A szarajevói merénylet 100. évfordulója

A szarajevói merénylet 100. évfordulója

100 évvel ezelőtt, június 28-án dördültek el Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban azok a lövések, amelyek halálosan megsebesítették az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot és feleségét Hohenberg Zsófia hercegnőt. A merénylet, amint azt Pollmann Ferenc megállapította, egyedüli helyet foglal el politikai gyilkosságok történetében. Noha az egy hónappal később kirobbant nagy háborúval nincs ok-okozati összefüggés, de az kétségbe vonhatatlan, hogy a trónörököspár meggyilkolása döntően meghatározta a Monarchia és Szerbia viszonyát, amely végül háborúhoz vezetett.

Bosznia-Hercegovina 1878-tól kezdve osztrák igazgatás alatt állt, 1908-ban pedig bekövetkezett az annektálás, azaz a Monarchiához való csatolása. Ettől kezdődően a terület a Balkán puskaporos hordójává vált. A terület bosnyákokból, horvátokból és szerbekből álló lakossága erősen megosztott volt. A muzulmán hitű bosnyákok és
a katolikus horvátok elfogadták Bécs vezetését, viszont a legnagyobb népességet adó szerbek a Szerb Királysággal való egyesülésért indítottak harcot. Ez a csatlakozási törekvés feszültséget eredményezett Belgrád és Bécs között. Az Egyesülés vagy halál nevű titkos szövetség (közismertebb nevén Fekete Kéz) lett a szerbek, horvátok, bosnyákok és szlovének egyesítésével megálmodott nagyszerb állam eszméjének zászlóvivője.

Ferdinánd balkáni politikájában a délszlávoknak csak autonómiát kaptak volna, ezért vált a Fekete Kéz legádázabb ellenfelévé. Kapóra jött számukra a trónörökös június 28-ra tervezett boszniai látogatása. Megkezdődött a merénylet előkészítése. Hét fiatal szerb nacionalistát választottak ki a feladat végrehajtására. Hat boszniai szerb és egy bosnyák muzulmán alkotta a gyilkos kommandót. Mindannyian még fiatalkorúak voltak, csak Gavrilo Princip és Nedeljko Čabrinovič töltötték be a 19. életévüket, de még nem voltak 20 évesek. Ez később perükben fontos volt, mert a nagykorúság határa a 20. életév betöltése volt. Mivel egyikük sem
töltötte be a merénylet időpontjában ezt az életkort, nem lehetett halálos ítélettel sújtani őket.  

Principet és Čabrinovičot a titkos szervezet Belgrádban képezte ki. Itt kapták a revolvereket (négy Browing pisztolyt, tartaléktárakkal), hat bombát (tulajdonképpen átalakított szerb kézigránátokat és ciánkálit, arra az esetre, hogy ne kerüljenek élve elfogásra. Szerb határőrök segítségével juttatták vissza őket a Monarchia
területére. Június elején Szarajevóba érkeztek, ahol csatlakoztak hozzájuk a többiek: Trifko Grabež, Vaso Čubrilovič, Cvijetko Popovič, Danilo Ilič és Muhamed Mehmedbašič. Azonban szinte egyik sem volt kellően felkészült a feladat végrehajtására. Nem rendelkeztek sem megfelelő ismeretekkel, sem megfelelő készségekkel, ezen kívül a bátorság és a határozottság is hiányzott szinte mindegyikőjükből.

A merénylők a helyi sajtónak köszönhetően pontosan ismerték a főherceg szarajevói programját. Így ennek megfelelően osztották meg a feladatokat. Tudták, hogy a laktanyából a városházára jutás az Appel rakparton fog megtörténni. Ez az egyenes útszakasz kiválóan alkalmas a terv végrehajtására. Itt helyezkedtek el egymástól meghatározott távolságra a merénylők. A terroristák helyzetét az is könnyítette, hogy a főherceg testi épségéért felelős egységek alig tettek óvintézkedéseket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Čabrinovič az egyik detektívtől tudta meg, hogy a hat autóból álló konvoj harmadik kocsijában tartózkodik a főherceg és felesége. Néhány perccel féltizenegy előtt haladt el nyitott tetejű autóján a trónörököspár az első merénylő, Mehmedbašič előtt. Azonban sem ő, sem a másodiknak következő Čubrilovič sem lépett akcióba. A harmadik posztot elfoglaló Čabrinovič azonban az alkalmas pillanatban működésbe hozta a gránátot és a kocsi felé dobta. Az azonban a hátrahajtott vászontetőre hullott, onnan pedig az úttestre. A trónörökös autója mögötti autó alatt robbant fel, de komolyabb sérülés nem történt. A merénylő megpróbálta a ciánkálit bevenni, de az hatástalannak bizonyult. Így a Miljacka folyóba ugrott, de azonnal elfogták.
Kevésbé ismert, de kézre kerítésében egy  magyar személynek is szerep jutott, csak úgy mint Princip elfogásában. Erről majd később még lesz szó.

