Magyar történelem

Márk Éva: A Hunyadiak kora I.

Az előzmények Nagy Lajosnak fiú utód híján leányát, Máriát fiúsíttatnia kellett, hogy jogilag férfinak számítson. A magyar hatalmi elit elfogadta Lajos javaslatát a 12 éves lány fiúsítására. Apja halálát követően 1382. szeptember 17-én Székesfehérvárott megkoronázták. Ezért is használták rá...

Topor István-Sásdi Tamás: A középkori Magyarország művelődéstörténete

1. Az Árpád-kor Építészet Az államalapítás után hazánkban is meghonosodott a román építészeti stílus, de szinte semmi nem maradt meg mára. A legtöbb nagy építkezést csak írásos emlékeinkben találhatjuk meg, pl. a székesfehérvári háromhajós bazilika, amit Géza alatt kezdtek el építeni...

Márk Éva: Az utolsó Anjouk Magyarországon

„Fiúutód vigasza nélkül” „Az Anjouk rövid uralkodása Magyarországot a jólét és dicsőség oly fokára emelte, aminőt a nemzeti dynastia legfényesebb napjaiban sem ért el.” (Marczali) Ez természetesen a két „nagy”, I. Károly és I. Lajos uralmára értendő, és nem mondható el a folytatásról. Lajos...

Sásdi Tamás: I. (Hunyadi) Mátyás uralkodása

Nándorfehérvár után Hunyadi János halála után elég durva módon éleződtek ki az ellentétek. Idősebb fia, László a családi vagyon mellett a politikai hatalom örökösének is tartotta magát, utóbbira gondolt Cillei Ulrik is. 1456 októberében László megígérte ugyan a királyi várak átadását,...

Sásdi Tamás: A Mohácshoz vezető út (Vázlatos áttekintés)

A királyválasztás Mátyás halála után a hatalmat a királyi tanács vette át, megrendezte az elhunyt székesfehérvári temetését, intézkedett országos ügyekben, és 05.17-re összehívta a királyválasztó országgyűlést Rákos mezejére. A jelöltek között szerepelt Corvin János, Mátyás fia,...

Sásdi Tamás: Luxemburgi Zsigmond uralkodása

A bárók uralma: Lajos trónját Mária örökölte (1382-85), anyja, Erzsébet gyámsága alatt. A trónváltozás súlyos és tartós következményekkel járt. Első ízben fordult elő, hogy a koronát nő viselte, és mind az udvar, mind a nemesség számára kezdettől fogva magától értetődött,...

Topor István: Szerzetesek és szerzetesrendek Magyarországon 4./II.

B) A dominikánusok (Latinul: Ordo Fratrum Praedicatorum) A prédikáló testvéreknek is nevezett rendet a spanyol származású szerzetes, Szent Domonkos (eredeti nevén Domingo de Guzman) alapította. Domonkost életeszményének középpontjában anyagi téren az egyszerűség és a szegénység, míg...

Topor István: Szerzetesek és szerzetesrendek Magyarországon 4./I.

IV. A koldulórendek (mendikásrendek) A XIII. század elejére a pápaság világi hatalmának csúcsára jutott. Ugyanakkor meglehetősen súlyos külső és belső bajokkal küzdött. A keresztes hadjáratok sikertelenségei, az értelmetlenül hozott áldozatok egyre fokozódó elégedetlenségeket szültek....

Márk Éva: A Magyar Királyság és Bizánc kapcsolata a XI. században

Таrtalomjegyzék 1.0. A magyarok és a görögök a X. században 2.0. Szent István államalapítása és viszonya Bizánccal 2.1. A magyar nép megkeresztelkedése 2.2. Szent István külpolitikai kapcsolata Bizánccal 3.0. A Magyar Királyság és Bizánc viszonya a szent király halála...

Topor István: Szerzetesek és szerzetesrendek Magyarországon 1.rész

A KELETI SZERZETESSÉG A baziliták és bazilisszák Hazánk területén már Szent István előtt megjelentek a keleti (bizánci) egyházhoz tartozó szerzetesek. A keleti kereszténységgel való szoros kapcsolatnak egyik legelső bizonyítéka Bulcsu és Gyula konstantinápolyi látogatása és...