Spiró György: Feleségverseny

2012.11.05 22:04

Spiró György a kortárs magyar próza és dráma egyik legkiemelkedőbb alkotója. A 2005-ben nagysikert aratott Fogság, valamint 2007-es Messiások című történelmi regényei után 2009-ben jelent meg Feleségverseny című műve.

Ezzel az alkotásával is igazolja a szerző, hogy nem csak a történelmi térben és időben mozog otthonosan, hanem a jelenkor magyar és világpolitikai viszonyait is kiválóan ismeri. Ezt veszi kiindulási alapul.

Mondandója kifejtésére az antiutópisztikus és szatírikus regényt választja. Azt a műfajt, amelynek legsajátosabb formája a gúny. Ábrázolási módszerét tekintve sajátossága még az arányok megváltoztatása, a kicsinyít, a nagyítás és a túlzás.

Aki végigolvassa Spiró könyvét, rádöbbenhet, hogy a túlzásnak abszurditásig elvitt megfogalmazása olyan igazságmagvakat tartalmaz, amelyek vitathatatlanul részei a mai társadalmi-politikai helyzetnek. Hiszen mindez akár valóságos is lehetne.

A Feleségverseny a 2030-as évek Magyarországába viszi az olvasót. Tere Budapestnek Kelenföld és Albertfalva közötti vidéke. Az országban a parlamentáris demokrácia anarchiába csap át. Ennek egyfelől belső, másrészt külső okai vannak.

A korrupció általánosan elfogadott értékké válik. A bűnelkövetőket üldözni hivatott rendőrök munkaidőn kívül lopnak-fosztogatnak. A politikában a hazugság uralkodik, nincsenek már ideológiák sem, az egyre mélyebb nyomorba süllyedő nép érdekei pedig senkit sem érdekelnek. A széles tömegek kifosztására mindenféle új adónemeket találnak ki. Ilyen ötlete az éppen hatalmat bitorlóknak a kamatyadó bevezetése. Ezt minden állampolgárra kivetik. Megfizetését egyfajta átlagolt (valójában önkényesen meghatározott), életkoronként eltérő aktusszámhoz kötik.

E zűrzavaros állapotban leledző ország mindennapi életet Vulnera Bódog családjának történetén keresztül ismerhetjük meg. A legkisebb lány, a szegény, csúnya és végtelenül buta Vulnera Renáta (akit Reának becéznek) lesz a regény főszereplője.

 

Az EU kettészakad egy NYEU-ra (Nyugat-európai Unió) és egy KEU-ra (Kelet-európai Unió). Geopolitikai helyzeténél fogva Magyarország ez utóbbihoz kerül. Ráadásul az ország is szétszakad, hiszen kirobban az első cigányháború. A fővárosban úgynevezett korlátozott polgárháború zajlik, majd külföldi nyomásra Békés megyében létrehozzák az önálló cigány államot, Romanisztánt.

Az egyre mélyebb anarchiába merülő ország sorsában a fordulatot a királyság intézményének felelevenítése hozza. Így alakul meg a Magyar Kommunista Királyság, amelynek uralkodójává az hajdani villanyszerelőt, Krul Józsefet a Duna műjegén III. József néven királlyá koronázzák. Az emberek ettől kezdve imádják, és csak Kegyes Jóságként emlegetik.

 

Trónra lépésével a demokrácia minden intézménye megszűnt. Mindent államosítanak, így az addig száznál is több magyar nyelvű tévéadóból egyetlen királyi tévé jön létre. Ez kapja azt a „nemes feladatot”, hogy a tömegeket és az eredményeket manipulálva feleséget kerítsen az uralkodónak.

 

A Nagy Fordulat első évfordulóján (augusztus 20-án) indul a királyi tévé Feleségverseny című televíziós vetélkedője. Ötvenkét héten át minden péntek este hölgyek mérik össze tudásukat, „akik a Kegyes Jóság méltó párjának tudták vagy remélték magukat. A győztes elnyeri a Legmagyarabb Királyné, azaz a Regina Hungarissima címet…”.

A versenyben indul a mérhetetlenül buta Renáta is. És csodák csodájára, no, meg nyilván a média hathatós közreműködésével – anélkül, hogy bármilyen érdembeli dolgot művelt volna – megnyeri a versenyt. Az esküvő az aradi vértanúk napját örömünneppé változtatja. Ennek a médiacirkusznak a sodró lendületű elbeszélése zárja a regényt.

„És bár a regény közepe felé kissé komorabbá (ugyanis vészesen valósághűvé) válik a hangulat, a kezdet és a vég inkább felszabadítóan hat, hiszen ez itt, és különösen most, azért mégsem lehetséges. Elvégre szatírát, és nem egy realista regényt olvasunk”.

 

Magvető Kiadó, 2009

 

Topor István