1520. szeptember 22-én halt meg I. Szelim, vagy ahogyan kortársai nevezték: Rettenetes Szelim török
szultán. Méltán szolgált rá a Rettenetes névre. Többek között azzal, hogy minden olyan rokonát megölette, akik esetleges trónkövetelőként léphettek fel. Mélységes kegyetlensége még tulajdon apját is elérte, akit előbb elűzött trónjáról, majd száműzetésre ítélt. Feltételezik, hogy néhány hónappal később az ő parancsára emberei mérgezték. De ugyanilyen hidegvérrel gyilkoltatta meg négy fiát is. Nyolcévi uralkodása alatt 7 nagyvezíre is áldozatul esett vérszomjas természetének. Életéről bővebben honlapunk Újkor menüjében a Történelmi személyek rovatban olvashatnak az érdeklődők: korok.webnode.hu/products/i-szelim-a-kegyetlen1/
1836. szeptember 22-én jelent meg a főispáni hatalomgyakorlásáról szóló királyi rendelet. Ebben az uralkodó kötelezte a főispánokat, hogy szükség esetén erővel is a kormány javára befolyásolják a megyegyűléseket.
1848. szeptember 22-én István főherceg Budáról Bécsbe távozott és lemondott nádori tisztéről. Ugyanezen a napon a képviselőház egyhetes vita után elfogadta az úrbéri szolgáltatásokat elvesztő birtokosok kármentesítését. A volt birtokosokat az állam 5%-os kamatozó kötvénnyel kárpótolta.
1945. szeptember 22-én Arthur Schoenfeld, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) mellett működő amerikai politikai misszió vezetője jegyzéket nyújtott át Gyöngyösi János külügyminiszternek. E jegyzékben az Amerikai Egyesült Államok felajánlotta, hogy kész diplomáciailag elismerni a magyar kormányt, azzal a feltétellel, hogy a magyar kormány biztosítja a szabad választásokat.
Topor István
|
|
