Évfordulók szeptember 8-án

2014.09.07 15:33

1566. szeptember 8-án gróf Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér Zrínyi Miklós dédapja), miután Szigetvár minden külső segítséget nélkülözve egy hónapig állt ellen I. Szulejmán seregének, ahelyett hogy megadta volna magát, magyar és horvát katonái élén kitört a rommá lőtt belső várból.  Az egyenlőtlen küzdelemben mindegy szálig elestek, de éppen e cselekedetük miatt mi magyarok és a horvátok is hősként néznek fel rájuk.

1572. szeptember 8-án Pozsonyban magyar királlyá koronázták I. Rudolfot. Német-római császár (1576) és cseh királyként (1575) a II. Rudolf nevet használta. Érdeklődése azonban inkább az asztrológia, az alkímia és a művészetek felé fordult. 1583-tól a prágai Hradzsinban élt, ahová áttette a birodalom kormányzati székhelyét is. Prágai udvarában tette legfontosabb csillagászati felfedezéseit Johannes Kepler. Fokozatosan romlott az elmeállapota, gyűlölték a rokonai és összeesküvéseket szőttek ellene. Szembe kellett néznie a birodalmat fenyegető törökökkel és a vallási megosztottsággal. 1606-ban a Bocskai István vezette felkelők a bécsi béke megkötésére kényszerítették, amelyben le kellett mondania Erdélyről, biztosítania kellett a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és megerősítenie a rendi alkotmányt Magyarországon. 1608-ban tényleges hatalomtól megfosztva, bezárkózva élt a Hradzsinban, ahová meghívta a kor neves művészeit és tudósait. Korának legnagyobb műgyűjtője volt. 1612-ben halt meg, a prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el.

1852. szeptember 8-án több éves keresés után Orsova mellett megtalálták a Szent Koronát, amelyet a menekülő forradalmi miniszterelnök, Szemere Bertalan ásott el a világosi fegyverletételt követő napokban. Benda Kálmán és Fügedi Erik A magyar korona regénye című művükben így számolnak be az eseményről: "...reggel negyed kilenckor az ásatást végző határőrök egyike, egy Juon Morosina nevű öreg román, felkiáltott: "fièr!" (vas). Lázasan ástak tovább, és a vasláda csakhamar kikerült a földből. Szekérre rakták, és letakarták náddal, hogy a lakosság ne lássa. Úgy hajtottak vele Orsovára, a katonai parancsnokságra. Ott a ládát, nem rendelkezvén kulcsokkal, egyszerűen feltörték. A láda belsejében legfelül Szent István palástja tűnt elő. Teljesen átázott és kifakult a nedves talajban. Alatta két párnát találtak, ezek alatt selyemzsákban a koronázási kardot, amelyet szintén megevett a rozsda. A láda alsó jobb sarkában volt a korona. (...) A koronáról több kő letört, ezeket megtalálták alatta. Selyembélése elmállott és elpenészedett. A bélés alatt előtűnt a jogar és az országalma, mindkettő a nedvességtől tönkrement a tokban...".


1941. szeptember 8-án megkezdődött Leningrád ostroma. A II. világháború idején a német Észak-hadseregcsoport egységei szinte akadály nélkül eljutottak a Szovjetunió belsejébe és támadásuk már Leningrádot fenyegette. Szeptember 8-án a német támadók eljutottak a Ladoga-tóig, majd Leningrádot a szárazföld felől is megközelítve gyűrűbe fogták a várost, de elfoglalni nem tudták. A szovjet hadsereg alakulatai 1943. január 18-án törték át a blokádot, de csak további egy éves küzdelem után, 1944. január 27-én fejeződött be a város 900 napig tartó ostroma.

Topor István