Vámos Miklós: Apák könyve

2012.11.02 09:01

Vámos Miklós nevét nem kell bemutatni napjaink olvasójának. Méltán ő az egyik legismertebb kortárs szerző. Ismertségét nem csak könyveinek, hanem televíziós műsorainak is köszönheti, így a Lehetetlen (80 adás után szűnt meg!), a Rögtön, a Rögtön jövök, a 2 ember, az Alexandra Könyvesház támogatásával készült Vámos Klub, és a SZÓSZ című nyelvi vetélkedő sorozat köthető nevéhez.

Számos könyve közül rám a legnagyobb hatást az Apák könyve című regénye tette, amit egy debreceni író-olvasó találkozón sikerült még dedikáltatnom is vele.

Hogy miért ez a családregénye a kedvencem?

Mert magam is három gyermekkel büszkélkedhetek, és tudom mit jelent számomra, számunkra a családunk, a múltunk és a gyökereink.

Az Apák könyve az író szándéka szerint is mérföldkövet jelentett alkotói pályáján, hiszen regényével búcsúzni akart a 20. századtól, amelyben életének nagyobbik felét leélte.

Az Apák könyve műfajilag családregény. A történet tere Magyarországon játszódik. A tizenkét generáció sorsát bemutató cselekmény (ez határozza meg, hogy a regény is 12 fejezetre osztott) a Rákóczi-szabadságharc idején kezdődik. Az 1705. Szent György havában induló események 18. századi elején, a Stern, majd a német eredetű családnévnek később szószerinti magyarra fordításával Csillagra keresztelt família ősapjának, Czuczor Kornélnak kálváriájával indul. hogyan is élte túl falujának feldúlását, hogyan lett ő az egyetlen túlélő. Az ő feljegyzéseivel indul az a családkrónika, amelyhez a későbbi nemzedékek férfijai, apái hozzáírják a maguk családjának történeteit. Az ő szemükön, egy magyar zsidó dinasztia tagjainak szemén keresztül lehetünk tanúi a magyar történelem eseményeinek egésze 1990-es évek végéig, az utolsó bejegyzésig. A család gondosan ápolja hagyományait, mélyen tiszteli őseit. A 20. század kegyetlen eseményeit, a két világháború között egyre erősödő antiszemitizmust, az egymás után életbe lépő zsidótörvényeket, a munkaszolgálatot, a háború szörnyűségeit, az ötvenes évek lelket gúzsba kötő diktatúráját, az elbukott 1956-os forradalom utáni korszak túlélése azonban már csak egyetlen módon vált lehetségessé: múltjuk megtagadásával és felejtéssel.

Vámos könyve nem csak azért lélegzetelállító, mert hatalmas ívű panorámában mutatja meg a magyar történelem 300 esztendejét, hanem azért is, mert ezzel párhuzamosan a magyar nyelv történetének változásit is nyomon követheti az olvasó. Megtapasztalhatjuk, ahogy az archaikustól eljutunk a mai szóhasználatig.

 

Ajánlom Vámos Miklós könyvét első sorban az apáknak, gyermekeiknek, és mindenkinek, aki a magyar történelem elmúlt 300 esztendejének fontosabb történéseivel szeretne megismerkedni.

 

Ab Ovo Kiadó, 2000.

 

Topor István