1552. szeptember 9-én megkezdődött Eger ostroma. Temesvár elfoglalása után a Kara Ahmed pasa vezette török fősereg az újonnan épült szolnoki vár alatt egyesült Hadum Ali budai pasa csapataival, és szeptember 4-én megszállta a magára hagyott Egert. A 60-70 ezer főnyi sereg innét továbbindulva, szeptember 9-11. között érkezett a "Felvidék kapujá"-nak tartott egri vár alá, amelyet Dobó István vezetésével mintegy 2500 főnyi őrség védelmezett.
A harmincnyolc napos ostrom azonban a jelentős túlerő, árulás, majd az egykori székesegyházban elraktározott lőpor felrobbanása ellenére is sikertelen maradt. A törökök október 18-án megkezdték a visszavonulást. Az egri vár védőinek kitartása óriási pszichikai hatást fejtett ki, hiszen bebizonyosodott: némi szerencsével kisszámú őrség is ellenállhat a hódító szultán tengernyi hadának. Dobó István, a vár ellenállásának kovácsa, pályafutását Serédy Gáspárnak, a felső részek főkapitányának oldalán kezdte, ahonnan felemelkedésének útja egyenesen vezetett az egri kapitányságig. Az ostrom után Dobó felmentését kérte, majd Kendy Ferenccel együtt erdélyi vajdává nevezték ki. Az 1560-as években a lévai kapitány, majd a bányavidéki főkapitány tisztét viselte, mígnem uralkodóellenes összeesküvésben való részvétellel vádoltak meg és vetették börtönbe. Az egri hős néhány héttel szabadulása után, 1572 májusában távozott az élők sorából.
1928. szeptember 9-én emelkedett magasba az első pilóta irányította helikopter. Az első olyan helikopter megépítése, amely képes volt pilótájával a fedélzetén levegőbe emelkedni, és huzamosabb ideig nagy magasságban lebegni, Asbóth Oszkár nevéhez fűződik. Az Asbóth által tervezett helikopter Hosszú István pilótával a fedélzetén, Kispest mellett, emelkedett fel. A propeller 1000 fordulatot tett meg a földön, majd mintegy 1,5 méteres magasságba emelte a gépet, amely egy percig lebegett, majd gond nélkül leszállt. A helikopternek ennek ellenére stabilitási problémái voltak, így többet nem próbálták ki. Az A.H.2-vel azonban október 7-e és 18-a között nyolc sikeres felszállást végeztek, köztük egy 30 perceset is.
1931. szeptember 9-én született Budapesten Latinovits Zoltán, a magyar színházművészet egyik legkiemelkedőbb egyénisége. A mai napig vitatott, hogy 1976. június 4-én öngyilkossági szándékkal lépett-e a vonat elé a balatonszemesi vasúti átjáróban vagy baleset történt. A helyi temetőben nyugszik, s Szemesen működik 1984 óta a Latinovits Zoltán Emlékmúzeum is.
Topor István
|
|
