Letehetetlen olvasmány a magyar irodalom történetéről. Lényegében több annál, mert az irodalmon kívül olvashatunk a reformációról és a könyvek fejlődéséről. Utóbbi egy könyvtörténetet szerető személy számára külön öröm. Ír a kéziratos könyvről és természetesen a könyvnyomtatásról is. A módszertani bevezető után több részre tagolódik a könyv: egyházi, főűri, nemesi és polgári irodalomra. Minden fontos képviselőt bemutat, a legjelentősebb képviselőket elég részletesen. Olvasmányos és érdekes jellegéből adódva csak kapkodjuk a fejünket, hogy milyen hamar az aktuális személy munkásságának végére értünk. A személyek bemutatása mellett lábjegyzetben olvashatunk életpályájukól is. Az adott költők jellemzése sokszor olyan, hogy magunk is beleborzongunk. Egy gimnáziumi tankönyv nem tudja visszaadni azt az élményt, amit ebben a könyvben átélünk olvasásakor. A szerző olykor a humort sem nélkülözi, ami még élvezetesebbé teszi az olvasást. A mai iskolai irodalomkönyvek helyett ebből kellene tanítani az ifjúságot!
Magvető Könyvkiadó, 1978.
Ajánlja: Sásdi Tamás
|
|
