A dicsőséges 1848/49-es szabadságharc vérbefojtását követően megkezdődött a megtorlás. Az Aradon ülésező katonai törvényszék Haynau vezetésével a szabadságharc 13 tábornokát halálos ítélettel sújtotta. A végrehajtásra az 1848. október 6-i bécsi forradalom első évfordulóját választották. Reggel fél hatkor golyó általi halállal halt Lázár Vilmos, gróf Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő és Schweidel József. Ezek után következtek kötél általi halálra ítélt tábornokaink, név szerint és sorrendben: Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knezich Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és gróf Vécsey Károly. Ugyanezen a napon hajtották végre a halálos ítéletet Pesten az első felelős magyar kormány miniszterelnökén, Batthyány Lajoson.
Mártírjainkra búcsúszavaikkal emlékezünk.
Batthyány Lajos csak ennyit mondott, mielőtt maga vezényelt tüzet a kivégző osztagnak: „Éljen a haza!”.
Aulich Lajos: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És a halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.”
Damjanich János: „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”
Dessewffy Arisztid: „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok. Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”
Kiss Ernő: „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen szívük és a hazáé az életük.”
Knezich Károly: „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”
Lázár Vilmos: „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sors? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”
Láhner György: „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”
Leiningen-Westerburg Károly: „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”
Nagysándor József: „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”
Poeltenberg Ernő: „Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”
Schweidel József: „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”
Török Ignác: „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgálta.”
Vécsey Károly: „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt”
Topor István