Ungváry Krisztián – Tabajdi Gábor: Budapest a diktatúrák árnyékában

2012.10.29 09:22

A könyv műfaji besorolása eléggé nehézkesnek bizonyulhat. Sorolhatjuk a történelem, a helytörténet, de akár az útikönyv kategóriába is. Bemutatja Budapest azon nevezetességeit, amelyek a 20. század folyamán a különböző diktatúrák jelképeivé és meghatározó intézményeivé váltak. A rövid bevezetőt követően a század három legfontosabb közterének történetét ismerhetjük meg: a Hősök terét, a Felvonulási teret és a Szabadság teret. Ezután a különböző korszakok helybeli emlékeivel ismerkedhetünk meg, amelyet a szerzőpáros két részre bontott: először az adott korszak legismertebb helyeit, illetve intézményeit ismerhetjük meg, majd a második blokkban következnek a korszaknak emléket állító szobrok és emlékművek. Ennek köszönhetően megismerhetjük az 1918-1920-as időszakból többek között az Astoriát és a Gellért Szállót, az emlékművek közül pedig a Bandholtz-és Kun Béla-szobrot. A következő rész az SS, a Gestapo és a nyilasok ámokfutásának emlékeit idézi fel, bemutatva a budapesti gettót, Szálasi lakhelyeit, a Várbeli helyszíneket, emlékművekként pedig például a Belváros számos pontján található Botlóköveket, a Páva utcai zsinagógát és a Duna-parti cipőket mutatja be. Ezután Budapest ostromának helyszínei következnek, ahol megismerhetjük többek között a várbeli Alagút alatti pincerendszert és a főbb helyszíneket, pl. a Citadellát, a Sziklakórházat és a Városmajort. A Rákosi diktatúrájának Budapestjén is számos helyszínnel illetve emlékhellyel ismerkedhetünk meg. Kiemelendő a háború utáni megtorlás helyszíne, az Oktogon, innen kiindulva a környékről megismerhetjük a diktatúra berendezkedését az Andrássy úton. Nem hiányozhat a Rákosi-bunker bemutatása sem, de olvashatunk ebben a blokkban a 70-es troliról, a Népstadionról, a metróról, az úttörővasútról, a Fehér Házról és a KFKI megalakulásáról is. Természetesen nem maradhat ki a káderdűlő részletes bemutatása sem. 1956 fontosabb helyszínei is megelevenednek a könyv oldalain, bemutatásra kerül a Műszaki Egyetem, a Petőfi-szobor, a Kossuth tér, a Magyar Rádió, a Corvin köz, a Köztársaság tér és a Jugoszláv nagykövetség, emellett a Kossuth tér melletti Vértanúk terén álló Nagy Imre szoborról is olvashatunk pár sort. A Kádár-korszak Budapestjét bemutató blokkban szóba kerül a Kerepesi temetőben található munkásmozgalmi Pantheon, a 301-es parcella, a Hazafias Népfront székháza, a Munkásőrség és természetesen a Fehér Ház 1956 utáni sorsa. A helyszíneket a könyv belső borítóin található térképeken is meg lehet találni, az adott helyszín tárgyalásakor számmal meg van jelölve és a térképen így van feltüntetve. Ezek mellett további térképek találhatóak a könyvben például a pesti gettóról és a káderdűlőről. A könyv kifejezetten ajánlott, ha vidéki történelemszerető rokonunkat / ismerősünket akarjuk körbevezetni a főváros 20. századi emlékeit megmutatva, de a budapesti lakosok is haszonnal forgathatják, akiket érdekel lakóhelyük története.

Összegezve: egy nagyon jó helytörténeti mű, amely nem hiányozhat egy budapesti kirándulásról sem.

Adatok az értékelt könyvről: Puhakötésű, Jaffa Kiadó, 2012.

 

Írta: Sásdi Tamás