Ferdinánd ezt követően a városházára ment kíséretével. A fogadást követően vita alakult ki a visszautat illetően. A programot úgy módosították, hogy a főherceg a kórházban meg tudja látogatni a sebesült Merizzi alezredest. Az autóoszlop ismét mozgásba lendült, de máig tisztázatlan körülmények között az első két kocsi nem a
módosított útvonalat követte, hanem az eredetit. A trónörökös járművének sofőrje pedig az első két járművet követte. Amikor egy keskeny utcába fordulva a kormányzó, Potiorek tábornok észrevéve a hibát megállította az oszlopot, és parancsot adott a megfordulásra. Ferdinánd automobilja alig három méterre állt meg Princip előtt, aki előrántva pisztolyát két lövést adott le a kocsiban ülőkre. Az újabb kutatások szerint Princip nem célzott, hanem vaktában adott le két lövést. Az első lövés nagy valószínűséggel Zsófia főhercegnőt találta el altestén,
a második a főherceget találta el a nyakán. A sérültekkel az autó Potiorek kormányzó rezidenciájára hajtott, de már addigra mindketten haldokoltak. Előbb Zsófia halt bele a sérülésbe, majd néhány perccel később a trónörökös vérzettel.

Gavrilo Principet a helyszínen elfogták. Mint említettem, a szarajevói gyilkosságnak magyar szemtanúi is voltak. Pollmann Ferenc megemlíti Kritzler Lajos detektívet, akit külön Ferdinánd érkezése előtt küldtek Szarajevóba felettesei. A merényletet követően részt vett a nyomozásban is. A másik magyar Sági (Schreiber) Ervin kadét volt. Nemcsak szemtanúja volt az eseményeknek, de neki is köszönhető, hogy sikerült megakadályozni Princip szökését.

Čabrinovič elfogásának is volt magyar közreműködője. Egy Marossy nevű borbély mester éppen a közelben tartózkodott kisfiával együtt, amikor megpillantotta kezében a bombával a merénylőt. Feléje ugrott, és ez elegendő volt ahhoz, hogy a robbanószerkezet célt tévesszen. Ezt követően a menekülő merénylő után vetette
magát, és abban is szerepe volt, hogy egy rendőr nem lőtte le Čabrinovičot. A borbélynak köszönhető Princip megmenekülése is a lincseléstől. A feldühödött tömeg a diákra vetette magát, de Marossy lélekjelenlétének köszönhetően élve fogták el.

Az összeesküvőket gyorsan sikerült kézre keríteni és bíróság elé állítani. Összesen 25 személy ellen emeltek vádat, 22-re az ügyész halált, a többiekre börtönbüntetést kért. Azonban csak öt személyt ítéltek halálra, de kettejük büntetését életfogytiglanra változtatták. A három főbűnöst: Principet, Čabrinovičot és Grabežt - mivel még nem töltötték be 20. életévüket - húsz év szigorított fegyházra ítélték. 1916-ban Čabrinovič és Grabež tbc-ben elhunyt. Princip két évvel később, 1918. április 28-án ugyanebben a betegségben hunyt el.

Napjainkban a szerbek körében nemzeti hősnek tekintik. Bizonyíték erre, hogy Belgrádban szobrot emelnek tiszteletére. Mai friss hír, hogy az egészalakos, kétméteres bronzszobrot , egy nappal a hivatalos országos megemlékezések előtt már le is leplezték  Kelet-Szarajevóban. Emir Kusturica világhírű filmrendező pedig filmet forgat az életéről, ezzel párhuzamosan pedig nemzetközi kampányt indított a rehabilitálására.

Források:

Heinrich
Jaenecke: A merénylet. GEO Magazin 2014. február. 20 - 31.

Pollmann Ferenc: A szarajevói gyilkosság. 1914. június 28. Rubicon, 2014/4 - 5. 50 - 61.

http://index.hu/kulfold/2014/06/27/szobrot_kap_gavrilo_princip/