérrel. A római haderő soha nem látott méretű volt, nehéznek bizonyult egységes irányítása, ezért a két konzul naponta váltogatta a parancsnokságot, mely a nevezetes alkalommal Varronak jutott osztályrészül.
Hannibál sikerét egyfelől annak köszönhette, hogy sikerült a soknemzetiségű seregét egységes, összetartó, jól irányítható haderővé szervezni. Másrészt zseniális húzással rendezett visszavonulással csapdába csalta a rómaiakat. az áldozatok száma 60–70.000 között becsülhető. A két konzul közül Paullus is elesett, mellette Róma számos előkelősége is odaveszett.
1919. augusztus 2-án a Peidl Gyula vezette kormány 1. számú kormányrendeletében az ország nevét "Magyar Népköztársaságra" változtatta. Az 1918 őszi államforma visszaállításában megmutatkozott az a törekvés, hogy szakítani kívántak a proletárdiktatúrával, ugyanakkor elleneztek bármilyen jobboldali restaurációt. A pár napban, amely rendelkezésükre állt, ennek megfelelő intézkedéseket hoztak, érvénytelenítve a Tanácsköztársaság számos intézkedését.
1990. augusztus 2-án rohanta le Irak Kuvaitot. Kuvait nem tudott ellenállni az agressziónak, melyet az előző hónapokban komoly viták előztek meg. Az iraki vezetés visszatérő szólama volt, hogy Kuvait tulajdonképpen Irak része. Ehhez jöttek még az iraki-iráni háborúban elszenvedett veszteségek, az újjáépítés nehézségei. Mindazonáltal időről-időre fellángolnak a viták a háború kiváltó okai és következményei körül. Ami biztos, hogy a sikertelen egyeztetések után nemzetközi koalíció vereséget mért Szaddam Huszein csapataira, helyreállította Kuvait függetlenségét, de az iraki diktátor rendszerét, korlátozások mellett, a helyén hagyta.
Évfordulók augusztus 1-én
1474. augusztus 1-jén indult Mátyás király 6 – 8 ezer fős seregével Sziléziába vonult, hogy kivédje a cseh, lengyel és császári seregek várható támadását
1849. augusztus 1-jén zajlott le a „magyar Thermopülai csatának” is nevezett Nyerges-tetői csata. Nyerges-tető az utolsó védhető hely az Ojtozi-szoroson át támadó ellenséges haderőkkel szemben. A Háromszéki-medencét és a Csíki medencét összekötő, 895 méter magas átjáró már a tatár és török betörések idején is számtalan véres ütközet helyszíne volt. 1849. augusztus 1-jén a sokszoros túlerőben lévő, Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok vezette osztrák és orosz csapatokat Tuzson János honvéd alezredes és 200 székely honvédje próbálta megállítani. Véres küzdelemben, többször is visszaverték az ellenséges támadást. Mígnem egy román pásztor a védők hátába vezette az ellenségett. Kányádi Sándor Nyergestető című, 1965-ben írott versében így emlékezett meg a hazáért életüket áldozó honvédekről: „Végül csellel, árulással / délre körülvették őket, / meg nem adta magát székely, / mint a szálfák, kettétörtek. / Elámult az ellenség is / ekkora bátorság láttán, / zászlót hajtva temette el / a hősöket a hegy hátán.”
1944. augusztus 1-jén kezdődött a varsói felkelés, a Harmadik Birodalom által megszállt területek legnagyobb fegyveres felkelése. Az október 2-ig tartó 63 napos egyenlőtlen küzdelemben a lengyel Honi Hadsereg alakulatai harcoltak a megszálló német erőkkel szemben. A lengyel hadsereg katonáit Varsó civil lakossága is segítette. A harc eleinte utcáról utcára zajlott, majd a felkelőknek több fontos épületet, később egész városrészeket (Óváros, Zoliborz, Mokotow) sikerült elfoglalniuk. Az élet-halál harcukat vívó lengyelek küzdelmét a szovjetek szenvtelenül szemlélték. A Visztula túloldalán állomásozó Vörös Hadsereg Sztálin parancsára nem avatkozott a küzdelembe. Az ostromlott és bekerített kerületekből a felkelők a csatornákon át jutottak ki. A német túlerővel azonban nem tarthatták magukat sokáig, így lassan visszavonulásra kényszerültek. A fegyverszünetet október elsején kötötték meg. Az elesett vagy kivégzett katonák száma 18 ezer, míg a civil áldozatoké 180 ezer között mozog. Varsót a felkelés után a földdel tették egyenlővé, épületeinek 80 százaléka megsemmisült.
1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a forintot. Az új, értékálló fizetőeszköz, fontos lépés volt az ország gazdasági stabilizációja felé. Mindehhez azonban szükség volt állami készletek felhalmozására, a bér-és árrendszer reformjára, ami nem kevés megpróbáltatást jelentett a lakosságnak. A forint bevezetését segítette, hogy az amerikai kormány visszaszolgáltatta a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét, a szovjet jóvátételi szállításokat pedig átütemezték.
|
|
