Miről szól ez a könyv? A szerző kis köveiről, kavicsairól, apró emléktárgyakról, azokról, melyek a polcán vannak. Különböző helyekről különböző emberek hozták neki "telítve azzal a szeretettel, amivel az illető ajándékozó beborította. Két kavics Jaltából Csehov kertjéből, egy a Holt-tenger partjáról, a kumráni barlangok tájáról; egy nyírfalevél Jasznaja Poljanából, egy toboz Shakespeare temetőjéből... és a tárgyakhoz kapcsolódó rövid történetek. Pár mondat a barátokról, akiktől kapta... végtelen szeretet árad a sorokból, pedig ezt a szót talán le sem írta. Írókról ír, mintha anekdotázna, de nem azt teszi. Thúry Zoltánról, leányáról Thúry Zsuzsáról, akik bújtatták őt a nyilas időkben. Babitsról, aki az ő szeretett Fogarasát "fekete, sanda bivalyok hazájának", saját Tomijának nevezte keserűen. (Tomi: a mai Konstanca, Ovidius száműzetésének helye.) "Babits Tomija nekem Róma." Ilyen történetekről szól a könyv, Török Sándor élete, anélkül, hogy önéletrajzot írna. Prométheuszról, aki azért bűnhődött, mert idő előtt adta az embereknek a tüzet, az önálló Ént. "Mert persze roppant együgyü szemlélet az, hogy a ' messze gondoskodó ', a titán, a félisten, a nagy közvetítő az ember és az Olümposz között csupán szalonnapirító, levesfőző, pecsenyesütő tüzet hoz le az égből. A tűz - tudja ezt az igazi mese - mindig a szellem világossága."
Egy kő Perzsiából az eposzi Dzsemsid király hajdani palotája tövéből - ő szántotta föl először a földet egy aranynyíllal, amit a Naptól kapott. Egy tejfehér kavics Patmosz szigetéről, ahol János apostol az Apokalipszist írta. Egy egészen picike kő Monte Vernáról, ahol Assisi Szent Ferenc a negyvennapos böjt után a stigmákat kapta. Egy "gyöngynél gyöngyebb fehér színű" flamingótoll Kenyából, a Nakura-tó partjáról. "Aki lehajolt érte számomra, kamaszkori jóbarát, Ignácz Rózsa." A kenyai határőrség nyomtatványán: neve, állampolgársága, nemzetisége, törzse. Ignácz Rózsa beírta: nemzetisége magyar, törzse székely. "Szebben tisztelgett erre a fekete határőr, végre egy normális fehér, akinek törzse van."
"Még több és több réteget szeretnék átadni az Olvasónak, rétegeit időknek és embereknek - nem fárasztó? - aggódom a válogatás és rendezgetés közben, talán érezni is rajtam, gondban vagyok." "Mérhetetlen tömegű esemény, ember, érzelmek, cselekvések kínálkoznak, vigyáznom kell, nehogy a szavamba vágjak..."
"Van egy zsidó mondás... amig te a más ügyét jóakarattal elvégzed, az Isten a te ügyedet intézi."
Ajánlotta: Márk Éva
|
|
