Évfordulók szeptember 7-én

2015.09.06 15:18

A NAP IDÉZETE:

"A rendezetlen, ködös lelkület leggyakoribb és legjellemzőbb tünete: gyűlölködés valamely közösség iránt." WEÖRES SÁNDOR

Szeptember 7-e REGINA napja. A név késő latin eredetű, jelentése: királynő. A keresztényeknél a név inkább Máriára, a mennyek királynőjére utal.


1533.szeptember 7-én megszületet I. Erzsébet, a "szűz királynő"-nek is nevezett angol uralkodó.


VIII. Henrik és Boleyn Anna leányaként lépett Anglia trónjára. 1558-tól 1603-ig volt Anglia királynője. Az ő nevéhez fűződik Anglia virágkora, nagyhatalmi helyzetének megszilárdítása. Politikájával köszönhetően megerősödött a polgárság és a polgárosodó köznemesség. A kereskedelem és az ipar hallatlan fejlődésen ment keresztül. Sorra létesültek a kereskedőtársaságok. Anglia új kereskedelmi útvonalakat keresett, gyarmatosított és kalózkodott a spanyol gyarmatokon. A spanyolok elől menekülő németalföldi takácsok bevándorlásával fellendült az angol posztóipar. 1588-ban az angol flottának sikerült legyőznie a spanyol armadát. Erzsébet megszilárdította Anglia vezető tengeri hatalmát, és a protestantizmus európai erősödésében is fontos szerepet játszott.

1619. szeptember 7-én a Kassát elfoglaló I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hajdúi a megegyezést felrúgva Dóczi András császári főkapitányt Erdélybe hurcolták, Körösi Márk horvát származású jezsuitát, esztergomi
kanonokot, Grodecz Menyhért lengyel származású jezsuita szerzetest és Pongrác István jezsuita atyákat pedig megölték. Tették ezt annak ellenére, hogy Dóczi a vár átadásáról szóló szerződésben kikötötte, hogy senkinek, sem a katolikus híveknek, sem pedig papjaiknak nem eshet bántódása. Körösit és Grodeczet lefejezték, Pongrácot pedig halottnak vélve egy közeli szennygödörbe vetették, majd pedig mellé dobták a másik két áldozat testét is. 1995. szeptember 7-én II. János Pál pápa szentté avatta őket. Azóta a katolikus egyházban ez a nap az ő napjuk.

1666.szeptember 7-én Londonra újabb szerencsétlenség zúdult. Egy évvel a 68 ezer áldozatot követelő bubópestis-járvány után hatalmas tűzvész pusztította el a várost. A"Great Fire of London" a Towertől a Temle-ig,a Temzétől Smithfieldig semmisítette meg Anglia fővárosát. A tűzvész után nagyszabású építkezési program vette kezdetét. A legtöbb utcát új tervek szerint építettek fel.

1703. szeptember 7-én II. Rákóczi Ferenc a domahidi (Szatmár vármegye) táborban kibocsátotta a kuruc seregek első katonai szabályzatát, az Edictum Militarét. A 21 pontból álló szolgálati szabályzat Rápolti Nagy Pál károlyi várkapitánynak szólt. A katonákat erkölcsös életre, fegyelemre, engedelmességre buzdította, elrendelte az engedetlenek megbüntetését, tiltotta a kóborlást, zsákmányolást, végül szabályozta az őrségen tanúsítandó magatartást.


Topor István